Érd Város Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szólótöbbszörösen módosított 1993. évi III. törvényben foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 

I.

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §    A rendelet célja, hogy a Szociális Törvényben (továbbiakban: Sztv) kapott felhatalmazás alapján helyileg szabályozza az önkormányzati pénzforrásokból finanszírozott szociális ellátások formáit, szervezetét, ellátásokra való jogosultság feltételeit, megállapításának szabályait.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya az Sztv. 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyekre terjed ki.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet Érd Város Polgármesteri Hivatalnál lehet előterjeszteni.  A hivatalból vagy kérelemre indult eljárásoknál alapvető bizonyíték - a szükséges igazolások beszerzésén túl - a helyszínen készített környezettanulmány.

(2) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint az 1993 évi III. tv.-ben és e rendeletben meghatározott személyek személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni az a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27) Korm. rendelet szerinti jövedelemnyilatkozaton, és az ezekre vonatkozó bizonyítékokat becsatolni. A szociális ellátást igénylő köteles családja vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni.

A jövedelemszámításához felhasználható okiratok:

a)   havi rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó összegéről kiállított igazolás. A külföldön munkát vállalók, illetve EGT állampolgároknak eltérni ettől csak akkor lehet, ha az igazolás beszerzése méltányolható ok vagy okok miatt hosszabb időt vesz igénybe, és a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett írásban nyilatkozik jövedelméről,

b)  a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző legutolsó havi igazoló szelvény,

c)   munkanélküli ellátás esetén az azt megállapító határozat és kérelem benyújtását megelőző legutolsó havi igazoló szelvény,

d)  vállalkozó esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem igazolás, az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelőző év személyi jövedelemadó-alapjáról, valamint a nem lezárt adóérvre eső jövedelemről kiállított igazolás.

e)   egyéb - nem havi rendszeres - jövedelmek esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12  hónap alatt szerzett jövedelemről szóló

      ea)  munkaviszony esetén munkáltatói igazolás,

      eb) munkaviszonnyal nem rendelkezők esetén, büntetőjogi felelősség tudatában tett

      nyilatkozat.

A kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát 3 hónapon belül nem módosíthatja.

(3) A tényállás tisztázása és a szociális rászorultság megállapítása érdekében környezettanulmány készítése szükséges, melyet a Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoport végez.

Ha az elkészített környezettanulmány alapján a nyilatkozatban foglalt adat a kérelmező életkörülményeitől eltérő, akkor további bizonyítékok becsatolása szükséges (közüzemi számlák, beleértve mindenféle telefonszámla, a kérelmező által lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok).

Nem kell környezettanulmányt készíteni a méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolvány, a temetési segély, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek rendszeres szociális segélye iránt beadott kérelmek esetén, valamint ha a háztartásról egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll a Csoport rendelkezésére, kivéve, ha a tényállás tisztázására csak ilyen módon van lehetőség.

(4) Nem részesíthető az e rendeletben szabályozott ellátásokban – az átmeneti segély kivételével létfenntartást veszélyeztető helyzetben – az, aki tőle elvárható módon nem tesz meg mindent anyagi és szociális helyzetének javításáért, így különösen:

a) aki a felajánlott személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokat nem méltányolható okból visszautasítja,

b) akinek életvitele, lakás- és életkörülményei, vagyoni helyzete nem igazolják a jövedelem nyilatkozata alapján vélelmezhető szociális rászorultságát,

c) azon kérelmező, aki önkormányzati bérlakásban lakik és bérleti díj hátraléka az egy évet meghaladja,

d) aki önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodik.

(5) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a rezsiköltségek kétszerese a figyelembe vehető vélelmezett jövedelem.

(6) A Polgármester hatáskörébe tartozó – e rendeletben szabályozott ellátások esetén – hatósági ügyekben benyújtott fellebbezéseket a ¹⁵Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményével együtt kell a Közgyűlés elé terjeszteni. A fellebbezések elbírálásánál csak 3 hónapnál nem régebbi környezettanulmány fogadható el.

(7) A jogerős és végrehajtható határozattal megállapított   támogatásokat a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája folyósítja az alábbiak szerint:

-         rendszeres ellátásoknál a 63/2006 (III.27.) Kormány rendelet 6. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően,

-         eseti ellátásoknál a határozatban megadott időpontokban.

4. §      A rendelet értelmében a jogosult részére jövedelem-kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális rászorultságtól  függő pénzbeli  ellátások nyújthatók.

Pénzbeli ellátások:   

a) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 21/2010. (III.26.) önkormányzati rendelet, a kihirdetés napjával.

b) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 3/2012. (II.1.) önkormányzati rendelet, 2012. február 2. napjával

c) ápolási díj

d) átmeneti segély

e) temetési segély

f) egészségkárosodottnak nem minősülő személyek rendszeres szociális segélye

g)100 évesek támogatása

5. § Hatályon kívül helyezte a 20/2007. (IV.21.) önkormányzati rendelet.

Lakásfenntartási támogatás

6. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 28/2006. (VI.23.) önkormányzati rendelet, a kihirdetés napjával.

7. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 28/2006. (VI.23.) önkormányzati rendelet, a kihirdetés napjával.

8. Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 3/2012. (II.1.) önkormányzati rendelet, 2012. február 2. napjával.

8/A. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, 2011. szeptember 1. napjával.

9. § (1) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 3/2012. (II.1.) önkormányzati rendelet, 2012. február 2. napjával.

10. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, 2011. szeptember 1. napjával.

11. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, 2011. szeptember 1. napjával.

12. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, 2011. szeptember 1. napjával.

13. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 3/2012. (II.1.) önkormányzati rendelet, 2012. február 2. napjával.

Ápolási díj

14. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, a hatályba lépés napjával.

15. § Az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott esetben csak akkor állapítható meg az ápolási díj, ha

a) az ápoló családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a  mindenkori nyugdíjminimum 200%-át, és

b) az ápolót jövedelemszerzéssel járó munkája nem akadályozza az ápolási kötelezettségének teljesítésében.

(2) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 21/2010. (III.26.) önkormányzati rendelet, a kihirdetés napjával.

16. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, 2011. június 30. napjával.

17. § (1) A 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végző személy részére megállapított ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(2) Az ápolási díj megállapításáról és megszüntetéséről az Sztv. 43/B. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.”

(3) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint ellenőrizni kell.

18. § (1) Az ápolási díj a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg határozatlan, vagy határozott időre. Az egy napra eső összeg a mindenkori segély összegének 30-ad része.

(2) Az ápolási díj folyósítását a megszűnésre okot adó körülmény hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

Kivételt képez:

1. ha az ápolási díjban részesülő személy munkaviszonyt létesít, vagy egyéb rendszeres pénzellátásra lesz jogosult, úgy az ellátásra való jogosultságot megelőző nappal kell megszüntetni
2. az ápolt személy halála esetén a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

18/A. § (1) Amennyiben felmerül, hogy az ápolást végző az ápolási kötelezettségét megszegi, a Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoport megkeresi a Szociális Gondozó Központ Idősellátás vezetőjét, hogy az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrizze.

(2) A Szociális Gondozó Központ Időseket Ellátó Központ vezetője a megkereséstől számított 10 munkanapon belül értesíti a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoportját az ellenőrzés eredményéről. Amennyiben az Idősellátás vezetője megállapítja jelen § (3) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltak valamelyikének fennállását, úgy az ápolási díj iránti kérelmet el kell utasítani, illetve a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(3) Az ápolási kötelezettséget nem teljesíti az ápoló abban az esetben, ha

1. a) 3 alkalommal, különböző napszakban végzett környezettanulmány során nem található az ápoló a gondozás helyszínén,
2. b) az ápolást végző személy 3 egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről,
3. c) ha a gyógyszerelés, az étkeztetés és a személyi higiéné ellátásában hiányosság tapasztalható,
4. d) ha az ápolt személy, ill. a lakókörnyezete elhanyagolt állapotban van,
5. e) az ápoló az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről nem gondoskodik.

.

Átmeneti segély

19. § (1) Átmeneti segély állapítható meg különösen annak a rászorulónak, akinek a családjában élő személyek egy főre jutó nettó jövedelme a 19.§ (2) bekezdésében foglalt jövedelemhatárt nem haladja, meg és aki önhibáján kívül olyan váratlan élethelyzetbe ( krízis helyzetbe ) került, hogy önerőből saját illetve családja létfenntartását átmenetileg biztosítani nem tudja.

Az átmeneti segély az alábbi esetekben különösen indokolt:

a) baleset, betörés, családban egy időben (két hónapon belül) két haláleset, tartós, legalább két hónapot meghaladó betegség, hosszas vagy gyakori kórházi kezelés, nyugdíjba vonulást követő időszakra az ellátás folyósításáig, munkanélkülivé válás miatt átmenetileg létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,

b) akinek közüzemi díjhátraléka van (víz, villany, gáz) a szolgáltatás kikapcsolásának megelőzésére, vagy a szolgáltatás visszaállítására. Ebben az esetben a segély összegét közvetlenül a szolgáltatónak kell utalni, vagy minden esetben elszámolási kötelezettséget kell előírni. Ez a támogatási forma egy évben egyszer vehető igénybe.

(2) Nem állapítható meg átmeneti segély annak, akinek a jövedelme:

- egyedülálló, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150 %-át,

- többszemélyes család esetén a nyugdíjminimum 100 %-át meghaladja.

(3) a (2) bekezdésben szereplő korlátozásoktól - lehetőleg a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleménye alapján - a döntésre jogosult indokolt, különös méltánylást érdemlő esetben - évente, rászorulónként legfeljebb két alkalommal - eltekinthet.

A különös méltányosságból adott segély összege egy naptári évben a nyugdíjminimum 300 %-át nem haladhatja meg.

A polgármester e döntéséről a Szociális és Egészségügyi Bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja.

20. § (1) Átmeneti segély alkalmanként-, családonként – csak kivételes esetben haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át.

(2) A természetben nyújtott élelmiszercsomag, gyógyszertámogatás és tüzelőutalvány összege az átmeneti segély éves keretébe nem számítható be.

(3) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 72/2009. (XI.20.) önkormányzati rendelet, a kihirdetés napjával.

(4) Az átmeneti segély megállapításáról (a Közgyűlés által átruházott hatáskörben) a polgármester dönt.

Temetési segély

21. § (1) Temetési segély nyújtható annak a kérelmezőnek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, és Érden lakóhellyel rendelkezik.

(2) Temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül kell előterjeszteni. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A temetési segély iránti kérelmet a temetés után, de kivételes esetben a temetés előtt is be lehet nyújtani. Ez utóbbi esetben az eltemettető köteles a temetési számlát legkésőbb a temetést követő 15 napon belül becsatolni.

22. §(1)  A temetési segélyösszeg alapja a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek a 20 %-a. (Az összeget 100 forintra kerekítve kapják meg a jogosultak). A helyben szokásos legolcsóbb temetési költségekre vonatkozó igazolást a Polgármesteri Hivatal évente január 31-ig hivatalból kéri meg a szolgáltatótól.

(2) A temetési segély mértéke:  ha a temettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:

a) a nyugdíjminimum 100 %-át, akkor a támogatás alapjának az 1,5-szöröse

b) a nyugdíjminimum 150 %-át, akkor a támogatás alapjának az 1,25-szöröse

c) a nyugdíjminimum 200 %-át , akkor a támogatás alapjának 1-szerese

d) a nyugdíjminimum 300 %-át, akkor a támogatás alapjának 0,75-szöröse.

(3) Méltányosságból az (1) bekezdésben meghatározott magasabb összegű temetési segély is megállapítható, ha a temettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 60 %-át nem haladja meg, de a temetési segély mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a 60 %-át.

23. § Nem állapítható meg temetési segély, ha:

a) az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát meghaladja,

b) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 72/2009. (XI.20.) önkormányzati rendelet, a kihirdetés napjával.

c) a korábban elhalt személy újratemetésének költségeihez kérnek támogatást.

d) a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

24. § A temetési segély megállapításáról (a Közgyűlés által átruházott hatáskörben)  a szükséges igazolások alapján a polgármester dönt.

Egészségkárosodottnak nem minősülő személyek rendszeres szociális segélye

25. § (1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben az aktívkorúak ellátására jogosult személy köteles az érdi Családsegítő Központtal együttműködni.

(2) A rendszeres szociális segély összege az Sztv. 37.§ (4) bekezdésében meghatározottak alapján kerül megállapításra, és folyósítása pénzbeli ellátásként történik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettség magában foglalja, hogy a segélyben részesülő köteles részt venni a Családsegítő Központ által szervezett munkavégzésre felkészítő programokon, életmódformáló és beilleszkedést segítő csoportos foglalkozásokon.

(4) Az egészségkárosodottnak nem minősülő rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretén belül köteles:

1. a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon belül a Családsegítő Központnál nyilvántartásba vetetni magát,
2. b) részt venni az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
3. c) teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat, a programról írásban megállapodni a Családsegítő Központtal,
4. d) folyamatosan kapcsolatot tartani a családgondozóval, és a személyes találkozásnak a családgondozó által megadott időpontban, de legalább havonta 1 alkalommal eleget  tenni.

(5) A Családsegítő, az egészségkárosodottnak nem minősülő rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi:

- egyéni képességeket fejlesztő,

- életmódot formáló,

- egyéni életvezetési, mentálhigiénés, és munkavállalást segítő csoportos és egyéni foglalkozások és tanácsadás.

(6) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, a hatályba lépés napjával.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül – ha az egészségkárosodottnak nem minősülő rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a.)   a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

b.)   az együttműködési megállapodásban, valamint a beilleszkedési programban foglaltakat nem tartja be,

c.)   a rendszeres szociális segély felülvizsgálati eljárásában a felülvizsgálati adatlapot, vagy a felülvizsgálati eljárás során a hiánypótlási felhívást a kézhezvételétől számított 15 napon belül a Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoport részére nem küldi meg.

(8) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, 2011. június 30. napjával.

(9) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, 2011. június 30. napjával.

25/A. § Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 52/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet, 2011. június 30. napjával.

(4) A segély folyósítását a megszűnésre okot adó körülmény hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

100 évesek támogatása

25/B. § (1)  Jövedelemkiegészítő támogatás illeti meg a 100. életévét elérő személyt.

(2) A támogatás mértéke havonta  a  mindenkori nyugdíjminimum 100 %-a

(3) A támogatás annak az évnek a kezdetétől jár, amelyben a támogatásra jogosult 100. életévét betölti.

(4) A támogatást a Polgármester állapítja meg.

III.

Természetben nyújtott  ellátások

26. § Az önkormányzat a rendelkezésére álló pénzforrásából a jogosult részére jövedelmek kiegészítésére, pótlására az alábbi, szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott ellátásokat biztosíthatja:

a) köztemetés,

b) szociálisan rászorulók közgyógyellátása,

c) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 11/2008. (II.22.) önkormányzati rendelet, a kihirdetés napjával.

d) élelmiszercsomag, vagy élelmiszerutalvány

e) tüzelőtámogatás,

f) gyógyszertámogatás

g) adósságkezelési szolgáltatás.

Köztemetés

27. § (1) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(2) Köztemetés helye: Érd, Ercsi úti temető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben kérelemre el lehet térni, de az ezzel járó többletköltségeket a kérelmező köteles viselni.

(4) Az Sztv-ben meghatározott köztemetéshez kapcsolódó feladat és hatáskört a Polgármester gyakorolja.

Szociálisan rászorulók közgyógyellátása

28. §  (1) A szociálisan rászorult kérelmező méltányossági közgyógyellátásra jogosult, ha az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

1. a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át, és akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának összege eléri a mindenkori nyugdíjminimum 23 %-át.
   
2. b) 65. életévét betöltött személy, illetve egyedülálló személy esetén a havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át, és akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának összege eléri a mindenkori nyugdíjminimum 23 %-át.
   

(2) A jogosultság megállapításáról a jegyző dönt.

(3) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 11/2008. (II.22.) önkormányzati rendelet, a kihirdetés napjával.

Adósságkezelési szolgáltatás

29. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Családsegítő Központnál, az e célra rendszeresített kérelem nyomtatványon folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A tényállás tisztázása és a szociális rászorultság megállapítása érdekében a Családsegítő Központ munkatársa környezettanulmányt készít, amelyből a család szociális körülményei megállapíthatóak. A kérelmet, a környezettanulmányt a szükséges mellékletekkel, valamint javaslatával ellátva a kérelem benyújtását követő 15 napon belül megküldi a Polgármesteri Hivatal Humán Iroda Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoportja részére.

29/A. § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban az a család, vagy személy részesülhet, akinek

a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetében kétszeresét, valamint

b) a kérelmező által használt lakás összes területe – komfortfokozattól függetlenül – nem haladja meg a 100 négyzetmétert, kivéve ha a háztartásban 4-nél több személy lakik, azonban a lakás összes területe a 120 m²-t ilyenkor sem haladhatja meg,

feltéve, hogy az Sztv. 55. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban az a család vagy személy, akinek az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meghaladó vagyona van.

29/B. § (1) Az Sztv. 55/B. § (3) bekezdésében felsorolt adósságtípusok közül Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az alábbi adósságtípusokat vonja be, és összegük felső határát az alábbiak szerint állapítja meg:

(2) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítása a Polgármesteri Hivatal által ingatlanforgalmi szakértői képzettséggel rendelkező személy bevonásával történik. A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapításával kapcsolatos költségek a kérelmezőre nem háríthatók át.

29/C. § Az adósságcsökkentési támogatás mértéke:

a) első alkalommal az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-a ,

b) második alkalommal az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-a,

c) minden további alkalommal az adósságkezelés körébe bevont adósság 25%-a,

de összege alkalmanként legfeljebb kettőszázezer, a 29/B. § f) pontja szerinti esetben pedig legfeljebb négyszázezer forint.

29/D. § (1) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az adósságkezelési tanácsadást saját intézménye, a Szociális Gondozó Központon belül működő Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

(2) Az adósságkezelési tanácsadáson az adósságkezelési támogatásban részesülő személy személyesen köteles részt venni.

29/E. § Az adósságkezelési szolgáltatás nyújtásáról a Közgyűléstől átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Élelmiszercsomag, vagy élelmiszerutalvány

30. § (1) Élelmiszercsomag vagy élelmiszer utalvány az átmeneti segélyezésre vonatkozó rendelkezések szerint adható, melynek együttes értéke - gyógyszer támogatás összegével együtt- egy naptári évben nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-át.

E szabály alól kivételek az alábbiak:

 - Húsvétot és Karácsonyt megelőző 30 napos időszakban benyújtott kérelmek esetén az a

   kérelmező jogosult a támogatásra, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó

   jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén 250 %-át nem

   haladja meg és a tárgy évben más támogatásban nem részesült.

-  Születésnapjuk alkalmából  egyszeri ajándék csomagra   jogosultak  az Érden lakóhellyel rendelkező 80., 90., 100. életévüket betöltő személyek

(2) Az élelmiszercsomag, élelmiszerjegy odaítéléséről (a Közgyűlés által átruházott hatáskörben) a polgármester dönt.

Gyógyszertámogatás

30/A. § (1) Gyógyszertámogatás nyújtható annak a rászorulónak, akinek a saját és vele közös háztartásban élő személyek egy főre jutó nettó jövedelme a (2) bekezdés a) pontjában foglalt értékhatárt nem haladja meg és gyógyszerköltsége a (2) bekezdés c) pontjában foglalt összeghatárt meghaladja.

(2) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak akinek jövedelme:

1. a)   egy személyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,

      kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 200 %-át,

      három és ennél több személyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja

2. b) aki érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik
3. c) akinek az igazolt gyógyszerköltsége nem éri el az egy főre jutó jövedelem

• - családban 20 %-át
• - egyedülélőként 15 %-át

(3) A gyógyszertámogatás egy naptári évben összesen nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-t. Az éves beszámításnál az élelmiszerutalvány összegét is bele kell számítani.

(3) Járványveszély megelőzése érdekében e betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek (pl. fejtetű, ótvar, rüh, stb.) esetén a (2) bekezdést  figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A gyógyszertámogatás megállapításáról (a Közgyűlés által átruházott hatáskörben) a polgármester dönt.

Tüzelőtámogatás

31. § (1) A tüzelőtámogatás a szociálisan rászorul személyek természetbeni támogatása, mely egy fűtési idényben csak egy alkalommal állapítható meg, amennyiben a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója

  a)     lakásfenntartási támogatásra nem jogosult és

  b)     a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg 

           ba) 65 év feletti egyedülálló személy esetén a nyugdíjminimum 300 %-át, vagy 

           bb) kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 150 %-át, vagy

           bc) három és ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 100 %-át.

(2) A tüzelőtámogatás összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.

(3) Tüzelőtámogatás nyújtható: tüzelő utalvány formájában, vagy elszámolási kötelezettséggel, pénzbeli ellátásként. Ha a támogatásra jogosult az elszámolási kötelezettségének a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a pénzbeli ellátást más célra használja fel, a támogatás összegét köteles visszafizetni. A pénzbeli ellátás visszafizetése, a visszafizetést elrendelő határozat kézhezvételét követő 15 napon belül esedékes.

(4) Tüzelőtámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A támogatás megállapításáról a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a Polgármester dönt. 

Záró rendelkezések

32. §     A rendelet 2004. július1-én lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A hatálybalépéssel egyidejűleg a többszörösen módosított 7/1997. (II. 24.) ÖK. számú rendelet hatályát veszti.