1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, szociális rászorultságtól függő egyes szociális és gyermekjóléti ellátások formáit, szervezetét, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

2. § E rendelet hatálya Verőce község közigazgatási területén – a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen itt lakó, valamint a lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában kétséget kizáró módon bizonyíthatóan életvitelszerűen itt lakó, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

3. § E rendelet által szabályozott ellátások megállapítására irányuló eljárásra a az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), a Szt., a Gyvt., valamint a végrehajtásukra kiadott kormány és miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelem a Verőcei Polgármesteri Hivatal Igazgatási csoportjánál (2621 Verőce, Árpád út 40.) nyújtható be személyesen hivatali időben vagy postai úton az egyes ellátási formákra a hivatal által rendszeresített nyomtatványon a jogosultság megállapításához szükséges nyilatkozatok, igazolások csatolásával.

(2) Hivatalból is indulhat eljárás a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzés alapján.

(3) A gyermekvédelmi és szociális igazgatási eljárás, költség- és illetékmentes.

(4) A Szociális és Kulturális Bizottság (a továbbiakban: SzK Bizottság) döntése ellen Verőce Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez lehet a fellebbezést benyújtani.

5. § (1) A szociális ellátások igénybevételéhez elvárható, hogy a kérelmező mindent megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben, vagy egészében megoldódjanak (pl. tartásdíj igénylés, támogatásokhoz szükséges okiratok, igazolások csatolása, munkanélküli ellátáshoz szükséges együttműködés stb.).

(2) Adathiányosan előterjesztett kérelem esetén 8 napon belül a kérelmezőt – határidő megjelölésével- hiánypótlásra kell felhívni. Amennyiben a kérelmező a megadott határidőn belül nem tesz eleget hiánypótlási kötelezettségének a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni, vagy az eljárás a Ákr. 47. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszüntethető.

(3) Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a megyei NAV igazolása kérhető a jövedelemadó vonatkozásában, valamint a Polgármesteri Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, és a szociális helyzetet környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti.

6. § (1) Rendszeres jövedelmek igazolására az irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmek tekintetében egy év átlagjövedelme.

(2) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: munkahely által kiállított átlagkereset igazolás, fizetési jegyzék, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv határozata stb.

(3) Kiadások igazolására elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: közüzemi és egyéb szolgáltató által kiállított számla, pénzintézeti igazolás, befizetési csekkszelvény, postautalvány, nyugta, albérleti díj esetén a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyermektartásdíjat kapó nyilatkozata, gyógyszerköltség a háziorvos írásbeli igazolásán alapuló igazolása stb.

(4) A tanköteles gyermek tanulói illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(5) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, a jogerős bírósági határozat a gyermek elhelyezéséről, az erre irányuló bírósági eljárás megindításáról szóló okirat, a képzelt apa bejegyzéséről szóló gyámhivatali határozat illetve egyéb dokumentum szolgálhat.

(6) Annak igazolására, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő gyermektartásdíjban részesül, a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírósági határozat vagy a tartásdíj-fizetésről szóló egyéb dokumentum szolgálhat.

(7) Amennyiben a támogatás megállapításához a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklete szerint vagyonnyilatkozat-tétel szükséges, az igénylőnek és családtagjainak nyilatkozniuk kell a Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerinti vagyonukról, valamint arról, hogy rendelkeznek-e tartási, életjáradéki illetve öröklési szerződéssel, kivéve ha e rendelet másképp nem rendelkezik.

(8) Ha a szükséges okmányok, igazolások nem állnak rendelkezésre, azok beszerzése nehézségekbe ütközik, illetve hosszabb időt vesz igénybe, vagy sürgősség áll fenn, mert a késedelem életet, egészséget, testi épséget veszélyeztet, a kérelmező írásban tett nyilatkozata elfogadható. Az irányadó időszakra vonatkozóan a jogosult forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.

(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 30 napon belül csatoltatni kell a szükséges igazolásokat, illetve ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról.

(10) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges a Munkaügyi Központtal való együttműködés tényének igazolása. Alkalmi munkából származó jövedelem alkalmi munkavállalói könyvben, a munkáltató bejegyzéseivel igazolható.

(11) A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek, egészségi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már egy éven belül bármely ügyben vizsgálta, és nem feltételez azokban lényeges változást.

(12) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

7. § (1) Ha a kérelem e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot háziorvos által történő, stb.) igazolását.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetve az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

8. § Települési támogatás és lakásfenntartási támogatás ellátási formáknál az ellátások célja pénzbeli kifizetéssel nem biztosítható, a megállapított támogatás közvetlenül a szolgáltatóhoz, oktatási intézményhez, illetve a családgondozóhoz is utalható, vagy ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel az részben vagy egészben természetbeni ellátásként is megállapítható.

9. § A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással, a jogosultság elbírálását követő hónap 5. napjáig történik. A megállapított támogatás folyósítása kivételes esetben házipénztárból való készpénz-kifizetéssel is történhet, de erről a megállapító határozatban külön rendelkezni kell.

10. § Meg kell szüntetni a rendszeres ellátás folyósítását:

11. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban az Szt. 17. §-ának és a Gyvt. 133. §-ának figyelembevételével a hatáskörök gyakorlói döntenek.

(2) Ha az ellátás megtérítésének elrendelésére kerül sor:

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellátás

12. § A települési támogatással kapcsolatos hatáskört az SZK Bizottság gyakorolja az e rendeletben meghatározott feltételek alapján. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

13. § (1) A Polgármester egy év időtartamra Verőce községben bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő szociálisan rászoruló személyeknek az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaihoz havonta támogatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatásnál figyelembe vehető költségek: a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, a tüzelőanyag költségei, a csatornahasználat, albérlet és a szemétszállítási díja.

(3) A lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a

(4) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

(6) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kerül megállapításra és annak mértéke egységesen havi 5.000,-Ft.

(7) A lakásfenntartási támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt számlaszámra, kivételes esetben lakcímre történő utalással kerül kifizetésre.

(8) A lakásfenntartási támogatás megszűnik:

(9)³ Amennyiben a lakásfenntartási támogatás folyósítása a (8) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján kerül megszűntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

14. § (1) A Polgármester – kérelemre vagy hivatalból – a szociális törvényben felsorolt eseteken túl méltányos gyógyszerellátási jogosultságot állapíthat meg, ha a jövedelem

(2) A támogatás összege havonta a (4) bekezdés szerint igazolt kiadások 60%-a, de minimum 3.000,-Ft.

(3) Gyógyszertámogatásban nem részesülhet az kérelmező, aki közgyógyellátási igazolványra jogosult.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről a háziorvos számítógépes igazolását. Gyógyászati segédeszköz esetén a szakorvosi javaslatot és a számlát, továbbá a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek költségeiről.

(5) A támogatott köteles a támogatás felhasználásáról a nevére vagy társadalombiztosítási azonosító jelének számára kiállított gyógyszertári számlával, vagy igazolással elszámolni.

(6) 6 hónapon belül újabb támogatás nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.

(7) A támogatást a hónap 15. napját megelőzően benyújtott kérelmek esetén az adott hónap 1. napjától, a 15. napján vagy azt követően benyújtott kérelmek esetén a következő hónap 1. napjától 1 év időtartamra lehet megállapítani.

15. § A SzK Bizottság a rendszeres települési támogatás keretén belül a Gyvt. alapján 50 %-os kedvezményben részesülő részére az intézményi gyermekétkeztetés térítési díját 100 %-os mértékre kiegészítheti, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum szintje alatt van. A támogatás a kérelem benyújtásától iskolai étkeztetés esetén legfeljebb az adott tanítási év, óvodai étkeztetés esetén legfeljebb az adott nevelési év végéig állapítható meg.

16. § (1) Települési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, haláleset, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, gyermek fogadásának előkészítése, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, gyermek családba való visszakerülésének elősegítése – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Az települési támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított jövedelemhatár

(3) Rendkívüli élethelyzet különösen:

(4) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet minden alkalommal dokumentumokkal igazolni szükséges. Az elemi kár tényét az önkormányzat környezettanulmány útján állapítja meg.

17. § (1) A támogatás összege esetenként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 %-ánál kevesebb nem lehet, és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-áig állapítható meg, kivéve, ha a meghalt személy eltemettetéséről való gondoskodás okán alakult ki a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet.

(2) A természetbeni ellátásként megállapított települési támogatás formája lehet:

18. § (1) A Polgármester az elhunyt személy eltemettetésének indokolt költségeihez való hozzájárulásként települési támogatást állapíthat meg. A segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 25 %-a.

(2) Indokolt a temetési költség, ha a számla összege nem haladja meg a helyben szokásos legolcsóbb köztemetés összegének kétszeresét.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének a helyi temetkezési szolgáltató díjszabása tekintendő, melyet minden év december hónapján a helyi szolgáltató az önkormányzat rendelkezésére bocsájt.

(4) A temetési költségekhez való hozzájárulásra irányuló kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, a családban élők jövedelemigazolását és más önkormányzat illetékességi területén történt elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni.

(6) Temetési támogatás megállapításánál a 14. § (1) bekezdése szerinti jövedelemhatárt kell figyelembe venni.

19. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének elrendelése esetén a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt, a köztemetés költségeinek megtérítésére történő kötelezés alól létfenntartást veszélyeztető élethelyzet fennállása esetén az eltemettetésre kötelezett személy részben vagy egészben mentesíthető.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetését szerződésben vállalta.

(3) A köztemetés költségei alóli teljes mértékű mentesítés létfenntartást veszélyeztető körülménye különösen, ha

(4) A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye különösen, ha a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén 250 %-át nem haladja meg és vagyona nincs. A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés mértéke köztemetés költségének 50 %-a.

(5) A köztemetés költségének részbeni megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, a mennyiben az egyösszegű megfizetés a kötelezett és családja létfenntartását veszélyeztetné.

(6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak esetében a család, illetve az egyedül élő személy jövedelemi és vagyoni helyzetének vizsgálatára a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 10. §-ában foglaltak az irányadók.

(7) Átruházott hatáskörben dönt a Polgármester

20. § (1)⁸ Karácsonyi támogatásra jogosult az a személy, aki Verőce község közigazgatási területén – a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján – lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen itt lakó, és a 70. életévét tárgyévben betöltötte.

(2) A karácsonyi támogatás a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival történő egyeztetés után a jogosultak részére egyszeri természetben nyújtott, tárgyév december hónapjában az önkormányzat által szervezett módon személyes átadással történik.

(3) A támogatás mértéke évente egy alkalommal az év költségvetési rendeletében elfogadott összeg.

21. § (1) A Verőce Község Önkormányzata személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásként étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást nyújtó intézményt, míg gyermekjóléti alapellátás keretében család- és gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekek napközbeni ellátására bölcsődei, óvodai, iskolai napközi otthonos ellátást biztosít.

(2) Nem önkormányzati fenntartású intézményekben a napközbeni ellátást az intézménnyel kötött közoktatási megállapodás útján biztosítja az önkormányzat.

22. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

23. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmeket az Idősek Klubjának intézményvezetőjénél lehet benyújtani szóban vagy írásban, melynek tartalmaznia kell az igénylő személyi adatait valamint az igénybevétel kezdő időpontjának dátumát.

(2) Az egyes ellátások iránti kérelemhez csatolni kell az előírt jövedelem-nyilatkozatokat, háziorvosi igazolást, vagy más, a jogosultsági feltételt igazoló dokumentum másolatát.

(3) Alapellátás-nappali gondozás esetén az ellátás kezdő időpontja a jogosultság megállapítását követő nap, az életveszély esetét kivéve.

24. § (1) Az intézményvezető írásban értesíti döntéséről az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. A döntésnek tartalmaznia kell:

(2) A kérelem elutasításáról, minden ellátás esetén az igénylő írásban értesül.

(3) A szolgáltatás igénybevétele esetén az intézményvezető az ellátást igénybe vevővel megállapodást köt.

(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell a vonatkozó jogszabályi előírásokat, továbbá

(5) Az intézményvezető a személyes szociális szolgáltatást igénybe vevőkről nyilvántartást vezet. Az adatnyilvántartást, adatkezelést az Szt. 18-20. §-ában foglaltak szerint végzi.

(6) Az olyan étkeztetésben részesülő személynek, akinek gondozását tartási vagy öröklési szerződésben vállalták, a fenntartó által megállapított mindenkori intézményi térítési díjat kell fizetnie az ellátásért.

(7) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről, az ellátás megszüntetéséről, az intézményvezető dönt. Méltányosságot igénylő esetben a fizetendő személyi térítési díj csökkentéséről, illetve elengedéséről saját hatáskörben Verőce Község Polgármestere dönt.

(8) Azonnali intézkedést igénylő esetben az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátást biztosít a rászorulónak, ha a késedelem annak életét, testi épségét veszélyeztetné.

25. § (1) A szolgáltatói jogviszony megszűnik:

(2) A szolgáltató vezetője felmondhatja a megállapodást, ha:

(3) Az ellátás megszüntetésével kapcsolatos panasz esetén – a megszüntetés kézhezvételétől számított 8 napon belül - a fenntartóhoz lehet fordulni.

26. § A jogosultak érdekvédelme az intézmény házirendjében foglaltak alapján történik azzal, ha az intézményvezető a panasz kivizsgálása ügyében határidőben nem intézkedik, illetve a panaszos az intézkedéssel nem ért egyet, úgy jogorvoslatért az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül Verőce Község Képviselő-testületéhez fordulhat az Szt. 94/E. § (14) bekezdése alapján.

27. § (1) A (2) bekezdés szerint rászoruló ellátottnak napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni a megállapodásban rögzítettek szerint.

(2) Étkeztetésre jogosultak az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglalt személyek, azzal, hogy

(3) Az étkeztetés keretében az intézmény a szociálisan rászorultak számára munkanapokon napi egyszeri meleg étkezést biztosít. Igény esetén munkaszüneti és pihenőnapon történő étkeztetés feltételeit is biztosítja az intézmény.

(4) Az intézményi térítési díjat a Fenntartó a szolgáltatási önköltség mértéke alapján állapítja meg. Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni, a térítési díj számítás alapja a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelme. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybevevő rendszeres havi jövedelemének 30%-át. A fizetendő személyi térítési díj összegéről és azok változásairól az intézményvezető a szolgáltatás biztosításának megkezdése előtt írásban értesíti az igénybe vevőt/törvényes képviselőjét vagy a térítési díj fizetésére kötelezett személyt.

(5) Az étkeztetés igénybevételének lehetőségei:

(6) Megszűnik az étkeztetés:

28. § (1) A házi segítségnyújtás a jogosult mindennapi életviteléhez lakásán naponta, vagy heti több alkalommal rendszeresen nyújtott gondozás.

(2) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát az intézményvezető - az ellátást igénybe vevő egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével - az egyéni szükségleteknek megfelelően határozza meg: szociális segítés vagy személyi gondozás, mely a megállapodásban rögzítésre kerül.

(3) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell:

(4) A házi segítségnyújtás jelzésszinten együttműködik a háziorvossal, körzeti ápolónővel és a családgondozóval.

(5) A házi segítségnyújtás megszűnik:

29. § (1) A nappali ellátás iránti kérelemről az Idősek Klubja intézményvezetője dönt.

(2) Az Idősek Klubja lehetőséget biztosít

(3) Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni. Az ellátott csak az étkeztetésért fizet térítési díjat, az ott tartózkodásért nem fizet.

(4) A térítési díj számítás alapja a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelme. Az intézményi és személyi térítési díj a házi segítségnyújtás esetén gondozási órában kerül megállapításra. A fizetendő személyi térítési díj összege az óradíj és az adott hónapban a házi segítségnyújtás keretében elvégzett tevékenységekre fordított idő szorzata alapján kerül kiszámításra, úgy hogy annak összege nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 25 %-át. A konkrét összegben meghatározott térítési díjról az igénybe vevő értesítést kap.

30. § A szociális ellátás keretében házhozszállítással megvalósuló étkeztetést és az Idősek Klubjában ellátottak napi ebédjét külön szerződésben meghatározott szolgáltatóval biztosítja, melyet minden év október 31-ig Verőce Község Önkormányzat Polgármestere felülvizsgál.

31. § (1) Az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodásokért az igénybevevőnek térítési díjat kell fizetnie, figyelemmel a központi jogszabályok intézményi beutalás esetén a fenntartó előírásaira, valamint jelen jogszabályban foglaltakra.

(2) A térítési díjakat – a következő évre vonatkozóan – a képviselő-testület minden évben legkésőbb december 31-ig állapítja meg, a térítési összeg évközben a testület részéről egy alkalommal módosítható.

(3) Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, valamint az Idősek Klubja vonatkozásában az érvényben lévő intézményi térítési díjak alapján a személyi térítési díjakat átruházott hatáskörben az intézményvezető állapítja meg.

(4) Az ellátásban részesülő kérelmére az általa fizetett személyi térítési díj kivételes méltányosságból csökkenthető, vagy elengedhető, ha nevezett személy családjában (vagy ha egyedül él, akkor nála) az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át.

(5) A térítési díjak befizetésére kötelezett személy az intézménynek havonta, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig fizeti meg készpénz befizetéssel.

32. §⁹ A tárgyévre vonatkozó intézményi térítési díj összegeket, és azok bevezetésének időpontját e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

33. § (1) Verőce Község Önkormányzata az Szt. 64. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásról, valamint a Gyvt. 39-41. § és 43. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatásokról a Dunakanyar Mikrotérségi Gyermekvédelmi- és Szociális alapellátási Társulás keretében, a társulás által fenntartott intézmény, a Mosoly Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Családi Napközi útján gondoskodik.

(2) A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat a hozzá forduló vagy vele bármilyen kapcsolatban álló személyekkel, családokkal az önkéntesség alapján alakíthat ki együttműködést, a szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(3) A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat kizárólag az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni, információt szolgáltatni, kivéve a különös veszélyeztetés, illetve a nem magánindítványos bűncselekmény esetét. Különös veszélyeztetés az a magatartás, amelynek következtében a magatartás tanúsítójának vagy más személynek életét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan fenyegető helyzet áll elő.

(4) A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat eljárása kérelemre, vagy a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a nevelési - oktatási intézmény, rendőrség, ügyészség, bíróság, társadalmi szervezetek, egyházak, valamint a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár – a gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján indul.

34. § Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete az óvodai ellátást, és az iskolai napközis ellátást Szokolya Község Önkormányzatával és a Verőcei Református Egyházközséggel kötött megállapodás alapján látja el.

35. § (1) Verőce Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy rendes ülést tart.

(3) A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

(4) A Kerekasztal működésének szabályait maga állapítja meg.

38. § Ez a rendelet 2022. május 1-jén lép hatályba.