Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014 (XI.17..) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 09. 06- 2017. 02. 15Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014 (XI.17..) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2016-09-06-tól 2017-02-15-ig
ZEBEGÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
8/2014.(XI.17.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed Zebegény Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző – működési rendjére.
Hivatalos megnevezés
2. §
(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Zebegény Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2627 Zebegény, Árpád u. 5.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Zebegény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).
(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).
Jelképek
3. §
A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Az Önkormányzat hivatalos lapja
4. §
(1) Az Önkormányzat hivatalos lapja: a Zebegény elnevezésű újság.
(2) Az újságot térítésmentesen meg kell küldeni: a község minden lakosának háztartásonként és az önkormányzati intézményeknek.
Kitüntetések
5. §
A képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.
Bélyegzőhasználat
6. §
Az önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
II. fejezet
A Képviselő-testület feladata és hatásköre
7. §
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: az egyéni választókerületben megválasztott 6 fő valamint a polgármester, összesen 7 fő települési képviselő.
(2) A képviselő-testület tagjait az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.
8. §
(1) A képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évenként egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(2) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
9. §
(1) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a polgármester szünetet rendelhet el és a szünetet követően újra javaslatot tehet.
(2) Ha ezt követően sincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.
10. §
(1) A helyi közügy önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület előkészítő eljárást köteles folytatni. Az eljárás lefolytatásával a polgármester, a képviselő-testület bizottsága vagy erre a célra létrehozott külön bizottság is megbízható.
(2) Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a helyi közügy (feladat) ellátásának anyagi, személyi, szervezeti, pénzügyi és technikai feltételeit.
(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés akkor terjeszthető elő, ha az tartalmazza a közügy elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak (módozatoknak) a (2) bekezdésben meghatározott feltételeit.
(4) Az előkészítő eljárásban a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak.
III. fejezet
A képviselő-testület ülései, előkészítése
11. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart, a munkatervben meghatározottak szerint.
(2) A képviselő-testület ülése lehet:
a) alakuló,
b) rendes,
c) rendkívüli,
d) ünnepi.
(3) A képviselő-testület az üléseit – ha a meghívó nem jelöl meg más helyszínt – az Önkormányzat székhelyén, Zebegény, Árpád u 5. szám alatt tartja.
12. §
(1) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a képviselő-testületnek haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben, a rendkívüli ülés összehívható a – napirendet tartalmazó – meghívó kézbesítését követő napra, a polgármester által meghatározott időpontra.
(2) A képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektornikus úton) is összehívható. Ennek tényét az ülésen készült jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.
(3) A polgármesternek a rendkívüli ülésen indokolni kell – a napirendi pontok tárgyalása előtt – az összehívás szükségességét.
13. §
Ünnepi ülés a képviselő-testület által előzetesen meghatározott napra és időben hívható össze.
Az ülések összehívásának rendje
14. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján, melyet aláír. A meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal kell kiküldeni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés naptári idejét és kezdési időpontját,
b) az ülés helyét, ha annak meghatározására nem a 11. § (3) bekezdésében meghatározott helyen kerül sor.
c) a javasolt napirendeket,
d) annak megjelölését, hogy a napirenddel kapcsolatban szóbeli vagy írásbeli előterjesztés történik,
e) az előterjesztő nevét,
f) a dátumot és az aláírást.
(3) A meghívóhoz csatolni kell:
a) az írásos előterjesztést/előterjesztéseket,
b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet,
c) a bizottsági javaslatokat.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
(5) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább hét nappal az ülés előtt a (4) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.
15. §
A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal – meghívó és az ülés képviselők részére megküldött írásbeli anyagának továbbítása mellett – meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) jegyzőt,
c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) akinek a meghívását a tárgyalt napirend indokolttá teszi,
e) akinek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
Előterjesztések
16. §
(1) A képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül.
(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerület a képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 20. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.
(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendi vételéről a képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.
17. §
A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei az alábbiak:
a)a tárgy pontos meghatározása, illetve a téma ismertetését,
b)annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született, rendeletalkotás esetén annak szükségességét és annak konkrét indokait,
c)az előterjesztők megnevezését,
d)határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.
18. §
(1) Előterjesztésre jogosult:
a)polgármester,
b)alpolgármester,
c)bizottság elnökei,
d)a képviselők,
e)a jegyző,
f)az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben
g)a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben,
h)a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző által felkért személy.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét és javaslatát.
(3) Bejelentés és tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.
(4) Az előterjesztést – ha azt nem a jegyző készítette – az ülést megelőzően legalább nyolc nappal a jegyzőnek be kell mutatni. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból véleményezi. Amennyiben törvényességi észrevétele van – ezt a postázás előtt – az előterjesztéshez csatolja.
Önálló indítvány
19. §
(1) A képviselő a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testület ülését megelőző nyolc nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni.
(2) Az önálló indítványt a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület az – előterjesztő esetleges felszólalása után – vita nélkül, többségi szavazással határoz.
Sürgősségi indítvány
20. §
(1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 14. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.
Interpelláció, felvilágosítás kérése
21. §
(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén, az Egyebek napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat.
(2) A kérés, illetve felvetés megfogalmazása történhet a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
(3) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 5 munkanappal a polgármesternél az interpellációt beterjeszti, úgy arra az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezi.
(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a)a képviselő nevét,
b)azt a személyt, akinek az interpelláció szól,
c)a képviselő kérdésének tárgyát.
22. §
(1) A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba vételét és az interpelláció címzettjének történő eljuttatását.
(2) Ha a képviselő az interpellációt a képviselő-testület ülésén nem kívánja szóban előadni, az interpellációt az interpelláció címzettje ismerteti, kivéve, ha az interpelláció és a válasz a képviselők számára kiosztásra került.
(3) A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Ha az interpelláló képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, többségi szavazással határoz.
(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.
(6) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, vagy erre az esetre bizottságot hozhat létre. Biztosítani kell, hogy az interpelláló képviselő is részt vehessen a vizsgálatban.
(7) Ha a kérdezett az interpellációra az idő rövidsége vagy annak természete miatt nem tud válaszolni, akkor a választ 15 napon belül az interpellációnak és valamennyi képviselőnek el kell küldeni.
(8) Az interpelláció elfogadásáról a következő ülésen – az előzőek értelemszerű alkalmazásával – dönt a képviselő-testület.
IV. fejezet
A képviselő-testület ülése
23. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
b)előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
c)megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.
A vita
24. §
(1) A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a)személyi kérdések,
b)rendelet-tervezetek,
c)egyéb napirendek,
d)interpellációk,
e)bejelentések, tájékoztatók.
(2) A képviselő-testület ülésének napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat felől a képviselő-testület többségi szavazással határoz, amelyben elnapolás esetén a határidőt is megjelöli.
(3) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára, bármely napirendet előzetes bizottsági tárgyalásra adhat ki.
(4) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
(5) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(6) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
(7) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
(8) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(9) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(10) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(11) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
(12) A bejelentések és a tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
25. §
(1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
26. §
Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
27. §
A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
A tanácskozás rendje
28. §
(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b)rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c)ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d)ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe,
melynek tényét a jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.
Az ülések nyilvánossága
29. §
A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki, külön engedély nélkül részt vehet, szót kaphat e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben.
Zárt ülés
30. §
A zárt ülés anyag kizárólag a következő személyeknek adható át:
a) a polgármesternek;
b)az alpolgármesternek;
c)a képviselőknek;
d)a jegyzőnek;
e)a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
f)a Kormányhivatal vezetőjének.
Döntéshozatal
31. §
(1) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület rendes ülését 8 napon belül- a rendkívüli ülést a következő munkanapra – ismét össze kell hívni.
(2) A megismételt ülésen az eredeti napirend mellé további napirend is felvehető és tárgyalható.
Szavazás
32. §
(1) A nyílt szavazás (döntés lehet határozat, rendelet) kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazás általában kézfelemeléssel történik.
(3) A tartózkodás az eredmény megállapítása szempontjából ellenszavazatnak minősül.
(4) Szavazategyenlőség akkor áll fenn, ha a szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” + a „tartózkodók” szavazatok számával.
(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően aláírja.
(6) Titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – a megválasztott 3 fős bizottság bonyolítja. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazást után összeszámolja a szavalatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazás idejére szünetet kell elrendelni.
(7) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(8) A név szerinti szavazást kell elrendelni:
a)ha azt törvény írja elő,
b)valamelyik bizottság határozatában indítványozza
c)az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.
(9) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(10) Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.
Önkormányzati rendelet
33. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a)a polgármester;
b)az alpolgármester;
c)a képviselő;
d)a Képviselő-testület bizottsága;
e)a jegyző;
f)a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.
(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.
34. §
(1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
35. §
(1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:
(2) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: jogalkotó megnevezése, arab l-es számjellel kezdődő, folyamatos sorszámozás, törve az elfogadás évének évszámával, utána zárójelben feltüntetve a kihirdetés római számmal jelölt hónapját és a hónapnak arab számjeggyel történő napját, valamint a jogszabály megjelölését, címét (Pl. Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2003.(II.22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról).
A képviselő-testület határozata
36. §
(1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A határozatban érintettek – az ülést követő 15 nap alatt – írásban megkapják a képviselő-testület határozatának kivonatait.
(2) A határozat jelölése: 1-től kezdődő arab számjegyes számozás törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozat meghozatalának római számmal jelölt hónapját és arab számjeggyel jelölt napját, valamint utána feltüntetve a Képviselő-testület „Kt” rövidítését és a határozat kiírását (Pl: 1/1995.(I. 17.) Kt. határozat).
(3) A jegyző – a hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
Közmeghallgatás
37. §
(1) A közmeghallgatás időpontjának közlésére az SZMSZ rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A közmeghallgatáson a képviselőknek kötelezően jelen kell lenniük.
(3) A képviselő-testület tisztségviselői és a képviselők a feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
38. §
A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot összehívhat
V. fejezet
Jegyzőkönyv
39. §
A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében az ülésről hivatalos hangfelvétel is készíthető. A hangfelvételt 6 hónapig meg kell őrizni, majd ezt követően adattárolón kell archiválni.
VI. fejezet
A képviselő
A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
40. §
(1) A képviselő köteles:
a)tevékenyen részt venni a képviselő-testület illetve – megválasztása esetén – a bizottságok munkájában,
b)a képviselő-testület kijelölése alapján részt venni az ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,
c)írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen illetve a bizottsági ülésen részt venni nem tud vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van,
d)olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
e)az erre vonatkozó külön megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet.
(2) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartása végett – fogadóórát tarthat.
(3) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző a az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt – előzetesen egyezetett időpontban – köteles fogadni.
(4) A képviselők tiszteletdíját és természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.
(5) Az Mötv.-ben valamint e rendeletben foglalt kötelezettséget megszegő képviselő személyét Zebegény honlapján, újságjában, hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hozni.
(6) A nyilvánosságra hozatalt az ülést kötő 15 napon belül a jegyző kötelessége.
VII. fejezet
A képviselő-testület bizottságai, működésük alapvető szabályai
41. §
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a)Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság 7 fővel. (PTB)
b)Kulturális Idegenforgalmi és Sport Bizottság 7 fővel. (KISB)
c)Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság 3 fővel (VEB)
d)Szavazatszámláló Bizottság 3 fővel (SZSZB)
(2) A bizottságok feladat és hatáskörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.
(3) A bizottságok nem képviselő tagjára javaslatot tehet bármely képviselő, valamint – a bizottság tevékenységi körétől függően – az állami és társadalmi szervek vezetői illetve vezető testületei. A bizottság kiegészítésére javaslatot tehet maga a bizottság is.
(4) A bizottságok nem képviselő (külsős) tagjait a bizottság munkája során a képviselőkkel azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.
42. §
(1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javasolt kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként, a bizottság felállításáról rendelkező határozatban állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
43. §
(1) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben:
a)előkészíti a képviselő-testület döntéseit,
b)eljár, illetve dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben,
c)véleményezheti a feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket,
d)kezdeményezheti valamely előterjesztés, indítvány sürgősségi tárgyalását,
e)állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról.
(2) A bizottságok egymást feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni és egymást tájékoztatni kötelesek.
(3) A bizottságok működési szabályaira e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A bizottság javaslatára a képviselő-testület szakbizottságot hozhat létre.
44. §
(1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke, távollétében az általa írásban megbízott bizottsági tag gondoskodik. A bizottságot a bizottság tagjai 1/3-ának kezdeményezésére is össze kell hívni.
(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet:
a)a tisztségviselő,
b)a jegyző,
c)a bizottság,
d)bármely képviselő.
(3) A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a bizottság elnöke részére a jegyző útján juttatja el.
45. §
(1) A bizottság elnöke érdemi választ ad a képviselő-testület ülésén a bizottság feladatkörét érintő ügyben hozzá intézett kérdésre.
(2) A bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a meghívó és a napirendi anyag lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal korábban megküldésre kerüljön a bizottság tagjainak és annak a képviselőnek, aki ezt kéri, valamint egyéb meghívottaknak.
(3) A bizottság ülésére az elnök a jegyzőt, a polgármestert, a tárgyalt ügyben érintett hivatal dolgozót, valamint más érdekelteket tanácskozási joggal meghívhatja.
46. §
A bizottság határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját tagjaira nézve hozhat.
47. §
A bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a képviselő-testület dönt.
VIII. fejezet
A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző
Polgármester
48. §
(1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.
(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és határköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a polgármester-helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester, ennek hiányában a korelnök jár el.
Alpolgármester
49. §
Az alpolgármester tisztségét főállásban tölti be.
Jegyző
50. §
(1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
Aljegyző
51. §
A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
A jegyző helyettesítése
52. §
(1) A jegyzői és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.
(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.
IX. fejezet
Közös Önkormányzati Hivatal
53. §
(1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Hivatal jogi személy.
(3) A Hivatal a képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
X. fejezet
Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályok
Az önkormányzat költségvetése
54. §
(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
55. §
A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
56. §
(1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
57. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.
57/A. §[1]
Az Önkormányzat alaptevékenységi kormányzati funkcióit a rendelet 4. melléklete tartalmazza (a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben meghatározottak szerint).
58. §
(1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.
59. §
(1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.
(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.
(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
60. §
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
XI. fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
61. §
(1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 20 %-a.
(2) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kérdéseken kívül más témakört nem határoz meg.
(3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezésre a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
XII. fejezet
Helyi nemzetiségi önkormányzat
62. §
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.
XIII. fejezet
Záró rendelkezések
63. §
(1) Ez a rendelet 2014. november 20-án lép hatályba.
(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testültének 1/2013.(II.4.) rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.
Zebegény, 2014. november 10.
Hutter Jánosné Bahil Emilné dr.
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2014. november 17.
Bahil Emilné dr.
Jegyző
8/2014.(XI.17.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 1. melléklete
A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörök
1) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),
2) önkormányzati segélyt,
3) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság,
4) Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati Ösztöndíj,
8/2014.(XI.17.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 2. melléklete
A bizottságok feladatai és hatáskörei
1. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság (PTB)
- Ellátja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.
- Elbírálja a költségvetésben jóváhagyott- a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó - felújítási, fejlesztési és beruházási feladatok kivitelezésére kiirt pályázatokat az engedélyezett előirányzat mértékéig.
- A költségvetési törvényben meghatározott kis összeg egyedi értékhatáráig véleményezi a
behajthatatlan követelések törlését.
1.4. Közreműködik a bizottsági előterjesztéssel testület elé kerülő költségvetés és beszámoló
összeállításában.
1.5. Véleményezi az önkormányzat és intézményeinek éves költségvetési javaslatait és a végrehajtásról szóló beszámolóit.
1.6. Javaslatot tesz a költségvetés módosítására.
1.7. Állást foglal az önkormányzati vagyon hasznosításáról.
1.8. Véleményezi a fejlesztési programok, beruházások pénzügyi terveit, figyelemmel kíséri azok betartását.
1.9. Vizsgálja a vagyonváltozás alakulását és változás okait, a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát.
1.10. Folyamatosan ellenőrzi a költségvetés végrehajtását általában és az intézményeknél.
1.11. Közreműködik az intézmények pénzügyi ellenőrzésében.
1.12. Kezdeményezi a testület, vagy a polgármester intézkedését, ha a képviselő-testület céljaitól eltérő, a költségvetéssel ellentétes, vagy számviteli-pénzügyi szabályokat sértő
tényeket tapasztal.
1.13. Javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére és jutalmazására.
1.14. Ellátja a képviselő-testület által meghatározott egyéb feladatokat.
1.15. Véleményezi a testület elé kerülő, településfejlesztéssel kapcsolatos, valamint a vállalkozásokat érintő előterjesztéseket
1.16. Véleményezi a település rendezési és beépítési tervet.
1.17. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tervezett beruházási, felújítási feladatok elvégzését.
1.18. Ellátja a képviselő-testület által meghatározott feladatokat.
2. Kulturális Idegenforgalmi és Sport Bizottság (KISB)
2.1. Közreműködik a vállalkozásokat érintő napirendek előkészítésében.
2.2. Elősegíti a lakossággal és vállalkozásokkal való kapcsolattartást.
2.3. Jóváhagyja az oktatási, közművelődési intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát.
2.4. Jóváhagyja az oktatási intézmények házirendjét.
2.5. Véleményezi az egészségügyi, oktatási és közművelődési intézmény vezetői pályázatokat.
2.6. Véleményezi az egészségügyi, oktatási és közművelődési intézmények testület elé kerülő beszámolóit.
2.7. Véleményezi az egészségügyi ellátással kapcsolatos testület elé kerülő előterjesztéseket.
2.8. Ellátja a kitüntetések adományozásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
2.9. Javaslatot tesz a sport támogatási előirányzat egyesületek közötti felosztására.
2.10. Településközösségi funkció
-Értékes hagyományok megőrzése és továbbépítése. A hagyomány az a keret, amely összetartja, erősíti a közösségeket, tartást ad a becsületre, a szeretetre, az egymás tiszteletére, az emberségre. A hagyományőrzés kötelesség mindannyiunk számára, az értékek ápolása kultúránk egyik fontos pillére. Mindebben egy közművelődési intézmény nélkül működő települési önkormányzatnak megkülönböztetett szerepe van.
-A helyi hiányosságokra és igényekre alapozva új programok, lehetőségek, szolgáltatások szervezése. Így például a könyvtár esetében, amely a hagyományos könyvtári funkcióját jól ellátja, és keretein belül igyekszik a felmerülő kihívásokhoz alkalmazkodni. De mindezeken túl, a megfelelő technikai fejlesztéseket követően, illetve a bevált informatikai lehetőségek maximális kihasználásával ki kell építeni egy a mi kor igényeit kielégítő és egy több szempontból hátrányos helyzetű térségben lévő település polgárait segítő információs szolgálatot is.
2.11. Társadalmi közéleti funkció betöltése
- Fontos cél, hogy különböző érdeklődési körök, vagy „érdekek” mentén közösségek szülessenek és tartassanak meg, továbbá a meglevő közösségek megnyerése, identitásának és együttműködő készségének felébresztése, az együttműködő partnerség kialakítása.
- Közösségépítő közösségfejlesztő szemlélet elfogadtatása, kialakítása.
Mindezen funkció betöltésének egyik fontos lépése egy un. Kulturális Konzorcium létrehozása, amely a település kultúrával foglalkozó intézményeinek/szervezeteinek új együttműködési formája lehet. Egy igen helytálló igény arra, hogy a kultúrával (is) foglalkozó települési intézmények/szervezetek hangolják össze működésüket, dolgozzanak együtt. Az együttműködések alkalomszerűek, ennek következtében előfordul néhány program egyidejűsége, némely időszakban program túlkínálat, máskor meg hiány fedezhető fel a településen.
Éppen ezért meghatározó a közművelődési intézmény kapcsolatrendszere: településen belül az intézményekkel, az Önkormányzattal, a civil szervezetekkel, a kistérségben, térségben, régióban működő társintézményekkel, az országos szakmai szervezetekkel.
A települési intézmények/szervezetek/szervező egyének közötti együttműködés a következő területeken szükséges, ok- és célszerű:
- települési eseménynaptár kialakítása,
- programok összehangolása,
- feladatmegosztás kompetencia alapján.
- rendezvények felosztása,
- egymás rendezvényeiben való közreműködés,
- közös kutatások a jövő tervezéséhez,
- közös érdekek és a kölcsönösség érdekének meghatározása,
- rövid, közép és hosszú távú stratégia kidolgozása, figyelemmel a települési igényekre, lehetőségekre, a település kulturális és közművelődési sajátosságaira,
- a település kulturális és közművelődési életének folyamatos figyelemmel követése, vizsgálata, valamint az ebből fakadó tapasztalatok meghatározása, a változások azonnali reakciójával.
2.12. Egyéb, egyedi művelődési formákat szervező funkció betöltése
- A zebegényi értékek mind szélesebb körben történő megismertetése, folyamatos kommunikálása nem csak az idegenforgalom, a turizmus keretében Zebegényre látogatóknak.
- Az iskolarendszeren kívüli önképző, szakképző, ismeretterjesztő események művészeti és egyéb szellemi műhelyek szervezése, működésének segítése.
2.13. Gazdasági, településfejlesztési funkció
-Turizmus, mint kitörési pont. Prioritásként a szálláshelyek kialakítása, falusi turizmus, turisztikai attrakciók, fizető-vendéglátás kialakításának ösztönzése. Előadók meghívása, más települések tapasztalatainak hasznosítása, szomszéd településekkel közös programok, testvértelepülések.
3. Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság (VEB)
3.1vagyonnyilatkozatok ellenőrzése,
3.2vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
3.3a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről tájékoztatási kötelezettség a képviselő-testület felé,
3.4a képviselő összeférhetetlenségének kivizsgálása.
4. Szavazatszámláló Bizottság (SZSZB)
4.1. Titkos szavazás lebonyolítása.
4.2. Jegyzőkönyv elkészítése.
4.3. Eredményről határozathozatal.
4.4. Eredmény ismertetése a képviselő-testületnek.
8/2014.(XI.17.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 3. melléklete
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és határkörök
1) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),
2) önkormányzati segélyt,
3) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság,
4) Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati Ösztöndíj
8/2014.(XI.17.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 4. melléklete[2]
Zebegény Község Önkormányzata alaptevékenységi Kormányzati funkciói:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolat feladatok
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
041140 Területfejlesztés igazgatása
041231 Rövid időtartalmú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti alapellátás
074011 Foglalkoztatás-egészségügyi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082094 Közművelődés-kulturális alapú gazdaságfejlesztés
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
8/2014.(XI.17.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 1. függeléke
A képviselő-testület tagjainak névsora
Hutter Jánosné polgármester
Krebsz Gábor alpolgármester
Faludiné Kmetty Éva képviselő
Gregorné Ferenci Noémi képviselő
Gózon Francisco képviselő
Pásztor László képviselő
Dr. Sánta József Attila képviselő
8/2014.(XI.17.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 2. függeléke
Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tagjainak névsora
elnök
tag
tag
tag
tag
tag
tag
Kulturális Idegenforgalmi és Sport Bizottság tagjainak névsora
elnök
tag
tag
tag
tag
tag
tag
Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság tagjainak névsora
Krebsz Gábor elnök
Gregorné Ferenci Noémi tag
Gózon Francisco tag
Szavazatszámláló Bizottság tagjainak névsora
Gregorné Ferenci Noémi elnök
Krebsz Gábor tag
Dr. Sánta József Atti