Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2020 (VII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 27/2017.(XII.15.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2020. 08. 01- 2020. 08. 01
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2020 (VII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 27/2017.(XII.15.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2020. 08. 01- 2020. 08. 01
1. § (1) A Rendelet 3. § 7. pontja helyébe az alábbi 7. pont lép:
„7.Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a 4. és 5. pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.”
(2) A Rendelet 3. § 26. és 27. pontja hatályát veszti.”
2. § A Rendelet 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Dunakeszi város közigazgatási területe teljes egészében településképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: Terület).
A Területen folyó építésekkel szembeni településképi követelményeket a jelen rendelet határozza meg.
Jelen rendelet kiterjed a Területen tervezett építésekkel kapcsolatban az építmények telepítésére, előkerti illeszkedésre, épület- és tetőformákra, tetőhajlásszög, magasság meghatározásra, homlokzati átalakításra, tűzfalkezelésre, épületrészletekkel összefüggő elvárásokra, színkezelésre, továbbá a reklámra, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre.”
3. § (1) A Rendelet 17. § (1) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi f) pont lép:
„f) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzatra utólagosan szerelt kémény/füstcsatorna nem építhető.”
(2) A Rendelet 17. § (1) bekezdés h) pontja hatályát veszti.
(3) A Rendelet 17. § (1) bekezdés j) pontja helyébe az alábbi j) pont lép:
„j) Lakó, településközponti és gazdasági területen konténer jellegű építmények elhelyezése elsősorban határozott időre lehetséges, amit a településképi bejelentés, vagy vélemény keretében pontosan meg kell határozni. Amennyiben egy ingatlanon 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény található, az adott ingatlanon méretben és megjelenésében azonos fa burkolatú önálló (különálló) árusító épületek helyezhetők el. Fenti épületek tudomásulvételének, fennállásának feltétele, hogy a fennállás időtartama alatt az adott ingatlanon gépjárműből (közlekedőképességétől függetlenül), lakókocsiból történő árusítás nem történik.”
4. § A Rendelet az alábbi 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Az arculati kézikönyv által kijelölt 15-ös területre (Kiskertes terület) vonatkozó építészeti követelmények
18/A. § (1) A területen fa szerkezettel, fa burkolattal, magastetős kialakítással helyezhetők el épületek. Tetőhéjalás fa, zsindely, cserép lehet.
5. § A Rendelet az alábbi 18/B. §-sal egészül ki:
„18/B. §A Fillér és Garas utca közötti ingatlanokra vonatkozó építészeti követelmények
18/B. § (1) A Fillér és Garas utca közötti ingatlanok nyugati határa mentén építhető gépkocsi- és egyéb tárolóépítményeket az utcákkal párhuzamos gerincű magastetős, oromfalas kialakítással lehet építeni.
(2) Az épületeknek legalább a nyugati utcafronti homlokzatát vakoltan kell kialakítani. Az épület színe fehér, vagy szürke, a gépkocsibeálló kapuja fehér, szürke és barna színű lehet.
(3) A nyugati homlokzat tetőszerkezetét 20-25° közötti tetőhajlásszöggel és legfeljebb 4 m gerincmagassággal lehet megépíteni.”
6. § (1) A Rendelet 24. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Épület utcai-, illetve azon egyéb homlokzatára, amely megjelenése az utcaképet befolyásolja, látható helyre technológiai létesítmény (különösen klímaberendezés, kivéve a 25*25 cm méretet meghaladó szellőző) nem helyezhető el, az csak az épület alárendelt, közterületről takart homlokfalára, vagy erkély takart falára telepíthető.”
(2) A Rendelet 24. §-a az alábbi (2)-es bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti főszabálytól a házgyári és egyéb társasházi épületek tekintetében a következők szerint lehet eltérni. Amennyiben az érintett lakásnak csak utcafronti homlokzata van és erkéllyel nem rendelkezik, az adott épületen/lépcsőházban alkalmazandó egyedi, egységes megoldást településképi bejelentési eljárás során kell jóváhagyatni, az épületen/lépcsőházban tervezett műszaki berendezéseket a jóváhagyott bejelentés alapján lehet megvalósítani."
7. § A Rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A telek legkisebb zöldfelületi kialakítása akkor megfelelő, ha ingatlanonként legalább 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő lombhullató lombos fa meglétéről gondoskodnak.
(2) Dunakeszi közigazgatási területén telepíteni kívánt fás szárú növények javasolt listáját a 8. számú melléklet tartalmazza.”
8. § A Rendelet 42. § (3) pontja hatályát veszti
9. § A Rendelet 43. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A szakmai konzultáció – mivel minden Dunakeszi Város területén megvalósított építkezés befolyásolja a város arculati megjelenését – a város teljes közigazgatási területén tervezett építési munka tekintetében kötelező.
(2) A szakmai konzultációhoz az e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot kell benyújtani kitöltve az abban felsorolt mellékletekkel együtt 2 példányban papír alapon.
(3) A főépítész a szakmai konzultáció eredményéről az emlékeztető, ill. a hozzácsatolt záradékkal ellátott tervdokumentáció megküldésével a kérelmezőt értesíti, amennyiben szükséges személyes konzultáció, annak időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.”
10. § (1) A Rendelet 43/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Illeszkedési vizsgálat lefolytatására van lehetőség a Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatában nevesített esetekben, a megjelölt paraméterek tisztázása céljából, továbbá az épületek utcafronti homlokzatainak az utcafronti telekhatártól való távolságának megállapításához az illeszkedés érdekében.”
(2) A Rendelet 43/A. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az illeszkedési vizsgálatot e rendelet 4/A. számú mellékletében szereplő kérelem kitöltésével lehet kezdeményezni. A kérelmet papír alapon 2 példány dokumentációval kell benyújtani.”
11. § A Rendelet 44. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységekkel kapcsolatban.”
12. § (1) A Rendelet 46. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A polgármester a 42. §-ban meghatározott célok elérése érdekében településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:
a) A jogszabály szerint építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött alábbi építési tevékenységek tekintetében:
1. Építmény – kivéve az Étv. 57/F. § hatálya alá tartozó épületek – átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
4. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
5. A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
6. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
7.
8. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
9. Utcafronti kerítés, kerti építmény építése, meglévő bővítése.
10. Nem kivitelezési tevékenységhez, vagy szabadstrand üzemeltetéséhez kapcsolódóan a 3 hónapnál tovább fennmaradó mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
11. Szellőző-, klímaberendezés- építményen való elhelyezése.
12. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, árnyékoló elhelyezése.
13. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
14.
15.
b) Az ÉTV. 57/F. § hatálya alá tartozó rendeltetésmódosítás kivételével bármely építmény, építményrész, rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatása.
c) Reklámok és reklámhordozók elhelyezése.”
13. § (1) A Rendelet 47. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) A polgármesteri hatósági határozat a véglegessé válásától számított 1 évig érvényes, ez idő alatt lehetséges az építési tevékenységet megkezdeni, vagy a rendeltetési mód változást a földhivatalnál átvezetni. Az igazolás megkérése nélkül, vagy annak érvényességi ideje lejárta után az építési tevékenységet nem lehet megkezdeni.”
14. § A Rendelet 49. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el (tartósan rögzít), közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) A közigazgatási bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult.
(3) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdés
szerinti természetes személy a jogsértést teljes mértékben elismeri, a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság helyszíni bírságot szabhat ki. (4) A közigazgatási bírság összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege 5000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.
(5) A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság mértékét korlátlanul enyhítheti vagy a jogsértő magatartás csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti, feltéve, hogy a jogsértő magatartást tanúsító személy a plakátot nyomban eltávolítja. (6) A végleges döntéssel kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság, helyszíni bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(7) A kiszabott közigazgatási bírság, helyszíni bírság az államháztartás önkormányzati alrendszerének bevételét képezi.”
15. § A Rendelet 50. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezet be és alkalmaz. A helyi építészeti örökség megóvása mellett, a településképi követelmények átfogó érvényesülése érdekében pénzügyi eszközökkel is támogatható a településkép védelmének ügye a településkép védelméről szóló Tvtv. 7. §-ával összhangban az uniós szabályokra is figyelemmel.”
16. § A Rendelet 2. számú melléklet helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép.
17. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik.
1. melléklet a 30/2020. (VII. 31.) önkormányzati rendelethez