Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelete

a mezei őrszolgálat működéséről

Hatályos: 2012. 06. 01- 2012. 12. 19

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelete

a mezei őrszolgálat működéséről

2012.06.01.

Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16 § (1) bekezdésében, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény ( továbbiakban: Tv.) 19 § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Dunakeszi város külterülete közrendjének erősítése érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

1. §

A rendelet célja

Dunakeszi város közigazgatási területéhez tartozó termőföldek őrzése, a termőföldeken lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, egyéb művelési ágú ingatlanok földmérési jelek védelme, az illegális hulladéklerakó helyek kialakításának megakadályozása, a külterület közrendjének közbiztonságának erősítése.

2. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Dunakeszi város közigazgatási területéhez tartozó termőföldre és egyéb művelési ágú ingatlanra, kivéve az erdőt és a halastavat.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a mezei őrszolgálat feladatait ellátó mezőőrre, a mezőőr feladatainak ellátását irányító polgármesterre, valamint az (1) bekezdésben meghatározott terület földhasználóira illetve földtulajdonosaira.

3. §

A mezei őrszolgálat

(1) A képviselőtestület az 2. §. (1) bekezdésében meghatározott területek őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodik.
(2) A mezei őrszolgálat ellátásához az őrszolgálat létszámát 1 (egy) főben állapítja meg.
(3) A mezei őrszolgálat a szükséges személyi, tárgyi feltételek megléte és a Pest Megyei Kormányhivatal általi nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg működését.

4. §

A mezőőr

(1) A mezei őrszolgálatot a mezőőr látja el.
(2) A mezőőr felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Feladatát a részére kiadott szolgálati utasításai szerint végzi.
(3) Mezőőr csak vizsgázott, a megyei földművelésügyi hivatal által nyilvántartásba vett személy lehet.
(4) A mezőőr szakmai felügyeletét a Pest megyei Kormányhivatal és a Dunakeszi Rendőrkapitányság látja el.
(5) A mezőőr szolgálati feladatait működési területén köteles ellátni. A mezőőr működési területe kiterjed Dunakeszi közigazgatási határán belül a város teljes külterületére. Szolgálati útvonalát a munkáltató vezénylésben határozza meg.
(6) A mezőőr feladatát változó munkarendben, a munkáltató vezénylése alapján látja el.
(7) A mezőőr foglalkoztatása a Munka törvénykönyvében foglaltak szerint történik.

5. §

A mezőőr feladatai

(1) A mezőőr feladata, hogy a mezőgazdasági termőföld, mezőgazdasági termények és termékek, gépek, felszerelések és eszközök, mezőgazdasági, valamint geodéziai építmények őrzését biztosítsa, valamint akadályozza meg a hulladék-, építési törmelék illegális lerakását.
(2) A mezőőr működési területén jogosult és köteles a Tv. 23. §. (1) bekezdésében foglaltakat végrehajtani.
(3) A mezőőr szolgálati feladatai teljesítése során köteles együttműködni a rendőrség, a katasztrófavédelem, a kormányhivatal, a polgármesteri hivatal, valamint a polgárőrség munkatársaival.
(4) A mezőőri szolgálat ellátása során a mezőőrnek az illetékes hatóságok, személyek felé jelentenie kell:
a) a működési területén tapasztalható minden egyéb, a tulajdon veszélyeztetésével, megkárosításával járó rendellenességeket;
b) az elemi csapásokat (villám, vihar, belvíz stb.) és egyéb rendkívüli eseményeket (baleset, tűzeset stb.) és a lehetőségei szerint részt venni az esemény elhárításában, a terület biztosításában;
c) a vízfolyásokba, csatornákba, használatban, vagy használaton kívüli kutakba, fertőző vagy más idegen anyagok bekerülésének észlelését, lehetőség szerint meg kell akadályozni veszély továbbterjedését;
d) a belvízvédelmi védőművek rongálását, árkok betemetését, tetten érés esetén az erre irányuló cselekményt megakadályozni;
e) a körzetében lévő utak, átereszek, hidak, árkok állapotának rendellenességét, illetve jelentős elhasználódás esetén, azok rendeltetésszerű használatának veszélyét;
f) az engedély nélküli fakivágásokat és ezzel egyidejűleg megakadályozni az erre irányuló cselekményeket;
g) a szennyvízszippantó tartálykocsik tartalmuk leürítésének, kommunális hulladéknak, építési törmeléknek és egyéb ipari anyagoknak, tárgyaknak termőföldre, útra, útszéli árokba stb. történő lerakását és meg kell akadályozni az erre irányuló cselekményeket.
h) működési területén - az érintett ingatlan besorolásától függetlenül – minden észlelt jogsértést, tetten érés esetén a rendőrség értesítése mellett vissza kell tartania az elkövető(ke)t.
(5) A mezőőr tevékenységéről naplót vezet, végzett munkájáról havonta írásban beszámol a polgármesternek.

6. §

A mezőőri járulék

(1) Az önkormányzat mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, illetőleg a földtulajdonos által fizetett mezőőri járulékból, valamint a központi költségvetésben e célra biztosított hozzájárulásból fedezi.
„(2) Járulékköteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdésében meghatározott minden, 3000 m2 alapterületet meghaladó ingatlan, annak hasznosításától függetlenül.”
(3) A mezőőri járulék mértéke:
a.) ha az egy ingatlantulajdonos tulajdonában álló ingatlan/ok összalapterülete 3000m2-15.000m2 között van, akkor 1, -Ft/m2/év,
b.) ha az egy ingatlantulajdonos tulajdonában álló ingatlan/ok összalapterülete a 15.000m2-t meghaladja, akkor 2,- Ft/m2/év

7. §

A mezőőri járulék fizetésének alanya

(1) A járulékfizetés alanya az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa.
(2) Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonosoknak a tulajdoni hányadaik alapján kell a járulékot fizetni.”
(3) A járulékfizetési kötelezettség a 6. § (2) bekezdése alapján akkor is fennáll, ha egy ingatlantulajdonosnak több olyan ingatlantulajdona van, amelyből egy sem haladja meg a 3000m2 alapterületet, de a tulajdonában álló ingatlanok összalapterülete a 3000m2-t meghaladja.
(4) Mentes a járulékfizetés alól a Magyar Állam és a helyi önkormányzat.

8. §

A járulékfizetés keletkezése és megszűnése

(1) A járulékfizetési kötelezettség a 2. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlan tulajdonjogának keletkezését követő év első napján keletkezik.
(2) A járulékfizetési kötelezettség annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amikor a tulajdonjog megváltozik

9. §

A mezőőri járulék megfizetése, a befizetés határideje

(1) A mezőőri járulék megfizetésének kötelezettségét a hatáskörrel rendelkező bizottság állapítja meg.
(2) A mezőőri járulékot a kötelezett két egyenlő részletben, minden év március 15-ig és szeptember 15-ig fizetheti be kamatmentesen az önkormányzat költségvetési számlájára. A 2012. évben a kötelezett szeptember 30. napjáig fizetheti meg a mezőőri járulékot az önkormányzat felé kamatmentesen.
(3) A megállapított mezőőri járulék összegét indokolt esetben a képviselő-testület csökkentheti, vagy elengedheti. Indokolt esetnek tekinthető, ha a területet ár-belvíz sújtotta, vagy más típusú elemi kár következtében a termés részben vagy egészben megsemmisült.
(4) A mezőőri járulék adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(5) A mezőőri járulékból az önkormányzat költségvetésébe befolyt összeg kizárólag a mezei őrszolgálattal kapcsolatos feladatok ellátására használható fel.

10. §

Vegyes és záró rendelkezések
(1) E rendelet 2011. július 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet