1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a közös önkormányzati hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

2. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2024. évi költségvetését

(2) A kiadási főösszegen belül a kiemelt előirányzatokat

(3) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek, költségvetési kiadások címrendjét az 1. melléklet alapján határozza meg a képviselő-testület.

(4) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat, valamint a kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok bontásban a 2. melléklet alapján határozza meg a képviselő-testület.

(5) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 3. melléklet és a 4. melléklet részletezi.

(6) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának rendeli el.

(7) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében a képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradvány felhasználását, valamint a saját bevételek működési kiadások finanszírozásán felüli rész felhasználását rendeli el. A felhalmozási hiány fejlesztési hitelből történő külső finanszírozásához a Kormány engedélye szükséges.

(8) A köztisztviselői illetményalapot 78.000 Ft mértékben állapítja meg.

(9) A (11) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók fejenként bruttó 200 E forint éves cafetéria-juttatásban részesülhetnek.

(10) A Verőcei Polgármesteri Hivatal munkáját közvetlenül segítő, Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók, a közalkalmazottak, a köztisztviselők fejenként bruttó 400 E forint éves cafetéria-juttatásban részesülnek.

3. § (1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az 5. melléklet részletezi.

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-ában szabályozott középtávú tervezés részeként az önkormányzat és intézményei 2024. évi költségvetésének tervezéséhez Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szabályozására figyelemmel a társulás saját bevételeit, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegéről a költségvetési pénzügyi kitekintő adatokat a rendelet 6. melléklet szerinti tartalommal határozza meg.

(3) Az Önkormányzat 2024. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait a 7. melléklet részletezi.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 8. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 9. melléklet szerint részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 10. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, közös hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 12. melléklet, 13. melléklet, 14. melléklet szerint határozza meg.

(8) Az Önkormányzat a kiadások között 685.144 Ft tartalékok állapít meg. A tartalékot a Képviselő-testület engedélyével lehet felhasználni, átcsoportosítani.

(9) A Képviselő-testület az Önkormányzat tárgyévi és az előző három év mérlegét a 15. melléklet szerint határozza meg.

(10) A Képviselő-testület az Önkormányzat többéves kihatással járó döntéseit számszerűsítése évenkénti bontásban és összesítve célok szerint a 16. melléklet szerint határozza meg.

(11) A Képviselő-testület az Önkormányzat által adott közvetett támogatások tervezését a 17. melléklet szerint határozza meg.

(12) A Képviselő-testület az Önkormányzat előirányzat felhasználási tervét a 18. melléklet szerint határozza meg.

(13) A Képviselő-testület az Önkormányzat bevételi kormányzati funkciók szerinti jogcímeit az 19. melléklet szerint határozza meg.

(14) A Képviselő-testület az Önkormányzat kiadási kormányzati funkciók szerinti jogcímeit az 20. melléklet szerint határozza meg.

(15) A Képviselő-testület a céljelleggel tervezett támogatásait a 21. melléklet szerint határozza meg.

(16) A Képviselő-testület a költségvetési évet követő három év tervezett bevételeit és kiadásait a 22. melléklet szerint határozza meg.

4. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 10%-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.

(5) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(6) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 11. melléklet szerinti adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(7) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(8) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(9) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdésében meghatározott értékhatár esetenként 500 E forint, 2024. évre összesen 3 000 E forint.

(10) Az intézmények a házipénztárból készpénzes kifizetésként teljesíthetik

5. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) Az átcsoportosításról, kötelezettség vállalásokról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2024. december 31-ig gyakorolható.

(3) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(4) A képviselő-testület a költségvetési rendelet (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(5) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető. Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata, az intézményi térítési díjak, az alkalmazott kártérítése és egyéb térítése, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek, továbbá az átvett pénzeszközök előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadást szolgál, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.

(6) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő- testületet tájékoztatja.

(7) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

6. § (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodás(ok)ban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A Hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

7. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról külső vállalkozó útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

8. § Ez a rendelet 2024. március 9-én lép hatályba.

9. § E rendelet rendelkezéseit 2024. január 1. napjától kell alkalmazni.