Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 63/2009. (X.16.) önkormányzati rendelete

egyes fás szárú növények védelméről

Hatályos: 2012. 12. 20- 2018. 02. 14

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) előírásaira, a magántulajdonban lévő ingatlanokon élő egyes fás szárú növények védelmére az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja:



1. § (1) Jelen rendelet hatálya a közterület besorolású ingatlanok kivételével valamennyi a város közigazgatási területén található olyan ingatlanra kiterjed, amelyen jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott fafajta található.


(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az építmények építéséből, elhelyezéséből adódó fakivágásra, és az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából: Fa (egészséges fa): olyan fás hajtású (törzsű), meghatározott magasságban elágazó, ág - és lombkoronát alkotó növény, melyen száradás, korhadás jelei nem mutatkoznak, vagy amelyen az elhalt részek eltávolításával a korhadás, illetve a száradás megállítható, s a fa tovább él.


3. §  (1) A magántulajdonban lévő ingatlanon álló 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű 1. számú mellékletben meghatározott fát kivágni az (5) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag a polgármester által kiadott engedély alapján lehet.


(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:


a) a kivágás indokát;


b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát;


c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését;


d) a kivágással érintett fa darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;


e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását.


(3) A kérelmet a (5) bekezdésben foglaltak kivételével a tervezett kivágás előtt legalább 30 nappal be kell nyújtani.


(4) A polgármester a fa kivágását megtiltja, ha az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.


(5) Amennyiben a fa haladéktalan kivágása élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok miatt vált szükségessé, a kivágás tényét 3 napon belül be kell jelenteni a polgármesternek.

4. § (1) A kivágási engedélyben a (3)-(5) bekezdések figyelembevételével kompenzációs kötelezettséget kell előírni.


(2) Nem áll fenn kompenzálási kötelezettség a nem egészséges fák, a 3. § (5) bekezdése alapján kivágott fák, illetve az épület, kerítés vagy bármely más építmény állagát veszélyeztető fák kivágása esetén.


(3) A kompenzálási kötelezettséget elsősorban az érintett ingatlanon belül történő pótlással kell teljesíteni.  


(4) Amennyiben az ingatlanon belül történő pótlás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon csak részben valósítható meg, akkor a kompenzációs kötelezettség teljesíthető meghatározott arányú részleges pótlással az ingatlan területén és pénzbeni megváltással a fennmaradó fa mennyiségére.


(5) Ha a pótlási kötelezettség a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon az ingatlanon belül egyáltalán nem teljesíthető, akkor a kompenzációs kötelezettséget kizárólagos pénzbeli megváltással kell teljesíteni. A részleges illetve teljes pénzbeli megváltás összegének kiszámítására a rendelet 2. számú melléklete az irányadó.


(6) A kompenzációs kötelezettség akkor is fennáll, ha a fával rendelkezésre jogosult a fát engedély nélkül vágta ki. Ekkor a polgármester külön határozatban rendelkezik a kompenzációról.


(7) A pótlási kötelezettség teljesítésének költsége a kötelezettet terheli.

5. § Az építmények építéséből, elhelyezéséből adódó fakivágás engedélyezéséről, pótlásáról a jegyző az építési engedélyezés eljárásban - a hatályos építési jogszabályok figyelembevételével - mint elsőfokú építésügyi hatóság rendelkezik.


6. § (1) A fapótlás során a vonatkozó jogszabályokra is figyelemmel annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét 20%-kal meghaladja. A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és megállapítani. A fapótlási kötelezettséget legalább 3 cm törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni, a mindenkor érvényben lévő szabványnak megfelelő minőségben.


(2) Engedély nélkül kivágott fa pótlása estén a fa törzsátmérőjének összegét 50%-kal kell, hogy meghaladja az ültetendő fák össztörzsátmérője.


(3) A megváltás összegét a határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül kell befizetni az önkormányzati környezetvédelmi alap javára.

7. § A faegyed pótlási költségébe értékkövetően beszámítandó:

- a fa ára,

- gödörásás költsége,

- minimum 50%-os talajcsere költsége,

- növényültetés, karózás, kötözés, támrúd, gégecső költsége,

- szállítási költségek,

- az első éves fenntartási munkák – öntözés, koronaalakítás, víztányérozás, növényvédelem,

- kötözés és karózás pótlása – költsége.

8. § Hatályon kívül helyezte a 60/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelet.


9. §  A rendelet hatálya alá tartozó fák kivágásával kapcsolatos valamennyi hatáskört a polgármester gyakorolja.


10. § A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében foglalt esetben jelen rendelet 4. § (5) bekezdése szerinti kompenzáció az irányadó.


11. §  Jelen rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


12. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 37/2006. (IX.13.) KGY. rendelet hatályát veszti.



dr. Szabolcs Mária

T. Mészáros András

jegyző

polgármester

1. számú melléklet


                      

Fafajok jegyzéke

A) LOMBOS FAFAJOK

 Aesculus hippocastanum

vadgesztenye

 Acer campestre

 mezei juhar

 Acer negundo

 zöld juhar

 Acer platanoides

 korai juhar

 Acer pseudoplatanus

 hegyi juhar

 Acer saccharinum

 ezüst juhar

 Acer tataricum

 feketegyűrű juhar

 Ailanthus altissima

 bálványfa

 Alnus glutinosa

 mézgás éger

 Alnus incana

 hamvas éger

 Betula pendula

 bibircses nyír

 Betula pubescens

 szőrös nyír

 Carpinus betulus

 gyertyán

 Carpinus orientalis

 keleti gyertyán

 Castanea sativa

szelíd gesztenye

 Cerasus avium (Prunus avium)

 madárcseresznye

 Elaeagnus angustifolia

 keskenylevelű ezüstfa

 Fagus sylvatica

 bükk

 Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

 magyar kőris

 Fraxinus excelsior

 magas kőris

 Fraxinus ornus

 virágos kőris

 Fraxinus pennsylvanica

 amerikai (fehér) kőris

 Gleditsia triacanthos

 lepényfa

 Juglans nigra

 feketedió

 Juglans regia

dió

 Malus sylvestris

 vadalma

 Padus serotina (Prunus serotina)

 kései meggy

 Platanus X acerifolia (Platanus hybrida)

 juharlevelű platán

 Populus alba

 fehérnyár

 Populus canescens

 szürkenyár

 Populus nigra

 feketenyár

 Populus tremula

 rezgőnyár

 Pyrus pyraster (P. communis)

 vadkörte

 Quercus cerris

 cser

 Quercus frainetto (Q. conferta)

 magyar tölgy

 Quercus palustris

 amerikai mocsártölgy

 Quercus petraea (Q. sessiliflora)

 kocsánytalan tölgy

 Quercus pubescens

 molyhos tölgy

 Quercus robur (Q. pedunculata)

 kocsányos tölgy

 Quercus rubra (Q. borealis)

 vörös tölgy

 Quercus virgiliana

 olasz molyhos tölgy

 Robinia pseudoacacia

 fehér akác

 Salix alba

 fehér fűz

 Salix caprea

 kecskefűz

 Salix fragilis

 törékeny fűz

 Sorbus aria

 lisztes berkenye

 Sorbus aucuparia

 madárberkenye

 Sorbus semiincisa

 budai berkenye

 Sorbus torminalis

 barkócaberkenye

 Tilia cordata (T. parviflora)

 kislevelű hárs

 Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

 nagylevelű hárs

 Tilia tomentosa (T. argentea)

 ezüst hárs

 Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra)

 hegyi szil

 Ulmus laevis

 vénic szil

 Ulmus minor (Ulmus campestris)

 mezei szil

 Ulmus procera

 érdeslevelű mezei szil

 Ulmus pumila var. arborea

 turkesztáni szil

B) TŰLEVELŰ FAFAJOK (FENYŐK)



 Abies alba

 jegenyefenyő

 Juniperus communis

 közönséges boróka

 Larix decidua

 európai vörösfenyő

 Larix kaempferi (L. leptolepis)

 japán vörösfenyő

 Picea abies (Picea excelsa)

 lucfenyő

 Picea omorica

 szerb luc

 Picea orientalis

 keleti luc

 Picea sitchensis

 szitkafenyő

 Pinus sylvestris

 erdeifenyő

 Pinus nigra

 feketefenyő

 Pinus strobus

 simafenyő

 Pseudotsuga menziesii (P. taxifolia)

 duglászfenyő

 Taxodium distichum

 mocsárciprus

 Taxus baccata

 tiszafa


2. számú melléklet



Faérték számítás (Radó-féle értékmeghatározás)




Az értékelés az alábbi fő szempontokat veszi figyelembe:


  • a fa életkora
  • a lombkorona állapota
  • a fa elhelyezkedése, termőhelye


  1. Az érték meghatározásánál az alapot az értékfelvétel időpontjában érvényes, négyéves szabványcsemete faiskolai ára adja. Ezt az értéket kell szorozni a fa valószínűsíthető életkorához tartozó szorzószámmal.


                                           

10 éves fa szorzószáma

10

20 éves fa szorzószáma

40

30 éves fa szorzószáma

84

40 éves fa szorzószáma

160

50 éves fa szorzószáma

300

60 éves fa szorzószáma

500

70 éves fa szorzószáma

700

Egyedi védett fa kortól független szorzószáma           

1000



(ha a fa életkora tízéves időköznél pontosabban becsülhető, a két határ évtizedszorzó-átlagával számolunk)


  1. A korból számított értéket a lombkorona állapota szerinti együtthatóval kell tovább      szorozni.


Ezek    - teljesen ép lombkorona esetén: 1

- kissé csonkolt, visszavágott korona esetén: 0,7

- erősen csonkolt, beteg lombkorona esetén: 0,4


  1. A fák felértékelődnek a fában szegény környezetben, tehát a fa elhelyezkedését is figyelembe kell venni az érték meghatározásánál.


- fákban szegény belvárosi területen az együttható: 1

- fákkal átlagosan ellátott területen az együttható: 0,7

- kertvárosban és külterületen: 0,5