1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Dunakeszi Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2120 Dunakeszi, Fő út 25.

(3) Az önkormányzati hivatal elnevezése: Dunakeszi Polgármesteri Hivatal

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Dunakeszi város közigazgatási területe

(5) A település fontosabb adatait az 1. függelék tartalmazza.

2. § (1) A helyi önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (Mötv. 41. § (1) bek.)

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.(Mötv. 41. §. (2) bek.).

3. §¹ A képviselő-testület szervei (Mötv. 41. § (2) bek.):

4. §² A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel (Mötv. 41.§ (6) bek.).

5. § (1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.

(3) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A gazdasági programot a képviselő-testület a megválasztását követő legkésőbb 6 hónapon belül elkészíti és jóváhagyja.

6. § A képviselő-testület rendes üléseket tart és rendkívüli üléseket tarthat. Évente legalább hat ülést kell tartani. A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. A munkaterven kívüli képviselő-testületi ülések rendkívüli testületi ülések.

7. § (1) Az éves munkaterv tervezetét a jegyző és a polgármester állítja össze, és a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó rendes ülésen. A munkatervet a képviselő-testület határozatával fogadja el.

(2)³ A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni:

8. § (1) A képviselő testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati választás eredményéről, törvényességéről és átadja a megbízóleveleket.

(3) A települési képviselők és a polgármester a megbízólevél átvétele után leteszik a Mötv. 1. számú mellékletében foglalt esküt.

(4) A képviselő-testület az alakuló vagy azt követő ülésén felülvizsgálja jelen rendeletét, vagy a szervezeti és működési szabályzatáról szóló új rendeletet alkot. (Mötv. 43. § (3) bek.)

(5)⁵ A képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester előterjesztése alapján megválasztja az alpolgármestert, dönt illetményéről, illetve a képviselők, a bizottsági elnök, a bizottsági tagok, és tanácsnokok tiszteletdíjáról.

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti (Mhö tv 45. §).

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3)⁶ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.

10. § (1)⁷ A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni. Indokolt esetben a polgármester az ülés időpontját egyéb közeli időpontra módosíthatja.

(2) Amennyiben a képviselő-testület a napirendek megtárgyalásával nem végez 22 óráig, úgy az ülés a következő hét - polgármester által meghatározott - napján folytatódik.

(3) A folytatólagos ülésre további napirendek vehetők fel, amelyről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Amennyiben nem kötelezően zárt ülés keretében tárgyalandó kérdésről kell dönteni, annak zárt ülési napirendre történő felvételéről minősített többséggel kell határozni.

11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni:

(2) A testületet, a bejelentést követően legkésőbb harmadik munkanapra össze kell hívni legalább 10 képviselő erre irányuló írásbeli kérelme alapján.

(3)⁸ Halaszthatatlan esetben a polgármester - rövid úton (telefon, telefax, e-mail) - összehívhatja a testület rendkívüli ülését. Ebben az esetben legkésőbb az adott napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig a képviselőknek írásban vagy elektronikus hírközlő berendezés útján kézhez kell kapniuk az előterjesztést.

(4) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(5) Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

12. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása - kivéve a 11. § (3) bekezdésében rögzített esetet – az önkormányzat honlapjára feltöltött meghívó egyúttal történő kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3)¹⁰ A meghívót és a nyílt ülésre szóló előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal fel kell tölteni az önkormányzat honlapjára, kivéve a 11. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt esetekben, illetve, ha az előterjesztés később kerül kiküldésre, vagy helyszínen kerül kiosztásra. A rendelkezésre álló, nyílt ülésre szóló előterjesztéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásai szerint fel kell tölteni az önkormányzat honlapjára. A helyszínen kiosztott nyílt ülésre szóló előterjesztéseket is haladéktalanul fel kell tölteni az Önkormányzat honlapjára.

(4)¹¹ A meghívót és az előterjesztéseket az alábbi személyeknek kell elektronikus formában megküldeni:

(5) A testület ülésére meg kell hívni:

13. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell a meghívó az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján történő közléssel.

14. §¹³ (1) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Az előterjesztés lehet írásbeli, vagy szóbeli előterjesztés. Írásbeli előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással, rendeletmódosítással összefüggő napirend. A képviselő-testület minősített döntésével ettől eltérhet.

(2) A testületi ülésen, az önkormányzati rendelet-tervezet felett nyitott vita során a benyújtott rendelet-tervezet módosítására vonatkozó javaslatok írásba foglalását a polgármester elrendelheti, amennyiben azok bonyolultsága azt indokolja, és azt a szavazás megkezdése előtt a képviselőknek ki kell osztani.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. A határozati javaslatot – annak elfogadása előtt – a polgármesternek ismertetnie, és azt szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(4) A testületi ülés napján kiosztott vagy más módon benyújtott előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni, kivéve a már szabályosan benyújtott előterjesztésekhez fűzött módosító indítványt.

15. § Az előterjesztések kötelező tartalmi elemei:

16. § (1)¹⁴ A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:

(2) Az (1) bekezdésben nem említett személytől vagy szervtől érkező előterjesztés a testület napirendjére nem vehető fel, ezeket az illetékes előterjesztési joggal rendelkezőhöz kell utalni, aki saját hatáskörében dönthet, hogy azt a képviselő-testület elé viszi.

17. § (1) Az írásos előterjesztés határozati javaslatát a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik valamennyi dokumentum önkormányzati elektronikus döntéstámogató rendszerre történő feltöltéséről, esetleges postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.

18. §¹⁵ (1) Valamennyi előterjesztést – kivéve a szóbelinek minősülő előterjesztéseket a Pénzügyi és Jogi Bizottságnak is meg kell tárgyalnia. A bizottság az előterjesztésről egyszerű többséggel dönt.

(2)¹⁶ Ha bizottság nem támogatja az előterjesztést és nem ért egyet annak képviselő-testület elé terjesztésével, az előterjesztés Képviselő-testület általi tárgyalásakor bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag ismerteti a bizottság elutasító döntését vagy véleményét, illetve a polgármester által benyújtott előterjesztés esetében indokolja elutasító döntését.

19. § (1) Az előterjesztő az előterjesztést a szavazás megkezdéséig indokolás nélkül visszavonhatja. A visszavonás bejelentését követően a napirendi pont tárgyalását azonnal be kell fejezni. Ha a visszavonást követően az előterjesztő az előterjesztést ismételten a testület elé kívánja vinni, akkor erre csak egészében megismételt eljárás után kerülhet sor.

(2) A képviselő-testület a szavazás megkezdéséig - egyszerű többséggel - dönthet az előterjesztés napirendről történő levételéről, és az újbóli előkészítés szempontjait is meghatározhatja.

(3) Amennyiben a képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott döntés után ugyanazon az ülésen folytatni kívánja a napirend tárgyalását az ezt indítványozó ügyrendi javaslatról az ülésvezető javaslatára minősített többséggel dönt.

20. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy az ülésvezető által a vita összefoglalása után megfogalmazott döntési javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

21. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

22. § (1)¹⁷ A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 15 fő, amelyből a polgármester és 10 egyéni választókerületben megválasztott képviselő, közvetlenül, míg 4 képviselő kompenzációs listáról jutott mandátumhoz.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább - a képviselőknek több mint a fele, azaz - 8 fő jelen van. (Mötv. 47. § (1) bek) A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

23. §¹⁸ A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. (Mötv. 52. § (2) bek.).

24. § (1) Az ülésvezető terjeszti elő a napirendre vonatkozó javaslatot, amely a meghívóban közöltektől eltérhet. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, indítványozott napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület - a 26. § (2).§-ben rögzített esetek kivételével - egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

25. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános (Mö v. 46. § (1) bek.), amelyről jegyzőkönyv készül és élőben közvetített kép és hangfelvétel készülhet.

(2) Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezető a rendzavaró hallgatóságot, vagy annak egy részét az ülésről kiutasítja.

(3) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében 5 percben meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

(4) Hozzászólás nem engedélyezhető azokban az esetekben, amelyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólás feltétele, hogy az érintett személy a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólás megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet, illetve a tárgyalt témától eltér.

26. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart (Mhö tv. 46. § (2) bek. a) és b) pont):

(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai amennyiben az ülésvezető indítványozza és a képviselő-testület minősített többséggel megszavazza, nyílt ülésen is tárgyalhatóak.

(3) Ha az érintett nem érhető el, vagy nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mint aki a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Ha az érintett személy a testületi ülésen jelen van, a levezető elnök nyilatkozatra szólítja fel.

(4) Ha ugyanazon ügyben több érintett személy is van, és legalább egy személy nem járul hozzá a nyilvános tárgyaláshoz, zárt tárgyalást kell tartani.

(5) Ugyancsak zárt tárgyalást kell tartani akkor, ha az érintettek köre nem meghatározható és nyilatkozatuk ezért nem szerezhető be.

(6) Az (1) – (4) bekezdésekben foglaltakról az előterjesztésben tájékoztatást kell adni, vagy legkésőbb a napirend elfogadása előtt az előterjesztőnek szóbeli tájékoztatást kell adnia.

27. § A zárt ülés elrendeléséről a 26. § (1). §-ban foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezetőnek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

28. § (1)¹⁹ A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői, belső ellenőrzési vezető, továbbá meghívása esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett, a szakértő és a város megválasztott országgyűlési képviselője állandó meghívottként vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(2) Az érintettek csak a testület által megállapított ideig, de a szavazás időpontjában egyáltalán nem tartózkodhatnak az ülésteremben.

29. § (1) Az ülésvezető az elfogadott napirendnek megfelelő sorrendben vitára bocsátja az előterjesztéseket. A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag jogosult, maximum 5 – 5 perc időtartamban.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. Amennyiben a szóbeli kiegészítés megegyezik az írásbeli előterjesztéssel, az ülés vezetője megvonhatja a szót.

(3)²⁰ A képviselő-testület ülésein tevékenységi körében – amennyiben a felszólaláshoz a képviselő-testület minősített többsége hozzájárul – legfeljebb 3 percben felszólalhat azon Dunakeszi székhelyű alapítvány, egyesület, klub, kör, civil társaság - az adott napirendi pont tárgyalása esetén -, amelyet a napirendi pont tárgya érint.

30. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. A kérdésekre adott válaszok után következnek a hozzászólások.

(2)²¹ Egy napirendi ponthoz a képviselő egyszer, legfeljebb 2 percben tehet fel kérdéseket és egy alkalommal, legfeljebb 4 percben szólhat hozzá. A hozzászólását érintő véleményeket a képviselő a vita lezárása előtt legfeljebb 2 percben észrevételezheti.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól az ügy bonyolultságára tekintettel az ülésvezető az ülés vezetése közben eltérhet.

(4) Az elhangzott kérdésekre elsősorban az előterjesztő válaszol, illetve reagál az észrevételekre.

(5) Az ülésvezető azonnal vita nélkül szavazásra teszi fel bármelyik képviselő a vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására vonatkozó indítványát. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

31. § (1) Az ülésvezető irányítja, majd lezárja a vitát, összefoglalja az elhangzottak lényegét. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(2) A vita lezárása után az ülésvezető a felvetések sorrendjében teszi fel szavazásra a módosító indítványokat, majd a jogszabályi többségnek megfelelő szavazattal támogatott módosító indítvánnyal módosított eredeti döntési javaslatot teszi fel szavazásra.

(3) Amennyiben egyetlen módosító indítvány sem kapja meg a szükséges szavazatot az ülésvezető az eredeti döntési javaslatot teszi fel szavazásra

(4) A képviselő-testületnek döntése meghozatala után ugyanazon testületi ülésen adott napirendi pont ismételt tárgyalására és az ügyben más döntés meghozatalára nincs lehetősége.

(5) A (4) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, amikor az ülés későbbi napon folytatódik.

(6) A képviselő az ülésen az e szakaszban megfogalmazottak szerint az „egyebek” napirendi pontban ülésenként legfeljebb 3 perc időtartamban felszólalhat.

32. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (Mötv. 47. § (2) bek.).

33. §²² Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 8 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az alábbi esetekben, valamint e rendeletben és más önkormányzati rendeletben meghatározott ügyek eldöntéséhez kivéve, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul, azaz:

34. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza. A szavazás számítástechnikai eszköz használatával (szavazógép), ennek hiányában, vagy meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazás megkezdése előtt bármely jelenlevő képviselő javaslatára - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel - a képviselő-testület úgy határozhat, hogy több javaslat esetén a legtöbb szavazatot kapott javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, feltéve, hogy megkapta a jogszabályban megkövetelt arányú támogatást (kislistás szavazás).

(3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, illetve a szavazás megkezdése előtt bármelyik jelenlevő képviselő ügyrendi indítvány keretében névszerinti szavazást kezdeményezhet. Az indítványról ez esetben a képviselő-testület vita nélkül - minősített többséggel – dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

(4) Névszerinti szavazás esetén a képviselő „igen” vagy „nem” szavazatot adhat, a szavazástól nem tartózkodhat.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, akik szavazatukat hangos szóval közlik. A polgármester utoljára szavaz, majd a jegyző által vezetett szavazatok alapján megállapítja a szavazás eredményét.

(6) A jegyző a képviselő által adott választ (igen, nem) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a jegyző a szavazási névsort keltezéssel ellátja és aláírásával hitelesíti.

(7) Bármelyik szavazási mód esetében, ha az „igen” és a „nem” szavazatok száma megegyezik, a témát - lehetőleg a legközelebbi ülésen - ismételten tárgyalni kell.

35. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat zárt ülés esetén.

(2) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként minősített többséggel dönt.

(3) A titkos szavazás számítástechnikai eszközzel (szavazógép) történik, ennek hiányában vagy meghibásodása esetén a szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

(4) A titkos szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki, illetve a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

36. § A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. (Mötv. 49. § (1) bek)

37. § Amennyiben a képviselő elmulasztja bejelenteni személyes érintettségét, abban az esetben a képviselő személyét érintő önkormányzati döntést felül kell vizsgálni, és e tárgyban a korábbi döntés hatályon kívül helyezését követően ismételten szavazni kell. Amennyiben a képviselő ilyen módon történő mulasztásával összefüggésben meghozott döntésből vagyoni kár keletkezett, azért a mulasztó képviselő felelősséggel tartozik.

38. § A 24-36. §-ban foglaltak a képviselő-testület bizottságára értelemszerűen vonatkoznak.

39. § (1) A képviselő-testület döntései határozat vagy rendelet.

(2) A határozatokat és a rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A képviselő-testület határozatának jelzése:

40. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

41. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését, valamint a végrehajtás koordinálásáért felelős szervezeti egységet.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira, illetve annak végrehajtására – a Mhö tv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

42. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái:

43. § (1) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. (Alaptörvény 32. cikk (2)-(3) bek.)

(2) Rendelet alkotását a polgármester, a bizottság, a képviselő és a jegyző írásban kezdeményezheti. A rendelet-tervezetet úgy kell benyújtani, hogy a (3) bekezdés szerinti vizsgálat a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt megtörténjen. A rendelet-tervezetre a 12. § (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni

(3) Az elkészült rendelet-tervezetet – annak bizottsági tárgyalása előtt – a jegyző jogszerűségi szempontból vizsgálja.

44. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik (Mhö tv. 51. § (1) bek.).

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az önkormányzat normatív határozataira is, illetve abban az esetben, ha a kormányhivatal vezetője a Mhö tv. 138. §-ában foglaltak szerint alkotja meg a rendeletet.

(3) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat saját honlapján, illetve a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Az önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.

(4) Helyben szokásos módnak minősül a városi könyvtárban történő kihelyezés és az önkormányzati honlapon való közzététel.

(5) A kihirdetés napját a rendelet eredeti aláírásokkal ellátott példányán külön kihirdetési záradékkal rá kell vezetni. A záradékot a jegyző írja alá.

(6) A kihirdetett önkormányzati rendeletet fel kell tölteni a www.dunakeszi.hu honlapra és meg kell küldeni a városi könyvtárnak, valamint a kihirdetett önkormányzati rendelet számát az önkormányzat hivatalos havilapja soron következő számában kell megjelentetni.

(7) A jegyző gondoskodik arról, hogy kérelemre – a közérdekű adatokról szóló szabályzatban foglalt díjtábla alapján történő díjfizetés ellenében - az önkormányzati rendelet másolatához bárki hozzájusson.

45. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:

(2) A jegyző gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

46. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzétételéről a jegyző gondoskodik (Mhö tv. 52. § (2) bek.).

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

47. § (1) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:

(2) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Képviselő-testület valamely tagja kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(3) A képviselő-testület a döntéseit az ülésvezető által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében lehetőség van azt a jegyzőkönyv mellékleteként csatolni.

(5) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(6) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes kormányhivatalnak (Mhö tv. 52. § (2) bek.). Ezzel egyidejűleg a jegyző intézkedik a jegyzőkönyv önkormányzati honlapon történő megjelentetéséről

(7) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. (Mhö tv. 52. § (3) bek.) A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. Az eredeti jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat közérdekű adatokra vonatkozó szabályzatában szereplő díjtáblája alapján térítési díjat kérhet.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni (Mhö tv. 52. § (2) bek.).

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

48. § A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit, részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

49. §²³ A települési képviselők névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

50. § (1) A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, juttatásokban nem részesülhet.

(2)²⁴ A képviselői vagyonnyilatkozatokról kivonatot kell készíteni, amely kivonat hivatali időben bárki számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban.

(3) A kivonat a képviselő nevét, ingatlan és gépjármű tulajdonát (használati jogát) tartalmazza.

(4) Az (2) bekezdés szerinti kivonat nem helyettesíti a képviselő vagyonnyilatkozatát, illetve annak nyilvánosságát.

51. §²⁵ (1) Amennyiben egy képviselővel szemben a Mötv. 36. §-a szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn, köteles az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(2) Az önkormányzati képviselő A Mötv. 38. § (2) bekezdésének megfelelően köteles a vele szemben fennálló méltatlansági okról a képviselő-testületet és a kormányhivatalt három napon belül tájékoztatni.

(3) Az összeférhetetlenségi és a méltatlansági eljárásra a Mötv. 37. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

52. §²⁶ (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(3) A képviselő-testület és a bizottság munkáját tanácsnokok segítik, akiket a képviselő-testület saját tagjai közül választ. A tanácsnoki feladatot ellátó személyek felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.

(4) A bizottság az alakuló ülésén önkormányzati képviselő tagjaik közül alelnököt választ. Amennyiben az önkormányzati ciklus során az alelnöki tisztség betöltetlen, úgy a bizottság a legközelebbi ülésén választja meg az alelnököt.

53. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottság ülésein tevékenységi körében – amennyiben a felszólaláshoz a bizottsági tagok minősített többsége hozzájárul - felszólalhat azon Dunakeszi székhelyű alapítvány, egyesület, klub, kör, civil társaság - az adott napirendi pont tárgyalása esetén -, amelyet a napirendi pont tárgya érint.

(3) A bizottsági üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(4) Az üléseket a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.

(5) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(6) A bizottság a döntéseit – a Képviselő-testület döntéshozatalára vonatkozó szabályoknak megfelelően - egyszerű és minősített többséggel hozza. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(8) A képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni amennyiben a bizottság tagja elmulasztja személyes érintettségét bejelenteni.

(9)²⁷ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

54. § (1)²⁸ A bizottság munkáját a Polgármesteri Hivatal azon szervezeti egységei segítik, amelyek a bizottság hatáskörébe utalt ügykörökben eljárásra jogosultak.

(2)²⁹ Bizottsághoz előterjesztést a polgármester, a képviselők, a bizottság tagjai, a tanácsnokok, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői nyújthatnak be.

(3)³⁰ A napirendet a bizottság többségi döntéssel, vita nélkül fogadja el. Az ülés vezetésére és a döntéshozatal rendjére ezen rendelet képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályai értelemszerűen irányadók. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az (1) bekezdésben megjelölt szervezeti egységek készítik elő és a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(4) A bizottság a hatáskörének gyakorlása során döntéseket hoz, amely:

(5)³¹ A bizottság határozatát ellenjegyzés végett be kell mutatni a polgármesternek.

(6)³² A bizottság döntéseit folyamatosan emelkedő, évenként 1-től kezdődő számozással kell ellátni. A számozás előtt fel kell tüntetni a bizottság nevét. A jegyzőkönyvekre és a döntésekre egyebekben a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére és határozataira vonatkozó szabályok az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá, továbbá a jegyzőkönyvek irattározása az irattárazási feladatokért felelős szervezeti egység, a döntések bemutatása és az azokról történő értesítés pedig az (1) bekezdésben megjelölt szervezeti egységek feladata.

55. § A bizottság valamely okból való működésképtelenségének tényét a bizottság elnöke, távollétében helyettese köteles a képviselő-testületnek bejelenteni. A bejelentést követően a képviselő-testület dönt a működésképtelené vált bizottság elé már beterjesztett ügyekben.

56. § A bizottság akkor működésképtelen, ha a létszáma tartósan a határozatképességhez szükséges szám alá csökken.

57. § (1) A bizottság a következő feladatokat látja el:

(2) A bizottságokat feladat-, illetve hatáskörükbe tartozó ügyekben a bizottság elnöke képviseli.

(3) A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntésekről félévente tájékoztatják a képviselő-testületet.

58. §³⁴ (1) A képviselő-testület bizottsággal kapcsolatos jogosítványai:

(2) A polgármester bizottsággal kapcsolatos jogosítványai:

59. §³⁵ (1) A Képviselő-testület az általa meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére tanácsnokokat bíz meg:

(2)³⁶ A főtanácsnokok és tanácsnokok munkáját tanácsadó testületek segítik. A főtanácsnoki tanácsadó testületek öt, míg a tanácsnoki tanácsadó testületek három tagból állnak, kivéve az „Okos Város Fejlesztéséért” felelős tanácsnok testületét, amely 4 tagból áll. A Képviselő-testületre és a Bizottságra vonatkozó szabályoktól eltérően a tanácsnoki tanácsadó testületek működésére a jelen §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni

(3)³⁷ A főtanácsnoki és a tanácsnoki tanácsadó testületek tagjainak megbízására illetve megbízásuk meghosszabbítására a polgármester jogosult. A megbízásuk legfeljebb egy évre szól. A tanácsnoki tanácsadó testületek tagjai megbízásukat követően 15 napon belül a 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Ennek elmulasztása esetén megbízási jogviszonyuk a vagyonnyilatkozat megtételére irányadó határidő lejártával megszűnik.

(4) A tanácsadó testületek munkáját a főtanácsnokok és a tanácsnokok irányítják.

(5) A főtanácsnokok és a tanácsnokok a tanácsadó testületeket havonta legalább egy alkalommal összehívják, kivéve azon nyári időszakot, amikor a képviselő-testület sem tart ülést.

(6)³⁸ A tanácsadó testületek az őket irányító főtanácsnokokat vagy tanácsnokokat a feladatkörükbe tartozó kérdések megoldására irányuló, konkrét lépéseket, feladatokat meghatározó javaslatokkal látják el.

(6a)³⁹ A főtanácsnokok és tanácsnokok a tanácsadó testületi ülést követő 15 napon belül a (6) bekezdés szerinti – a tanácsnok által ellenjegyzett - javaslatot eljuttatják a Dunakeszi Polgármesteri Hivatalhoz. A Hivatal a javaslatokról tanácsadó testületenként külön nyilvántartást vezet (Javaslatok könyve).

(6b)⁴⁰ A főtanácsnokok havonként közösen áttekintik a Javaslatok könyvébe érkezett javaslatokat.

(6c)⁴¹ A tanácsadó testületek üléseiről hangfelvétel készül, amelyből a főtanácsnok vagy tanácsnok írásbeli kérése alapján, az általa megjelölt napirendi pont vonatkozásában írásbeli kivonat készíthető. Az írásbeli kivonat tartalmazza a javaslatot és a javaslat tárgyát képző kérdéskör rövid összefoglalóját.

(7)⁴² A főtanácsnokok és a tanácsnokok megbízatásának időtartamára, azaz 1 évre vonatkozóan meg kell határozniuk működésükre vonatkozóan munkatervüket a megválasztásuktól számított három hónapon belül. A főtanácsnokok és a tanácsnokok minden év március 31-ig írásban beszámolnak a Polgármesternek az előző évi munkatervben meghatározott célok és irányelvek betartásáról és megvalósításáról. A beszámoló javaslattételi, döntés-előkészítési célt szolgáló dokumentum.

(8) A főtanácsnokok és a tanácsnokok minden év december 31-ig a polgármester elé terjesztik a következő évre vonatkozó éves munkatervüket.

(9)⁴³

(10)⁴⁴

(11)⁴⁵ A főtanácsnok és a tanácsnok részt vesz a javaslattételi vagy véleményezési jogkörében zajló döntés-előkészítésben, és a meghozott bizottsági, polgármesteri vagy jegyzői döntés ellenjegyzésével a tanácsnok kifejezi, hogy részt vett a döntéshozatalban, az ügyet megismerte, egyetért a meghozott döntéssel. A főtanácsnok vagy tanácsnok ellenjegyzése nem minősül a döntés érvényességi kellékének.

60. §⁴⁶ (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

(2) Az (1) bekezdésben nevesített bizottság létszámát és tagjainak névsorát e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(3)⁴⁷ A képviselő-testület főtanácsnokai:

(4)⁴⁸ A képviselő-testület tanácsnokai:

(5)⁴⁹ A tanácsnokok munkáját segítő tanácsnoki testületek létszámát és tagjainak névsorát e rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.

61. §⁵⁰ (1) Kapcsolatot tart és együttműködik a Dunakeszin működő és tevékenykedő idősekkel, szépkorúakkal foglalkozó intézményekkel és társadalmi szervezetekkel. Feltárja azokat a pályázati és egyéb lehetőségeket, amelyek az időskorú emberek életminőségének javítását eredményezik.

(2) Javaslatokat dolgoz ki és tár a képviselő-testület elé, amelyekkel az idősekről való gondoskodás színvonala növelhető.

(3) Javaslatot tesz a Dunakeszi városban működő idősek és szépkorúak gondozásával, ellátásával foglalkozó intézményeknek és szervezeteknek az általuk ellátott feladatokkal arányos költségvetési támogatására.

(4) Képviseli az önkormányzatot feladatkörébe tartozó ügyekben

(5) Feladatkörében kitüntetési javaslatot tesz.

61/A. §⁵¹ (1) Figyelemmel kíséri és tájékoztatja a képviselő-testületet a feladatkörébe tartozó területhez kapcsolódó tudományos és technikai fejlesztések állásáról.

(2) Felméri azokat a fejlesztési lehetőségeket és ezek ismeretében javaslatokat tesz a képviselő-testületnek, amelyekkel tovább fokozhatók azok a szolgáltatások, amelyek segítségével Dunakeszi „okos várossá” válása előmozdítható.

(3) Kapcsolatot tart a feladatköréhez kapcsolódó tevékenységet folytató intézményekkel, szervezetekkel.

(4) Képviseli az önkormányzatot feladatkörébe tartozó ügyekben.

61/B. §⁵² Figyelemmel kíséri a város közoktatási és szociális intézményeiben a közétkeztetést. Ennek keretében:

62. §⁵³ (1) Javaslatot tesz a temető lezárására.

(2) Kapcsolatot tart:

(3) Feladatkörében kitüntetési javaslatot tesz.

(4) Nyilvántartást vezet a városban működő egyházakról.

(5) Javaslatot tesz a (4) bekezdés szerinti egyházak által ellátott közérdekű feladatokkal arányos költségvetési támogatására.

63. § (1) Javaslatot tesz:

(2) Támogatja:

(3) Értékeli:

(4)⁵⁴ Ellenőrzi a közétkeztetést, különös tekintettel annak minőségére, a szülők részére a bölcsődékben és a köznevelési intézményekben kóstoltatást szervezhet.

(5) Segíti az önkormányzati köznevelési intézmények fenntartásával, működtetésével összefüggő és a pedagógiai programtervekre alapozott önkormányzati szintű koncepció kidolgozását, valamint az abban megfogalmazott feladatok megvalósítását.

(6) Feladatkörében kitüntetési javaslatot tesz a képviselő-testületnek és bizottságainak.

(7) Együttműködik a Dunakeszi Programirodával.

65/B. §⁵⁸ (1)⁵⁹ Javaslatot tesz

(2) Javaslatot tesz városi drog prevenciós programok kidolgozására és elfogadására.

(3) Figyelemmel kíséri a városi drog prevenciós programok eredményes lefolyását és felméri a város drog szempontból veszélyeztetett területeit.

(4) Részt vesz a városi társhatóságok és intézmények drog prevenciós tárgyú egyeztetésein, szervezi a társhatóságok és intézmények közötti drog prevenciós tárgyú együttműködést. A polgármester előzetes egyetértésével részt vesz az ezzel összefüggésben megrendezésre kerülő rendezvényeken, konferenciákon, amelyek kapcsán esetlegesen felmerülő szükséges és okszerű kiadásait a polgármester engedélyével elszámolhatja

66. § (1) A képviselő-testület önkormányzati biztost bízhat meg minősített többséggel elfogadott határozattal meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére.

(2) Az önkormányzati biztos megbízatása a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati biztos megbízásakor:

(4) Az önkormányzat biztost megbízatása idejére az általa végzett munka ellentételezéseként a mindenkori tanácsnoki tiszteletdíjjal azonos mértékű tiszteletdíj illeti meg.

66/A. §⁶⁰ Feladatai:

67. §⁶¹ (1) A Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslatot tesz:

(2) A Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményezi:

(3)⁶⁴ A Pénzügyi és Jogi Bizottság értékeli:

(4) A Pénzügyi és Jogi Bizottság ellenőrzi:

(5) A Pénzügyi és Jogi Bizottság vizsgálja:

(6) Előkészíti a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeleteket, és azokat a képviselő-testület elé terjeszti.

(7)⁶⁷ Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását – különös tekintettel a saját bevételekre -, a vagyonváltozás alakulását.

(8) A képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban:

(9)⁶⁸ A Pénzügyi és Jogi Bizottság ellátja a Települési Értéktár Bizottság feladatait az alábbiak szerint:

69. § (1) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot minősített többséggel elfogadott határozattal meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

70. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. (Mötv. 66. §)

71. § A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt (Mötv. 63. §)

72. §⁷¹ (1) A polgármester:

(2) A polgármester javaslatot tesz:

(3) Előkészíti a fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatokat, terveket.

(4) Gondoskodik a helyi jelentőségű épített környezet és természeti értékek megőrzéséről, erre javaslatot tesz a képviselő-testületnek.

(5) Előkészíti a temető üzemeltetési szerződéseket.

(6) Előterjeszti a kitüntetési javaslatokat a bizottság, illetve a főtanácsnokok és tanácsnokok javaslata alapján.

(7)⁷³ Értékeli az egészségügyi és szociális intézményvezetők, valamint intézményegység-vezetők éves munkáját a bizottság véleménye alapján, erről tájékoztatja a képviselő-testületet, valamint javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

(8) Gazdasági társaságokban, vállalatokban az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlásához szükséges képviselő-testületi előterjesztéseihez előzetes állásfoglalást ad.

73. §⁷⁴ A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

75. §⁷⁶ (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester a polgármester általános helyettese. A feladatmegosztás – az általános helyettesítést kivéve – önálló hatáskört nem keletkeztet, egyedi hatósági ügyekben az alpolgármester utasítást nem adhat.

(4) Az alpolgármesterre is a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

(5) A nem képviselő jogállású alpolgármester felügyeli a nem hatósági környezetvédelmi feladatok átfogó rendszerét. Munkáját 5 fős – a polgármester által megbízott –testület segíti, melynek keretében javaslatot tesz:

76. § (1)⁷⁷ A jegyző:

(2)⁷⁹ A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

(3) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott- belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos és eredményes felhasználását.

(4) A jegyző köteles gondoskodni- a belső kontrollrendszeren belül- a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(5) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő- testület elé úgy terjeszti, hogy azt az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

(6) A jegyzőt tartós akadályoztatása, valamint a tisztségek betöltetlensége esetén, annak betöltéséig, de legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el. A jegyző és aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása, valamint a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén, annak betöltéséig, de legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatokat az Önkormányzati és Jogi Osztály vezetője látja el.

(7)⁸⁰

(8)⁸¹

77. § (1) Felhatalmazást kap a jegyző, hogy a feladatok változását figyelembe véve az osztályok között ideiglenes átcsoportosítást hajtson végre, de ez nem eredményezheti a Polgármesteri Hivatal összlétszámának növekedését.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.

(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

(4) A belső szervezeti egységek (osztályok) biztosítják az önkormányzati és közigazgatási feladatok politikamentes, gyors, szakszerű ellátását, az ügyek jogszerű és méltányos intézését.

(5) A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi annak feladatait és a belső munkamegosztást.

(6) A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

78. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. (Mötv. 54. §)

(2) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

79. § (1) A képviselő-testület a helyi ügyek intézésében széleskörű nyilvánosság biztosítása érdekében lakossági fórumot tart, illetve tarthat.

(2) Kötelező a lakossági fórum megtartása a város településszerkezeti tervének, illetve az egyéb városrendezési tervek elfogadása előtt.

(3)⁸³ A lakossági fórumot a tervezett időpont előtt legalább 5 munkanappal közhírré kell tenni, így különösen: az önkormányzat hivatalos honapján, a helyi kábeltévében, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján

(4) A lakossági fórumot a polgármester, vagy az általa kijelölt olyan személy vezeti, aki a lakossági főrum tárgya tekintetében megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik.

80. § Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Az önkormányzat feladatai ellátásának forrásait és kiadásait egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. (Mötv. 111. §)

81. § Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

82. § (1) Az azonos platformon álló képviselők frakciót alakíthatnak. A képviselő egyidejűleg csak egy frakciónak lehet tagja.

(2)⁸⁴ A frakció tagjainak száma legalább kettő fő. A tagok maguk közül vezetőt választanak. Megszűnik a frakció, ha ezt határozattal kimondja vagy, ha a tagok száma kettő fő alá csökken.

(3) Nem feltétele a frakciótagságnak az azonos pártállás.

(4) A frakció megalakítását, megszűnését, vezetőjének nevét, tagjainak névsorát a be- és kilépők nevét a polgármesternek be kell jelenteni, aki erről a testületet a legközelebbi ülésén köteles tájékoztatni.

(5) A polgármester és az alpolgármester nem lehet frakció tagja.

(6) A frakció dönthet úgy, hogy valamely kérdésben egységes álláspontot alakít ki. Az álláspontot a frakció-vezető, vagy a frakció által megbízott tag ismerteti.

83. § (1) Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a hatékony együttműködés és a jogszabályi előírások betartása érdekében együttműködési megállapodást köt Dunakeszi város közigazgatási területén választott helyi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) képviselő-testületével.

(2)⁸⁵ Az együttműködési megállapodás alapján a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve Dunakeszi Város Önkormányzatának költségvetési szerveként működő Polgármesteri Hivatal.

(3) Dunakeszi Város Önkormányzata a Nemzetiségi Önkormányzat részére önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) térítésmentesen biztosít helyiséget. Az Önkormányzat a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségek és fenntartási költségeket az éves költségvetésében meghatározottak szerinti megtérítésével támogatja.

(4) Dunakeszi Város Önkormányzata a Nemzetiségi Önkormányzat részére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban megjelölt helyiségben biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit.

(5) Dunakeszi Város Önkormányzata gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(6) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján a Nemzetiségi Önkormányzat kérésére a Jegyző által kijelölt személy készíti elő a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési koncepcióját, amelyet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terjeszt a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete elé.

(7)⁸⁶ A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Polgármesteri Hivatal pénzügyekért felelős szervezeti egysége

84. § (1) A képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (Mötv. 41. § (4)-(5) bek.)

(2)⁸⁷ A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságainak önkormányzati, átruházott hatáskörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

85. § A közbeszerzési törvény hatálya alá nem eső árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés és építési beruházás esetén a beszerzési eljárás szabályait a Képviselő-testület határozatával állapítja meg.

86. §⁸⁸ (1) Kivizsgálja a polgármester által részére átadott összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést és ezen vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.

(2)⁸⁹

(3)⁹⁰

(4)⁹¹

(5)

(6)⁹²

(7) Az üzemeltető kérelme alapján dönt a vendéglátó üzlet egyedi nyitvatartási rendjének engedélyezéséről, illetve panasz, kifogás megalapozottsága esetén az engedély visszavonásáról.

(8)⁹³

(9) Elbírálja:

(10)⁹⁵

(11) A védett természeti területeket természetvédelmi kezeléséért felelős hatóság az országos védettséget elutasító válaszában található indoklásának mérlegelésével- a dönt a helyi természeti védetté nyilvánításról szóló döntési javaslat Képviselő-testület elé terjesztéséről.

(12) A helyi természeti védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot folytat le – amennyiben szükséges – szakértő bevonásával. Meghatározza az értékvizsgálatba bevonandó szakértők körét.

(13) Megállapítja a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettséget, illetve dönt a részletfizetés engedélyezéséről.

(14)⁹⁶ Dönt az önkormányzati közterület használatára irányuló 1 évnél hosszabb időtartamú szerződések megkötéséről, kivéve parkolóhely bérleti szerződések.

(15) Dönt a közterület használatát szabályozó rendeletben felsoroltaktól eltérő célú hasznosításról.

(16) Panasz, illetve kifogás megalapozottsága esetén a kereskedelmi üzletekben 22.00 óra és 06.00 óra között a szeszes ital árusítását szüneteltetheti, illetve az üzlet éjszakai nyitva tartását korlátozhatja, beszüntetheti.

(17) Dönt a köztemetés költségének megtérítésére történő kötelezés vonatkozásában a költségek részbeni vagy teljes megtérítése alóli mentesítésről

(18) Nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat.

(19) Jóváhagyja:

(20)⁹⁹

88. § Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreihez kapcsolódó ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

89. § (1) A polgármester dönt:

(2)¹³⁷ A polgármester beszerzésekkel-közbeszerzésekkel kapcsolatosan – a 89. § (1) bekezdésének 7. pontjában foglaltaktól eltérően:

(3) A polgármester engedélyezi:

90. § (1)¹⁴⁰ Ellenjegyzi a bizottság hatáskörébe tartozó szerződést, kötelezettségvállalást, engedményezést.

(2) Tulajdonosi hozzájárulást ad az önkormányzati tulajdonban lévő, közterületeken épülő közművek nyomvonalához.

(3) Ellátja a közutak, járdák és közterület használatáról, elnevezéséről, továbbá az utcanév és házszámtábla kihelyezéséről szóló rendeletekben a Polgármester részére meghatározott önkormányzati, hatósági feladatokat.

(4) Hozzájárul, mint a közút kezelője a 40 tonna össztömeget vagy a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, illetve lánctalpas jármű helyi közúton való közlekedéséhez.

(5) Jóváhagyja a jegyző által készített pénzügyi-gazdálkodási szabályzatokat, melyek alapján az önkormányzat gazdálkodik.

(6) Indítványozza a 30 millió forint érték feletti vételi és elővásárlási jog gyakorlására, illetve az arról történő lemondásra irányuló testületi döntés meghozatalát, 30 millió forint érték alatt ugyanezen tárgykörökben önállóan dönt.

(7) Az ingyenes, anyagi kötelezettségvállalással nem járó együttműködési megállapodások aláírásáról dönt.

(8)¹⁴¹ Elsőfokú hatóságként eljár a reklám- és hirdetési tevékenységekről, valamint a reklámhordozók és a hirdető-berendezések elhelyezéséről szóló 16/2011.(V.13.) számú önkormányzati rendeletben foglalt hatósági hatáskörökben.

91. § (8) Jóváhagyja a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terveket és megállapítja a vízfogyasztás rendjét.

(9)¹⁴² Hozzájárul a tulajdonosi nyilatkozat kiadásához, önkormányzati tulajdonú ingatlan bővítése és átalakítása esetén, ha az építési munkálatok az ingatlan értékének 20 %-át nem haladják meg, de maximum harminc millió forint értékhatárig

(10) Kisajátítás esetében a pénzbeli kártalanítás összegéről megállapodást köt harminc millió forint értékhatárig, feltéve, ha a kért és a felajánlott összeg között maximum 30 % az eltérés. Ezen felüli összeg esetében a megállapodás a Képviselő-testület jóváhagyásával lép hatályba.

(11) Véleményt nyilvánít a területi közlekedési hatóságnak kijelölt gyalogos átkelőhely létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének hatósági engedélyezése előtt.

92. § (1) Eljár a pályázatok lebonyolításában.

(2) A korábban már megállapított, fiatalok első lakáshoz jutás címén nyújtott támogatással kapcsolatban nemfizetés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, továbbá a visszafizetést követően intézkedik az elidegenítési- és terhelési tilalom földhivatalnál történő törléséről.

(3) Ellenőrzi az önkormányzat által fenntartott köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel kapcsolatos feladatait, és ezzel kapcsolatos beszámolót elfogadja.

(4)¹⁴³ Meghatározza az önkormányzat által fenntartott óvodák és közművelődési intézmények szakmai koncepcióját.

(5) Kapcsolatot tart a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel, a városon átvezető állami kezelésű közutak közlekedés-rendjének szabályozásával kapcsolatban.

92/A. §¹⁴⁴ (1)¹⁴⁵

(2)¹⁴⁶

(3)¹⁴⁷ A jegyző elsőfokú hatóságként hivatalból eljár az utcanév- és házszámtáblák kihelyezésével kapcsolatos szabályok megsértése esetén.

(4)¹⁴⁸ A jegyző megállapítja a mezőőri járulék megfizetésének kötelezettségét.”

(5)¹⁴⁹ A jegyző dönt az útépítési hozzájárulásról szóló rendelet alapján az útépítési hozzájárulás mértékéről és módjáról, elbírálja az útépítési hozzájárulásról szóló rendelet alapján a részletfizetési kérelmeket

93. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: