Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015 (VIII.7.) önkormányzati rendelete
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015 (VIII.7.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról és rendjéről
Hatályos: 2015. 08. 07Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015 (VIII.7.) önkormányzati rendelete
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2015 (VIII.7.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról és rendjéről
Dunakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében, valamint a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Dunakeszi Város Önkormányzata területén:
a) a Dunakeszi város területén lévő és az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészletre, és
b) bel- és külterületi földrészlet és építmény közhasználatra átadott részére, valamint a gyalogos forgalom számára átadott területre.
(2) E rendelet a reklám- és hirdetési tevékenységekről, valamint a reklámhordozók és a hirdető-berendezések elhelyezéséről szóló rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazandó.
2. § E rendelet alkalmazásban:
3. § A rendelet hatálya alá tartozó közterületeket kettő kategóriába kell sorolni:
a) az I. kategóriába tartoznak az 1. számú mellékletben megjelölt városkép szempontjából kiemelt területek;
b) a II. kategóriába tartoznak az I. kategóriába nem sorolt területek.
A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás
4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások jogait nem csorbíthatja.
(3) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét a rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
5. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati hozzájárulás és a hozzájárulást is tartalmazó írásbeli szerződés megkötése (továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges.
(2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:
1. közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, lépcső és egyéb épület létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához;
2. árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület létesítéséhez, fennmaradásához, a már meglévő ilyen fülkék, pavilonok, épületek, egyéb építmény működéséhez;
3. az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenes vagy idényjellegű árusításhoz, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához;
4. üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához;
5. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
6. utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla elhelyezéséhez, fennmaradásához;
7. utcai árusító és egyéb (különösen pénzváltó-, ital-, bank-, ATM) automaták felállításához, fennmaradásához;
8. építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához;
9. alkalmi és mozgóárusításhoz, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, különösen utcazenéléshez, valamint a portrérajzoláshoz;
10. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény hatálya alá nem tartozó film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza;
11. sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használatához, mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához;
12. a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (különösen vendéglátó terasz, előkert);
13. őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához;
14. civil és egyéb szervezetek érdekében végzett adománygyűjtéshez szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;
15. ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;
16. forgalomból ideiglenesen kivont járművek 30 napon túli tárolásához;
17. kereskedelmi és szolgáltató létesítmények üzemeltetéséhez szükséges bármilyen egyéb közterület használathoz;
18. közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távfűtő, csatorna stb.) közterület-használattal járó karbantartása, építése;
19. közúti személyszállítást végző járművek (taxiállomás) állomáshelyének használatára;
20. az ingatlanok előtti közterületre történő, 0,5 m magasságot meghaladó növényzet telepítéséhez.
(3) A (2) bekezdés 1., 2., 3., 7. pontjában meghatározott közterület-használat esetén a közterület-használati hozzájárulás feltétele a vonatkozó rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatása, a bejelentés tudomásulvétele, kikötések esetén azok figyelembevétele.
6. § (1) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:
a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez, feltéve, ha a 24 órát nem haladja meg;
b) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez;
c) a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, illetve a 30 percet meg nem haladó időtartamú film-, televízió-, videó- és hangfelvételek készítéséhez, továbbá, ha turisztikai vagy családi célból készül a felvétel;
d) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be;
e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez;
f) futóversenyek útvonalának biztosításához.
g) az önkormányzat intézményei és az Önkormányzat nevében közfeladatot ellátó által a közfeladat ellátása céljából történő közterület-használatot
(2) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:
1. olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;
2. zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;
3. olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné;
4. olyan létesítmények és berendezések létesítéséhez, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg;
5. jármű iparszerű javítására;
6. közterületen üzemképtelen jármű 30 napon túli tárolására;
7. annak, akinek a közterület-használati szerződése a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési hátralék miatt megszűnt, vagy annak, aki a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül közterület-használati hozzájárulás nélkül használta a közterületet;
8. azoknak, akiknek az Önkormányzattal szemben közterület-használati díj hátraléka van vagy az elmúlt naptári évben ilyen jogcímen tartozása volt;
9. új pavilon létesítésére, kivéve a hírlap- és virágárusítás céljára szolgáló pavilonokat;
10. ha a vállalkozás az üzlethelyisége homlokzatával érintkező közterületet a falsíkjától számított 50 centiméteren túl kívánja használatba venni, és ezzel leszűkíti a zavartalan gyalogos közlekedéshez szükséges min. 1,5 m-es járda sávszélességet vagy egyébként a meglévő parkolási módot befolyásolja.
7. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területeken tilos kéretlenül, másokat zavaró módon különböző szolgáltatásokat nyújtani, árusítani, osztogatni. Ennek minősül különösen a piros lámpánál történő autóablak-tisztítás, a hírlapárusítás, szórólaposztás, koldulás és kéregetés.
(2) Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan tevékenységre irányul, amelyhez gépjármű ki-és behajtás szükséges, a szolgáltatáshoz kapcsolódóan a gépjárművek tárolása nem akadályozhatja, és nem zavarhatja a közterület gyalogos- és gépjárműforgalmát. (különösen iparszerű autószerelés, gumijavítás, autómosás).
8. § (1) A közterület-használati hozzájárulás megadásáról a polgármester határozattal dönt.
(2) A közterület-használati hozzájárulás 1 évnél hosszabb időtartamra történő megadásához a hatáskörrel rendelkező Bizottság hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás meghaladja a 90 napot, a közterület-használati hozzájárulás megadását követően közterület-használatra vonatkozó szerződést kell kötni.
(4) Amennyiben a kedvezményezett a közterület-használatra vonatkozó szerződést a közterület-használati hozzájárulás megadásának közlésétől számított 30 napon belül, illetve hatósági engedélyhez kötött tevékenység vagy településképi bejelentési kötelezettség esetén 120 napon belül nem köti meg, úgy – a közterület-használati hozzájárulás eltérő rendelkezése hiányában – az érvényét veszti. A határidőt a polgármester kérelemre meghosszabbíthatja.
9. § (1) A kedvezményezettel a közterület-használatra vonatkozó szerződést – a közterület-használati hozzájárulás megadását követően - a polgármester köti meg.
(2) A szerződés megkötésére csak azt követően kerülhet sor, ha a kedvezményezett rendelkezik a közterület-használathoz és a folytatni kívánt tevékenységéhez szükséges valamennyi jogerős hatósági engedéllyel, ide értve az esetlegesen szükséges építésügyi hatósági engedélyt és településképi bejelentést is.
(3) Működési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység esetében – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a működési engedélyt csak a szerződés megkötését követően kell beszerezni, illetve a bejelentést csak ekkor kell teljesíteni. Ebben az esetben a kedvezményezett a tevékenységét – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a működési engedély jogerőre emelkedését vagy a bejelentés megtételét követően kezdheti meg.
10. § (1) A közterület-használati hozzájárulás megadása kérelemre történik. A kérelmet írásban, a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.
(2) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési munkákkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek vagy megbízása alapján a kivitelezőnek kell kérelmeznie a közterület-használati hozzájárulást.
11. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell különösen:
a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, vagy székhelyének és telephelyének címét;
b) a közterület-használat célját és időtartamát;
c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagysággal és a használat módjával történő meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén továbbá a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát;
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát;
e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők (közreműködők) nevét és lakcímét;
f) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogerős építésügyi hatósági engedélyt;
g) a rendeletben meghatározott esetekben a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntést;
h) meglévő vagy korábban létesített kirakatok, védőtetők, előtetők és ernyőszerkezetek esetén fényképet a megjelenítésről.
(2) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati hozzájárulás akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást - ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján - igénybe veszi.
12. § (1) A hozzájárulás iránti kérelemnek vendéglátó teraszok létesítése esetén a 11. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a 33. § (2) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot;
b) a terasz mögötti épület földszinti helyiségei rendeltetésének megnevezését;
c) az épület földszinti helyiségeinek és kirakatainak megközelítéséről készült vázlatrajzot;
d) a terasz kialakítására vonatkozó településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntést;
e) szükség esetén a 33. § (4) bekezdésben előírt hozzájáruló nyilatkozatot.
(2) A hozzájárulás iránti kérelemnek a 11. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül taxiállomás létesítése esetén tartalmaznia kell:
a) a taxiállomás közvetlen környezetében lévő épületek, intézmények funkciójának megnevezését;
b) a taxiállomás közvetlen környezetében lévő épületek, intézmények megközelítési lehetőségeit tartalmazó helyszínrajzot.
13. § (1) Az I. közterületi kategória zöldterületeinek használatához a kérelemben meg kell adni:
14. § (1) Az alábbi kérelmek elbírálásához az illetékes szervek hozzájárulását be kell szerezni:
a) közút és járda területét érintő közterület-használatoknál a közútkezelő hozzájárulását;
b) kereskedelmi, vendéglátó-ipari, kisipari tevékenységek esetén az ipar-kereskedelmi hatóság hozzájárulását;
c) műemléki védettség alatt álló területen a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulását.
(2) A kérelmet a közterület-használat tervezett megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.
(3) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb (különösen építésügyi, egészségügyi, rendészeti) hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzését.
15. § (1) A közterület nem rendeltetésszerű, de közterület-használati hozzájárulást az 6. § (1) bekezdésben foglaltak szerint nem igénylő igénybevételét a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésével egyidejűleg - be kell jelenteni, az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel.
(2) A 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti futóversenyt legalább 30 nappal a tervezett igénybevétel előtt kell bejelenteni.
(3) A 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igénybevételt nem kell bejelenteni.
(4) A 6. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben legalább 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt kell bejelenteni.
(5) A 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igénybevétel esetén a bejelentést minden esetben haladéktalanul meg kell tenni, és a bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület igénybevételét az erre jogosult szervezet jogosult ellenőrizni.
16. § (1) A közterület-használati hozzájárulási kérelem elbírálása során figyelembe kell venni Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, s érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.
17. § (1) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:
18. § A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet kizárólag a jogosult, valamint a 17. § (1) bekezdés g) pontjában felsoroltak (közreműködők) használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.
19. § A közterület-használati hozzájárulás megszűnik:
a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,
b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) határozatlan időtartamú közterület-használat esetében felmondással.
d) ha a területre üzemzavar-elhárítás miatt, vagy egyéb fontos közérdekből szükség van,
e) a hozzájárulásban foglaltak, vagy a közterület-használattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályok megsértése miatti felmondással,
f) a használatba adott közterület tulajdonosának, vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel,
g) a közterületen folytatott tevékenységre való jogosultság megszűnik,
h) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
20. § (1) Fontos közérdekből vagy üzemzavar elhárítása miatt a közterület használatának szünetelése rendelhető el.
(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába, és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás megszűnéséig még hátralévő idő.
(3) A közterület-használat szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét külön döntés nélkül vissza kell fizetni - a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint - a jogosult részére.
21. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik vagy szünetel, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani.
(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
(3) Arra az időtartamra, amely a közterület-használati hozzájárulás megszűnésétől a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, a közterület használójának az Önkormányzat felé az egyébként irányadó közterület-használati díj tízszeresét kell megfizetnie.
22. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel - meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig - adható.
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.
(3) A közterület-használati hozzájárulás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb egy évre adható.
(4) Az 1 évet meghaladó időtartamra szóló közterület-használati hozzájárulások megadásáról a hatáskörrel rendelkező Bizottság dönt. A közterület-használati hozzájárulás legfeljebb tíz évre adható.
23. § (1) A közterület-használatért a hozzájárulás jogosultja díjat köteles fizetni.
(2) A közterület-használati díj mértékét közterület kategóriák szerint a rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A díjak évente a tárgyévet megelőző évre a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexek mértékével, a tárgyév február 1. napjával emelkednek. A díjakat a www.dunakeszi.hu weboldalon közzé kell tenni.
(3) A közterület-használati díjat a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott tárgyidőszakra előre kell megfizetni.
(4) A díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül a szerződésben rögzített időtartamra és módon kell megfizetni.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén is megfelelően alkalmazni kell.
24. § (1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított területét kell figyelembe venni.
(2) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter, folyóméter egész négyzetméternek, folyóméternek számít.
(3) A kézből történő utcai árusítás esetében a fizetendő díj szempontjából az 1 fő által elfoglalt terület egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.
25. § Ha a díjköteles közterület-használat a közterület olyan igénybevételével jár, amely megváltoztathatja annak eredeti állapotát, a közterület-használati szerződésben a használati díj kétszeresének megfelelő óvadék fizetési kötelezettséget kell előírni. Az eredeti állapot helyreállítása és a közterület-használati díj megfizetése esetén az óvadék teljes összege visszajár. Amennyiben az eredeti állapot nem kerül helyreállításra, az Önkormányzat maga gondoskodik az óvadék összegéből az eredeti állapot helyreállítása iránt, ez esetben az óvadék összegéből a költségek és károk megfizetése után fennmaradó összeg jár vissza.
26. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. Az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.
(2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
27. § (1) Tízszeres használati díjat kell fizetni arra az időtartamra, amely a közterület- használati hozzájárulás megszűnésétől az eredeti állapot helyreállításáig tart.
(2) Tízszeres használati díjat kell fizetni annak, aki a közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérően, vagy megszűnése után használja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén is megfelelően alkalmazni kell.
28. § (1) A közterület-használati díjfizetés alóli mentesség a közterület-használati kérelem és a közterület-használati szerződés alapján megilleti:
a) mindazokat a létesítményeket és tevékenységeket, így különösen azokat, amelyeknek elhelyezésére és folytatására az Önkormányzattal egyeztetett, vagy jóváhagyott programok alapján kerül sor (különösen szervezett hulladékgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtéshez elhelyezett konténerek, non-profit érdekeltségű programok);
b) az önkormányzati tulajdonú épületek felújításával, önkormányzati beruházásban megvalósuló épületek építésével, önkormányzati beruházásban megvalósuló közutak, közterületek felújításával, fenntartásával kapcsolatos közterület-használatot, ha a használat időtartama az egy évet nem haladja meg;
c) műemlékvédelem, vagy helyi védettség alatt álló épületek felújítási munkálataival kapcsolatos közterület-használatot, ha a használat időtartama az egy évet nem haladja meg;
d) a közműveknek (elektromos, gáz, víz, csatornázás, távfűtés) a jogszabályi felhatalmazástól eltérő, a rendeltetésszerű használattól eltérő, a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményeit;
e) az országos és helyi közforgalmú vasutak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményeit;
f) Dunakeszin állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel (lakcím) és őstermelői igazolvánnyal rendelkezők személyesen történő árusítása esetén, max. 2 m² nagyságú, áru által elfoglalt területre;
g) az ingatlanok előtti közterületre történő, 0,5 m magasságot meghaladó növényzet telepítéséhez;
h) magánszemélyek lakásépítése esetén az építési engedély kiadásától számított 4 évig, de legfeljebb a használatbavételi engedély megadásáig az építőanyag tárolásához maximum 10 m 2 közterület használatáig. 10 m 2 közterület használat akkor engedélyezhető, ha a közterület műszaki adottságai ezt lehetővé teszik.
(2) Csökkenthető a közterület-használati díj mértéke:
29. § (1) A zöldfelületeket és a zöldterületeket rendeletetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja, az eltérő használathoz a jogszabályok és e rendelet szerint lehet hozzájárulást adni.
(2) A zöldfelületek és a zöldterületek használata során az élő növényzet védelméről, a zöldfelületekhez tartozó tárgyak, építmények, létesítmények, a zöldterületi funkció megőrzéséről és a károsítás megelőzéséről gondoskodni kell.
30. § (1) A zöldfelületek megóvása érdekében tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő szándékos vagy gondatlan megrongálása, elpusztítása, károsítása.
(2) Zöldterületeken járművel, kerékpárral csak az erre a célra kijelölt utakon szabad közlekedni.
(3) Zöldterületen labdajátékokat folytatni csak az arra kijelölt helyen a kifüggesztett házirend betartásával és mások testi épségére figyelemmel lehet.
(4) Tilos:
a) a zöldfelületeken lévő fákról, növényekről engedély nélkül a virágok, termések szedése, a fák - talaj feletti vagy alatti részeinek - megcsonkítása;
b) gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajtani, beállni; kivéve a fenntartással megbízott szolgáltató külön tulajdonosi hozzájárulással rendelkező gépjárműveit;
31. § (1) A társasházak védnökséget vállalhatnak a háztömbökkel körülhatárolt, a háztömbök épületek közé beékelődött vagy a háztömbbel közvetlenül határos közterületek felett.
(2) A védnökség alatt a közterület tisztántartását, karbantartását és szépítését kell érteni, amelyhez a szükséges munkálatokat a társasházaknak saját költségen kell elvégezni. A közterület rendeltetése nem változtatható meg.
(3) A védnökséget vállaló társasháznak biztosítania kell, hogy a védnökséggel érintett közterületet a nyári időszámítás szerint 8 és 21 óra, téli időszámítás szerint 8 és 18 óra között bárki igénybe vehesse annak eredeti rendeltetése szerint.
(4) A védnökség vállalásáról az önkormányzattal szerződést kell kötni.
(5) A közterületek fenntartásáról gondoskodó önkormányzati szervezet a (2) bekezdés szerinti vállalás teljesítését jogosult ellenőrizni.
32. § (1) Az ingatlan előtti közterületre telepítendő növények sem a közlekedés, sem a gyalogosok biztonságát nem veszélyeztethetik. Az útkereszteződésektől 10 m távolságon belül a járda és az út széle/szegélye melletti zöld sávban fás szárú növény (fa és cserje) valamint 0,5 m-nél magasabbra növő lágyszárú növény nem telepíthető.
(2) Lágyszárú növények az úttest szélétől 0,8 m határon belül legfeljebb 0,5 m magas lehet.
(3) Fás szárú növényeket (cserjék, fák) az úttest szélétől/szegélyétől 1,5 m-en belül nem lehet telepíteni. A kiépítetlen járda nyomvonalába semmilyen növény nem ültethető.
(4) Szűk utcákban, illetve légvezetékes hálózat közelében csak alacsony növésű, kis lombkoronájú fajtájú fa telepítése lehetséges.
(5) Közterületen a már meglévő és az újonnan telepített növényzet folyamatos gondozása (a lombos fák gallyazása, a sövények nyírása, gyomtalanítás elvégzése) annak az ingatlantulajdonosnak a feladata, aki előtt a közterület található.
(6) A rendelet hatályba lépésekor már meglévő növényzetet az (1)-(6) bekezdésektől eltérően az alábbiak szerint kell kialakítania annak az ingatlantulajdonosnak, aki előtt a közterület található:
a) az ültetett lágyszárú növények magassága legfeljebb 0,5 m lehet.
b) a kiépített járda nyomvonalában semmilyen növény nem ültethető.
33. § (1) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább 1,5 méter .
(2) Épülethomlokzat előtt vendéglátó terasz csak akkor létesíthető, ha:
a) a társasház tulajdonosai a társasházakra vonatkozó jogszabályok szerint a hozzájárulásukat megadják, valamint az üzemeltető a hozzájáruló határozatban esetlegesen kikötött feltételeket tudomásul veszi, és azokat betartja,
b) az épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítése biztosított,
c) a terasz használata nem zavarja az épület rendeltetésszerű használatát.
(3) A vendéglátó terasz homlokzattal párhuzamos hosszmérete nem haladhatja meg az épület homlokzati hosszméretét, figyelembe véve a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítését is.
(4) Ha az épület földszintjén vagy magasföldszintjén lakás található, akkor a vendéglátó terasz kialakításához a földszinti vagy magasföldszinti lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulását meg kell szerezni. Hozzájárulás hiányában a terasz kialakításához közterületi hozzájárulás nem adható.
(5) Vendéglátó teraszra vonatkozó közterület-használati megállapodásban elő kell írni a szerződés megszűnése esetére a terasz elbontásának kötelezettségét.
34. § (1) Közterületen taxiállomás létesítése, használata és üzemeltetése a jelen rendelet szabályai szerint engedélyezhető, végezhető.
(2) A közterület-használati szerződésben indokolt esetben a vonatkozó jogszabályban meghatározott számú taxi férőhely közterületi burkolaton történő felfestése írható elő.
(3) A taxiállomás üzemeltetőjének kötelessége az elfoglalt terület és közvetlen környezetének tisztántartása és a lakosságot zavaró tevékenységek (különösen rádiózás, gépjármű motorjának indokolatlan üzemeltetése) megakadályozása.
(4) Az érvényes közterület-használati szerződésben meghatározott számú taxi férőhelyen az e számot meghaladó taxi várakozása a jogellenes közterület-használat jogkövetkezményeit vonja maga után.
35. § (1) A mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás céljára történő közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, a mozgóképekről szóló törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.
(3) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható, ha a forgatás időtartama nem haladja meg a 10 napot. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.
(4)
36. § (1) A játszótér a gyermekek és kísérőik számára játék és pihenés céljára használható oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.
(2) A játszóterek nyitvatartási ideje:
37. § Üzemképtelen vagy forgalomból kivont sérülésmentes (nem roncs) gépjármű tárolásához legfeljebb 1 hónap időtartamra adható közterület-használati hozzájárulás. A hozzájárulás kizárólag mellékútvonalra adható meg.
38. § (1) Közterületen - az erre vonatkozó közterület-használati hozzájárulás kivételével - tilos építésből, bontásból, takarításból származó, vagy egyéb okból keletkezett hulladékot és szemetet tárolni. Az ilyen anyagokat azonnal, de legkésőbb a napi munkavégzés befejezésekor el kell szállítani.
(2) Az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az ömlesztett építési anyagokat csak kalodában, a darabáruk rendben, idomokba összerakva tárolhatók.
(3) Az építési munkálatok végzésének tartamára szóló közterület-használati hozzájárulásban szükség szerint elő kell írni:
a) a közterület felől kerítés létesítését,
b) ha a járda teljes szélességben elfoglalásra kerül és a gyalogos közlekedés a másik oldali járdára nem terelhető át, az engedélyes kötelezését a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjáró létesítésére és annak szükség szerinti nappali megvilágítására.
39. § Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati hozzájárulásban azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, vagy járműről, esetlegesen kézből történik-e, továbbá meg kell jelölni az engedélyezett körzetet, útvonalát (helyet) is.
40. § (1) A közterület használata során útburkolatot bontani – jogszabály eltérő rendelkezése vagy az erre vonatkozó hozzájárulás kivételével – tilos.
(2) A közterület-használat során a közművek szerelvényeit (aknáit) szabadon kell hagyni, úgy hogy azok bármikor hozzáférhetők legyenek.
(3) A közterület-használat során a közforgalom biztonságára ügyelni kell.
41. § (1) A város közterületén található elhagyott gépjárművek tulajdonosait, üzembentartóit, használóit ( a továbbiakban: tulajdonos) 15 napos határidővel fel kell szólítani, hogy a közterületről a gépjárművet távolítsák el. Ha a tulajdonos kilétét nem lehet megállapítani, akkor a felszólítást az elhagyott gépjárművön kell elhelyezni.
(2) Ha a tulajdonos a gépjárművet a megadott határidő alatt nem távolítja el, akkor annak elszállításáról kell intézkedni. Az elszállítás megkezdése előtt az elhagyott gépjárműről fényképet (videofelvételt) kell készíteni és jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) Az elszállított gépjárművet 3 hónapig meg kell őrizni. A megőrzés ideje alatt, helyi újságban, két esetben meg kell hirdetni, hogy mikor, honnan, milyen típusú, forgalmi rendszámú (vagy alvázszámú, motorszámú) gépjárművet szállítottak el. A hirdetményben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha az elszállítás napjától számított 3 hónap alatt a tulajdonos a gépjárműért nem jelentkezik, akkor azt értékesítik.
(4) Az elszállított gépjárművet, adatai azonosítása céljából fel lehet nyitni, erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a felnyitáskor a gépjárműben hozzávetőleg 1000.- Ft értéket meghaladó dolgot (dolgokat) találnak, akkor ezt a jegyzőkönyvben - azonosításra alkalmas módon - külön fel kell tüntetni. A talált dolgokat, valamint az elszállításkor készített felvételeket a gépjárművel együtt meg kell őrizni.
(5) Az őrzés ideje alatt a helyi közlekedési-hatóságot meg kell keresni a célból, hogy a gépjármű rendelkezik-e érvényes forgalmi engedéllyel. Ha ennek során a tulajdonos ismertté és elérhetővé válik, akkor a gépjárművel kapcsolatos további eljárást az erre irányadó más jogszabályok szerint kell folytatni.
42. § (1) Amennyiben a megőrzés ideje alatt a gépjármű tulajdonosa jelentkezik, csak abban az esetben kaphatja vissza a gépjárművet, ha az elszállíttatással és a tárolással kapcsolatos összes költséget megfizeti.
(2) Ha a megőrzés ideje alatt a gépjármű tulajdonosa nem jelentkezik, akkor a gépjárművet és a benne fellelt dolgokat értékesíteni lehet.
(3) Az értékesítés során befolyt összegből le kell vonni mindazt a költséget, ami az elhagyott gépjárművel kapcsolatban az értékesítés befejezéséig felmerült, valamint az elfoglalt közterület után az elfoglalás tényleges időtartama szerint járó, de minimum 15 napnak megfelelő összegű közterület használati díjat.
(4) A költségek levonása után fennmaradó összeget - az értékesítés befejezésétől számított 15 nap alatt - az Önkormányzat számlájára kell befizetni.
(5) Ha az értékesített gépjármű tulajdonosa az elszállítás napjától számított 1 éven belül előkerül, igényt tarthat a (4) bekezdésben meghatározott összegre.
43. § (1) Az elhagyott gépjárművek elszállítására, megőrzésére, értékbecslésére és értékesítésére az Önkormányzat bármely erre feljogosított gazdasági szervezettel, intézménnyel, vagy vállalkozóval szerződést köthet.
(2) A szerződésben részletesen szabályozni kell az e fejezetben foglaltakat.
44. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek, a polgármesteri hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen, vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik. Az ellenőrzés során a közterület használója köteles igazolni a használat jogalapját a közútkezelői hozzájárulás, a közterület-használati szerződés vagy a közterület-használati hozzájárulás eredeti vagy hiteles másolati példányának átadásával.
45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
46. § Hatályát veszti Dunakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 28/2008. (XI.10.) rendelete Dunakeszi Város Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról.
47. § A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult és folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
1. melléklet a 22/2015. (VIII. 7.) önkormányzati rendelethez
Dunakeszi Város közterület-használati övezetei
I. övezet (legmagasabb közterület használati díjak)
II. övezet (A város összes, az I. övezetben nem szereplő területei)
2. melléklet a 22/2015. (VIII. 7.) önkormányzati rendelethez