Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 63/2009. (X.16.) önkormányzati rendelete
egyes fás szárú növények védelméről
Hatályos: 2012. 12. 20- 2018. 02. 14Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 63/2009. (X.16.) önkormányzati rendelete
egyes fás szárú növények védelméről
2012-12-20-tól 2018-02-14-ig
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) előírásaira, a magántulajdonban lévő ingatlanokon élő egyes fás szárú növények védelmére az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja:
1. § (1) Jelen rendelet hatálya a közterület besorolású ingatlanok kivételével valamennyi a város közigazgatási területén található olyan ingatlanra kiterjed, amelyen jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott fafajta található.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az építmények építéséből, elhelyezéséből adódó fakivágásra, és az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre.
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából: Fa (egészséges fa): olyan fás hajtású (törzsű), meghatározott magasságban elágazó, ág - és lombkoronát alkotó növény, melyen száradás, korhadás jelei nem mutatkoznak, vagy amelyen az elhalt részek eltávolításával a korhadás, illetve a száradás megállítható, s a fa tovább él.
3. § (1) A magántulajdonban lévő ingatlanon álló 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű 1. számú mellékletben meghatározott fát kivágni az (5) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag a polgármester által kiadott engedély alapján lehet.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kivágás indokát;
b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát;
c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését;
d) a kivágással érintett fa darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását.
(3) A kérelmet a (5) bekezdésben foglaltak kivételével a tervezett kivágás előtt legalább 30 nappal be kell nyújtani.
(4) A polgármester a fa kivágását megtiltja, ha az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
(5) Amennyiben a fa haladéktalan kivágása élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok miatt vált szükségessé, a kivágás tényét 3 napon belül be kell jelenteni a polgármesternek.
4. § (1) A kivágási engedélyben a (3)-(5) bekezdések figyelembevételével kompenzációs kötelezettséget kell előírni.
(2) Nem áll fenn kompenzálási kötelezettség a nem egészséges fák, a 3. § (5) bekezdése alapján kivágott fák, illetve az épület, kerítés vagy bármely más építmény állagát veszélyeztető fák kivágása esetén.
(3) A kompenzálási kötelezettséget elsősorban az érintett ingatlanon belül történő pótlással kell teljesíteni.
(4) Amennyiben az ingatlanon belül történő pótlás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon csak részben valósítható meg, akkor a kompenzációs kötelezettség teljesíthető meghatározott arányú részleges pótlással az ingatlan területén és pénzbeni megváltással a fennmaradó fa mennyiségére.
(5) Ha a pótlási kötelezettség a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon az ingatlanon belül egyáltalán nem teljesíthető, akkor a kompenzációs kötelezettséget kizárólagos pénzbeli megváltással kell teljesíteni. A részleges illetve teljes pénzbeli megváltás összegének kiszámítására a rendelet 2. számú melléklete az irányadó.
(6) A kompenzációs kötelezettség akkor is fennáll, ha a fával rendelkezésre jogosult a fát engedély nélkül vágta ki. Ekkor a polgármester külön határozatban rendelkezik a kompenzációról.
(7) A pótlási kötelezettség teljesítésének költsége a kötelezettet terheli.
5. § Az építmények építéséből, elhelyezéséből adódó fakivágás engedélyezéséről, pótlásáról a jegyző az építési engedélyezés eljárásban - a hatályos építési jogszabályok figyelembevételével - mint elsőfokú építésügyi hatóság rendelkezik.
6. § (1) A fapótlás során a vonatkozó jogszabályokra is figyelemmel annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét 20%-kal meghaladja. A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és megállapítani. A fapótlási kötelezettséget legalább 3 cm törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni, a mindenkor érvényben lévő szabványnak megfelelő minőségben.
(2) Engedély nélkül kivágott fa pótlása estén a fa törzsátmérőjének összegét 50%-kal kell, hogy meghaladja az ültetendő fák össztörzsátmérője.
(3) A megváltás összegét a határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül kell befizetni az önkormányzati környezetvédelmi alap javára.
7. § A faegyed pótlási költségébe értékkövetően beszámítandó:
- a fa ára,
- gödörásás költsége,
- minimum 50%-os talajcsere költsége,
- növényültetés, karózás, kötözés, támrúd, gégecső költsége,
- szállítási költségek,
- az első éves fenntartási munkák – öntözés, koronaalakítás, víztányérozás, növényvédelem,
- kötözés és karózás pótlása – költsége.
8. § Hatályon kívül helyezte a 60/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelet.
9. § A rendelet hatálya alá tartozó fák kivágásával kapcsolatos valamennyi hatáskört a polgármester gyakorolja.
10. § A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében foglalt esetben jelen rendelet 4. § (5) bekezdése szerinti kompenzáció az irányadó.
11. § Jelen rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
12. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 37/2006. (IX.13.) KGY. rendelet hatályát veszti.
dr. Szabolcs Mária | T. Mészáros András |
jegyző | polgármester |
1. számú melléklet
Fafajok jegyzéke
A) LOMBOS FAFAJOK
Aesculus hippocastanum | vadgesztenye |
Acer campestre | mezei juhar |
Acer negundo | zöld juhar |
Acer platanoides | korai juhar |
Acer pseudoplatanus | hegyi juhar |
Acer saccharinum | ezüst juhar |
Acer tataricum | feketegyűrű juhar |
Ailanthus altissima | bálványfa |
Alnus glutinosa | mézgás éger |
Alnus incana | hamvas éger |
Betula pendula | bibircses nyír |
Betula pubescens | szőrös nyír |
Carpinus betulus | gyertyán |
Carpinus orientalis | keleti gyertyán |
Castanea sativa | szelíd gesztenye |
Cerasus avium (Prunus avium) | madárcseresznye |
Elaeagnus angustifolia | keskenylevelű ezüstfa |
Fagus sylvatica | bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica | magyar kőris |
Fraxinus excelsior | magas kőris |
Fraxinus ornus | virágos kőris |
Fraxinus pennsylvanica | amerikai (fehér) kőris |
Gleditsia triacanthos | lepényfa |
Juglans nigra | feketedió |
Juglans regia | dió |
Malus sylvestris | vadalma |
Padus serotina (Prunus serotina) | kései meggy |
Platanus X acerifolia (Platanus hybrida) | juharlevelű platán |
Populus alba | fehérnyár |
Populus canescens | szürkenyár |
Populus nigra | feketenyár |
Populus tremula | rezgőnyár |
Pyrus pyraster (P. communis) | vadkörte |
Quercus cerris | cser |
Quercus frainetto (Q. conferta) | magyar tölgy |
Quercus palustris | amerikai mocsártölgy |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) | kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens | molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) | kocsányos tölgy |
Quercus rubra (Q. borealis) | vörös tölgy |
Quercus virgiliana | olasz molyhos tölgy |
Robinia pseudoacacia | fehér akác |
Salix alba | fehér fűz |
Salix caprea | kecskefűz |
Salix fragilis | törékeny fűz |
Sorbus aria | lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia | madárberkenye |
Sorbus semiincisa | budai berkenye |
Sorbus torminalis | barkócaberkenye |
Tilia cordata (T. parviflora) | kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) | nagylevelű hárs |
Tilia tomentosa (T. argentea) | ezüst hárs |
Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra) | hegyi szil |
Ulmus laevis | vénic szil |
Ulmus minor (Ulmus campestris) | mezei szil |
Ulmus procera | érdeslevelű mezei szil |
Ulmus pumila var. arborea | turkesztáni szil |
B) TŰLEVELŰ FAFAJOK (FENYŐK)
Abies alba | jegenyefenyő |
Juniperus communis | közönséges boróka |
Larix decidua | európai vörösfenyő |
Larix kaempferi (L. leptolepis) | japán vörösfenyő |
Picea abies (Picea excelsa) | lucfenyő |
Picea omorica | szerb luc |
Picea orientalis | keleti luc |
Picea sitchensis | szitkafenyő |
Pinus sylvestris | erdeifenyő |
Pinus nigra | feketefenyő |
Pinus strobus | simafenyő |
Pseudotsuga menziesii (P. taxifolia) | duglászfenyő |
Taxodium distichum | mocsárciprus |
Taxus baccata | tiszafa |
2. számú melléklet
Faérték számítás (Radó-féle értékmeghatározás)
Az értékelés az alábbi fő szempontokat veszi figyelembe:
- a fa életkora
- a lombkorona állapota
- a fa elhelyezkedése, termőhelye
- Az érték meghatározásánál az alapot az értékfelvétel időpontjában érvényes, négyéves szabványcsemete faiskolai ára adja. Ezt az értéket kell szorozni a fa valószínűsíthető életkorához tartozó szorzószámmal.
10 éves fa szorzószáma | 10 |
20 éves fa szorzószáma | 40 |
30 éves fa szorzószáma | 84 |
40 éves fa szorzószáma | 160 |
50 éves fa szorzószáma | 300 |
60 éves fa szorzószáma | 500 |
70 éves fa szorzószáma | 700 |
Egyedi védett fa kortól független szorzószáma | 1000 |
(ha a fa életkora tízéves időköznél pontosabban becsülhető, a két határ évtizedszorzó-átlagával számolunk)
- A korból számított értéket a lombkorona állapota szerinti együtthatóval kell tovább szorozni.
Ezek - teljesen ép lombkorona esetén: 1
- kissé csonkolt, visszavágott korona esetén: 0,7
- erősen csonkolt, beteg lombkorona esetén: 0,4
- A fák felértékelődnek a fában szegény környezetben, tehát a fa elhelyezkedését is figyelembe kell venni az érték meghatározásánál.
- fákban szegény belvárosi területen az együttható: 1
- fákkal átlagosan ellátott területen az együttható: 0,7
- kertvárosban és külterületen: 0,5