Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének

44/2008. (XII.17.) Önk. sz. rendelete

a város köztisztaságáról

(egységes szerkezetben a 38/2010. (XII.15.) Önk. sz., a 42/2011. (XI.22.) önkormányzati, valamint a 23/2012. (IV.20.) önkormányzati, a 34/2013. (IX.17.) önkormányzati, a 14/2015. (III.17.) önkormányzati, a 34/2015. (X.13.) önkormányzati, valamint a 2/2016. (I.26.) önkormányzati rendeletekkel)

Szentendre Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdésének b) pontjában, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szentendre Város Köztisztaságának fenntartása, az ingatlantulajdonosok és az önkormányzat köztisztasággal kapcsolatos feladatainak meghatározása érdekében – a helyi sajátosságokat figyelembe véve – a következő rendeletet alkotja^[1]:

1. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Szentendre város (továbbiakban: város) közigazgatási területén valamennyi ott lakó vagy tartózkodó természetes személyre, a közterületet bármilyen jogcímen igénybe vevő természetes és egyéb személyekre, továbbá valamennyi ingatlantulajdonosra, Szentendre Város Önkormányzatára (továbbiakban: önkormányzat) és intézményeire.

A rendelet hatálya nem terjed ki:

                        A nyílt téri ételkészítési tevékenység szabályozására.

2. §

(1) A város közterületeinek szervezett, rendszeres tisztán tartásáról Szentendre Város Önkormányzata köztisztasági közszolgáltatás biztosításával gondoskodik úgy, hogy a feladatok kizárólagos ellátásával a saját tulajdonában lévő Városi Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot bízza meg 2023. december 31-ig.

^[2]

1. (2) A köztisztasági szolgáltatások alábbi részterületekre tagolandók:                                                               a) általános köztisztasági szolgáltatás                                                                                                               b) különös köztisztasági szolgáltatás

• téli útüzemeltetés
• zöld lomtalanítás
• sarazás
• ároktisztítás, rácsos átereszek és hordalékfogók tisztítása
  

(3) A köztisztasági szolgáltatások ellátására az önkormányzat szerződést köt a Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt-vel.^[3]

(4) A téli útüzemeltetés, zöld lomtalanítás, valamint a sarazás ellátása a feladatok eltérő jellege miatt külön szerződésekben kerül szabályozásra.

(5) A köztisztasági közszolgáltatás ellátására megkötendő szerződés magasabb szintű jogszabályban meghatározott tartalmi elemein túl

a) A pénzügyi feltételeket a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében,

b) a további szakmai feltételeket a városüzemeltetési kérdésekkel foglalkozó szakbizottság^[4] határozza meg 

(6) Az önkormányzat felhatalmazza a polgármestert a köztisztasági közszolgáltatási szerződés, valamint a téli útüzemeltetési szerződés aláírására, amennyiben az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bizottság a szerződés-tervezetet jóváhagyta.

3. §

(1) A 2. § (1) bekezdésében rögzített feladatok ellátása érdekében az önkormányzat gondoskodik különösen:

a) az önkormányzat kezelésében lévő közutak, valamint az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt közterületi járdák tisztán tartásáról, síkosság-mentesítéséről és a hó eltakarításáról, a Szentendre Város Téli Útüzemeltetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően;^[5]

b) a közcélú zöldterületek, közparkok, sétányok gondozásáról és tisztán tartásáról.

(2) A köztisztaság biztosításának eredményessége érdekében az ingatlantulajdonosok (kezelők, használók) kötelesek gondoskodni:

a) az ingatlan oldalhatárai és a közúti gépjármű közlekedésére szolgáló szilárd burkolatú út vagy földút (eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú, pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) közötti kiépített vagy kiépítetlen területsáv (az ingatlan oldalhatárai előtti járda, az ingatlan és a járda közötti, valamint a járda és az úttest közötti terület) gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyom-mentesítéséről, bokrok nyeséséről, gyep nyírásáról, a hó-eltakarításról és síkosság-mentesítésről – függetlenül a területen biztosított köztisztasági közszolgáltatás mértékétől;^[6]

b) az a) pontban meghatározott területen található nyílt árok és annak műtárgyai (kapubejárók átereszei, ingatlanhoz tartozó összefolyók, csapadékvízgyűjtők) takarításáról, növények vágásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladék eltávolításáról;^[7]

c) azon magánutak gondozásáról, karbantartásáról, takarításáról és síkosság-mentesítéséről, amelyek a közforgalom számára nincsenek átadva, de lakóközösségek együtt használják;

d) a beépítetlen telekingatlanok tisztántartásáról, gyom-mentesítéséről, rovar- és rágcsálómentesítéséről;

e) az ingatlanról a járdára, gyalogjáróra, közútra, közterületre kinyúló ágak és bokrok nyeséséről.

Mindezen tevékenységek végzésekor fokozottan kell ügyelni arra, hogy az utak, járdák burkolata és az egyéb műtárgyak ne sérüljenek meg, továbbá, hogy a terepszint változatlan maradjon.

2. fejezet

RÉSZLETES SZABÁLYOK

4. §

(1) A város közterületein szemetelni, bármilyen hulladékot (törmelék, nyesedék) engedély nélkül – akár időszakosan is – lerakni, továbbá a közterületi berendezési tárgyakat, fákat, növényeket, vagy a közterületet bármely más módon rongálni és beszennyezni tilos.

(2) Aki bármely anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést a saját költségén eltakarítani, azt megszüntetni. Amennyiben a szállító (szennyező) e kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a szennyezés megszüntetéséről az köteles gondoskodni, akinek részére, illetőleg akinek érdekében a szállítás történt.

(3) Gépjárművet közterületen mosni tilos.

(4) Állatokat közterületet szennyező módon etetni tilos. Az eb tulajdonosa (sétáltatója) köteles az eb ürülékét a közterületről azonnal eltávolítani.

(5) A Belváros (a Dunakanyar krt. és a Duna által határolt terület) közterületein lófogatú járművel – a célfuvarral történő fel- és lerakás idejét, valamint az engedélyezett személyszállítást végző lófogatú járművet kivéve – várakozni és a lovakat etetni tilos. A lófogatú járművek kizárólag farzsákkal felszerelve közlekedhetnek, a közterület trágyával történő beszennyeződése esetén a hajtó azt köteles azonnal eltávolítani.

(6) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék flóráját és faunáját, levegőjét szennyezi, vagy az élősdiek számára tápot nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. A közterületen lévő elhullott állat elszállításáról a gyepmester gondoskodik.

5. §

(1) Az önkormányzat köteles gondoskodni arról, hogy a városban a beépítettségnek és egyéb sajátosságoknak megfelelő közterületi hulladékgyűjtő edények legyenek elhelyezve. Ezen edények karbantartásáról, cseréjéről és ürítéséről, környezetük tisztántartásáról az önkormányzat a köztisztasági közszolgáltató útján gondoskodik.

(2) A közforgalmú közlekedés céljára szolgáló autóbuszok megállóinak tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.

6. §

(1) Az ingatlantulajdonosok (kezelők, használók) kötelesek az általuk közterületen összetakarított hulladékot, nyesedéket összegyűjteni, és az elszállításig a saját ingatlanon belül tárolni.

(2) Az ingatlantulajdonosok (kezelők, használók) takarítási kötelezettségüknek reggel 9 óráig kötelesek – porképzés nélkül – eleget tenni. A tevékenység során a hulladékot nem szabad a vízelvezető árokba, víznyelőkbe, vagy az úttestre söpörni. Amennyiben a járda napközben ismét beszennyeződik, a takarítást szükség szerint többször meg kell ismételni.

(3) A rendkívüli időjárás következtében síkossá, járhatatlanná vált közutakon, járdákon szükség szerint naponta többször takarítást, síkosság-mentesítést kell az arra kötelezettnek végezni.

(4) Az ingatlanok belső területéről a havat és a jeget kizárólag az erre a célra kijelölt területre szabad szállítani, közterületre elhelyezni nem lehet.

(5) A beépítetlen, vagy csak időszakosan használt ingatlanokon a tulajdonos az utca felől, jól látható és olvasható módon köteles táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel van tüntetve az ingatlan helyrajzi száma, a tulajdonos és a használók (kezelők) neve és címe.

7. §

(1) Az engedély alapján akár rendszeresen, akár alkalmanként kizárólagosan használt közterület tisztántartásáról az engedélyes köteles gondoskodni. Ennek során a használat méretének és jellegének megfelelő számú hulladékgyűjtőt kell elhelyezni, és azok tisztántartásáról gondoskodni.

(2) Az üzletek, intézmények tulajdonosai (bérlői, használói, üzemeltetői) a nyitvatartási idő alatt kötelesek a bejáratukhoz a forgalmuknak megfelelő, de legalább a közterületi hulladékgyűjtőt kihelyezni és annak folyamatos ürítéséről, valamint a nyitvatartási idő leteltével a közterületről történő eltávolításáról gondoskodni. Az összegyűjtött hulladékot a tulajdonos (bérlő, használó, üzemeltető) az elszállításig saját területén köteles tárolni.

8. §

Az illemhelyekhez kapcsolódó köztisztasági szabályok:

(1) A közintézményekben, vendéglátó- és szórakozóhelyeken, nyilvános illemhelyeken és minden más, nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen a rendeleteknek megfelelő befogadóképességű és színvonalú illemhelyek biztosítása az üzemeltető feladata. A vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó-berendezést kell működtetni, egészségügyi papírt, szappant és kézszárítót, vagy papírtörölközőt kell biztosítani.

(2) A nyilvános illemhelyek működtetéséről az önkormányzat gondoskodik. A városi nyilvános illemhelyeket a hét minden napján nyitva kell tartani, április 1. és szeptember 30. közötti időszakban 9-20 óráig, október 1. és március 31. közötti időszakban 10-18 óráig. A nyilvános illemhelyeken a nyitvatartási időt jól láthatóan fel kell tüntetni.

a) A HÉV végállomásánál^[8] lévő nyilvános illemhelyet úgy kell nyitva tartani, hogy az első HÉV járat indulása előtt 10 perccel, illetve az utolsó járat érkezését követően 10 perccel nyitva legyen. Ettől eltérni (kivéve a 8-18 óráig terjedő időre) – a Jegyző^[9] engedélyével – csak akkor lehet, ha az illemhely melletti vendéglátóhely meghatározott időre ezt a szolgáltatást biztosítja – ekkor a vendéglátóhely megnevezését a nyilvános illemhelyen jól láthatóan fel kell tüntetni;

b) A Bükkös-patak parti piacon lévő nyilvános illemhelyet üzemeltetési napokon úgy kell nyitva tartani, hogy a kitelepüléseket megelőzően 10 perccel, illetve a zárást követően 10 perccel nyitva legyen.

(3) A nagyobb tömeget érintő rendezvények esetén a rendezvény szervezője köteles gondoskodni arról, hogy a rendezvény ideje alatt a látogatók számához igazodó mennyiségű nyilvános illemhely legyen használható.

9. §

Az építkezésekhez kapcsolódó köztisztasági szabályok:

(1) Az építési tevékenységet végző (építtető) az építési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett környéket köteles tisztán tartani – különös tekintettel a közutakra felhordott szennyeződések eltávolítására.

(2) Építésnél, bontásnál, felújításnál a munkálatokat úgy kell elvégezni, továbbá az építési, bontási anyagokat, kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjék.

(3) Amennyiben az építtető az építés alatt – engedéllyel – közterületet is igénybe vesz, köteles a közterület-használati engedély lejártáig a használt közterület és környékének eredeti állapotát visszaállítani, valamint a belvárosban az építési munkával érintett környezetet köteles fóliatakarással is megvédeni.

10. §

Hirdetményt, plakátot felragasztani csak az erre a célra kijelölt helyekre szabad. Az ettől eltérően kihelyezett, továbbá az idejétmúlt hirdetményt az elhelyező (illetve akinek érdekében a kihelyezés történ) köteles azonnal eltávolítani.

11. §

A természetes vizek és az ivóvíz tisztaságának védelméhez kapcsolódó köztisztasági szabályok:

(1)Tilos:

a) vízmosásokba, árkokba, patakok medrébe, rézsűjére bármely hulladékot elhelyezni, elrakni;

b) ásott kútba szennyvizet vagy csapadékvizet bevezetni;

c) élővízfolyásba szennyvizet bevezetni;

d) szennyvízzel öntözni, locsolni;

e) ivóvizet szolgáló kútnál, közkifolyónál, közterületi ivókútnál, forrásánál, vízfolyásoknál gépjárművet mosni, állatot itatni vagy bármely szennyező tevékenységet folytatni.

(2) Ivóvizet szolgáló kút, közkifolyó, közterületi ivókút, forrás környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztán tartania, és úgy kell kiképeznie, hogy az elcsurgó víz ne folyhasson vissza a kútba, illetve a forrásba. Az elcsurgó víz elvezetéséről a kút üzemeltetőjének, illetve a forrás fenntartójának kell gondoskodnia.

Az égetésre vonatkozó szabályok^[10]

12. §

(1) Szentendre Város területén – a jogszabályban (különösen a Országos Tűzvédelmi Szabályzatban) és a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel –  tilos a hulladék égetéssel történő megsemmisítése.

(2) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes zöld javakat elsősorban helyben történő komposztálással kell hasznosítani és talajjavító anyagként felhasználni. A nem hasznosított, és fel nem használt zöld javak őszi begyűjtéséről az önkormányzat a hulladékgazdálkodással megbízott közszolgáltató útján gondoskodik.

(3) Saját ingatlanon belül avart és kerti hulladékot kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet égetni:

a) csak a Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott üdülőterületeken lehet égetni, kivéve a 11-es számú főút és a Duna vonala között fekvő üdülőterületeket;

b) csak kisebb mennyiségű, komposztálással nem hasznosítható avar és kerti hulladék égethető,

c) csak szélmentes időben, és

d) csak november 1-től május 31-ig péntekenként, a nappali – 9-19 óra közötti – órákban.

(4) ) Égetni csak

a) a mindenkor hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartása mellett,

b) a vagyoni és személyi biztonság veszélyeztetése nélkül,

c) cselekvőképes nagykorú személy folyamatos felügyelete mellett, továbbá

d) a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarásával

lehet. A szomszédos telken lévő épületektől számított 6 méteren belül tilos égetni.

(5) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot az égetés előtt szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan, kis adagokban történhet. Az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.

(6) Az égetés során a keletkező hő élő növényzetet, fát nem károsíthat.

(7) Amennyiben Budapest Főpolgármestere a külön jogszabályokban meghatározottak szerint levegőtisztaság-védelmi szempontból bármely szennyezőanyag komponensre vonatkozóan a szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát rendeli el, úgy Szentendre Város közigazgatási területén, annak fennállása alatt az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén is tilos.

3. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. §

Alapfogalmak

a) Zöld Javak: Avar és kerti hulladék, falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok

b) Hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása

14. §

Hatáskörök:

(1) A köztisztasággal kapcsolatos közegészségügyi rendelkezések ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szentendre Városi Intézete végzi.

(2) Az e rendeletben foglalt köztisztasági és az égetésre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének rendszeres ellenőrzését a jegyző, valamint Szentendre Város Önkormányzatának Közterület-felügyelete végzi.

(3) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

15. §

Amennyiben a kötelezettek az e rendelet 3. § (2) bekezdésében, a 4. § (2), (4) és (5) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdésében, a 9. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 10. §-ban foglalt kötelezettségüket nem teljesítik, a felszólításban meghatározott határidő elteltével az önkormányzat a kötelezett költségére elvégezteti a köztisztasági tevékenységet.

16. §

Aki e rendelet 4. § (1) bekezdésének rendelkezéseitől, a 9. § (3) bekezdésének rendelkezéseitől, valamint a 10. § rendelkezéseitől eltérően engedély nélkül közterületet használ, köteles Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében foglaltak szerint az engedély nélkül közterület-használatért fizetendő pótdíjat megtéríteni.

17. §^{[11] [12] [13]}

17/A. §^{[14] [15]}

18. §

(1) A rendelet köztisztasággal kapcsolatos rendelkezései 2008. december 15-én lépnek hatályba.

(2) A rendelet köztisztasági közszolgáltatással kapcsolatos rendelkezései a az adott évi költségvetési rendelettel egyidejűleg lépnek hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti, a város köztisztaságáról szóló 45/2001.(X.15.) Önk. sz. rendelet, és annak módosításai a 11/2002. (IV. 22.) Önk. sz., a 14/2003. (IV. 11.) Önk. sz., 28/2005. (IX. 20.) Önk. sz., a 33/2005. (X. 18.) Önk. sz., valamint a 46/2006. (XII. 15.) Önk. sz. rendeletek.

(4) A 2006/123/EK irányelvvel nincsen ellentétes §-a.

(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Szentendre, 2008. december 09.

dr. Dietz Ferenc s.k.                                              dr. Molnár Ildikó s.k.

                             polgármester                                                                  jegyző

Záradék:

A rendelet 2016. március 1-én került egységes szerkezetbe foglalásra.

dr. Gerendás Gábor

jegyző