Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2025. 02. 15

Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (XI. 12.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2025. 02. 15

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, és szervei

1. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Alaptörvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), és más törvényben meghatározott feladat- és hatáskört, valamint szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cegléd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. - Városháza

(3) Az Önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzati feladatok ellátását Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és szervei gyakorolják.

(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Cegléd közigazgatási területe.

3. § A Képviselő-testület bizottságai

1. a kilenc tagú Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság (JÜB)

2. a kilenc tagú Humán Bizottság (HB)

3. a tizenegy tagú Gazdasági Bizottság (GB)

4. a kilenc tagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB)

5.1 a hét tagú Értéktár és Értékvédelmi Bizottság (ÉVB)

6.2 az öttagú Tulajdonosi Bizottság (TUB)

4. § Az Önkormányzat hivatala a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal, 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. székhellyel (a továbbiakban: Hivatal).

5. § Az Önkormányzat társulásai

1. a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás, 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. székhellyel (a továbbiakban: CTKT)

2. a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás Kecskemét, 26684 (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.) székhellyel

2. Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetések, hivatalos lap, honlap

6. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az Önkormányzat címere: arany szegéllyel egybefogott, azúrkék színű ívelt pajzsban, jobbra fordult, ágaskodó, mellső lábaival a pajzs szegélyének támaszkodó, nyelvét kiöltő, kétfarkú aranyszínű oroszlán.

(3) Az Önkormányzat zászlaja: téglalap alakú, azúrkék színű, közepén a város címere, alsó harmadában arany színnel Cegléd felirat.

(4) Az Önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat, és azok képét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

7. § Az Önkormányzat bélyegzője: kör alakú, középen Cegléd város címere látható, a köríven Cegléd Város Önkormányzata felirat olvasható.

8. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

9. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a Ceglédi Hírmondó.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja megjelenik havonta, a képviselő-testületi ülést követő csütörtökön.

(3)3 Az Önkormányzat hivatalos lapja ingyenes kézbesítésére jogosultak:

a) a lakóingatlanonként egy példányban Cegléd lakosa,

b) nem helyi lakos, amennyiben:

ba) a Képviselő-testület tagja,

bb) a Képviselő-testület bizottságának tagja,

bc) önkormányzati költségvetési szerv, gazdasági társaság vezetője

(4) A Ceglédi Hírmondó tartalmazza különösen:

a) a képviselő-testület normatív és közérdekű határozatairól, önkormányzati rendelet elfogadásáról és hatályba lépéséről, valamint elérhetőségéről szóló tájékoztatást;

b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

c) a fontosabb társadalmi eseményekről szóló beszámolót

d)4 önkormányzati feladathoz kapcsolódó hirdetményt, közleményt, továbbá

e)5 az egyenlő gyakoriságú és terjedelmű megjelenést a Képviselő-testület tagjai számára

(5) A Ceglédi Hírmondót évfolyamonként le kell fűzni, és évenként be kell köttetni, így is biztosítva a város történetének tudományos kutathatóságát.

10. § Az Önkormányzat hivatalos honlapja: cegled.asp.lgov.hu

3. Önkormányzati kapcsolatok

11. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező tevékenységében együttműködik a környékbeli önkormányzatokkal, Pest Vármegye Önkormányzatával, valamint az önkormányzatok társulásaival. Az együttműködés célja különösen a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat elsődlegesen a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

12. § (1)6 Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban való részvételéről tárgyal a Képviselő-testület, úgy ezt megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a részvétel anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a Képviselő-testület döntése alapján a Tulajdonosi Bizottság folytatja le. Az eljárás során a Képviselő-testület szakértői véleményt kérhet, és közgazdasági költség-haszon elemzést végez, vagy végeztet.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a részvétellel elérendő célt és megoldásának az (1) bekezdésben hivatkozott részletes feltételeit.

(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

13. § Cegléd testvérvárosai:

1. Csíkszereda

2. Gyergyószentmiklós

3. Mühldorf

4. Plauen

5. Sepsiszentgyörgy

6. Szentegyháza

7. Székelyudvarhely és

8. Vasvár

4. A nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés szerinti működési feltételek

14. § (1) Cegléd Város Önkormányzata törvény keretei közt közigazgatási szerződést köt (a továbbiakban: megállapodás)

1. Cegléd Város Német Nemzetiségi Önkormányzatával,

2. Cegléd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatával, valamint

3. Cegléd Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatával (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat).

(2) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét az Önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

15. § (1) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Hivatal e rendeletben, a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában, valamint a megállapodásban szabályozottak szerint segíti.

(2) A Hivatal a nemzetiségi önkormányzat számára

a) a testületi működéshez és az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, a testületi működést kiszolgáló, tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt ingyenes helyiséghasználatot biztosít, amelynek részleteit a megállapodás rögzíti;

b) a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez kapcsolódó adminisztrációs, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátását személyi állománya útján, munkaköri leírásban rendezetten biztosítja.

(3) A nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében a Hivatal ellátja:

a) a nemzetiségi önkormányzat testületi ülései előkészítésével kapcsolatos feladatokat (pl. a meghívók, előterjesztések előkészítése, kézbesítése, a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítése, közzététele, törvényességi felterjesztése stb.);

b) a nemzetiségi önkormányzati döntések előkészítésével, nyilvántartásával, törvényességi felterjesztésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, valamint

c) a nemzetiségi önkormányzat feladatellátásával, gazdálkodásával kapcsolatos érdemi és nyilvántartási, iratkezelési és közzétételi feladatokat az Önkormányzat hivatalos honlapja felhasználásával.

(4) A (2) és (3) bekezdésben rögzített feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével - az Önkormányzat viseli.

(5) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási és pénzügyi feladatainak ellátása a megállapodás szerint történik. A megállapodás rögzíti a költségvetéssel kapcsolatos együttműködés, a számlakezelés, a pénzforgalom és számviteli nyilvántartások rendjét, a kötelezettség- és felelősségvállalás kereteit.

16. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt az Önkormányzat Képviselő-testülete ülésén, továbbá minden olyan bizottsági napirendi pont tárgyalásánál, amely a képviselt nemzetiséghez tartozó lakosságot ilyen minőségben érinti.

(2) A nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges a Képviselő-testület alábbi döntéseihez:

a) nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos döntés meghozatalához,

b) olyan önkormányzati rendelet megalkotásához, amely a képviselt nemzetiséghez tartozó lakosságot e minőségében érinti.

(3) Az Önkormányzat munkatervét és a nemzetiségi önkormányzat munkatervét valamennyi települési és nemzetiségi képviselő rendelkezésére kell bocsátani.

5. Önkormányzati feladatok, a Képviselő-testület hatáskörének átruházása

17. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatokat az Mötv. 13. § (1) bekezdése, és más törvény állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat közfeladatának, alaptevékenységeinek kormányzati funkciók rendje szerinti felsorolását az 1. melléklet rögzíti.

18. § (1)7 Új önként vállalt helyi közügy önálló megoldását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntése alapján a Tulajdonosi Bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célokat és az (1) bekezdésben rögzített feltételeket.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladat- és hatásköreit, és a más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utalt önállóan megoldott helyi közügyeket a 2. melléklet tartalmazza.

19. § (1)8 A Képviselő-testület – az Mötv-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a 3. és az 5. §-ban meghatározott szerveire, valamint a jegyzőre ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület által

a) a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet,

b) a bizottságra átruházott hatásköröket a 4. melléklet,

c) a jegyzőre átruházott hatásköröket az 5. melléklet,

d) társulásra átruházott feladatokat az 6. melléklet

állapítja meg.

20. § A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túlmenően:

a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi juttatás megállapítása;

b) feladat- és hatáskör vállalása, vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utalt helyi közügy önálló megoldása, vagy az arról történő lemondás;

c) hitelfelvétel, kivéve a Képviselő-testület költségvetési szerveinél foglalkoztatott dolgozók egyhavi munkabére és annak járulékainak megfelelő összegű és erre a célra szolgáló hitelfelvétel;

d) gazdasági társaság alapítása, vagy abban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés, vagy gazdasági társaság megszűntetése.

6. A képviselők és bizottsági tagok díjazása

21. §9 (1) Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagja és a tanácsnok a megbízatás időtartamára tiszteletdíjban részesül.

(2) A tiszteletdíj mértékét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

22. §10 A tiszteletdíj mértékéről a Képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

7. Általános szabályok

23. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterrel együtt tizenöt tagú.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, azaz legalább nyolc fő folyamatosan jelen van.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület nem határozatképes, a testületi ülést változatlan napirenddel, öt napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(4) Kötelezettségszegésnek minősül a képviselő, bizottsági tag igazolatlan távolléte valamely ülésről, amennyiben távollétét legkésőbb az ülés megnyitása előtt nem jelzi az ülés levezető elnökének, vagy a polgármesternek.

(5) A hiányzás jellegének írásbeli, jelenléti íven történő minősítése a levezető elnök esetében a polgármester, tag esetében a levezető elnök feladata.

24. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést tart, valamint rendkívüli, továbbá ünnepi ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat székhelyén tartja üléseit.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület más intézményben kihelyezett ülést tarthat.

(4) A Képviselő-testület évente nyári ülésszünetet tart, melyről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatja.

25. § A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból megválasztott alpolgármester, mindkét személy együttes akadályoztatása esetén a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

26. § A Képviselő-testület és a bizottság tagja, valamint a zárt ülésen részvételre jogosult más személy a zárt ülésen tudomására jutott adatot, információt, valamint a szavazás eredményét a zárt ülésen részvételre nem jogosult személy tudomására nem hozhatja.

8. A munkaterv

27. § (1) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(2) A következő félévben érvényes munkaterv tervezetét adott félév munkaterv szerinti utolsó rendes ülésén kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A Képviselő-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni:

a) az alpolgármestertől,

b) a bizottságtól

c) az önkormányzati képviselőtől,

d) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőitől,

(4) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor ismertetni kell azokat a javaslatokat is, melyek a tervezetből javaslattétel ellenére kimaradtak.

28. § A munkaterv tartalmazza:

1. a testületi ülések, a közmeghallgatás, lakossági fórumok tervezett időpontját,

2. a jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat,

3. a Képviselő-testület határozata alapján tárgyalni javasolt napirendi pontokat,

4. a napirend elkészítéséért felelős személy, valamint az előterjesztő megnevezését.

9. A Képviselő-testület üléseinek összehívása

29. § (1) A Képviselő-testület munkaterv alapján, a nyári ülésszünet kivételével havonta ülésezik, de évente legalább hat rendes ülést tart.

(2)11 A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülését lehetőleg minden hónap harmadik csütörtökére kell ütemezni.

(3) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület egynegyedének, azaz négy képviselőnek, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a rendkívüli testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4)12 A bizottság ülését lehetőleg minden hónap második hetének csütörtök napjára, de a Képviselő-testület ülését legalább három munkanappal megelőző időpontra kell összehívni.

30. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. az önkormányzati képviselőt;

2. a választókerület országgyűlési képviselőjét, és a városban lakó országgyűlési képviselőt,

3. a jegyzőt;

4. a Hivatal vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselőit;

5. a lakossági szervezetek képviselőit;

6. az önkormányzati fenntartásban működő költségvetési szerv vezetőit;

7. az önkormányzat 100 %-os, vagy többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjét

(2) A képviselő-testület ülésein az önkormányzati képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Tanácskozási joggal kell meghívni:

1. a választókerület országgyűlési képviselőjét, és a városban lakó országgyűlési képviselőt,

2. a jegyzőt,

3. a Hivatal vezetői munkakört betöltő közszolgálati tisztviselőit;

4. a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a nemzetiségi önkormányzatot érintő napirendhez;

5. az önkormányzat 100 %-os, vagy többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjét;

6. azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester, vagy az illetékes bizottság megítélése szerint indokolt,

7. továbbá mindazokat a személyeket, akiknek meghívását jogszabály teszik kötelezővé.

(4) A Képviselő-testület az Mötv. 53. § (3) bekezdésében foglalt együttműködést valamennyi érintett önszerveződő közösség számára úgy biztosítja, hogy nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit, valamint állandó bizottságai nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit hivatalos honlapján az ülés előtt öt nappal közzéteszi, és a tevékenységi körben érintett önszerveződő közösség képviselője számára az ülésen tanácskozási jogot biztosít.

31. § (1)13 A Képviselő-testület valamint a bizottság ülésére szóló meghívót és a kapcsolódó előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző hétfőn 16 óráig kell kézbesíteni.

(2) A 30. § (3) bekezdés 1–4. pontjaiban feltüntetett meghívott részére kézbesített meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket. Más meghívott részére csak annak a napirendnek az előterjesztését kell megküldeni, amelyre tekintettel a meghívót kapta, vagy amely vonatkozásában közvetlenül érintett.

(3) A munkaterv szerinti képviselő-testületi ülések időpontjáról és a várható napirendi pontokról a lakosságot az ülés előtt legalább öt nappal, a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján, és az önkormányzat hivatalos honlapján kell tájékoztatni azzal, hogy a nyilvános ülés anyagai letölthetőek a honlapról, vagy megtekinthetőek a Hivatal jegyzői titkárságán.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően – halasztást nem tűrő esetben – a rendkívüli képviselő-testületi ülés előtt közvetlenül is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl.: telefon, e-mail) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal közölni kell.

10. Közmeghallgatás

32. § A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával a lakosság és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések közérdekű kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a Képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzati költségvetési szerv székhelyén is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel, lapzárta függvényében a hivatalos lap útján, valamint a hivatalos honlapon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább tizenöt nappal.

33. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb tizenöt napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

11. Lakossági fórum

34. § A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közérdekű témában lakossági fórumot tart jogszabály előírása, vagy a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, adott tevékenységre, területre vonatkozó döntés előkészítésébe való bevonása okán.

35. § A lakossági fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályai vonatkoznak.

12. Az ülésvezetés szabályai, és a tanácskozás rendje

36. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések alapján, továbbá zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezések alapján.

37. § (1) A Képviselő-testület ülését – elnökként – a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetése a 25. §-ban meghatározott rendben történik.

(2) Az ülést vezető elnök feladatai és jogosítványai:

1. Megnyitja, valamint bezárja az ülést.

2. Megállapítja, és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet.

3. Előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot.

4. Napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

5. Kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek.

6. Tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja.

7. Hozzászóláskor megadja, vagy megvonja a szót, a Képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja.

8. Hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

9. Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, melynek következtében az érintett hozzászóló ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel.

10. Napirenden belül, az elhangzás sorrendjében először a módosító indítványt, annak elfogadása hiányában pedig az előterjesztett eredeti döntési javaslatot bocsátja szavazásra.

11. Ügyel a módosító indítvány és az érintett határozati javaslat szövegszerű megfogalmazására, szavazásra bocsátás előtt megismételteti azt.

12. Előterjesztőkén nyilatkozik a döntéstervezet módosítására irányuló indítvány befogadásáról - befogadás esetén az indítványnak megfelelően módosított döntéstervezetet eredeti előterjesztésként bocsátja szavazásra.

13. A 44. § f) pontja, valamint 48. § (2) bekezdés 3. és 4. pontja szerint benyújtott döntéstervezet módosító indítványa befogadásáról nyilatkoztatja az előterjesztő képviselőt. Nemleges válasz esetén, elhangzás sorrendjében először a módosításnak megfelelő, annak elfogadása hiányában pedig az előterjesztett határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

14. Számszerűen megállapítja a szavazás eredményét.

15. Kihirdeti a döntést.

16. Beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról.

17. Tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, beszámol az előző testületi ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről, melynek elfogadásáról a képviselő-testület határozathozatal nélkül szavaz.

18. Biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési joga gyakorlását.

38. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető elnök gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, vagy kell megtennie:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

c) Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a Képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben a kötelezettségszegés esetére megállapított mértékben csökkentse, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A képviselő-testületi ülést vezető elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

39. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, véleménynyilvánításával azonban a testület munkáját nem zavarhatja.

(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A hallgatóság részéről hozzászólásra Képviselő-testület ülésén, a napirend megállapítása előtt, 9:30 órai kezdettel, Lakossági Félóra keretében kerülhet sor, az ülést vezető elnök által meghatározott sorrendben. A hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc, amennyiben az ülést vezető elnök szót ad.

(4) Bizottsági ülésen a hallgatóság részéről a hozzászólási szándékot az ülés megnyitása előtt az ülést vezető elnöknél szóban vagy írásban lehet kezdeményezni, kizárólag az érintett napirend vonatkozásában. A hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc, amennyiben az ülést vezető elnök szót ad.

13. A napirend, hozzászólás

40. § (1) Az ülés napirendjét az ülést vezető elnök ismerteti a meghívó tartalmára, sürgősségi indítványra, visszavont előterjesztésre, valamint sorrend változásra tett indítványra való tekintettel. A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A polgármester felszólíthatja a javaslattevőt az indoklásra. Amennyiben az indítványozó és a halasztást előterjesztő személy eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni véleménye rövid kifejtésére. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

41. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület bármelyik tagja bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban felmerült ügyrendi kérdésre a választ a hozzászólások, a vita megkezdése előtt kell megadni.

42. § (1) A hozzászólásokra – a tárgyalt előterjesztést véleményező bizottság elnöke hozzászólását követően – a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc. A bizottsági elnök minőségben hozzászóló, valamint a képviselő-csoport vezetője, távolléte esetén helyettese, ezt az időtartamot legfeljebb 5 perccel túllépheti. Ugyanazon napirend keretében a második felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a képviselőtől.

(2) A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő és a polgármester javasolhatja. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Személyes tartalmú megjegyzés esetén 2 perces időtartamra bármely képviselő szót kaphat a vita lezárása után a hozzászólásával kapcsolatban felmerült esetleges félreértések eloszlatása érdekében.

(4) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) Az ülés soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi szavazata szükséges.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, továbbá a települési képviselő a módosító határozatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) A napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő tárgyalási szünet elrendelését kérheti a polgármestertől. A szünet időtartamát napirendenként legfeljebb 10 percben állapíthatja meg. Amennyiben a polgármester a kérést nem teljesíti, e döntését a Képviselő-testület egyszerű többséggel felülbírálhatja.

(8) Bármely képviselő-csoport vezetője a Képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő. A javaslat alapján az ülést vezető elnök köteles szünetet elrendelni. A szünet időtartama 10 percnél hosszabb nem lehet.

14. Az előterjesztés

43. § A Képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések:

a) önkormányzati rendelet-tervezet,

b) beszámoló, jelentés vagy javaslat,

c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány,

d) tájékoztató,

e) interpelláció,

f) kérdés,

g) egyéb közlemény, információ, bejelentés.

44. § A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a jegyző,

d) a Hivatal vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselői

e) a bizottság,

f) a települési képviselő.

45. § (1) Döntést igénylő előterjesztést kizárólag írásban lehet benyújtani.

(2) Az előterjesztett határozati javaslat, rendelettervezet nem lehet hiányos, kipontozott, és befejezetlen mondatrészt nem tartalmazhat.

(3) Az előterjesztő olyan ügyben, amelyben a Képviselő-testület már döntött, lényeges új tény és körülmény felmerülése nélkül további előterjesztést, megismételt kérelem esetén sem terjeszthet a képviselő-testület elé.

46. § A képviselő-testületi és bizottsági meghívó, az előterjesztés, valamint a testületi és bizottsági ülés előkészítése szakmai követelményeinek szabályait a 9. melléklet rögzíti.

15. A sürgősségi indítvány

47. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel a 48. § (2) bekezdésben felsoroltak bármelyike sürgősségi indítványt terjeszthet elő, hogy

a) az előterjesztést a napirendi javaslattól eltérő sorrendben, vagy

b) annak ellenére tárgyalja a Képviselő-testület, hogy az előzetesen kiküldött napirendben nem szerepel.

(2) A Képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, vagy elvetéséről vita nélkül, soron kívül, dönt egyszerű szótöbbséggel.

48. § (1) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülés kezdetéig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

1. a polgármester,

2. az alpolgármester,

3. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

4. a képviselő-testület tagja,

5. a jegyző.

(3) A polgármester ismerteti az indítványt, szót ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

(4) Amennyiben a testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, vagy nem tűzi napirendre.

16. Kérdés, interpelláció

49. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottság elnöke, a jegyző valamint a jegyző megbízásából a Hivatal vezető munkakört betöltő közszolgálati tisztviselője adhat. A kérdések feltételére a Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén, külön napirendi pont keretében kerül sor.

(2) A kérdést 3 perc időkeretben lehet feltenni, a válasz időtartama sem lehet több 3 percnél. A kérdésre az Mötv-ben megállapított határidőn belül köteles érdemi választ adni a megkérdezett. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő minden további kiegészítés nélkül igennel, vagy nemmel nyilatkozik.

50. § (1) Az interpelláció: olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásos felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szűntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.

(2) Az interpellációt a Képviselő-testület munkaterv szerinti ülését megelőző harmadik nap 15:00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesterhez. A képviselő interpellációját a testület ülésén szóban megismételheti.

(3) Az interpellációra a polgármester, az alpolgármesterek vagy a jegyző köteles a Képviselő-testület ülésén választ adni. A válaszadási kötelezettség az interpelláltat csak az előzetesen benyújtott interpelláció tekintetében terheli.

(4) A szóban is elmondott interpelláció és az interpellációra adandó válasz időtartama nem lehet több 3 percnél.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni.

(8) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt is.

(9) Az interpelláció tartalmától függően a Képviselő-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja.

(10) A jegyző az interpellációkról, arra tett intézkedésekről folyamatos nyilvántartást vezet.

16/A.14 A tanácsnok

50/A. § (1) A Képviselő-testület a tagjai közül legfeljebb három tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok által felügyelt önkormányzati feladatkört legkésőbb a tanácsnok megválasztásával egyidejűleg kell meghatározni.

(3) A tanácsnok által felügyelt önkormányzati feladatkör határozattal bármikor módosítható.

(4) A tanácsnokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át.

50/B. § (1) A tanácsnok az általa felügyelt önkormányzati feladatkörben önkormányzati döntést kezdeményező javaslattal élhet a képviselői előterjesztésre irányadó rendelkezések szerint.

(2) A tanácsnok az általa felügyelt önkormányzati feladatkörben előzetesen véleményezheti a képviselő-testület és a bizottság ülésére benyújtott előterjesztést. A tanácsnok az előterjesztésre vonatkozó írásbeli véleményét legkésőbb az ülés megelőző nap 12 óráig megküldi az illetékes bizottság elnökének.

16/B.15 A munkacsoport

50/C. § A Képviselő-testület valamely feladat-ellátásának segítésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport jogállására és működésére - az Mötv. értelmében - nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságra megállapított szabályok:

a) A munkacsoport valamely önkormányzati feladatkörbe tartozó témában összefüggéseket, következményeket feltáró szakmai kör, amely az önkormányzat szerveit tanácsadással segíti érdemi döntése meghozatalában.

b) A munkacsoportra önkormányzati hatáskör nem ruházható át.

c) A munkacsoport adatot nem kezelhet, információt, beszámolót az Mötv. 41. § (6) bekezdésében hivatkozott intézménytől közvetlenül nem kérhet, ahhoz a Képviselő-testület döntése esetén juthat hozzá.

50/D. § A munkacsoport

1. szakterületét, létszámát, személyi összetételért a Képviselő-testület határozattal állapítja meg,

2. tagjainak több mint a fele és vezetője a Képviselő-testület tagja,

3. vezetője és tagja tiszteletdíjban, juttatásban nem részesül,

4. ülésére igénybe vehető a Városháza Kis-tanácskozó terme;

5. ülése csak a Képviselő-testület tagja számára nyilvános,

6. üléséről igény esetén hangfelvétel készül, mely alapján a Hivatal nyolc munkanapon belül emlékeztetőt készít,

7. megállapítását, állásfoglalását, véleményét, javaslatát – pl. költségvetési forrás felhasználására irányuló javaslatát – a munkacsoport vezetője a Képviselő-testület és bizottsága ülésén ismerteti,

8. megállapítását, állásfoglalását, véleményét javaslatát döntéshozatala során a Képviselő-testület és szerve nem köteles figyelembe venni.

17. A Képviselő-csoport

51. § (1) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező jelölő szervezethez tartozó képviselők – tevékenységük összehangolására – képviselő-csoportot (frakció) hozhatnak létre.

(2) A képviselő-csoport alakítás joga – a feltételek megléte esetén – a független képviselőket is megilleti.

(3) Képviselő-csoportot legkevesebb kettő képviselő alakíthat.

(4) Egy képviselő csak egy képviselő-csoportnak lehet a tagja.

(5) A képviselő-csoport megalakulását legkésőbb tizenöt napon belül a polgármesterhez kell írásban bejelenteni, a következő tartalommal:

a) a képviselő-csoport elnevezése,

b) a képviselő-csoport vezetője,

c) a képviselő-csoport vezetőjének helyettese,

d) a képviselő-csoport névsora.

(6) A képviselő-csoport megszűnését legkésőbb a következő képviselő-testület ülésére szóló meghívó kézbesítésének napján kell írásban a polgármesterhez bejelenteni.

18. A jegyzőkönyv

52. § (1) A Képviselő-testület üléséről MIKROVOKS 8 számítógépes program használatával, hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben előírt követelmények mellett az alábbiakat:

1. az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

2. a távolmaradt képviselők nevét, távollét okát, vagy azt, hogy nem jelezték,

3. az ülés nyilvános vagy zárt ülésezési módját,

4. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

5. az ülés megnyitásának időpontját,

6. a napirendhez tartozó írásbeli előterjesztés, mint a jegyzőkönyv melléklete sorszámát,

7. a döntéshozatal módját,

8. a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),

9. az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

10. az ülés bezárásának az időpontját.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző aláírásával bezárólag oldalszámmal kell ellátni oly módon, hogy az aktuális oldalszámmal egyidejűleg a teljes terjedelem oldalainak száma is megállapítható legyen.

53. § (1) A jegyzőkönyvet két példányban, írásban kell elkészíteni, ebből

a) az eredeti példányt az Mötv. alapján Pest Vármegyei Kormányhivatalnak fel kell terjeszteni a külön jogszabályban előírt informatikai rendszerben, majd évenként be kell kötni,

b) egy példányt a Hivatal iratkezelési szabályzata szerint ügyiratként kell kezelni.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni mellékletként:

a) a meghívót,

b) az előterjesztéseket,

c) az interpellációkat,

d) a jelenléti ívet,

e) a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(3) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről - a korlátozott betekintési jogra tekintettel - a jegyzőnek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.

(4) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét - elektronikusan - meg kell küldeni:

a) a Ceglédi Városi Könyvtárnak,

b) a képviselőnek, aki ezt kéri, azon előterjesztésekkel együtt, amelyek a testületi ülésig nem álltak rendelkezésre.

(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét mellékletek nélkül közzé kell tenni az önkormányzat honlapján

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSE

19. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

54. § (1) A Képviselő-testület:

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a sürgősségi indítványról,

b) a napirend előtti témák elfogadásáról,

c) ügyrendi kérdésekről,

d) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,

e) tájékoztató anyag elfogadásáról.

55. § (1) A Képviselő-testület döntéseit rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő „igen”, vagy „nem” szavazattal szavaz, vagy a titkos szavazás kivételével, élhet a „tartózkodás” lehetőségével.

(3) A nyílt szavazást a Képviselő-testület a MIKROVOKS 8 elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával teljesíti.

56. § A Képviselő-testület tagja a vele szemben fennálló, az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott személyes érintettséget a döntéshozatal előtt bejelenti. Ellenkező esetben a polgármester javaslatot tehet a Képviselő-testületnek arra, hogy a képviselő tiszteletdíját az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben a kötelezettségszegés esetére megállapított mértékben csökkentse, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt

57. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) Titkos szavazás esetén a Képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.

(3) A titkos szavazás aláírással igazoltan átadott-átvett, önkormányzati bélyegzővel ellátott szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával, boríték és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést.

(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

58. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

a) azt jogszabály írja elő, vagy

b) négy képviselő írásban benyújtott javaslatában indítványozza.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, a jelenlévő tagok pedig nevük felolvasásakor „igen” vagy „nem” felelettel szavaznak, vagy „tartózkodom” választ adnak.

(4) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített, szavazási eredményt tartalmazó szavazatösszesítő névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

59. § Minősített többség, a Képviselő-testület legalább nyolc tagjának igen szavazata szükséges az Mötv. 50. § rendelkezésein túlmenően a következő ügyek eldöntéséhez:

1. a gazdasági program elfogadása, módosítása;

2. kötvénykibocsátás, hitelfelvétel, kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása – értékhatártól függetlenül;

3. minden nettó hárommillió forintot meghaladó értékű vagyonügylet, kötelezettségvállalás;

4. a Képviselő-testület munkatervének elfogadása, módosítása;

5. kitüntetés, cím, elismerés adományozása, felterjesztés kitüntetésre;

6. önkormányzati szerv által kiírt pályázat elbírálása;

7. önkormányzati hatósági ügy;

8. nem kötelező helyi népszavazás elrendelése.

20. A rendeletalkotás és a határozathozatal szabályai

60. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja

b) a képviselő-testület bizottsága

c) a polgármester,

d) a jegyző,

e) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szerv,

f) helyi népszavazás.

61. § (1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az előkészítő munkába be kell vonni a tárgykör szerint érintett bizottságot, minden esetben a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságot, a tárgy szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket.

(3) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezet szövegét társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzat honlapján történő közzététellel. A véleményezésre a közzétételt követő naptól számítva legalább tizenöt napot kell biztosítani.

(4) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezetről lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani.

(5) A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a tárgykör szerint érintett bizottság javaslata alapján a testület dönt.

(6) Az érdemi véleményeket ismertetni kell a rendelettervezet indokolásában.

62. § Az önkormányzati rendelet a képviselő-testületi ülést követően, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet kihirdetésének időpontja a kifüggesztés napja.

63. § (1) A hatályos önkormányzati rendeletek a Ceglédi Városi Könyvtárban, az önkormányzat honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban mindenki számára hozzáférhetőek.

(2) A rendeletalkotással, kihirdetéssel, törvényességi felterjesztéssel, nyilvántartással és közzététellel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Hivatal látja el.

(3) A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról legkésőbb a módosító rendelet kihirdetését követően, külön jogszabályban megállapított határidőn belül, de legkésőbb a hatálybalépést követő munkanapon kell gondoskodni, a rendelet előzőleg hatályos, teljes szövegének elektronikus formátumban történő megőrzése mellett.

64. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a tárgykör szerint érintett bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről beszámol a testületnek, és amennyiben szükségesnek tartja, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát.

65. § (1) A jegyzőkönyvben rögzített képviselő-testületi határozatokat adott évben egyenként, az év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, meghozatalának évét, és zárójel közt a döntést meghozó képviselő-testületi ülés hónapját és napját, valamint az „Ök. határozat” megjelölést.

(2) A Képviselő-testület ülésén meghozott határozatokról egyenként jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni. A jegyzőkönyvi kivonatot legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül kézbesíteni kell:

a) a végrehajtásért felelősöknek,

b) mindazoknak, akiket a határozat érint,

c) minden képviselőnek (elektronikus úton), valamint

d) egy példányt az évenkénti bekötésre.

(3) A határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, amelyben a jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre. A nyilvántartás kezelése a Hivatal feladata.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

21. A polgármester, az alpolgármester

66. § Cegléd Város Önkormányzatának polgármestere a tisztségét főállásban látja el.

67. § A polgármester az Mötv-ben és más jogszabályban meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

b)16 véleményt nyilvánít a város életét érintő kérdésekben, figyelemmel a 9. § (4) bekezdés e) pontjára

c)17 nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek, figyelemmel a 9. § (4) bekezdés e) pontjára

d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzat költségvetési szervei munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a város érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;

e)18 irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét

f)19

g) koordinálja, segíti és összefogja a település civil kezdeményezéseit

h) döntést hozhat a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett:

ha)20 nettó egymillió forintot meg nem haladó forrásfelhasználásról;

hb) a Hivatal vagy más önkormányzati költségvetési szerv jogszerű működését érintő ügyben, amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal, nem hozott döntést;

hc) két ülés közötti időszakban a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az önkormányzat és költségvetési szerve, gazdálkodó szervezete vagyonát érintő halaszthatatlan kármegelőzés, kárenyhítés, vagy helyreállítás tekintetében.

68. §21 A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján egy főállású alpolgármestert választ és az Mötv. 74. § (1a) bekezdés alapján további főállású, vagy társadalmi megbízatású alpolgármestereket választhat.

22. A Képviselő-testület bizottsága

69. § (1) A Képviselő-testület a létrehozásakor dönt a 3. § szerint bizottságok létszámáról, személyi összetételéről és feladatköréről.

(2)22

(3) A bizottság nem képviselő tagját az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

70. § (1) A Képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátására, továbbá az Mötv. 37. §-a szerinti összeférhetetlenségi eljárás lebonyolítására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, vagy mandátuma lejártát követően megszűnik.

71. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző öt nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot a kezdeményezést követő öt napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, valamint a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) Szükség esetén vagy célszerűségi okokból a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Együttes ülés esetén a bizottsági tagok közös meghívó útján értesítendők. A határozatképességet bizottságonként kell megállapítani.

(4) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

72. § (1) A bizottság döntése határozat. A határozatokat adott évben egyenként, az év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, meghozatalának évét, és zárójel közt a bizottsági ülés hónapját és napját, valamint a bizottság 3. § szerinti rövidítését tartalmazó megjelölést.

(2) A bizottság átruházott hatáskörben született döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

73. § (1) A Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a Képviselő-testületnek.

23. A jegyző, az aljegyző

74. § (1) A jegyző ellátja Cegléd és Kőröstetétlen településeken a jegyző feladatait.

(2) A jegyző vezeti a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatalt.

(3) A jegyzőt Cegléd Város Önkormányzatának polgármestere nevezi ki.

75. § (1) Az aljegyzőt az Mötv. jegyzőre vonatkozó szabályai szerint, a jegyző javaslatára a polgármester nevezi ki.

(2) A jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell, Kőröstetétlen község kivételével.

76. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező hivatali köztisztviselő látja el.

24. A közös önkormányzati hivatal

77. § (1) A képviselő-testület Kőröstetétlen Község Önkormányzatával 2012. december 13-án megkötött megállapodás alapján, 2013. január 1-jétől közös önkormányzati hivatalt működtet.

(2) A Hivatal a képviselő-testület szerve, és ellátja Cegléd Város Önkormányzata, valamint Kőröstetétlen Község Önkormányzatának Mötv-ben és más jogszabályban rögzített feladatait.

(3) A Hivatal önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a működéshez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási kötelezettségeket.

(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározását a 7. melléklet tartalmazza.

78. § (1) A Hivatal ellátja a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a polgármester által meghatározott feladatokat.

(2) A települési képviselő a Hivataltól a jegyző által igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a jegyzőnél a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a Hivatal köteles intézkedni, valamint tizenöt napon belül érdemi választ adni.

(3) A Hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a város életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

25. Az önkormányzat társulásai

79. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a vármegyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A Képviselő-testület a társulási megállapodás megkötése során az Mötv. IV. fejezete szerint jár el.

80. § Az önkormányzat társulásait az 5. § nevesíti.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

26. A gazdasági program

81. § A Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért az Önkormányzat felelős.

82. § A gazdasági program elkészítésére, tartalmára, elfogadására és felülvizsgálatára az Mötv. 116. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

27. Az önkormányzat vagyona

83. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló törvény és más törvények mellett külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2)23 A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben e rendelet, a költségvetésről szóló önkormányzati rendelet, továbbá önkormányzati, és átruházott hatáskörben hozott bizottsági határozat alapján köthet szerződést, vállalhat kötelezettséget, írhat alá megállapodást.

(3)24 A polgármester mellett a Tulajdonosi Bizottság az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente köteles tájékoztatni a lakosságot.

(4) Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyairól, az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerint lehet rendelkezni.

84. § Cegléd Város Önkormányzata alapítói és tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek felsorolását a 8. melléklet tartalmazza.

28. Az önkormányzat költségvetése

85. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása:

a) Az előterjesztés főbb elemei a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül:

aa) a bevételi források,

ab) azok bővítésének lehetőségei,

ac) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, törvényes keretek között mozgó célszerű megoldásainak meghatározása,

ad) az igények és a célkitűzések egyeztetése,

ae) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,

af) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

b) A képviselő-testület a bizottságok véleménye, esetleges lakossági fórum után megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.

86. § A költségvetési rendelet tartalmi követelményeit külön jogszabály állapítja meg. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja.

87. § A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére a 85–86. §-okban rögzített szabályok az irányadók.

29. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

88. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Hivatal látja el. E körben különösen:

1. jogszabályban előírt módon és határidőben elkészíti az Önkormányzat éves költségvetését, az elemi költségvetést, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,

2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

3. igénylést nyújt be a Magyar Államkincstár felé, a normatív állami támogatásokra, valamint a pályázatokból elnyerhető támogatásokra,

4. felügyeli az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek tekintetében a beszerzéseket és a bérgazdálkodási jogkört, ennek keretében gondoskodik azok pénzellátásáról,

5. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését,

6. az önkormányzat ingatlanvagyonát elkülönített nyilvántartásban vezeti,

7. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához,

8. az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat költségvetési szervei (intézmény) működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, teljesítéséről.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmény önállóan gazdálkodik, a költségvetéssel biztosított pénzeszközeiket a finanszírozási és az előirányzat felhasználási tervnek megfelelően – a költségvetési rendeletben foglaltak szerint - használhatja fel. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.

(3) Az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból külön önkormányzati rendelet szerint teljesítik.

89. § (1) Az önkormányzatnál külső ellenőrzést végezhet

a) az Európai Unió különböző szervezetei, az Európai Unió által nyújtott támogatások tekintetében,

b) a Pest Vármegyei Kormányhivatal,

c) az Állami Számvevőszék,

d) a Magyar Államkincstár,

e) az uniós támogatások kezelését irányító hatóságok és a kifizető hatóságok.

(2) Az Önkormányzat saját intézményeinek, gazdálkodó szervezeteinek belső kontrollrendszere a következő tevékenységeken alapul:

a) jegyzői belső ellenőrzés,

b) kontrolling tevékenység,

c)25

d) könyvvizsgálat, valamint

e) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ellenőrzési tevékenysége.

90. § (1) A Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság az önkormányzat és intézményei vonatkozásában:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

(2) A Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő- testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Mötv. 120. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

VI. Fejezet

záró rendelkezések

30. Hatályba léptető rendelkezések

91. § Ez a rendelet 2024. november 13-án lép hatályba.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

92. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 32/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelet.

1

A 3. § 5. pontja a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 3. § 6. pontját a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

3

A 9. § (3) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 9. § (4) bekezdés d) pontja a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 9. § (4) bekezdés e) pontját a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.

6

A 12. § (1) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 18. § (1) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

8

A 19. § (1) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

9

A 21. § a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

10

A 22. § a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

11

A 29. § (2) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 29. § (4) bekezdését a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

13

A 31. § (1) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

14

A 16/A. alcímet (50/A–50/B. §-t) a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.

15

A 16/B. alcímet (50/C–50/D. §-t) a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.

16

A 67. § b) pontja a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 67. § c) pontja a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 67. § e) pontja a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 67. § f) pontját a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 67. § h) pont ha) alpontja a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 68. § a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

22

A 69. § (2) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 69. § (2) bekezdését a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

23

A 83. § (2) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

24

A 83. § (3) bekezdése a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

25

A 89. § (2) bekezdés c) pontját a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

26

A 2. melléklet a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 3. melléklet a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 4. melléklet a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 14. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 9. melléklet a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2024. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 14. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.