Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

 Általános rendelkezések

1. A  rendelet  célja

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatai  ellátásához szükséges vagyonával történő átlátható, hatékony, eredményes, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő, a teherbíró képességéhez és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez igazodó gazdálkodásának szabályait.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat  tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő alábbi vagyonelemekre:

1. minden birtokba vehető - ingó és ingatlan - dolog, valamint a dolog módjára   hasznosítható természeti erő;

b)  pénzügyi eszköz;

c)  gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető társasági részesedés;

d) bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű   jogként nevesít;

e)  vagyoni értékű követelés, fizetési kötelezettség.

(2) E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha az Önkormányzatnak 

1. a tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó rendelete;
2. közterületek használata esetében, a közterületek használatáról szóló rendelete;
3. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete;
4. a helyben központosított közbeszerzési eljárásokról szóló rendelete;
5. a „Lakásért életjáradékot” programról szóló rendelete;
6. az önkormányzati beruházások előkészítéséről, jóváhagyásáról és megvalósítási rendjéről szóló rendelete;
7. az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendelete

eltérően nem rendelkezik.

(3) A bankszámlán, betét- vagy elkülönített számlán lévő követelésre, rendelkezésre tartott hitelkeretre külön jogszabályok rendelkezései irányadók.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

3. Törzsvagyon

3. §  (1)  A nemzeti vagyon részét képező önkormányzati vagyonnak a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a gyakorlását szolgáló törzsvagyonába tartozó,

1. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, törvény által meghatározott forgalomképtelen ingatlan vagyonelemeit jelen rendelet 1/a. függeléke,
   
2. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, a 3. § (2) bekezdése által meghatározott forgalomképtelen ingatlan vagyonelemeit jelen rendelet 1/a. függeléke,
   
3. korlátozottan forgalomképes, törvény és a 3. § (3) bekezdése által meghatározott ingatlan vagyonelemeit jelen rendelet 1/b. függeléke
   

tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a forgalomképtelennek minősülő vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként kijelöli, és egyben forgalomképtelen törzsvagyonnak minősíti az alábbi vagyonelemeket:

(3)¹ Amennyiben nem tartoznak a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá az Önkormányzat törzsvagyonának korlátozottan forgalomképes vagyonát képezik, különösen:

a) a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó közterületek, 

b) műemlékek, helyi védett területek, helyi egyedi védelem alatt álló építmények,

c) kulturális javak, gyűjtemények

d) védett természeti területek,

e) erdők,

f) szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanok,

g) mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy helyi rendelet annak nyilvánít.

4. Üzleti vagyon

4. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazon vagyonelemek, melyek nem tartoznak a 3. § hatálya alá.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonba tartozó ingatlan vagyonelemeit a rendelet 1/c. függeléke tartalmazza.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

5. § (1) Az Önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott értékelési elveknek megfelelő értéken kell nyilvántartani.

(2) A vagyonkimutatás a mérleg fordulónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. A vagyonkimutatás folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni, a vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz csatolni kell.

(3) A zárszámadásról szóló rendelet részét képező vagyonkimutatás szerkezeti felépítését a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

(2) Az ingatlanvagyon-kataszter adatainak meg kell egyeznie a vagyonkimutatásban szereplő adatokkal, a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, és a valós állapottal.

(3) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben is át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

7. § (1) Az Önkormányzat a vagyongazdálkodását érintő szerződésekről a jegyző útján Központi Szerződés-nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések egy példányát a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül a Központi Szerződés-nyilvántartásban kell elhelyezni.

IV. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának általános  szabályai</SPAN>

5. Tulajdonosi jogok gyakorlása

8. § (1) A tulajdonost megillető jogokat a Közgyűlés, átruházott hatáskörben a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja.

(2) A Közgyűlés az önkormányzati vagyon kezelésével és fejlesztésével vagyonkezelési szerződéssel – törvényben szabályozott kivételekkel és e rendelet keretei között – vagyonkezelőt bízhat meg.

(3) A vagyonkezelő – a szerződéssel összhangban – a tulajdonosi jogok gyakorlója nevében gyakorolja a polgári jogi kapcsolatokban a tulajdonost megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(4) A vagyonkezelő felett az ellenőrzési jogot a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság gyakorolja.

6. A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodás terv

9. § (1)  A Közgyűlés a gazdasági program megalkotásával egyidejűleg közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet (továbbiakban: vagyongazdálkodási terv) készít. A vagyongazdálkodási tervről szóló határozatot az éves költségvetési rendeletekben figyelembe kell venni.

(2)  A  vagyongazdálkodási terv tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére,   hasznosítására,   átruházására,   gyarapítására    vonatkozó    célkitűzéseket.

(3) Az Önkormányzat vagyonának  kezelésére, hasznosítására, átruházására,gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor. 

7. Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

10. § (1) Az önkormányzati vagyon részét képező vagyonelem tulajdonjogának megszerzésére, átruházására, hasznosítására illetve bármely módon történő megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően annak forgalmi értékét,

a) ingatlan vagyonelem esetében - amennyiben annak várható forgalmi értéke vagy a vagyonkataszterbeli becsült értéke a nettó ötmillió forintot meghaladja - ingatlanszakértő  által készített forgalmi értékbecslés alapján,

b) a nettó ötmillió forintot meg nem haladó várható forgalmi értékű vagy a vagyonkataszterbeli becsült értékű ingatlan esetében a várható forgalmi értéken vagy a vagyonkataszterbeli becsült értéken,

c) ingó vagyonelem esetében - amennyiben annak várható forgalmi értéke vagy a könyv szerinti értéke a nettó egymillió forintot meghaladja - megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakértő értékelése alapján, legalább a könyvszerinti nyilvántartás értéken,

d) a nettó egymillió forintot meg nem haladó várható forgalmi értékű vagy könyv szerinti értékű ingó esetében a könyv szerinti nyilvántartás értéken,

e) tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében 30 naptári napon belüli, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték alapján,

f) tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok esetében, üzletrészek és vagyoni értékű jogok esetében hat hónapnál nem régebbi egyedi üzleti értékelés alapján,

g) hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a könyv szerinti értéke alapján,

h) egyéb vagyonelemek esetén könyv szerinti érték alapján

kell meghatározni.

(2) Az  értékbecslés az elkészítésétől számított hat hónapig érvényes, amennyiben a körülményekben időközben lényeges változás nem állott be azzal, hogy az értékbecslésben prognosztizálással ki kell térni arra is, hogy várhatóan hogyan alakul a forgalmi érték az érvényesség ideje alatt.

(3) Amennyiben a vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll hat hónapnál régebben, de egy évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható.

V. Fejezet

Az önkormányzati vagyon kezelésének szabályai

8. Vagyonkezelői jog alapítása

11. § (1)   Önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan ellenérték fejében vagy az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel ingyenesen vagyonkezelésbe adható.

(2) A vagyonkezelői jog – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott eszmei hányadok szerint – több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

(4) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatók.

(5) Vagyonkezelői jogot kizárólag Közgyűlés alapíthat.

9. Vagyonkezelői jog gyakorlása

12. § (1) A vagyonkezelőt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - megilletik - a törvényben meghatározott korlátozásokkal - a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.

(2) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait továbbá birtokláshoz fűződő jogainak sérelme esetén birtokvédelemre jogosult.

(3) Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel.

13.  §  A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,

e) tűrni az Önkormányzatnak a vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit illetve közreműködni az ilyen ellenőrzésekben,

f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

14. § (1) A tulajdonos Önkormányzat ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az Önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.

(2) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.

15. § (1) Az Önkormányzat előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni a vagyonkezelő - ha a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenést meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz. A beruházás, felújítás értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel - kell igazolnia, és a beruházásról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, számlákkal alátámasztva az Önkormányzatnak be kell számolnia. Az Önkormányzat jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor tételesen ellenőrizni.

(2) Az előzetes írásbeli engedélyre vonatkozó döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az Önkormányzathoz történő beérkezését követő rendes közgyűlésen kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. Ezen határidő elteltét követően a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.

16. § (1) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez a  Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

10. Vagyonkezelői jog ellenértéke

17. § (1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag ellenérték fejében alapíthat.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt az Önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(3) A vagyonkezelői jog ingyenesen alapítható, ha a (2) bekezdésben foglalt körülmények figyelembe vételével megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.

(4) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő az ellenértékként megállapított pénzösszeget egy összegben vagy részletekben fizeti meg. A fizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza.

(5) Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján ellenérték fizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az Önkormányzat - amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(6) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem fizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

(7) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

11. Vagyonkezelés ellenőrzése

18. § (1) Önkormányzati vagyon kezelőjét az őt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás, az önkormányzati érdekeket sértő gazdálkodás, az e körbe sorolható intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.

19. § (1) A tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

a) az ellenőrzött helyiségeibe, ingatlanaiba belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást kérni.

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentés-tervezetre észrevételt tenni.

(3) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

(4) A tulajdonosi ellenőrzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási, vagyon-nyilvántartási állapot rendezését vagy más intézkedés megtételét

(5) A vagyonkezelő ellenőrzésével kapcsolatos a 11. alcímben részletezett tulajdonosi jogokat a ³Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság gyakorolja. A Bizottság az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről évente, illetve szükség szerint beszámol a Közgyűlésnek.

12. Haszonélvezeti jog alapítása

20. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag törvényben meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Haszonélvezeti jog alapításáról kizárólag a Közgyűlés dönthet.

13. Önkormányzati fenntartású intézmények vagyonhasználati

és hasznosítási szabályai

21. § (1) Az Önkormányzat az önkormányzati intézmény alapító okiratban meghatározott alap tevékenysége ellátásának céljából és annak idejére az intézmény ingyenes használatába adja az ehhez szükséges vagyonelemeket.

(2) Az intézmény vezetője jogosult dönteni, a használatában lévő vagyonelemek tekintetében

a) nettó 1 millió forint könyv szerinti értékhatárt meg nem haladó ingó vagyon tulajdonjogának megszerzéséről, átruházásáról, megterheléséről és hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész hasznosításáról, legfeljebb egy év időtartamra, kizárólag önköltség számítás alapján, a szerződés meghosszabbításának lehetősége nélkül.

(3) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal a tulajdonos képviseletében:

a) a nettó 1 millió forint könyv szerinti értékhatárt meghaladó ingó vagyon tulajdonjogának megszerzéséről, átruházásáról, megterheléséről és hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész hasznosításáról legfeljebb három év időtartamra, kizárólag önköltség számítás alapján, a szerződés meghosszabbításának lehetősége nélkül.

(4) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a Közgyűlés hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal

a) nettó 25 millió forint könyv szerinti értékhatárt meghaladó ingó vagyon megszerzéséről, átruházásáról, megterheléséről és hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész kizárólag önköltség számítás alapján, három évet meghaladó időtartamra történő bérbe illetve használatba adásáról, valamint megterheléséről.

(5) Az intézmény vagyonhasznosítása kizárólag az alaptevékenységet meghaladó célra és időre – ezen tevékenységek  sérelme nélkül – végezhető.

(6) Az önkormányzati intézmény vezetője az e szakasz alapján meghozott vagyonhasznosítás keretében hozott döntéseiről minden év május 31-ig, írásban beszámol a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottságnak.

22. § (1) Az önköltségszámításon alapuló bérleti díj mértékét minden évben Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat beszámolójának elfogadását követő május 31-ig az intézmények által megküldött önköltségszámítás alapján a Köznevelési és Művelődési Bizottság véleményezi és a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság határozza meg. 

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bérleti díj mértékétől egyedi, különleges méltányolást érdemlő esetben a 21. § (2) b) pont alkalmazásakor az intézményvezető a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság hozzájárulásával eltérhet.

23. § Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyak selejtezését 100 000 forint egyedi bruttó beszerzési ár alatt saját hatáskörben, bruttó 100 000 forintot meghaladó egyedi beszerzési ár felett a polgármester hozzájárulásával végezhetik.

VI. Fejezet

Az önkormányzati vagyon megszerzésének, átruházásának, hasznosításának szabályai

14. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra vonatkozó szabályok

24. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon átruházásáról, törvény által nem tiltott megterheléséről, azon vagyoni értékű jog alapításáról vagy egyéb módon történő hasznosításáról a Közgyűlés dönt.

15. Az üzleti vagyonra vonatkozó szabályok

25. § (1) Amennyiben a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke a nettó 25 millió forintot meghaladja, a vagyontárgy megszerzésével, átruházásával, megterhelésével, azon vagyoni értékű jog alapításával vagy egyéb módon történő hasznosításával, illetve nem önkormányzati vagyontárgyon vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatot  a Közgyűlés teszi meg a hatályos költségvetési rendelet keretei között.

(2) Nettó 25 millió forint egyedi  forgalmi értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy megszerzésével, átruházásával, megterhelésével, azon vagyoni értékű jog alapításával vagy egyéb módon történő hasznosításával, illetve nem önkormányzati vagyontárgyon vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatot a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság teszi meg. Ezen jognyilatkozatokról a Közgyűlés részére annak soron következő ülésén a Bizottság köteles beszámolni.

(3)  Nettó 5 millió forint egyedi  forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingó vagyontárgy esetében a tulajdonosi jognyilatkozatot a polgármester teszi meg. Ezen jognyilatkozatokról a Közgyűlés részére évente egyszer a polgármester köteles beszámolni.

16. Az önkormányzati vagyon pályáztatására vonatkozó szabályok

26. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása, ha annak 10. § szerinti értéke a mindenkori költségvetési törvényben kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladja, kizárólag pályáztatás alkalmazásával történhet az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőnek.

(2) Pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet. Nyilvános a pályázat, ha:

a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy

b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

(3) A tulajdonosi joggyakorló a (1) bekezdésben felsorolt esetek körén kívül is dönthet a pályáztatás lefolytatásáról.

(4) A pályáztatás módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jog gyakorlója dönt. A pályáztatási eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv is megbízható. A kiíró képviselője a pályáztatás lebonyolításának egyéb, technikai szabályait - e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével - maga állapítja meg és felelős a pályáztatás szabályszerűségéért.

(5) Az Önkormányzat által kiírt pályáztatási eljárás szabályait e rendelet 1. és 2. mellékletei tartalmazzák.

17. Önkormányzati   vagyon  ingyenes átruházása

27. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, ingyenes használatba adása illetve ilyen vagyonon vagyoni értékű jog alapítása kizárólag a Közgyűlés minősített többséggel elfogadott döntésével történhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés kizárólag törvény által meghatározott esetben lehetséges.

18. Ingyenes vagyonszerzés

28. § (1) Vagyon tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jognak az ingyenes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a 25.§ szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni.

(2) Ha a vagyon ingyenes felajánlása az Önkormányzat vagyonkezelője részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségeket képes teljesíteni. 

(3) Nem fogadható el olyan vagyontárgy, melynek terhei elérik vagy meghaladják annak értékét. Az Önkormányzat kötelező feladatainak vagy a város településfejlesztési koncepciójában meghatározott feladatok ellátása érdekében a Közgyűlés ettől eltérhet a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság döntése alapján.

VII. Fejezet

  Az önkormányzati tulajdonosi joggyakorlás különös szabályai

19. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli

vagy peren kívüli egyezség megkötése

29. § (1) Az Önkormányzat tényleges és várományi illetve tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli, illetve nemperes eljárásban létrejövő egyezség megkötéséről abban az esetben születhet döntés, amennyiben a vagyont érintő peres vagy nemperes eljárás már folyamatban van, vagy a peres, illetve nemperes eljárás megindítását valamelyik fél már kilátásba helyezte.

(2) Az egyezség megkötéséről

a)  az egyezségben szereplő nettó 25 millió forint egyedi értékig az egyezség tárgya szerint illetékes szakbizottság véleménye alapján a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság dönt,

b) az egyezségben szereplő nettó 25 millió forintot meghaladó  egyedi érték esetén a Közgyűlés jogosult dönteni.

20. A követelés elengedés és a tartozásátvállalás szabályai

30. § (1) Követelést elengedni, tartozást átvállalni költségvetési előirányzattal megtervezve és költségvetési kiadásként elszámolva lehet.

(2) Követelésről lemondani csak e rendeletben meghatározott módon és esetekben lehet.

(3) Követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – csak abban az esetben van lehetőség, ha a követelés érvényesítése aránytalanul nagy költségekkel járna, vagy a lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat.

(4) Késedelmi kamatkövetelés gazdálkodó szervezek esetében megállapodás alapján, természetes személyek esetében pedig méltányosságból mérsékelhető, vagy eltörölhető. Méltányosság feltételeinek vizsgálata során azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését veszélyezteti-e. Gazdálkodó szervezet esetében a megállapodásra akkor kerülhet sor, ha a teljes kamatkövetelés érvényesítése a gazdálkodó szervezet gazdálkodási tevékenységének ellehetetlenülését eredményezné.

(5) Bérleti díj, használati díj, illetve egyéb polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére akkor van lehetőség, ha

a) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy megélhetését jelentősen megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermeke tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettségébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné,

b) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné, és ez valamely közérdekű cél megvalósítását veszélyeztetné, illetve az Önkormányzat érdekeit sértené.

(6) Követelések elengedéséről, tartozások átvállalásáról, illetve ezzel összefüggésben az Önkormányzat tényleges, illetve várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről, valamint követelés elismeréséről

a) nettó 1.000.000,-Ft értékhatárig a polgármester,

b) nettó 1.000.000,- Ft érték feletti, de nettó 5.000.000,- Ft-nál nem nagyobb érték esetén a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság,

c) nettó 5.000.000,- Ft felett a Közgyűlés

jogosult dönteni.

21. Telekalakítás

31. §  A polgármester, mint tulajdonosi joggyakorló dönt a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elkészítetéséről, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről. A polgármester ezen döntéseiről a Közgyűlésnek évente egyszer beszámol.

22. Hatósági, bírósági eljárások

32. § Az önkormányzati vagyontárgyakat közvetlenül érintő vagy azokkal kapcsolatos önkormányzati érdekek megóvása miatt szükségessé váló közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásokban az ügyfél jogait a polgármester, illetve vagyonkezelési, vagy vagyongazdálkodási szerződés esetén - a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő vagy vagyongazdálkodással megbízott gyakorolja.

23. A belterületi beépítetlen ingatlanok bérbeadása

és a termőföldek haszonbérbe adása

33. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi beépítetlen ingatlanok bérbeadásáról és a termőföldek haszonbérbe adásáról e rendelet 25.§ szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni.

24. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

 34. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, valamint a tulajdonába kerülő vagyontárgyak kezelésére, hasznosítására, üzemeltetésére, gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének törvény által hatáskörébe tartozó jogait a Közgyűlés közvetlenül gyakorolja.

(3) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli azzal, hogy a legfőbb szerv döntését megelőzően a Közgyűlés határoz az alábbi kérdésekben:

a)   a társasági szerződés jóváhagyása, valamint módosítása,

1. gazdasági társaság részéről új gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, más gazdasági társaságban részesedés megszerzése, elidegenítése, átruházása,
2. az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,
3. a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulásának elhatározása.

(4) Az Önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

25. Tulajdonosi jogok gyakorlása társasházi  tulajdon esetén

35. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő társasházi tulajdon esetén a társasházi közgyűlésen a polgármester a tulajdonosi joggyakorló, azzal, hogy a döntéseiről évente egyszer a Közgyűlésnek beszámol.

VIII. Fejezet

26. Közzétételi szabályok

36. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintő döntések közzétételére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. számú mellékletének 4. pontját kell alkalmazni.

(2) A közzétételt a Törvény 33. § (1) bekezdésének megfelelően Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéssel kell teljesíteni.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

37. § (1)  A rendelet a kihirdetését követő napon  lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 36/2008. (VI.27.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti az 5/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelethez

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

VERSENYTÁRGYALÁSI SZABÁLYZATA

A versenytárgyalási eljárás általános szabálya

Az Önkormányzat versenytárgyalást írásbeli pályázat vagy árverseny útján tart.

A pályázati eljárás általános szabályai

1/A. A pályázati eljárások egyfordulósak és nyilvánosak, kivételesen indokolt esetben kerülhet sor zártkörű pályázat kiírására.

1./A/2. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, annak leghatékonyabb hasznosítása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé. A pályázat zártkörűvé tételéről a kiíró az írásban előterjesztett indokok alapján külön, minősített többséggel elfogadott határozatban dönt.

1./A/3. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázót kell meghívni.

2. A pályázati eljárásokban természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, illetve jogi személy vagy ezek konzorciuma vehet részt.

A pályázat kiírása és meghirdetése

3. A pályázati eljárás a pályázat kiírásával indul.

4. A pályázat kiírásáról a Vagyonrendeletben meghatározott tulajdonosi döntésre jogosult gondoskodik.

5. A pályázati hirdetmény teljes szövegét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, kivonatát a helyi lapban közzé kell tenni, és az Önkormányzat honlapján meg kell jeleníteni.

Zártkörű pályázat esetén a felhívás szövegét közvetlenül kell megküldeni az ajánlattevőknek.

6. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a kiíró megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat tárgyát, szükség esetén értékét,

c) a kiíró által elfogadható minimál vételárat,

d) az elidegenítés/használat feltételeit, a fizetési módot,

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,

f) a pályázattal kapcsolatos adatok, információk szolgáltatásának helyét,

g) a tájékoztatást arról, hogy a kiíró fenntartja-e azt a jogot, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelenné nyilvánítsa, illetve visszavonja,

h) a pályázati biztosíték (bánatpénz) megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, mellékkötelezettséggé alakítás lehetőségét,

i) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját,

j) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét,

k) az eredményhirdetés módját, helyét, idejét

l) tárgyalásos eljárásra való áttérés lehetőségét.

A pályázati biztosíték

7. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték nyújtásához köthető, melyet a kiíró által a pályázatban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni.

8. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, vagy az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat, vagy az adott ajánlat eredménytelensége megállapítása esetén vissza kell fizetni.

9. Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az érdekkörébe felmerült más okból hiúsult meg.

Az ajánlat

10. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő nevét, lakóhelyét (székhelyét), telefonszámát, telefaxszámát,

b) az ajánlattevő rövid bemutatását, tevékenységét,

c) a megajánlott vételár, vagy ellenszolgáltatás összegét,

d) az ajánlat pénzügyi feltételeit, a fizetés módját,

e) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatot,

f) a pályázati biztosíték megfizetésére vonatkozó igazolást.

11. Amennyiben az ajánlattevő jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy cégbejegyzés iránti kérelmének másolatát, illetve a nyilvántartásba vételről szóló okiratot, az aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát, amennyiben ilyenre kötelezett.

12. Amennyiben az ajánlattevő egyéni vállalkozó az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő vállalkozói engedélyének hiteles másolatát.

12/A. Amennyiben az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban a 11. és 12. pontban meghatározott dokumentumok nem léteznek, az azzal egyenértékű dokumentumokat is el kell fogadni.

13. Amennyiben az ajánlattevő természetes személy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő személyi adatait.

14. A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodást és meg kell jelölniük a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét és a konzorciumi tagokra vonatkozó 11. pontokban meghatározott dokumentumokat.

A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség

15. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, csomagban az azonosításra közvetlenül alkalmatlan módon egy példányban kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló határideig, a pályázati kiírásban meghatározott helyen, - a pályázatra utaló jelzéssel – személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.

16. Az ajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától kezdődik. Az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázati nyertessel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli a pályázat eredménytelenségét.

Az ajánlatok érkeztetése, felbontása

17. A pályázati kiírásban megjelölt helyen, az ott megjelölt időpontig benyújtott ajánlatokra a kiíró képviselője az átvétel időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó borítékra és igazolja az átvétel tényét.

18. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 3 munkanapon belül nyilvánosan történik.

19. A nyilvános bontáson a kiíró képviselője (képviselői), a kiíró által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik vehetnek részt.

20.Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlatnak jelen melléklet 10. pontjában foglalt elemeit. Az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

A pályázatok értékelése

21/A. A pályázatra benyújtott ajánlatokat a kiíró által meghatalmazott személyek (Értékelési Bizottság) véleményezik, és javaslatot tesznek a pályázat érvényessége, eredményessége kérdésében.

21/B. A pályázatok értékelését követően az Értékelési  Bizottság tárgyalást kezdeményezhet ha,

a) többen adnak be megfelelő ajánlatot,

b) az ajánlattevő által benyújtott pályázat kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz.

21/C. A tárgyalásos eljárásra történő áttérés esetén, kiírónak az összes érvényes pályázatot benyújtó ajánlattevőt meg kell hívni a tárgyalásra. A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel, kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatban foglaltakhoz képest a kiíró számára, csak kedvezőbb ajánlatot tehet.

22. Az elbírálásra vonatkozó javaslatot indokolással együtt kötelesek haladéktalanul a kiíró elé terjeszteni tulajdonosi döntéshozatal céljából.

23. Az ajánlatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A résztvevők a tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.

24. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell különösen:

- a pályázat tárgyául szolgáló vagyontárgyat (vagyonrészt),

- az értékesítés főbb szempontjait, az ajánlatokkal kapcsolatos véleményeket,

- a javasolt legkedvezőbb ajánlat indokait,

- a többi ajánlat rangsorolását.

Érvényesség, eredményesség

25. Érvénytelen a pályázat, ha:

- a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be,

- a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően  bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

- az ajánlattevő az árat nem egyértelműen határozta meg, illetve a megajánlott vételár/ellenérték a kikiáltási ár alatt van,

- ha az ajánlattevő nem tett kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, vagy nem vállalt ajánlati kötöttséget,

- az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, valamint a jelen eljárási rendbe foglaltaknak.

26. Eredménytelen a pályázat, ha:

- a pályázatra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot,

- a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,

- a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.

27. Eredménytelen pályázat esetén a tulajdonosi döntésre jogosult a további pályáztatástól eltekinthet és a vagyont egyszerűsített eljárásban az első vételi szándékot benyújtónak értékesítheti, a pályázatban megadott feltételektől azonban új pályázat kiírása nélkül nem térhet el.

28. Eredményes a pályázat, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő egy, vagy több érvényes ajánlat érkezett.

Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatról

29. Ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről az érintetteket tájékoztatni kell.

30. Az ajánlatok közül az összességében a legkedvezőbb feltételeket kínáló ajánlat mellett kell dönteni. A döntésben meg kell jelölni a nyertes ajánlattevőn kívüli helyezetteket is, rangsorolva a még elfogadható ajánlatokat, arra az esetre, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és azért a kiíró a szerződéstől eláll.

A pályázat eredményének közlése

31. A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel.

1. melléklet a 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelethez

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HIRDETÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA

Az értékesítési szándékot hirdetés útján kell nyilvánosságra hozni. A hirdetés kiírása előtt a hasznosító köteles információs anyagot összeállítani a hasznosítani kívánt vagyontárgyról. Az információs anyag különösen a következőkre terjedjen ki:

- az ingatlan elhelyezkedése, adatai, jellemzői,

- az ingatlanra vonatkozó specifikus jellemzők (HÉSZ előírások, közgyűlés döntéséből adódó kötelezettségek stb.)

- kikiáltási ár,

- bánatpénz mértéke, befizetési módja,

- licitlépcső emelkedési mértékének meghatározása,

- liciten történő részvétel feltételei,

- szándéknyilatkozat benyújtásának helye és határideje,

- szándéknyilatkozat tartamára vonatkozó előírások,

- az árlicit lebonyolításának, helye ideje,

- a részletes információk beszerezhetőségének helye.

A hirdetést minden esetben a helyben szokásos módon az Érdi Újságban, és Érd Megyei Jogú Város honlapján  közzé kell tenni.

Az árverseny elbírálása:

A beérkezett szándéknyilatkozatok elbírása árliciten történik, ahol a nyertes az, aki a legmagasabb összegű ajánlatot tette. A licitálásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet jelenlévőknek alá kell írni. A licit lebonyolításáról jegyző gondoskodik. 

A jegyző által kijelölt munkatárs a licit megkezdésekor

- ismerteti a beérkezett érvényes és érvénytelen szándéknyilatkozatokat,

- ezt követően ismerteti az értékesítés feltételeit,

- tájékoztatja a résztvevőket a licitálás módjáról,

- felhívja a figyelmet visszalépés esetén a bánatpénz fizetési kötelezettségre,

továbbá arra, hogy ha a legmagasabb ajánlatot tevő visszalép a szerződés megkötésétől a jegyzőkönyvben rögzített időpontot követően, akkor a következő legmagasabb ajánlatot tevő lép a helyére.

A licit befejezését követően a kijelölt munkatárs eredményt hirdet A licit győztesével a szerződést 30 napon belül meg kell kötni.

3. melléklet a 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok