2018. március 1. napján lépett hatályba Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól szóló 5/2018. (II. 21.) önkormányzati rendelet.

A rendelet hatályba lépése óta több tekintetben alapvetően változtak a településképi előírásokra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, ezért a megváltozott a jogszabályi környezet okán a rendeletben foglalt szabályokat a jelenleg hatályos jogszabályokkal összhangba kell hozni, illetve a rendelet alkalmazása során megszerzett gyakorlati tapasztalatokat az új szabályozásba átemelni. Emellett további célként fogalmazódott meg a hatályos rendeletekre való szükségtelen hivatkozások törlése, az egyes védelmi előírások szuperpozíciójának kerülése, a közhiteles nyilvántartások tartalmának szükségtelen beemelése és legfőképpen a védelmi rendelkezések hatékonyságának növelése.

A módosítás terjedelme okán nem a hatályos rendelet módosítására, hanem új rendelet alkotására kerül sor.

Alapvető rendelkezésként kerül rögzítésre a védett értékek jelentőségének meghatározása, és a város ezzel kapcsolatos feladatainak általános megállapítása.

A magasabb szintű jogszabályban történt változás miatt a településkép-érvényesítéssel összefüggő önkormányzati hatósági hatáskörök gyakorlása elsődlegesen a képviselő-testület feladatkörébe került. E szakasz a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott településkép-érvényesítéssel összefüggő önkormányzati hatósági hatáskörök gyakorlására a korábbi szabályozással egyezően a polgármestert jogosítja fel.

A szakasz a helyi védelem feladatait, általános szabályait, a helyi védelem keletkezésére és megszűntetésére vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Ennek körében kerül rögzítésre a helyi védelem célja, illetve a védelem alá helyezési eljárás alapvető eljárási szabályai. Itt kerül sor a helyi egyedi és helyi területi védelem alá eső területekre meghatározására, a védendő értékek megállapítására, és a kapcsolódó döntéshozatali szabályokra.

A helyi védett értékek fenntartásával, folyamatos karbantartásával kapcsolatos előírásokat tartalmaz.

A helyi védett értékekkel kapcsolatos településképi követelményeket állapítja meg, különös tekintettel a helyi egyedi és területi értékeken végrehajtandó beavatkozások terjedelmére, és módjára

A helyi védett értékek nyilvántartásának felállítását rendeli el. A rendelkezés alapján a helyi védett értékek adatairól a városi főépítésznek nyilvántartást kell vezetnie és gondoskodnia kell annak folyamatos karbantartásáról. E nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

Az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alapvető szabályait tartalmazza. Ennek keretében a helyi védett értékek érdekében teljesítendő jókarbantartási kötelezettség elősegítése céljából a Közgyűlés az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig pályázat útján támogatást nyújthat. Itt kerülnek kibontásra a kapcsolódó pályázati eljárás részletes szabályai.

A helyrehozatali kötelezettség szabályait írja elő. Ennek lényege, hogy a polgármester önkormányzati hatósági döntésében a településkép javítása érdekében a védett értékek és a helyi védett területen elhelyezkedő, a településképet rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő.

Itt találhatóak a helyrehozatali kötelezettség előírásával, és az annak teljesítésével kapcsolatos eljárási szabályok.

A településkép követelmények körében a településképi szempontból meghatározó területek általános körét és az azok lehatárolását elvégző térképmellékleti hivatkozást rögzíti.

E szakaszok a településképi szempontból meghatározó területek területi és egyedi követelményeit határozzák meg az alábbiak szerint:

a) Ófalu, Újfalu (Fülöp-város) területe;

b) Ófalusi pincesor;

c) Városközpont, alközponti helyek területe;

d) Városkapuk, jelentős csomópontok;

e) Kiemelt jelentőségű városi főutak területe;

f) Többágú csomópontok;

g) Kertvárosias területek;

h) Helyi jelentőségű természetvédelmi területek és tájképvédelmi szempontból érzékeny területek;

i) Gazdasági és ipari övezetek területe.

Tekintettel arra, hogy a karakterterületek védelmére vonatkozó jelenleg hatályos szabályok maradéktalan alkalmazásával a karaktervédelem nem biztosítható maradéktalanul, e körben szemléletbeli változást jelent a területi és egyedi szabályok részletezettsége. A tervezet erre figyelemmel szabályozza az épületek magasságának igazítását a környezethez, mint a tömegformálás megkötését, vagy írja elő a lakások főhelyiségeinek, nappalijának, étkezőjének utca, vagy hátsókert felé megnyitása kötelezettségét, mint alapvető homlokzatképzési szempontot.

A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének általános szabályait tartalmazza. Itt kerül rögzítésre, hogy reklámhordozó és reklám milyen feltételekkel és hol helyezhető el a város területén. A reklámhordozó berendezések telepítésekor a szerkezetre alkalmazandó műszaki paraméterek is itt nyertek elhelyezést, külön rendelkezve a megvilágítással és a fényterheléssel kapcsolatos szabályokra is.

A szakasz a közterületi utcabútorokra, valamint a Kioszk reklám, továbbá a Citylight és Cityboard típusú berendezések elhelyezésére vonatkozó általános szabályokat tartalmazza.

E szakasz a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó, a rendeletben főszabályként meghatározott korlátozások és tilalmak alól történő eltérést teszi lehetővé. Kialakításra kerülnek az ezzel kapcsolatos szabályok annak rögzítése mellett, hogy az eltérésre kizárólag átmeneti időre kerülhet sor.

A településképi követelmények biztosítása érdekében a cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésével kapcsolatos általános szabályok kerülnek rögzítésre, többek között a méret- és anyagbeli szabályok meghatározásával, és annak rögzítésével, hogy az okafogyottá, gazdátlanná vált cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elbontása kinek a kötelezettségébe tartozik.

A szakasz a cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésének településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó sajátos szabályait tartalmazza a városközpont, alközpontok területén.

E szakasz az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó általános településképi követelményeket tartalmazza, melyek körébe különösen az alábbi technológiai létesítmények, berendezések tartoznak (antenna, klíma-berendezés, szellőző, kollektor, új parapet-konvektor, szerelt kémények, égéstermék-elvezetések, napelem, napkollektor).

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános településképi szabályait tartalmazza. E körbe tartozik a távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, kis- és középfeszültségű, közvilágítási, egyéb villamosenergia ellátási, valamint vezetékes hírközlő hálózatok, a szélerőmű, és a szélkerék.

A szakasz a közterület alakítási tervre vonatkozó szabályokat tartalmazza, és általános jelleggel rögzíti, hogy a városközpont és alközponti helyek területére vonatkozó karakterterület közterületi részein, a városkapuk, jelentős csomópontok közterületi szakaszain és a több ágú csomópontok területén bármilyen építési munka csak közterület-alakítási terv alapján végezhető.

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció szabályait tartalmazza, melynek célja, hogy az építési tevékenység előkészítése és megvalósítása során a településkép javításához fűződő közérdeket összehangolja a jogos magánérdekkel.

Ennek keretében itt kerülnek meghatározásra az e jogintézmények alkalmazásával kapcsolatos eljárási szabályok.

Ez a két szakasz a településképi véleményezési eljárás szabályait határozza meg.

Az előírás alapján az építésügyi engedélyezési, fennmaradási és tovább építési eljárást megelőzően településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a város teljes közigazgatási területén az új épület építése, a meglévő épület közterületről látható bővítése esetén, illetve a közterületen történő bármilyen építési tevékenység esetén.

E szakaszokban kerülnek megállapításra a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmára vonatkozó szabályok, illetve azon szempontok melyeket a vélemény kialakítása érdekében, a településképi követelményeknek való megfelelés körében vizsgálni kell.

Részletesen meghatározásra kerülnek továbbá a településképi vélemény tartalmára vonatkozó szabályok.

A településképi bejelentési eljárás alapvető szabályai e szakaszokban kerülnek rögzítésre.

Ennek alapján kérelemre településképi bejelentési eljárást lefolytatására kerül sor, ha az építési engedélyhez, vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek eredményeképpen változás történik az épület, építmény, vagy annak telke látványában.

A településképi bejelentési eljárás kötelező esetei az alábbiak:

- meglévő építményekben a rendeltetési mód változása vagy a rendeltetési egységek számának változása esetén;

- reklám és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése előtt;

- üzletenként 1m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező cégér vagy hirdetési célú műszaki berendezés elhelyezése előtt;

- a 30 napot meghaladó telepítésű, mozgó árusító pavilon megfelelősége ügyében.

Meghatározásra kerülnek a bejelentési eljárás szabályai, különös tekintettel a kérem benyújtásának módjára, illetve annak adattartalmára.

Részletesen rögzítésre kerül, hogy a bejelentési eljárásban mit kell vizsgálni, továbbá hogy a településképbe való illeszkedés vizsgálata mire terjed ki, végezetül pedig a településképi bejelentés ügyében hozott határozat hatálya kerül meghatározásra.

A településkép-védelmi eszközök érvényesítése érdekében meghatározásra kerülnek a településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság szabályai, ideértve a szankcionálandó tényállások és a hozzájuk kapcsolódó bírságok összegét.

A Jat előírásai alapján e szakasz gondoskodik a meglévő településkép védelmének helyi szabályairól szóló 5/2018. (II.21.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről.