(egységes szerkezetben a 9/2012. (II.29.), a 39/2012. (VIII.15.), a 47/2012. (X.26.), a 12/2013. (III.29.), a 27/2013. (VII.5.), a 4/2014. (III.27.) és a 19/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelettel)

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (1) bekezdés a) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  29. §-ban kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy

a) megteremtse a jogszabályi hátterét az egyénre szabott személyes gondoskodás nyújtásának a szociálisan rászorultak részére, figyelembe véve korukat, egészségi és mentális állapotukat,

b) segítséget nyújtson a krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzésére, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésére, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítésére,

c) segítse a családokat a gyermekek felnevelésében, a veszélyeztetés megszüntetésében, illetve védelmet biztosítson a családból kiemelt gyermekek számára,

d) meghatározza az önkormányzat által fenntartott közétkeztetést biztosító intézmények napi nyersanyagköltségének összegét, valamint

e) szabályozza az ellátásokért fizetendő térítési díjak mértékét és megfizetésének módját.

2. A rendelet hatálya

2. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 3. §-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre, valamint mindazon természetes személyekre, akikre tekintettel az illetékes önkormányzat, vagy többcélú kistérségi társulás Érd Megyei Jogú Város önkormányzatával feladat-ellátási szerződést kötött,

b) Azon költségvetési szervekre, ahol Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata törvény alapján közétkeztetést biztosít, továbbá az e közétkeztetésben részesülő személyekre.

II. Fejezet

A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

3. Közös szabályok

3. § (1) Az Önkormányzat ellátási területén alap és szakosított ellátási formában nyújt segítséget az arra rászoruló igénylőknek.

(2) Az alapellátás formái:

1. 1. gyermekek napközbeni ellátása:
   

1.1 bölcsődei ellátás,

1.2 bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátása biztosításának érdekében családi

      napközibe való elhelyezés,

1.3 gyermekek napközbeni ellátása keretében történő gyermekétkeztetés,

1.4 házi gyermekfelügyelet

2. 2. szociális étkeztetés,
   
3. 3. házi segítségnyújtás,
   
4. 4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
   
5. 5. családsegítés,
   
6. 6. támogató szolgáltatás,
   
7. 7. utcai szociális munka,
   
8. 8. gyermekjóléti szolgáltatás,
   
9. 9. idősek nappali ellátása,
   
10. 10. fogyatékosok nappali ellátása,
    
11. 11. hajléktalanok nappali ellátása,
    
12. 12. éjjeli menedék,
    
13. 13. családok átmeneti otthona,
    
14. 14. hajléktalanok átmeneti ellátása,
    
15. 15. gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezés, amely szükség esetén helyettes szülőnél is történhet.
    

(3) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az érdi lakcímmel nem rendelkező személyek számára a (2) bekezdésben meghatározott ellátásokat az alábbi esetekben biztosítja:

a) ha az állandó lakóhely szerinti önkormányzat az igénybevevő után megállapodásban vállalja az e rendeletben meghatározott intézményi térítési díj megfizetését az Önkormányzat részére, vagy

b) ha az igénybevevő, vagy törvényes képviselője az intézményi térítési díj megfizetését vállalja, vagy

     c) kistérségi megállapodás esetén a megállapodásban meghatározott összeg megfizetése ellenében, vagy

d) súlyos veszélyeztetettség, elháríthatatlan kár fennállása esetén, legfeljebb egy hét időtartamra.

(4) Az Önkormányzat szakellátás keretében biztosítja az idősek bentlakásos otthoni elhelyezését.

4. §  Azokban az esetekben, amikor a kivizsgálásra jogosult (érdekképviseleti fórum) határidőben nem intézkedik, vagy intézkedésével nem értenek egyet, a Szociális és Egészségügyi Bizottság folytat le vizsgálatot, illetve hoz döntést.

4. Az ellátások igénybevétele

5. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás hivatalból is kezdeményezhető az ellátásra szoruló érdekében.

(2) A kérelmet a gondoskodást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az intézményvezető (tagintézményvezető) minden esetben köteles az illetékességet, új igénylők esetén a szociális rászorultságot vizsgálni, illetve az Szoctv-ben meghatározottak szerint felülvizsgálni, házi segítségnyújtás esetén pedig elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatát.

(4) A kérelemhez csatolni kell mindazon vonatkozó jogszabályban előírt, illetve az intézmény által meghatározott mellékletet és igazolást – ideértve a speciális orvosi véleményt is –, mely a jogosultság elbírálásához és a térítési díj megállapításához szükséges.

(5) A térítési díj-fizetési kötelezettséggel járó ellátások esetén csatolni kell a rendszeres jövedelem esetén az utolsó havi nettó jövedelemigazolást, egyéb jövedelmeknél az utolsó egy évről szóló igazolást. Amennyiben az ellátott a jövedelmét hitelt érdemlően igazolni nem tudja, a kérelmező  büntetőjogi felelősége tudatában tett vonatkozó nyilatkozata is elfogadható.

(6) A bölcsődei igénybevételre irányuló kérelmet – tárgyév szeptember 1. napjától történő felvételhez – a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani tárgyév március 1. napjától március 16. napjáig. Az intézmény vezetője a benyújtott kérelmekről legkésőbb tárgyév április 30. napjáig dönt. A határidőn túl benyújtott kérelmeket az intézmény vezetője előjegyzésbe veheti.

6. § (1) A szolgáltatások igénybevételéről és az elhelyezésről az intézményvezető (tagintézmény-vezető) dönt azzal, hogy az egyes ellátásoknál meghatározott különös méltánylást érdemlő esetek fennállása esetén a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatát figyelembe kell vennie.

(2) A szociális otthonban történő több soron kívüli elhelyezés iránti kérelem esetén az igény kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető (tagintézmény-vezető) az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének (bizottság) bevonásával dönt.

(3) A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos döntéséről köteles az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét 15 napon belül értesíteni.

(4) Az intézményvezető (tagintézmény-vezető) az ellátás igénybevételének megkezdése előtt a jogosulttal, vagy törvényes képviselőjével a Szoctv. 94/C. § (3) bekezdésében és a Gyvt. 32. § (7) bekezdésében meghatározott tartalmú megállapodást köt, melyről 15 napon belül értesíti a fenntartót.

(5) A Szoctv. 94/A. § (3) bekezdésében és a Gyvt. 32. § (4) bekezdésében foglalt esetekben a Közgyűléstől átruházott hatáskörben a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

(6) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 12/2013. (III.29.) önkormányzati rendelet.

5. Az egyes ellátási formák

7. § (1) A bölcsődei elhelyezés iránti igény kielégítésénél vizsgálni kell a szociális rászorultságot. Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a gyermeket, akinél az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

1. a) akit szülője, eltartója egyedülállóként nevel és a bölcsődei elhelyezést kereső tevékenység létesítése miatt kéri,
   
2. b) aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
   
3. c) ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíj minimum 250%-át,
   
4. d) akit a gyámhatóság szociális rászorultság miatt felvételre javasol,
   
5. e) ahol a gyámhatóság a védelembe vétel keretén belül kötelezi a szülőt a bölcsőde igénybevételére.
   
6. f) különös méltánylást érdemlő esetben vehető fel az a gyermek, akire nézve szülője, eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.
   

(2) Az (1) bekezdés f) pontja tekintetében különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha a bölcsődei elhelyezéssel a gyermek fejlődése jobban biztosítható, vagy a szülő a gyermek nevelését, gondozását másképp nem tudja biztosítani.

(3) Azon gyermekek részére, akiknek bölcsődei felvételét férőhelyhiány miatt elutasították, és törvényes képviselőjük a döntés ellen fellebbezést nyújtott be, az Önkormányzat a rendelkezésre álló férőhelyek függvényében családi napközikben való elhelyezéshez nyújt segítséget.

(4) A családi napköziben történő elhelyezésről, a szolgáltatási szerződésben foglalt létszámok betöltése érdekében, a Szociális és Egészségügyi Bizottság egyéni kérelem esetén is dönthet az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultság figyelembevételével.

(5) A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás), vagy szervező tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani. A gyermekjóléti alapszolgáltatásokon túl a Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet és készenléti szolgálatot is biztosít.

8. §  A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az étkeztetést az önkormányzat korhatárra tekintet nélkül munkanapokon biztosítja az arra rászorulóknak. Az étkeztetés igénybevételéhez a háziorvos igazolása szükséges, amely tartalmazza a rászorultság indokát, időtartamát (határozott, vagy határozatlan időt).

9. § (1) A házi segítségnyújtás a Szoctv. 63. §-ában meghatározottak szerint biztosított ellátás.

(2) A házi segítségnyújtás szempontjából szociális rászorultnak kell tekinteni a 36/2007. (XII.22.) SZMM. rendeletben meghatározott személyeket.

10. §  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a Szoctv. 65. §-ában meghatározottak szerint biztosított ellátás.

11. § (1) Házi gyermekfelügyelet keretében az Önkormányzat hat hónap időtartamra,– mely kérelemre legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható – de legfeljebb a gyermekek 2 éves koráig, napi 8 órában gondozónőt biztosít azon családok részére, ahol hármas, vagy annál nagyobb számú ikrek születnek. A szociális rászorultság az ellátás igénybevételének feltétele.

(2) Szociálisan rászorult az a család, ahol az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a) a nagyszülő munkaviszonyban áll, vagy betegsége illetve lakóhelyének nagy távolsága miatt segítséget nem tud nyújtani, vagy

b) ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át.

12. § A családsegítés a Szoctv. 64. §-ában meghatározottak szerint biztosított ellátás.

13. § Az utcai szociális munka keretében Szoctv. 65/E. §-ában meghatározottakat kell biztosítani.

14. § A támogató szolgáltatás a Szoctv. 65/C. §-ában meghatározottak szerint biztosított ellátás.

15. §  A nappali ellátást nyújtó időskorúak klubja igénybevételére az a tizennyolc évnél idősebb személy jogosult, aki önmaga ellátására részben képes, kora, egészségi állapota miatt gondoskodásra szorul és vállalja az intézmény házirendjében leírt együttélési szabályok betartását.

16. §  (1) A Habilitációs Központ a fogyatékos gyermekek és felnőttek nappali ellátását biztosítja.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben napi 4 órára vehető fel olyan fogyatékos személy, akire nézve szülője, vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül különösen:

a) ha a családban más ápolásra szoruló személy is van,

b) ha a gondviselő egyedülállóként eltartója a fogyatékos személynek,

c) ahol a családban a fogyatékos személyen kívül kiskorú gyermeket is nevelnek.

17. §  A nappali melegedő munkanapokon 8.00-16.00 óra között a rászorulóknak, hajléktalan személyeknek nyújt nappali tartózkodási lehetőséget.

18. § Az átmeneti elhelyezés az átmenetileg hajléktalanná vált, krízishelyzetbe került rászorulók részére nyújt ellátást.

19. § A bentlakást biztosító, ápolást, gondozást nyújtó idősek szociális otthona igénybevételére az jogosult, akinek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, és az intézményvezető (tagintézményvezető) által elvégzett vizsgálat alapján napi 4 órás gondozási szükségletet igényel. Felvehető a fenti ellátást nyújtó intézetbe az a tizennyolcadik életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.

                              6. Az ellátásért fizetendő térítési díjak, kedvezmények

20. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel térítési díjat kell fizetni.

(2) A Szoctv. 115/A §-ban, valamint a Gyvt. 149. §-ban meghatározottakon túlmenően nem kell térítési díjat fizetni az alábbi ellátásokért:

a) Hatályon kívül helyezte a módosításáról szóló 9/2012. (II.29..) önkormányzati rendelet 2012. augusztus 31-ével.

       b)  házi gyermekfelügyelet,

       c)  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

       d)  nappali ellátást nyújtó idősek klubja ellátásában részesülők szállítása.

(3) A személyi térítési díjat a megfizetésére kötelezettnek az intézményi térítési díj megállapítását követő hónap elsejétől kell fizetnie. Az intézményi térítési díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj összege: 

a)  szociális és gyermekjóléti gondoskodás – kivéve családok átmeneti otthona – esetén a Szoctv. 114-119/B. §-aiban, valamint a Gyvt. 146-151. §-aiban foglaltak figyelembevételével megállapított összeg, kivéve a b) és c) pontban foglalt esetet;

b) a családok átmeneti otthona esetén a személyi térítési díj felnőtteknek havi 5.000,- Ft, gyermekeknek havi 3.000,- Ft, mely azonban nem haladhatja meg a kötelezett jövedelmének 25 %-át.

c) bölcsődei gondozás személyi térítési díja havi 10.000,- Ft, azzal, hogy a gyermek intézményből való – két hetet meghaladó – távolmaradása idejére mentesül annak megfizetése alól a térítési díj fizetésére kötelezett személy.

(5) Szociális étkeztetés esetén az étel kiszállítása térítésköteles, melyért a mindenkori intézményi térítési díjat kell megfizetni.

(6) A személyi térítési díj összegét az intézményvezető (tagintézmény-vezető) a (4) bekezdés alapján állapítja meg.           

(7) A személyi térítési díj csökkentésére, valamint elengedésére nincs lehetőség.

7. Az ellátás megszűnésének módjai

21. §  A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik a Szoctv. 100. §-101. §-ban és a Gyvt. 37/A. §-ban meghatározott esetekben.

III. Fejezet

Közétkeztetéssel kapcsolatos rendelkezések

8. Közös szabályok

22.§ (1) Közétkeztetésben részesülőnek minősül az a személy, aki az önkormányzat által biztosított gyermekétkeztetésben vagy munkahelyi étkeztetésben (alkalmazotti étkeztetés) részesül.

(2) A közétkeztetés nettó nyersanyagköltségét, adagonként és ellátotti körönként a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A közétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(4) Az étkeztetésért az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője személyi térítési díjat köteles fizetni.

(5) A fizetendő személyi térítési díj összege

a) gyermekétkeztetés esetén a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a külön jogszabályban megjelölt kedvezmények figyelembevételével megállapított összeg,

b) alkalmazotti étkeztetés esetén a 2. mellékletben meghatározott nyersanyagköltség  általános forgalmi adóval növelt összegének 216%-a és az igénybe vett  étkezések számának szorzata.

(6) A fizetendő személyi térítési díj összegét a térítési díj megfizetésére köteles személy a tárgyhó tekintetében előre, - kivételt képez a bölcsődei személyi térítési díj ahol utólag-  a költségvetési szerv vezetője által átadott készpénz-átutalási megbízáson (csekken) az azon jelzett fizetési határidőig, vagy készpénzben az intézmények által kijelölt befizetési napokon, vagy átutalással az intézmények által meghatározott időpontig köteles megfizetni. A számlázás az intézményektől beérkezett adatszolgáltatás alapján a várható étkezési napok figyelembevételével történik. A hiányzások utólag kerülnek jóváírásra.

9. Eljárási rendelkezések

23. § (1) Ha a jogosult az ellátását betegség vagy egyéb ok miatt nem kívánja igénybe venni, e tényt az intézmény vezetője felé legkésőbb a tárgynapon 11.00 óráig személyesen, telefonon vagy elektronikus úton be kell jelentenie. A jogosult a bejelentést követő naptól mentesül a térítési díj fizetése alól.

(2) Az étkeztetés újbóli igénylését az esedékességet megelőző napon 11.00 óráig kell bejelenteni az intézményvezetőnél (tagintézmény-vezetőnél), aki ezen bejelentéseket oly módon és időben továbbítja az Intézményi Gondnokság felé, hogy az legkésőbb 11.30 óráig megküldhető legyen az ellátás szolgáltatója felé.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti:

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 13/2000. (III.21.) önkormányzati rendelet.

2. Az önkormányzat által fenntartott élelmezést nyújtó intézmények napi nyersanyagköltségének meghatározásáról szóló 8/1996. (III.13.) önkormányzati rendelet.

25. § Nem lép hatályba a 67/2011. (X.5.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelethez

(A feltüntetett díjak az általános forgalmi adót tartalmazzák)

  *súlyozott számított átlag a normál és diétás étkezés tényleges igénye alapján

2. melléklet a 83/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelethez⁵

Az önkormányzat által fenntartott élelmezést nyújtó intézmények

napi nyersanyag költsége  2013. szeptember 1-jétől

(ÁFA nélkül, Ft-ban)