Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012 (I.31.) önkormányzati rendelete
Dunakeszi Város építészeti örökségének helyi védelméről
Hatályos: 2012. 01. 31- 2017. 12. 29Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012 (I.31.) önkormányzati rendelete
Dunakeszi Város építészeti örökségének helyi védelméről
Dunakeszi Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, tekintettel az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltakra az alábbi rendeltet alkotja:
I
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendelet célja Dunakeszi Város (a továbbiakban: város) városképe, történelme, identitása szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a város építészeti örökségének, az épített környezettel összefüggő természeti elemeknek, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, védett értékeinek fenntartása és jó karbantartottságának biztosítása - különösen azon esetekben, amelyeket a műemlék védelemre vonatkozó jogszabályok nem védenek, de helyi védelemre érdemesek - továbbá a helyi védelem érdekében az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek támogatása.
(2) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Dunakeszi közigazgatási területén az építészeti örökség mindazon elemére, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet Dunakeszi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) épített környezetének értékeként védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem),
b) minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre melynek tulajdonában vagy kezelésében helyi védelem alatt álló létesítmény áll.
(3) A város épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül – a város kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, méltó használatuk és bemutatásuk közérdek.
(4) Helyi építészeti örökség védelmének feladata a városkép védelme, a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, régészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, táji, természeti, képző-, vagy iparművészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek, köztéri alkotások:
a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának és karbantartásának, hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása,
c) a műemlékvédelem és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésének támogatása.
(5) Az (1) és a (4) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése és feladatok ellátása érdekében az Önkormányzat rendeletével a város épített értékeit védettség alá helyezheti.
(6) A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos városfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni.
2. § E rendelet alkalmazása során:
a) Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
b) Védett településkarakter: az Önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
c) Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
d) Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az épített és természeti környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó, s amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.
e) Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
f) Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
g) Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a d) és e) pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
h) Védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
i) Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
j) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
k) Főépítész a rendelet alkalmazása szempontjából a települési főépítész.
l) Bizottság: a rendelet alkalmazása szempontjából a Képviselő-testületnek hatáskörrel rendelkező Bizottsága, amely a rendelet hatályba lépésekor a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság
II.
A HELYI VÉDELEM FAJTÁI
3. § (1) A helyi védelem lehet:
a) helyi területi védelem (HT), melynek hatálya kiterjedhet a 2. § a), b), c), d), h) pontjaiban meghatározottakra (1. sz. melléklet),
b) helyi egyedi védelem (HE), melynek hatálya kiterjedhet a 2. § e), f), g), h) pontjaiban meghatározottakra (2. sz. melléklet),
melyek védelmét az 1. §-ban meghatározott célok és feladatok teljesítése érdekében az Önkormányzat elrendeli.
(2) Ha egy védett érték műemléki védettsége megszűnik a tudomásszerzéstől számított, 1 éven belül hivatalból meg kell vizsgálni és dönteni kell a helyi védettség alá helyezésről. A döntés meghozalatáig a védett értéket a 6. § alapján ideiglenes védelem alá kell helyezni.
III.
VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS ÉS ANNAK MEGSZÜNTETÉSE
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásával történhet. Az eljárás jelen rendeletben nem szabályozott elemeire a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezései irányadóak.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről az Önkormányzat jelen rendelet 1. sz. Mellékletének módosításával, míg annak elutasításáról határozattal dönt.
(3) A helyi védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére hivatalból – a rendezési tervek készítése során készülő örökségvédelmi hatástanulmány alapján - , vagy bármely Dunakeszi székhelyű szervezet, illetve dunakeszi lakos írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor. Helyi védettségre vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv elfogadása, vagy módosítása egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló kezdeményezésnek minősül.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,
b) a védelembe vétel rövid indokolását,
c) a védendő érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait,
d) a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait,
e) a védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,
f) a védendő érték fényképét,
g) valamint a kezdeményező nevét, és címét.
(5) A hiányos kezdeményezés – amennyiben a hiánypótlási határidőt eredménytelenül telt le – érdemi vizsgálat nélkül elutasítható.
5. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos előzetes egyeztetést és a védetté nyilvánítási eljárást a Jegyző folytatja le.
(2) Az eljárással kapcsolatban felmerülő költségeket a kezdeményező köteles megelőlegezni.
Amennyiben helyi védelmet elrendelő döntés születik, a döntés meghozatalát követő 15 napon belül a megelőlegezett költségek a kezdeményező részére visszatérítésre kerülnek.
(3) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell végezni, a főépítész és – amennyiben szükséges – műemlékvédelmi szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával. Az előkészítésbe bevonandó szakértők körét a főépítész jogosult meghatározni.
(4) Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni a 4. § (4) bekezdés szerinti tartalommal, amelyhez csatolni kell az értékvizsgálat során keletkező szakvéleményeket.
(5) A védelem alá helyezési, illetve megszüntetési eljárás kezdeményezéséről, illetve annak eredményéről az érintetteket a Ket. 29. § (3) bekezdése szerint értesíteni kell.
(6) Az (5) szerinti személyeket az eljárás során megilletik a Ket. szerinti ügyféli jogok. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érintettek az értesítést követően a Ket. 51. §-a szerint nyilatkozatot tehetnek, illetve az elsőfokú döntés meghozatalát követő 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek.
(7) Az értékvédelemmel kapcsolatos döntések előkészítése a Főépítész feladata.
(8) A védetté nyilvánítást, vagy a védettség megszüntetését kezdeményező testületi előterjesztés tartalmazza a 4. § (4) bekezdésében foglaltakat illetve a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit állásfoglalását.
(9) Helyi védettség megszünésére akkor kerülhet sor, ha:
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. Az állami védelem hatályba lépésének napjától számított 90 napon belül az Önkormányzat dönt a helyi védelem megszüntetéséről.
(10) A védettséget megszüntetni – a 9. § (1), és (4) bekezdéseiben foglalt esetek kivételével – akkor lehet, ha a (3) bekezdés alapján lefolytatott értékvizsgálati eljárás alapján indokolt.
(11) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét a hatályos jogszabályok alapján kell az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni.A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A védelem megszüntetését minden esetben helyben szokásos módon közzé kell tenni.
IV.
IDEIGLENES VÉDETTSÉG
6. § (1) Az Önkormányzat, a védelemre javasolt, a rendelet hatálya alá tartozó értéket legfeljebb egyéves, határozott időtartamra, határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti
a) a 3. § (2) szerinti esetben,
b) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
c) ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.
(2) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló 4. § (2) bekezdése szerinti rendelet hatálybalépésével, illetve az elutasításról szóló határozat meghozatalával.
(4) Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 5. § (11) bekezdésben felsoroltakat értesíteni kell.
V.
A VÉDETT ÉRTÉKEK FENNTARTÁSA
7. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az önkormányzat 8. § (3) bekezdése szerinti támogatását.
(2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vezetne, úgy e használatot a jegyző korlátozza, illetve megtiltja.
(3) A tulajdonos állagmegóvási kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
(4) A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.
8. § (1) Az Önkormányzat helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról az illetékes bizottság javaslata alapján a polgármester dönt.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési keretösszeg terhére vissza nem térítendő támogatás nyújtható, melynek odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.
(4) Az elnyert támogatásról szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
VI.
VÉDETT ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
9. § 1) Az e rendelet 1. sz. és 2. sz. mellékletében szereplő védett értékek felújítása esetén, amennyiben az 5. § (3) bekezdésének megfelelő értékvizsgálat rendelkezésre áll, törekedni kell az eredeti állapot visszaállítására, illetve harmonikus továbbfejlesztésére. A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők. A védelemben részesülő épületekre vonatkozó építési engedélyezési eljárás során a fenti szempontot vizsgálni kell.
A bontási engedélyben egyes épületrészek, vagy tartozékok megőrzése, illetve azoknak a bontási helyen építendő új épületbe való beépítése, elhelyezése is előírható az elbontandó épület 5. § (3) bekezdésének megfelelő értékvizsgálatot követően.
10. § Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota veszélyt jelent.
11. § (1) A védett természeti területen végzett munka az épületeket, a természeti környezetet nem veszélyeztetheti, a terület jellegét nem változtathatja meg.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak sérülnek, az köteles az eredeti állapotot helyreállítani, akinek a munka elvégzése érdekkörébe tartozott.
VII.
A VÉDETT ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA
12. § (1) A védett értékekről a főépítész törzskönyvet vezet. A törzskönyvnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését,
b) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
c) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám stb.),
d) tulajdonos, kezelő nevét, címét,
e) a védelemre javaslatot tevő személy, szerv nevét,
f) a védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát, időpontját,
g) a védelem indokolását,
h) a védett érték fotódokumentációját,
i) helyszínrajzot,
j) minden olyan adatot, mely az érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást végző szükségesnek tart.
(2) A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésekről a főépítész részére egy másolatot meg kell küldeni.
(3) A törzskönyvbe bárki betekinthet, naprakész vezetéséről a főépítész gondoskodik.
VIII.
A VÉDETT ÉRTÉK MEGJELÖLÉSE
13. § (1) A védelem alatt álló építményt, vagy természeti értéket táblával is meg kell jelölni. A jelzés elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.
(2) A mindenkori tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
(3) A tábla méretét és tartalmát a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(4) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
IX.
VÉDETT ÉRTÉKEK SZEREPE AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN
14. § (1) Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében törekedni kell arra, hogy a védett értékek és a velük kapcsolatos ismeretek a helyi oktatásban és közművelődésben helyt kell kapjanak.
X.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. § (1) Amennyiben cselekménye más jogszabály szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el és a jogszabályban meghatározott maximális összegig terjedő pénzbírsággal sújtható, továbbá az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető az, aki az 7. § (1)-(4) bekezdésében, a 9. §, valamint a 10. §, 11. §, 12. §-okban foglaltakat megszegi. E szabálysértési bírság kiszabása és az eredeti állapot helyreállítására való kötelezés nem érinti a polgári jogi kártérítési kötelezettséget.
(2) Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a védett érték megjelölést eltávolítja, vagy megrongálja.
(3) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Ezzel egy időben hatályát veszti a 5/1993 (VI.15.) sz. „A város egyes épületeinek, területeinek és természeti értékeinek helyi védelem alá helyezéséről szóló” és az azt módosító 15/1994. (X.21), valamint 19/2000.(IX.18.) sz. önkormányzati rendelet, azonban az általa helyi védelem alá helyezett ingatlanok a jelen rendelet által védett ingatlanok maradnak.
(4) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.