1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zebegény Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szerveire - bizottságok, polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző – működési rendjére.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Zebegény Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2627 Zebegény, Árpád u. 5.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Zebegény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

(5) Az Önkormányzat szervei:

(6) Az önkormányzat részvételével működő társulások:

3. § (1) A település jelképei: címer, zászló. Az önkormányzat jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő-testület kitüntető címek és kitüntető díjak adományozását alapította. A képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja: a Zebegény nevű újság. Az újság működésének ellenőrzése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja tartalmazza különösen:

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: a www.zebegeny.hu. A honlap működésének ellenőrzése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzat hivatalos Facebook oldala: Zebegény Község Önkormányzata. A Facebook-oldal működésének ellenőrzése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(5) Az önkormányzat nevében csak a Képviselői-testület hozhat létre új felhasználói profilt (social media felületen, videómegosztó portálokon), működésének ellenőrzése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

5. § Az önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

6. § Zebegény Község testvértelepülési kapcsolatot tart fenn Geresdlak településsel.

7. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. 6 fő képviselő, illetve a polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A tisztségviselők, a Képviselő-testület állandó bizottságainak, valamint a bizottságok elnökeinek megnevezését és a bizottságok tagjait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

8. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott hatáskört e rendelet 3. melléklete a a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. melléklete tartalmazza, a felelős a következő rendes ülésen köteles beszámolni a 28. § (2) a) és e) pontja alkalmával.

(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért a polgármester a felelős, a határidő lejártát követő első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról a 28. § (2) a) és e) pontja alkalmával.

(4) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-a tartalmazza.

9. § (1) A helyi közügy önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület előkészítő eljárást köteles folytatni. Az eljárás lefolytatásával a polgármester, a Képviselő-testület által erre a célra létrehozott külön bizottság bízható meg.

(2) Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a helyi közügy (feladat) ellátásának anyagi, személyi, szervezeti, pénzügyi és technikai feltételeit.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés akkor terjeszthető elő, ha az tartalmazza a közügy elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak (módozatoknak) a (2) bekezdésben meghatározott feltételeit.

(4) Az előkészítő eljárásban a Képviselő-testület ideiglenes bizottságai véleményt nyilvánítanak.

10. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.

(2) A Képviselő-testület az éves munkatervét – a polgármester előterjesztése alapján – a tárgyévet megelőző utolsó vagy évi első rendes ülésén fogadja el.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

11. § (1) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

(2) A jegyző a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig írásban megkeresi a javaslattételre jogosult személyeket és szervezeteket azzal, hogy javaslataikat november 15. napjáig írásban tehetik meg a polgármesternél. A határidő letelte után érkezett javaslatokat az előterjesztő a munkaterv összeállításakor nem köteles figyelembe venni.

(3) A munkaterv előterjesztésekor a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett – határidőben, írásban előterjesztett – javaslatokról és azok mellőzésének indokairól. Képviselői indítványra a képviselő testület szavazhat a javaslat munkatervbe vételéről.

(4) A Képviselő-testület gazdasági programjára az Mötv. 116. §-ának szabályai irányadóak.

12. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározott számú – de legalább évi 10 – rendes ülést tart, az adott hónap harmadik csütörtökén délután 18:00 órától.

(2) A képviselő-testület az üléseit – ha a meghívó nem jelöl meg más helyszínt – az Önkormányzat székhelyén, Zebegény, Árpád u 5. szám alatt tartja.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester 23:00 órakor bezárhatja, a meg nem tárgyalt napirendi pontokat elnapolja és azokat a Képviselő-testület a soron következő rendes ülésen tárgyalja.

(4) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

13. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

14. § A Képviselő-testület, illetve a bizottság első, az alakuló ülést követően tartott rendes ülésére a polgármester, illetve a bizottság elnöke köteles napirendre tűzni a „Képviselő-testületi munka átadása, átvétele”, illetve „A bizottsági munka átadása, átvétele” című napirendi pontot, valamint meghívni az előző polgármestert, illetve bizottsági elnököt.

15. § (1) A polgármester intézkedik, hogy az elfogadott gazdasági program, fejlesztési terv Zebegény község polgárai számára az Önkormányzat hivatalos honlapján és lapjában megismerhetővé váljon.

(2) Az alakuló ülésen vagy az azt követő rendes ülésen a Képviselő-testületnek minősített többséggel meg kell választania a polgármester előterjesztése Mötv 43. § (3) alapján

(3) Az alakuló ülésen vagy az azt követő rendes ülésen kötelező olyan bizottságot létrehozni, amely feladatkörében szerepel a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásba vétele és ellenőrzése, valamint az összeférhetetlenség vizsgálata.

16. § (1) A Képviselő-testület egyéb bizottságainak elnökeit, képviselő és nem képviselő tagjait, az alpolgármester megválasztását az alakuló ülésen, vagy az azt követő 30 napon belül kell a Képviselő-testületnek megválasztania.

(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a polgármester szünetet rendelhet el és a szünetet követően újra javaslatot tehet.

(3) Ha ezt követően sincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.

17. § Rendkívüli ülésen csak rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés tárgyalható és a sürgősségi indítványra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

18. § Ünnepi ülés a képviselő-testület által előzetesen meghatározott napra és időben hívható össze.

19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő az elektronikus levélben továbbított meghívó is, amennyiben ahhoz az elektronikus rendszeren keresztül történő hozzáférés biztosított.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testület ülését.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívóhoz csatolni kell:

(5) A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni az egyéni képviselői előterjesztéseket. Az egyéni képviselői előterjesztéseket jegyzői észrevételekkel kell ellátni.

(6) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 4 nappal – rendkívüli ülés esetén 1 nappal – korábban megkapják.

20. § (1) Rendkívüli ülést indokolt esetben a következő napra is össze lehet hívni, az ülés időpontjáról a testület tagjaival előzetesen egyeztetett, a képviselők többsége által elfogadott időpontra. A képviselőkkel történt előzetes egyeztetés és megállapodás hiányában a rendkívüli testületi ülést következő nap 18:00, vagy azt követő időpontra lehet összehívni.

(2) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről az Önkormányzat a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót az Önkormányzat hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, az Önkormányzat honlapján és Facebook oldalán meg kell jelentetni.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről az Önkormányzat a lakosságot az ülés előtt egy nappal tájékoztatja. A tájékoztatót az Önkormányzat hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, az Önkormányzat honlapján és Facebook oldalán meg kell jelentetni.

(4) A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább hét nappal az ülés előtt a (3) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

21. § (1) A Képviselő-testület ülésére állandó tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester vagy a képviselő-testület az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja.

22. § (1) A Képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.

(2) A nyilvános ülésekről videófelvétel készül, melyet 5 munkanapon belül az Önkormányzat hivatalos honlapjára fel kell tölteni.

23. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a Képviselő-testület ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.

(3) Zárt ülésen való részvételre az Mötv 46. § (3) az irányadó.

(4) Kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.

(5) A zárt ülés anyag kizárólag a következő személyeknek adható át:

24. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a Képviselő-testület tagjainak több mint a fele – azaz legalább 4 fő – jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, vagy a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárhatja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás és a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.

(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:

(3) A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(4) A képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségére az Mötv. 49. § (2) irányadó.

(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 7 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

25. § (1) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, nevét, a hiányzók nevét illetve távolmaradásuk okát, valamint az ülés határozatképességét. Az ülés időtartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma irányadó.

(2) Igazolt távollétnek számít, ha a képviselő a rendes testületi ülés napján 12:00 óráig elektronikus úton írásban jelzi a távolmaradás okát a képviselő-testületi ülés elnökének.

(3) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, továbbá minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) Az ülés elnöke gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

(6) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(7) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

(8) Az ülés elnöke a Képviselő-testület tagjának kérésére a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán ülésenként legfeljebb három alkalommal összesen legfeljebb 10 perc időtartamban tárgyalási szünetet rendelhet el.

26. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon, így különösen a 25. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti magatartás tanúsításával történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására, indokolt esetben a rendzavarókat kivezettetheti.

27. § Minősített többséggel napirendre vehető a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat, amennyiben megfelel az 33 § (1) és 35 § (4) bekezdéseinek.

28. § (1) Az ülés napirendjéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

(3) Az (2) bekezdés a) pont szerinti polgármesteri tájékoztató keretén belül a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és a megtett fontosabb intézkedésekről.

(4) A bizottsági elnökök az (2) bekezdés e) pont szerinti beszámolók keretén belül minden rendes ülésen írásban számolnak be az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(5) Bármely képviselő az aktuális napirend tárgyalásához önkéntes szakértőket kérhet fel.

(6) Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az Önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

29. § (1) Minden rendes ülésen biztosítani kell a képviselőknek azt a jogot, hogy napirend utáni felszólalás keretében bejelentéssel, tájékoztatással éljenek az Önkormányzatot közvetlenül érintő regionális illetve országos ügyben.

(2) A napirend utáni hozzászólás időkerete felszólalásonként 3 perc. A napirend utáni felszólalás jogával testületi ülésenként egy képviselő csak egyszer élhet.

(3) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban vitának és határozathozatalnak helye nincs.

30. § (1) Az elfogadott napirend egyes napirendi pontjainak napirendről történő levételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(2) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő javasolhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

31. § (1) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.

(2) Ügyrendi javaslatnak minősül:

32. § A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek és a Képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

33. § (1) Az előterjesztést – ha azt nem a jegyző készítette – az ülést megelőzően legalább nyolc nappal a jegyzőnek be kell mutatni. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból véleményezi. Amennyiben törvényességi észrevétele van – ezt a postázás előtt – az előterjesztéshez csatolja.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet:

(3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során figyelembe veheti a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét és javaslatát.

(4) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.

(5) Bejelentés és tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(6) Az előterjesztés írásbeli véleményezésére és kiegészítésére, valamint az előterjesztés tartalmára vonatkozó kérdések benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző napig van lehetőség.

(7) Az előterjesztésre vonatkozó kérdések, vélemények a benyújtó kérelmére a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

34. § A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei az alábbiak:

35. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül, melyet elektronikus úton kell megküldeni a bizottsági tagok, képviselő-testületi tagok és meghívottak részére. Ezzel egyidőben a nyilvános ülés keretében tárgyalt napirendi pontokhoz kiküldött 19. § (3) és (4) bekezdésekben foglalt anyagokat a honlapra fel kell tölteni az erre kialakított helyre.

(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 33. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a Képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.

(4) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.

(5) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.

36. § (1) A képviselő a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a Képviselő-testület ülését megelőző nyolc nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni.

(2) Az önálló indítványt a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére. A Képviselő-testület az – előterjesztő esetleges felszólalása után – vita nélkül, többségi szavazással határoz.

37. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 33. § (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően, legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10 óráig elküld a képviselő-testületnek, polgármesternek, jegyzőnek.

(2) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt. Ha nem ismeri el a sürgősséget, a sürgősségi indítványt a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

38. § A képviselő a Képviselő-testület ülésén Egyebek napirend keretében

39. § (1) A polgármester a benyújtott interpellációt köteles azonnal továbbítani a címzetthez. Az interpellált az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen szóban válaszol a képviselőnek. Indokolt esetben kérheti a válaszadás elhalasztását, mely esetben válaszát 15 napon belül írásban kell megadnia, s azt el kell juttatni minden képviselőhöz. Az interpellált legkésőbb a képviselő- testületi ülés megnyitásáig tájékoztatja az ülés levezetőjét, hogy élni kíván az írásbeli válaszadás lehetőségével.

(2) Az ülés levezetője minden ülés elején bejelenti a beterjesztett interpellációkat továbbá bejelenti a Képviselő-testületnek, hogy a válaszadó a választ a bejelentés napján szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg.

40. § (1) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

(2) Az interpelláló az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen interpellációját felolvashatja legfeljebb 3 percben. A válaszadó a választ vagy azonnal szóban legfeljebb 3 percben, vagy 15 napon belül írásban adja meg, ez esetben válaszát el kell juttatnia minden képviselőhöz.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról annak elhangzását követően - írásbeli válasz esetén a kiküldést követő első ülésen - először az interpelláló nyilatkozik. Nyilatkozatát indokolhatja legfeljebb 2 percben, ez esetben az interpellált tisztségviselő a nyilatkozatban elhangzott indokolásban foglaltakra 2 percben reagálhat. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül szavaz a válasz elfogadásáról.

(4) Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, vizsgálat és javaslattétel céljából az ügyben illetékes bizottságot jelöl ki. Az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálása során az interpelláló képviselő pusztán az interpelláció okán nem minősül érintettnek, így a bizottsági vitában részt vehet, és amennyiben az adott bizottságnak tagja, élhet szavazati jogával.

(5) Az illetékes bizottság köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen javaslatát megtenni, aminek elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.

(6) A képviselő az interpellációját bármikor visszavonhatja.

(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, vagy az illetékes bizottság nem tesz javaslatot az interpellációt semmisnek kell tekinteni.

41. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) A képviselő napirendi pontonként két-két alkalommal, az érdemi vitát megelőzően a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az összes kérdés elhangzása után azokra – az érdemi vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A válaszra észrevételeket tenni csak az érdemi vita során, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet.

(3) A kérdéseket a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani. A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

(4) A képviselő-testületi ülés levezető elnöke minden ülés elején a Képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket.

(5) A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.

42. § (1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) Az ülés elnöke felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottnak és az ülésen megjelenő lakosságnak is. A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében az elnök adja meg a szót. Felszólalásra legfeljebb 3 perc időtartamban van lehetőség.

(3) Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4) A napirendi pont előadója, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhatnak.

(5) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A Képviselő-testület ülésén az a jelenlévő képviselő tehet személyes érintettség esetén megjegyzést, aki a vita során az ott méltatlanul ért kritikát, megjegyzést kívánja megválaszolni, továbbá, aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.

(9) A személyes megjegyzést legfeljebb 2 perces időtartamban a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(10) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

43. § (1) A nyílt szavazás (döntés lehet határozat, rendelet) kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(3) A tartózkodás az eredmény megállapítása szempontjából ellenszavazatnak minősül.

(4) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(5) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.

(6) Titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – a megválasztott 3 fős bizottság bonyolítja. A bizottság urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazást után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazás idejére szünetet kell elrendelni.

(7) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(8) A név szerinti szavazást kell elrendelni:

(9) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(10) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

44. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.

45. § (1) A rendeletet az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, vagy az Önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja. A kihirdetett rendeletet mindaddig kell a honlapon elérhetővé tenni míg hatályos.

(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

46. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:

(2) A Képviselő-testület rendeletének megjelölése: jogalkotó megnevezése, arab l-es számjellel kezdődő, folyamatos sorszámozás, törve az elfogadás évének évszámával, utána zárójelben feltüntetve a kihirdetés római számmal jelölt hónapját és a hónapnak arab számjeggyel történő napját, valamint a jogszabály megjelölését, címét (Pl. Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2003.(II.22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról).

47. § (1) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A határozatban érintettek – a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 nap alatt – írásban megkapják a képviselő-testület határozatának kivonatát.

(2) A határozat jelölése: 1-től kezdődő arab számjegyes számozás törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozat meghozatalának római számmal jelölt hónapját és arab számjeggyel jelölt napját, valamint utána feltüntetve a Képviselő-testület „Kt” rövidítését és a határozat kiírását (Pl: 1/1995.(I. 17.) Kt. határozat).

(3) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

48. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkaterv szerint – előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(3) A közmeghallgatáson a képviselőknek kötelezően jelen kell lenniük.

(4) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban az Önkormányzat hirdetőtábláján, a községi hirdetőfelületeken, újságban valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(5) A közmeghallgatásra előzetesen írásban (személyesen, levélben, elektronikus úton) kérdést feltenni, javaslatot megfogalmazni a közmeghallgatást megelőző 5. napig lehetséges.

(6) Az írásban leadott kérdések felolvasásáról a levezető elnök gondoskodik.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(8) Azonos témájú kérdésekre lehetőleg összevontan kell válaszolni.

(9) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.

(10) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(11) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester a soron következő Képviselő-testület elé terjeszti. A javaslatról a Képviselő-testület szavaz. A Képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatni kell.

(12) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a közmeghallgatásra az alábbi személyeket is meg lehet hívni:

(13) Ha a közmeghallgatás határozatképtelenség miatt nem nyitható meg, vagy az ülést határozatképtelenség miatt be kell rekeszteni, a közmeghallgatás lakossági fórummá alakul át.

49. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület javaslatára előre meghatározott közérdekű kérdésben, továbbá a jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

(3) A lakossági fórumról emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmazni kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét is. A fórumon elhangzottakról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(4) A lakossági fórumon a Képviselő testület tagjainak részt kell venniük.

50. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

(3) Az állandó bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak száma:

(4) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a rendelet 2. melléklete rögzíti és a bizottságokra átruházott hatáskörök és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 3. melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(5) Az állandó bizottság feladata, hogy önálló kezdeményezéssel keressék és dolgozzák ki a településfejlesztési javaslatokat. Folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét és munkájának eredményességét.

(6) Minden bizottsági döntést és intézkedést a döntés meghozatalát követő 7 munkanapon belül az önkormányzat hivatalos honlapján, közösségi oldalain és helyi hirdetményekben közzé kell tenni. A közzétett dokumentumoknak tartalmazniuk kell a döntés indoklását és a lakosság számára érthető, összefoglaló leírást.

(7) A bizottság évente legalább két nyílt fórumot szervez, ahol a lakosság közvetlenül tehet fel kérdéseket és kap választ az önkormányzati ügyekről. A fórumok időpontját és helyszínét legalább 15 nappal előre ki kell hirdetni.

(8) A bizottság évente legalább kétszer lakossági igényfelmérést végez, amelyet online és személyesen is elérhetővé tesz. Az eredményeket összefoglaló formában közzé kell tenni, és külön dokumentumként biztosítani kell a képviselők számára a döntéshozatal előtt.

(9) Minden olyan döntést, amely közérdeket érint, anyagi forrásokat igényel vagy lakossági visszajelzéseket váltott ki, írásban kell indokolni. Az indokolásnak tartalmaznia kell, hogyan szolgálja a döntés a közösségi érdekeket és a lakossági igényeket. Ezt a jegyzőkönyv részeként közzé kell tenni.

51. § (1) A bizottsági ülésekre jelen rendelet Képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság elnöke érdemi választ ad a Képviselő-testület ülésén a bizottság feladatkörét érintő ügyben hozzá intézett kérdésre.

(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.

(4) Új tagot a Képviselő-testület egyszerű többséggel választ.

(5) A bizottság által előkészített előterjesztés előadója a Képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke vagy az elnök által felkért bizottsági tag. Az előterjesztéshez kapcsolódó szakmai bizottsági határozatokat a soron következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(6) A bizottsági elnök köteles a Képviselő-testület munkatervének elfogadása után a következő bizottsági ülésre a bizottság munkatervét előterjeszteni. Ennek elmaradása esetén a bizottság elnökének egyhavi bizottsági elnöki tiszteletdíj megvonásáró1 a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(7) Az állandó bizottságok munkaterv szerinti üléseiket a Képviselő-testület ülését megelőző héten tartják az Önkormányzat épületében.

(8) A bizottság elnöke, a tárgyalandó napirend indokoltsága esetén a bizottság ülését az Önkormányzat székhelyétől eltérő helyre is összehívhatja.

(9) A Bizottsági tagok kötelesek évente a Képviselő-testület évi első rendes ülésen és a Közmeghallgatáson írásban beszámolni a munkájukról. A Bizottsági tagok éves beszámolóját köteles a rendelet 7. mellékletben található formanyomtatványon elkészíteni.

52. § A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

53. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

54. § A bizottság határozatot a Képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját tagjaira nézve hozhat. A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet kötelezően 15 napon belül meg kell küldeni a Képviselő-testületnek és a polgármesternek.

55. § (1) A bizottság elé előterjesztést tehet

(2) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket, amely döntéshez minősített többség szükséges.

56. § A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében az ülésről nyilvánosság részére is elérhető hangfelvétel készül. A hangfelvételt 6 hónapig meg kell őrizni, majd ezt követően adattárolón kell archiválni. Az elkészült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a képviselők részére meg kell küldeni és az önkormányzat honlapjára fel kell tölteni.

57. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok, tanácsnokok tiszteletdíja és költségtérítése külön rendeletben kerül szabályozásra.

(5) A képviselők a Képviselő-testületi és Bizottsági ülésekről való távollétüket előzetesen írásban kötelesek indokolni a polgármester vagy a bizottsági elnök felé, a távollét okának és időtartamának megjelölésével. Három ülésről való igazolatlan távollét esetén a képviselő köteles írásban magyarázatot adni a Képviselő-testület számára.

(6) A képviselők távolléteiről éves összesítést kell készíteni, és a nyilvánosság számára közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján.

58. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az Önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester tartós távolléte esetén a polgármester jogkörében a polgármester-helyettesi feladatokkal megbízott alpolgármester, ezt követően a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság elnöke, ezt követően a korelnök jár el.

59. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatait az Mötv. szabályozza.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a Polgármester – az Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A Polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A Polgármester a Képviselő-testület, illetve a bizottság utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület vagy a bizottság hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármester, tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét – új polgármester, alpolgármester hiányában – a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság elnökének, a bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság képviselőnek.

60. § (1) Az alpolgármesteri tisztség főállásban és társadalmi megbízatásban is betölthető tiszteletdíj ellenében.

(2) Az alpolgármester feladatait az Mötv. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

(3) Az alpolgármester tevékenységéről minden évben beszámol a Képviselő-testületnek.

61. § (1) A Képviselő-testület a polgármester vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára az önkormányzati képviselők közül tanácsnokokat választhat meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására – a feladatkör egyidejű megjelölésével.

(2) A tanácsnok megbízatása határozott vagy határozatlan időre szólhat. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízás megszűnik

(3) A tanácsnok feladatkörét a Képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(4) A tanácsnok a Képviselő-testület által kapott megbízatása alapján végzett feladatok elvégzéséről havonta köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.

(5) Feladatai ellátása során köteles együttműködni a bizottságokkal, a polgármesterrel és az alpolgármesterrel.

62. § (1) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(2) A jegyző főbb kötelezettségei közé tartozik a polgármesteri hivatal vezetése és az önkormányzati működés szabályszerűségének biztosítása. A 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (3) bekezdése alapján a jegyző köteles évente beszámolni a Képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.

63. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:

(2) A jegyző:

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre átruházhatja. A képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza

64. § (1) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét vagy jogtanácsost nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt vagy jogtanácsost nevez ki.

65. § (1) A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Márianosztrai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Hivatal jogi személy.

(3) A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

66. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.

(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.

(3) Az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat. Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

67. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

68. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad a lakosság számára az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

69. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.

70. § Az Önkormányzat alaptevékenységi kormányzati funkcióit a rendelet 6. melléklete tartalmazza (a kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.) PM rendeletben meghatározottak szerint).

71. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az adott költségvetési évekről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.

(2) Az évenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.

(3) Az Önkormányzat vagyonkezelésében és fenntartásában lévő Alkotó tábor, valamint a településüzemeltetéséhez tartozó eszközök leltározását évente el kell készíteni december 31-i fordulónappal.

(4) Az önálló költségvetési szervek, minden év január 31-ig kötelesek az összesített leltár dokumentációját megküldeni a polgármesternek, jegyzőnek és a Képviselő-testület tagjainak.

72. § (1) Az Önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.

(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.

(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

73. § Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.

74. § A Képviselő-testület ellenőrző tevékenysége kiterjed az Önkormányzat és intézményei és gazdasági társaságai teljes gazdálkodására.

75. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok 20 %-a.

(2) A Képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kérdéseken kívül más témakört nem határoz meg.

(3) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

76. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az Önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az Önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön Közigazgatási Szerződésben rögzítik.

79. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.