Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megye Kormányhivatala Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, és Légügyi Hivatala, Pest Megye Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Pest Megye Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi irodája a Pest Megye Kormányhivatala Érdi Járási Hivatala, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, a Pest Megye Kormányhivatala Földhivatala, a Pest Megye Kormányhivatala Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, a Pest Megye Kormányhivatala Erdészeti Igazgatósága, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, a Honvédelmi Hivatal Hatósági Hivatala, Pest Megye Főépítésze,   Budapest Főváros Önkormányzata, Budafok-Tétény Bp. XXII. kerület Önkormányzata, Törökbálint Város Önkormányzata, Diósd Város Önkormányzata, Halásztelek Város Önkormányzata, Százhalombatta Város Önkormányzata, Martonvásár Város Önkormányzata, Ráckeresztúr Község Önkormányzata, Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Tököl Város Önkormányzata, valamint Sóskút Község Önkormányzata véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § Az e rendelethez mellékelt SZT-Mód 1-14. számú Szabályozási Terv részletek az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 31/2010. (VII.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ Rendelet) SZT-1 jelű Szabályozási Terve vonatkozó szelvényeit módosítják a tervezési területek határain belül. Ezzel egyidejűleg ezekre a területekre vonatkozó szabályozás hatályát veszti.

2. § A HÉSZ Rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1)  Az építési övezetekben, illetve övezetekben közműterület illetve az SZT-n meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(2) Telekosztás során az övezeti minimumnál kisebb telek csak akkor alakítható ki, ha az eltérést előzetes geodéziai felméréssel bizonyíthatóan a földhivatali mérési hibahatár okozza.

(3) Telekosztás, telekhatár-rendezés során az érintett telektömb struktúráját megbontó, pl. hegyesszöget, tompaszöget bezáró telekhatár nem alakítható ki.

(4) A település építési övezeteiben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható.

(5) Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, új építési telkek minimális telekszélessége 

a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m

b) szabadon álló beépítés esetén:       18 m.

(6) Lakóterületen telekegyesítéssel létrehozható új telek legfeljebb az egyes építési övezetekben előírt kialakítható telekméret 3x-osa lehet, kivéve ha a telekalakítás egészségügyi, oktatási, szociális vagy egyházi épület létesítése céljából szükséges.  

(7) A „Tak” jellel (Telekcsoport újraosztási kötelezettség) megjelölt telektömbökben telekegyesítés és telekhatár-rendezés végezhető, de új beépítés, meglévő épület bővítésének feltétele a teljes tömbre vonatkozó telekalakítás, azaz a telekcsoport újraosztása, az építési övezetre meghatározott paraméterek szerint.”

3. § (1) A HÉSZ Rendelet 7. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A mozgó járműből történő árusítás kivételével Érd teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el, és ilyen jelleggel elárusítóhelyként sem működtethető. E rendelkezést nem kell figyelembe venni Érd teljes területén az alkalmi rendezvények alkalmával és a Széles utcai piac területén az év bármely napján.”

(2) A HÉSZ Rendelet 7. § (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy, fő rendeltetésű épületnek az utca felöli építési vonalon kell állnia. Átmenő telek esetén, ha több fő rendeltetésű épület létesül, mindkét utca építési vonala kötelezően tartandó.”

(3) A HÉSZ Rendelet 7. § (13) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A minimális hátsókert mérete – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – a tényleges építménymagasság, de minimum 6 méter, kivéve, ha a hátsó telekszomszédnak a hátsó telekhatáron meglévő épülete van, vagy a hátsó telekszomszédok együtt tervezett és megvalósuló épületeiről van szó. Ebben az esetben a meglévő, vagy megvalósuló épület hátsó falának letakarásával (a hátsókert mérete 0 m) megengedhető melléképület építése. Azoknál az építési telkeknél, melyeknek hátsó telekhatára a vasutak területével (Kök), illetve a gyorsforgalmi utak (M6, M7 autópályák) területével határos, a hátsó telekhatárra illesztett (a hátsókert mérete 0 m) fő rendeltetést kiszolgáló egyéb épületek (melléképület) elhelyezhetők. Ha egy oldalhatáron álló beépítési módba sorolt telektömböt határoló utcaszakaszon belül egyetlen olyan közbenső telek van, amely mellett mindkét oldalon ugyanabba az építési övezetbe sorolt saroktelkek találhatók, amelyeken a közbenső telek hátsókerti telekhatára vonalában lévő oldalsó telekhatártól 3,0m-nél kisebb távolsággal elhelyezett (oldalhatáron álló) épületek vannak, akkor a közbenső telek hátsókertjének legkisebb mérete 3,0m lehet.”

4. § (1) A HÉSZ Rendelet 8. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gazdasági területek és a közfunkciójú intézmények kivételével az elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyagai: tégla, kő, fa, üveg, vakolat lehet. Ez utóbbinál pasztell színeket kell alkalmazni, kerülendő a rikító, a településképet zavaró színek használata.”

(2) A HÉSZ Rendelet 8. § (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A gazdasági területek és a közfunkciójú intézmények kivételével nem alkalmazható homlokzati anyagként fémlemez; tetőhéjazatként: hullámpala, szürke tónusú pala, műanyag hullámlemez, ipari fémlemezfedés, PVC szigetelés.”

5. § (1) A HÉSZ Rendelet 18. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kertvárosias lakóterületen 1000 m² telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² felett legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m² alá. Az 1000 és 2000 m² közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Az átmenő telkek beépítésére továbbra is a 7. § (10) bekezdés előírása vonatkozik.”

(2) A HÉSZ Rendelet 18. § (4) bekezdésének táblázata a következő sorral egészül ki:

6. § (1) A HÉSZ Rendelet 21. § (1) bekezdésének táblázatában a Vt-1 övezetre vonatkozó sor helyébe a következő sor lép:

(2) A HÉSZ Rendelet 21. § (1) bekezdésének táblázata a következő sorral egészül ki:

(3) A HÉSZ Rendelet 21. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A Vt-4/ó jelű övezet a helyi védelem alatt álló Szt. Mihály téri 24474 hrsz-ú ingatlan területére vonatkozik, ahol a beépítettség elérheti a 100%-ot, kizárólag abban az esetben, ha az eredeti, történelmi dokumentumokban lévő épülettömeg, épület homlokzat, tetőidom és közösségi rendeltetésű funkció valósul meg.”

7. § A HÉSZ Rendelet 23. § (16) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Az építési övezetekben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő. Az 500 m²-nél nagyobb lapostetőn minimum 100 m² nagyságú extenzív vagy intenzív zöldtető létesítése kötelező, melynek kialakításától csak az ugyanennyi területen megvalósuló napenergiát hasznosító berendezések telepítése esetén lehet eltekinteni.”

8. § A HÉSZ Rendelet a 24. § (11) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az építési övezetekben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő. Az 500 m²-nél nagyobb lapostetőn minimum 100 m² nagyságú extenzív vagy intenzív zöldtető létesítése kötelező, melynek kialakításától csak az ugyanennyi területen megvalósuló napenergiát hasznosító berendezések telepítése esetén lehet eltekinteni.”

9. § (1) A HÉSZ Rendelet 31. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) alapterülete nem haladhatja meg a 40 m²-t, vagy a korábban kialakult beépítést.”

(2) A HÉSZ Rendelet 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A meglévő pincesorok területén egyes telkek kivételes esetben 100 %-ban is beépíthetők, ha a telek adottságai azt lehetővé teszik, saroktelek, vagy a telek mérete nem éri el az 50 m²-t, valamint a szomszédos beépítést és használatot nem zavarja.”

10. § A HÉSZ Rendelet 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kk jelű építési övezetben lévő 3465 hrsz-ú telken max. 50 m magas távközlési torony elhelyezése megengedett a vonatkozó jogszabályok betartásával.”

11. § A HÉSZ Rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

A Közgyűlés elfogadta a 2015. március 26-ai ülésén.

1. melléklet a 14/2015. (III.31.) önkormányzati rendelethez 

„Közutak besorolása a Településszerkezeti Terv úthálózati hierarchiájának megfelelően:

Gyorsforgalmi utak:

- M6 autópálya

- M7 autópálya

Országos, I. rendű főutak:

- 6. sz. főút

- 7. sz. főút

Országos összekötő mellékutak:

- 8103 j.: Törökbálinti út – Sóskúti út –agglomerációs belső gyűjtő út

- 8104 j.: Zámori út – 7. sz. főút elkerülő szakaszáig tervezett folytatás

- tervezett agglomerációs gyűrűút (belterületi szakasza: Ötvös utca)

- 51116 j., százhalombattai bekötőút (meglevő külterületi útszakasz a 6.sz. főúttól az ig. határig)

Települési főutak:

- Iparos utca - Bajcsy Zsilinszky u. – Riminyáki út - Diósdi u.(déli szakasza)

- Diósdi út (keleti szakasza) – Töhötöm utca - Kossuth L. u. - Vadlúd u.

- Budai út - Velencei út - Fehérvári út

- Ercsi u.

- Júlia u. és külterületi folytatása

- Szovátai út – Lőcsei út – Szent István út – Szent István híd – Elöljáró utca

- Velencei út – Tolmács utca – 7. sz. főút elkerülő szakasza

 Gyűjtő és feltáró utak:

 - Szövő u. - Folyondár u. – Alsóerdősor u. – Daróczi utca

- Zengő utca – Szirtes utca – Ajnácskő utca – Csúcs utca – Drégely utca – Szendrő utca

- Kövező utca - Burkoló utca – agglomerációs belső gyűrűút

- Fuvaros utca – Aknász utca – Fűtő utca

- Kalotaszegi u..

- Bagoly u. – Kolozsvári utca – Törcsvári utca

- Tárnoki út

- Eperfa u. - Cseresznyefa u. - Diófa u. - Ürmös u. - Csaba u.

- Felsővölgyi utca – Alsóvölgyi utca

- Kutyavári u. - Pipacs u. - Duna u.

- Vörösmarty M. u. - Főnök u. – Esküdt  u.

- Bethlen Gábor utca – Aba utca

- Jegyző u. – Fogoly utca – Pacsirta utca- Fácánköz utca

- Felső utca – Fő utca – Római út - Mecset utca

- M6 Ófalui csomópont – Vízmű – Mecset utca

- Fő utca – Molnár utca (új szakasz)

- Sugár út – Kerülő utca – folytatás az új százhalombattai útig.

- Széles utca – folytatás a Júlia utcáig

- M6 nyomvonalához kapcsolódó, új gazdasági területeket feltáró útrendszer

- 8104. j. ök. út tárnoki elkerülő szakaszának meghosszabbítása a 6. sz. főútig

Gyalogos utak, terek:

- A meglévő és a szabályozási terven kijelölt közterek, a városközpont területén tervezett sétány és Alsó utcai tér. Gyalogutak külön jellel ábrázolva”