Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2010. (II.26.) önkormányzati rendelete

a szennyvízelvezető hálózatba történő utólagos bekötés szabályairól

Hatályos: 2012. 04. 15- 2016. 10. 30

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésének végrehajtására, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet rendelkezéseivel összhangban az alábbi rendeletet alkotja:



Általános rendelkezések


1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a helyi építési szabályzat és szabályozási terv szerinti beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos közműcsatlakozására.


(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed az (1) bekezdés szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység (továbbiakban együtt: érdekeltségi egység) tulajdonosára, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére


(3) Jelen rendelet hatálya kiterjed azon érdekeltségi egységek tulajdonosaira is, akik a szennyvízelvezető hálózatot saját erőből fejlesztik, azzal, hogy saját erőből történő fejlesztés esetén az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az önkormányzat vonatkozó rendeletét kell alkalmazni.


(4) Jelen rendelet hatálya nem terjed ki a 38/1995. (IV.05.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet által fizetendő viziközmű-fejlesztési hozzájárulásra, melynek felhasználásáról az Önkormányzat és az Üzemeltető külön megállapodást köt.


Az érdekeltségi egységek szennyvízelvezető-hálózatba való bekötésének szabályozása


2. § (1) Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a jelen rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni.  


(2) Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra és e rendelet hatályba lépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja.


(3) Az utólagos közműcsatlakozási hozzájárulás kiszámításának módját  jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A hozzájárulás mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok


3. § (1) A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa az Üzemeltetőnél kezdeményezheti.


(2) Az Üzemeltető a benyújtott kezdeményezésről a polgármestert értesíti. Amennyiben a kezdeményező az 2. § (1) szerinti hozzájárulást nem fizette meg, a polgármester az utólagos közműcsatlakozási hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról határozatban dönt.


(3) A csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege 385.000 forint, amelyet 35 hónap alatt havonta egyenlő részletekben kell megfizetni.


(4) Ha a tulajdonos a bekötés kezdeményezésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a csatlakozási díjat egyösszegben, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megfizeti, akkor egy érdekeltségi egység csatlakozási díjaként 330.000 forintot kell megállapítani.


(4a) Ha a tulajdonos korábban már rákötött a szennyvízelvezető-hálózatra, akkor egy később megépült hálózati szakaszra történő átkötés esetén a (3) bekezdés szerinti díj 25%-kal csökkentett összegét kell egyösszegben megfizetni.


(5) Az Önkormányzat és az Üzemeltető a hozzájárulás megfizetésére vonatkozó eljárás rendjéről külön megállapodást köt.


(6) Jelen rendelet alkalmazása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


(7) Az Üzemeltető az érdekeltségi egységnek a szennyvízelvezető hálózatba történő bekötéséhez az utólagos közműcsatlakozási hozzájárulás befizetésének igazolását követően elvi hozzájárulását adja.


(8) A hozzájárulás nem osztható, legalább egy érdekeltségi egység számolandó.


(9) A rendeletben meghatározott díjakat a Közgyűlés minden évben legkésőbb március 31-ig felülvizsgálja.

A Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alap


4. § (1) A Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alap (továbbiakban: Alap) az önkormányzat által létrehozott, a költségvetés elkülönített alszámláján kezelt pénzalap, amelynek elsődleges célja a megépült szennyvízelvezető  hálózatra való csatlakozások elősegítése.


(2) Az Alap bevételei különösen:


  1. A szennyvíz-hálózat fejlesztésére átadott pénzeszköz;
  2. Az önkormányzat részesedése a víziközmű-hálózatot üzemeltető társaság nyereségéből;
  3. Az Alap felhasználható pénzeszközeinek befektetéseiből származó kamat;
  4. A szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozási hozzájárulás összege.



(3) Az Alap terhére a következő kiadások teljesíthetők:


  1. Az utólagos közműcsatlakozáshoz szükséges közművesítési, valamint víziközmű-társulati tagság esetén az érdekeltségi hozzájáruláshoz, valamint a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez külön önkormányzati rendelet alapján nyújtott önkormányzati támogatások.
  2. Szennyvízelvezető hálózat fejlesztés.


(4) Az Alap felhasználásáról a Közgyűlés a tárgyévet megelőző év december 31-ig dönt.

Záró, és értelmező rendelkezések


5. § (1) E rendelet alkalmazásában:


Társulat: azon viziközmű társulat, amely Érd területén érdekeltségi területtel rendelkezik és az érdekeltségi területén a  szennyvízelvezető rendszert kiépítette és átadta az önkormányzatnak, vagy amely a kiépítéshez anyagi forrásokkal az önkormányzattal való megállapodás szerint hozzájárult (Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat és Délbuda Térségi Viziközmű Társulat).


Üzemeltető: az a gazdálkodó szervezet (Ptk. 685.§ c) pont), amellyel az önkormányzat a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetésére szerződést köt.


Házi szennyvízhálózat: az ingatlanon keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló és azt a szennyvízbekötő vezeték vagy a csatlakozó szennyvízhálózat végpontjához szállító szennyvízvezeték-hálózat.


Érdekeltségi egység: a külön jogszabály szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező ingatlan vagy önálló rendeltetési egység, amely egyben önálló szennyvízelvezetési hely.


Szennyvízelvezetési hely: a szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja.


Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport amelynek a szabadból vagy az épületen belül közlekedőből nyíló önálló bejárata van.


Gazdálkodó szervezet: (Ptk. 685.§ c) pont), az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz;


Hozzájárulás: E rendelet alkalmazásában hozzájárulás alatt a közművesítési hozzájárulást, az érdekeltségi hozzájárulást és az utólagos közműcsatlakozási hozzájárulást kell érteni.


Közművesítési hozzájárulás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség.


Érdekeltségi hozzájárulás: A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 35. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség.



(2) Jelen rendelet  2010. szeptember 1-jén  lép hatályba.



dr. Szabolcs Mária

T. Mészáros András

jegyző

polgármester

1. számú melléklet a 13/2010. (II.26.) KGY. rendelethez




Az egy érdekeltségi egységre eső csatlakozási díj mértékének kiszámításának szabályai:


1. A csatlakozási díj mértékét az érdekeltségi egységre eső egységnyi összegnek és az érdekeltségi egységek számának szorzata adja.


2. Az érdekeltségi egységek számát a következő szabályok szerint kell kiszámolni:


Lakossági fogyasztó esetében az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon vagy külön tulajdoni lapon nyilvántartott lakáshasználat, lakóház vagy beépítetlen építési telek (mely a településrendezési terv szerint lakóház beépítésre alkalmas), illetve önálló szennyvízelvezetési hely: 1 érdekeltségi egység.