Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Hatályos: 2024. 01. 01Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Verőce Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló l993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésének, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a), d) és g) pontjaiban, a 134/E. §-ban, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló l997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, szociális rászorultságtól függő egyes szociális és gyermekjóléti ellátások formáit, szervezetét, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.
2. A rendelet hatálya
2. § E rendelet hatálya Verőce község közigazgatási területén – a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen itt lakó, valamint a lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában kétséget kizáró módon bizonyíthatóan életvitelszerűen itt lakó, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.
3. Eljárási rendelkezések
3. § E rendelet által szabályozott ellátások megállapítására irányuló eljárásra a az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), a Szt., a Gyvt., valamint a végrehajtásukra kiadott kormány és miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelem a Verőcei Polgármesteri Hivatal Igazgatási csoportjánál (2621 Verőce, Árpád út 40.) nyújtható be személyesen hivatali időben vagy postai úton az egyes ellátási formákra a hivatal által rendszeresített nyomtatványon a jogosultság megállapításához szükséges nyilatkozatok, igazolások csatolásával.
(2) Hivatalból is indulhat eljárás a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzés alapján.
(3) A gyermekvédelmi és szociális igazgatási eljárás, költség- és illetékmentes.
(4) A Szociális és Kulturális Bizottság (a továbbiakban: SzK Bizottság) döntése ellen Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez lehet a fellebbezést benyújtani.
5. § (1) A szociális ellátások igénybevételéhez elvárható, hogy a kérelmező mindent megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben, vagy egészében megoldódjanak (pl. tartásdíj igénylés, támogatásokhoz szükséges okiratok, igazolások csatolása, munkanélküli ellátáshoz szükséges együttműködés stb.).
(2) Adathiányosan előterjesztett kérelem esetén 8 napon belül a kérelmezőt – határidő megjelölésével- hiánypótlásra kell felhívni. Amennyiben a kérelmező a megadott határidőn belül nem tesz eleget hiánypótlási kötelezettségének a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni, vagy az eljárás a Ákr. 47. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszüntethető.
(3) Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a megyei NAV igazolása kérhető a jövedelemadó vonatkozásában, valamint a Polgármesteri Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, és a szociális helyzetet környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti.
6. § (1) Rendszeres jövedelmek igazolására az irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmek tekintetében egy év átlagjövedelme.
(2) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: munkahely által kiállított átlagkereset igazolás, fizetési jegyzék, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv határozata stb.
(3) Kiadások igazolására elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: közüzemi és egyéb szolgáltató által kiállított számla, pénzintézeti igazolás, befizetési csekkszelvény, postautalvány, nyugta, albérleti díj esetén a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyermektartásdíjat kapó nyilatkozata, gyógyszerköltség a háziorvos írásbeli igazolásán alapuló igazolása stb.
(4) A tanköteles gyermek tanulói illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.
(5) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, a jogerős bírósági határozat a gyermek elhelyezéséről, az erre irányuló bírósági eljárás megindításáról szóló okirat, a képzelt apa bejegyzéséről szóló gyámhivatali határozat illetve egyéb dokumentum szolgálhat.
(6) Annak igazolására, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő gyermektartásdíjban részesül, a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírósági határozat vagy a tartásdíj-fizetésről szóló egyéb dokumentum szolgálhat.
(7) Amennyiben a támogatás megállapításához a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklete szerint vagyonnyilatkozat-tétel szükséges, az igénylőnek és családtagjainak nyilatkozniuk kell a Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerinti vagyonukról, valamint arról, hogy rendelkeznek-e tartási, életjáradéki illetve öröklési szerződéssel, kivéve ha e rendelet másképp nem rendelkezik.
(8) Ha a szükséges okmányok, igazolások nem állnak rendelkezésre, azok beszerzése nehézségekbe ütközik, illetve hosszabb időt vesz igénybe, vagy sürgősség áll fenn, mert a késedelem életet, egészséget, testi épséget veszélyeztet, a kérelmező írásban tett nyilatkozata elfogadható. Az irányadó időszakra vonatkozóan a jogosult forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.
(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 30 napon belül csatoltatni kell a szükséges igazolásokat, illetve ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról.
(10) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges a Munkaügyi Központtal való együttműködés tényének igazolása. Alkalmi munkából származó jövedelem alkalmi munkavállalói könyvben, a munkáltató bejegyzéseivel igazolható.
(11) A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek, egészségi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már egy éven belül bármely ügyben vizsgálta, és nem feltételez azokban lényeges változást.
(12) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.
7. § (1) Ha a kérelem e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot háziorvos által történő, stb.) igazolását.
(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetve az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.
8. § Települési támogatás és lakásfenntartási támogatás ellátási formáknál az ellátások célja pénzbeli kifizetéssel nem biztosítható, a megállapított támogatás közvetlenül a szolgáltatóhoz, oktatási intézményhez, illetve a családgondozóhoz is utalható, vagy ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel az részben vagy egészben természetbeni ellátásként is megállapítható.
4. A pénzbeli ellátások folyósításának szabályai
9. § A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással, a jogosultság elbírálását követő hónap 5. napjáig történik. A megállapított támogatás folyósítása kivételes esetben házipénztárból való készpénz-kifizetéssel is történhet, de erről a megállapító határozatban külön rendelkezni kell.
10. § Meg kell szüntetni a rendszeres ellátás folyósítását:
a) ha az igénylő szándékosan valótlan adatokat közölt, vagy olyan körülményeket hallgatott el, amelynek figyelembe vételével nem lett volna jogosult a támogatásra,
b) ha az igénylő nem tett eleget az Szt-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének,
c) ha a jogosultság feltételei megszűntek, illetve megváltoztak a ténymegállapítás napjától.
11. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban az Szt. 17. §-ának és a Gyvt. 133. §-ának figyelembevételével a hatáskörök gyakorlói döntenek.
(2) Ha az ellátás megtérítésének elrendelésére kerül sor:
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és
b) a kamat összegét a hatáskör gyakorlója méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellátás
a) elengedhető, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el,
b) 50 %-kal csökkenthető, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
c) indokolt esetben legfeljebb 12 hónapra részletfizetés engedélyezhető, ha az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
és a 20. § (3) bekezdésében felsorolt feltételek valamelyike fennáll.
PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
12. § A települési támogatással kapcsolatos hatáskört az SZK Bizottság gyakorolja az e rendeletben meghatározott feltételek alapján. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése,
b) a gyógyszerkiadások viselése,
c) a rendkívüli élethelyzetbe került családok átmeneti támogatása, valamint
d) a gyermek(ek) nevelésével összefüggő kiadások csökkentése.
5. Rendszeres települési támogatások - Lakásfenntartási támogatás
13. § (1) A Polgármester egy év időtartamra Verőce községben bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő szociálisan rászoruló személyeknek az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaihoz havonta támogatást nyújt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatásnál figyelembe vehető költségek: a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, a tüzelőanyag költségei, a csatornahasználat, albérlet és a szemétszállítási díja.
(3) A lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a
a)1 családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át,
b)2 egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(5) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
b) a lakásban lakás jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti, vagy használati szerződést,
c) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a lakásfenntartási támogatás utalását kéri.
(6) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kerül megállapításra és annak mértéke egységesen havi 5.000,-Ft.
(7) A lakásfenntartási támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt számlaszámra, kivételes esetben lakcímre történő utalással kerül kifizetésre.
(8) A lakásfenntartási támogatás megszűnik:
a) a támogatásra jogosult kérelmére,
b) a kérelmező a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak, átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,
c) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Polgármesteri Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.
(9)3 Amennyiben a lakásfenntartási támogatás folyósítása a (8) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján kerül megszűntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
6. Méltányos gyógyszerellátás
14. § (1) A Polgármester – kérelemre vagy hivatalból – a szociális törvényben felsorolt eseteken túl méltányos gyógyszerellátási jogosultságot állapíthat meg, ha a jövedelem
a)4 család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél magasabb, de annak 400 %-át nem haladja meg,
b)5 egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál magasabb, de annak 500 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a 3.000,- Ft-ot eléri vagy meghaladja.
(2) A támogatás összege havonta a (4) bekezdés szerint igazolt kiadások 60%-a, de minimum 3.000,-Ft.
(3) Gyógyszertámogatásban nem részesülhet az kérelmező, aki közgyógyellátási igazolványra jogosult.
(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről a háziorvos számítógépes igazolását. Gyógyászati segédeszköz esetén a szakorvosi javaslatot és a számlát, továbbá a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek költségeiről.
(5) A támogatott köteles a támogatás felhasználásáról a nevére vagy társadalombiztosítási azonosító jelének számára kiállított gyógyszertári számlával, vagy igazolással elszámolni.
(6) 6 hónapon belül újabb támogatás nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.
(7) A támogatást a hónap 15. napját megelőzően benyújtott kérelmek esetén az adott hónap 1. napjától, a 15. napján vagy azt követően benyújtott kérelmek esetén a következő hónap 1. napjától 1 év időtartamra lehet megállapítani.
7. Gyermekétkeztetési térítési díj támogatás
15. § A SzK Bizottság a rendszeres települési támogatás keretén belül a Gyvt. alapján 50 %-os kedvezményben részesülő részére az intézményi gyermekétkeztetés térítési díját 100 %-os mértékre kiegészítheti, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum szintje alatt van. A támogatás a kérelem benyújtásától iskolai étkeztetés esetén legfeljebb az adott tanítási év, óvodai étkeztetés esetén legfeljebb az adott nevelési év végéig állapítható meg.
8. Rendkívüli települési támogatás - Átmeneti támogatás
16. § (1) Települési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, haláleset, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, gyermek fogadásának előkészítése, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, gyermek családba való visszakerülésének elősegítése – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
(2) Az települési támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított jövedelemhatár
a)6 család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
b)7 egyedülálló esetén – ide értve a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülőt – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.
(3) Rendkívüli élethelyzet különösen:
a) a család jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett olyan változás, melynek következtében a családban élők egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben csökkent,
b) családtag betegsége, kórházi kezelése elsősorban akkor, ha az egészség megőrzése érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, ha a szolgáltatás díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át meghaladja,
c) akinek nyugdíjazása folyamatban van és átmenetileg ellátatlan
d) a család bármely tagjának vagy közeli hozzátartozójának halála abban az esetben, ha a temetéssel kapcsolatos költségek részben vagy egészben a családot terhelik,
e) gyermek iskoláztatásával, óvodai, bölcsődei gondozásával összefüggő kiadások,
f) a családnak bűncselekmény következtében pénz nélkül maradása,
g) várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése,
h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása,
i) a gyermek családba való visszakerülése,
j) családot ért elemi kár elhárítása,
k) a családot érintő olyan rendkívüli anyagi kiadás, mely létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet idézett elő.
(4) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet minden alkalommal dokumentumokkal igazolni szükséges. Az elemi kár tényét az önkormányzat környezettanulmány útján állapítja meg.
17. § (1) A támogatás összege esetenként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 %-ánál kevesebb nem lehet, és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-áig állapítható meg, kivéve, ha a meghalt személy eltemettetéséről való gondoskodás okán alakult ki a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet.
(2) A természetbeni ellátásként megállapított települési támogatás formája lehet:
a) tüzelőtámogatás,
b) közvetlen átutalás a közszolgáltatók felé,
c) gyógyszertámogatás,
d) intézményi gyermekétkeztetés térítési díjához való hozzájárulás.
9. Temetési támogatás
18. § (1) A Polgármester az elhunyt személy eltemettetésének indokolt költségeihez való hozzájárulásként települési támogatást állapíthat meg. A segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 25 %-a.
(2) Indokolt a temetési költség, ha a számla összege nem haladja meg a helyben szokásos legolcsóbb köztemetés összegének kétszeresét.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének a helyi temetkezési szolgáltató díjszabása tekintendő, melyet minden év december hónapján a helyi szolgáltató az önkormányzat rendelkezésére bocsájt.
(4) A temetési költségekhez való hozzájárulásra irányuló kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, a családban élők jövedelemigazolását és más önkormányzat illetékességi területén történt elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot.
(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni.
(6) Temetési támogatás megállapításánál a 14. § (1) bekezdése szerinti jövedelemhatárt kell figyelembe venni.
10. Köztemetés
19. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének elrendelése esetén a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt, a köztemetés költségeinek megtérítésére történő kötelezés alól létfenntartást veszélyeztető élethelyzet fennállása esetén az eltemettetésre kötelezett személy részben vagy egészben mentesíthető.
(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetését szerződésben vállalta.
(3) A köztemetés költségei alóli teljes mértékű mentesítés létfenntartást veszélyeztető körülménye különösen, ha
a) a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs;
b) a temetésre kötelezett személy egyedül élő, és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és vagyona nincs;
c) az elhunyt személy hátrányos helyzetű kiskorú volt.
(4) A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye különösen, ha a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén 250 %-át nem haladja meg és vagyona nincs. A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés mértéke köztemetés költségének 50 %-a.
(5) A köztemetés költségének részbeni megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, a mennyiben az egyösszegű megfizetés a kötelezett és családja létfenntartását veszélyeztetné.
(6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak esetében a család, illetve az egyedül élő személy jövedelemi és vagyoni helyzetének vizsgálatára a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 10. §-ában foglaltak az irányadók.
(7) Átruházott hatáskörben dönt a Polgármester
a) a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy fizetési kötelezettsége alóli részben vagy egészben történő mentesítés iránti kérelméről,
b) egyedi elbírálás alapján a részbeni mentesítés esetén a részletfizetés engedélyezéséről, és
c) a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentéséről, vagy a köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettség előírásáról.
11. Karácsonyi támogatás
20. § (1)8 Karácsonyi támogatásra jogosult az a személy, aki Verőce község közigazgatási területén – a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján – lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen itt lakó, és a 70. életévét tárgyévben betöltötte.
(2) A karácsonyi támogatás a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival történő egyeztetés után a jogosultak részére egyszeri természetben nyújtott, tárgyév december hónapjában az önkormányzat által szervezett módon személyes átadással történik.
(3) A támogatás mértéke évente egy alkalommal az év költségvetési rendeletében elfogadott összeg.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSI FORMÁK
12. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
21. § (1) A Verőce Község Önkormányzata személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásként étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást nyújtó intézményt, míg gyermekjóléti alapellátás keretében család- és gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekek napközbeni ellátására bölcsődei, óvodai, iskolai napközi otthonos ellátást biztosít.
(2) Nem önkormányzati fenntartású intézményekben a napközbeni ellátást az intézménnyel kötött közoktatási megállapodás útján biztosítja az önkormányzat.
13. Egyes ellátások igénybevételére vonatkozó közös szabályok
22. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
23. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmeket az Idősek Klubjának intézményvezetőjénél lehet benyújtani szóban vagy írásban, melynek tartalmaznia kell az igénylő személyi adatait valamint az igénybevétel kezdő időpontjának dátumát.
(2) Az egyes ellátások iránti kérelemhez csatolni kell az előírt jövedelem-nyilatkozatokat, háziorvosi igazolást, vagy más, a jogosultsági feltételt igazoló dokumentum másolatát.
(3) Alapellátás-nappali gondozás esetén az ellátás kezdő időpontja a jogosultság megállapítását követő nap, az életveszély esetét kivéve.
24. § (1) Az intézményvezető írásban értesíti döntéséről az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. A döntésnek tartalmaznia kell:
a) jogosult-e az adott személy a kért gondoskodásra,
b) mely időponttól és hol veheti igénybe az ellátást,
c) a fizetendő térítési díj összegét,
d) az intézkedése elleni jogorvoslat lehetőségeit.
(2) A kérelem elutasításáról, minden ellátás esetén az igénylő írásban értesül.
(3) A szolgáltatás igénybevétele esetén az intézményvezető az ellátást igénybe vevővel megállapodást köt.
(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell a vonatkozó jogszabályi előírásokat, továbbá
a) az adatváltozások bejelentését, személyes adatok kezelését,
b) a megállapodás módosításának szabályait,
c) az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,
d) a felmondás szabályait,
e) a panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálási módját.
(5) Az intézményvezető a személyes szociális szolgáltatást igénybe vevőkről nyilvántartást vezet. Az adatnyilvántartást, adatkezelést az Szt. 18-20. §-ában foglaltak szerint végzi.
(6) Az olyan étkeztetésben részesülő személynek, akinek gondozását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták, a fenntartó által megállapított mindenkori intézményi térítési díjat kell fizetnie az ellátásért.
(7) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről, az ellátás megszüntetéséről, az intézményvezető dönt. Méltányosságot igénylő esetben a fizetendő személyi térítési díj csökkentéséről, illetve elengedéséről saját hatáskörben Verőce Község Polgármestere dönt.
(8) Azonnali intézkedést igénylő esetben az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátást biztosít a rászorulónak, ha a késedelem annak életét, testi épségét veszélyeztetné.
25. § (1) A szolgáltatói jogviszony megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a jogosult halálával,
c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával kivéve, ha az szolgáltatás időtartamát meghosszabbítják,
d) a megállapodás ellátott, illetve törvényes képviselője általi, indokolás nélküli felmondásával.
(2) A szolgáltató vezetője felmondhatja a megállapodást, ha:
a) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyi térítési díj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) az ellátott jogosultsága megszűnik
(3) Az ellátás megszüntetésével kapcsolatos panasz esetén – a megszüntetés kézhezvételétől számított 8 napon belül - a fenntartóhoz lehet fordulni.
26. § A jogosultak érdekvédelme az intézmény házirendjében foglaltak alapján történik azzal, ha az intézményvezető a panasz kivizsgálása ügyében határidőben nem intézkedik, illetve a panaszos az intézkedéssel nem ért egyet, úgy jogorvoslatért az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül Verőce Község Képviselő-testületéhez fordulhat az Szt. 94/E. § (14) bekezdése alapján.
14. Étkeztetés
27. § (1) A (2) bekezdés szerint rászoruló ellátottnak napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni a megállapodásban rögzítettek szerint.
(2) Étkeztetésre jogosultak az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglalt személyek, azzal, hogy
a) életkora miatt rászoruló az a személy, aki betöltötte a 65. életévét,
b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a házi- vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud;
c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és a családgondozó javasolja;
d) jövedelemmel nem rendelkező egyedülálló, akinek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs;
e) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. 6. §-a alapján hajléktalannak minősül.
(3) Az étkeztetés keretében az intézmény a szociálisan rászorultak számára munkanapokon napi egyszeri meleg étkezést biztosít. Igény esetén munkaszüneti és pihenőnapon történő étkeztetés feltételeit is biztosítja az intézmény.
(4) Az intézményi térítési díjat a Fenntartó a szolgáltatási önköltség mértéke alapján állapítja meg. Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni, a térítési díj számítás alapja a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelme. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybevevő rendszeres havi jövedelemének 30%-át. A fizetendő személyi térítési díj összegéről és azok változásairól az intézményvezető a szolgáltatás biztosításának megkezdése előtt írásban értesíti az igénybe vevőt/törvényes képviselőjét vagy a térítési díj fizetésére kötelezett személyt.
(5) Az étkeztetés igénybevételének lehetőségei:
a) a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról,
b) az intézmény gondoskodik az étel házhozszállításáról,
c) a jogosult helyben fogyasztja el.
(6) Megszűnik az étkeztetés:
a) ha arról a gondozott lemond,
b) ha a jogosultról az arra köteles vagy más személy gondoskodik,
c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
d) a jogosult halálával,
e) a jogosult 3 hónap után felszólítás ellenére sem fizet térítési díjat,
f) a Házirendben foglaltak súlyos megsértése esetén,
g) a jogosult Verőcén bejelentett állandó lakcímének vagy tartózkodási helyének megszűnése esetén.
15. Házi segítségnyújtás
28. § (1) A házi segítségnyújtás a jogosult mindennapi életviteléhez lakásán naponta, vagy heti több alkalommal rendszeresen nyújtott gondozás.
(2) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát az intézményvezető - az ellátást igénybe vevő egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével - az egyéni szükségleteknek megfelelően határozza meg: szociális segítés vagy személyi gondozás, mely a megállapodásban rögzítésre kerül.
(3) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell:
a) környezetének tisztántartásáról,
b) orvosi ellátás igénybevételéről,
c) egészségi állapotával kapcsolatos teendőkről,
d) személyi tisztaságának biztosításáról,
e) hivatalos ügyeinek intézésében való közreműködésről,
f) létfenntartást biztosító teendőkről (bevásárlás, étel házhozszállítása stb.),
g) külső kapcsolattartás elősegítéséről,
h) pszichés gondozásról.
(4) A házi segítségnyújtás jelzésszinten együttműködik a háziorvossal, körzeti ápolónővel és a családgondozóval.
(5) A házi segítségnyújtás megszűnik:
a) ha az ellátásról a gondozott lemond,
b) gondozásra köteles vagy más személy az ellátásról gondoskodik,
c) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,
d) a gondozott halálával.
16. Idősek Klubja
29. § (1) A nappali ellátás iránti kérelemről az Idősek Klubja intézményvezetője dönt.
(2) Az Idősek Klubja lehetőséget biztosít
a) napközbeni tartózkodásra,
b) étkezésre,
c) mosási, fürdési lehetőségre,
d) hivatalos ügyek intézésének segítése,
e) társas kapcsolatokra, szórakoztató programokra,
f) heti egy alkalommal orvosi ellátásra.
(3) Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni. Az ellátott csak az étkeztetésért fizet térítési díjat, az ott tartózkodásért nem fizet.
(4) A térítési díj számítás alapja a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelme. Az intézményi és személyi térítési díj a házi segítségnyújtás esetén gondozási órában kerül megállapításra. A fizetendő személyi térítési díj összege az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kerül kiszámításra, úgy hogy annak összege nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 25 %-át. A konkrét összegben meghatározott térítési díjról az igénybe vevő értesítést kap.
17. Térítési díj
30. § A szociális ellátás keretében házhozszállítással megvalósuló étkeztetést és az Idősek Klubjában ellátottak napi ebédjét külön szerződésben meghatározott szolgáltatóval biztosítja, melyet minden év október 31-ig Verőce Község Önkormányzat Polgármestere felülvizsgál.
31. § (1) Az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodásokért az igénybevevőnek térítési díjat kell fizetnie, figyelemmel a központi jogszabályok intézményi beutalás esetén a fenntartó előírásaira, valamint jelen jogszabályban foglaltakra.
(2) A térítési díjakat – a következő évre vonatkozóan – a képviselő-testület minden évben legkésőbb december 31-ig állapítja meg, a térítési összeg évközben a testület részéről egy alkalommal módosítható.
(3) Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, valamint az Idősek Klubja vonatkozásában az érvényben lévő intézményi térítési díjak alapján a személyi térítési díjakat átruházott hatáskörben az intézményvezető állapítja meg.
(4) Az ellátásban részesülő kérelmére az általa fizetett személyi térítési díj kivételes méltányosságból csökkenthető, vagy elengedhető, ha nevezett személy családjában (vagy ha egyedül él, akkor nála) az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át.
(5) A térítési díjak befizetésére kötelezett személy az intézménynek havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig fizeti meg készpénz befizetéssel.
32. §9 A tárgyévre vonatkozó intézményi térítési díj összegeket, és azok bevezetésének időpontját e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
18. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat
33. § (1) Verőce Község Önkormányzata az Szt. 64. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásról, valamint a Gyvt. 39-41. § és 43. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatásokról a Dunakanyar Mikrotérségi Gyermekvédelmi- és Szociális alapellátási Társulás keretében, a társulás által fenntartott intézmény, a Mosoly Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Családi Napközi útján gondoskodik.
(2) A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat a hozzá forduló vagy vele bármilyen kapcsolatban álló személyekkel, családokkal az önkéntesség alapján alakíthat ki együttműködést, a szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.
(3) A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat kizárólag az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni, információt szolgáltatni, kivéve a különös veszélyeztetés, illetve a nem magánindítványos bűncselekmény esetét. Különös veszélyeztetés az a magatartás, amelynek következtében a magatartás tanúsítójának vagy más személynek életét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan fenyegető helyzet áll elő.
(4) A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat eljárása kérelemre, vagy a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a nevelési - oktatási intézmény, rendőrség, ügyészség, bíróság, társadalmi szervezetek, egyházak, valamint a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár – a gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján indul.
19. Óvodai ellátás, iskolai napközi
34. § Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete az óvodai ellátást, és az iskolai napközis ellátást Szokolya Község Önkormányzatával és a Verőcei Református Egyházközséggel kötött megállapodás alapján látja el.
SZOCIÁLPOLITIKAI KEREKASZTAL
35. § (1) Verőce Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.
(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy rendes ülést tart.
(3) A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:
a) Verőce Község Önkormányzatának Polgármestere, aki egyben a Kerekasztal elnöke,
b) a szociális ellátások megállapítására hatáskörrel rendelkező bizottság mindenkori elnöke,
c) Verőce Község Jegyzője,
d) a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézője,
e) az Idősek Klubja vezetője,
f) az alapellátásokat biztosító szerv vezetője és az általa megbízott családgondozó,
g) a helyi köznevelési intézmény(ek) vezetője.
(4) A Kerekasztal működésének szabályait maga állapítja meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36. §10
37. §11
38. § Ez a rendelet 2022. május 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
1. Verőce Községben a térítési díjak összege a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és szakosított ellátások tekintetében a következők:
a) Az Idősek Klubjában a nappali ellátás térítési díja 0,- Ft.
b)12 Az Idősek Klubjában igénybevett étkezés (ebéd) térítési díja ÁFA-val növelten napi 1450,- Ft/fő/nap, táplálék allergiás étkezés esetén 1600,- Ft/fő/nap.
c)13 A házi segítségnyújtás térítési díja: szociális segítés és személyi gondozás: 1200,-Ft/óra.
d)14 A szünidei gyermekétkeztetés díja: óvodai 978,-Ft/adag, iskolai 1139,- Ft/adag
2. A havonta fizetendő térítési díj az e mellékletben leírt számadatok alkalmazása következtében sem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének az 1993. évi III. törvény 116-117. §-aiban rögzített %-os, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 6. §-ában előírt mértékét
A 13. § (3) bekezdés a) pontja a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdés b) pontja a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (9) bekezdése a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés a) pontja a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés b) pontja a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés a) pontja a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés b) pontja a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet b-c) pontja a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 37. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 1. pont b) alpontja a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1. pont c) alpontja a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1. pont d) alpontját a Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.