Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 44/2020 (XI.26.) önkormányzati rendelete

a közutak, járdák és közterület elnevezéséről, továbbá az utcanév- és házszámtábla kihelyezéséről

Hatályos: 2020. 11. 27

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 44/2020 (XI.26.) önkormányzati rendelete

a közutak, járdák és közterület elnevezéséről, továbbá az utcanév- és házszámtábla kihelyezéséről

2020.11.27.

Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete – a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti – hatáskörében eljáró Dunakeszi város polgármestere Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 3. pontjában, az 51. §. (5) bekezdésben és 143. §. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közutak, járdák és közterület elnevezéséről, továbbá az utcanév- és házszámtábla kihelyezéséről az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Dunakeszi város egész közigazgatási területére, annak bel- és külterületére egyaránt.

II. Fejezet

A közterületek elnevezése

2. § (1) A rendelet célja, hogy a közutak, járdák és más közterületek (a továbbiakban: közterület) elnevezésének egységes rendjét biztosítsa, ennek során érvényesítse a helyi sajátosságokat, figyelemmel legyen az igazgatási, földrajzi, történelmi, közlekedési, nyelvhelyességi szempontokra, illetve az utcanév-táblák, emléktáblák és házszámtáblák kihelyezési rendjének megállapításával is segítse az egységes városkép kialakítását.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából közterület:

a) az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi-szám mutatójában közterületként (pl. közút, járda, tér, köz, közpark stb.) nyilvántartott belterületi földrészlet,

b) a belterületi földrészletek, illetőleg építmények (épületárkádok alatti járda, alul- és felüljáró stb.) közhasználatra átadott része.

(3) A közterület elnevezése a közterület nevéből és a közterület közlekedési vonatkozású meghatározásából áll.

(4) A város közigazgatási területén azonos nevű, és azonos közlekedési elnevezésű közterületek nem lehetnek.

A közterület közlekedési vonatkozású meghatározásai

3. § (1) A közterület közlekedési vonatkozású meghatározása a közterület földrajzi adottságaitól, valamint a rajta lebonyolódó fogalom mértékétől és milyenségétől függ.

(2) A közterület közlekedési vonatkozású meghatározásai a következők:

út: széles, többnyire egyenes és hosszú utca, mely több utca forgalmát vezeti le,
körút: valamely városrészt ív alakban körülvevő szélesebb útvonal vagy ilyen útnak egy-egy külön névvel megkülönböztetett része,
sugárút: központi térségből induló vagy azt metsző egyenes, szélesebb útvonal,
utca: lakóházak között a közlekedés lebonyolítására kialakított, kisebb fontosságú útvonal,
sor: olyan utca, amelynek csak az egyik oldala van beépítve,
köz: szűk kis utca, illetve bekerített telkek között húzódó keskeny út,
tér: olyan kiszélesített, házak közötti közterület, amelybe út, utca, köz stb. torkollik,
sétány: sétára, pihenésre alkalmas, erre a célra létesített rendszerint fákkal, bokrokkal, virágokkal szegélyezett és padokkal ellátott út, amely a gépjárműforgalom számára tiltva van,
park: olyan pihenésre szolgáló térség, amelyen belül facsoportok, bokrok virágos és pázsitos részek váltakoznak,
liget: fákkal, bokrokkal beültetett összefüggő füves terület ( zöld terület ),
lépcső: lejtős területek megközelítésére szolgáló, szintkülönbségeket összekötő, gyalogos közlekedés céljára szolgáló közterület,
lejtő: felszínnek enyhe szögben, ferdén lefelé haladó része, amelynek kialakítása folyamatos,
rakpart: olyan közterület, amelynek egyik oldala van csak kiépítve, a másik oldali határát a Duna képezi,
dűlő: külterületi, mezőgazdasági területek rendszerint két, többé-kevésbé párhuzamos úttal határolt része.
major: nagyobb mezőgazdasági üzemek lakott településen kívüli, annak határában lévő része
(3) A közterületek közlekedési vonatkozású meghatározását a területi jellegéhez igazodóan minél szélesebb körben kell alkalmazni.

A közterület neve

4. § (1) Közterületet élőlényről, tárgyról, történelmi eseményről, földrajzi névről vagy fogalomról lehet elnevezni.

(2) A személyről való elnevezésnél törekedni kell arra, hogy az elnevezéssel elsősorban olyan - a társadalmi élet bármely területén kimagasló érdemeket szerzett - nem élő személyek emléke nyerjen ily módon is méltó megörökítést, akiknek élete, munkássága valamely módon kötődik Dunakeszi városhoz.

(3) Az újonnan elnevezésre kerülő közterületek nevének magyar személy esetén mind a családi, mind pedig az utónevét -, külföldi személy esetében pedig csak annak családi nevét kell tartalmaznia.

(4) Fogalomról vagy tárgyról való elnevezésnél törekedni kell arra, hogy az elnevezés rövid, közérthető legyen és utaljon a város jellegére, történelmére, hagyományaira, földrajzi környezetére.

(5) A település közigazgatási területén több azonos elnevezésű közterület – ide nem értve az egymással szomszédos, de különböző helyrajzi számon szereplő közterületeket – nem lehet.

A magánutak elnevezése

5. § (1) Amennyiben valamely címképzés tárgyát képező ingatlan csak magánútról közelíthető meg, úgy annak elnevezésére a közterület elnevezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A magánút elnevezésére a kérelemben a tulajdonos javaslatot tehet. A kérelmet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) Amennyiben a magánút tulajdonosa annak elnevezését nem kéri, a címképzést az általános szabályok szerint kell elvégezni.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

6. § (l) Az új elnevezést igénylő közterület nevének megállapítása és a már megállapított név megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

7. § (1) A közterület-elnevezési ügyek döntésre való előkészítése a jegyző feladata.

(2) A közterület elnevezési és névváltozatási ügyek előkészítése során:

a) biztosítani kell, hogy az elnevezésbe, illetve változásban érintett lakosság a javaslatokat minél szélesebb körben megismerhesse, és véleményét kifejthesse

b) a közterület helyes nevének megállapítása érdekében ki kell kérni az érintett szerv, illetve szakemberek véleményét.

8. § (1) A Jegyző feladata a közterületek elnevezés szerinti nyilvántartásának felfektetése és folyamatos naprakész vezetése. A nyilvántartás térképből és betűrendes mutatóból áll.

(2) A nyilvántartás kivonatát, amely a közterületek neveit és térképi elhelyezésüket tartalmazza, meg kell küldeni:

a) Dunakeszi 1. sz. Postahivatal

b) Dunakeszi Rendőrkapitányság

c) Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vác Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vác Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság

d) Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség, IV. Kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság

e) Dunakeszi Járási Hivatal Földhivatali Főosztály

f) Magyar Államvasutak Zrt.

g) Országos Mentőszolgálat

h) Helyi és távolsági tömegközlekedési vállalatok

i) Helyi közmű-vállalatok

j) Cartographia Kft. számára

(3) A Jegyző feladata a közterület elnevezéssel kapcsolatos mindennemű változásról a (2) bekezdésben felsorolt szervek és a lakosság tájékoztatása.

Az utcanév-táblákkal és emléktáblákkal kapcsolatos rendelkezések

9. § (1) Az utcanévtábla és emléktábla kihelyezése, karbantartása, pótlása a jegyző feladata. Az ehhez szükséges pénzeszközöket az Önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.

(2) Az utcanév tábla és emléktábla elhelyezését a tulajdonos, kezelő, használó (a továbbiakban: tulajdonos) tűrni tartozik.

(3) A tulajdonos az utcanév-táblát és az emléktáblát csak a felújítási, karbantartási, korszerűsítési munkálatok szükséges idejére, ideiglenesen távolíthatja el. Az eltávolítás ideje alatt köteles az utcanév-táblát és emléktáblát megőrizni és a munkák befejezése után azt az eredeti helyére felszerelni (felszereltetni). Az eltávolítással és visszahelyezéssel kapcsolatos költségek ilyen esetben a tulajdonost terhelik.

(4) A tulajdonos köteles jegyzőnek bejelenteni, ha a kihelyezett utcanévtábla vagy emléktábla eltűnik, megsemmisül vagy súlyosan megrongálódik.

(5) Az utca nevének megváltoztatása esetén a régi utcanév-táblát l évig kinn kell hagyni úgy, hogy azt 3 cm széles piros csíkkal, átlósan át kell húzni. Az új utcanév-táblát közvetlenül a régi fölött vagy alatt kell elhelyezni.

(6) A közterületek névtábláit a saroképületen, ennek hiányában a saroképület kerítésén vagy más műtárgyon kell a járdaszint felett lehetőleg 3 m magasságban és a saroktól lehetőleg l m távolságon belül elhelyezni.

10. § (1) Az utcanévtábla elhelyezésének módja: az érintett utca kezdetén és végén, valamint a közterületek kereszteződésében mindkét oldalon legalább átellenesen egy-egy táblát kell elhelyezni.

(2) Az utcanévtábla a városi arculatnak megfelelő rajzolatú és nagy nyomtatott betűkkel kiírva tartalmazza a közterület elnevezését és a közlekedési vonatkozású meghatározását. Az utcanévtábla mérete: 14 cm magas és a névtől függő hosszúságú.

III. Fejezet

A házszámozás

11. § (1a) (l) A házszámozásokat 5 évenként teljes körűen felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat el kell végezni.

(2) A házszám változása esetén a régi házszámot 1 évig kint kell hagyni, de azt egy piros színű átlós vonallal át kell húzni.

(3) Az ingatlan házszámának megváltoztatása különösen akkor indokolt, ha

a) a központi címregiszterben vagy az ingatlan nyilvántartásban nem szerepel az ingatlan házszáma, csak a helyrajzi száma, vagy egyéb címelemek hiányoznak, illetve több ingatlan azonos házszámmal, címelemmel szerepel,

b) az ingatlan házszáma, címelemei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak,

c) az ingatlan megosztására, vagy más ingatlannal történt egyesítésére került sor.

(4) Ha egy ingatlanra több közterülettel való érintkezés miatt több házszám is megállapítható, a közterületnevet és a hozzá tartozó házszámot az ingatlan bejárata felől kell megadni, az érintett utcát ehhez kell igazítani.

(5) A közterületmentén lévő ingatlanok házszámozása 1-től kezdődően, növekvő, arab számozással történik. A házszám növekedésének irányát tekintve az utca jobb oldalán levő ingatlanok páratlan, a baloldalon levő ingatlanok páros számozást kapnak.

(6) A csak egy oldalon beépíthető közterület házszám megállapítása 1-től kezdődően folyamatosan is történhet.

12. § (1) A házszámozás a Dunára merőleges irányú utcák esetében a Duna felől indul és keleti irányban növekszik oly módon, hogy a meghatározott irányban haladva a közterület bal oldalán a páros, jobb oldalán a páratlan számokat kell felhasználni.

(2) A terek házszámozása a Duna felől betorkolló út bal oldalán (páros szám) indul és a tér közepén állva a betorkolló út felé nézve az óramutató járásával megegyezően folyamatosan emelkedik.

(3) Új házszám létrehozásáról, megadásáról, a számozás módosításáról a Jegyző határozattal dönt.

A házszámtábla

13. § (1) A házszámtábla mérete: l5 x l8 cm, rajta a városi arculatnak megfelelően, jól láthatóan kell a házszámot megjelölni.

(2) Folyamatosan gondoskodni kell azon táblák cseréjéről, amelyek tartalma nem felel meg a valóságnak, rosszul látható, nehezen olvasható.

(3) Nem kötelező a már meglévő, a városi arculatnak nem megfelelő, de valós tartalmú, jó állapotú házszámtáblák cseréje, ám a tulajdonos kezdeményezheti új házszámtábla igénylését.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő házszámtáblát az önkormányzat biztosítja mind a (2), mind a (3) bekezdés második tagmondatában szereplő tulajdonos számára. A házszámtáblát a tulajdonosnak kell a (5) bekezdés szerint elhelyezni az épületen.

(5) A házszámtáblát lehetőleg az épület homlokzati részén úgy kell elhelyezni, hogy az a házszámhoz kapcsolódó közterületről jól látható és az adott épület házszám szerinti azonosítására alkalmas legyen. Ha a házszámtábla épületen történő elhelyezésének akadálya van, akkor azt a kerítésen vagy más műtárgyon is el lehet helyezni az előbbiek értelemszerű alkalmazásával. Közös bejáratú, de külön házszámozású épületek esetében a házszámtáblákat egymás mellé kell elhelyezni.

14. § (1) A házszámtábla elhelyezéséről, a természetes elhasználódás miatt szükséges cseréjéről, a tábla eltűnése, megsemmisülése vagy súlyos megrongálódása esetén a pótlásról az önkormányzat, az elhelyezésről, illetve a karbantartásról és tisztántartásról a tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.

(2) A képviselő-testület költségvetéséből kell gondoskodni:

a) a házszámtábla biztosításáról és az általános felülvizsgálat következtében szükséges cseréjéről,

b) a házszámozás megváltoztatása esetén a beszerzésről,

(3) A házszámtáblák megrendelése, és az arról való gondoskodás, hogy a táblák megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre, illetve a táblák kiadása a jegyző feladata.

15. § (1) A tulajdonos a házszámtáblát csak a felújítási, karbantartási korszerűsítési munkálatok idejére ideiglenesen távolíthatja el. A munkák befejezése után a táblát vissza kell helyezni. Az ezzel kapcsolatos költségek a tulajdonost terhelik.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

16. § (1) Jelen rendelet szabályai szerint amennyiben az ingatlan használója, bérlője nem azonos az ingatlan tulajdonosával, úgy a rendelet alapján a tulajdonost terhelő kötelezettségek a használót, bérlőt terhelik.

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2008. (XI.19.) számú. a közutak, járdák és közterület elnevezéséről, továbbá az utcanév- és házszámtábla kihelyezéséről szóló rendelete.