Tab Város Önkormányzatának

1/2002. (I. 31.) sz. Rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való

 gazdálkodás szabályairól

Tab Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Ötv. 78-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108-109. §-aiban foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

I.Fejezet

Általános Rendelkezések

                                 A rendelet hatálya

1. §  (1) E rendelet hatálya kiterjed Tab Város Önkormányzata tulajdonában lévő:

1. ingatlanokra;
2. ingó vagyontárgyakra;
3. vagyoni értékű jogokra;
4. értékpapírokra;
5. társasági részesedésekre.

 (2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására, és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását, és vagyontárgyak megszerzését is.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakásokra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére.

(4) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat költségvetésről alkotott hatályos rendelete eltérően nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
2. Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
3. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi  jogügylet szabad tárgya lehet.
4. Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
5. Forgalomképtelenség: törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon  tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
6. Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
7. Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára  várospolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.
8. Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
9. helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.
10. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen  és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az  értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.
11. Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
12. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket  kielégítő, a víz, a gáz,  és csatorna  vonalas  létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai; a gerinc- és  elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt;  az  elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási  rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és  tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti  nyomásszabályozó rendszerek.
13. Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály  szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy  egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
14. Muzeális emlék:  a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
15. Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme  tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen  őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes  szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
16. Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és  városképi jelentőségű épület, építmény.
17. Park: a település belterületén önkormányzati  tulajdonban lévő közhasznú zöldterületek közül  minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is  szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.
18. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan  értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott  pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem  pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba  vételét elismerve egyidejűleg arra vállal  kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának  meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
19. Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon  használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.
20. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden  olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet.
21. Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati  vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés  alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
22. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, és a  természeti emlék.
23. Vizek:  a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos  vízfolyások), a közcélú csatornák, és a természetes  tavak, illetve ezek medre.
24. Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi  létesítmény: az a létesítmény, amely a vízügyről szóló  törvényben meghatározott vízgazdálkodási  célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag  összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek  együttes szükségletét szolgálja.
25. Ingatlan: az önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő föld, földrészlet, épület, építmény.
26. Ingó: minden olyan vagyontárgy, amely nem minősül a 25. pontban meghatározott ingatlannak.

II.Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON

3. §  (1)  Az önkormányzat teljes vagyona az 1. § (1) bekezdésében     

                meghatározott vagyontárgyakból áll.    

         (2)  A vagyon – rendeletetése szerint – a törzsvagyonból és a törzsvagyon

                körébe nem tartozó vagyonból tevődik össze.

II. 1.

A TÖRZSVAGYON

4. § (1) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítja meg. Az önkormányzat törzsvagyona az önkormányzati  kötelező feladatok ellátására szolgáló vagyon.

        (2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.

1. A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai a törvény erejénél fogva:

• helyi közutak és műtárgyaik;
• a terek és a parkok;
• a vizek és a víziközműnek nem minősülő közcélú  vízilétesítmények;
• a levéltári anyagok.

b  jelen rendelet alapján:

• a városi köztemető;
• az önkormányzat köztisztaságról szóló rendeletében megjelölt hulladék-lerakóhely

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai

1. a törvény erejénél fogva:

• közművek;
• intézmények;
• középületek;
• műemlék épületek; (a műemlék, a műemlék jellegű és városképi  jelentőségű, a helyi védelem alatt álló  épület, építmények) 
• védett természeti területek;
• vízi közművek;
• muzeális emlékek.

2. jelen rendelet alapján:

• az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások, gyűjtemények.

(4) Az ingatlan törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 1. számú, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait pedig a 2. sz. melléklete tartalmazza. 

II. 2.

EGYÉB VAGYON

5. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, az állami szervek kötelező elhelyezésének biztosítására szolgáló  vagyon, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon.

Ide sorolható mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése alapján minősített vagyontárgyak közé.

(2) A vállalkozói vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingókból és forgalomképes vagyoni jogokból áll.

1. forgalomképes ingatlanok:

• lakóházak, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek,
• belterületi és külterületi földingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági  művelésű földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb  hasznosításra alkalmas földterületek)

2. forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok

• értékpapírok, részvények, üzletrészek,
• pénzeszközök és követelések,
• használati és haszonélvezeti jog,
• szolgalmi jog.

III.

A VAGYONTÁRGYAK MINŐSÍTÉSE

6. § (1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése hatálya alá.

(2) Az Ötv. 79. §-a értelmében – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt

1. vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,
2. vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánításáról,
3. törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában  azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv.,   (e rendelet 4. § (2)  bekezdése, illetve (3) bekezdése szerint), vagy más  törvény nem sorolt be valamely kategóriába.

(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítania. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan  karban kell  tartani, melynek felelőse a jegyző.

(4) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely  közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom  gyakorlását szolgálja.

(5) Az ingatlan vagyontárgy minősítése változhat, amennyiben  az ingatlan nyilvántartásban megváltozik az ingatlan jellege.

IV.

A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

IV. 1.

A TULAJDONOSI JOG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

7. § (1) Az önkormányzatot – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogokat – az Ötv. 80. §-ában foglaltak értelmében – a Képviselő-testület gyakorolja. Ezt  a jogát szervezeteire, intézményeire és hivatalára átruházhatja.

      (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel – e rendeletben  foglaltak figyelembe vételével – bízhatja másra. A vagyonkezelő szerv – a szerződéssel összhangban eseti, vagy általános  meghatalmazás alapján – a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti annak kötelezettségeit.

      (3) Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével  korlátozott rendelkezési joggal – az önkormányzat szervei  gazdálkodnak.

8. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelői (az önkormányzat hivatala, az önkormányzat által  alapított és fenntartott intézmények, továbbá a forgalomképes vagyon kezelésére, hasznosítására – jogszabály alapján – speciálisan e célra  társasági formában létrehozott, az önkormányzat többségi tulajdonában lévő vagyonkezelő társaság, vagy egyszemélyes gazdasági társaság) a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával,  karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni.

      (2) A vagyonkezelő szervek a kezelésükben levő önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet által szabályozott módon gazdálkodnak.

      (3) A vagyonkezelő szervek e rendeletben szabályozott módon és a vagyonkezelői szerződésben foglaltak szerint jogosultak – ugyanakkor kötelesek is – a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére,  a közszolgálatban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, illetve egyéb hasznosításra.

      (4) A vagyonkezelő szerveket megillető használat joga ingyenes. A használatbavétel kezdő időpontja – megállapodás hiányában – a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály hatályba lépését követő év január 1. napja.

      A használatra való átadás és a használat térítésmentes.

      Az állami szerv használatra való jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

      (5) A használat jogát megszerző a vagyont csak a tulajdonos hozzájárulásával  engedheti át másnak használatra. A vagyont a tulajdonos részére vissza kell adni, ha megszűnik az a közszolgáltatás, illetve államigazgatási feladat, amelynek ellátására szolgált, vagy ha az önkormányzat, az állami szerv nem az adott vagyon  használatával látja el a közszolgáltatást, illetve az államigazgatási feladatot.

      (6) A képviselőt-testület  hatáskörébe tartozik – értékhatártól függetlenül – az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás jóváhagyása.

      (7) Az önkormányzat társulásba  bevitt vagyonát az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a többször  módosított 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv, a továbbiakban Ptk) közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (az Ötv. 80. § (4) bekezdése értelmében).

      (8) Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a közigazgatási területén levő másik önkormányzat tulajdonában levő ingatlanra elővásárlási joga van.

IV.2.

A TÖRZSVAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK

GYAKORLÁSA

9. §  (1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban levő vagyontárgy   hasznosítási, illetve működtetési jogának  koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása.

      A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

10. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul, fedezetül nem használhatóak fel.

         Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.

         (2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

         (3) Az e rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon egyéb  módon (koncesszió) hasznosítható. A helyi közutak és műtárgyaik működtetése  koncessziós szerződés keretében átengedhetők (a koncessziós törvény előírásai szerint.)

         (4) Az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

         (5) A levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.

         (6) Az önkormányzatot a tulajdonában levő vizekkel, és víziközműnek nem minősülő vízilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal  összefüggő – (a tulajdonjog tartalmából eredő) külön törvényben meghatározott – kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.

         (7) A polgármester gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására  hozott testületi döntések végrehajtása körében a  vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi  státuszból eredő jognyilatkozatok kiadásáról (elsősorban a bérleti  szerződések,  használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide).

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

11. § (1) A Képviselő-testület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 11. § (2)-(9)  bekezdéseiben foglaltakat.

         (2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a Képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.

         (3) Az e kategóriába tartozó ingatlanvagyontárgyak elidegenítéséről, illetve megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. E döntés meghozatala előtt kötelező  figyelembe venni a (2), (4) – (9)  bekezdésekben foglaltakat.

         (4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt  rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.

         (5) A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és a közoktatási miniszter  hozzájárulása szükséges.

(6) Az önkormányzat fenntartásában működő intézményben levő állami  tulajdonú muzeális emlék tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlóját a művelődési  és közoktatási miniszter határozza meg.

         (7) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az építési és városfejlesztési miniszter  hozzájárulása is szükséges.

         (8) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületre és védett természeti  területre az államnak az e rendelet 7. § (8) bekezdésében említett önkormányzatot megelőző elővásárlási joga van, amelyet az építési és városfejlesztési miniszter gyakorol.

         (9) Az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a környezetvédelmi miniszter engedélye is szükséges.

         (10) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási tevékenységen belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt az intézmény kezelésében lévő

• vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb  módon történő hasznosításáról 200.000.- Ft egyedi bruttó értékhatárig.
• ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 2 évi időtartamra
• ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb  módon történő hasznosításáról 100.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.

Az önkormányzat hivatala esetében ezek a jogok a polgármestert illetik meg.

(11) A (10) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a Képviselő-testületé.

Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása.

12. § (1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező  egyéb jogügyletről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati intézmény vezetője dönt – az alaptevékenység  sérelme nélkül – az intézmény kezelésében levő

• ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb  módon történő hasznosításáról 200.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig,
• vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, és egyéb módon történő hasznosításáról 300.000 forint egyedi bruttó értékhatárig,
• ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 2 év időtartamra.

(3) A (2) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a Képviselő-testületé.

V.

A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes

vagyon hasznosítására vonatkozó általános szabályok

13. § (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt  feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy estleges elidegenítése értendő.

(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége olyan mértékben korlátozott, amennyire az, az alapfeladatok zavartalan ellátásához szükséges.

(5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes víziközművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.

(6) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. A felmerülő közüzemi  költségek a bérlőt terhelik.

(7) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.

E területek egy évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe.

(8) A vagyon bérbeadásából származó bevétel a vagyonkezelő szervet illeti meg.

(9) Az ingóvagyon és vagyoni értékű jogok értékesítéséből befolyt összeg 70 %-a a vagyonkezelő szervet, 30 %-a az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(10) Amennyiben az ingó vagyontárgy – az önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján – megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé a vagyonkezelő szervnél, annak hasznosításáról a jegyző gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(11) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(12) Ingatlant csak vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.

(13) Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a Képviselő-testület határozata szükséges.

(14) A Képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló   épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható, és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában. Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.

(15)Az „államháztartásról” szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 108. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az  önkormányzat, rendeletében határozza meg azt az értékhatárt, amely felett  vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

Pályáztatás és versenyeztetés útján történik e rendelet hatálya alá tartozó alábbi vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése:

• ingatlanoknál minden esetben,
• 300 eFt egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű ingók,
• 300 eFt egyedi forgalmi értéket meghaladó egyéb vagyoni elemek esetén.

A Képviselő-testület – egyedi döntés alapján – a fentiektől eltérően is rendelkezhet.

A pályáztatás és versenytárgyalás részletes szabályait a 3. sz. melléklet: a pályáztatási szabályzat tartalmazza.

V. 1.

Az önkormányzat intézményei kezelésébe adott vagyon

hasznosítására vonatkozó szabályok

14. § (1) Az önkormányzati intézmények részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja.

2. A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra feljogosít.

(3) Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában – a részükre  biztosított pénzügyi fedezettel arányosan – jogosultak és kötelesek a vagyont  rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, - az e rendeletben foglaltaknak megfelelően – a hasznait beszedni és kötelesek a használatukban  lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.

(4) Az önkormányzat intézményeitől a Képviselő-testület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az az önkormányzati célokat hatékonyabban  szolgálja, és a feladatok elvégzését sem veszélyezteti.

(5) Az önkormányzati intézmények a használatukban levő ingatlanokat, és ingókat – bevételeik növelése céljából – csak határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg. A bérleti   szerződések egy példányát a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni.

(6) Az önkormányzat intézményei a használatukban levő épületekben – az országgyűlési és az önkormányzati választások időszakában helyiségeiket az önkormányzat, illetve a jelölő szervezetek és jelöltek részére az alábbiak szerint kötelesek rendelkezésre bocsátani:

• A választási kampány idején jelölő gyűlések céljára a Művelődési Ház arra alkalmas helyiségeit a jelölő szervezetek részére egyenlő esélyt biztosítva.

Egy jelölő szervezet vagy jelölt részére egy alkalommal térítésmentesen bocsátható rendelkezésre helyiség.

• Az önkormányzati választások idején a szavazás lebonyolítása céljából a Művelődési Ház és az Általános Iskola arra alkalmas helyiségeit térítésmentesen kell rendelkezésre bocsátani.

(7) Az önkormányzat intézményeinek joga a használatukban levő ingatlanok, ingók és szellemi kapacitás ésszerű hasznosításával vállalkozási tevékenységet folytatni, az alapító okiratban foglalt körben és mértékben. A vállalkozási tevékenység az alaptevékenység végzését nem sértheti, és az alapfeladat színvonalának javítását kell segítenie.

(8) Nem lehet azonban a vagyont vállalkozásra hasznosítani akkor, ha arra az önkormányzat másik intézményének – alapvető feladatai ellátásához – szüksége van.

Ebben az esetben az intézmény köteles a Képviselő-testület döntése alapján a vagyont átengedni.

(9) Az alapító okiratban nem engedélyezett vállalkozási tevékenység csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával, és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető.

(10) Vállalkozási tevékenységet az intézmény csak akkor folytathat, ha annak finanszírozását önkormányzati támogatás igénybevétele nélkül, illetve társadalombiztosítási alapok forrásán kívüli eszközökből tudja biztosítani, továbbá, ha a tárgyévi költségek éven belül legalább megtérülnek.

(11) Az intézmény vállalkozásból származó eredményeinek felhasználásáról a Képviselő-testület a vállalkozás engedélyezésekor dönt.  

(12) Önkormányzati intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(13) Az intézmények csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be  gazdasági társaságba, vagy alapítványba a használatukban levő ingóságokat, valamint  pénzeszközeiket, illetve vásárolhatnak részesedést.

(14) Az önkormányzat intézménye hitelt nem vehet fel, a költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhat.

(15) Az önkormányzat intézménye részére ajándékként adott, vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett intézmény részére kell biztosítani.

Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott intézmény részére történő  átadásáról rendelkezett, akkor arra – külön döntés  nélkül – kell intézkedni. Az így kapott bevételt az intézmény az ajándékozó vagy  az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.

(16) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben   hozott döntések előkészítése során  az előterjesztéshez  csatolni kell a Pénzügyi Bizottság véleményét.

VI.

A vállalkozói vagyon hasznosítása

15. § (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e rendelet  11. §-a, valamint a V. része rendelkezik.

         (2) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat

• gazdasági társaságot alapíthat,
• alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,
• biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti,
• vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti,
• tulajdonjogát másra átruházhatja (vagy szervei révén átengedheti).

2. Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %-osnak  kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.
3. Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében  tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a képviselő-testület  határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a  megbízott képviselő évente két alkalommal – május 20-ai és szeptember 20-ai határidővel – köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
4. A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság estében a Képviselő-testület  külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.

VII.

Az önkormányzati vagyonról való lemondás

16. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabályok   eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen  átruházni

1. közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára,
2. köztestület, társadalmi szervezet részére,
3. egyházak részére – elsősorban „A volt  egyházi ingatlanok tulajdoni  helyzetének rendezéséről „ szóló 1991. évi XXXII. tv. végrehajtása érdekében,
4. más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör  átszállása kapcsán lehet.

(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak  ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való  csatlakozás esetét.

E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül  más szervezet használatába.

(3) Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet.

(4) Az Áht. 108. § (2) bekezdése értelmében vagyont ingyenesen átruházni,  továbbá az önkormányzat követeléseiről lemondani csak önkormányzati  rendeletben meghatározott módon és esetekben lehet.

A Képviselő-testület – figyelembe véve az Áht. 108. § (3) bekezdésében foglaltakat is, az alábbiakban  szabályozza  a követelésről való lemondás esetén  követendő gyakorlatot:

Az önkormányzati intézmény vezetőjét adósonként (vevőként) 50.000 Ft értékhatárig, e fölött 500.000 Ft értékhatárig a polgármestert, e fölötti érték esetén a  Képviselő-testületet illeti meg a döntés joga.

(5) A (4) bekezdés alapján hozható döntés érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehető intézkedést megtettek.

Behajthatatlannak minősíthető a követelés, ha

• az adós meghalt és hagyatéka nem maradt,
• az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy  értékesítése sikertelen maradt,
• a bíróság behajthatatlanságra vonatkozó jogerős határozatot hozott.

VIII.

A vagyon hasznosításának nyilvántartása

17. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetőleg hasznosításával kapcsolatosan  kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

         (2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezen adatok.

         (3) Az  önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kapcsán a döntést  hozó szerv, illetve – ha a döntést hozó és a szerződést kötő személye eltér – a szerződéskötő a döntést, illetve a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles  a vagyonnyilvántartót értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.

IX.

Vagyonnyilvántartás

18. §  (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – az arra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével  a jegyző alakítja ki.

         (2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a polgármesteri hivatal (vagyonnyilvántartó), valamint az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei, gazdasági társaságai látják el.

         (3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont  érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.

         (4) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, esetenként – jogszabályi keretek között – értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát – ha  jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.

(5)A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(6)  Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról „Az önkormányzatok  tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről” szóló 147/1992. (XI. 6) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a polgármesteri hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon  adatait.

(7) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezelők a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.

(8) Az ingatlanvagyon-katasztert a tulajdon megszerzésével egyidejűleg el kell készíteni.

(9) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetésért, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással (közművagyon esetében az üzemeltető nyilvántartásával is) és a valós állapottal való egyezőségéért a jegyző felel. 

X.

Vagyonleltár

19. § (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. 

         (2) A vagyonleltár az önkormányzat  vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes  törzsvagyon számbavétele.

         (3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül  forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon,   ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül

1. az ingatlanokat a jellemző ismérvek feltüntetésével,  (helyrajzi szám, cím,  hossz- és terület  méretek, rendeltetés, a használó, vagyonkezelő neve, stb), a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó  értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket is feltüntetve – jelezve a vagyonértékelés időpontját is).
2. a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
3. az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
4. a levéltári anyagot folyóméterben, a muzeális emlékeket képzőművészeti áganként összevontam, db-számban,
5. a kötelezettségeket (a hosszúlejáratúakat tételesen, értékben, a rövidlejáratúakat pedig jogcímenként összesített értékben) tartalmazza.

(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár  összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a Képviselő-testület a jegyző által gondoskodik.

XI.

Egyéb rendelkezések

20. § (1) Az adás-vételi szerződéskötéssel történő ügyletek esetén a fizetési határidő általában a szerződés aláírásának napja. Ettől eltérő határidőt a szerződéskötésre hatáskörrel rendelkező állapíthat meg, amennyiben azt a vételár megfizetésének módja indokolja.

         (2) Részletfizetés engedélyezésekor és fizetési késedelem esetén a szerződésben rögzített kamatot kell felszámítani, amelynek mértéke legalább a Ptk. szerinti kamattal egyező.

         (3) A forgalmi érték e rendelet szempontjából bruttó módon értendő, azaz az általános forgalmi adót tartalmazó értékben.

XII.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.

         (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tab Város Önkormányzatának 8/1992. (VI. 18) sz.  rendelete az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól hatályát veszti.

               Farkas István                                              Szurkosné dr. Mezőfi Ágnes

polgármester                                                                           jegyző  

Tab Város Önkormányzat ingatlan törzsvagyona

Tab Város Önkormányzat ingatlan törzsvagyona

Tab Város Önkormányzat ingatlan törzsvagyona

Tab Város Önkormányzat ingatlan törzsvagyona

Tab Város Önkormányzat ingatlan törzsvagyona

Tab Város Önkormányzat ingatlan törzsvagyona

Tab Város Önkormányzat ingatlan törzsvagyona

Tab Város Önkormányzat ingatlan törzsvagyona

                            3. sz. melléklet

PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZAT

Az önkormányzati ingatlan vagyon versenyeztetéses hasznosítása során az alábbiak szerint köteles eljárni az ezzel megbízott szerv:

Első fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A versenyeztetés egyes formái

1. A versenyeztetés megvalósulhat árverés, továbbá  nyilvános vagy zártkörű  versenytárgyalás útján. 
2. Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának  nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely  során a vételár a nyilvános liciten licitlépcsők  alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
3. A versenytárgyalás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat útján.

2. A pályázati kiírás

1. A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő  számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat  megtételéhez szükséges információhoz jutás és az  alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a  pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy  annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot  tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott  pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által  rendelkezésére bocsátott valamennyi információhoz  hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára -  lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden  olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely  az üzleti  életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy  a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott  ajánlattételre. 

Második fejezet

ÁRVERÉS

Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott  tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a  rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén -  az ingatlant árverés útján értékesíti. A döntéssel  egyidejűleg meg kell jelölni az árverést levezető szervet vagy személyt, a kikiáltási árat, továbbá azt, hogy az  eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén  a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni. A  kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy  személyt is megbízhat.

I.Az árverés kiírása

1. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A  hirdetményben fel kell tüntetni:

• az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át
• az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb)
• hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
• az árverésen való részvétel feltételeit
• az ingatlan megtekintési lehetőségét
• a jelentkezési lap benyújtásának módját, helyét,  határidejét,
• árverés helyét, idejét,
• a licitlépcső milyen mértékben emelkedik,

2. A hirdetési felhívást minimálisan a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, valamint a helyi kábel televízióban kell közzétenni egy alkalommal.

     A hirdetmény kiírásának ideje minimum 15 nap.

II.Az árverés lefolytatása

1. A levezető ellenőrzi az árverésen megjelentek körét, illetve a részvétel jogosultságát.
2. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben  megjelölt időben és helyen jelentkezett, és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, a hirdetményben  megjelölt módon és időben a kauciót befizette.
3. Árverezni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet.
4. A levezető ismerteti az árverés szabályait, illetve a  kikiáltott ingatlan fontosabb adatait.
5. A levezető közli az árverés megkezdését, illetve a kikiáltási árat.
6. Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak  mindvégig részt vehetnek és ajánlatot tehetnek.
7. Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegű  ajánlatot elsőként teszi meg.
8. A levezető kihirdeti az árverés végeredményét.
9. A sikertelen résztvevőknek a befizetett kaució  összege visszafizetésre kerül.
10. Az árverésről jegyzőkönyv készül, melyet a  jegyzőkönyvvezető, a pályázat nyertese, valamint a két legmagasabb ajánlatot tevő aláír.

III.Szerződéskötés

1. A nyertes ajánlattevő az árverés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására  vonatkozó szerződést megkötni.
2. Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek  felróható okból nem kerül megkötésre, vagy  értékesítés esetén a vételár első részletét a megadott  határidőre nem fizeti meg, úgy a második  legmagasabb ajánlatot tevő lép a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg a szerződés az általa tett  ajánlatnak megfelelően.
3. Amennyiben mindkét jelentkező visszalép, úgy az ingatlant újra meg kell hirdetni, az árverést meg kell  ismételni.

Harmadik fejezet

VERSENYTÁRGYALÁS

I. A versenytárgyalás típusai

1. A versenytárgyalások főszabályként nyilvánosak.
2. Nyilvános versenytárgyalás helyett csak akkor írható ki zártkörű versenytárgyalás, ha

• a vagyon jellege, jelentősége, valamint annak  leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok  megoldása a versenytárgyaláson előre meghatározott  ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek  részvételét teszi szükségessé
• versenypolitikai ok alapján az indokolt
• az önkormányzati érdeke, vagy az üzleti titok  megóvása azt indokolttá teszi
• a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott  ajánlattevők képesek

3. A versenytárgyalás módjáról a kiírásról történő  döntés alkalmával kell rendelkezni. Külön kell  rendelkezni arról, hogy a versenytárgyalás egy-,  vagy többfordulós, alternatív ajánlat tehető-e.
4. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat  másként nem rendelkezik – a nyilvános  versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. A versenytárgyalás eredményét az elbírálást követően legkésőbb 7 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
6. A versenytárgyalás nyertese az, aki a kiírásban  szereplő szempontoknak és az önkormányzat  tulajdonosi érdekeinek összességében a  legmegfelelőbb ajánlatot tette.
7. A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor  köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre  lehetőséget adott.

III.A versenytárgyalás kiírása

1. A versenytárgyalást pályázati hirdetmény  közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:

• az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át
• az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb.)
• hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
• az elbírálásra vonatkozó szempontokat
• a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit
• az ingatlan megtekintési lehetőségét
• a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét
• a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű)

több forduló esetén a fordulók számát

• az ajánlati kötöttség minimális időtartamát    
• alternatív ajánlat tételének lehetőségét
• a pályázat felbontásának helyét, idejét
• a versenytárgyalás helyét, idejét

2. A pályázati felhívást minimálisan a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, a helyi kábel televízióban kell közzétenni egy alkalommal.

A hirdetmény kiírásának ideje minimum 15 nap.

Zártkörű versenytárgyalás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a pályázati felhívást.

3. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázók  tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve  szabályokat, vagy azok bármelyikét az alábbiak  szerint  változtathatja meg:

• ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten  fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő  módon és időben értesítette, vagy
• ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási  határidejét hosszabbítja meg

4. A pályázati kiírás csak úgy módosítható, ha a  pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás  közzétételétől számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére.
5. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására  megjelölt időpontig visszavonhatja.
6. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő  lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
7. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel  kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő  követelést.

III. Pályázatok felbontása és a versenytárgyalás

lefolytatása

1. A benyújtott ajánlatok tartalmát – ha a pályázati  felhívás másként nem rendelkezik – legalább a  versenytárgyalás lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállóknak, sem a versenytárgyaláson résztvevőknek nem adható.
2. A pályázatok felbontására az adott vagyontárgy  tulajdonosi jogának gyakorlója jogosult.
3. A pályázatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell a nevüket,  székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyek  nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
4. A pályázó köteles a megfelelő összegű kaució befizetésére a pályázatbontás napjáig, melyet  igazolnia kell.

Az eredménytelenül pályázóknak a befizetett kaució visszajár.

5. A pályázatok felbontása után meg kell állapítani,  hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek. Az  érvénytelen pályázattal rendelkezők a  versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
6. Érvénytelen a pályázat, ha:

• olyan pályázó nyújtotta be, aki nem volt jogosult pályázni,
• határidőn túl nyújtották be
• nem felel meg a versenytárgyalásra kiírt feltételeknek
• megfelelő összegű kaució nem került befizetésre

7. Az ajánlatok elbírálását az adott vagyontárgy  tekintetében a tulajdonosi jog gyakorlója végzi.
8. Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos  kérdések tisztázása szükséges, a pályázóktól  felvilágosítást lehet kérni. A benyújtott pályázatok  csak akkor módosíthatók, ha erre a pályázati kiírás  lehetőséget biztosított és a pályázót – határidő  kitűzésével – módosításra hívják fel.
9. A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás  másként nem rendelkezik – az ajánlatok benyújtására  adott határidőtől a versenytárgyalásig, illetve  az adott ingatlanra vonatkozó szerződéskötésig tart.
10. A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés  kihirdetésére a pályázókat meg kell hívni.

IV.Szerződéskötés

1. A nyertes pályázó a kihirdetés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására  vonatkozó szerződést megkötni.
2. Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek  felróható okból nem kerül megkötésre, a befizetett  kaució az önkormányzatot illeti meg.

A szabályzatban szereplő fogalmak meghatározása

Ajánlattevő (pályázó):          bármely  belföldi vagy  külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség  nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes  pályázati ajánlattétel céljából alapított közössége, vagy  más alkalmi egyesülése (konzorcium), aki/amely az  ajánlattételre történő felhívásra ajánlatot tesz. az ajánlattevő közösség (konzorcium) tagjainak felelőssége  egyetemleges.

         Alternatív ajánlat:  az olyan ajánlat, amelyet az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő alatt úgy tesz a pályázó, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat mellett, a pályázati kiírásban foglalt konstrukciótól, illetve struktúrától eltérő, másik ajánlatot is benyújt.

         Kiíró (ajánlatkérő): Önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv

         Többfordulós pályázat:  az a pályázat, amelynek  első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül  a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit és - a pályázati kiírással összhangban – felhívja őket ajánlataik  kiegészítésére vagy módosítására.

         Zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró az  érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre és kizárólag e meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

I n d o k o l á s :

Általános indokolás:

Az önkormányzati vagyon fogalmát, rendeltetését, a vagyontárgyak csoportosítását a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény  (Ötv.) határozza meg.

Az Ötv. 78. § (1) bekezdése szerint:

„A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából, és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek  az önkormányzati célok megvalósítását  szolgálják……”

Az önkormányzati cél e vonatkozásban  az Ötv-ben, illetve más törvényben  meghatározott közszolgáltatások biztosítása. Az önkormányzat törvényben meghatározott és  az önként vállalt feladatai ellátásának egyik eszköze az önkormányzati vagyon és  az azzal való gazdálkodás.

A vagyongazdálkodás átfogó  tervezésére jelenleg nincs jogszabályi előírás. Az önkormányzat gazdasági programjában  kell meghatározni a vagyongazdálkodás  stratégiai céljait, a törzsvagyon, forgalomképes vagyon hosszútávú arányait.

A vagyongazdálkodásra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat     - az Ötv mellett – az államháztartásról szóló többször módosított  1992. évi XXXVIII. törvény. Rendelkezéseik alapvető célja, hogy átgondoltan, felelősség teljesen döntsön az önkormányzati jogokat  gyakorló Képviselő-testület, amelyhez  megfelelő információkkal kell, hogy rendelkezzen.

A vagyonrendelet alapvetően az említett  két törvény felhatalmazásán alapul.

A rendelet a vagyonra, vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket összefoglalóan, és  az általános szabályokat megfogalmazva  határozza meg.

Az önkormányzati vagyonnal, vagyongazdálkodással kapcsolatos speciális szabályokat az önkormányzat más  rendeletei állapítják meg. (Lakások, helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, beruházások, felújítások rendjéről, közterületek használatáról, piac- vásártartásról, temetőkről, stb.)

Részletes indokolás:

A R. 1. §-ához:

Meghatározza az (1) bekezdésben azokat a vagyonelemeket, amelyekre a rendeletet alkalmazni kell. Rögzíti a (2) bekezdésben a vagyonelemekkel való gazdálkodás  összetevőit.

A R. 2. §-ához:

A rendeletben használt fogalmak, kifejezések  meghatározását foglalja össze.

A R. 3., 4. 5. §-aihoz:

E rendelkezések a vagyontárgyakat  az Ötv., és az egyes vagyontárgyakra  vonatkozó törvények alapján csoportosítják,  a törzsvagyon esetén megjelölve, hogy törvény vagy e rendelet alapján minősül-e annak.

A R. 6. §-ához:

Az 5. §-ba  foglalt rendelkezések az Ötv-vel összhangban (Ötv. 79 §-a) állapítják meg a Képviselő-testület  vagyontárgyak minősítésével kapcsolatos  feladatait, eljárását.

A R. 7. §-ához:

– (2) bekezdése a tulajdonosi jog tartalmát, és a jogok gyakorlására általában jogosultakat határozza meg.

bekezdés rögzíti, hogy a tulajdonjogot nem érintheti, hogy a vagyongazdálkodási feladatokat az önkormányzat szervei végzik.

A R. 8. §-ához:

(1)- (2) – (3) bekezdések rögzítik a vagyonkezelő szervek gazdálkodásának elveit, amelyek a tulajdonképpen a megfelelő  gondossággal való gazdálkodást szolgálják.

(4) – (6) bekezdések a tulajdonost megillető  jogok közül kizárólag a használat  jogára vonatkozó szabályokat állapítja  meg, amely jog csak az önkormányzati  vagyonkezelő szerveket illeti meg.

(7) bekezdés a társulásba bevitt  vagyonra a  Ptk közös tulajdonra vonatkozó  szabályinak alkalmazását rendeli.

A R. 10. §-ához:

A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait határozza meg. Alapelvként érvényesül, hogy e körbe tartozó vagyontárgyakkal a Képviselő-testület jogosult rendelkezni, valamennyi e körbe tartozó  döntést a testület hozhat.

A polgármester joga – amely  inkább feladatként jelentkezik – a testület döntéseinek végrehajtása.

A R. 11. §-ához:

1. – (4) bekezdések a korlátozottan forgalomképes vagyonról való rendelkezés általános szabályait fogalmazzák meg.

(5) – (9) bekezdések a korlátozottan forgalomképes egyes vagyontárgyak  elidegenítéséhez szükséges hozzájárulásra  jogosultakat sorolja fel összhangban a magasabb színtű jogszabályokkal.

(10) bekezdés megállapítja azokat a vagyongazdálkodással kapcsolatos  hatásköröket, amelyeket az intézmények  vezetői gyakorolnak.

Az egyes  hatásköröknél  javasolt értékhatárok, és az ingatlan bérbeadásának maximum időtartama eléggé  korlátozott vagyonhasznosítási lehetőséget jelentenek, mivel a vagyontárgyak  rendeltetését, attól eltérő használatának  lehetőségét figyelembe véve a hasznosítás formája a bérbeadás.

A jelenleg hatályos rendelet az intézmények vagyonhasznosítása körében a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak esetén csak a határozott idejű bérbeadásról rendelkezik.

A R. 12. §-ához:

A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának változásával járó döntések joga e  §-ban foglalt szabályok szerint a Képviselő-testületé. Az előző  §-al összhangban  korlátozott lehetőséget biztosít a (2)  bekezdésben a javasolt szabályozás az  intézmények vezetőinek.

A R. 13. §-ához:

Az (1) – (4) bekezdések  a korlátozottan  forgalomképes és a forgalomképes vagyon  hasznosítására vonatkozó – tulajdonképpen a rendelet egyes fejezeteiben ismétlődő – alapelveket foglalják össze.

Az (5), (6), (7), (12), (14) bekezdések az egyes vagyonelemek hasznosításának feltételeit határozzák meg összhangban azzal az elvvel, hogy a vagyonhasznosítás nem  veszélyeztetheti az önkormányzati feladat ellátást, bérbeadás esetén pedig  feltétel, hogy a bérbeadó költségei megtérüljenek.

A (8), (9), (10) bekezdések a hasznosításból származó bevételek jogosultját határozzák meg.

A (15) bekezdésben meghatározásra kerülnek az egyes vagyonelemek  esetén a kötelező pályáztatás és  versenyeztetés útján való  elidegenítésre, hasznosításra vonatkozó értékhatárok.

A magasnak tűnő értékhatárok  indoka, hogy a hatáskör a Képviselő-testületé, - amely önmagában is bizonyos kontrollt jelent – és a rendelet szerint egyedi döntés alapján lehetősége van a testületnek eltérésre.

A R. 14. §-ához:

Az V.1. fejezet egyetlen §-a összefoglalva tartalmazza az önkormányzati  intézmények vagyonhasznosításának  szabályait, melyek célja a vagyon rendeltetésszerű és hatékony hasznosítása.

A R. 14. §-ához:

A vállalkozói vagyon hasznosítására  vonatkozó szabályok kiegészítik az V. fejezetet a vállalkozói vagyon hasznosításának módjával, amelynek lényege, hogy az  önkormányzat befolyásolási  lehetősége a  gazdasági társaságban a többségi  tulajdon révén, a társaság működéséről a testület informálása az önkormányzat által megbízott  képviselő révén biztosított legyen.

A R. 15. §-ához:

Az önkormányzati vagyonról való lemondást szabályozza összhangban az e §-ban megjelölt  jogszabályokkal.

A követelésről lemondás hatásköri szabályainál az értékhatár  megállapításainál a jelenleg hatályos  rendelet selejtezésre vonatkozó  értékhatárait vettem alapul, a javaslat az arra vonatkozó értékekkel megegyező.

A R. 16 – 18. §-aihoz:

A vagyonnyilvántartás VIII – IX. fejezetben  foglalt szabályai összhangban vannak az Áht., valamint az  önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 8) Korm. rendelet rendelkezésivel.