Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének   

14/2003. (V. 23.), 24/2003. (IX. 26.), 17/2004.(VI. 25.) és a 10/2005. (III. 31.), 13/2006. (IV. 28.) rendeletekkel módosított

1/2002. (I. 31.)

RENDELETE

az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való

gazdálkodás szabályairól

Tab Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Ötv. 78-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 108-109. §-aiban foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános Rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1)     E rendelet hatálya kiterjed Tab Város Önkormányzata tulajdonában lévő:

1. ingatlanokra;
2. ingó vagyontárgyakra;
3. vagyoni értékű jogokra;
4. értékpapírokra;
5. társasági részesedésekre.

(2)     A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására, és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását, és vagyontárgyak megszerzését is.

(3)     E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakásokra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére.

(4)     E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat költségvetésről alkotott hatályos rendelete eltérően nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
2. Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
3. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi  jogügylet szabad tárgya lehet.
4. Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
5. Forgalomképtelenség: törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
6. Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
7. Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára várospolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.
8. Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
9. helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.
10. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.
11. Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
12. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, és csatorna vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
13. Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
14. Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
15.  Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
16. Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.
17. Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.
18. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
19. Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.
20. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet.
21. Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
22. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, és a természeti emlék.
23. Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák, és a természetes tavak, illetve ezek medre.
24. Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, amely a vízügyről szóló törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.
25. Ingatlan: az önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő föld, földrészlet, épület, építmény.
26. Ingó: minden olyan vagyontárgy, amely nem minősül a 25. pontban meghatározott ingatlannak.

^[1]27. Tartósan használaton kívüli vagyontárgy minden olyan eszköz, amely

• az intézmény tevékenységéhez, működéséhez már nem szükséges,
• eredeti rendeltetésének már nem felel meg,
• feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés vagy egyéb ok miatt azzá vált,
• rongálódása, természetes elhasználódása, vagy avultsága miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmas,
• szavatossági ideje lejárt,

     és selejtezési jegyzőkönyv alapján értékesítésre kijelölésre került.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON

3. §

(1)     Az önkormányzat teljes vagyona az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.    

(2)     A vagyon – rendeletetése szerint – a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból tevődik össze.

II. 1.

A TÖRZSVAGYON

4. §

(1)     A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítja meg. Az önkormányzat törzsvagyona az önkormányzati kötelező feladatok ellátására szolgáló vagyon.

(2)     A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.

1. A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai a törvény erejénél fogva:

• helyi közutak és műtárgyaik;
• a terek és a parkok;
• a vizek és a víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények;
• a levéltári anyagok.

b)  jelen rendelet alapján:

• a városi köztemető;
• az önkormányzat köztisztaságról szóló rendeletében megjelölt hulladék-lerakóhely

(3)     A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai

1. a törvény erejénél fogva:

• közművek;
• intézmények;
• középületek;
• műemlék épületek; (a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű, a helyi védelem alatt álló épület, építmények) 
• védett természeti területek;
• vízi közművek;
• muzeális emlékek.

2. jelen rendelet alapján:

• az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások, gyűjtemények.

(4)     ^[2]Az ingatlan törzsvagyon forgalomképes vagyontárgyait e rendelet 1. számú, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait pedig e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

II. 2.

EGYÉB VAGYON

5. §

(1)     Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, az állami szervek kötelező elhelyezésének biztosítására szolgáló vagyon, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon.

Ide sorolható mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése alapján minősített vagyontárgyak közé.

(2)     A vállalkozói vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingókból és forgalomképes vagyoni jogokból áll.

1. forgalomképes ingatlanok:

• lakóházak, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek,
• belterületi és külterületi földingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági művelésű földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb hasznosításra alkalmas földterületek)

2. forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok

• értékpapírok, részvények, üzletrészek,
• pénzeszközök és követelések,
• használati és haszonélvezeti jog,
• szolgalmi jog.

III.

A VAGYONTÁRGYAK MINŐSÍTÉSE

6. §

(1)     Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése hatálya alá.

(2)     Az Ötv. 79. §-a értelmében – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt

1. vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,
2. vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánításáról,
3. törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv., (e rendelet 4. § (2) bekezdése, illetve (3) bekezdése szerint), vagy más törvény nem sorolt be valamely kategóriába.

(3)     Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítania. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan karban kell tartani, melynek felelőse a jegyző.

(4)     Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5)     Az ingatlan vagyontárgy minősítése változhat, amennyiben az ingatlan nyilvántartásban megváltozik az ingatlan jellege.

IV.

A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

IV. 1.

A TULAJDONOSI JOG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

7. §

(1)     Az önkormányzatot – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogokat – az Ötv. 80. §-ában foglaltak értelmében – a képviselő-testület gyakorolja. Ezt a jogát szervezeteire, intézményeire és hivatalára átruházhatja.

(2)     A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel – e rendeletben  foglaltak figyelembe vételével – bízhatja másra. A vagyonkezelő szerv – a szerződéssel összhangban eseti, vagy általános meghatalmazás alapján – a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti annak kötelezettségeit.

(3)     Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével korlátozott rendelkezési joggal – az önkormányzat szervei gazdálkodnak.

8. §

(1)     Az önkormányzat vagyonkezelői (az önkormányzat hivatala, az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények, továbbá a forgalomképes vagyon kezelésére, hasznosítására – jogszabály alapján – speciálisan e célra társasági formában létrehozott, az önkormányzat többségi tulajdonában lévő vagyonkezelő társaság, vagy egyszemélyes gazdasági társaság) a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni.

(2)     A vagyonkezelő szervek a kezelésükben levő önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet által szabályozott módon gazdálkodnak.

(3)     A vagyonkezelő szervek e rendeletben szabályozott módon és a vagyonkezelői szerződésben foglaltak szerint jogosultak – ugyanakkor kötelesek is – a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére,  a közszolgálatban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, illetve egyéb hasznosításra.

(4)     A vagyonkezelő szerveket megillető használat joga ingyenes. A használatbavétel kezdő időpontja – megállapodás hiányában – a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály hatályba lépését követő év január 1. napja.

          A használatra való átadás és a használat térítésmentes.

          Az állami szerv használatra való jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(5)     A használat jogát megszerző a vagyont csak a tulajdonos hozzájárulásával  engedheti át másnak használatra. A vagyont a tulajdonos részére vissza kell adni, ha megszűnik az a közszolgáltatás, illetve államigazgatási feladat, amelynek ellátására szolgált, vagy ha az önkormányzat, az állami szerv nem az adott vagyon használatával látja el a közszolgáltatást, illetve az államigazgatási feladatot.

(6)     A képviselőt-testület  hatáskörébe tartozik – értékhatártól függetlenül – az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás jóváhagyása.

(7)     Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a többször módosított 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv, a továbbiakban Ptk) közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (az Ötv. 80. § (4) bekezdése értelmében).

(8)     Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a közigazgatási területén levő másik önkormányzat tulajdonában levő ingatlanra elővásárlási joga van.

IV. 2.

A TÖRZSVAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK

GYAKORLÁSA

9. §

(1)     A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban levő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása.

          A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

10. §

(1)     A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul, fedezetül nem használhatóak fel.

          Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.

(2)     A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3)     Az e rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon egyéb módon (koncesszió) hasznosítható. A helyi közutak és műtárgyaik működtetés koncessziós szerződés keretében átengedhetők (a koncessziós törvény előírásai szerint.)

(4)     Az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

(5)     A levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.

(6)     Az önkormányzatot a tulajdonában levő vizekkel, és víziközműnek nem minősülő vízilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefüggő – (a tulajdonjog tartalmából eredő) külön törvényben meghatározott – kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.

(7)     A polgármester gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására  hozott testületi döntések végrehajtása körében a  vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi  státuszból eredő jognyilatkozatok kiadásáról (elsősorban a bérleti  szerződések,  használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide).

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

11. §

(1)     A képviselő-testület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 11. § (2)-(9) bekezdéseiben foglaltakat.

(2)     A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.

(3)     Az e kategóriába tartozó ingatlanvagyontárgyak elidegenítéséről, illetve megszerzéséről a képviselő-testület dönt. E döntés meghozatala előtt kötelező figyelembe venni a (2), (4) – (9) bekezdésekben foglaltakat.

(4)     A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt  rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.

(5)     A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és a közoktatási miniszter  hozzájárulása szükséges.

(6)     Az önkormányzat fenntartásában működő intézményben levő állami tulajdonú muzeális emlék tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlóját a művelődési és közoktatási miniszter határozza meg.

(7)     Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az építési és városfejlesztési miniszter hozzájárulása is szükséges.

(8)     Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületre és védett természeti területre az államnak az e rendelet 7. § (8) bekezdésében említett önkormányzatot megelőző elővásárlási joga van, amelyet az építési és városfejlesztési miniszter gyakorol.

(9)     Az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a környezetvédelmi miniszter engedélye is szükséges.

(10)^[3]  Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási tevékenységen belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt az intézmény kezelésében lévő

• vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 200.000.- Ft egyedi bruttó értékhatárig.
• ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 5 évi időtartamra
• ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 100.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.

Az önkormányzat hivatala esetében ezek a jogok a polgármestert illetik meg.

 (11)  A (10) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a képviselő-testületé.

Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

12. §

(1)     Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a Képviselő-testület dönt.

(2)^[4]    Az önkormányzati intézmény vezetője, a képviselőtestület hivatala esetén a polgármester dönt – az alaptevékenység sérelme nélkül – az intézmény kezelésében levő

• ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 200.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig,

-    ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 300.000,-Ft bekerülési értékhatárig,

• ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 5 év időtartamra.

 (3)    A (2) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a képviselő-testületé.

V.

A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes

vagyon hasznosítására vonatkozó általános szabályok

13. §

(1)     A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt  feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2)     Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy estleges elidegenítése értendő.

(3)     Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4)     A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége olyan mértékben korlátozott, amennyire az, az alapfeladatok zavartalan ellátásához szükséges.

(5)     Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes víziközművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.

(6)     Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. A felmerülő közüzemi költségek a bérlőt terhelik.

(7)^[5]    Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.

E területek egy évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe.

Azon ingatlanok esetében, ahol a felépítmény tulajdonjoga nem az önkormányzaté, a földterület határozatlan és határozott időre bérbe adhatók.

(8)     A vagyon bérbeadásából származó bevétel a vagyonkezelő szervet illeti meg.

(9)     Az ingóvagyon és vagyoni értékű jogok értékesítéséből befolyt összeg 70 %-a a vagyonkezelő szervet, 30 %-a az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(10)   ^[6]a) Tartósan használaton kívüli vagyontárgy selejtezéséről és értékesítéséről az intézmény vezetője dönt az alábbiak szerint:

• 50.000,-Ft bekerülési értéket meg nem haladó eszközöket az általa megállapított értéken értékesíti, először az intézmény dolgozói részére biztosítva a vételi lehetőséget, majd amely eszközök így nem keltek el, azokat nyilvános árverésen. Az értékesítésre nem került eszközöket selejtezi.
• 50.000,-Ft és 300.000,-Ft bekerülési érték közötti eszközöket értékelteti, majd ez alapján megállapított áron azokat értékesíti, először az intézmény dolgozói részére biztosítva a vételi lehetőséget, majd amely eszközök így nem keltek el, azokat nyilvános árverésen. Az értékesítésre nem került eszközöket selejtezi.
• 300.000,-Ft bekerülési érték feletti eszközöket értékelteti, majd ez alapján a tervezett hasznosításra vonatkozó javaslatát a képviselő-testület elé terjeszti

b) Amennyiben az ingó vagyontárgy – az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján – megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik tartósan használaton kívülivé a vagyonkezelő szervnél, annak hasznosításáról a polgármester gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(11)   Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(12)   Ingatlant csak vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.

(13)   Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a képviselő-testület határozata szükséges.

(14)   A képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló   épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható, és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában. Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.

(15)   ^[7] (15)     A Képviselő-testület döntésétől függően, nyilvános árverés vagy versenytárgyalás útján, a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározottak szerint történik e rendelet hatálya alá tartozó alábbi vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése,

• 1.000.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépített ingatlan értékesítése
• 500.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépítetlen ingatlan értékesítése
• 300.000,-Ft-ot meghaladó bekerülési értékű ingó
• 300.000,-Ft-ot meghaladó forgalmi értékű egyéb vagyoni esetén

V. 1.

Az önkormányzat intézményei kezelésébe adott vagyon

hasznosítására vonatkozó szabályok

14. §

(1)     Az önkormányzati intézmények részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja.

2. A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra feljogosít.

(3)     Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában – a részükre  biztosított pénzügyi fedezettel arányosan – jogosultak és kötelesek a vagyont  rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, - az e rendeletben foglaltaknak megfelelően – a hasznait beszedni és kötelesek a használatukban  lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.

(4)     Az önkormányzat intézményeitől a képviselő-testület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az az önkormányzati célokat hatékonyabban szolgálja, és a feladatok elvégzését sem veszélyezteti.

(5)     Az önkormányzati intézmények a használatukban levő ingatlanokat, és ingókat – bevételeik növelése céljából – csak határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg. A bérleti szerződések egy példányát a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni.

(6)     Az önkormányzat intézményei a használatukban levő épületekben – az országgyűlési és az önkormányzati választások időszakában helyiségeiket az önkormányzat, illetve a jelölő szervezetek és jelöltek részére az alábbiak szerint kötelesek rendelkezésre bocsátani:

• A választási kampány idején jelölő gyűlések céljára a Művelődési Ház arra alkalmas helyiségeit a jelölő szervezetek részére egyenlő esélyt biztosítva.

Egy jelölő szervezet vagy jelölt részére egy alkalommal térítésmentesen bocsátható rendelkezésre helyiség.

• Az önkormányzati választások idején a szavazás lebonyolítása céljából a Művelődési Ház és az Általános Iskola arra alkalmas helyiségeit térítésmentesen kell rendelkezésre bocsátani.

(7)     Az önkormányzat intézményeinek joga a használatukban levő ingatlanok, ingók és szellemi kapacitás ésszerű hasznosításával vállalkozási tevékenységet folytatni, az alapító okiratban foglalt körben és mértékben. A vállalkozási tevékenység az alaptevékenység végzését nem sértheti, és az alapfeladat színvonalának javítását kell segítenie.

(8)     Nem lehet azonban a vagyont vállalkozásra hasznosítani akkor, ha arra az önkormányzat másik intézményének – alapvető feladatai ellátásához – szüksége van.

Ebben az esetben az intézmény köteles a képviselő-testület döntése alapján a vagyont átengedni.

(9)     Az alapító okiratban nem engedélyezett vállalkozási tevékenység csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával, és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető.

(10)   Vállalkozási tevékenységet az intézmény csak akkor folytathat, ha annak finanszírozását önkormányzati támogatás igénybevétele nélkül, illetve társadalombiztosítási alapok forrásán kívüli eszközökből tudja biztosítani, továbbá, ha a tárgyévi költségek éven belül legalább megtérülnek.

(11)   Az intézmény vállalkozásból származó eredményeinek felhasználásáról a képviselő-testület a vállalkozás engedélyezésekor dönt.  

(12)   Önkormányzati intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(13)   Az intézmények csak a képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be gazdasági társaságba, vagy alapítványba a használatukban levő ingóságokat, valamint pénzeszközeiket, illetve vásárolhatnak részesedést.

(14)   Az önkormányzat intézménye hitelt nem vehet fel, a költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhat.

(15)   Az önkormányzat intézménye részére ajándékként adott, vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett intézmény részére kell biztosítani.

Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott intézmény részére történő átadásáról rendelkezett, akkor arra – külön döntés nélkül – kell intézkedni. Az így kapott bevételt az intézmény az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.

(16)   A képviselő-testület hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben   hozott döntések előkészítése során  az előterjesztéshez  csatolni kell a Pénzügyi Bizottság véleményét.

VI.

A vállalkozói vagyon hasznosítása

15. §

(1)     A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e rendelet  11. §-a, valamint a V. része rendelkezik.

(2)     A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat

• gazdasági társaságot alapíthat,
• alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,
• biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti,
• vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti,
• tulajdonjogát másra átruházhatja (vagy szervei révén átengedheti).

(3)     Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %-osnak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.

(4)     Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a képviselő-testület határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a megbízott képviselő évente két alkalommal – május 20-ai és szeptember 20-ai határidővel – köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(5)     A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság estében a képviselő-testület  külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.

VII.

Az önkormányzati vagyonról való lemondás

16. §

(1)     Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni

1. közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára,
2. köztestület, társadalmi szervezet részére,
3. egyházak részére – elsősorban „A volt  egyházi ingatlanok tulajdoni  helyzetének rendezéséről „ szóló 1991. évi XXXII. tv. végrehajtása érdekében,
4. más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átszállása kapcsán lehet.

(2)     Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetét.

E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül más szervezet használatába.

(3)     Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet.

(4)     ^[8]A követelésről való lemondásról az önkormányzati intézmény vezetője adósonként (vevőnként) 30.000 Ft-ig, e felett 300.000 Ft értékhatárig a polgármester, e felett a  képviselő-testületet dönt.

(5)     A (4) bekezdés alapján hozható döntés érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehető intézkedést megtettek.

^[9]Behajthatatlannak minősíthető az a követelés:

• amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,
• amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
• a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
• amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
• amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

(Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § 3. pont.)

VIII.

A vagyon hasznosításának nyilvántartása

17. §

(1)     Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetőleg hasznosításával kapcsolatosan kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2)     A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezen adatok.

(3)     Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kapcsán a döntést hozó szerv, illetve – ha a döntést hozó és a szerződést kötő személye eltér – a szerződéskötő a döntést, illetve a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vagyonnyilvántartót értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.

IX.

Vagyonnyilvántartás

18. §

(1)     A vagyonnyilvántartás rendszerét – az arra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével  a jegyző alakítja ki.

(2)     A vagyon-nyilvántartási feladatokat a polgármesteri hivatal (vagyonnyilvántartó), valamint az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei, gazdasági társaságai látják el.

(3)     A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont  érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.

(4)     Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, esetenként – jogszabályi keretek között – értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.

(5)     A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(6)     Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról „Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről” szóló 147/1992. (XI. 6) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a polgármesteri hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon  adatait.

(7)     Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezelők a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.

(8)     Az ingatlanvagyon-katasztert a tulajdon megszerzésével egyidejűleg el kell készíteni.

(9)     A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetésért, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással (közművagyon esetében az üzemeltető nyilvántartásával is) és a valós állapottal való egyezőségéért a jegyző felel. 

X.

Vagyonleltár

19. §

(1)     A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. 

(2)     A vagyonleltár az önkormányzat  vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3)     A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül  forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon,   ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül

1. az ingatlanokat a jellemző ismérvek feltüntetésével, (helyrajzi szám, cím, hossz- és terület méretek, rendeltetés, a használó, vagyonkezelő neve, stb), a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket is feltüntetve – jelezve a vagyonértékelés időpontját is).
2. a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
3. az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
4. a levéltári anyagot folyóméterben, a muzeális emlékeket képzőművészeti áganként összevontam, db-számban,
5. a kötelezettségeket (a hosszúlejáratúakat tételesen, értékben, a rövidlejáratúakat pedig jogcímenként összesített értékben) tartalmazza.

(4)     A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár  összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a képviselő-testület a jegyző által gondoskodik.

(5)     ^[10]A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott tárgyi eszközöket – amelyekről, és az állományukban bekövetkezett változásokról folyamatos és részletező nyilvántartás van vezetve – a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót követően két évenként kell leltározni.

XI.

Egyéb rendelkezések

20. §

(1)     Az adás-vételi szerződéskötéssel történő ügyletek esetén a fizetési határidő általában a szerződés aláírásának napja. Ettől eltérő határidőt a szerződéskötésre hatáskörrel rendelkező állapíthat meg, amennyiben azt a vételár megfizetésének módja indokolja.

(2)     Részletfizetés engedélyezésekor és fizetési késedelem esetén a szerződésben rögzített kamatot kell felszámítani, amelynek mértéke legalább a Ptk. szerinti kamattal egyező.

(3)     A forgalmi érték e rendelet szempontjából bruttó módon értendő, azaz az általános forgalmi adót tartalmazó értékben.

XII.

Záró rendelkezések

21. §

(1)     Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.

(2)     A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tab Város Önkormányzatának 8/1992. (VI. 18) sz. rendelete az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól hatályát veszti.

                   Farkas István                            Szurkosné dr. Mezőfi Ágnes

                    polgármester                                             jegyző  

^[11]1. sz. melléklet