1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Dunakeszi város területén levő távhővel ellátott lakóépületekre, vegyes célra használt épületekre, nem lakás céljára szolgáló épületekre illetve az ellátást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.

(2) Az Önkormányzat a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft., (továbbiakban: Távhőszolgáltató) mint termelői és szolgáltatói engedélyes útján biztosítja a területén lévő távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

(3) A szolgáltató és a felhasználók közötti szolgáltatói jogviszony rendezésére a szolgáltatónak általános közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettsége van a lakossági felhasználókkal és egyedi közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettsége az egyéb felhasználókkal szemben. A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közszolgáltatási szerződés - a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel - a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(4) A Távhőszolgáltató üzletszabályzatnak meg kell felelnie a Tszt., a végrehajtására kiadott 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet, valamint Távhőszolgáltatási Közszolgáltatási Szabályzat (továbbiakban: Tksz.) előírásainak.

2. § (1)

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználók és díjfizetők közül alapdíj és hődíj fizetésére köteles: A lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, bérlője, a távhőszolgáltatással ellátott épület lakásai, valamint a közös használatban levő helyiségek és területek vonatkozásában. A lakók állandó bejelentett lakásául szolgáló, nem nyereségorientált szociális jellegű, távhőszolgáltatással ellátott intézmény üzemeltetője. A középület tulajdonosa, üzemeltetője az épület távhőszolgáltatással ellátott helyiségeinek vonatkozásában.

(3) A Távhőszolgáltató és a felhasználó között csatlakozási pont, és a szolgáltatási kötelezettség és díjelszámolás határát képezi, a szolgáltatói hőközpontból az épületbe távozó ún. szekunder vezetéken lévő utolsó elzáró szerelvény.

(4) A Távhőszolgáltató tulajdonában lévő, továbbá az Önkormányzat tulajdonában és a Távhőszolgáltató vagyonkezelésében lévő szolgáltatói berendezések üzemeltetése és karbantartása a Távhőszolgáltató feladata. A felhasználónak a saját tulajdonában lévő felhasználói berendezéseket kell olyan állapotban tartania, hogy azok a felhasználó igénye szerinti hő fogadására alkalmasak legyenek. E rendelkezés alkalmazásában:

3. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közszolgáltatói szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közszolgáltatói szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.

(2) Az általános közszolgáltatói szerződés alapján a távhőszolgáltató kötelezettsége, hogy a fűtési idény kezdő napjától a fűtési idény záró napjáig (fűtési idény a távhőszolgáltató üzletszabályzatában meghatározott időszak.) folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatást nyújtson a lakossági felhasználó részére.

(3) Az általános közszolgáltatói szerződés alapján a lakossági felhasználó és a díjfizető kötelezettsége a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetése.

(4) Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatói szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

4. § (1) A Távhőszolgáltató

(2) Az egy vagy több épület távhő ellátását szolgáló szolgáltató hőközpontból ellátott épületek tulajdonosai a mért távhőmennyiség elosztására, az ellátott épületek hőfelhasználási arányának megállapítására az ellátott épület csatlakozási pontjánál saját költségükre mellékmérőt szereltethetnek fel. A mellékmérő tulajdonosa az épülettulajdonos.

(3) Abban az esetben, ha az épülettulajdonos az ellátott épületre mellékmérőt nem szereltet fel, a szolgáltatói hőközpontban, illetőleg a több épület ellátására szolgáló hőfogadó állomáson mért távhőmennyiségből az ellátott épületre jutó távhőmennyiséget - más megállapodás hiányában - a fűtött légköbméterek arányában a távhőszolgáltató állapítja meg.

5. § (1) A távhőszolgáltatási díj alapdíjból és hődíjból tevődik össze. A használati melegvíz hődíja csak a felmelegítéshez használt hő díját tartalmazza, felmelegítésre kerülő hálózati hidegvíz és csatornahasználat díját nem.

(2) Az alapdíj éves díj, amelyet a fogyasztónak a vele kötött szerződésben meghatározott légtérfogat után kell fizetnie. Az alapdíj a lakossági és az egyéb fogyasztók távhővel ellátott épületeiben:

8. § (1) Alapdíj elszámolása: az éves alapdíjat 12 egyenlő részletben kell megfizetni a tárgyhóban kiadott számla benyújtásakor.

(2) Hődíj elszámolása:

9. § (1) A Távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjait a felhasználókkal kötött szerződésnek megfelelően számlázza ki az egyes lakások, helyiségek tulajdonosaira, használóira, bérlőire, vagyis a díjfizetőkre

(2) Ennek megfelelően:

(3) Amennyiben a használati melegvíz készítéséhez a vezetékes ivóvizet a felhasználó biztosítja, abban az esetben a vízfelmelegítési-szolgáltatás valósul meg és a Távhőszolgáltató csak a melegítéshez felhasznált hő díját számlázza.

(4) Ha a használati melegvíz készítéséhez a vezetékes ivóvizet a Távhőszolgáltató biztosítja, abban az esetben a használati melegvíz-szolgáltatás valósul meg és a Távhőszolgáltató a melegítéshez felhasznált hő díja mellett a felhasznált vezetékes ivóvíz és csatornahasználati díjat is a mindenkor érvényes áron, kezelési költség felszámolása nélkül számlázza.

(5) Abban az esetben, ha a díjmegosztást a Távhőszolgáltató végzi, a lakossági felhasználó, illetőleg az egyéb felhasználó köteles a tulajdonában lévő mérőberendezések adatait a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(6) A díjfizetők melegvízmérő állásaikat havonta a hónap utolsó napjáig leolvassák és a leolvasás adatait az erre a célra rendszeresített gyűjtőládákon, faxon, vagy elektronikus úton keresztül a Távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátják. Amennyiben a felhasználó vagy díjfizető a számlakészítés időpontjáig nem adja le a melegvízfogyasztásra vonatkozó, leolvasott adatot, a Távhőszolgáltató jogosult az előző hónap fogyasztásának megfelelő melegvíz mennyiséget számlázni. Az így számlázott mennyiséget a következő leolvasott érték számlázásakor figyelembe kell venni.

(7) A használati melegvíz mennyiség mérővel fel nem szerelt lakás, helyiség használóját terhelő melegvíz hődíj megállapítása akként történik, hogy a szolgáltató által a hő központban mért összes fogyasztás és a mérővel felszerelt fogyasztók összes fogyasztása közötti különbséget a mérővel nem rendelkező fogyasztók használatában lévő légköbméter arányában közöttük felosztják.

(8) Ha a lakás, vagy a helyiség díjfizetője változik, a távhőszolgáltatás díját a díjfizető változás napjáig a régi díjfizetőt, a díjfizető változás napja után az új díjfizetőt terhelően kell kiszámlázni.

(9) A díjfizető változás tényét a volt díjfizetőnek is be kell jelenteni a Távhőszolgáltatónak.

(10) Díjfizető változás esetén az új díjfizetőnek a Távhőszolgáltatónál meg kell győződnie arról, hogy a korábbi díjfizető rendelkezett e 30 napon túli díjtartozással. Amennyiben ezt elmulasztja a 30 napon túli díjtartozás az új díjfizetőt terheli.

(11) Hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a hiba elhárításáig, és a hőmennyiségmérő hitelestése idejére a Távhőszolgáltató az előző év hasonló időszakának megfelelő fogyasztás szerinti hőt számláz. Amennyiben ez fűtési időszakra esik, akkor a külső hőmérsékletek eltérésének megfelelően korrigálja a számlázandó hőmennyiséget.

10. § Abban az esetben, ha a távhőszolgáltatás díját a díjfizető felszólítás ellenére nem fizeti meg, a Távhőszolgáltató jogosult a Tszt. 51. §. (2)-(7) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazására.

11. § (1) Csatlakozási díj

(2) Pótdíj

(3)

(4) Kötbér: Kötbér fizetésére kötelezhető a Távhőszolgáltató a Tszt. 49. §. (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott esetekben. A kötbér mértékét a hőszolgáltatási szerződés szabályozza.

(5) Kártérítés: A díjvisszatérítés, pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

12. § (1) A Távhőszolgáltató jogosult az élet-, vagy vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni.(Tszt. 40. § (1))

(2) A Távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási és felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról a fogyasztókat előre értesíteni. (Tszt. 40. § (2))

(3) A Távhőszolgáltató jogosult tüzelőanyag hiány miatt, vagy környezetvédelmi érdekből a szolgáltatás korlátozására. A távhőszolgáltató haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot és a fogyasztókat a korlátozás bevezetéséről és annak okairól.

(4) A korlátozás nem terjeszthető ki az alábbi egészségügyi és gyermekintézményekre:

13. § (1) A Távhőszolgáltató köteles a mindenkor érvényben lévő környezetvédelmi és levegőtisztaság védelmi jogszabályoknak megfelelően üzemeltetni és karbantartani a hőtermelő és hőátadó berendezéseit.

(2) Környezetvédelmi és levegőtisztaság védelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése a jelenlegi ellátási területen és annak közvetlen környezetében, ahol az új felhasználók csatlakozása a távhőszolgáltatáshoz a legkisebb költséggel megvalósítható.

(3)

14. § (1) Ez a rendelet 2007. március 6-án lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 10/1992. (IX.8) sz. rendelete, valamint az azt módosító 7/1993. (VI.15) sz., 22/1993. (XII.21) sz., 14/1994.(IX.22.) sz., 18/1995. (XII.27.) sz., 19/1996. (XII.20.) sz., /1997. (IX.18.) sz., 18/2000. (VII.14.) sz., 1/2001. (I.22.) sz., 10/2001. (VI.29.) sz., 8/2003. (V.30.) sz., 1/2004.(I.19.) sz., 1/2006. (I.19.) sz., 4/2006. (II.28.) sz., 30/2006. (X.19.) sz. rendeletek hatályukat vesztik.