Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 27/2018. (X.29.) önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 01. 01- 2019. 01. 01

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. § Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012.(III.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 8. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:


„(1a) Azonos vagyonelemre vonatkozó több tulajdonosi döntés egy időben történő meghozatalára az érintett döntésre jogosultak közül a legmagasabb szintű tulajdonosi joggyakorló jogosult.”


2. § A Rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„b) a nettó ötmillió forintot meg nem haladó várható forgalmi értékű vagy a vagyonkataszterbeli becsült értékű ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány alapján megállapított értéken vagy a vagyonkataszterbeli értéken,”


3.§ A Rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„13.  §  (1) A vagyonkezelő köteles:


a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,


b) teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,


c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,


d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,


e) tűrni az Önkormányzatnak a vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit illetve közreműködni az ilyen ellenőrzésekben,


f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.


(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.


(3) A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év január 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól, a Polgármester felé a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában - a szükséges bizonylatok, dokumentumok átadásával - adatot szolgáltat.


(4) Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a tárgyévet követő május 31-ig köteles a tulajdonosi jogokat gyakorlónak beszámolni.”


4.§ A Rendelet 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) Az előzetes írásbeli engedélyre vonatkozó döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az Önkormányzathoz történő beérkezését követő közgyűlésen kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. Ezen határidő elteltét követően a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.”


5.§ (1) A Rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„17. § (1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot visszterhesen vagy törvényben szabályozott esetekben ingyenesen alapíthat.”


(2) A Rendelet 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(3) A vagyonkezelői jog ingyenesen alapítható, különösen, ha a (2) bekezdésben foglalt körülmények figyelembe vételével megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.”


6.§ A Rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„18. § (1) A vagyonkezelői jog és kötelezettség teljesítését a tulajdonosi joggyakorló a polgármester által kijelölt tulajdonosi ellenőrzést végző személy útján ellenőrzi.


(2) A tulajdonosi ellenőrzés a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, melynek célja annak megállapítása, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kezeli-e. Feladata továbbá intézkedés kezdeményezése az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére.”


7.§ A Rendelet 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„21.§ (1) Az önkormányzat által fenntartott költségvetés szervek a hatályos alapító okiratokban a feladataik ellátása céljából rendelkezésükre bocsátott ingatlanok (székhely, telephely) tekintetében ingyenes vagyonkezelőnek minősülnek. A vagyonkezelői jog a hatályos alapító okirat elfogadásáról szóló közgyűlési döntés időpontjától kezdődően illeti meg az intézményt. Az intézményi ingatlanok ingyenes vagyonkezelésbe adásáról vagyonkezelési szerződést a fenntartó nem köt, a vagyonkezelésükre a rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

 (2) Az intézmény vezetője jogosult dönteni, a használatában lévő vagyonelemek tekintetében

a) nettó 1 millió forint könyv szerinti értékhatárt meg nem haladó ingó vagyon tulajdonjogának megszerzéséről, átruházásáról, megterheléséről és hasznosításáról,


b) ingatlan, ingatlanrész hasznosításáról, legfeljebb egy év időtartamra, kizárólag önköltség számítás alapján, a szerződés meghosszabbításának lehetősége nélkül.


(3) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal a tulajdonos képviseletében:


a) a nettó 1 millió forint könyv szerinti értékhatárt meghaladó ingó vagyon tulajdonjogának megszerzéséről, átruházásáról, megterheléséről és hasznosításáról,


b) ingatlan, ingatlanrész hasznosításáról legfeljebb három év időtartamra, kizárólag önköltség számítás alapján, a szerződés meghosszabbításának lehetősége nélkül.


(4) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a Közgyűlés hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal


a) nettó 25 millió forint könyv szerinti értékhatárt meghaladó ingó vagyon megszerzéséről, átruházásáról, megterheléséről és hasznosításáról,


b) ingatlan, ingatlanrész kizárólag önköltség számítás alapján, három évet meghaladó időtartamra történő bérbe illetve használatba adásáról.


(5) Az intézmény vagyonhasznosítása kizárólag az alaptevékenységet meghaladó célra és időre – ezen tevékenységek  sérelme nélkül – végezhető.”


8.§ A Rendelet 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„23. § Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyak selejtezését 200 000 forint egyedi bruttó beszerzési ár alatt saját hatáskörben, bruttó 200 000 forintot meghaladó egyedi beszerzési ár felett a polgármester hozzájárulásával végezhetik.”


9.§ A Rendelet 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:


„16. Az önkormányzati vagyon versenyeztetésére vonatkozó szabályok


26. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása, ha annak 10. § szerinti értéke a mindenkori költségvetési törvényben kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladja, kizárólag versenyeztetés alkalmazásával történhet.


(2) A versenyeztetés megvalósulhat

a) írásbeli pályázattal, vagy

b) árversennyel.


(3) Írásbeli pályázat kiírására akkor kerül sor, ha a legmagasabb ellenérték elérése mellett egyéb szempontokat is figyelembe kíván venni a kiíró a pályázat elbírálásánál.


(4) A pályázat nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű is lehet. Nyilvános a pályázat, ha:

a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy

b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

Árverseny kiírására akkor kerül sor, ha a cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése. 


(5) A tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdésben felsorolt esetek körén kívül is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.


(6) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jog gyakorlója dönt. A versenyeztetés lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv is megbízható. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait - e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével - maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.


(7) Az Önkormányzat által kiírt versenyeztetés szabályait e rendelet 1. és 2. mellékletei tartalmazzák.”


10.§ A Rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„31. §  A polgármester, mint tulajdonosi joggyakorló dönt a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elkészítetéséről, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről.”


11.§ A Rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„33. §  (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi beépítetlen ingatlanok bérbeadásáról és a termőföldek haszonbérbe adásáról e rendelet 25.§-a szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni.


(2) A használat ellenértékét a tulajdonosi jogok gyakorlója a valós piaci viszonyok vizsgálatával, ennek hiányában ingatlanforgalmi szakértő előzetes véleményének figyelembe vételével határozza meg.”


12.§ A Rendelet 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(4) Az Önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok felsorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.”


13.§ A Rendelet 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„35. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő társasházi tulajdon esetén a társasházi közgyűlésen a polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat. 


(2) A társasházi közgyűlésen a polgármester meghatalmazásával eljáró személy is képviselheti az önkormányzatot.” 



14.§ A Rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„36. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintő döntések közzétételére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. számú mellékletének III. pont 4. alpontját kell alkalmazni.”


15. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.


(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.


(3) A Rendelet jelen rendelet szerinti 1. függelékkel egészül ki.


16. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.


(2) Hatályát veszti a Rendelet:


a) 10. § (3) bekezdése,

b) 11. § (6) bekezdése,

c) 30. § (4) bekezdése,

d) 3. melléklete.



Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet

T. Mészáros András

jegyző

 polgármester



A Közgyűlés elfogadta a 2018. október 25-ei ülésén.




  1. melléklet a 27 /2018. (X.29.) önkormányzati rendelethez



ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZATA

A pályázati eljárás általános szabályai


1/A. A pályázati eljárások egyfordulósak és nyilvánosak, kivételesen indokolt esetben kerülhet sor zártkörű pályázat kiírására.


1./A/2. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, annak leghatékonyabb hasznosítása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé. A pályázat zártkörűvé tételéről a kiíró az írásban előterjesztett indokok alapján külön, minősített többséggel elfogadott határozatban dönt.


1./A/3. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázót kell meghívni.


2. A pályázati eljárásokban természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, illetve jogi személy vagy ezek konzorciuma vehet részt.


A pályázat kiírása és meghirdetése


3. A pályázati eljárás a pályázat kiírásával indul.


4. A pályázat kiírásáról a Vagyonrendeletben meghatározott tulajdonosi döntésre jogosult gondoskodik.


5. A pályázati hirdetmény teljes szövegét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, kivonatát a helyi lapban közzé kell tenni, és az Önkormányzat honlapján meg kell jeleníteni.

Zártkörű pályázat esetén a felhívás szövegét közvetlenül kell megküldeni az ajánlattevőknek.


6. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a kiíró megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat tárgyát, szükség esetén értékét,

c) a kiíró által elfogadható minimál vételárat,

d) az elidegenítés/használat feltételeit, a fizetési módot,

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,

f) a pályázattal kapcsolatos adatok, információk szolgáltatásának helyét,

g) a tájékoztatást arról, hogy a kiíró fenntartja-e azt a jogot, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelenné nyilvánítsa, illetve visszavonja,

h) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

i) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját,

j) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét,

k) az eredményhirdetés módját, helyét, idejét

l) tárgyalásos eljárásra való áttérés lehetőségét.





A pályázati biztosíték


7. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték nyújtásához köthető, melyet a kiíró által a pályázatban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni.


8. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, vagy az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat, vagy az adott ajánlat eredménytelensége megállapítása esetén vissza kell fizetni.


9. Nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az érdekkörébe felmerült más okból hiúsult meg.

Az ajánlat

10. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő nevét, lakóhelyét (székhelyét), telefonszámát, telefaxszámát,

b) az ajánlattevő rövid bemutatását, tevékenységét,

c) a megajánlott vételár, vagy ellenszolgáltatás összegét,

d) az ajánlat pénzügyi feltételeit, a fizetés módját,

e) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatot,

f) a pályázati biztosíték megfizetésére vonatkozó igazolást.


11. Amennyiben az ajánlattevő jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy cégbejegyzés iránti kérelmének másolatát, illetve a nyilvántartásba vételről szóló okiratot, az aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát, amennyiben ilyenre kötelezett.


12. Amennyiben az ajánlattevő egyéni vállalkozó az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő vállalkozói engedélyének hiteles másolatát.


12/A. Amennyiben az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban a 11. és 12. pontban meghatározott dokumentumok nem léteznek, az azzal egyenértékű dokumentumokat is el kell fogadni.


13. Amennyiben az ajánlattevő természetes személy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő személyi adatait.


14. A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodást és meg kell jelölniük a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét és a konzorciumi tagokra vonatkozó 11. pontban meghatározott dokumentumokat.


A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség


15. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, csomagban az azonosításra közvetlenül alkalmatlan módon egy példányban kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőig, a pályázati kiírásban meghatározott helyen, - a pályázatra utaló jelzéssel – személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.


16. Az ajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától kezdődik. Az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázati nyertessel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli a pályázat eredménytelenségét.


Az ajánlatok érkeztetése, felbontása


17. A pályázati kiírásban megjelölt helyen, az ott megjelölt időpontig benyújtott ajánlatokra a kiíró képviselője az átvétel időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó borítékra és igazolja az átvétel tényét.


18. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 3 munkanapon belül nyilvánosan történik.


19. A nyilvános bontáson a kiíró képviselője (képviselői), a kiíró által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik vehetnek részt.


20.Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlatnak jelen melléklet 10. pontjában foglalt elemeit. Az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

A pályázatok értékelése


21/A. A pályázatra benyújtott ajánlatokat a kiíró által meghatalmazott személyek (Értékelési Bizottság) véleményezik, és javaslatot tesznek a pályázat érvényessége, eredményessége kérdésében.


21/B. A pályázatok értékelését követően az Értékelési  Bizottság tárgyalást kezdeményezhet ha,

a) többen adnak be megfelelő ajánlatot,

b) az ajánlattevő által benyújtott pályázat kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz.


21/C. A tárgyalásos eljárásra történő áttérés esetén, kiírónak az összes érvényes pályázatot benyújtó ajánlattevőt meg kell hívni a tárgyalásra. A tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel, kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatban foglaltakhoz képest a kiíró számára, csak kedvezőbb ajánlatot tehet.


22. Az elbírálásra vonatkozó javaslatot indokolással együtt kötelesek haladéktalanul a kiíró elé terjeszteni tulajdonosi döntéshozatal céljából.


23. Az ajánlatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A résztvevők a tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.


24. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell különösen:


- a pályázat tárgyául szolgáló vagyontárgyat (vagyonrészt),

- az értékesítés főbb szempontjait, az ajánlatokkal kapcsolatos véleményeket,

- a javasolt legkedvezőbb ajánlat indokait,

- a többi ajánlat rangsorolását.




Érvényesség, eredményesség


25. Érvénytelen a pályázat, ha:

- a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be,

- a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően  bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

- az ajánlattevő az árat nem egyértelműen határozta meg, illetve a megajánlott vételár/ellenérték a kikiáltási ár alatt van,

- ha az ajánlattevő nem tett kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, vagy nem vállalt ajánlati kötöttséget,

- az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, valamint a jelen eljárási rendbe foglaltaknak.


26. Eredménytelen a pályázat, ha:

- a pályázatra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot,

- a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,

- a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.


27. Eredménytelen pályázat esetén a tulajdonosi döntésre jogosult a további pályáztatástól eltekinthet és a vagyont egyszerűsített eljárásban az első vételi szándékot benyújtónak értékesítheti, a pályázatban megadott feltételektől azonban új pályázat kiírása nélkül nem térhet el.


28. Eredményes a pályázat, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő egy, vagy több érvényes ajánlat érkezett.


Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatról


29. Ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről az érintetteket tájékoztatni kell.


30. Az ajánlatok közül az összességében a legkedvezőbb feltételeket kínáló ajánlat mellett kell dönteni. A döntésben meg kell jelölni a nyertes ajánlattevőn kívüli helyezetteket is, rangsorolva a még elfogadható ajánlatokat, arra az esetre, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és azért a kiíró a szerződéstől eláll.

A pályázat eredményének közlése


31. A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel.










  1. melléklet a 27/2018. (X.29.) önkormányzati rendelethez



ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

ÁRVERSENY TARTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA



Az értékesítési szándékot hirdetés útján kell nyilvánosságra hozni. A hirdetés kiírása előtt a hasznosító köteles információs anyagot összeállítani a hasznosítani kívánt vagyontárgyról. Az információs anyag különösen a következőkre terjedjen ki:


- az ingatlan elhelyezkedése, adatai, jellemzői,

- az ingatlanra vonatkozó specifikus jellemzők (HÉSZ előírások, közgyűlés döntéséből adódó kötelezettségek stb.)

- kikiáltási ár,

- pályázati biztosíték mértéke, befizetési módja,

- licitlépcső emelkedési mértékének meghatározása,

- liciten történő részvétel feltételei,

- szándéknyilatkozat benyújtásának helye és határideje,

- szándéknyilatkozat tartamára vonatkozó előírások,

- az árlicit lebonyolításának, helye ideje,

- a részletes információk beszerezhetőségének helye.


A hirdetést minden esetben Érd Megyei Jogú Város honlapján közzé kell tenni.


Az árverseny elbírálása:


A beérkezett szándéknyilatkozatok elbírása árliciten történik, ahol a nyertes az, aki a legmagasabb összegű ajánlatot tette. A licitálásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet jelenlévőknek alá kell írni. Az árverseny lebonyolításáról a Polgármesteri Hivatal szakirodája gondoskodik. 


A Polgármesteri Hivatal szakirodája az árverseny megkezdésekor

- ismerteti a beérkezett érvényes és érvénytelen szándéknyilatkozatokat,

- ezt követően ismerteti az értékesítés feltételeit,

- tájékoztatja a résztvevőket a licitálás módjáról,

- felhívja a figyelmet hogy ha a legmagasabb ajánlatot tevő visszalép a szerződés megkötésétől a jegyzőkönyvben rögzített időpontot követően, akkor a következő legmagasabb ajánlatot tevő lép a helyére.


A licit befejezését követően a kijelölt munkatárs eredményt hirdet A licit győztesével a szerződést 30 napon belül meg kell kötni.





1. függelék a 27 /2018. (X.29.) önkormányzati rendelethez




Önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok







Társaság megnevezése

Törzsbetét névértéken

eFt

Részesedés %

Érdi Városi Televízió és Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.

3.000   

100%

Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Kft.

3.000

100%

Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

150.000

100%

ÉTH Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Kft.

28.000   

70%

Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft.

159.020   

    47,01%

Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft.

6.200

62%

Összesen

349.220