Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2015.(IV.15.) önkormányzati rendelete

a településképi véleményezési eljárásról

Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

.

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet célja Zebegény község építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása, és átalakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok messzemenő figyelembe vételével – a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, az épített környezet esztétikus és harmonikus kialakítása.

A rendelet hatálya

2. §

1. E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Zebegény község közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

1. az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, illetve
2. az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

3. E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Zebegény község  közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
4. E rendelet előírásait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

3. §

1. E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Zebegény közigazgatási területén belül,

a)    új építmény építésére,

b)    érvényben lévő engedély módosítására

c)    meglévő építmény beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve)

d)    az épület tömegének, homlokzatának megváltoztatásával, illetve a településképet érintő, befolyásoló átalakítására

irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2)  A 4. §-ban felsorolt területekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek - az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint - csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.

4. A településképi véleményezési eljárás

4. §

E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárás keretében az önkormányzati főépítész állásfoglalásában foglaltak alapján véleményezi a polgármester a 3. §-ban felsorolt építési tevékenységekkel kapcsolatos építészeti-műszaki tervdokumentációkat, amely jogszabályban építésügyi hatósági engedély birtokában végezhető építési tevékenység engedélyezésére készülnek.

A településképi véleményezés eljárás lefolytatása

5. §

(1)  A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) a polgármesternek címzett – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a véleményezési eljárási kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2)  A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész készíti elő.

(3)  A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a)    javasolja,

b)    feltétellel javasolja, illetve

c)    nem javasolja.

 (4) A településképi véleményhez minden esetben mellékelni kell a főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a településképi vélemény részletes indokolását.

(5)  A hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatban nincs lehetőség hiánypótlás kiírására. A hiányos, vagy nem elbírálható kérelem esetén a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre nem javasolja.

(6)  A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

(7)  A településképi véleményezési eljárás illetéke, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott, az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő illeték, amelyet az eljárás kezdeményezésekor, a bejelentési kérelemre felragasztott illetékbélyeggel kell leróni.

(8)  A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

6. §

A településképi véleményezési eljárásra 5. § (1) bekezdése szerint benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a kormányrendeletben meghatározottakon túl az illeszkedés szabályait számításokkal és fotódokumentációval alátámasztott igazoló vizsgálatot kell, hogy tartalmazzon.

6. A településképi véleményezés részletes szempontjai

7. §

1. A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e az illeszkedés szabályainak.
2. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
   1. a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
   2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
   3. tervezett építmény tömegképzésének arányai illeszkednek-e a településkép meghatározó kialakult arányrendszeréhez,
   4. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
   5. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

3. Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 

4. Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
2. a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, illetve hogyan idomul az utcaképi adottságokhoz,
3. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
4. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
5. a tetőzet kialakítása – különösen annak arányai, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei, tetőfedése – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

5. A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)  megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

2. az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

6. Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

7. Záró rendelkezések

8. §

E rendelet az önkormányzati főépítész megbízásának napjával lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Zebegény, 2015. március 26.

                           Hutter Jánosné                                             Bahil Emilné dr.

                              polgármester                                                       jegyző

A rendelet kihirdetve: 2015. április 15.

                                                                             Bahil Emilné dr.

                                                                                     jegyző