Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 23/2012. (V.7.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat jelképeiről, a jelképek használatáról, valamint a közterületek és épületek fellobogózásáról
Hatályos: 2018. 02. 14Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 23/2012. (V.7.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat jelképeiről, a jelképek használatáról, valamint a közterületek és épületek fellobogózásáról
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 7. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat jelképei
1. § Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.
2. A címer leírása
2. § A város címere fekete kávás, csücskös talpú, téglalap alakú, optikai felezőjében szelt pajzs, melynek arányai: magasság 92,1 mm , szélesség 60 mm , mezők magassága: felső 43,5 mm , alsó 48,6 mm . A felső arany mezőben fekete kontúros zöld fa öt karéjos lombkoronába helyezett nyitott, három ágú liliomos koronával, melynek liliomai egyenként három, összesen 9 szirmúak. A fa és a korona Érdnek Árpád-kori „Erdő/Erdű” nevére és királyi erdőőr lakóira utal. A korona három ága az Érd történetében nagyon jelentős Ákos-házi Sárkány, Illésházy és Batthyány családra emlékeztet. A három liliomos ág kilenc szirma a valamikori Érd kilenc területét (a mindennapi szóhasználat szerint) - Ófalu, Újfalu, Újtelep, Tusculanum, Érdliget, Györgyliget, Postástelep, Vincellér és Parkváros - jelképezi. Az alsó kék mezőben kerékké görbült piros sárkányt, hurkot vető farkában lévő arany latin kereszt döf torkon. Utal arra, hogy a Sárkány család tagjai a XV-XVI. században a Zsigmond király által alapított Sárkányosrend vitézei voltak, melynek feladata az országot rontó gonosz elleni küzdelem volt. Az arany mező értéket, ideált, harmóniát szimbolizál, a kék mező a Dunát jelképezi.
3. A címer használatának köre és módja
3. § (1) A város címerét csak mint a városra utaló és díszítő jelképet lehet használni.
(2) A címer a jogszabályokban foglalt egyes hatósági tevékenység vagy egyéb eljárás során is alkalmazható.
4. § (1) A város címere - engedély nélkül - utaló és díszítő jelképként az alábbi esetekben használható és alkalmazható:
a) a Polgármesteri Hivatal, és az Önkormányzat intézményei épületein és tanácskozótermeiben,
b) a Közgyűlés, annak bizottságai vagy a Polgármesteri Hivatal által kiadott kiadványokon,
c) a Közgyűlés, illetve bizottságai által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, emlékplaketteken, jelvényeken, valamint a Közgyűlés által adományozott kitüntetéseken,
d) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata ünnepi rendezvényein, az ezekre kiadott meghívókon,
e) az önkormányzat nemzetközi, hazai települési kapcsolataiban,
f) az önkormányzat zászlaján,
g) a Közgyűlés bizottságai, a polgármester, az alpolgármesterek, az önkormányzati képviselők, a jegyző, az aljegyző, az egyes hivatali egységek és vezetőik részére készített levélpapíron, ezen személyek által használt bélyegzőkön, valamint a képviselők és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak névkártyáin és arcképes igazolványain,
h) a képviselők képviselői minőségükben végzett tevékenysége során,
i) a városba vezető utak mellett a közigazgatási határnál lévő táblán,
j)1 a nemzetiségi, és a településrészi önkormányzatok által használt épületeken, tanácskozótermeikben, általuk kiadott kiadványokon, általuk használt bélyegzőkön, valamint rendezvényeik népszerűsítése során,
k)2 működésével összefüggésben Érd Megyei Jogú Város Ifjúsági Önkormányzata által.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő esetekben a címer csak engedéllyel használható.
(3) A címert védjegyként használni nem lehet.
(4) Az állami és a helyi címer együttes használata esetén az állami címernek - elhelyezésével, méretével - elsőbbséget kell biztosítani. A város címere nem helyettesítheti Magyarország címerét.
4. A címerhasználat engedélyezése
5. § (1) A címer használatát a polgármester engedélyezi.
(2) Az engedély érvényessége szerint szólhat:
a) egyszeri alkalomra,
b) meghatározott mennyiségű termék, emléktárgy, jelvény, kiadvány díszítésére,
c) meghatározott időpontig, vagy
d) visszavonásig.
(3) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetén a címer használatáért díjat kell fizetni.
(4) A díjat minden megkezdett év elején újból meg kell állapítani. A díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 5.000,-Ft, melynek befizetése egyösszegben a megállapításról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül történik.
(5) A díj Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat bevételét képezi.
(6) A város címerét hiteles alakban, az ábrázolási hűségnek, méretarányoknak és színeknek betartásával szabad használni. A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy ne sértse a hiteles ábrázolást.
(7) A polgármester egyes esetekben engedélyezheti, hogy a címert kizárólag a hordozó tárgy anyagának színében, a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával ábrázolják.
(8) A címer elemei önállóan nem alkalmazhatók.
6. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) a címer felhasználásának célját, módját és mennyiségét,
c) a címer előállításának anyagát,
d) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát,
e) a terjesztés, a forgalomba hozatal módját,
f) a címer használatának időtartamát,
g) a felhasználásárét felelős személy vagy szervezet megnevezését.
(2) A címerhasználat iránti kérelmet a polgármesterhez írásban kell benyújtani. A kérelem a rendelet függelékét képező űrlapon is benyújtható, mely űrlap a város honlapjáról letölthető.
(3) A kérelem illetékköteles, az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése állapítja meg.
(4)3
(5) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) a jogosult megnevezését, címét, illetve székhelyét,
b) a felhasználás célját, módját, mennyiségét, határidejét,
c) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára és a felhasználásra vonatkozó esetleges kikötéseket,
d) a használatért fizetendő díjat,
e) a felhasználásért felelős személy, vagy szervezet nevét,
f) a felhasználással kapcsolatos egyéb kikötéseket.
(6) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.
5. A zászló leírása
7. § A város lobogója vízszintes zöld sáv, végén harmadára középre metszett kivágott ék. A rúdtól számított első harmad határvonalán a város címere. A zászló mérete 200 x 100 cm.
6. A zászló használatának köre és módja
8. § A város zászlója engedély nélkül az alábbi esetekben használható és alkalmazható:
a) a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat intézményei tanácskozótermeiben, a polgármester, alpolgármesterek, valamint a jegyző irodájában,
b) a Közgyűlés és bizottságai ülésein,
c) a Közgyűlés ülései alkalmával az ülésnek otthont adó épületen, illetve az épület előtti zászlórúdon,
d) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának rendezvényein, ünnepségein,
e) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat nemzetközi és hazai településközi kapcsolataiban,
f) nemzeti, helyi gyászesemény alkalmával, a fekete zászlóval együtt,
g) e rendeletnek a város fellobogózásáról szóló 12. §-ában meghatározott esetekben,
h) nemzetiségi önkormányzatok tanácskozótermeiben.
8/A. §4 (1) A város zászlaját állandó jelleggel ki kell tűzni a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmények épületein.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében egyebekben a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről szóló 132/2000. (VII.14.) Korm. rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.
9. § Az állami és a helyi zászló együttes használata esetén az állami zászlónak - elhelyezésével, méretével - elsőbbséget kell biztosítani. A város lobogója Magyarország zászlaját nem helyettesítheti.
7. A zászlóhasználat engedélyezése
10. § A zászló használatának engedélyezésére e rendelet címerhasználatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. Az engedély visszavonása
11. § (1) A címer vagy a zászló használatát, alkalmazását vagy előállítását nem szabad engedélyezni, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha a használat vagy forgalomba hozatal módja vagy körülményei a várost vagy a város lakosságának jogait vagy jogos érdekeit sérti.
(2) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó e rendeletben vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti, illetőleg a megállapított határidőre kötelezettségeinek nem tesz eleget.
9. A város fellobogózása
12. § (1) A fellobogózás időpontja:
a) a nemzeti vagy állami ünneppé nyilvánított napok (március 15., augusztus 20., október 23.), továbbá Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának napja (május 1.),
b) az önkormányzat által helyi ünneppé, emléknappá nyilvánított napok (január 8.), amely ha nem vasárnapra esik, akkor az azt követő vasárnap.
(2) A polgármester a fellobogózást más ünnepek esetén vagy gyász alkalmával is elrendelheti, egyúttal meghatározhatja a fellobogózandó közterületeket.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott napokon az alábbi épületeket és közterületeket kell fellobogózni:
a) nem az önkormányzat vagy az állam által fenntartott nevelési-oktatási, egészségügyi, kulturális intézményeket,
b) sportlétesítményeket,
c) a 7-es számú országos főútvonal Érd belterületi szakaszát (Balatoni út),
d) a 6-os számú országos főútvonal belterületi szakaszát (Budafoki út),
e) a Budai utat, Velencei utat, Fehérvári utat,
f) a Fő utcát, Felső és Alsó utcát,
g) a Kálvin teret,
h) a Riminyáki utat, Diósdi utat, Bajcsy-Zsilinszky utat,
i) a Bem teret,
j) az Iparos utcát, Szövő utcát,
k) az alábbi emlékműveket: 56-osok tere, Elhurcoltak Emlékműve, Hősök tere - I. világháborús emlékmű, ’48-as emlékmű, Trianoni Emlékmű, II. Lajos Emlékmű.
(4) A közterületek és az önkormányzati tulajdonban álló létesítmények fellobogózásáról az azok fenntartását, kezelését ellátó szervezet vezetője, egyéb épületek, létesítmények fellobogózásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(5) A fellobogózást az ünnepeket megelőző nap 12 óráig el kell végezni.
10.5
13. §6
11. Záró rendelkezések
14. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)7
15. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Megállapította a 24/2015. (IX.24.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 24/2015. (IX.24.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (I.30.) önkormányzati rendelet.
Megállapította a 22/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 60/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezte a 60/2012. (XII.19.) önkormányzati rendelet.
Hatályát vesztette a Jat. 12. § (1)-(2) bekezdése alapján.