Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (I.31.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2009. 11. 10- 2012. 09. 30Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (I.31.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
2009-11-10-tól 2012-09-30-ig
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
14/2003. (V. 23.), 24/2003. (IX. 26.), 17/2004.(VI. 25.) és a 10/2005. (III. 31.), 13/2006. (IV. 28.), 16/2007. (IX. 05.), 27/2009. (VIII. 31.), 29/2009. (XI. 02.) rendeletekkel módosított
1/2002. (I. 31.)
RENDELETE
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való
gazdálkodás szabályairól
Tab Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Ötv. 78-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 108-109. §-aiban foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános Rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed Tab Város Önkormányzata tulajdonában lévő:
- ingatlanokra;
- ingó vagyontárgyakra;
- vagyoni értékű jogokra;
- értékpapírokra;
- társasági részesedésekre.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására, és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását, és vagyontárgyak megszerzését is.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakásokra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére.
(4) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat költségvetésről alkotott hatályos rendelete eltérően nem rendelkezik.
Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában:
- Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
- Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
- Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
- Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
- Forgalomképtelenség: törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
- Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
- Stratégiai vagyon: az a forgalomképes vagyon, amely az önkormányzat számára várospolitikai, vagy hosszabb távú üzletpolitikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.
- Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
- helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.
- Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.
- Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
- Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, és csatorna vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
- Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
- Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
- Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
- Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.
- Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.
- Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
- Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.
- Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet.
- Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
- Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, és a természeti emlék.
- Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák, és a természetes tavak, illetve ezek medre.
- Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, amely a vízügyről szóló törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.
- Ingatlan: az önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő föld, földrészlet, épület, építmény.
- Ingó: minden olyan vagyontárgy, amely nem minősül a 25. pontban meghatározott ingatlannak.
[1]27. Tartósan használaton kívüli vagyontárgy minden olyan eszköz, amely
- az intézmény tevékenységéhez, működéséhez már nem szükséges,
- eredeti rendeltetésének már nem felel meg,
- feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés vagy egyéb ok miatt azzá vált,
- rongálódása, természetes elhasználódása, vagy avultsága miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmas,
- szavatossági ideje lejárt,
és selejtezési jegyzőkönyv alapján értékesítésre kijelölésre került.
II. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON
3. §
(1) Az önkormányzat teljes vagyona az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.
(2) A vagyon – rendeletetése szerint – a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból tevődik össze.
II. 1.
A TÖRZSVAGYON
4. §
(1) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítja meg. Az önkormányzat törzsvagyona az önkormányzati kötelező feladatok ellátására szolgáló vagyon.
(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek.
- A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai a törvény erejénél fogva:
- helyi közutak és műtárgyaik;
- a terek és a parkok;
- a vizek és a víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények;
- a levéltári anyagok.
b) jelen rendelet alapján:
- a városi köztemető;
- az önkormányzat köztisztaságról szóló rendeletében megjelölt hulladék-lerakóhely
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai
- a törvény erejénél fogva:
- közművek;
- intézmények;
- középületek;
- műemlék épületek; (a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű, a helyi védelem alatt álló épület, építmények)
- védett természeti területek;
- vízi közművek;
- muzeális emlékek.
- jelen rendelet alapján:
- az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások, gyűjtemények.
(4) [2]Az ingatlan törzsvagyon forgalomképes vagyontárgyait e rendelet 1. számú, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait pedig e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
II. 2.
EGYÉB VAGYON
5. §
(1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, az állami szervek kötelező elhelyezésének biztosítására szolgáló vagyon, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon.
Ide sorolható mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése alapján minősített vagyontárgyak közé.
(2) A vállalkozói vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingókból és forgalomképes vagyoni jogokból áll.
- forgalomképes ingatlanok:
- lakóházak, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek,
- belterületi és külterületi földingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági művelésű földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb hasznosításra alkalmas földterületek)
- forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok
- értékpapírok, részvények, üzletrészek,
- pénzeszközök és követelések,
- használati és haszonélvezeti jog,
- szolgalmi jog.
III.
A VAGYONTÁRGYAK MINŐSÍTÉSE
6. §
(1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése hatálya alá.
(2) Az Ötv. 79. §-a értelmében – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt
- vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,
- vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánításáról,
- törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv., (e rendelet 4. § (2) bekezdése, illetve (3) bekezdése szerint), vagy más törvény nem sorolt be valamely kategóriába.
(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítania. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan karban kell tartani, melynek felelőse a jegyző.
(4) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(5) Az ingatlan vagyontárgy minősítése változhat, amennyiben az ingatlan nyilvántartásban megváltozik az ingatlan jellege.
IV.
A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA
IV. 1.
A TULAJDONOSI JOG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
7. §
(1) Az önkormányzatot – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogokat – az Ötv. 80. §-ában foglaltak értelmében – a képviselő-testület gyakorolja. Ezt a jogát szervezeteire, intézményeire és hivatalára átruházhatja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel – e rendeletben foglaltak figyelembe vételével – bízhatja másra. A vagyonkezelő szerv – a szerződéssel összhangban eseti, vagy általános meghatalmazás alapján – a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti annak kötelezettségeit.
(3) Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével korlátozott rendelkezési joggal – az önkormányzat szervei gazdálkodnak.
8. §
(1) Az önkormányzat vagyonkezelői (az önkormányzat hivatala, az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények, továbbá a forgalomképes vagyon kezelésére, hasznosítására – jogszabály alapján – speciálisan e célra társasági formában létrehozott, az önkormányzat többségi tulajdonában lévő vagyonkezelő társaság, vagy egyszemélyes gazdasági társaság) a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni.
(2) A vagyonkezelő szervek a kezelésükben levő önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet által szabályozott módon gazdálkodnak.
(3) A vagyonkezelő szervek e rendeletben szabályozott módon és a vagyonkezelői szerződésben foglaltak szerint jogosultak – ugyanakkor kötelesek is – a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgálatban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, illetve egyéb hasznosításra.
(4) A vagyonkezelő szerveket megillető használat joga ingyenes. A használatbavétel kezdő időpontja – megállapodás hiányában – a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály hatályba lépését követő év január 1. napja.
A használatra való átadás és a használat térítésmentes.
Az állami szerv használatra való jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(5) A használat jogát megszerző a vagyont csak a tulajdonos hozzájárulásával engedheti át másnak használatra. A vagyont a tulajdonos részére vissza kell adni, ha megszűnik az a közszolgáltatás, illetve államigazgatási feladat, amelynek ellátására szolgált, vagy ha az önkormányzat, az állami szerv nem az adott vagyon használatával látja el a közszolgáltatást, illetve az államigazgatási feladatot.
(6) A képviselőt-testület hatáskörébe tartozik – értékhatártól függetlenül – az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás jóváhagyása.
(7) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a többször módosított 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv, a továbbiakban Ptk) közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (az Ötv. 80. § (4) bekezdése értelmében).
(8) Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a közigazgatási területén levő másik önkormányzat tulajdonában levő ingatlanra elővásárlási joga van.
IV. 2.
A TÖRZSVAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK
GYAKORLÁSA
9. §
(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban levő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása.
A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.
A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
10. §
(1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul, fedezetül nem használhatóak fel.
Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.
(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) Az e rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon egyéb módon (koncesszió) hasznosítható. A helyi közutak és műtárgyaik működtetés koncessziós szerződés keretében átengedhetők (a koncessziós törvény előírásai szerint.)
(4) Az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.
(5) A levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.
(6) Az önkormányzatot a tulajdonában levő vizekkel, és víziközműnek nem minősülő vízilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefüggő – (a tulajdonjog tartalmából eredő) külön törvényben meghatározott – kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.
(7) A polgármester gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására hozott testületi döntések végrehajtása körében a vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi státuszból eredő jognyilatkozatok kiadásáról (elsősorban a bérleti szerződések, használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide).
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
11. §
(1) A képviselő-testület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 11. § (2)-(9) bekezdéseiben foglaltakat.
(2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.
(3) Az e kategóriába tartozó ingatlanvagyontárgyak elidegenítéséről, illetve megszerzéséről a képviselő-testület dönt. E döntés meghozatala előtt kötelező figyelembe venni a (2), (4) – (9) bekezdésekben foglaltakat.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.
(5) A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és a közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges.
(6) Az önkormányzat fenntartásában működő intézményben levő állami tulajdonú muzeális emlék tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlóját a művelődési és közoktatási miniszter határozza meg.
(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az építési és városfejlesztési miniszter hozzájárulása is szükséges.
(8) Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épületre és védett természeti területre az államnak az e rendelet 7. § (8) bekezdésében említett önkormányzatot megelőző elővásárlási joga van, amelyet az építési és városfejlesztési miniszter gyakorol.
(9) Az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a környezetvédelmi miniszter engedélye is szükséges.
(10)[3] Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási tevékenységen belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt az intézmény kezelésében lévő
- vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 200.000.- Ft egyedi bruttó értékhatárig.
- ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 5 évi időtartamra
- ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 100.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.
Az önkormányzat hivatala esetében ezek a jogok a polgármestert illetik meg.
(11) A (10) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a képviselő-testületé.
Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
12. §
(1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a Képviselő-testület dönt.
(2)[4] Az önkormányzati intézmény vezetője, a képviselőtestület hivatala esetén a polgármester dönt – az alaptevékenység sérelme nélkül – az intézmény kezelésében levő
- ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 200.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig,
- ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról 300.000,-Ft bekerülési értékhatárig,
- ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb 5 év időtartamra.
(3) A (2) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a képviselő-testületé.
V.
A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes
vagyon hasznosítására vonatkozó általános szabályok
13. §
(1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy estleges elidegenítése értendő.
(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.
(4) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége olyan mértékben korlátozott, amennyire az, az alapfeladatok zavartalan ellátásához szükséges.
(5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes víziközművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.
(6) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek. A felmerülő közüzemi költségek a bérlőt terhelik.
(7)[5] Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.
E területek egy évig terjedő határozott időtartamra adhatók bérbe.
Azon ingatlanok esetében, ahol a felépítmény tulajdonjoga nem az önkormányzaté, a földterület határozatlan és határozott időre bérbe adhatók.
(8) A vagyon bérbeadásából származó bevétel a vagyonkezelő szervet illeti meg.
(9) Az ingóvagyon és vagyoni értékű jogok értékesítéséből befolyt összeg 70 %-a a vagyonkezelő szervet, 30 %-a az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(10) [6]a) Tartósan használaton kívüli vagyontárgy selejtezéséről és értékesítéséről az intézmény vezetője dönt az alábbiak szerint:
- 50.000,-Ft bekerülési értéket meg nem haladó eszközöket az általa megállapított értéken értékesíti, először az intézmény dolgozói részére biztosítva a vételi lehetőséget, majd amely eszközök így nem keltek el, azokat nyilvános árverésen. Az értékesítésre nem került eszközöket selejtezi.
- 50.000,-Ft és 300.000,-Ft bekerülési érték közötti eszközöket értékelteti, majd ez alapján megállapított áron azokat értékesíti, először az intézmény dolgozói részére biztosítva a vételi lehetőséget, majd amely eszközök így nem keltek el, azokat nyilvános árverésen. Az értékesítésre nem került eszközöket selejtezi.
- 300.000,-Ft bekerülési érték feletti eszközöket értékelteti, majd ez alapján a tervezett hasznosításra vonatkozó javaslatát a képviselő-testület elé terjeszti
b) Amennyiben az ingó vagyontárgy – az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján – megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik tartósan használaton kívülivé a vagyonkezelő szervnél, annak hasznosításáról a polgármester gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(11) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(12) Ingatlant csak vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.
(13) Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a képviselő-testület határozata szükséges.
(14) A képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható, és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában. Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.
(15) [7] A Képviselő-testület döntésétől függően, nyilvános árverés vagy versenytárgyalás útján, a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározottak szerint történik e rendelet hatálya alá tartozó alábbi vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése,
- 3.000.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépített ingatlan értékesítése
- 3.000.000,-Ft forgalmi értéket meghaladó beépítetlen ingatlan értékesítése
- 300.000,-Ft-ot meghaladó bekerülési értékű ingó
- 300.000,-Ft-ot meghaladó forgalmi értékű egyéb vagyoni esetén
V. 1.
Az önkormányzat intézményei kezelésébe adott vagyon
hasznosítására vonatkozó szabályok
14. §
(1) Az önkormányzati intézmények részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja.
- A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a képviselő-testület a használatra feljogosít.
(3) Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában – a részükre biztosított pénzügyi fedezettel arányosan – jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, - az e rendeletben foglaltaknak megfelelően – a hasznait beszedni és kötelesek a használatukban lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.
(4) Az önkormányzat intézményeitől a képviselő-testület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az az önkormányzati célokat hatékonyabban szolgálja, és a feladatok elvégzését sem veszélyezteti.
(5) Az önkormányzati intézmények a használatukban levő ingatlanokat, és ingókat – bevételeik növelése céljából – csak határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg. A bérleti szerződések egy példányát a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni.
(6) Az önkormányzat intézményei a használatukban levő épületekben – az országgyűlési és az önkormányzati választások időszakában helyiségeiket az önkormányzat, illetve a jelölő szervezetek és jelöltek részére az alábbiak szerint kötelesek rendelkezésre bocsátani:
- A választási kampány idején jelölő gyűlések céljára a Művelődési Ház arra alkalmas helyiségeit a jelölő szervezetek részére egyenlő esélyt biztosítva.
Egy jelölő szervezet vagy jelölt részére egy alkalommal térítésmentesen bocsátható rendelkezésre helyiség.
- Az önkormányzati választások idején a szavazás lebonyolítása céljából a Művelődési Ház és az Általános Iskola arra alkalmas helyiségeit térítésmentesen kell rendelkezésre bocsátani.
(7) Az önkormányzat intézményeinek joga a használatukban levő ingatlanok, ingók és szellemi kapacitás ésszerű hasznosításával vállalkozási tevékenységet folytatni, az alapító okiratban foglalt körben és mértékben. A vállalkozási tevékenység az alaptevékenység végzését nem sértheti, és az alapfeladat színvonalának javítását kell segítenie.
(8) Nem lehet azonban a vagyont vállalkozásra hasznosítani akkor, ha arra az önkormányzat másik intézményének – alapvető feladatai ellátásához – szüksége van.
Ebben az esetben az intézmény köteles a képviselő-testület döntése alapján a vagyont átengedni.
(9) Az alapító okiratban nem engedélyezett vállalkozási tevékenység csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával, és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető.
(10) Vállalkozási tevékenységet az intézmény csak akkor folytathat, ha annak finanszírozását önkormányzati támogatás igénybevétele nélkül, illetve társadalombiztosítási alapok forrásán kívüli eszközökből tudja biztosítani, továbbá, ha a tárgyévi költségek éven belül legalább megtérülnek.
(11) Az intézmény vállalkozásból származó eredményeinek felhasználásáról a képviselő-testület a vállalkozás engedélyezésekor dönt.
(12) Önkormányzati intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(13) Az intézmények csak a képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be gazdasági társaságba, vagy alapítványba a használatukban levő ingóságokat, valamint pénzeszközeiket, illetve vásárolhatnak részesedést.
(14) Az önkormányzat intézménye hitelt nem vehet fel, a költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhat.
(15) Az önkormányzat intézménye részére ajándékként adott, vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett intézmény részére kell biztosítani.
Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott intézmény részére történő átadásáról rendelkezett, akkor arra – külön döntés nélkül – kell intézkedni. Az így kapott bevételt az intézmény az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.
(16) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben hozott döntések előkészítése során az előterjesztéshez csatolni kell a Pénzügyi Bizottság véleményét.
VI.
A vállalkozói vagyon hasznosítása
15. §
(1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e rendelet 11. §-a, valamint a V. része rendelkezik.
(2) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat
- gazdasági társaságot alapíthat,
- alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,
- biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti,
- vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti,
- tulajdonjogát másra átruházhatja (vagy szervei révén átengedheti).
(3) Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %-osnak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.
(4) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a képviselő-testület határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a megbízott képviselő évente két alkalommal – május 20-ai és szeptember 20-ai határidővel – köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(5) A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság estében a képviselő-testület külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.
VII.
Az önkormányzati vagyonról való lemondás
16. §
(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni
- közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára,
- köztestület, társadalmi szervezet részére,
- egyházak részére – elsősorban „A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről „ szóló 1991. évi XXXII. tv. végrehajtása érdekében,
- más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átszállása kapcsán lehet.
(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetét.
E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül más szervezet használatába.
(3) Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet.
(4) [8]A követelésről való lemondásról az önkormányzati intézmény vezetője adósonként (vevőnként) 30.000 Ft-ig, e felett 300.000 Ft értékhatárig a polgármester, e felett a képviselő-testületet dönt.
(5) A (4) bekezdés alapján hozható döntés érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehető intézkedést megtettek.
[9]Behajthatatlannak minősíthető az a követelés:
- amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,
- amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
- a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
- amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
- amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § 3. pont.)
VIII.
A vagyon hasznosításának nyilvántartása
17. §
(1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illetőleg hasznosításával kapcsolatosan kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
(2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek. „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltathatók ki ezen adatok.
(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kapcsán a döntést hozó szerv, illetve – ha a döntést hozó és a szerződést kötő személye eltér – a szerződéskötő a döntést, illetve a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vagyonnyilvántartót értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerződés eredeti példányának megküldésével.
IX.
Vagyonnyilvántartás
18. §
(1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – az arra vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a jegyző alakítja ki.
(2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a polgármesteri hivatal (vagyonnyilvántartó), valamint az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt működő intézményei, gazdasági társaságai látják el.
(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.
(4) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, esetenként – jogszabályi keretek között – értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.
(5) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(6) Az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról „Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről” szóló 147/1992. (XI. 6) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon-katasztert a polgármesteri hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon adatait.
(7) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezelők a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
(8) Az ingatlanvagyon-katasztert a tulajdon megszerzésével egyidejűleg el kell készíteni.
(9) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetésért, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással (közművagyon esetében az üzemeltető nyilvántartásával is) és a valós állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.
X.
Vagyonleltár
19. §
(1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.
(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül
- az ingatlanokat a jellemző ismérvek feltüntetésével, (helyrajzi szám, cím, hossz- és terület méretek, rendeltetés, a használó, vagyonkezelő neve, stb), a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket is feltüntetve – jelezve a vagyonértékelés időpontját is).
- a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
- az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
- a levéltári anyagot folyóméterben, a muzeális emlékeket képzőművészeti áganként összevontam, db-számban,
- a kötelezettségeket (a hosszúlejáratúakat tételesen, értékben, a rövidlejáratúakat pedig jogcímenként összesített értékben) tartalmazza.
(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a képviselő-testület a jegyző által gondoskodik.
(5) [10]A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott tárgyi eszközöket – amelyekről, és az állományukban bekövetkezett változásokról folyamatos és részletező nyilvántartás van vezetve – a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról készített beszámolót követően két évenként kell leltározni.
XI.
Egyéb rendelkezések
20. §
(1) Az adás-vételi szerződéskötéssel történő ügyletek esetén a fizetési határidő általában a szerződés aláírásának napja. Ettől eltérő határidőt a szerződéskötésre hatáskörrel rendelkező állapíthat meg, amennyiben azt a vételár megfizetésének módja indokolja.
(2) Részletfizetés engedélyezésekor és fizetési késedelem esetén a szerződésben rögzített kamatot kell felszámítani, amelynek mértéke legalább a Ptk. szerinti kamattal egyező.
(3) A forgalmi érték e rendelet szempontjából bruttó módon értendő, azaz az általános forgalmi adót tartalmazó értékben.
XII.
Záró rendelkezések
21. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tab Város Önkormányzatának 8/1992. (VI. 18) sz. rendelete az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól hatályát veszti.
[11](3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Farkas István Szurkosné dr. Mezőfi Ágnes
polgármester jegyző
[12]1. sz. melléklet
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
1 | 7 | 1 | Óvoda Köz | ÓVODA KÖZ | 1 564 | 100 | 1 564 | |
2 | 18 | 1 | Óvoda utca | ÓVODA UTCA | 1 224 | 100 | 1 224 | |
3 | 30 | 3 | 1 | Virág úti ltp. közterülete | VIRÁG U | 3 028 | 100 | 3 028 |
4 | 33 | 1 | II.Világháborús Emlékmű és közterület | KOSSUTH LAJOS 49 | 1 084 | 100 | 1 084 | |
5 | 34 | 1 | Közterület, park | KOSSUTH LAJOS 45 | 680 | 100 | 680 | |
6 | 35 | 1 | 1 | Virág u.ltp. közterület | VIRÁG U | 2 164 | 100 | 2 164 |
7 | 53 | 1 | 1 | Virág u. közút és árok | VIRÁG | 4 433 | 100 | 4 433 |
8 | 53 | 2 | 1 | Közút és árok Óvoda u eleje | ÓVODA UTCA 1 | 1 390 | 100 | 1 390 |
9 | 54 | 3 | 1 | út a Kossuth L u 23 sz. házhoz | KOSSUTH LAJOS | 222 | 100 | 222 |
10 | 62 | 1 | Közút VIRÁG LTP | VIRÁG | 555 | 100 | 555 | |
11 | 76 | 1 | RÓZSADOMB UTCA | RÓZSADOMB | 3 599 | 100 | 3 599 | |
12 | 103 | 1 | MÁRTIROK UTJA/1 | MÁRTIROK | 9 255 | 100 | 9 255 | |
13 | 147 | 2 | 1 | JÓZSEF a UTCA | JÓZSEF A 26 | 56 | 100 | 56 |
14 | 148 | 1 | 1 | KÖZÚT | JÓZSEF A | 561 | 100 | 561 |
15 | 148 | 5 | 1 | Közút József A | JÓZSEF A | 29 | 100 | 29 |
16 | 149 | 1 | JÓZSEF A UTCA | JÓZSEF A | 6 315 | 100 | 6 315 | |
17 | 150 | 1 | SÁGVÁRI E UTCA | SÁGVÁRI | 3 818 | 100 | 3 818 | |
18 | 168 | 3 | 1 | Közterület, Csomagoló üzem | ADY E 2 | 2 788 | 100 | 2 788 |
19 | 170 | 1 | Ady Endre utca Közút | ADY E | 1 122 | 100 | 1 122 | |
20 | 196 | 1 | Petőfi Köz | PETŐFI KÖZ | 911 | 100 | 911 | |
21 | 197 | 1 | Telek közterület céljára | PETŐFI UTCA 3 | 503 | 100 | 503 | |
22 | 203 | 1 | Közterület | SÁGVÁRI 1 | 753 | 100 | 753 | |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
23 | 207 | 47 | 1 | Közterület | JÓZSEF ATTILA LTP | 10 410 | 100 | 10 410 |
24 | 236 | 6 | 1 | út | JÓZSEF A 26 | 235 | 20 | 47 |
25 | 236 | 7 | 1 | Tervezett gyalogút | JÓZSEF A 26 | 43 | 100 | 43 |
26 | 259 | 1 | Önkormányzati közút | ZSIDÓ-TEMETŐ | 463 | 100 | 463 | |
27 | 262 | 2 | 1 | Petőfi utca | PETŐFI UTCA | 9 979 | 100 | 9 979 |
28 | 270 | 3 | 1 | árok | TŰZOLTÓ U | 37 | 100 | 37 |
29 | 270 | 4 | 1 | árok | TŰZOLTÓ U | 80 | 100 | 80 |
30 | 271 | 1 | 1 | út a Luka patakig | PETŐFI UTCA 26E | 683 | 100 | 683 |
31 | 272 | 2 | 1 | árok | TŰZOLTÓ U 27 | 123 | 100 | 123 |
32 | 272 | 3 | 1 | Tervezett utca | TŰZOLTÓ U 27/B | 1 115 | 100 | 1 115 |
33 | 274 | 2 | 1 | árok | PETŐFI UTCA | 153 | 100 | 153 |
34 | 298 | 1 | Jókai utca | JÓKAI M. UTCA | 2 744 | 100 | 2 744 | |
35 | 309 | 2 | 1 | Üzletsor közterülete autóbusz pu | KOSSUTH LAJOS 71 | 3 810 | 100 | 3 810 |
36 | 333 | 1 | 1 | Tűzoltó utca/1 | TŰZOLTÓ U | 5 636 | 100 | 5 636 |
37 | 365 | 1 | Zrínyi M. utca | ZRÍNYI M. UTCA | 1 242 | 100 | 1 242 | |
38 | 371 | 1 | 1 | Szabadság utca /1 | SZABADSÁG | 6 955 | 100 | 6 955 |
39 | 371 | 2 | 1 | Szabadság u/2 | SZABADSÁG 56 | 905 | 100 | 905 |
40 | 371 | 11 | 1 | Tűzoltó utca/2 | TŰZOLTÓ U 42 | 682 | 100 | 682 |
41 | 412 | 4 | 1 | Gyalogút | SZABADSÁG | 172 | 100 | 172 |
42 | 436 | 1 | Széchenyi utca | SZÉCHENYI UTCA | 3 851 | 100 | 3 851 | |
43 | 454 | 1 | Dobó K. u/1 | DOBÓ K. | 7 961 | 100 | 7 961 | |
44 | 465 | 1 | Gyalogút | Nincs utca neve | 162 | 100 | 162 | |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
45 | 501 | 1 | Dobó K u /2 | DOBÓ K. | 2 092 | 100 | 2 092 | |
46 | 503 | 1 | Dobó K u/3 | DOBÓ K. | 1 987 | 100 | 1 987 | |
47 | 510 | 2 | 1 | Út Kossuth u 117 | KOSSUTH LAJOS 117 | 1 572 | 100 | 1 572 |
48 | 519 | 1 | út | KENYÉRGYÁR | 366 | 100 | 366 | |
49 | 525 | 1 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS 16 | 2 979 | 100 | 2 979 |
50 | 525 | 2 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS 96 | 1 619 | 100 | 1 619 |
51 | 525 | 3 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS | 2 581 | 100 | 2 581 |
52 | 525 | 5 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS | 5 822 | 100 | 5 822 |
53 | 525 | 6 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS 3 | 7 954 | 100 | 7 954 |
54 | 550 | 1 | árok | Nincs utca neve | 666 | 100 | 666 | |
55 | 553 | 1 | 1 | árok | ARANY J. 27 | 1 084 | 100 | 1 084 |
56 | 553 | 2 | 1 | árok | Nincs utca neve | 1 238 | 100 | 1 238 |
57 | 553 | 3 | 1 | Beép.terület vízműnél | Nincs utca neve | 157 | 100 | 157 |
58 | 563 | 1 | Út a sportpálya mellett/1 | SPORTPÁLYA | 1 510 | 100 | 1 510 | |
59 | 569 | 1 | Hunyadi J. utca | HUNYADI JÁNOS UTCA | 1 325 | 100 | 1 325 | |
60 | 580 | 1 | Május 1 u /1 | MÁJUS 1. U. | 927 | 100 | 927 | |
61 | 591 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS 148 | 553 | 100 | 553 | |
62 | 597 | 2 | 1 | Járda | KOSSUTH LAJOS 138 | 29 | 100 | 29 |
63 | 603 | 1 | Vörösmarty u/1 | VÖRÖSMARTY U. | 1 900 | 100 | 1 900 | |
64 | 622 | 10 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS 130 | 14 687 | 100 | 14 687 |
65 | 632 | 3 | 1 | Út az ABC-hez | KOSSUTH LAJOS 120 | 871 | 100 | 871 |
66 | 714 | 1 | Közterület | SZENT ISTVÁN | 961 | 100 | 961 | |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
67 | 715 | 1 | árok | RÁKÓCZI | 1 420 | 100 | 1 420 | |
68 | 717 | 1 | 1 | Arany J utca | ARANY J. | 13 080 | 100 | 13 080 |
69 | 717 | 2 | 1 | Arany J utca/1 | ARANY J. | 17 439 | 100 | 17 439 |
70 | 724 | 1 | árok | Nincs utca neve | 3 390 | 100 | 3 390 | |
71 | 732 | 1 | Vörösmarty utca/2 | VÖRÖSMARTY U. | 2 554 | 100 | 2 554 | |
72 | 733 | 1 | Vörösmarty u /3 | VÖRÖSMARTY U. | 213 | 100 | 213 | |
73 | 735 | 1 | Kiskoppány patak | Nincs utca neve | 8 191 | 100 | 8 191 | |
74 | 736 | 1 | Zöldterület | VÖRÖSMARTY U. | 802 | 100 | 802 | |
75 | 737 | 1 | Zöldterület | MÁJUS 1. U. | 2 920 | 100 | 2 920 | |
76 | 740 | 2 | 1 | Önkormányzati közút | VÖRÖSMARTY KÖZ | 1 015 | 100 | 1 015 |
77 | 743 | 3 | 1 | Önkormányzati közút | VÖRÖSMARTY KÖZ | 101 | 100 | 101 |
78 | 745 | 1 | Május 1 u/2 | MÁJUS 1. U. | 2 191 | 100 | 2 191 | |
79 | 762 | 1 | Út a sportpálya mellett/2 | Nincs utca neve | 21 | 100 | 21 | |
80 | 764 | 1 | Arany J u/2 | ARANY J. | 3 939 | 100 | 3 939 | |
81 | 765 | 1 | Közterület | ARANY J. | 1 781 | 100 | 1 781 | |
82 | 781 | 1 | Arany J u/3 | ARANY J. | 1 386 | 100 | 1 386 | |
83 | 805 | 1 | Közút Arany J u 14 | ÖREGHEGY | 426 | 100 | 426 | |
84 | 823 | 1 | Közút ARANY J U | ÖREGHEGY | 2 187 | 100 | 2 187 | |
85 | 861 | 1 | Utca | RÁKÓCZI | 576 | 100 | 576 | |
86 | 862 | 2 | 1 | Utca | RÁKÓCZI | 4 266 | 100 | 4 266 |
87 | 873 | 1 | 1 | Közút | RÁKÓCZI 60 | 453 | 100 | 453 |
88 | 881 | 5 | 1 | Saját használatú út | ÁRPÁD | 99 | 100 | 99 |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
89 | 898 | 1 | Utca | ÁRPÁD | 4 095 | 100 | 4 095 | |
90 | 901 | 1 | Utca | RÁKÓCZI | 9 541 | 100 | 9 541 | |
91 | 917 | 4 | 1 | Utca | ÁRPÁD | 1 580 | 100 | 1 580 |
92 | 927 | 4 | 1 | Utca | KISFALUDY KÖZ | 1 266 | 100 | 1 266 |
93 | 928 | 1 | Közút | HÖLYEGHEGY | 399 | 100 | 399 | |
94 | 969 | 1 | Utca | KISFALUDY U | 6 143 | 100 | 6 143 | |
95 | 973 | 1 | 1 | Közút | HÖLYEGHEGY | 2 401 | 100 | 2 401 |
96 | 997 | 1 | árok | KISFALUDY U 10 | 149 | 100 | 149 | |
97 | 1010 | 1 | 1 | árok | SZENT ISTVÁN 18 | 605 | 100 | 605 |
98 | 1010 | 2 | 1 | Kiskoppány patak | Nincs utca neve | 9 403 | 100 | 9 403 |
99 | 1015 | 1 | Járda a sportcsarnoknál | SZENT ISTVÁN | 138 | 100 | 138 | |
100 | 1016 | 2 | 1 | Járda | SZENT ISTVÁN | 521 | 100 | 521 |
101 | 1017 | 1 | Járda | SZENT ISTVÁN | 481 | 100 | 481 | |
102 | 1040 | 6 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS 62 | 25 241 | 100 | 25 241 |
103 | 1041 | 1 | Egészségház közterülete | KOSSUTH LAJOS 58 | 4 287 | 100 | 4 287 | |
104 | 1069 | 1 | 1 | Beépítetlen terület vasút mellet | KOSSUTH LAJOS | 4 251 | 100 | 4 251 |
105 | 1095 | 1 | 1 | Pályaudvarnál árok, út | KOSSUTH LAJOS | 2 466 | 100 | 2 466 |
106 | 1096 | 2 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS 1 | 146 | 100 | 146 |
107 | 1112 | 1 | Béke utca | BÉKE U. | 3 719 | 100 | 3 719 | |
108 | 1127 | 1 | Járda | KOSSUTH LAJOS 2 | 432 | 100 | 432 | |
109 | 1134 | 1 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS 4 | 635 | 100 | 635 |
110 | 1134 | 2 | 1 | Közterület | MUNKÁS U | 3 132 | 100 | 3 132 |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
111 | 1134 | 4 | 1 | Közterület | MUNKÁS U | 4 631 | 100 | 4 631 |
112 | 1134 | 5 | 1 | Közterület | KOSSUTH LAJOS 5 | 202 | 100 | 202 |
113 | 1135 | 1 | árok | BÉKE U. 30 | 461 | 100 | 461 | |
114 | 1140 | 1 | Téglagyári út | MUNKÁS U | 161 | 100 | 161 | |
115 | 1143 | 2 | 1 | Autóbusz forduló | MUNKÁS U | 3 453 | 100 | 3 453 |
116 | 1146 | 3 | 1 | Önkormányzati közút | Nincs utca neve | 5 467 | 100 | 5 467 |
117 | 1161 | 1 | Utca | GÁRDONYI | 2 531 | 100 | 2 531 | |
118 | 1172 | 1 | Közút | GÁRDONYI | 1 289 | 100 | 1 289 | |
119 | 1177 | 1 | Közút | GÁRDONYI | 5 114 | 100 | 5 114 | |
120 | 1206 | 1 | Közút | TÁNCSICS | 8 366 | 100 | 8 366 | |
121 | 1221 | 1 | Közút | TÁNCSICS | 817 | 100 | 817 | |
122 | 1227 | 1 | Közút | TÁNCSICS | 130 | 100 | 130 | |
123 | 1228 | 1 | Szabadság Park | KOSSUTH LAJOS 3 | 6 242 | 100 | 6 242 | |
124 | 1229 | 1 | Közút | SALLAY | 11 398 | 100 | 11 398 | |
125 | 1259 | 1 | 1 | Közterület | DÓZSA GY 1 | 2 900 | 100 | 2 900 |
126 | 1259 | 2 | 1 | árok | DÓZSA GY 2 | 219 | 100 | 219 |
127 | 1259 | 4 | 1 | Közterület | DÓZSA GY | 1 070 | 100 | 1 070 |
128 | 1259 | 5 | 1 | Közterület | DÓZSA GY | 371 | 100 | 371 |
129 | 1278 | 1 | Közút | DÓZSA GY | 8 610 | 100 | 8 610 | |
130 | 1302 | 9 | 1 | Utca | DÓZSA GY | 285 | 100 | 285 |
131 | 1360 | 1 | 1 | Összekötő út | DÓZSA GY | 687 | 100 | 687 |
132 | 1361 | 11 | 1 | Összekötő | DÓZSA GY | 3 339 | 100 | 3 339 |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
133 | 1362 | 1 | árok | ÓVODA UTCA 40 | 130 | 100 | 130 | |
134 | 1373 | 1 | árok | ÓVODA UTCA 20 | 106 | 100 | 106 | |
135 | 1383 | 1 | Óvoda utca/2 | ÓVODA UTCA | 5 701 | 100 | 5 701 | |
136 | 1385 | 3 | 1 | Közút | ZICHY MIHÁLY U | 2 624 | 100 | 2 624 |
137 | 1385 | 5 | 1 | Beépítetlen ter | RÓZSADOMB 35 | 84 | 100 | 84 |
138 | 1385 | 6 | 1 | Rózsadomb utca/2 | RÓZSADOMB | 2 583 | 100 | 2 583 |
139 | 1385 | 9 | 1 | Közút | SOMOGYI FERENC | 1 368 | 100 | 1 368 |
140 | 1385 | 10 | 1 | Zöldterület a ravatalozóval szemben | LATINKA S. U. | 3 409 | 100 | 3 409 |
141 | 1385 | 11 | 1 | Goldmark u. | GOLDMARK | 5 195 | 100 | 5 195 |
142 | 1385 | 19 | 1 | Zichy M u | ZICHY MIHÁLY U | 2 980 | 100 | 2 980 |
143 | 1385 | 27 | 1 | Rózsadomb u/3 | RÓZSADOMB | 3 054 | 100 | 3 054 |
144 | 1430 | 1 | Rudnay utca | RUDNAY GYULA | 6 092 | 100 | 6 092 | |
145 | 1451 | 1 | Latinka S. utca | LATINKA S. U. | 2 637 | 100 | 2 637 | |
146 | 1455 | 1 | Latinka u /2 | LATINKA S. U. | 3 343 | 100 | 3 343 | |
147 | 1456 | 5 | 1 | Lakótelek/tervezett utca | KODÁLY | 905 | 100 | 905 |
148 | 1456 | 16 | 1 | Kodály Z utca | KODÁLY | 5 121 | 100 | 5 121 |
149 | 1456 | 20 | 1 | Utca | KODÁLY | 892 | 100 | 892 |
150 | 1456 | 27 | 1 | Óvoda utca/4 | ÓVODA UTCA | 2 112 | 100 | 2 112 |
151 | 1456 | 34 | 1 | út Kodály utcai telkek mögött | Nincs utca neve | 576 | 100 | 576 |
152 | 1456 | 35 | 1 | út a Kodály utcai telkek mögött | Nincs utca neve | 1 460 | 100 | 1 460 |
153 | 1462 | 1 | Közút | BARTÓK B. | 502 | 100 | 502 | |
154 | 1478 | 1 | Árok | ÓVODA UTCA 60 | 99 | 100 | 99 | |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
155 | 1489 | 1 | Óvoda utca/3 | ÓVODA UTCA | 3 887 | 100 | 3 887 | |
156 | 1509 | 1 | Bartók B. utca | BARTÓK B. | 5 557 | 100 | 5 557 | |
157 | 1571 | 1 | Széchenyi u /Dobó köz/ | SZÉCHENYI UTCA | 1 304 | 100 | 1 304 | |
158 | 1580 | 1 | Dobó k u/4 | DOBÓ K. 35 | 1 150 | 100 | 1 150 | |
159 | 1720 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 964 | 100 | 964 | |
160 | 1733 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 360 | 100 | 360 | |
161 | 1738 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 1 939 | 100 | 1 939 | |
162 | 1748 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 6 013 | 100 | 6 013 | |
163 | 1783 | 1 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 4 352 | 100 | 4 352 |
164 | 1783 | 5 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 617 | 100 | 617 |
165 | 1783 | 6 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 719 | 100 | 719 |
166 | 1817 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 568 | 100 | 568 | |
167 | 1822 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | Nincs utca neve | 2 694 | 100 | 2 694 | |
168 | 1823 | 2 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | Nincs utca neve | 187 | 100 | 187 |
169 | 1830 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 193 | 100 | 193 | |
170 | 1842 | 3 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 443 | 100 | 443 |
171 | 1842 | 9 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 1 602 | 100 | 1 602 |
172 | 1842 | 14 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 263 | 100 | 263 |
173 | 1844 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 2 495 | 100 | 2 495 | |
174 | 1845 | 2 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | KOSSUTH LAJOS | 455 | 100 | 455 |
175 | 1891 | 2 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 3 289 | 100 | 3 289 |
176 | 1902 | 12 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 751 | 100 | 751 |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
177 | 1907 | 1 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | CSIBEHEGY | 2 621 | 100 | 2 621 |
178 | 1907 | 8 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | KOSSUTH LAJOS | 401 | 100 | 401 |
179 | 1907 | 18 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | KOSSUTH LAJOS | 2 616 | 100 | 2 616 |
180 | 1937 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | ÖREGHEGY | 1 670 | 100 | 1 670 | |
181 | 2003 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | HÖLYEGHEGY | 468 | 100 | 468 | |
182 | 2018 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | HÖLYEGHEGY | 6 524 | 100 | 6 524 | |
183 | 2093 | 7 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | HÖLYEGHEGY | 484 | 100 | 484 |
184 | 2095 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | HÖLYEGHEGY | 2 365 | 100 | 2 365 | |
185 | 2098 | 3 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | HÖLYEGHEGY | 193 | 100 | 193 |
186 | 2101 | 3 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | HÖLYEGHEGY | 455 | 100 | 455 |
187 | 2102 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | HÖLYEGHEGY | 4 179 | 100 | 4 179 | |
188 | 2106 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | HÖLYEGHEGY | 1 802 | 100 | 1 802 | |
189 | 2214 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | KOSSUTH LAJOS | 4 247 | 100 | 4 247 | |
190 | 10030 | 2 | 1 | ZÁRTKERTI ÚT | Nincs utca neve | 764 | 100 | 764 |
191 | 10031 | 1 | Mg út | TEMETŐ | 10 406 | 100 | 10 406 | |
192 | 10033 | 1 | Szántó és út | PETŐFI UTCA 75 | 2 897 | 100 | 2 897 | |
193 | 10035 | 1 | Önkormányzati út | PETŐFI UTCA | 5 854 | 100 | 5 854 | |
194 | 10037 | 1 | út | PETŐFI UTCA | 258 | 100 | 258 | |
195 | 10075 | 1 | Mg út | TŰZOLTÓ U | 205 | 100 | 205 | |
196 | 10076 | 16 | 1 | Összekötő u Dobó- Tűzoltó végén | DOBÓ K. | 5 369 | 100 | 5 369 |
197 | 10077 | 1 | Mg út | TŰZOLTÓ U | 2 604 | 100 | 2 604 | |
198 | 10079 | 1 | Mg út 016 | DOBÓ K. | 6 528 | 100 | 6 528 | |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
199 | 10093 | 1 | ÚT A TSZ MAJORHOZ | Nincs utca neve | 8 131 | 100 | 8 131 | |
200 | 10095 | 2 | 1 | Út a TSZ majornál | Nincs utca neve | 412 | 100 | 412 |
201 | 10096 | 1 | ÚT A TSZ MAJORNÁL | Nincs utca neve | 2 569 | 100 | 2 569 | |
202 | 10121 | 1 | árok | Nincs utca neve | 868 | 100 | 868 | |
203 | 10127 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 1 200 | 100 | 1 200 | |
204 | 10135 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 14 362 | 100 | 14 362 | |
205 | 10138 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 1 152 | 100 | 1 152 | |
206 | 10144 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 859 | 100 | 859 | |
207 | 10145 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 37 085 | 100 | 37 085 | |
208 | 10150 | 2 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 673 | 100 | 673 |
209 | 10152 | 7 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 1 635 | 100 | 1 635 |
210 | 10152 | 10 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 2 450 | 100 | 2 450 |
211 | 10153 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 1 686 | 100 | 1 686 | |
212 | 10173 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 1 240 | 100 | 1 240 | |
213 | 10208 | 5 | 1 | árok | Nincs utca neve | 1 103 | 100 | 1 103 |
214 | 10211 | 1 | árok | CSABAPUSZTA | 2 866 | 100 | 2 866 | |
215 | 10218 | 2 | 1 | árok | CSABAPUSZTA | 558 | 100 | 558 |
216 | 10218 | 4 | 1 | Mg út | CSABAPUSZTA | 1 843 | 100 | 1 843 |
217 | 10218 | 8 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 9 969 | 100 | 9 969 |
218 | 10218 | 11 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 3 244 | 100 | 3 244 |
219 | 10221 | 1 | árok | Nincs utca neve | 2 864 | 100 | 2 864 | |
220 | 10223 | 1 | Önkormányzati út | Nincs utca neve | 21 261 | 100 | 21 261 | |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
221 | 10227 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 810 | 100 | 810 | |
222 | 10233 | 1 | árok | Nincs utca neve | 1 162 | 100 | 1 162 | |
223 | 10235 | 1 | árok | Nincs utca neve | 1 814 | 100 | 1 814 | |
224 | 10239 | 1 | Közút | Nincs utca neve | 21 163 | 100 | 21 163 | |
225 | 10243 | 1 | MG ÚT | Nincs utca neve | 917 | 100 | 917 | |
226 | 10244 | 8 | 1 | MG ÚT | Nincs utca neve | 2 382 | 100 | 2 382 |
227 | 10244 | 11 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 2 484 | 100 | 2 484 |
228 | 10245 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 10 382 | 100 | 10 382 | |
229 | 10246 | 2 | 1 | MG ÚT | Nincs utca neve | 1 563 | 100 | 1 563 |
230 | 10246 | 6 | 1 | MG ÚT | Nincs utca neve | 1 183 | 100 | 1 183 |
231 | 10246 | 9 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 4 421 | 100 | 4 421 |
232 | 10247 | 1 | MG ÚT | Nincs utca neve | 4 401 | 100 | 4 401 | |
233 | 10248 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 11 617 | 100 | 11 617 | |
234 | 10250 | 1 | árok | Nincs utca neve | 2 005 | 100 | 2 005 | |
235 | 10254 | 1 | Közút | Nincs utca neve | 3 569 | 100 | 3 569 | |
236 | 10260 | 1 | Közút | Nincs utca neve | 5 247 | 100 | 5 247 | |
237 | 10262 | 1 | Saját haszn út | CSIBEHEGY | 6 515 | 100 | 6 515 | |
238 | 10265 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 156 | 100 | 156 | |
239 | 10268 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 7 951 | 100 | 7 951 | |
240 | 10269 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 6 367 | 100 | 6 367 | |
241 | 10272 | 1 | árok | Nincs utca neve | 1 653 | 100 | 1 653 | |
242 | 10275 | 1 | Saját haszn út | Nincs utca neve | 1 526 | 100 | 1 526 | |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
243 | 10277 | 1 | Saját haszn út | Nincs utca neve | 6 529 | 100 | 6 529 | |
244 | 10284 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 6 928 | 100 | 6 928 | |
245 | 10290 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 859 | 100 | 859 | |
246 | 10302 | 1 | Saját haszn út | Nincs utca neve | 1 279 | 100 | 1 279 | |
247 | 10309 | 3 | 1 | Saját használatú út | SZEMÉTTELEP | 1 368 | 100 | 1 368 |
248 | 10309 | 5 | 1 | Szeméttelep út | SZEMÉTTELEP | 2 911 | 100 | 2 911 |
249 | 10314 | 1 | MG ÚT | Nincs utca neve | 2 878 | 100 | 2 878 | |
250 | 10316 | 3 | 1 | út | SZEMÉTTELEP | 2 113 | 100 | 2 113 |
251 | 10323 | 1 | Közút | Nincs utca neve | 3 526 | 100 | 3 526 | |
252 | 10331 | 1 | Vízmosás | Nincs utca neve | 2 708 | 100 | 2 708 | |
253 | 10339 | 1 | SAJÁT HASZN ÚT | Nincs utca neve | 4 221 | 100 | 4 221 | |
254 | 10343 | 2 | 1 | PATAK | Nincs utca neve | 1 622 | 100 | 1 622 |
255 | 10345 | 1 | Közút | Nincs utca neve | 473 | 100 | 473 | |
256 | 10351 | 1 | Közút | Nincs utca neve | 3 001 | 100 | 3 001 | |
257 | 10357 | 6 | 1 | Saját haszn út | Nincs utca neve | 4 756 | 100 | 4 756 |
258 | 10358 | 2 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 5 441 | 100 | 5 441 |
259 | 10360 | 1 | Közút | Nincs utca neve | 5 486 | 100 | 5 486 | |
260 | 10363 | 1 | Saját haszn út | Nincs utca neve | 797 | 100 | 797 | |
261 | 10367 | 1 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 3 375 | 100 | 3 375 |
262 | 10371 | 1 | MG ÚT | Nincs utca neve | 4 140 | 100 | 4 140 | |
263 | 10376 | 2 | 1 | MG ÚT | Nincs utca neve | 1 249 | 100 | 1 249 |
264 | 10385 | 1 | MG ÚT | Nincs utca neve | 12 538 | 100 | 12 538 | |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által forgalomképtelen ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
265 | 10386 | 8 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 3 936 | 100 | 3 936 |
266 | 10387 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 3 884 | 100 | 3 884 | |
267 | 10395 | 1 | Erdő és út | Nincs utca neve | 10 654 | 100 | 10 654 | |
268 | 10401 | 1 | MG ÚT | KARAKUTI | 1 830 | 100 | 1 830 | |
269 | 10402 | 1 | Tervezett utca | Nincs utca neve | 2 097 | 100 | 2 097 | |
270 | 10416 | 1 | Gárdonyi utca folytatása | GÁRDONYI | 4 536 | 100 | 4 536 | |
271 | 10430 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 593 | 100 | 593 | |
272 | 10449 | 1 | Közút | TÁNCSICS | 3 542 | 100 | 3 542 | |
273 | 10450 | 1 | Közút | SALLAY | 2 322 | 100 | 2 322 | |
274 | 10461 | 1 | Közút | KARAKUTI | 3 135 | 100 | 3 135 | |
275 | 10467 | 1 | 1 | Mg út | KARAKUTI | 3 757 | 100 | 3 757 |
276 | 10468 | 1 | Mg út | KARAKUTI | 18 239 | 100 | 18 239 | |
277 | 10487 | 1 | Mg út | Nincs utca neve | 1 425 | 100 | 1 425 | |
278 | 32 | 2 | 1 | út | TENGŐD | 5 654 | 100 | 5 654 |
1 Össz. | 888 404 | 888 216 | ||||||
Ezen rendelettel forgalomképtelenné nyilvánított ingatlanok | ||||||||
279 | 1452 | 2 | Temető | MÁRTIROK | 29 519 | 100 | 29 519 | |
280 | 1454 | 2 | Temető /leendő/ | LATINKA S. U. | 30 850 | 100 | 30 850 | |
281 | 0 | 1 | 2 | Dögkút | Nincs utca neve | - | 100 | - |
282 | 924 | 14 | 2 | Kilátó | Nincs utca neve | - | 100 | - |
283 | 10309 | 2 | 2 | Szemétlerakótelep és gazd épület | SZEMÉTTELEP | 6 639 | 100 | 6 639 |
284 | 10309 | 4 | 2 | Erdő | SZEMÉTTELEP | 660 | 100 | 660 |
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Ezen rendelettel forgalomképtelenné nyilvánított ingatlanok | 1. sz. melléklet | |||||||
285 | 10313 | 2 | Erdő | SZEMÉTTELEP | 19 774 | 100 | 19 774 | |
286 | 10315 | 2 | Erdő | SZEMÉTTELEP | 39 374 | 100 | 39 374 | |
2 Össz. | 126 816 | 126 816 | ||||||
Hrsz | Forg. kép | Megnevezés | Cím | Összes terület m2 | Tul. hányad | Önkorm. tulajdonrész m2 | ||
Törvény által korlátozottan forgalomképes ingatlanok | 2. sz. melléklet | |||||||
1 | 4 | 3 | GAMESZ (TABÉP) | DÓZSA GY 2 | 10 223 | 100 | 10 223 | |
2 | 10 | 3 | 1. sz. Óvoda | ÓVODA UTCA 4 | 5 627 | 100 | 5 627 | |
3 | 10 | 1 | 3 | Zeneiskola | ÓVODA UTCA | 796 | 100 | 796 |
4 | 15 | 3 | Polgármesteri Hivatal ( régi) | KOSSUTH LAJOS 17 | 1 478 | 100 | 1 478 | |
5 | 19 | 1 | 3 | Rudnay Gyula Szakközépiskola és Ipari Is | VIRÁG 14 | 18 189 | 100 | 18 189 |
6 | 19 | 2 | 3 | 1.sz. Általános Iskola | VIRÁG 12 | 16 640 | 100 | 16 640 |
7 | 21 | 3 | ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. ÉPÜLET | KOSSUTH LAJOS 19 | 2 999 | 100 | 2 999 | |
8 | 30 | 1 | 3 | Rendőrség, MSZP | KOSSUTH LAJOS 35 | 1 693 | 100 | 1 693 |
9 | 43 | 1 | 3 | Polgármesteri Hivatal, Vállalkozói Központ | KOSSUTH LAJOS 49-51 | 3 580 | 100 | 3 580 |
10 | 160 | 3 | Általános Iskola kisegítő iskola | KOSSUTH LAJOS 55 | 156 | 100 | 156 | |
11 | 169 | 3 | Könyvtár | ADY E 5 | 961 | 100 | 961 | |
12 | 189 | 3 | Állami Biztositó és lakás | PETŐFI UTCA 1 | 458 | 100 | 458 | |
13 | 299 | 3 | 2,sz Általános Iskola és Gimnázium | PETŐFI UTCA 6 | 6 498 | 100 | 6 498 | |
14 | 304 | 3 | BÖLCSÖDE | PETŐFI UTCA 4 | 6 327 | 100 | 6 327 | |
15 | 319 | 2 | 3 | Nagy Ferenc galéria | KOSSUTH LAJOS 93 | 264 | 100 | 264 |
16 | 522 | 3 | Vásártér | VÁSÁRTÉR | 11 366 | 100 | 11 366 | |
17 | 523 | 1 | 3 | Vízmű | VÁSÁRTÉR | 2 598 | 100 | 2 598 |
18 | 523 | 2 | 3 | Vásártér | VÁSÁRTÉR | 11 611 | 100 | 11 611 |
19 | 589 | 3 | Tűzoltószertár | KOSSUTH LAJOS | 651 | 100 | 651 | |
20 | 740 | 16 | 3 | Vízmű | VÖRÖSMARTY U. | 4 007 | 100 | 4 007 |
21 | 1026 | 3 | Kultúrház | KOSSUTH LAJOS 86 | 8 290 | 100 | 8 290 |
[13]2. sz. melléklet | |||||||
Korlátozottan forgalomképes ingatlanok | terület m2 | ||||||
HRSZ | Megnevezés | Cím | |||||
1 | 4 | GAMESZ (TABÉP) | DóZSA GY 2 | 10223 | |||
2 | 10 | 1. sz. Ovoda | OVODA UTCA 4 | 5627 | |||
3 | 10 | 1 | Zeneiskola | OVODA UTCA | 796 | ||
4 | 19 | 1 | Rudnay Gyula Szakközépiskola | VIRáG 14 | 18189 | ||
5 | 19 | 2 | 1.sz. Általános Iskola | VIRáG 12 | 16640 | ||
6 | 21 | 1.sz. Általános Iskola 2. ép. | KOSSUTH LAJOS 19 | 2999 | |||
7 | 30 | 1 | Rendőrség, MSZP | KOSSUTH LAJOS 35 | 1693 | ||
8 | 43 | 1 | Polgármesteri Hivatatal | KOSSUTH LAJOS 49-51 | 3580 | ||
9 | 169 | Könyvtár | ADY E 5 | 961 | |||
10 | 299 | 2,sz Általános Iskola | PETÖFI UTCA 6 | 6498 | |||
11 | 304 | Bölcsöde | PETÖFI UTCA 4 | 6327 | |||
12 | 319 | 2 | Nagy Ferenc Galéria | KOSSUTH LAJOS | 264 | ||
13 | 522 | Vásártér | VáSáRTÉR | 11366 | |||
14 | 523 | 1 | Vizmű | VáSáRTÉR | 2598 | ||
15 | 523 | 2 | Vásártér | VáSáRTÉR | 11611 | ||
16 | 589 | Tüzoltószertár | KOSSUTH LAJOS | 651 | |||
17 | 740 | 16 | Vizmű | VÖRÖSMARTY U. | 4007 | ||
18 | 1026 | Kulturház | KOSSUTH LAJOS 86 | 8290 | |||
19 | 1044 | 97 | Egészségház,tüdőgond | KOSSUTH LAJOS 56 | 50012 | ||
20 | 1139 | 3 | Vízmű | MUNKáS U | 637 | ||
21 | 1239 | GAMESZ irodaép | DóZSA GY 2 | 5114 | |||
22 | 1450 | 2 | Vizmű | MáRTIROK | 1706 | ||
23 | 010340 | Szennyvíztisztító | MUNKáS U | 7954 | |||
24 | 564 | Sportpálya | KOSSUTH LAJOS | 12128 | |||
25 | 598 | Vásárcsarnok | VÖRÖSMARTY U. 1 | 3562 | |||
26 | 623 | Sporttelep | SZENT ISTVáN | 34592 |
3. sz. melléklet
PÁLYÁZTATÁSI SZABÁLYZAT
Az önkormányzati ingatlan vagyon versenyeztetéses hasznosítása során az alábbiak szerint köteles eljárni az ezzel megbízott szerv:
Első fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
I. A versenyeztetés egyes formái
- A versenyeztetés megvalósulhat árverés, továbbá nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalás útján.
- Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
- A versenytárgyalás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat útján.
II. A pályázati kiírás
- A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
- Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésére bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára - lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
Második fejezet
[14]árverés
A képviselő-testület az árverésről hozott döntéssel egyidejűleg meghatározza a kikiáltási árat, továbbá azt, hogy azt el nem érő vételi ajánlat esetén, a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni.
I. Az árverés kiírása
1.) A kiírásnak tartalmaznia kell:
- az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, helyrajzi számát
- az ingatlan legfontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb.)
- a hasznosítás módját
- az elbírálásra vonatkozó szempontokat
- az ingatlan megtekinthetőségének időpontját
- az ingatlan kikiáltási árát (a licit induló összege)
- az árverés előtt befizetendő bánatpénz összegét
- az árverés helyét, idejét,
- valamint a vételár kifizetésének részletes feltételeit.
2.) Az árverés kiírását az árverés előtt legalább 30 napra – kábeltévé, újsághirdetés és hirdetőtáblákon történő elhelyezés útján, valamint a www.tab.hu honlapon való megjelentetéssel – közzé kell tenni.
[15]3.) Amennyiben a 2.) pont szerint meghirdetett ingó és egyéb vagyon árverés eredménytelenül zárul és az árveréstől számított egy hónapon belül a vagyontárgy ismételt árverésre történő meghirdetésre kerül sor az árverés kiírását legalább az árverés előtt 15 napra – kábeltévé, újsághirdetés és hirdetőtáblákon történő elhelyezés útján, valamint a www.tab.hu honlapon való megjelentetéssel – közzé kell tenni.
II. Az árverés lefolytatása, szerződéskötés
1.) Az árverésen az a magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehet részt, aki (amely) igazolja, hogy a pályázati kiírásban szereplő bánatpénz összegét az önkormányzat részére befizette.
2.) A bánatpénz összege az ingatlan kikiáltási árának 10 %-a.
- A bánatpénz befizetése csekken vagy átutalással történhet. Az eredménytelenül pályázóknak a befizetett bánatpénzt az árverést követő 8 napon belül vissza kell utalni.
- Az árverésen részt vevők személyi adataik (cégadatok) közlésével jelzik a liciten való részvételi szándékukat. A résztvevők személyi adataikat (cégadatokat) okirattal kötelesek igazolni, és aláírásukkal nyilatkoznak arról, hogy az árverés vonatkozásában a kiírásban szereplő feltételeket elfogadják.
- A árverést a Településfejlesztési Bizottság két tagjának jelenlétében a polgármester vezeti. Az árverésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a polgármester és a két bizottsági tag ír alá.
- A résztvevők a regisztráció során kapott sorszámmal vesznek részt a liciten.
- A licitet az nyeri meg, aki a vételárra a pályázati kiírásnak megfelelő, legmagasabb összegű ajánlatot teszi meg.
- A nyertes pályázóval az ajánlatának megfelelően az árverést követő 15 napon belül az adásvételi szerződést a polgármester köti meg.
- Az árverés nyertese köteles a szerződéskötést követő 30 napon belül a vételár befizetett bánatpénz összegével csökkentett részét az önkormányzat részére megfizetni.
10.)Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére a nyertes hibájából nem kerül sor a 8. pontban meghatározott határidőn belül, vagy a vételárat a vevő a 9. pontban meghatározott határidőn belül nem fizeti meg, úgy az árverésen a második legmagasabb ajánlatot tevő résztvevővel kell az adásvételi szerződést megkötni az általa tett ajánlatnak megfelelően. Amennyiben a két legmagasabb ajánlatot tevő résztvevő közül mindkettő visszalép, úgy az árverést meg kell ismételni. Aki a szerződés megkötésétől saját hibájából visszalép, annak a bánatpénz összegét az önkormányzat nem fizeti vissza.
Harmadik fejezet
VERSENYTÁRGYALÁS
I. A versenytárgyalás típusai
- A versenytárgyalások főszabályként nyilvánosak.
- Nyilvános versenytárgyalás helyett csak akkor írható ki zártkörű versenytárgyalás, ha
- a vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a versenytárgyaláson előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé
- versenypolitikai ok alapján az indokolt
- az önkormányzati érdeke, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi
- a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek
- A versenytárgyalás módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni. Külön kell rendelkezni arról, hogy a versenytárgyalás egy-, vagy többfordulós, alternatív ajánlat tehető-e.
- A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
- A versenytárgyalás eredményét az elbírálást követően legkésőbb 7 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
- A versenytárgyalás nyertese az, aki a kiírásban szereplő szempontoknak és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.
- A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott.
II. A versenytárgyalás kiírása
1) A versenytárgyalást pályázati hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
- az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át
- az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb.)
- hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)
- az elbírálásra vonatkozó szempontokat
- a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit
- az ingatlan megtekintési lehetőségét
- a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét
- a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű)
több forduló esetén a fordulók számát
- az ajánlati kötöttség minimális időtartamát
- alternatív ajánlat tételének lehetőségét
- a pályázat felbontásának helyét, idejét
- a versenytárgyalás helyét, idejét
2) [16]A versenytárgyalási felhívást a benyújtás határideje előtt legalább 30 napra – kábeltévé, újsághirdetés és hirdetőtáblákon történő elhelyezés útján, valamint a www.tab.hu honlapon való megjelentetéssel – közzé kell tenni
- Zártkörű versenytárgyalás esetén a benyújtás határideje előtt legalább 30 nappal, legalább 3 pályázónak meg kell küldeni a pályázati felhívást.
3) A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázók tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét az alábbiak szerint változtathatja meg:
- ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő módon és időben értesítette, vagy
- ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg
4) A pályázati kiírás csak úgy módosítható, ha a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére.
5) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.
6) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
7) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
III. Pályázatok felbontása és a versenytárgyalás
lefolytatása
- A benyújtott ajánlatok tartalmát – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – legalább a versenytárgyalás lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállóknak, sem a versenytárgyaláson résztvevőknek nem adható.
- A pályázatok felbontására az adott vagyontárgy tulajdonosi jogának gyakorlója jogosult.
- A pályázatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, és ismertetni kell a nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
4) [17]Amennyiben a kiírásban a versenytárgyaláson való részvétel feltételeként volt meghatározva, úgy a pályázó köteles
- a pályázati csomag ellenértékét befizetni a pályázatbontás napjáig, melyet igazolnia kell. Ezen összeget a kiíró nem téríti vissza.
- a meghatározott összegű bánatpénz befizetésére a pályázatbontás napjáig. Ezen összeget a kiíró a pályáztatás eredménytelensége, a pályázat érvénytelensége, illetve a pályázó sikertelensége esetén visszatéríti.
5) A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek. Az érvénytelen pályázattal rendelkezők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
6) [18]Érvénytelen a pályázat, ha
- olyan pályázó nyújtotta be, aki nem volt jogosult pályázni
- határidőn túl nyújtották be
- nem felel meg a versenytárgyaláson való részvétel kiírt feltételeinek
- a pályázati csomag ellenértéke és a bánatpénz összege nem került befizetésre
7) Az ajánlatok elbírálását az adott vagyontárgy tekintetében a tulajdonosi jog gyakorlója végzi.
8) Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a pályázóktól felvilágosítást lehet kérni. A benyújtott pályázatok csak akkor módosíthatók, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosított és a pályázót – határidő kitűzésével – módosításra hívják fel.
9) A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – az ajánlatok benyújtására adott határidőtől a versenytárgyalásig, illetve az adott ingatlanra vonatkozó szerződéskötésig tart.
10) A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére a pályázókat meg kell hívni.
11) [19]A kiíró a pályáztatást eredménytelennek nyilvánítja, ha
- a felhívásra nem érkezett ajánlat,
- a felhívásra nem érkezett érvényes ajánlat,
- az érvényes ajánlatok közül egyik sem fogadható el
IV. Szerződéskötés
- A nyertes pályázó a kihirdetés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződést megkötni.
- [20]Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek felróható okból nem kerül megkötésre, a befizetett bánatpénz az önkormányzatot illeti meg.
A szabályzatban szereplő fogalmak meghatározása
Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított közössége, vagy más alkalmi egyesülése (konzorcium), aki/amely az ajánlattételre történő felhívásra ajánlatot tesz. Az ajánlattevő közösség (konzorcium) tagjainak felelőssége egyetemleges.
Alternatív ajánlat: az olyan ajánlat, amelyet az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő alatt úgy tesz a pályázó, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat mellett, a pályázati kiírásban foglalt konstrukciótól, illetve struktúrától eltérő, másik ajánlatot is benyújt.
Kiíró (ajánlatkérő): Önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv
Többfordulós pályázat: az a pályázat, amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit és - a pályázati kiírással összhangban – felhívja őket ajánlataik kiegészítésére vagy módosítására.
Zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre és kizárólag e meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az önkormányzati vagyon fogalmát, rendeltetését, a vagyontárgyak csoportosítását a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) határozza meg.
Az Ötv. 78. § (1) bekezdése szerint:
„A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából, és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják……”
Az önkormányzati cél e vonatkozásban az Ötv-ben, illetve más törvényben meghatározott közszolgáltatások biztosítása. Az önkormányzat törvényben meghatározott és az önként vállalt feladatai ellátásának egyik eszköze az önkormányzati vagyon és az azzal való gazdálkodás.
A vagyongazdálkodás átfogó tervezésére jelenleg nincs jogszabályi előírás. Az önkormányzat gazdasági programjában kell meghatározni a vagyongazdálkodás stratégiai céljait, a törzsvagyon, forgalomképes vagyon hosszú távú arányait.
A vagyongazdálkodásra vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat - az Ötv mellett – az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény. Rendelkezéseik alapvető célja, hogy átgondoltan, felelősség teljesen döntsön az önkormányzati jogokat gyakorló Képviselő-testület, amelyhez megfelelő információkkal kell, hogy rendelkezzen.
A vagyonrendelet alapvetően az említett két törvény felhatalmazásán alapul.
A rendelet a vagyonra, vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket összefoglalóan, és az általános szabályokat megfogalmazva határozza meg.
Az önkormányzati vagyonnal, vagyongazdálkodással kapcsolatos speciális szabályokat az önkormányzat más rendeletei állapítják meg. (Lakások, helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, beruházások, felújítások rendjéről, közterületek használatáról, piac- vásártartásról, temetőkről, stb.)
Részletes indokolás
A R. 1. §-ához:
Meghatározza az (1) bekezdésben azokat a vagyonelemeket, amelyekre a rendeletet alkalmazni kell. Rögzíti a (2) bekezdésben a vagyonelemekkel való gazdálkodás összetevőit.
A R. 2. §-ához:
A rendeletben használt fogalmak, kifejezések meghatározását foglalja össze.
A R. 3., 4. 5. §-aihoz:
E rendelkezések a vagyontárgyakat az Ötv., és az egyes vagyontárgyakra vonatkozó törvények alapján csoportosítják, a törzsvagyon esetén megjelölve, hogy törvény vagy e rendelet alapján minősül-e annak.
A R. 6. §-ához:
Az 5. §-ba foglalt rendelkezések az Ötv-vel összhangban (Ötv. 79 §-a) állapítják meg a Képviselő-testület vagyontárgyak minősítésével kapcsolatos feladatait, eljárását.
A R. 7. §-ához:
– (2) bekezdése a tulajdonosi jog tartalmát, és a jogok gyakorlására általában jogosultakat határozza meg.
bekezdés rögzíti, hogy a tulajdonjogot nem érintheti, hogy a vagyongazdálkodási feladatokat az önkormányzat szervei végzik.
A R. 8. §-ához:
(1)- (2) – (3) bekezdések rögzítik a vagyonkezelő szervek gazdálkodásának elveit, amelyek a tulajdonképpen a megfelelő gondossággal való gazdálkodást szolgálják.
(4) – (6) bekezdések a tulajdonost megillető jogok közül kizárólag a használat jogára vonatkozó szabályokat állapítja meg, amely jog csak az önkormányzati vagyonkezelő szerveket illeti meg.
(7) bekezdés a társulásba bevitt vagyonra a Ptk közös tulajdonra vonatkozó szabályinak alkalmazását rendeli.
A R. 10. §-ához:
A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait határozza meg. Alapelvként érvényesül, hogy e körbe tartozó vagyontárgyakkal a Képviselő-testület jogosult rendelkezni, valamennyi e körbe tartozó döntést a testület hozhat.
A polgármester joga – amely inkább feladatként jelentkezik – a testület döntéseinek végrehajtása.
A R. 11. §-ához:
- – (4) bekezdések a korlátozottan forgalomképes vagyonról való rendelkezés általános szabályait fogalmazzák meg.
(5) – (9) bekezdések a korlátozottan forgalomképes egyes vagyontárgyak elidegenítéséhez szükséges hozzájárulásra jogosultakat sorolja fel összhangban a magasabb színtű jogszabályokkal.
(10) bekezdés megállapítja azokat a vagyongazdálkodással kapcsolatos hatásköröket, amelyeket az intézmények vezetői gyakorolnak.
Az egyes hatásköröknél javasolt értékhatárok, és az ingatlan bérbeadásának maximum időtartama eléggé korlátozott vagyonhasznosítási lehetőséget jelentenek, mivel a vagyontárgyak rendeltetését, attól eltérő használatának lehetőségét figyelembe véve a hasznosítás formája a bérbeadás.
A jelenleg hatályos rendelet az intézmények vagyonhasznosítása körében a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak esetén csak a határozott idejű bérbeadásról rendelkezik.
A R. 12. §-ához:
A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának változásával járó döntések joga e §-ban foglalt szabályok szerint a Képviselő-testületé. Az előző §-al összhangban korlátozott lehetőséget biztosít a (2) bekezdésben a javasolt szabályozás az intézmények vezetőinek.
A R. 13. §-ához:
Az (1) – (4) bekezdések a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyon hasznosítására vonatkozó – tulajdonképpen a rendelet egyes fejezeteiben ismétlődő – alapelveket foglalják össze.
Az (5), (6), (7), (12), (14) bekezdések az egyes vagyonelemek hasznosításának feltételeit határozzák meg összhangban azzal az elvvel, hogy a vagyonhasznosítás nem veszélyeztetheti az önkormányzati feladat ellátást, bérbeadás esetén pedig feltétel, hogy a bérbeadó költségei megtérüljenek.
A (8), (9), (10) bekezdések a hasznosításból származó bevételek jogosultját határozzák meg.
A (15) bekezdésben meghatározásra kerülnek az egyes vagyonelemek esetén a kötelező pályáztatás és versenyeztetés útján való elidegenítésre, hasznosításra vonatkozó értékhatárok.
A magasnak tűnő értékhatárok indoka, hogy a hatáskör a Képviselő-testületé, - amely önmagában is bizonyos kontrollt jelent – és a rendelet szerint egyedi döntés alapján lehetősége van a testületnek eltérésre.
A R. 14. §-ához:
Az V.1. fejezet egyetlen §-a összefoglalva tartalmazza az önkormányzati intézmények vagyonhasznosításának szabályait, melyek célja a vagyon rendeltetésszerű és hatékony hasznosítása.
A R. 14. §-ához:
A vállalkozói vagyon hasznosítására vonatkozó szabályok kiegészítik az V. fejezetet a vállalkozói vagyon hasznosításának módjával, amelynek lényege, hogy az önkormányzat befolyásolási lehetősége a gazdasági társaságban a többségi tulajdon révén, a társaság működéséről a testület informálása az önkormányzat által megbízott képviselő révén biztosított legyen.
A R. 15. §-ához:
Az önkormányzati vagyonról való lemondást szabályozza összhangban az e §-ban megjelölt jogszabályokkal.
A követelésről lemondás hatásköri szabályainál az értékhatár megállapításainál a jelenleg hatályos rendelet selejtezésre vonatkozó értékhatárait vettem alapul, a javaslat az arra vonatkozó értékekkel megegyező.
A R. 16 – 18. §-aihoz:
A vagyonnyilvántartás VIII – IX. fejezetben foglalt szabályai összhangban vannak az Áht., valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 8) Korm. rendelet rendelkezéseivel.
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
14/2003. (V. 23.) rendeletéhez
A 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelettel módosított 147/1992. (XI. 6.) sz. az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló Korm. rendelet 1. § (1) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlanvagyon-katasztert kell felfektetni, és folyamatosan vezetni. A helyi önkormányzatok legkésőbb 2003. január 1-ig kötelesek ingatlanvagyon-kataszterüket felülvizsgálni, és a rendelet mellékletei szerint azt módosítani. A jogi iránymutatásban meghatározott értékelési módszertan alapján az önkormányzatok kötelesek 2003. január 1-ig ingatlanaikat értékelni és az értékelés eredményét az ingatlanvagyon-kataszterben szerepeltetni.
Az ingatlanok földhivatali nyilvántartással történő egyeztetése, valamint értékelése megtörtént. A változások átvezetése miatt vált szükségessé a rendelet mellékleteinek újbóli elkészítése.
Tab, 2003. május 22.
Schmidt Jenő
polgármester
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
24/2003. (IX. 26.) rendelethez
Az „államháztartásról” szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 108. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében összegszerűen meghatározásra került az az értékhatár, amely felett vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
Tab, 2003. szeptember 25.
Schmidt Jenő
polgármester
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
17/2004. (VI. 25.) rendeletéhez
Az 1990. évi LXV. tv.(Ötv) 79. §. alapján törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja, melyek közül:
b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
A korlátozottan forgalomképes ingatlanok köréből kivételre kerültek azok az épületek, melyek a törvény szabályozása szerint nem tartoznak ebbe a körbe, illetve melyeknek a korábban betöltött funkciója megváltozott és ezáltal forgalomképessé váltak.
Ezek az alábbiak:
Régi polgármesteri Hivatal Kossuth u. 17. Költségalapú bérlakások
Kisegítő iskola Kossuth u. 55. Átkerült az Evangélikus Egyház tulajdonába
GAMESZ régi épülete Béke u 10. Jelenlegi funkciója: lakás
Állami Biztosító és lakás Petőfi u. 1.
Takács ház Kossuth L. u. 55.
Tab, 2004. június 23.
Schmidt Jenő
polgármester
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
10/2005. (III. 31.) rendeletéhez
1-3. §
A Pénzügyi Bizottság vizsgálatot folytatott le a volt szovjet laktanya területén lévő hulladék vas értékesítésére vonatkozóan, melyről szóló jelentését a képviselő-testület elé terjesztette. A képviselő-testület ezt megtárgyalta, és ennek kapcsán meghozott 279/2004.(XI. 25.) sz. határozata értelmében a vagyonrendelet módosítását tartotta szükségesnek.
Az egységes gyakorlat kialakítása végett szükséges szabályozni, hogy milyen kritériumok alapján lehet eszközöket tartósan használaton kívülinek minősíteni, és ilyen minőségben való hasznosításuk, illetve selejtezésük vonatkozásában meghatározni értékhatárokat. Fontos, hogy ez ne szubjektív döntéseken alapuljon, ezért a bekerülési érték nagyságához célszerű kötni.
Amennyiben ez testületi döntésen alapul, célszerű, hogy a polgármester gondoskodjon a hasznosításról a jegyző helyett, ugyanis a gazdálkodási felelősség hozzá szorosabban kapcsolódik.
4. §
A képviselő-testület döntése értelmében a megüresedett lakásokat nyilvános árverésen lehet értékesíteni. Emellett adódhat olyan értékesítendő ingatlan, melynek későbbi használata hosszabb távú önkormányzati érdekek szempontjából több feltételhez köthető. Ebben az esetben célszerűbb versenytárgyalást kiírni.
Az, hogy konkrét ingatlan mely formában legyen értékesítve, a képviselő-testület döntésén kel, hogy alapuljon.
Az értékhatárok megemelését az ingatlanvagyonunk összetevőinek értéke, valamint a jelenlegi tabi ingatlanok árai indokolják. A megemelt értékhatároknál alacsonyabb értékű ingatlanok elidegenítésére vonatkozó döntést, nem kötelező pályáztatás esetén is, a rendeletnek megfelelően ezt követően a képviselő-testület hozza meg. A módosítással elérhető előny az ügyek gyorsabb lebonyolódása.
5. §
A rendelet megalkotásakor a követelésekről való lemondás szabályozásának alapja az volt, hogy az intézmények vezetői a kisösszegű értékhatárig dönthessenek e vonatkozásban. Jelenleg a kis összeg értékhatára 100.000,-Ft, szemben a rendeletben szereplő 50.000,-Ft-tal. Ennek leszállítása 30.000,-Ft-ra a gazdálkodással szemben támasztott szigorúbb követelményeken alapszik.
A polgármesteri döntési kompetencia felső értékhatára le lett szállítva, ez egységessé teszi a rendeletet abban a vonatkozásban, hogy az előző §-okban is 300.000,- Ft szerepel.
6. §
A rendelet jelenleg három pontban szabályozza, hogy mely követelést lehet behajthatatlanak minősíteni. Ez a gyakorlatban előforduló esetek nem mindegyikére alkalmazható, célszerűbb a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5.§ 3. pontjában foglaltak szerepeltetése ezek helyett
7. §
A 383/2004.(XII.29.) Korm. rendelet 17. §-a módosította az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. §-át. A módosításban megfogalmazott feltételeknek a vagyonnyilvántartásunk megfelel, mivel az eszközök, és azok állományában bekövetkezett változások folyamatosan részletező kódon szerepelnek benne, így lehetőség van az eszközök két évenkénti leltározására, amennyiben önkormányzati rendeletben szabályozva van.
Ezt minden eszközre nem lenne célszerű alkalmazni, így csak a tárgyi eszközökre vonatkozóan került be ez a módosítás.
8-9. §
Célszerű, hogy egységes szabályozás vonatkozzon a lakások és az egyéb ingatlanok áverésére. A melléklet szövege biztosítja az összhangot.
A minél nagyobb nyilvánosság elérése végett célszerű, hogy az eddig szokásos közzététel mellett éljünk azzal a lehetőséggel, melyet az Internet biztosít. A létrehozott honlapunk többek között erre is jó.
10. §
Az árverésre vonatkozó szabályozásban a kaució helyett a bánatpénz megfogalmazás szerepel, a versenytárgyalásra vonatkozóan is ezt a fogalom az elfogadhatóbb.
A kiíró döntésétől függően a pályázó hozzájuthat az ingatlan tulajdoni lapjaihoz, terveihez, esetleges hasznosítási tanulmányaihoz, stb. mintegy „pályázati csomagként”, térítés ellenében, vagy térítés nélkül. Ez kisebb összeget jelent, mint a szintén a kiíró döntésétől függő bánatpénz, amely a pályázó szándéka komolyságát hivatott igazolni.
11. §
Az előzőekben írtaknak megfelelően a kaució helyett a pályázati csomag ellenértéke és a bánatpénz összege került megfogalmazásra.
12. §
A rendeletben eddig nem volt meghatározva, hogy a pályáztatás mely esetekben tekinthető eredménytelennek. A megjelölt feltételek rögzítése fontos, mivel nagyobb összegű bánatpénz visszafizetése is kötődik ehhez.
13. §
A kaució helyett a bánatpénz került megfogalmazásra.
Tab, 2005. március 24.
Schmidt Jenő
polgármester
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
13/2006. (IV. 28.) rendelethez
- -2. §
A 2 évre szóló korlátozás gátolta a bérleti szerződések ezen túli intézményvezető általi aláírhatóságát. A bérlők a 2 év időtartamnál hosszabb, vagy a határozatlan időre köthető szerződést részesítik előnyben, mert előfordul olyan tevékenység ahol az annak folytatásához szükséges engedély feltétele a legalább 5 éves időtartamú bérleti jogviszony megléte. Természetesen a hosszabb idejű bérbeadás sem történhet az alaptevékenységen kívüli más tevékenységre, annak ellátását nem sértheti.
- §
(7) bek. Azon ingatlanok esetében, ahol a felépítmény tulajdonjoga nem az önkormányzaté, (pavilonsor, József A. ltp. és Kossuth L. utcai garázssor) felesleges a bérlet időtartamának korlátozása.
(15).bek. A mezőgazdasági célú ingatlanok bérbeadását a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet szabályozza, ezen túli szabályozás nem indokolt.
Tab, 2006. április 27.
Schmidt Jenő
polgármester
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzatának 16/2007. (IX. 05.) sz. rendelethez
Amennyiben a meghirdetett vagyontárgy árverése eredménytelen, de aziránt érdeklődő van és a Képviselő-testület az ismételt meghirdetés mellett dönt az „első körben” érdeklődő pályázók rövidebb határidővel történő ismételt ajánlattételi lehetőségének biztosítása indokolt lehet.
Tab, 2007. augusztus 30.
Schmidt Jenő
polgármester
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzatának 29/2009. (XI.2.) számú rendeletéhez
Általános indokolás
Tab Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2002-ben alkotta meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 1/2002 (1.31.) számú rendeletet.
A hatályos szabályozás önkormányzati ingatlan értékesítése esetén értékhatártól függően kétlépcsős eljárást ír elő, ami azonban jelentős módon megnöveli az eljárás idejét., így az elhúzódó döntési folyamat miatt veszélyeztetheti az értékesítést szükségessé tevő cél megvalósítását. A módosítás értelmében 3.000. 000. forintra emelkedik mind a beépítetlen, mind a beépített ingatlanok esetében az az értékhatár, amikor a Testület nyilvános árverés , illetve versenytárgyalás nélkül - értékbecslés alapján - értékesítheti az ingatlant.
Tab, 2009. október 29.
Schmidt Jenő
Polgármester
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 1. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Módosította a 14/2003. (V. 23.) rendelet 1. §-a, hatályos május 23. napjától.
Módosította a 13/2006. (IV. 28.) rendelet 1. §-a, hatályos 2006. április 28. napjától.
Módosította a 13/2006. (IV. 28.) rendelet 2. §-a, hatályos 2006. április 28. napjától.
Módosította a 13/2006. (IV. 28.) rendelet 3. §-a, hatályos 2006. április 28. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 3. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Módosította a 24/2003. (IX. 26.) rendelet 1. §-a, a 10/2005. (III. 31.) rendelet 4. §-a, a 13/2006. (IV. 28.) rendelet 4. §-a, a 29/2009. (XI. 02.) rendelet 1. §-a, hatályos 2009. november 10. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 5. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 6. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 7. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Beiktatta a 27/2009. (VIII. 31.) rendelet 14. §-a, hatályos 2009. szeptember 1. napjától.
Módosította a 14/2003. (V. 23.) rendelet 1. §-a, hatályos 2003. május 23. napjától.
Módosította a 17/2004. (VI. 25.) rendelet 1. §-a, hatályos 2004. június 25. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 8. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Módosította a 16/2007. (IX. 05.) rendelet 1. §-a, hatályos 2007. szeptember 5. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 9. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 10. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 11. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 12. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.
Módosította a 10/2005. (III. 31.) rendelet 13. §-a, hatályos 2005. március 31. napjától.