1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Százhalombatta Város közigazgatási területén- a távhőszolgáltatást végző távhőszolgáltatóra és a szolgáltatást igénybevevő felhasználókra és díjfizetőkre.

(2) E rendelet tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 3. §-ban, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Vhr.) 3. mellékletében foglalt Távhőszolgáltatási Közszolgáltatási Szabályzat (továbbiakban: TKSZ.) 2.1. pontjában meghatározott fogalmak alkalmazandók.

2. § (1) A Tszt. 6. § alapján a területileg illetékes települési önkormányzat az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

(2) A törvényben meghatározott ellátási kötelezettségét az Önkormányzat a távhőszolgáltatásra engedélyt kapott társaságon keresztül valósítja meg.

3. § (1) A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.

(2) A távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodik meg.

(3) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj magában foglalhatja a Tszt. 33.§ (2) bekezdés alapján fizetett fejlesztési költség teljes vagy részleges fedezetét is.

4. § A csatlakozási díj mértékét és fizetési feltételeit a távhőszolgáltatás hatósági díjképzésének szabályozására kiadott rendelet írja elő.

5. § (1) A Tszt. 54. § alapján a felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

(2) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(3) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgálató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(5) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhő szolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésre és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.

(6) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

(7) A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásáról a felhasználót 30 napon belül köteles értesíteni. A hozzájárulás megtagadása esetén annak indokairól a felhasználót köteles tájékoztatni.

6. § A felhasználó kezelésében lévő hőközpont esetén a Tszt. 54. § előírásait csak a hőközpont és a kapcsolódó primer hálózat vonatkozásában kell alkalmazni.

7. § (1) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a felhasználó kötelessége.

(2) A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag – a távhőszolgáltató feladata.

8. § A Tszt. 56. § (2) bekezdése alapján a felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magába foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.

9. § Az Önkormányzat a város településfejlesztési koncepcióiban, beruházási tervében kijelöli azokat a területeket, ahol környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerűnek tartja a távhőszolgáltatás fejlesztését.

10. § A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető, továbbá a felhasználó képviselője és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait, valamint a fűtéshez és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiség külön történő meghatározásának módját és feltételeit – a Tszt. 52. § (1) bekezdésben meghatározott Távhő Közszolgáltatási Szabályzatot (a továbbiakban: TKSz.) - e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

11. § (1) A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony - a rendeletekben foglaltakon túlmenő - részletes szabályait az Üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

(2) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános, az egyéb felhasználóval egyedi közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) Az általános közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

(4) Az egyedi közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltató az egyéb felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, az egyéb felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.

(5) A közszolgáltatási szerződések tartalmára a TKSz. előírásai alapján elkészített az Önkormányzat Jegyzője által jóváhagyott Üzletszabályzat előírásai az irányadók.

12. § A távhőszolgáltatás fajtája: mérés szerinti.

13. § (1) Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a felhasználónak joga van a felhasználói közösség megbízottja, illetve az egyéb felhasználónak megbízott munkavállalója útján a vételezett hőmennyiség mértékét igénye szerint meghatározni. Ennek keretében meghatározhatja a távhőszolgáltatás mértékét, annak napszak szerinti változását, illetve egyéb felhasználó esetén napok szerinti változását.

(2) Az igénybejelentés során a Felhasználónak a hőközpontról ellátott lakás és egyéb célra szolgáló helyiségekben biztosítandó átlaghőmérsékletet, illetve a használati melegvíz kifolyónál mért hőmérsékletének értékét kell megadnia a műszaki berendezések kapacitáshatárain belül. Amennyiben a Felhasználó (illetve képviselője) nem jelez vissza a szolgáltató felé a hőigények mértékét tekintve, úgy a szolgáltató automatikusan a következő távfűtési szolgáltatást célozza meg a berendezései alapbeállításánál:

(3) A távhőszolgáltató, a felhasználói igénynek megfelelő mértékű szolgáltatást, a felhasználói közösség, illetve az egyéb felhasználó megbízottja által a szolgáltatónál írásban tett igénybejelentést követő 24 órán belül köteles megkezdeni.

(4) A (2) bekezdésben megadott hőfok paraméterek eléréséhez szükséges hőközponti beállításokat a Szolgáltató köteles elvégezni, de nem tehető felelőssé, ha a felhasználói rendszer hibái, a rossz műszaki állapota, vagy az épület tájolási adottságai miatt a fűtött helyiségek között hőfokszóródás észlelhető.

14. § A fűtési szolgáltatást október 15-e előtt, illetve április 15-e után a távhőszolgáltató biztosítja (pótfűtés), ha azt a hőközpontról ellátott felhasználók megbízottja a távhőszolgáltatónál megrendeli és arra megállapodást köt.

15. § (1) A Tszt. 43. § alapján a távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét az önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott helyen, a hőközpontban vagy – amennyiben a hiteles hőmennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak – a hőfogadó állomáson köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.

(2) A felhasznált távhő mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják.

16. § (1) A hőfogadó állomáson elhelyezett hőmennyiségmérő a szolgáltatói hőközpontban lévő mérő költségosztója. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja - egyéb megállapodás hiányában - a szolgáltatói hőközpontban mért hőmennyiség.

(2) Ha a szolgáltatói hőközpontban több fűtési hőcserélő blokk van, akkor a fűtési célú hőenergia további mérésére van lehetőség a fűtési hőcserélő blokkon, primer oldalon.

(3) Az épületrészenkénti, lakásonkénti mérés megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé.

(4) Az épületrészenként, vagy lakásonként felszerelt hőmennyiségmérő a hőközponti vagy hőfogadói mérő költségosztója. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja – egyéb megállapodás hiányában – a hőközpontban mért hőmennyiség.

(5) Hőközponti mérés esetén a felhasználó jogosult ellenőrző mérőt felszerelni, de ez a szolgáltatott távhő mennyiségének elszámolására nem alkalmazható.

17. § (1) A Vhr. alapján a költséghatékonysági vizsgálat fűtési célú hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésének kialakítása vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetére című 8. mellékletének 6. sorában meghatalmazott: Megtakarítási arány (E) értéke a SZÁKOM Nonprofit Kft. ellátási területén 0,12.

(2) A beruházás figyelembe vett költségei között minden esetben figyelembe kell venni a fűtés egyedi szabályozhatóvá történő átalakításának költségeit is.

18. § (1) Mérés szerinti elszámolás esetén, a szolgáltatott használati melegvíz mennyiségének mérése a felhasználói vagy szolgáltatói hőközpontban beépített fővízmérővel történik.

(2) A használati melegvíz mennyiségének egyedi mérésére:

(3) A használati melegvíz mennyiség egyedi mérésének megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé, annak költsége a Felhasználót terheli.

19. § (1) A Tszt. 46. § alapján az Önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott helyen és a távhőszolgáltató költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló hiteles mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezéseivel összhangban, a távhőszolgáltató kötelessége.

(2) A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz hitelességének mérésügyi hatóság általi igazolását, valamint az alkalmazott mérőeszközök megfelelő beépítésének méréstechnikai felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a felhasználó köteles viselni.

20. § (1) Az elszámolás utólagos korrekcióját - amennyiben a mérő hibásnak bizonyult - a távhőszolgáltató az Üzletszabályzatban foglaltak szerint köteles elvégezni.

(2) Az elszámolási mérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása, a mérők vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesíttetése az elszámolási mérő tulajdonosának, kezelőjének a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.

(3) Az elszámolási mérők meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő, illetve melegvíz mennyiséget - egyéb megállapodás hiányában - az előző hasonló elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve kell meghatározni.

(4) Amennyiben a felhasználó a tulajdonában lévő elszámolási mérő javítását vagy hitelesítését 30 napon belül nem végzi el, úgy a szolgáltatás a nem mért időszakban átalány szerint kerül elszámolásra.

21. § (1) A felhasználó, illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését.

(2) A 18.§ (2) bekezdés alapján történő egyedi mérés esetén, amennyiben a felhasználó 3 egymást követő hónapban nem teszi lehetővé a mérő leolvasását, a szolgáltató a leolvasás nélküli időszakra visszamenőlegesen is átalány melegvíz hődíjat jogosult elszámolni.

(3) Amennyiben az ellenőrzés során a felhasználónál elhelyezett elszámolási mérőkön a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelem (plomba) sérült, úgy a felhasználó a tárgyi elszámolási időszakra a 36.§ (2) bekezdés szerinti pótdíjat köteles fizetni.

22. § (1) A díjfizető a távhőszolgáltatásért alapdíjat és hődíjat fizet.

(2) Az alkalmazott alapdíj és hődíj lehet lakossági, illetve nem lakossági.

23. § (1) A távhőszolgáltatási alapdíj éves díj, amely tartalmazza mind a fűtési, mind a használati melegvíz előállítás alább felsorolt költségeit:

(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés pontjaiban meghatározott díjtételek mellé – árhatósági döntés alapján – nyereséget számíthat fel. A nyereség mértéke a távhőszolgáltató összes távhőszolgáltatási költségére vetítetten maximum 10 % lehet.

24. § (1) A hődíj:

(2) A hődíjat hőmennyiség mérés alapján kell elszámolni.

25. § A szolgáltatott távhő legmagasabb hatósági díját Százhalombatta Város Önkormányzata külön rendeletben állapítja meg. A díjak megállapítására e rendelet alapján a távhőszolgáltató tesz javaslatot. Az árváltozásról a felhasználót a távhőszolgáltató 8 napon belül köteles tájékoztatni.

26. § A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata. Az érdekeltek megállapodásának hiányában és egyebekben a díjfizetés feltételeire az önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó.

27. § A szolgáltatás díjának megfizetése a távhőszolgáltatóval szerződéses, illetve vételezési jogviszonyban álló Felhasználó kötelessége.

28. § (1) Az éves alapdíjat a felhasználó 12 részletben tárgyhónapban előre köteles megfizetni.

(2) A díjfizető, illetve felhasználó a távhőszolgáltatási alapdíjat - egyéb megállapodás hiányában - a tulajdonában, bérleményében lévő helyiségek fűtött légtérfogata alapján köteles megfizetni (Ft/lm3/év). A nem lakossági felhasználó a távhőszolgáltatási alapdíjat a legnagyobb igénybe vehető hőteljesítmény (Ft/MW/év) után is megfizetheti, ha arra egyedi közszolgáltatási szerződés keretében a szolgáltatóval megállapodott.

(3) A felhasználó az alapdíjat akkor is köteles megfizetni, ha távhőt nem vételezett, kivéve, ha a közszolgáltatási szerződést a Tszt. 38. § (2) bekezdésben foglaltak szerint felmondja.

(4) Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználási helyet kapcsolnak úgy a felhasználó az alapdíjat a belépés hónapjának első napjától köteles megfizetni.

(5) Azzal a Felhasználóval, aki a használati melegvízszolgáltatást az épülete légtérfogatának nagyságához képest kis mennyiségben veszi igénybe, a felhasználó kezdeményezésére a szolgáltató egyedi megállapodást köt a távhőszolgáltatási alapdíj csökkentése érdekében. Ez a lehetőség a teljesítmény-lekötés alapú távhőszolgáltatási alapdíjat fizető felhasználókra nem vonatkozik.

(6) Az engedmény mértéke a hatóságilag megállapított, légtérfogat alapú távhőszolgáltatási alapdíjhoz képest maximum 10% lehet. A kedvezményt azok a felhasználók vehetik igénybe, akiknél a fogyasztási arány kisebb, mint 0,1 m3/lm3/év. A kedvezmény mértékét a fogyasztási arány 0-0,1 m3/lm3/év sávjában 4 részre osztva arányosan adja meg a szolgáltató. A fogyasztási arányt évente az előző évi fogyasztásból kell meghatározni.

(7) Azzal a Felhasználóval, aki a Szolgáltatóval közös energiamegtakarítási és korszerűsítési beruházást hajt végre, a Szolgáltató egyedi távhőhőszolgáltatási szerződést köt a felhasználó kezdeményezésére. Amennyiben a beruházás finanszírozásában a Szolgáltató is szerepet vállal, úgy egyedi távhőszolgáltatási díjban is megállapodhatnak. A megállapodásban az egyedi díj kialakításában biztosítani kell a Szolgáltató ráfordításainak megtérülését maximum 5 év alatt.

29. § (1) A fűtési célra fordított hőmennyiség hődíját a Felhasználó az alábbi két módon fizetheti meg:

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési módot választja a Felhasználó, indokolt esetben évközben, maximum két alkalommal korrekciós igénnyel élhet a távhőszolgáltató felé a fűtési hődíj előleg mértékére nézve. A korrekciós igényt minden esetben írásban kell benyújtani.

(3) Amennyiben a távhőszolgáltató évközben a fogyasztási adatokból arra következtet, hogy a megadott hődíj előleg mértéke nem reális – azaz nagy mértékű lehet a túlfizetés vagy alulfizetés – erre írásban felhívja a Felhasználó figyelmét, illetve alulfizetés esetén kezdeményezi az évközi korrekciót a Felhasználó felé. Amennyiben a fogyasztási adatok ezt alátámasztják, a Felhasználó köteles egy reálisabb hődíj előleg értéket meghatározni a távhőszolgáltató felé.

(4) Amennyiben a Felhasználó, illetve felhasználói közösség nem jelöli meg a távhőszolgáltatónak a választott fizetési módot, abban az esetben a távhőszolgáltató a lakossági felhasználónak automatikusan az (1) bekezdés a) pontja szerint számlázza a fűtési hődíjat.

(5) Az egyedi hőközponttal, illetve egyedi épületrészenkénti vagy lakás hőmennyiség mérővel rendelkező Felhasználónak (Díjfizetőnek) a távhőszolgáltató csak az (1) bekezdés a) pontja szerint számlázhatja a fűtési hődíjat.

(6) A hőközpontról ellátott Felhasználó vagy felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása

(7) A távhőszolgáltató egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan a (6) bekezdés szerint megmért fűtési célú hőfelhasználást a Díjfizetők között a tulajdonukban, használatukban lévő helyiségek (lakás, közös helyiség, garázs, üzlet stb.) fűtött légtérfogatának arányában osztja szét, kivéve, ha a felhasználói közösség (Felhasználó) más szétosztási arányban állapodik meg a távhőszolgáltatóval. A Felhasználó költségosztót is alkalmazhat, amelynek minden költségét és az üzemeltetését ő viseli a távhőszolgáltatótól függetlenül. A költségosztók alkalmazásánál a Felhasználónak olyan időszakban kell megadni a leolvasott arányszámokat, hogy a távhőszolgáltató még a tárgyévre lekönyvelhető módon ki tudja számlázni a díjfizetőknek a (pozitív vagy negatív) különbözeteket. Az arányszámok megadásáig a távhőszolgáltató a jelen bekezdés első része szerinti arányban osztja a fűtési hődíjat a Díjfizetők között a havi számlákban.

(8) A Tszt. 43. § (5)-(6) bekezdései szerinti mérés esetén, ha a hőközpontról ellátott valamennyi épületben, épületrészben vagy lakásban hiteles egyedi fűtési hőmennyiségmérők kerülnek beépítésre, akkor a hőközponti főmérő és az egyedi hőmennyiségmérők által azonos időszakra mért értékek összegének különbségét (negatív, pozitív) fogyasztásarányosan kell az elszámolásnál figyelembe venni, amennyiben erről a Felhasználó másképp nem rendelkezik.

(9) Az elszámolás évente egyszer, a tárgyévet követő év első hónapjában (januárban), a távhőszolgáltató által kibocsájtott számlában történik meg, addig a távhőszolgáltató havonta, a hiteles egyedi hőmennyiségmérőkön mért hőfogyasztás értékeket számlázza fűtési hődíjként.

(10) A hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a távhőszolgáltató a Felhasználó által a tárgyi fűtési szezont megelőző utolsó 3 fűtési szezon átlagosan felhasznált hőmennyiségét (GJ) veszi figyelembe az időszaktól függően.

30. § (1) A használati melegvíz mérés szerinti hődíját a díjfizető - egyéb megállapodás hiányában - a tárgyhót követően utólag fizeti meg.

(2) A távhőszolgáltató a használati melegvíz készítés céljára felhasznált hőmennyiséget a TKSZ. 18.3.1. pontja szerint, külön hiteles hőmennyiségmérővel méri meg.

(3) Ha a Felhasználó nem rendelkezik épületrészenként, lakásonként a 18. § (2) bekezdés szerinti egyedi melegvíz mennyiségmérővel, akkor a hőközpontban megmért használati melegvíz készítés célú hőmennyiséget a távhőszolgáltató az adott felhasználói helyen (épületrészben, lakásban) élő emberek száma arányában osztja szét, kivéve, ha a Felhasználó másképp nem rendelkezik.

(4) Ha a Felhasználó rendelkezik épületrészenkénti, lakásonkénti a 18.§ (2) bekezdése szerinti melegvíz mennyiségmérővel, akkor a használati melegvíz készítése célú, hőközpontban megmért hőmennyiséget az egyedi vízmérőeszköz által mért melegvíz mennyiség arányában kell szétosztani, elszámolni. A lakossági fogyasztó köteles havi rendszerességgel (minden hó 20-ig) az egyedi melegvíz mennyiségmérő (mellékmérő) mérőállásának közlésére a távhőszolgáltató által Felhasználóhoz és Díjfizetőkhöz eljuttatott mérőleolvasó lapon, e-mail-ban, vagy telefonon történő bediktálással. A mérőleolvasó lapot a lépcsőházakban elhelyezett „SZÁKOM Kft.” felirattal ellátott gyűjtőládába kell bedobni. Az e-mail-es és telefonos adatközlés esetén a Szolgáltatónak kötelessége regisztrálni az adatközlés tényét. Amennyiben a távhőszolgáltató nem kap Felhasználótól vagy Díjfizetőtől mérőállást, jogosult az előző évben elhasznált melegvíz teljes mennyiségéből számítani az adott időszakra eső fogyasztást, és azt kiszámlázni.

(5) Ha a 18. § (2) bekezdés szerinti egyedi mérőeszközzel nem rendelkezik minden Díjfizető, akkor a 22.§ (2) bekezdése alapján lakossági hődíj fizetésére kötelezett Díjfizető a hőközpontban lévő hitelesített használati melegvíz mennyiségmérőn (főmérőn) mért és a hitelesített egyedi melegvíz mennyiségmérővel (mellékvízmérő) rendelkező Díjfizetők mérőin megmért összfogyasztás különbözetét kell a számlázásnál figyelembe venni az egyedi mérőeszközzel nem rendelkező Díjfizetőkre. A különbözetet a felhasználói közösség által meghatározott arányban kell szétosztani a Szolgáltatónak a hitelesített mellékvízmérővel nem rendelkező Díjfizetők felé. Ha a felhasználói közösség (lakóközösség, Társasház) nem adja meg a szétosztás arányát, akkor a Szolgáltató a felhasználói helyen élő emberek száma arányában osztja szét a különbözetet. Ilyen módon minden érintett Díjfizető rendelkezni fog a használati melegvíz készítése célú, hőközpontban megmért, melegvíz mennyiség arányú, ráosztott hőmennyiség értékkel, amely a használati melegvíz hődíj számlázásának alapja lesz.

31. § (1) A felhasználó személyében történő változás bejelentéséért a régi és az új díjfizető egyetemlegesen felel.

(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetén a bejelentés napját követő hónap elsejétől az új díjfizető adatait köteles nyilvántartani.

(3) Ha az épületrészek felhasználói a külön történő díjfizetés mellett döntenek, akkor a díjfizető változás esetén: a díjfizetésre kötött megállapodás az új díjfizetőre is vonatkozik, mindaddig amíg az épületrészek felhasználói új megállapodást nem kötnek,

(4) A díjak megosztása a következőképpen történhet:

(5) Mindaddig amíg a díjfizető személyében történő változás bejelentés meg nem történik, a díjfizetési kötelezettség a régi díjfizetőt terheli.

32. § A szerződésszegés és következményeire -díjvisszafizetés, pótdíj és felemelt díj- a törvény alábbi fejezetei irányadók.

33. § (1) A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

(2) A felhasználó, díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

(3) A közszolgáltatási szerződés megszegésének következménye:

(4) Az (1) bekezdésben említett egyes következmények együttesen is alkalmazhatók.

(5) A pótdíj mértékét a távhőszolgáltatásra vonatkozó önkormányzati díjrendelet tartalmazza.

(6) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(7) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(8) Ha a felhasználó, a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni.

34. § (1) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető (a díjfizetés kötelezettje) részére

(2) A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá, ha a 33. § (2) bekezdésének a), c)–d), vagy f)–g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.

(3) A távhőszolgáltató

(4) A távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

(5) A (3) bekezdés esetére az önkormányzat rendeletében csökkentett mértékű szolgáltatási kötelezettséget írhat elő a távhőszolgáltatónak.

(6) A 33. § (3) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.

(7) A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani. A közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén – az ebből származó jogkövetkezményekért – az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

(8) A járásbíróság nemperes eljárásban elrendelheti a távhőszolgáltató bejutását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizető nem teszi lehetővé:

(9) A távhőszolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti kérelem elbírálását, ha

35. § (1) Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 1 napot meghaladóan felróható okból szünetelteti, az alapdíjnak a szüneteltetés időtartalmával arányos rész kétszeresét fizeti vissza.

(2) Díjvisszatérítésre a felhasználó nem jogosult a Tszt. 41.§-a szerinti korlátozás, vis maior, illetve az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése miatti szolgáltatási szüneteltetésnél.

36. § (1) Ha a lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat fizető felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt vagy az igénybe vehető maximális primer térfogatáramot folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke az éves alapdíj 1/6-od része, melyet annyiszor kell megfizetnie, ahány napon a túllépés fennállt. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól.

(2) Ha a távhőszolgáltató a felhasználónál elhelyezett elszámolási és költségosztó ellenőrzése során a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelemet (plombát) sérülten találja vagy egyéb szabálytalan vételezést észlel, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti és az alábbiak szerint számol el:

(3) A távhőszolgáltató tudta nélkül, illegálisan vételező a beépített hőteljesítményből, illetve melegvíz esetén a kifolyók maximális áteresztőképességéből 24 órás csúcskihasználással számolt hőmennyiség, illetve melegvíz mennyiség alapján a hődíj ötszörösének megfelelő díjat köteles megfizetni a vételezés kezdetétől számított időtartamra.

(4) Ha a 41.§ (1) bekezdésében foglaltaknak a felhasználó nem, illetve nem az előírtaknak megfelelően tesz eleget, úgy minden megkezdett 24 óra után a napi melegvíz és fűtés alapdíj ötszörösét köteles megfizetni.

37. § (1) A Távhőszolgáltató a Tszt. 40. § alapján jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.

38. § A távhőszolgáltató a távhőrendszert érintő karbantartási, felújítási munkákat évente május 15-e és szeptember 15-e között végzi, így ebben az időszakban a távhőigények kielégítését esetenként nem biztosítja.

39. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az Önkormányzat rendeletében foglaltak szerint:

(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

(4) Ha a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a felhasználói korlátozás – figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is – nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.

40. § (1) Ha a Tszt-ben és a Vhr-ben meghatározott megelőzést szolgáló intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, távhőellátási zavar nem, vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató haladéktalanul köteles a települési önkormányzat képviselő-testületét a Polgármesteren keresztül értesíteni.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az (1) bekezdésben foglalt esetben köteles a korlátozásról és annak feltételeiről haladéktalanul dönteni.

(3) Az önkormányzat Képviselő-testületének döntése alapján a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást korlátozza.

(4) A távhőszolgáltatás korlátozását elrendelő önkormányzati döntésről, a korlátozás bevezetéséről, annak okáról, kezdő időpontjáról, várható időtartamáról és mértékéről a felhasználókat és díjfizetőket a távhőszolgáltató a helyi sajtóban, szórólapokon, hirdetményeken, illetve egyéb tömegkommunikációs eszközökön keresztül haladéktalanul értesíti.

(5) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

41. § (1) Felhasználói hőközpont esetén – kivéve, ha azt a szolgáltató kezelésébe adták – a felhasználó köteles az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani, és a távhőszolgáltató ezirányú ellenőrzését eltűrni.

(2) A szüneteltetési és korlátozási sorrendet a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A Tszt. 42. § alapján távhőszolgáltatás szüneteltetése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szüneteltetésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a Tszt. 40.§ szerinti szüneteltetésből, a Tszt. 41.§ szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

42. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság:

(2) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

43. § A felhasználói és díjfizetői panaszok kezelésére és egyéb, a fogyasztóvédelemre, a jogorvoslatra, az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó eljárási szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a Tszt., a Vhr. és az Üzletszabályzat tartalmazzák.

44. § Jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő közszolgáltatási szerződések az azokban foglalt lejárati határidőig hatályban maradnak. A Távhő Közszolgáltatási Szerződésnek és e rendeletnek a szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseit új szerződés kötésekor, illetve a meglévő szerződések módosítása esetén kell alkalmazni.

45. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Százhalombatta Város Önkormányzatának a távhőszolgáltatásról szóló többször módosított 29/2005. (XI.11.) Ör. sz. rendelete.

46. § E rendelet 1. melléklete: Fogalom meghatározások. 2. melléklete a távhőszolgáltatás korlátozása esetén érintett gazdálkodó egységek, intézmények és lakossági fogyasztók távhőszolgáltatásból történő kikapcsolásának sorrendje.

47. § Ez a rendelet 2024. október 18-án lép hatályba.