A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (Jat.) 18. §-ára figyelemmel a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V. 7.) számú önkormányzati rendelet módosításának szükségességét az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

Önkormányzatunk a 2020 márciusa óta tartó koronavírus-járvány, a szükséges védelmi intézkedések okozta kiadások, illetve a jelentős gazdasági visszaesés – az ezzel járó bevételkiesések – és a központi kormányzat helyhatóságokat érintő forráselvonó politikája miatt 2020–2021-ben rendkívül kifeszített költségvetési helyzetbe került.

Önkormányzatunk bevételkieséseinek egyik fő oka a forráselvonó kormányzati intézkedéssorozat, amely folytatódni fog 2022-ben is – többek között – a helyhatóságok egyik legfontosabb, legjelentősebb saját bevételi forrásának számító a kis- és középvállalkozók, valamint az egyéni vállalkozások helyi iparűzési adója (HIPA) megfelezésének fenntartásával. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatát ez különös módon sújtja, hiszen az elmúlt évtizedekben az érdi gazdaság fejlődése sajátos, a legtöbb agglomerációs településhez képest eltérő utat járt be. A városunkban bejegyzett gazdasági társaságok zöme kisvállalkozás, akár a szomszédos településekkel is összehasonlítva jóval kevesebb, a hatályos HIPA-megfelezéssel nem érintett nagyvállalat települt ide.

A fent említett érdi sajátosságok miatt a vállalkozói körünk 98%-a megfelelhet a hivatkozott kedvezményezetti körnek. A HIPÁT érintő kormányzati intézkedés nyomán a kieső bevételünk eddig 1,25 milliárd forint. A HIPA megfelezése – amely tekintve a vállalkozások nehéz helyzetét, természetesen üdvözlendő – jövőre hasonló módon érintheti önkormányzatunk költségvetését. A helyi iparűzési adó-elvonás kompenzációjával kapcsolatban több tárgyalást is folytattam a Kormánnyal, de ezek az egyeztetések mindössze arra az eredményre vezettek, hogy a kieső 1,25 milliárd forint összegű HIPA-bevétel 62%-ának megfelelő 777 millió forintot kaptunk kompenzációként.

Az önkormányzatokat érintő kormányzati forráselvonó döntések közül a helyi iparűzési adó megfelezése csak az egyik intézkedés. Úgyszintén elvonták a gépjárműadót, a reklámadót, ez a két intézkedés 2020–2021-ben kb. 600 millió forintos kiesést okozott. 2020-ban és 2021-ben Érd Megyei Jogú Város önkormányzata nem részesült abban az évi 700 millió forint összegű központi működési támogatásban, amelyet 10 éven át megkapott korábban.

A Kormány ezen felül szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett minket, mintegy évi 231 millió forint összegben, amely az inflációval együtt felélte a 400 millió forintos normatíva-növekedés hatását. Jövőre az infláció, az áram- és a gáz beszerzési árának jelentős mértékű növekedése jelenleg nehezen megbecsülhető hatással lesz önkormányzatunk költségvetésének kiadási oldalára nézve. Még ha a „rezsicsökkentett” egyetemes szolgáltatás keretében is szerzi be a Hivatalunk és közfeladatot ellátó költségvetési intézményeink az áramot és a gázt, akkor is jelentős áremelkedéssel kell számolnunk: legalább 30–40 százalékos drágulásra lehet számítani a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége számításai szerint. Ennél jóval magasabb árral kell számolnunk ráadásul azoknál az önkormányzati érdekeltségű társaságoknál, amelyek jelenleg nem jogosultak az egyetemes szolgáltatás keretében történő beszerzésre.

Felelős költségvetési gazdálkodást folytató önkormányzat vezetőjeként, Érd Megyei Jogú Város polgármestereként csakis olyan költségvetési politikát tartók elfogadhatónak, amely a forráselvonások, a bevételkiesések és a kiadásnövekedés nyomán esetlegesen fennmaradó szabadon felhasználható forrásokat elsődlegesen a rossz állapotban megörökölt, elhanyagolt érdi infrastruktúra fejlesztését tartja szem előtt.

Ezek alapján a köztisztviselői juttatások helyi szabályozása és a képviselők tiszteletdíjára vonatkozó közgyűlési Szervezeti és Működési Szabályzat tekintetében a következő javaslatot teszem.

I. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetmény összegét elsődlegesen az illetményalap és a törvényben rögzített szorzószámok szorzata határozza meg. A Kttv. 132. §-a alapján az illetményalap összegét évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.

A Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény 62. § (1) bekezdése szerint az illetményalap 2022. évben 38.650 forint, de a költségvetési törvény 62. § (6) bekezdése felhatalmazást ad a képviselő-testületnek arra, hogy 2022. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a képviselő-testületnél foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában magasabb összegben állapíthassa meg az illetményalapot.

A fentiekre figyelemmel azt javaslom, hogy a közgyűlés a 2022. évre vonatkozó köztisztviselői illetményalapot a 2021. évivel egyezően 46.500 forintban állapítsa meg, mindaddig, amíg a jövő január vége, február hónapja során, a költségvetési pozíciónk pontosabb ismeretében felelős döntést tudunk hozni az illetmények emeléséről, rendezéséről, illetőleg annak célszerű technikájáról. E körben az alacsonyabb jövedelmi helyzetben lévő, jól teljesítő munkatársak illetményének eltérítésével is – mint lehetséges eszközzel – operálva.

A Kttv. 234. § (3) és (4) bekezdései az illetménykiegészítés tekintetében a következőképpen rendelkeznek:

„(3) A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének

(4) A helyi önkormányzat a (3) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi érettségi végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%.”

Mivel a felsőfokú, illetve érettségi végzettségű köztisztviselőknek biztosítható illetménykiegészítést kizárólag tárgyévre lehet megállapítani, azt javaslom, hogy az illetménykiegészítés 2022. évre vonatkozó mértékét a Közgyűlés a 2021. évivel azonos mértékben (felsőfokú végzettségnél 40%, érettségi végzettségnél 20%) állapítsa meg.

II. Az önkormányzat jelenlegi pénzügyi helyzetére tekintettel az előttünk álló 2022. év tekintetében indokoltnak tartom a képviselői tiszteletdíjak áttekintését is.

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) számú önkormányzati rendeletében rögzített szabályozás alapján a képviselő havi bruttó tiszteletdíja (képviselői alapdíj) minden évben a tárgyév január 1. napján érvényes a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított legkisebb munkabér összegével (minimálbér) egyezik meg. A bizottság elnökének, tagjának, valamint a tanácsnoknak járó tiszteletdíj az alapdíj arányában került megállapításra.

A fenti előírás tekintetében egy olyan átmeneti alkalmazási szabály rögzítését javasolom az SZMSZ-ben, mely rögzítené, hogy a képviselőket 2022-ben az évi minimálbér összegének emelkedésétől függetlenül is csak a 2021. évivel megegyező tiszteletdíj illesse meg. Ennek eredményeként a képviselők tiszteletdíja 2022-ben befagyasztásra kerülne.