A Közgyűlés 2024. október 2. napján megtartott alakuló ülésén az SZMSZ felülvizsgálatát elvégezte, ennek keretében új bizottsági struktúrát alakított ki, és döntést hozott a tanácsnok feladatkörébe utalt ügyek köréről is. Ezzel egyidejűleg a Közgyűlés 286/2024. (X. 02.) határozatával arról is döntést hozott, hogy új szervezeti és működési szabályzatot kíván alkotni, melynek érdekében felkérte Érd Megyei Jogú Város jegyzőjét, hogy készítse elő az erre vonatkozó rendelet-tervezetet.

A tervezet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseivel összhangban, a Belügyminisztérium, illetve a kormányhivatalok által kiadott szakmai módszertani útmutatók, iránymutatások alapján készült el, szem előtt tartva az időközbeni jogszabályváltozásokat, illetve a korábbi szabályozás alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokat.

Rögzíti az önkormányzat, a közgyűlés és a polgármesteri hivatal hivatalos elnevezését és székhelyét. Emellett meghatározzák a közgyűlés létszámát (18 tag), valamint a város hivatalos jelképeit, úgymint a címert, a zászlót és a pecsétet.

A rendelkezés értelmében a Közgyűlés háromféle üléstípust tarthat: alakuló, rendes és rendkívüli ülést. Ez a tagolás biztosítja az önkormányzati működés kereteit a különböző intenzitású feladatellátáshoz.

Előírja, hogy rendes ülést évente legalább hat alkalommal kell tartani, főszabály szerint csütörtöki napokon. Szabályozza az ülések kezdési időpontját, az értesítési kötelezettséget és az ülésnap maximális, tízórás időtartamát.

Lehetőséget biztosít a polgármester számára rendkívüli ülés összehívására, meghatározott indok és cél megjelölése mellett. Rögzíti, hogy ilyenkor csak az előre közölt napirendek tárgyalhatók, és a napirend elfogadásáról a Közgyűlés dönt.

Definiálja az előterjesztés fogalmát és annak kötelező tartalmi kellékeit, például a jogszabályi hivatkozásokat és határozati javaslatokat. Rendelkezik a benyújtási határidőkről, a visszavonás lehetőségéről, valamint a MikroDat-rendszerbe történő feltöltés szabályairól.

Meghatározza a sürgős előterjesztés benyújtására jogosultak körét és a benyújtás rendkívüli feltételeit. Rögzíti a tartalmi követelményeket, a benyújtási határidőt és azt, hogy a napirendre vételről a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.

Kijelenti a Közgyűlés üléseinek főszabály szerinti nyilvánosságát és a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítását. Szabályozza a zárt ülés elrendelésének eseteit, a felvételek készítésének lehetőségét és a hallgatóság részvételének rendjét.

Meghatározza, hogy az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén pedig a kijelölt alpolgármesterek vagy a korelnök vezeti. Rögzíti a helyettesítési sorrendet és a kizárási okok miatti akadályoztatás esetét is.

Részletezi a polgármester jogköreit az ülés megnyitásától a határozatképesség megállapításán át a vita berekesztéséig. Meghatározza a szavazás elrendelésének és az eredmény megállapításának, valamint az ülés rendjének fenntartásához szükséges intézkedések kereteit.

Szabályozza a polgármester rendfenntartó feladatait, beleértve a szó megvonását és a rendbontók eltávolítását. Felsorolja a tanácskozási joggal rendelkező személyeket és meghatározza a hozzászólások engedélyezésének módját.

Meghatározza a napirend összeállításának elveit, az előterjesztők körét és a tárgyalandó pontok optimális sorrendjét. Elkülöníti a napirendhez kapcsolódó, az ügyrendi és a napirend utáni felszólalások kategóriáit.

Időbeli korlátokat szab a napirendhez kapcsolódó hozzászólásoknak és rögzíti a bizottsági vélemények ismertetésének rendjét. Lehetővé teszi a módosító javaslatok tételét és szabályozza azok szavazásra bocsátásának sorrendjét.

Lehetőséget biztosít a képviselőknek az ülés vezetésével kapcsolatos rövid, egyperces eljárási javaslatok tételére. Az ügyrendi javaslatról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal határoz.

Biztosítja a képviselők számára, hogy a napirendek után egyéb önkormányzati ügyekben felszólaljanak. A felszólalás felett vita nincs, de az érintett válaszadási kötelezettségét írásban vagy szóban rögzíti a rendelet.

Felhatalmazza a polgármestert, hogy saját hatáskörben vagy kérésre legfeljebb harmincperces tárgyalási szünetet rendeljen el. Ez a lehetőség a frakciók és bizottságok egyeztetését szolgálja.

Szabályozza az önkormányzati ügyekben a tisztségviselőkhöz intézett felvilágosításkérések benyújtásának formáját és határidejét. Meghatározza annak szóbeli ismertetése kereteit és a nem megfelelő tartalmú felvilágosításkérés elutasításának módját.

Részletezi a határozathozatal és rendeletalkotás technikai szabályait, beleértve a minősített többség eseteit. Meghatározza a gépi és a név szerinti szavazás rendjét, valamint a szavazás eredményének megállapítását.

Felsorolja a kötelező titkos szavazás eseteit, például személyi kérdésekben, és rögzíti annak lebonyolítási módját. Szabályozza a szavazógép használatát és az esetleges meghibásodáskor alkalmazandó urnás eljárást.

Elrendeli a jegyzőkönyv és a hangfelvétel készítését, rögzítve a jegyzőkönyv kötelező mellékleteit. Szabályozza a dokumentumok megőrzését, megtekintésének és másolásának feltételeit, valamint a zárt ülések anyagainak kezelését.

Előírja a javaslatok közzétételét az önkormányzat honlapján a nyilvánosság biztosítása érdekében. Meghatározza a közzététel időtartamát és a beérkező lakossági vélemények ismertetésének lehetőségét.

Meghatározza a rendeletalkotás kezdeményezésére jogosultak körét és a tervezetek tárgyalásának menetét. Szabályozza a módosító indítványok benyújtását és a rendeletek hivatalos honlapon történő kihirdetését.

Rögzíti a határozatok számozásának és megnevezésének formai követelményeit. Előírja a döntések érintettekhez való eljuttatásának határidejét és a nyilvántartás vezetésének módját.

Meghatározza a végrehajtásért felelősök értesítésének rendjét és a polgármester tájékoztatási kötelezettségét a lejárt határidejű ügyekről. Rögzíti a jegyző által vezetett naprakész nyilvántartás kötelező adattartalmát.

Szabályozza az állandó és ideiglenes bizottságok, valamint munkacsoportok létrehozását és működését. Meghatározza a tagok megválasztásának rendjét, az ülések összehívását, a jegyzőkönyvezést és az éves beszámolási kötelezettséget.

Részletezi a képviselők törvényi és e rendeletben meghatározott sajátos kötelezettségeit, mint a részvétel vagy a titoktartás. Rendelkezik a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak nyilvánosságra hozataláról. A törvényi előírással összhangban meghatározza a képviselőnek a lakossági kapcsolattartással kapcsolatos kötelezettségét.

Előírja a részvételi kötelezettséget és a távolmaradás bejelentésének rendjét. Szabályozza az igazolatlan távollét esetén alkalmazandó tiszteletdíj-csökkentést és a visszahívás lehetőségét.

Lehetővé teszi képviselőcsoportok alakítását a tevékenység összehangolására, meghatározva a minimum létszámot. Rögzíti a megalakulás bejelentésének módját, a frakciók jogait, valamint a működésükhöz biztosított tárgyi feltételeket.

Meghatározza a polgármester főállású tisztségét és alapvető feladatait. Felhatalmazza a polgármestert, hogy két ülés között meghatározott esetekben önálló döntéseket hozzon.

Rögzíti, hogy a Közgyűlés két főállású alpolgármestert választ a polgármester javaslatára saját tagjai közül. Az alpolgármesterek feladata a polgármester helyettesítése és segítése a meghatározott rendben.

A tanácsnok megválasztásának szabályait tartalmazza, melyet a Közgyűlés a települési képviselők közül – meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának felügyelete érdekében választhat. A tanácsnok jogállására egyebekben a bizottsági tagok választására és visszahívására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni

Meghatározza a jegyző kinevezésének feltételeit és főbb feladatait a hivatalvezetés és törvényességi felügyelet körében. Szabályozza az aljegyző kinevezését és a törvényességi észrevétel tételének kötelezettségét.

Kimondja, hogy a hivatal belső szervezetét és munkarendjét a Közgyűlés állapítja meg. A részletes működési szabályokat a jegyző által készített és a polgármester által jóváhagyott hivatali SZMSZ tartalmazza.

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján meghatározza a helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számát.

Rögzíti, hogy az önkormányzat vagyonával és a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályokat külön rendelet tartalmazza.

Szabályozza a gazdasági társaságokban való képviseletet és az egyedi önkormányzati támogatások nyújtásának rendjét. Rendelkezik az áthúzódó kötelezettségvállalásokról és a közfeladatok önkéntes felvállalásának feltételeiről.

Az Önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során történő együttműködési kapcsolatrendszer szabályait tartalmazza, ideértve a más települési, a vármegyei és a fővárosi önkormányzatot, illetve a testvérvárosokkal és a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés részletes előírásait.

Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz, ami hatályon kívül helyezi a korábbi e tárgyban megalkotott rendeletet.