A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. Az SZMSZ egy olyan normarendszer, amelyet rendszeres időközönként, törvény előírása vagy a helyi működés során szerzett tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni. Jelen felülvizsgálatra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdése alapján kerül sor, mely szerint a képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésén e törvény rendelkezései szerint megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

A felülvizsgálat elmaradása a magasabb szintű jogszabályoknak való meg nem felelést okozza, a működést a 2019-ben elfogadott és jelenleg is hatályos SzMSz megfelelően biztosítja. A módosítás ugyanakkor a közfeladat ellátás minőségét pozitívan befolyásoló szabályozásokat is tartalmaz, az eszközölt változások alapvetően hiánypótló jellegűek.

A felsorolás kiegészült a Dunakanyar Rendészeti Társulással.

A szakaszok a képviselő-testület üléseire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák (alakuló, rendes, rendkívüli ülés). Tartalmazza továbbá az ülés összehívására, az ülések nyilvánosságára és a zárt ülésre vonatkozó szabályokat. Kisebb pontosítások és nem számottevő kiegészítések mellett a tervezet a korábbi szabályozást fenntartja.

A minősített többséget igénylő döntések sorából a rendezési terv elfogadása kiemelésre került, tekintettel arra, hogy annak elfogadása az Mötv. szabályai alapján minősített többséghez kötött, a párhuzamos szabályozás pedig ellentétes a magasabb rendű jogszabályszerkesztési előírásokkal.

A bizottságok működőképességének biztosítása okán szabályozva lett a korelnök megjelölése, figyelemmel arra, hogy elnök-helyettes megválasztására az előző ciklusban nem került sor.

Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület – az Mötv-ben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (Mötv. 41. § (4)-(5) bek.). Az Mötv. 42. §-a rendelkezik az át nem ruházható hatáskörökről, ezeken túlmenően minden feladat- és hatáskör átruházható. Az SZMSZ-ben a képviselő-testület által átruházott hatásköröket kell felsorolni, az át nem ruházott hatásköröket nem. Terjedelmi okok miatt célszerű az átruházott hatásköröket az SZMSZ mellékletében feltüntetni, megjelölve a szervet is (pl. polgármesterre, bizottságra, jegyzőre, társulásra történik-e az átruházás). Ezen feladatok tekintetében a hatályos SZMSZ a külön rendeletekben való szabályozásra történő utalással rendelkezik.

Jelen módosításban a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tekintetében bővül az átruházott hatáskörök köre.