Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §  A rendelet célja, hogy a közterületek elnevezésének és a házszám-megállapításnak az egységes rendjét biztosítsa, és ennek során érvényesítse a helyi sajátosságokat, illetve az igazgatási, földrajzi, történelmi, közlekedési- tájékozódási és nyelvhelyességi szempontokat.

2. § Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén új közterületet elnevezni, új házszámot megállapítani, a korábban megállapított közterületnevet és házszámot megváltoztatni csak e rendelet szabályai szerint lehet.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Közterület: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület, valamint az egyéb ingatlanoknak a közhasználatra átadott területrésze, az erről szóló külön szerződésben foglalt keretek között;

b) Közterületnév: A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló Korm. rendelet szerinti közterületnév;

c) Házszám: A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § 7. pontjában meghatározott házszám;

d) Ingatlan: A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlan;

e) Városrésznév: Olyan földrajzi név, amely Érd Megyei Jogú Városon belül történelmileg, vagy új beépítéssel (lakótelepek) kialakult elkülönült városrészeket jelöl.

3. A közterület elnevezésének általános szabályai

4. § (1) Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén minden közterületet el kell nevezni.

(2) A lakótelepek épületei közötti szervízutakat, továbbá a mezőgazdasági célú és lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

(3) Az új közterület nevét a közterületként történt lejegyzést követően egy éven belül meg kell állapítani.

(4) Ha egy közterület a városrendezés, beépítés következtében két vagy több részre tagozódik, egységes közterületként megszűnik, az elkülönült közterületrész(ek)nek - az elkülönüléstől számított egy éven belül - más nevet kell adni.

(5) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új közterület-szakasz külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel (meghosszabbítás).

5. § (1) Az új elnevezéseknél betűk vagy számjegyek nem helyettesíthetik a közterületneveket.

(2)  Dátumot tartalmazó elnevezést nem lehet közterületnévnek felhasználni.

(3) Meglévő közterület nevét az új elnevezéseknél nem lehet felhasználni, kivéve, ha a közterület korábbi nevének visszaállítása történik.

6. § A közterület nevének megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvhelyességi követelményekre.

7. § Közterület elnevezését a polgármesternél bárki kezdeményezheti.

4. Személyről történő közterület elnevezés

8. § (1) Személyről közterületet elnevezni halála után, legalább tíz év elmúltával lehet.

(2) A közterületnév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel.

(3) Kizárólag a családi nevet alkalmazni csak akkor lehet, ha a névadó személyiség így is, vagy így ismert, illetőleg ha az elnevezés egy családról történik.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakról eltérni akkor lehet, ha a személy nem eredeti nevén vált ismertté.

(5) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez a közterületnévben is feltüntethető.

9. § (1) Közterület elnevezéssel emléket állítani olyan magyar személynek lehet:

a)  Akinek közismert tevékenysége a nemzet történelmében kiemelkedő jelentőségű volt és személyi közmegbecsülésnek örvend;

b) Aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott, és ezáltal személyének emléke megőrzésre méltó;

c) Akinek Érd Megyei Jogú Város életében, történetében kiemelkedő szerepe volt, illetve tevékenységével hozzájárult a település egészének vagy egy részének fejlődéséhez.

(2) Közterületet elnevezni olyan nem magyar személyről is lehet, akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt.

5. Közterület elnevezésének és megváltoztatásának eljárási szabályai

10. § (1) A közterületek elnevezése és nevük megváltoztatása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) Az elnevezéstől számított tíz éven belül csak különösen indokolt esetben lehet a közterület elnevezését megváltoztatni. Az érintett közterület jellegének (út, utca, köz stb.) módosítása nem minősül névváltoztatásnak.

(3) A közterületek elnevezésével kapcsolatos előkészítő feladatokat a Gazdasági Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) látja el.

(4) A Bizottság a közterületek elnevezéséhez és nevük megváltoztatásához köteles kikérni az elnevezéssel érintett tulajdonosok véleményét. A véleményeket a Bizottság saját javaslatával együtt a Közgyűlés elé kell terjeszteni akkor is, ha az elnevezéssel érintett tulajdonosok többsége a javasoltakat nem támogatja.

(5) Az elnevezéssel érintett tulajdonosok véleményének kikérése postai úton, vagy amennyiben az érintettek nagy száma azt indokolja az Érdi Újságban, és a város honlapján történő közzététel, és a Polgárok Háza ügyfélszolgálatán történő kifüggesztés útján 15 napos véleményezési határidő biztosítása mellett történik.

(6) A Közgyűlés döntéséről a polgármester értesíti a városi közszolgáltatási szervezeteket, az ingatlan-nyilvántartást végző szervet, valamint gondoskodik az új és megszűnt közterület nevekről szóló határozat helyben szokásos módon való közzétételéről. A polgármester gondoskodik továbbá a változás közterületi névjegyzékbe történő felvételéről.

6.  Közterületi névjegyzék

11. § (1) Érd Megyei Jogú Város közterületi neveiről névjegyzéket kell vezetni.

(2) A névjegyzék közhitelű nyilvántartás, amely tartalmazza:

a) a városrésznevet,

b) a név elő- és utótagját,

c) az elnevezés időpontját,

d) az elnevezést megállapító szerv nevét és határozatának számát,

e) az elnevezés, névváltoztatás, védetté nyilvánítás indokát,

f) a korábbi névre vonatkozó adatokat,

g) az esetleges védettség tényét.

(3)  A névjegyzék vezetéséről a polgármester gondoskodik. A névjegyzékbe bárki betekinthet.

7. Közterület nevek védetté nyilvánítása

12. §   (1) A helytörténeti, várostörténeti értékű közterületi neveket védetté kell nyilvánítani.

(2) A védetté nyilvánításra a közterület elnevezés szabályait kell alkalmazni.

(3) Védett közterület nevet nem lehet megváltoztatni.

(4) A védett közterület nevek nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik.

8. Városrésznév

13. § (1) A városrészek elnevezésére a közterület elnevezésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A városrésznevek védettek, nyilvántartásukról a polgármester gondoskodik.

9. Házszám-megállapítás szabályai

14. § Az ingatlanok házszámának megállapításáról a jegyző gondoskodik.

15. § (1) A számozás 1-gyel kezdődik és a számok kihagyás nélkül emelkednek a közterülethez csatlakozó utolsó ingatlanig.

(2) A jellemzően vonalszerű közterület esetén a számozás növekedésének irányába nézve baloldalon a páratlan, jobb oldalon a páros számokat kell alkalmazni.

(3) Az egy oldalon beépített, jellemzően vonalszerű közterület esetén a számozás folyamatosan emelkedik.

(4)  A nem jellemzően vonalszerű kialakított közterület esetén (tér, körönd, park) épületeinek, telkeinek számozása folyamatosan emelkedő számsorrendben, az óramutató járásával megegyező irányban történik.

(5) Érd Megyei Jogú Város városközpontjának környezetében lévő, jellemzően vonalszerű közterület esetén számozása mindig a Polgármesteri Hivatal épületétől indulva emelkedő számozással történik. A város egyéb területein a Balatoni - Diósdi - Budai - Velencei - Fehérvári, valamint a Bajcsy-Zsilinszky - Iparos út két fő tengelyvonaltól kifelé, emelkedő számozással történik az ingatlanok házszámainak megállapítása.

16. § (1) Az ingatlan házszámának megváltoztatása csak abban az esetekben lehetséges, ha:

a) az ingatlan házszáma a hivatalos ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, csak helyrajzi számmal meghatározott,

b) több ingatlan azonos közterületnévvel és azonos házszámmal szerepel a hivatalos ingatlan - nyilvántartásban,

c) az ingatlan közterület házsorában elfoglalt egyedi számszaki megjelölése nem a kialakult növekvő számsorban található,

d) ingatlan megosztására kerül sor,

e) ingatlanok egyesítésére kerül sor, vagy

f) az ingatlanon egynél több különálló lakóépület van elhelyezve.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az ingatlan házszámának megváltoztatásáról a jegyző külön határozatban rendelkezik a lehető legkisebb változtatás elvének figyelembevételével.

(3) A házszám megváltoztatására irányuló eljárás hivatalból, vagy annak a személynek a kérelmére indul, akinek a házszám megváltoztatásához jogos érdeke fűződik.

(4) A kialakult számozás után megosztott ingatlanok eredeti (alátörés nélküli) sorszáma megszűnik, s az újonnan kialakított telkek számának megfelelően, a számsor növekedésének irányában A, B, C, D, stb. alátörést kap (pl.: 1/A, 1/B, 1/C, 1/D, stb.).

(5) Egy közterület több ingatlanát érintő házszámváltoztatás esetén a számsor A, B, C, D, stb. alátörését kell alkalmazni, ha a lehető legkisebb változtatás elve, illetve a kialakult házszámozás rendje másként nem biztosítható.

(6) A kialakult számozás után egyesített ingatlanok eredeti sorszámukat megtartják (pl.: 1-3).

²(7)-(8) Hatályon kívül helyezte a 23/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelet.

(9) E szakasz szabályaitól eltérni csak a helyi hagyományok figyelembevételével lehet.

²(10) Hatályon kívül helyezte a 23/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelet.

10. A közterületnév és házszám kihelyezésének szabályai

17. § (1) A házszámot a közterületi telekhatártól mért 10 méteren belül, 2-5 méter közötti magasságban, az épület közút felőli homlokzatán, vagy az ingatlan közterületi kerítésén (bejárati ajtón) úgy kell elhelyezni, hogy a közterületről jól látható és olvasható legyen.

(2) Építési telek esetében a házszámtáblát a közterület felöli telekhatártól számított 5 – 10 méter között a földbe ásott fa, vas, beton vagy egyéb anyagból készült tartóoszlopon kell elhelyezni 2-3 méter közötti magasságban úgy, hogy azt az esetlegesen felnövő növényzet ne takarhassa el.

18. § (1) A közterület nevét jelző tábla elhelyezését az épület (telek) tulajdonosa (bérlője, használója) köteles tűrni. Az ingatlan karbantartásával összefüggő munkák végzése során annak tisztántartásáról köteles gondoskodni.

(2) A közterület nevét jelző táblát a közterület jobb oldalán fekvő első és utolsó, illetve közbenső sarki telken kell elhelyezni, a 17. § bekezdésében előírtak figyelembevételével.

(3) A közterületi névtáblák kihelyezéséről és szükség szerinti pótlásáról a jegyző gondoskodik.

19. § (1) Az ingatlan tulajdonosa saját költségén köteles pótolni a hiányozó vagy az elavult házszámtáblát.

(2) A nem valóságos állapotnak megfelelő, vagy nem megfelelő módon kifüggesztett házszámtáblák lecserélésére, és a 17. § előírásainak megfelelő valós számozású házszámtábla kihelyezésére a jegyző a tulajdonost, illetve az ingatlannal rendelkezni jogosultat kötelezi. 

(3) A (1) és (2) bekezdésekben foglalt esetekben a tulajdonos szociális körülményeire tekintettel a házszámtábla cseréjét a jegyző a Polgármesteri Hivatal költségére is elvégeztetheti.

11. Záró rendelkezések

20. § E rendelet 2014. június 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő és a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

21. § Hatályát veszti az utcanévről és a házszámtábláról, házszámozás szabályairól szóló 12/2000. (III.21.) önkormányzati rendelet.

A Közgyűlés elfogadta a 2014. május 22-ei ülésén.