Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015 (XI.4.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről.
Hatályos: 2016. 11. 25- 2020. 03. 06Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015 (XI.4.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről.
Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésében valamint 143.§ (4) d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azon tevékenysége vagy mulasztása minősül, amely a társadalomra nem veszélyes, ezért szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt a képviselő-testület e rendeletében a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősíti
(2) E rendelet hatálya kiterjed Dunakeszi Város közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott magatartást megvalósító természetes és jogi személyekre.
Általános rendelkezések
2. § (1) A közösségi együttélés alapvető magatartási szabályaival kapcsolatos hatáskör gyakorlását mind a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatatása esetében, mind a helyszíni és közigazgatási bírság kiszabása tekintetében a Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások elkövetőivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból indul, ide értve a bármely személy vagy szervezet jelzése alapján történő, és a polgármesteri hivatal ügyintézője általi észlelést is.
(3) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) E rendelet szabályai nem alkalmazhatók azon magatartási szabályok megsértése esetén, amelyet magasabb szintű jogszabály szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nyilvánít, illetve amelyet más magasabb szintű jogszabály közigazgatási bírsággal sújt.
Alkalmazható jogkövetkezmények
3. § (1) E rendeletben megállapított szabályokba ütköző magatartások elkövetőivel szemben 5.000 Ft-tól 150.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság, illetve 5. 000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság szabható ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni bírságot az elkövetőnek 15 napon belül kell megfizetnie csekkszelvényen. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén közigazgatási eljárás lefolytatásának van helye. A kiszabott közigazgatási bírságot az elkövető az első fokú határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az önkormányzat számlájára teljesíteni.
(3) A közigazgatási- és helyszíni bírság mértékének megállapítása során – a Ket. 94/A. (1) bekezdésében foglaltakon túl – mérlegelni kell:
a) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát;
b) az elkövető vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók, illetve azokat az erre vonatkozó felhívásra az önként igazolja.
A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások
1. Kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos együttélési szabályok
4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az állattartó, aki
1. ) bekerítetlen ingatlanon állatot szabadon tart.
2. )
3. ) nem gondoskodik arról, hogy az általa tartott vagy felügyelete alatt lévő állat a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (így különösen a gyalogjárdát, parkokat, lépcsőházakat, lifteket) illetve az azon elhelyezett tárgyakat meg ne rongálja.
4. ) parkterületre, szociális, egészségügyi és oktatási intézmények területére, kereskedelmi és vendéglátó-ipari üzletekbe, a lakosság számára nyitva álló egyéb épületekbe állatot bevisz, kivéve a terápiás, segítő és vakvezető állatot. Az eb élelmiszer-elárusító üzletbe vagy játszótérre történő bevitelét magasabb szintű jogszabály tiltja meg, kivéve a terápiás, segítő és vakvezető állatot.
5. ) az állatot az d) pontban felsorolt helyek bejárata elé köti oly módon, hogy az a ki- és bejutást zavarja.
6. ) a temetőbe állatot bevisz, kivéve a vakvezető és a temető őrzését szolgáló kutyákat.
1. ) E §. alkalmazásában helyi rendeletnek a Dunakeszi Város Önkormányzatának az ebek és macskák tartásáról szóló 44/2009. (IX. 10.) rendelete tekinthető.
2. Avar és kerti hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos együttélési szabályok
5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, az az ingatlantulajdonos, illetve amennyiben a tulajdonos és a használó nem azonos, abban az esetben a használó, aki az avar és a kerti hulladék kezeléséről, ártalmatlanításáról nem gondoskodik.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki
1. ) közterületen és a tömör, városias beépítésű, a Barátság út, Fő út, Fillér utca és a Kiserdő utca által körülhatárolt területen avar és kerti hulladékot éget.
2. ) szeles időben olyan helyen éget avart és kerti hulladékot, ahol az égetés a személyi és vagyoni biztonságot veszélyezteti, és környezeti kárt okoz, illetve a tűzvédelmi szabályok betartásáról nem gondoskodik.
3. ) a helyi rendeletben maghatározott időn kívül avart vagy kerti hulladékot éget.
4. ) nagy mennyiségű füstöt termelő anyagot (nedves kerti hulladékot) éget.
5. ) nyílt téren veszélyes hulladékot éget, vagy égetése során veszélyesnek minősülő anyagot éget (ipari hulladék, műanyag, gumi, vegyszer, fáradt olaj, festékszármazék, szárazelem, elektromos kábel).
6. ) égetés során a tűz őrzéséről és annak maradéktalan mértékű eloltásáról nem gondoskodik.
(3) E §. alkalmazásában helyi rendeletnek a Dunakeszi Város Önkormányzatának az avar és kerti hulladék égetéséről, valamint a levegőtisztaság-védelem helyi szabályozásáról szóló 54/2009. (XI.02.) rendelete tekinthető.
3. Az építészeti örökség és természet helyi védelmével kapcsolatos együttélési szabályok
6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki a védett érték megjelölést eltávolítja.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, az a tulajdonos, aki a védett érték megjelölését szolgáló tábla elhelyezését a tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon nem engedi meg.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít és az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető az, aki
1. ) nem gondoskodik a helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról.
2. ) helyi védelem alatt álló építményt, épületegyüttest, kertet, parkot érintő bármilyen építési –felújítási, helyreállítási, átalakítási- munkához, a rendeltetés teljes vagy részleges megváltoztatásához, árnyékoló, redőny, cégér egyéb tartozék elhelyezéséhez az elsőfokú építési hatóság előzetes engedélyét nem kéri.
3. ) a védett egyedi, épületegyütteshez tartozó, ill. védett épületrészt tartalmazó építményt a védelem fennállása alatt elbontja.
4. ) a védett épület felújítása, helyreállítása, átalakítása során a védelem alapját képező értékben sérülést, károsodást, vagy annak megsemmisülését okozza.
5. ) védett építményen, védett épületrészt tartalmazó építményen, ill. az ezekhez tartozó ingatlanon reklámot, reklámcélú berendezést, építményt főépítészi vélemény nélkül helyez el.
6. ) védett építményen klíma berendezés kültéri egysége és parapetkonvektor kivezetését főépítészi vélemény nélkül helyez el.
7. ) védett kertek, parkok területén a burkolatokat, utcabútorokat, hirdető-berendezéseket nem a helyi rendeletben foglaltaknak megfelelően helyez el.
8. ) védett fát kivág a helyi rendeletben foglalt hozzájárulás nélkül.
9. ) a védett természeti területen végzett munkával az épületeket, a természeti környezetet veszélyezteti, illetve a terület jellegét megváltoztatja.
10. ) a használat és a fenntartás során a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét veszélyezteti.
- (4) E §. alkalmazásában helyi rendeletnek a Dunakeszi Város Önkormányzatának a Dunakeszi Város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 3/2012. (I.31.) rendelete tekinthető.
4. Zöldfelületekkel és növényzettel kapcsolatos közösségi együttélési szabályok
7. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki
1. ) közterületen és magánterületen egy méter magasan mért 10 cm törzsátmérő feletti fás szárú növényeket a jegyző engedélye nélkül vág ki, vagy indokolatlan mértékben károsítja, csonkítja.
2. ) a város zöldfelületi rendszerének fenntartása érdekében az engedélyben előírt növénypótlást az előírt határidőn belül nem teljesíti.
3. ) ingatlanának rendezett állapotban tartásáról, tisztán tartásáról nem gondoskodik.
4. ) nem gondoskodik ingatlanának folyamatos gyommentesítéséről és a fű vágásáról, amelyek magassága nem haladhatja meg a termőföld felső síkjától számított 15 centimétert.
5. ) ingatlanán dolgokat úgy raktároz, hogy ezzel a rovarok, rágcsálók elszaporodását elősegíti.
5. A városi jelképek használatával kapcsolatos együttélési szabályok
8. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki
1. ) Dunakeszi város címerét, zászlóját engedély nélkül, illetőleg az engedélytől eltérő módon használja, illetve aki a város címerét, zászlóját jogosulatlanul előállítja, illetve forgalomba hozza.
2. ) a Dunakeszi városnevet, Dunakeszi város pecsétjét engedély nélkül használja.
6. A közterület-használat rendjének megsértésével kapcsolatos együttélési szabályok
9. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít és az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető az, aki
1. ) az ingatlan előtti közterületre telepített növényekkel vagy elhelyezett tárgyakkal veszélyezteti a közlekedés, illetve a gyalogosok biztonságát.
2. ) közterületen fás szárú növényt (fát és cserjét) valamint lágyszárú növényt a helyi rendelettől eltérő módon telepít.
3. ) a nyitvatartási időn túl játszótéren tartózkodik, vagy a játszótéri eszközöket nem a rendeltetésüknek megfelelően használja.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít és az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető, az az ingatlantulajdonos, aki
1. ) nem gondoskodik az előtte lévő közterületen található a már meglévő és az újonnan telepített növényzet folyamatos gondozásáról (a lombos fák gallyazásáról, a sövények nyírásáról, gyomtalanítás elvégzéséről)
2. ) a helyi rendelettől eltérő módon alakítja ki az előtte lévő közterületen található a helyi rendelet hatályba lépésekor már meglévő növényzetet.
3. ) nem gondoskodik az ingatlan környezetében lévő közterület gondozásáról, tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről, a fű vágásáról, amelynek magassága nem haladhatja meg a termőföld felső síkjától számított 15 centimétert.
(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség az alábbiakban meghatározott közterületrészekre terjednek ki:
a) általános esetben az ingatlan előtt az úttestig terjedő teljes terület, úszótelkes ingatlanok esetén a két telekingatlan közötti terület fele része- kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont terülteket.
b) tömbházak esetén, a járda vagy egyéb burkolt felület és az ingatlan közé eső zöldfelület.
c) az ingatlan előtt lévő járdaszakasz valamint úszótelkes ingatlanok esetén a két telekingatlan közötti járdaszakasz fele része.
d) tömbházaknál az ingatlan előtt lévő járdaszakasz vagy szervízút, ezek hiányában 2 méter széles területsáv, a gyalogosközlekedésre szolgáló burkolt felület.
e) társasházhoz tartozó parkolók.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki csapadékvíz-elvezető rendszert, kapubejáró alatti átereszt eldugít, eltömít, betemet vagy elzár, és ezzel meggátolja a csapadékvíz akadálymentes elfolyását, illetve aki külterületi csatornát vagy ahhoz kapcsolódó műtárgyat megsemmisít vagy megrongál, és ezzel a víz szabad elfolyását gátolja, továbbá aki a csapadékvizet hatósági engedély nélkül ingatlanáról a közterületre vezet, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki zöldterületeken járművel nem az arra a célra kijelölt utakon közlekedik.
(6) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki az ingatlana előtti közterületen lévő csapadékvíz elvezető vagy szikkasztó árkot rendszeresen nem tisztítja, vagy azt eltömíti, betemeti, megszűnteti.
(7) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás:
a) a közterületi zöldfelületeken lévő fákról, növényekről engedély nélkül a virágok szedése, a fák - talaj feletti vagy alatti részeinek - megcsonkítása;
b) gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel történő behajtás, beállás, parkolás; kivéve a fenntartással megbízott szolgáltató külön tulajdonosi hozzájárulással rendelkező gépjárműveit;
7. A reklámhordozók, valamint hirdető-berendezések elhelyezésével kapcsolatos
10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az a reklámozó, valamint a reklámhordozó tulajdonosa, aki reklámot vagy reklámhordozót a helyi rendeletbe ütköző módon helyez ki. Úgyszintén az is, aki a kihelyezett utcanév és útbaigazító táblákat helyükről elmozdítja, vagy azokat megváltoztatja.
(2) E §. alkalmazásában helyi rendeletnek a Dunakeszi Város Önkormányzatának a reklám- és hirdetési tevékenységekről, valamint a reklámhordozók és a hirdető-berendezések elhelyezéséről szóló 16/2011. (V.13.) rendelete tekinthető.
8. A temető rendjének megsértésével kapcsolatos együttélési szabályok
11. §
9. A helyi zajvédelmi szabályok megsértésével kapcsolatos együttélési szabályok
12. §
10. Közterületen történő dohányzásra vonatkozó együttélési szabályok
13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az, aki közterületen a helyi rendeletbe ütköző módon közterületen dohányzik.
(2) E §. alkalmazásában helyi rendeletnek Dunakeszi Város Önkormányzatának az egyes közterületeken történő dohányzás tilalmáról szóló 39/2009.(VII.01.) önkormányzati rendelete tekinthető.
Záró rendelkezések
14. § Jelen rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.