Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2008 (XI.19.) önkormányzati rendelete

a közutak, járdák és közterület elnevezéséről, továbbá az utcanév- és házszámtábla kihelyezéséről

Hatályos: 2012. 04. 16- 2013. 10. 31

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2008 (XI.19.) önkormányzati rendelete

a közutak, járdák és közterület elnevezéséről, továbbá az utcanév- és házszámtábla kihelyezéséről

2012.04.16.

I.

Bevezető rendelkezések

1. § Dunakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közutak, járdák és közterület elnevezéséről, továbbá az utcanév- és házszámtábla kihelyezéséről az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja, hogy a közutak, járdák és más közterületek (a továbbiakban: közterület) elnevezésének egységes rendjét biztosítsa, ennek során érvényesítse a helyi sajátosságokat, figyelemmel legyen az igazgatási, földrajzi, történelmi, közlekedési, nyelvhelyességi szempontokra, illetve az utcanév-táblák, emléktáblák és házszámtáblák kihelyezési rendjének megállapításával is segítse az egységes városkép kialakítását.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Dunakeszi város egész közigazgatási területére, annak bel- és külterületére egyaránt.

II.
A közterületek elnevezése
Általános rendelkezések

3. § (1) A település területének elnevezése során földrajzi névnek tekintendő:

a.) A belterületi településrésznél: a belterület részét vagy lakónegyedét, üdülő- vagy gyógyhelyet jelölő név,
b.) a külterületi településrésznél: a külterület lakott részét jelölő név,
c.) az utcanév: út, utca, tér, park, köz,sétány stb. jelű közterületét jelölő név.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából közterület:
a.) az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi-szám mutatójában közterületként (pl. közút, járda, tér, köz, közpark stb.) nyilvántartott belterületi földrészlet,
b.) a belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pl. épületárkádok alatti járda, alul- és felüljáró stb.) közhasználatra átadott része.
(3) A közterület elnevezése a közterület nevéből és a közterület közlekedési vonatkozású meghatározásából áll.
(4) A város közigazgatási területén azonos nevű és azonos közlekedési elnevezésű közterületek nem lehetnek.
A közterület közlekedési vonatkozású meghatározásai

4. § (l) A közterület közlekedési vonatkozású meghatározása a közterület földrajzi adottságaitól, valamint a rajta lebonyolódó fogalom mértékétől és milyenségétől függ.

(2) A közterület közlekedési vonatkozású meghatározásai a következők:

út: széles, többnyire egyenes és hosszú utca, mely több utca forgalmát vezeti le,
körút: valamely városrészt ív alakban körülvevő szélesebb útvonal vagy ilyen útnak egy-egy külön névvel megkülönböztetett része,
sugárút: központi térségből induló vagy azt metsző egyenes, szélesebb útvonal,
utca: lakóházak között a közlekedés lebonyolítására kialakított, kisebb fontosságú útvonal,
sor: olyan utca, amelynek csak az egyik oldala van beépítve,
köz: szűk kis utca, illetve bekerített telkek között húzódó keskeny út,
tér: olyan kiszélesített, házak közötti közterület, amelybe út, utca, köz stb. torkollik,
sétány: sétára, pihenésre alkalmas, erre a célra létesített rendszerint fákkal, bokrokkal, virágokkal szegélyezett és padokkal ellátott út, amely a gépjárműforgalom számára tiltva van,
park: olyan pihenésre szolgáló térség, amelyen belül facsoportok, bokrok virágos és pázsitos részek váltakoznak,
liget: fákkal, bokrokkal beültetett összefüggő füves terület ( zöld terület ),
lépcső: lejtős területek megközelítésére szolgáló, szintkülönbségeket összekötő, gyalogos közlekedés céljára szolgáló közterület,
lejtő: felszínnek enyhe szögben, ferdén lefelé haladó része, amelynek kialakítása folyamatos,
rakpart: olyan közterület, amelynek egyik oldala van csak kiépítve, a másik oldali határát a Duna képezi,
dűlő: külterületi, mezőgazdasági területek rendszerint két, többé-kevésbé párhuzamos úttal határolt része.
(3) A közterületek közlekedési vonatkozású meghatározását a területi jellegéhez igazodóan minél szélesebb körben kell alkalmazni.
A közterület neve

5. § (l) Közterületet élőlényről, tárgyról vagy fogalomról lehet elnevezni.

(2) A személyről való elnevezésnél törekedni kell arra, hogy az elnevezéssel elsősorban olyan - a társadalmi élet bármely területén kimagasló érdemeket szerzett - nem élő személyek emléke nyerjen ily módon is méltó megörökítést, akiknek élete, munkássága valamely módon kötődik Dunakeszi városhoz.

(3) Az újonnan elnevezésre kerülő közterületek nevének magyar személy esetén mind a családi, mind pedig az utónevét -, külföldi személy esetében pedig csak annak családi nevét kell tartalmaznia. Ez a rendelkezés nem érinti a már meglévő elnevezéseket.

(4) Fogalomról vagy tárgyról való elnevezésnél törekedni kell arra, hogy az elnevezés rövid, közérthető legyen és utaljon a város jellegére, történelmére, hagyományaira, földrajzi környezetére.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

6. § (l) Az új elnevezést igénylő közterület nevének megállapítása és a már megállapított név megváltoztatása Dunakeszi Város Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő- testület) hatáskörébe tartozik.

(2) A Polgármester gondoskodik a megállapított földrajzi nevek nyilvántartásának vezetéséről, a nyilvántartás közzétételéről illetve hozzáférhetőségéről.

(3) A közterület elnevezésére, illetve nevének megváltoztatására az ott lakók és a képviselő- testület tagjai tehetnek javaslatot.

(4) A javaslattételre jogosultaktól érkezett javaslatokról a képviselő-testület köteles dönteni.

7. § (l) A közterület-elnevezési ügyek döntésre való előkészítése a Jegyző feladata.

(2) A közterület elnevezési és névváltozatási ügyek előkészítése során:

a.) biztosítani kell, hogy az elnevezésbe illetve változásban érintett lakosság a javaslatokat minél szélesebb körben megismerhesse és véleményét kifejthesse,
b.) a közterület helyes nevének megállapítása érdekében ki kell kérni az érintett szerv, illetve szakemberek véleményét.

8. § (l) A Jegyző feladata a közterületek elnevezés szerinti nyilvántartásának felfektetése és folyamatos naprakész vezetése. A nyilvántartás térképből és betűrendes mutatóból áll.

(2) A nyilvántartás kivonatát, amely a közterületek neveit és térképi elhelyezésüket tartalmazza, meg kell küldeni:

- a helyi postahivatalnak,
- a rendőrség helyi szervének,
- a Váci Városi-, és a Budapest IV. kerületi Tűzoltó-parancsnokságnak,
- a körzeti Földhivatalnak,
- a MÁV Állomásfőnökségnek,
- a mentőknek,
- a helyi és távolsági tömegközlekedési vállalatnak, valamint az összes helyi közmű- vállalatnak,
- a Cartographia Kft.-nek
(3) A Jegyző feladata a közterület elnevezéssel kapcsolatos mindennemű változásról a (2) bekezdésben felsorolt szervek és a lakosság tájékoztatása.
Az utcanév-táblákkal és emléktáblákkal kapcsolatos rendelkezések

9. § (l) Az utcanévtábla és emléktábla kihelyezése, karbantartása, pótlása a Jegyző feladata. Az ehhez szükséges pénzeszközöket az Önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.

(2) Az utcanév tábla és emléktábla elhelyezését a tulajdonos, kezelő, használó (a továbbiakban: tulajdonos) tűrni tartozik.

(3) A tulajdonos az utcanév-táblát és az emléktáblát csak a felújítási, karbantartási, korszerűsítési munkálatok szükséges idejére, ideiglenesen távolíthatja el. Az eltávolítás ideje alatt köteles az utcanév-táblát és emléktáblát megőrizni és a munkák befejezése után azt az eredeti helyére felszerelni (felszereltetni). Az eltávolítással és visszahelyezéssel kapcsolatos költségek ilyen esetben a tulajdonost terhelik.

(4) A tulajdonos köteles Jegyzőnek bejelenteni, ha a kihelyezett utcanévtábla vagy emléktábla eltűnik, megsemmisül vagy súlyosan megrongálódik.

(5) Az utca nevének megváltoztatása esetén a régi utcanév-táblát l évig kinn kell hagyni úgy, hogy azt 3 cm széles piros csíkkal, átlósan át kell húzni. Az új utcanév-táblát közvetlenül a régi fölött vagy alatt kell elhelyezni.

(6) A közterületek névtábláit a saroképületen, ennek hiányában a saroképület kerítésén vagy más műtárgyon kell a járdaszint felett lehetőleg 3 m magasságban és a saroktól lehetőleg l m távolságon belül elhelyezni.

10. § (l) Az utcanévtábla elhelyezésének módja: az érintett utca kezdetén és végén, valamint a közterületek kereszteződésében mindkét oldalon legalább átellenesen egy-egy táblát kell elhelyezni.

(2) Az utcanévtábla fehér vagy ezüst alapú, rajta fekete színű nagy nyomtatott betűkkel kiírva a közterület elnevezése és a közlekedési vonatkozású meghatározása. Az utcanévtábla mérete: 14 cm magas és a névtől függő hosszúságú.

III.

A házszámozás

11. § (l) Házszámmal kell ellátni a névvel rendelkező közterületeken az arra a közterületre néző, minden helyrajzi számmal rendelkező épületet és építményt (lakóház, ipari és szolgáltató létesítmény, irodaház stb.), valamint minden önálló beépítetlen építési telket.

(2) Tömbtelken kialakított többszintes épületeknél lépcsőházanként önálló házszámot kell adni akkor is, ha a teleknek csak egy helyrajzi száma van.

(3) A házszámot az alábbi esetekben lehet további A., B., C., (stb.) házszámozással jelölni:

a) egyedi telken elhelyezkedő ikerházas vagy többlakásos épület esetén;

b) nem azonos helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok esetében, amennyiben a házszámozás más módon nem oldható meg.

(4) A házszámozásokat 5 évenként teljes körűen felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat el kell végezni.

(5) A házszám változása esetén a régi házszámot 1 évig kint kell hagyni, de azt egy átlós vonallal át kell húzni.

12. § (l) A házszámozás a Dunára merőleges irányú utcák esetében a Duna felől indul és keleti irányban növekszik oly módon, hogy a meghatározott irányban haladva a közterület bal oldalán a páros, jobb oldalán a páratlan számokat kell felhasználni. A számokat szükség esetén betűvel is ki lehet egészíteni.

(2) A Dunával párhuzamos közterületeknél a házszámozás Budapest felől indul és Vác irányába növekszik. A páros számokat a meghatározott irányba haladva a közterület bal oldalán, a páratlan számokat a jobb oldalán kell felhasználni.

(3) A terek házszámozása a Duna felől betorkolló út bal oldalán (páros szám) indul és a tér közepén állva a betorkolló út felé nézve az óramutató járásával megegyezően folyamatosan emelkedik.

(4) Új házszám létrehozásáról, megadásáról, a számozás módosításáról a Polgármester határozattal dönt.

A házszámtábla

13. § (l) A házszámtábla mérete: l5 x l8 cm, rajta fehér vagy ezüst színű alapon, fekete színű számokkal kell a házszámot megjelölni. A 0-ra és 5-re végződő házszámoknál a tábla felső részén fekete színű nyomtatott nagybetűkkel fel kell tüntetni az utca nevét és a közterület közlekedési vonatkozású meghatározását is a házszámon kívül. Az ennek nem megfelelő házszámtáblák cseréjéről folyamatosan gondoskodni kell.

(2) Kérelemre a nem 0-ra és 5-re végződő házszámtáblákon is feltüntethető a közterület elnevezése és közlekedési vonatkozású meghatározása.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő házszámtáblát minden tulajdonos köteles beszerezni és a (4) bekezdés szerint elhelyezni az épületen. A nem nullára vagy ötre végző házszámoknál az egységes tábla egyedi tervezésű házszámmal vagy házszámtáblával helyettesíthető amennyiben az esztétikai követelményeknek megfelel. Vitás kérdésekben a külön rendelet szerint hatáskörrel rendelkező Bizottság dönt.

(4) A házszámtáblát lehetőleg az épület homlokzati részén úgy kell elhelyezni, hogy az a közterületről jól látható - és az adott épület házszám szerinti azonosítására alkalmas legyen. Ha a házszámtábla épületen történő elhelyezésének akadálya van, akkor azt a kerítésen vagy más műtárgyon is el lehet helyezni az előbbiek értelemszerű alkalmazásával. Közös bejáratú, de külön házszámozású épületek esetében a házszámtáblákat egymás mellé kell elhelyezni.

(5) Az új épületeknél, lakóházaknál a használatbavételi engedély kiadásának egyik feltétele, hogy a követelményeknek megfelelő házszámtábla el legyen helyezve.

14. § (l) A házszámtábla elhelyezéséről, a természetes elhasználódás miatt szükséges cseréjéről, a tábla eltűnése, megsemmisülése vagy súlyos megrongálódása esetén a pótlásról és elhelyezésről, illetve minden esetben a karbantartásról és tisztántartásról a tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni. Úgyszintén a tulajdonost terhelik a költségek a 13. § (2) bekezdésében meghatározott esetben is.

(2) A képviselő-testület költségvetéséből kell gondoskodni:

a.) a házszámtábla első alkalommal történő beszerzéséről és az általános felülvizsgálat következtében szükséges cseréjéről,
b.) a ház számozás megváltoztatása esetén a beszerzésről,
c.) a 13. § (l) bekezdésében foglaltakból következő táblacserékről.
(3) A házszámtáblák megrendelése és az arról való gondoskodás, hogy a táblák megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre, illetve a táblák kiadása a Jegyző feladata.

15. § (1) A tulajdonos a házszámtáblát csak a felújítási, karbantartási korszerűsítési munkálatok idejére ideiglenesen távolíthatja el. A munkák befejezése után a táblát vissza kell helyezni. Az ezzel kapcsolatos költségek a tulajdonost terhelik.

VI.
Szabálysértési és záró rendelkezések

16. §

17. § E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.