TAB VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

16/2002. (IX. 30.) rendelettel módosított

23/2001. (XI. 26.)

R E N D E L E T E

az önkormányzat tulajdonában lévő  lakások és

helyiségek  elidegenítéséről

Tab Város Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) 54 és 58. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)   A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség).

(2)   Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:

            a./ a bérlőt,

            b./ a bérlőtársakat egyenlő arányban,

            c./ a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,

d./  az a./ - c./ pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenesági      rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét (a továbbiakban: elővásárlásra jogosult.)

(3)   Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt  (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

(4) Az elidegenítésre javasolt lakások és helyiségek kijelöléséről a Településfejlesztési Bizottságnak a lakáskoncepcióban megfogalmazott elvek érvényesítésével kialakított javaslatára a képviselő-testület külön határozattal dönt.

(5)   Önkormányzati lakás tulajdonjogának csere, vagy adásvétellel vegyes csere útján történő átruházásáról a képviselő-testület a lakáskoncepcióban megfogalmazott elvek és e rendeletben foglalt szabályok figyelembe vételével egyedi eljárás keretében dönt.

II. rész

A LAKÁSOK ELADÁSA

A LAKÁSOK VÉTELÁRA

2. §

1. Fejezet

A LAKÁSOK ELADÁSA AZ ELŐVÁSÁRLÁSRA JOGOSULTAKNAK

1. Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, akkor a vételár a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján a bérlő által elvégzett, és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 90 %-a.

2. A jogcím nélküli lakáshasználó által használt lakás, valamint annak a bérlőnek a lakása, aki nem él elővásárlási jogával, (csak) nyilvános árverésen értékesíthető. A kikiáltási ár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékével.

3. Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

                                                          A LAKÁS VÉTELÁRÁNAK MEGFIZETÉSE,

KEDVEZMÉNYEK, SZANKCIÓK

                           3. §

1. Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételárat egy összegben vagy részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

2. Ha az elővásárlásra jogosult vevő a vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, a lakásra megállapított vételárból 25 % kedvezmény illeti.

3. Ha az elővásárlásra jogosult vevő vállalja azt, hogy a vételár 50 %-át a szerződéskötéskor egy összegben, míg a fennmaradó vételár hátralékot 10 év alatt, havi egyenlő részletekben fizeti meg, a megállapított vételárból 10 %, míg a (4) bekezdés szerint fizetendő kamat mértékéből 50 % kedvezmény illeti meg.

4. Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább 25 évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ez esetben a szerződés megkötésekor a vételár 10 %-át egy összegben kell kifizetnie, valamint a fennmaradt vételár-hátralékot havi egyenlő részletekben, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő ügyleti kamattal kell megfizetnie.

4. §

1. A képviselő-testület a jogosult vagyoni és jövedelmi helyzetére tekintettel, estenként további fizetési kedvezményeket (hosszabb időtartamú részlefizetést, kedvezőbb kamatfizetési kötelezettséget, stb.) állapíthat meg.

2. Az (1) bekezdés alapján megállapított:

1. fizetési kedvezményt csak az a családban élő elővásárlásra jogosult kaphat, akinek  családjában – a vele együtt élő családtagok jövedelmét is figyelembe véve, - az egy főre jutó nettó jövedelem havi összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum  összegét nem haladja meg; 
2. fizetési kedvezményt csak az az egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő elővásárlásra jogosult kaphat, akinek a  nettó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum  120 %-át, és nem rendelkezik olyan vagyontárggyal, amelynek hasznosításával képes a  kedvezmények nélküli teljesítésre.

(3)   Az (1) bekezdés  szerinti fizetési kedvezmény megállapítása a Humán Bizottság hatásköre.

5. §

1. Ha a vevő a vételár-részletet legalább három hónapot meghaladóan nem fizeti az adásvétel lebonyolításával megbízott polgármesteri hivatal köteles a szerződéstől való elállás jogával élni.

2. A szerződéstől való ellátás esetén a vevő a lakást kiürített állapotban köteles az elállás napjától számított 15 napon belül az eladónak átadni.

Elállás esetén a felek az adásvétel idején meglévő eredeti állapotot kötelesek helyreállítani.

A vevő által már megfizetett vételár akként számolható el, hogy a vevő az adásvétel napjától az elállásig terjedő időre a nem költségalapon bérbe adott önkormányzati bérlakásra fizetendő bérleti díjjal azonos mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

Az elállás 16. napjától a vevő jogcím nélküli lakáshasználónak minősül.

Az elszámolásnál a vevőt az elállásig kifizetett vételár előleg után megilleti a törvényes kamat.

Vevő hozzájárul ahhoz, hogy az általa befizetett vételárba az eladó jogosult beszámítani, és a visszafizetendő vételárból levonni a lakáshasználati díjat.

3. A részletfizetés elmulasztásának az (1), (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményét az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.

6. §

1. A lakás eladásra történő kijelölése után legkésőbb 2 hónapon belül az elővásárlásra jogosulttal írásban közölni kell az értékesítés feltételeit.

2. Amennyiben az elővásárlásra jogosult az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni elővásárlási jogával a közölt feltételekkel, az önkormányzat – a 2. § (4) bekezdésében foglalt korlátozásra figyelemmel – a lakást nyilvános árverésre meghirdeti, és az ajánlatnak megfelelően, vagy annál kedvezőbb feltételekkel értékesítheti.

3. Harmadik személy által tett vételi ajánlatra az elővásárlásra jogosult az ajánlat  kézhezvételétől számított  30 napon belül írásban tehet nyilatkozatot, hogy teljes terjedelmében magáévá teszi-e az ajánlat tartalmát. Ha az elővásárlásra jogosult a megismert vételi ajánlatot nem fogadja el, az önkormányzat az ajánlatot tevő harmadik személy részére értékesíti a lakást.

                                         A KEDVEZMÉNYESEN VÁSÁROLT LAKÁSOK ELADÁSÁNAK

ÉS CSERÉJÉNEK FELTÉTELEI

7. §

1. Részletfizetés esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerülő jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg Tab Város  Önkormányzatát a hátralékos vételár és járuléka erejéig, a vételár  teljes kiegyenlítéséig.

2. Ha az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a vevő az általa kedvezménnyel megvásárolt lakást értékesíteni kívánja, vagy el akarja cserélni, ahhoz csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a fennálló vételár hátralékot kedvezmény levonása nélkül, teljes összegben megfizette. A hozzájárulás megadására a Településfejlesztési Bizottság jogosult.

II.fejezet

ÜRESEN ÁLLÓ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE

8. §

1. Önkormányzati tulajdonban álló megüresedett lakást a Képviselő-testület értékesítésre vonatkozó döntését követően pályázat  útján lehet értékesíteni.

2. ^[1]A lakás alapárát az értékesítéssel megbízott szerv forgalmi értékbecslésen alapuló településfejlesztési bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület állapítja meg.

3. A pályázati eljárást a rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint kell lebonyolítani.

III.rész

A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELADÁSA

9. §

1. A helyiségek vételára, ha azt az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékének a 100 %-ával.

(2) Üresen álló helyiségeket csak nyilvános árverésen lehet értékesíteni. A kikiáltási ár azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével.

A VÉTELÁR MEGFIZETÉSE

10. §

1. Ha a helyiséget az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételárat egy összegben, vagy legfeljebb öt év alatt, havi egyenlő részletekben lehet kifizetni. Részletfizetés esetén a szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár 50 %-át kell egy összegben megfizetni. A fennmaradó vételár hátralékot a mindenkori Ptk. szerinti kamat terheli.

2. A nyilvános árverésen értékesített helyiség vételárát a vevő egy összegben köteles megfizetni.

3. Egyebekben helyiségekre vonatkozóan e rendelet 5-8 §-aiban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

IV.rész

AZ ÉRTÉKESÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, SZERZŐDÉSKÖTÉS

11. §

1. A képviselő-testület határozatában értékesítésre kijelölt ingatlanok értékesítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Az adásvételi szerződést a vevő készítteti el, és az eladási ajánlattal történő összevetés után - a szerződés az ajánlatnak és testület döntésének megfelelése esetén - a képviselő-testület nevében a polgármester és a jegyző írja alá a szerződés átvételétől számított 8 napon belül.

2. A jelzálogjog, valamint az ennek biztosítására bejegyzendő elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének és a jelzálogszerződés kötésének a költsége a vevőt terhelik.*

                                                     AZ ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

ELSZÁMOLÁSA, ÉS FELHASZNÁLÁSA

12. §

1. Az értékesítésből befolyó vételárat az OTP. Tabi fiókjánál vezetett, elkülönített számlán kell kezelni, melynek forgalmáról a Pénzügyi Bizottságot negyedévente tájékoztatni kell.

2. A lakás és helyiségek elidegenítéséből származó bevételből levonhatók

• az épület elidegenítésre való előkészítésével
• a földrészlet megosztásával,
• a társasházzá való átalakítással,
• a forgalmi érték megállapításával,
• az elidegenítés lebonyolításával

kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségek.

3. Az önkormányzat a lakások eladásából származó (2) bekezdés szerint csökkentett bevételét csak az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek felújítására, és az ezzel együtt végzett korszerűsítésre, továbbá új lakás építésére, valamint az állampolgár tulajdonában álló lakásra – ideértve az államosított lakást is – 1953. április 1. napja    előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet felszámolására használhatja fel.

4. A (3) bekezdés szerinti bevétel felhasználható továbbá

• szociális helyzet alapján történő bérbeadás céljára használt lakás vásárlására,
• a rendezési terv szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek  kialakítására,
• lakásépítési és vásárlási támogatás nyújtására,
• emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására,
• csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére.

5. A (3) bekezdés szerinti bevétel felhasználásának szabályairól a Településfejlesztési Bizottság javaslatára a költségvetési koncepció elfogadásakor dönt a képviselő-testület.

13. §

1. Az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően – az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből álló épület kivételével – az épületet társasházzá kell alakítani.

2. A társasház alapító okiratának az előkészítésbe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okiratnak meg kell felelnie a leendő  tulajdonostársak többségi akaratának.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

14. §

1. Az értékesítésre kijelölt épületben, lakásban a bérbeadó az Lt.  10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat csak a Lt. 11. § (1) bek. a) pontjában meghatározott esetben végezheti el.

2. Az önkormányzat tulajdonában álló épületben a közös használatra szolgáló helyiségeket és az épülethez tartozó közös használatra szolgáló területet önálló ingatlanként nem lehet értékesíteni.

Z Á R Ó    R E N D E L K E Z É S E K

15. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, a kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hatálybalépésével a 15/1996. (V. 30.), a 6/1997. (IV. 1.), a 12/1997. (XII. 1), a 12/1998. (VIII. 28), és a 3/1999. (I. 29) számú rendelettel módosított 1/1996.  (II. 8) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Tab, 2001. november 22.

        Farkas István                                    Szurkosné dr. Mezőfi Ágnes

polgármester                                                       jegyző 

1. sz. melléklet

I.Pályázati felhívás kiírása

1. A felhívásnak tartalmaznia kell:

• az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át,
• az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb.)
• hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
• a hasznosítás részletes feltételeit
• az elbírálásra vonatkozó szempontokat
• a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit
• az ingatlan megtekintési lehetőségét
• a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét
• a pályázatok felbontásának helyét, idejét
• a versenytárgyalás helyét, idejét

2. A pályázati kiírás helye,  ideje: a pályázati felhívást minimálisan a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, valamint egy helyi lapban vagy a helyi kábel TV képújságában kell közzé tenni két alkalommal. A hirdetmény kiírásának ideje minimum 30 nap.

II.Pályázatok felbontása és a versenytárgyalás

lefolytatása

1. A pályázatok felbontására a Településfejlesztési Bizottság elnökének  jelenlétében a Polgármesteri Hivatal illetékes  szakembere(i) jogosult(ak).
2. A pályázat felbontására meg kell hívni az  ajánlattevőket, és ismertetni kell a nevüket,  székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát,  azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra  hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
3. A pályázó köteles a megfelelő összegű kaució befizetésére a meghirdetett pályázat bontás napjáig,  melyet igazolni kell. A befizetés csekken vagy  átutalással történhet. Az eredménytelenül pályázóknak a befizetett kauciót 8 napon belül vissza kell utalni.
4. A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek.
5. Érvénytelen a pályázat, ha:

• olyan pályázó nyújtotta be, aki nem volt jogosult  pályázni,
• azt a beadási határidő után adták be,
• az nem felel meg a versenytárgyalásra kiírt feltételeknek,
• a megfelelő összegű kaució nem lett befizetve; Az érvénytelenül pályázók a versenytárgyalás  további szakaszában nem vehetnek részt.

6. Az ajánlatok elbírálását az Önkormányzat Településfejlesztési  Bizottsága végzi.
7. Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a pályázótól felvilágosítást lehet kérni. A benyújtott pályázatok  azonban nem módosíthatók.
8. A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés  kihirdetésére a pályázókat meg kell hívni. A  kihirdetésen jelen nem lévő pályázókat a döntésről haladéktalanul értesíteni kell.
9. A nyertes pályázóval az ajánlatában foglaltaknak megfelelően a kihirdetéstől számított 15 napon belül a szerződést meg kell kötni.

III. Szerződéskötés

(1) A nyertes pályázóval  15 napon belül köteles az ingatlanra vonatkozó  szerződést megkötni. Értékesítés esetén a szerződéskötést követő 30 napon belül a vételárat a vevőnek meg kell fizetni.

(2) Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertes hibájából nem kerül megkötésre, vagy értékesítés esetén a vételárat a vevő 30 napon belül nem fizeti meg, úgy a második legmagasabb ajánlatot tevő lép a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg a szerződés az általa tett ajánlatnak megfelelően. Amennyiben mindkét jelentkező visszalép, úgy az ingatlant újra meg kell hirdetni, az árverést meg kell ismételni.