Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2003. (X.30.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről
Hatályos: 2007. 01. 01- 2007. 03. 29Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2003. (X.30.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről
2007-01-01-tól 2007-03-29-ig
TAB VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
14/2004. (VI. 25.), 20/2004. (VII. 26.), 29/2004. (IX. 24.), 15/2005. (IV. 4.), 18/2005. (IV. 28.), 39/2005. (X. 28.), 3/2006. (I. 31.), 8/2006. (III. 30.), 29/2006. (XII. 29.) rendelettel módosított
29/2003. (X. 30. )
RENDELETE
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről
Tab Város Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Ltv.) 3. § (1) és a 36. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Tab Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya Tab Város Önkormányzatának tulajdonában álló, e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt lakásokra, valamint e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt nem lakás célú helyiségekre terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában:
Beköltözhető lakással rendelkező: Az a bérlő vagy a vele együtt költözők, akik lakás (kivéve szükséglakás) tulajdonjogával, bérleti jogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkeznek. Nem minősül beköltözhető lakással rendelkezőnek a tulajdonos, ha a fenti lakástulajdona más személy haszonélvezeti jogával terhelt.
Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. a) pontja szerinti vagyoni érték.
Vagyon: Ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, értékpapír, készpénz, bankbetét.
II. FEJEZET
A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI
1. Cím
A lakások bérbeadásának általános feltételei
3. §
[1](1) A lakásbérleti jogviszony keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a bérleti szerződés módosításáról a (2), (3) és (6) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve a képviselő-testület dönt, az egyéb bérbeadói jogokat a polgármester a polgármesteri hivatal útján gyakorolja.
(2) A 4. § c) és f) jogcím szerint történő bérbeadás esetén a pályázati tárgyalás nyertesével köt a polgármester az önkormányzat nevében lakásbérleti szerződést.
(3) A 4. § d) jogcím szerint történő bérbeadás esetén a bérlőkiválasztási illetve bérlőkijelölési jog jogosultja által írásban megjelölt személlyel köti meg a polgármester az önkormányzat nevében a lakásbérleti szerződést.
(4) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.
(5) Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.
[2](6) A lakásbérleti szerződésnek a Lakástörvény 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felmondása a polgármester hatásköre.
4. §
Az önkormányzati lakásokat
- szociális jelleggel történő bérbeadás,
- közérdekű célból történő bérbeadás,
- költségalapú bérlakás pályázat útján történő bérbeadása,
- bérlőkiválasztási jog illetve bérlőkijelölési jog jogcímén,
- lakáscsere jogcímén,
- fiatalok, hallgatók részére garzonház (fecskeház) bérbeadása jogcímén
lehet bérbe adni.
5. §
- A közérdekű célból bérbe adható lakások jegyzékét e rendelet 1. számú mellékletének a) pontja tartalmazza.
- A szociális jelleggel bérbe adható lakások jegyzékét e rendelet 1. számú mellékletének b) pontja tartalmazza.
- A költségalapú, pályázat útján bérbe adható lakások jegyzékét e rendelet 1. számú mellékletének c) pontja tartalmazza.
[3](4) A bérlő-kiválasztási joggal terhelt lakások jegyzékét e rendelet 1. sz. mellékletének d) pontja tartalmazza.
2. Cím
Az egyes bérbeadási jogcímekhez kapcsolódó különös feltételek
Szociális jelleggel történő bérbeadás
6. §
- Szociális jelleggel annak a személynek adható bérbe önkormányzati lakás, aki
- nagykorú,
- akinek vagy a vele együtt költöző családtagjainak nincs beköltözhető lakása
[4]c)
[5]d) akinek a családjában a vele együtt költöző családtagokat számítva az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén a 180 %-át.
- aki vagy a vele együtt költöző családtagok nem rendelkeznek olyan vagyonnal, melynek értéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 50 szeresét meghaladja, illetve ilyen vagyont 5 éven belül nem idegenítettek el.
- Nem jogosult szociális bérlakásra az, aki a kérelmében olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.
7. §
- A szociális bérlakás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.
- A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok jövedelméről szóló alábbi igazolásokat:
- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
- munkanélküli járadékról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
- vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
- egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a 32/1993. (II. 17.) Korm. számú rendelet 1. melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
[6]8. §
- A kérelmekről a polgármester dönt. A jogosultsági feltételek fennállása esetén megállapítja a kérelmező szociális bérlakásra való jogosultságát.
- Üres lakás rendelkezésre állása esetén a soron következő testületi ülésen a polgármester javaslatot tesz a lakásnak a kérelmező részére történő bérbe adására.
- Amennyiben üres bérlakás nem áll rendelkezésre, a szociális bérlakásra való jogosultság alapján a kérelmezőt nyilvántartásba kell venni.”
9. §
- Szociális jelleggel bérbe adott lakás megüresedése esetén a képviselő-testület a soron következő ülésén a nyilvántartásban szereplő kérelmezők közül választja ki a lakás új bérlőjét.
- A szociális bérlakásra való jogosultság feltételeit a bérleti szerződés megkötése előtt ismét vizsgálni kell.
- Az önkormányzat szociális jelleggel határozott időtartamra – legfeljebb 5 évre – adhatja bérbe a lakást. A bérleti jogviszony időtartama kérelemre 5-5 évvel meghosszabbítható, amennyiben a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak.
- Amennyiben a jogosultsági feltételek (3) bekezdés szerinti vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a volt bérlő nem felel meg a szociális rászorultsági feltételeknek, úgy kérelmére a lakásra nem szociális jelleggel – a 22/1995. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díj 150%-ának megfelelő bérleti díj fizetése mellett bérleti szerződést kell kötni 5 év időtartamra.
[7](5) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben meghatározott bérleti díj fizetését nem vállalja, vagy az ott meghatározott 5 éves időtartam lejárt, a bérlő köteles a lakást a vele ott élőkkel együtt a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül elhagyni.
Közérdekű célból történő bérbeadás
10. §
(1)[8] Tab Város Önkormányzata intézményeinek megfelelő szakember ellátása érdekében a képviselő-testület a szakember elhelyezése céljából az e rendelet 1. számú mellékletének a) pontjában felsorolt lakásokat az intézmény dolgozójának az intézménnyel fennálló munkaviszony, közalkalmazotti illetve köztisztviselői jogviszony időtartamára, Tab Város Önkormányzata Egészségügyi Szolgálatánál a háziorvosi feladatokat vállalkozói jogviszonyban ellátó orvos részére a háziorvosi feladatok ellátásának időtartamára adhatja bérbe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a képviselő-testület az alábbi, Tab városban közérdekű feladatot ellátó szervezetek szakembereinek elhelyezése céljából is bérbe adhatja az e rendelet 1. számú mellékletének a) pontjában felsorolt lakásokat az intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony időtartamára:
- Rudnay Gyula Középiskola és Kollégium
- Siófoki Rendőrkapitányság Tabi Rendőrőrse
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott dolgozók jogviszonya nyugdíjazással szűnik meg, akkor kérésére az önkormányzat határozatlan időre szóló bérleti szerződést köt a dolgozóval, azzal a kikötéssel, hogy halála esetén a vele életvitelszerűen a lakásban lakó Ltv. 21. §-a szerinti hozzátartozó a bérleti jogviszonyt nem folytathatja.
11. §
- Szakember elhelyezése címén csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozó tulajdonában, bérletében Tab város közigazgatási területén, nincs lakás.
[9](2) A bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérlő a lakást köteles elhagyni térítési és elhelyezési igény nélkül.
(3) Közérdekű célból bérbe adott lakásra bérlőtársi jogviszony csak akkor jöhet létre, ha a bérlőtársak mindegyike megfelel a 10. §-ban foglalt feltételeknek.
Költségalapú bérlakás pályázat útján történő bérbeadása
12. §
- A költségalapú, pályázat útján bérbe adható újonnan felépült lakásokra a polgármester a várható beköltözési időpont előtt, illetve a már korábban bérbe adott lakások esetén a határozott időtartam lejárta előtt legalább 60 nappal pályázatot ír ki.
- Ha a lakásbérleti szerződés a határozott időtartam lejárta előtt megszűnik, a bérleti jogviszony megszűnését követő 5 napon belül pályázatot ír ki a polgármester a lakás bérbeadására.
- A pályázati kiírást a pályázati tárgyalás előtt legalább 20 nappal – kábeltévé, újsághirdetés és hirdetőtáblákon történő elhelyezés útján – közzé kell tenni.
13. §
A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
- a lakás címét és műszaki adatait,
- a lakbér havi összegét,
- a bérbeadás időtartamát, ami maximum 5 év lehet,
- a pályázati tárgyalás helyét és idejét,
- a licit induló összegét, amely a lakás 12 havi bére,
- a lakás pályázati tárgyalás előtti megtekinthetőségének időpontját és
- egyéb pályázati feltételeket (14. §)
14. §
- A pályázaton az a magánszemély vehet részt, aki Tabon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik illetve az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely Tabon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.
15. §
- A pályázati tárgyaláson részt vevők személyi adataik (cégadatok) közlésével jelzik a liciten való részvételi szándékukat.
- A pályázók személyi adataikat (cégadatokat) okirattal kötelesek igazolni és aláírásukkal nyilatkoznak arról, hogy a pályázati kiírásban szereplő pályázati feltételeket elfogadják.
- A pályázók a regisztráció során kapott sorszámmal vesznek részt a liciten.
16. §
- A pályázatot az nyeri meg, aki előre egy összegben a legtöbb havi lakbér megfizetésére tesz ajánlatot.
- Ha több pályázó tesz a maximális bérleti időtartamra ajánlatot, közülük – a (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – az nyeri meg a pályázatot, aki sorsolás során a legalacsonyabb sorszámot húzza. A húzások sorrendjét szintén sorsolás dönti el.
- Amennyiben a pályázat kiírására azért kerül sor, mert a korábbi lakásbérleti jogviszony időtartam le fog járni és a volt bérlő tartja a leghosszabb bérleti időtartamra ajánlatot tevő pályázó ajánlatát, akkor a pályázat nyertese sorsolás nélkül a lakás korábbi bérlője.
17. §
[10](1)
(2) A pályázati tárgyalást a Településfejlesztési Bizottság két tagjának jelenlétében a polgármester vezeti. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a polgármester és a két bizottsági tag ír alá.
(3) A tárgyalás befejeztével a polgármester közli a pályázat eredményét.
(4) A pályázati tárgyalást elnyerő pályázóval a polgármester az eredmény megállapítását követő 15 munkanapon belül - a licitnek megfelelő számú havi lakbérösszeg befizetésének igazolása után - szerződést köt.
(5) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy nem kívánja a lakásbérleti szerződést megkötni, a polgármester a pályázati eljáráson részt vett, következő leghosszabb időtartamra ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe a lakást. Amennyiben a pályázat nyerteséről sorsolás döntött, a következő legalacsonyabb sorszámot húzó, lakásbérleti jogviszonnyal nem rendelkező pályázóval köt szerződést a polgármester.
[11](6) Amennyiben a bérleti szerződés az előre befizetett lakbérösszegnek megfelelő időtartam lejárta előtt szűnik meg, az előre befizetett bérleti díj időarányos részét az önkormányzat visszafizeti a bérlőnek. Amennyiben a szerződés az első 12 hónapon belül a bérlő kérelmére, közös megegyezéssel szűnik meg, az önkormányzat a bérlő által előre befizetett bérleti díjnak a 12 havi lakbérösszeg feletti részét fizeti vissza a bérlőnek.
[12](7) Amennyiben a bérlő és a bérbeadó között a 28. § (2) bekezdése szerinti megállapodás jön létre, akkor az önkormányzat az előző bekezdés szerint visszafizetendő bérleti díjat a megállapodásban kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés összegének levonásával fizeti vissza a bérlőnek. Szintén levonásra kerül a visszafizetendő bérleti díjból a 28. § (3) bekezdésében meghatározott költség, amennyiben a lakás rendeltetésszerű használatának biztosítása a visszaállítás költségének a bérlő általi megtérítésével történik.
Bérbeadás bérlőkiválasztási jog illetve bérlőkijelölési jog alapján
18. §
[13](1) A rendelet 1. sz. mellékletének d) pontjában szereplő, bérlőkiválasztási joggal terhelt lakások tekintetében a már felhasznált kiválasztások számáról a jegyző nyilvántartást vezet.
(2) A bérlőkiválasztási, illetve bérlőkijelölési joggal terhelt lakás megürülése esetén a polgármester írásban felhívja a jogosultat annak közlésére, hogy kivel és milyen időtartamra kell megkötni a bérleti szerződést.
(3) A polgármester a bérlőkijelölési jog jogosultja által megnevezett személlyel, a megjelölt időtartamra az e rendeletben meghatározott feltételekkel köt bérleti szerződést.
(4) Amennyiben a jogosult a felhívásban megjelölt határidőn belül nem nevezi meg a leendő bérlő személyét és a bérbeadás időtartamát, akkor a bérleti díj fizetési kötelezettség a bérlőkijelölési jog jogosultját terheli.
Bérbeadás lakáscsere jogcímén
19. §
- Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára cserélhető.
(2) Önkormányzati bérlakás elcseréléséhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges.
(3) Bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán kívül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.
- Az önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződés csak akkor hagyható jóvá, ha az önkormányzati bérlakás leendő bérlője megfelel a jelenlegi lakásbérleti jogcím szerinti bérbeadási feltételeknek és a csereszerződésben vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. A csere jóváhagyása után az új bérlővel a régi bérleti szerződésben foglaltak szerinti szerződés köthető.
- Ahhoz a lakáscseréhez, ahol a cserével érintett lakások valamelyike bérlőkijelölési joggal terhelt, a lakáscseréhez való bérbeadói hozzájáruláson kívül a bérlőkijelölési jog jogosultjának hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulás megadása következtében a bérlőkijelölési joggal terhelt lakásra létrejövő új bérleti jogviszony a következő bérlőkijelölési jog felhasználását jelenti a jogosultnak.
Fiatalok, hallgatók részére garzonház (fecskeház) bérbeadása
20. §
(1) Fiatalok, hallgatók részére garzonházban épült bérlakásokat a képviselő-testület e rendelet 10 – 17. §-ai szerint pályázat útján adja bérbe.
- Garzonházban (fecskeházban) csak
- olyan állandó jellegű kereső tevékenységet végző, és lakáscélú előtakarékosságot vállaló és teljesítő (lakáscélú előtakarékossági szerződéssel rendelkező) házas, illetőleg élettársi kapcsolatban álló, 35. életévét be nem töltött fiatal, vagy
- felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos házas, illetőleg élettársi kapcsolatban álló hallgatója
nyerhet elhelyezést, akiknek nincs önálló ingatlan tulajdonuk.
- A bérbeadás időtartama maximum 5 év. Ezt követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, térítési és elhelyezési igény nélkül.
- A lakáscélú megtakarítások minimális éves szintje a garzonházi lakás bekerülési költségének 5 %-a. Az előtakarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel kell megkötni, legalább a bentlakás időtartamára. A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleti jogviszony időtartama alatt a bérbeadó folyamatosan ellenőrizheti a bérletre való jogosultság fennállásának feltételeit. A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő a jogosultság feltételének vizsgálata érdekében a lakáscélú megtakarításaira vonatkozóan a banktitok alól felmentést ad.
- Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bérlő kereső tevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségnek nem tesz eleget, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a bérleti jogviszony a legfeljebb 6 hónapos felmondási idő elteltével megszűnik.
3. Cím
A bérleti jogviszony keletkezése és módosulása
A bérleti szerződés
21. §
- A lakásbérleti jogviszony a bérleti szerződés aláírásával, az abban megjelölt időtartamra jön léte. A bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel. A szerződést a polgármesteri hivatal készíti elő.
- A bérleti szerződés tartalmazza
- a bérlő (bérlőtársak) nevét,
- a bérlő (bérlőtársak) személyi adatait (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím illetve szervezet neve, székhelye, képviselője, adószáma),
- a lakás címét, komfortfokozatát, alapterületét, helyiségeinek felsorolását,
- a bérbeadás időtartamát,
- a bérleti díj havi összegét (a 22/1995. (XII. 14.) számú önkormányzati rendelet alapján),
- a felek jogait és kötelezettségeit,
- a bérbeadás jogcímére történő hivatkozást (testületi döntés esetén a határozat számát), és
- mindazt, amiben a felek megállapodnak.
A bérbeadói hozzájárulás a bérlőtársi szerződéshez,
a lakásba történő befogadáshoz és a tartási szerződéshez
22. §
- Bérlőtársi szerződés önkormányzati lakásra csak az Ltv. 4. § (4) bekezdése alapján köthető.
- [14]Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének gyermekén, szülőjén kívül csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát, testvérét, gyermeke házastársát, unokáját és nagyszülőjét.
- A bérbeadó hozzájárulásával a (2) bekezdés szerint beköltözött személyek a bérlő halála illetve a bérlet más módon történő megszűnése esetén kötelesek a lakásból kiköltözni. Erre a beköltöző személyeket a hozzájárulással egyidejűleg figyelmeztetni kell.
23. §
- A bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő tartási szerződést kössön természetes, vagy jogi személlyel, ha az Ltv. 22. § (3) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn, és a lakásbérlet határozatlan időre szól.
- Meg kell tagadni az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást, ha az eltartónak más eltartottal már van tartási szerződése.
- Ha a tartási szerződés nem a bérleti jog folytatására kötik, akkor az eltartó befogadásához bérbeadói hozzájárulás kell, amely akkor adható meg, ha az eltartó írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bérlő bérleti jogviszonya megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.
A bérleti jogviszony módosulása
[15]24. §
4. Cím
A felek jogai és kötelezettségei
A lakás átadása
25. §
- A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti, a bérbeadó írásban történő felhívását követően.
- A lakás átadásakor leltárt kell készíteni, abban fel kell tüntetni a lakás, és a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával ismeri el.
- A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
- Az (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, és a mindkét fél által elfogadott költségvetés szerinti bekerülési összeget.
- A (4) bekezdésben meghatározott összeg erejéig a bérlő nem fizet bérleti díjat. Erről a fenti megállapodásban rendelkezni kell. Amennyiben a bérleti jogviszony előbb szűnik meg, mint a bérlő a fenti összeget lelakta volna, a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérbeadó egy összegben köteles a fennmaradó részt kifizetni.
[16]25/A. §
- A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.
- A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, és távollétében az elérhetőségi címét köteles írásban bejelenteni a polgármesteri hivatalba legkésőbb a lakásból való távozása előtt 5 nappal.
- Amennyiben a bérbeadó a bérlő bejelentett távollétében kíván az Ltv. 12.§ (4) pontjában foglalt ellenőrzési jogával élni, erről köteles a bérlőt írásban tájékoztatni az ellenőrzés előtt 8 nappal.
Karbantartási, felújítási, pótlási és csere kötelezettség
26. §
(1) [17]A bérbeadó köteles gondoskodni:
a.) az épület állagának karbantartásról,
b.) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
- a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről,
- amennyiben a lakás társasházban van, a társasház közös költségének a társasház felújítására szolgáló részének (felújítási alap) megfizetéséről.
e.)[18] a lakás – szociális jelleggel bérbe adott lakás kivételével – berendezéseinek pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek viseléséről.
(2) [19]A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról és felújításáról.
(3)[20] Szociális jelleggel bérbe adott lakás esetén a bérlő köteles gondoskodni a (2) bekezdésben foglaltakon túl a lakás berendezéseinek pótlásával és cseréjével kapcsolatos költségek viseléséről.
[21]Az üzemeltetési költségek viselése
[22]26/A. §
- A bérbeadó köteles gondoskodni a közös használatra szolgáló helyiségek és területek üzemeltetési költségeinek megfizetéséről, amennyiben a bérlakás nem társasházban van. Társasház esetén a bérbeadó köteles a társasházi közgyűlés által meghatározott összegű közös költséget megfizetni a társasház részére.
- A bérlő köteles gondoskodni:
- a lakás közüzemi költségeinek megfizetéséről, valamint
- a háztartási szemét szállítás költségeinek megfizetéséről.
A lakás átalakítása, korszerűsítése
27. §
- A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
- A bérbeadó az átalakítás, korszerűsítés költségeit csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfort fokozata ezáltal növekedett.
- A bérlő köteles vállalni a lakás új komfortfokozatának megfelelő lakbér megfizetését.
- A felek úgy is megállapodhatnak, hogy az átalakítás, korszerűsítés költségeit a bérlő viseli. Ebben az esetben a munkák elvégzésére és a költségek megtérítésére a 25. § (4) és (5) bekezdéseiben foglalt előírások az irányadók.
A lakás visszaadása
28. §
[23](1) A bérlő köteles a lakást a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérbeadó részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. Ennek megfelelően elvégzendő munkák: falfestés, lakásberendezések üzemképessé tétele, szükség esetén az ajtó-, illetve ablakkeretek mázolása. A bérlő köteles a lakás bérét és közüzemi költségeit mindaddig fizetni, amíg a bérbeadó leltár szerint át nem veszi a lakást.
(2) A felek a szerződéskötéskor, vagy annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.
(3) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, akkor a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségének megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használat más módon történő biztosítására.
5. Cím
A lakásbérleti jogviszony megszűnése
29. §
- A lakásbérleti jogviszony Ltv. 23. § (1) és (2) bekezdése szerinti megszűnése esetén a bérlő köteles e rendelet 28. § (1) bekezdés szerinti állapotban és időben a lakást a bérbeadónak mindennemű térítési igény nélkül visszaadni.
- Ha a lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel úgy szűntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, akkor az új lakásra kötött szerződési feltételek meghatározásánál a hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni.
- Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.
- Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban, vagy erre alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni. A tárgyakat a bérlő egy évig köteles őrizni.
- Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örököst terheli az (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakást a megállapítható lakbér egyszeresének, határidőn túl pedig a kétszeresének megfelelő összegű használati díj megfizetésének kötelezettsége.
(6) Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.
III. FEJEZET
A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI
30. §
- Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú helyiségek bérbeadásának feltételeire, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérleti jogviszony megszűntetésére illetve folytatására a lakásbérlet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
- A helyiségek tekintetében a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.
A helyiségek bérbeadásának feltételei
31. §
- Önkormányzati tulajdonú helyiségeket csak pályázat útján lehet bérbe adni.
- A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.
- A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb öt évi időtartamra szólhat, mely a felek közös megegyezése esetén 5-5 évvel meghosszabbítható.
- Önkormányzati tulajdonú helyiség albérletbe nem adható, a bérleti jog nem ruházható át és nem cserélhető el.
A pályázati eljárás
32. §
- A pályázati eljárás lefolytatására az e rendelet 12-17. §-ában foglalt rendelkezéseket az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
- A pályázat tárgya a helyiségbérleti díj havi összege.
- A pályázók között pályázati tárgyalás megtartására kerül sor A pályázatot az nyeri el, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.
- A pályázati kiírásnak tartalmaznia kall a minimális bérleti díjat, mint induló összeget, valamint azt a tevékenységi kört, amely a helyiségben folytatható.
- A pályázaton minden természetes és jogi személy részt vehet, aki igazolni tudja a helyégben folytatandó (a pályázati kiírásban megjelölt) tevékenység gyakorlásához való jogosultságát.
A felek jogai és kötelezettségei
33. §
- A bérbeadó köteles a helyiséget a bérlő használatába adni, a bérlő köteles minden hónap 15-ig előre egy összegben a pályázaton megállapított bérleti díjat a bérbeadó részére megfizetni.
(2) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve.
- A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, és az e rendelet 26. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek elvégzéséről.
- A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.
- A helyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződésben a bérlői, bérbeadói jogokat és kötelezettségeket pontosan meg kell határozni.
A bérlőtársi jogviszony
34. §
(1) Az önkormányzat tulajdonban lévő helyiségre azonos, vagy hasonló tevékenységet folytatók közösen pályázhatnak és velük bérlőtársi szerződés köthető.
[24](2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére a helyiség egyedüli bérlőjévé válik. Több visszamaradt bérlőtárs esetén kérelmükre azok továbbra is bérlőtársakként folytatják a jogviszonyt.
(3) A visszamaradt bérlő a bérletet bérlőtársi viszonyban az általa választott bérlőtárssal is folytathatja a bérbeadó hozzájárulásával.
A bérleti jogviszony megszűnése
35. §
A helyiségre kötött bérleti szerződés megszűnik:
- a határozott időtartam lejártával,
- a felek közös megegyezésével,
- a felek valamelyikének felmondásával, ha a másik fél a szerződésben rögzített kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget,
- a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik,
- a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a bérlő visszaadta,
- ha nincs a bérleti jog 36. § szerinti folytatására jogosult személy vagy a jogosult nem kívánja a bérleti jogot folytatni.
A bérleti jog folytatása
36. §
- Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak az 1990. évi V. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni.
- A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő.
IV. FEJEZET
NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE, ADATVÉDELEM
37. §
- A jegyző naprakész nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, e rendelet 1. számú melléklete szerinti lakásokról és a 2. számú melléklet szerinti helyiségekről.
(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:
- a lakás címét, alapterületét, a szobák és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasház esetén a közös tulajdoni hányadot,
- a bérlő és az e rendelet 22. § (2) bekezdése alapján a lakásba befogadottak nevét és a rokoni kapcsolatot,
- a bérleti jogviszony keletkezésének időpontját, a bérleti jogviszony időtartamát,
- a bérbeadás jogcímét és
- az ügyiratszámot.
(3) A helyiség-nyilvántartás tartalmazza:
- a helyiség címét, alapterületét,
- a bérlő nevét, címét
- a bérleti jogviszony keletkezésének időpontját, a bérleti jogviszony időtartamát,
- a helyiséghasználat jellegét,
- a bérleti díj összegét
- az ügyiratszámot.
(4) A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása illetve a bérbeadói hozzájárulásról való döntés meghozatala érdekében a tudomására jutottak.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
38. §
- E rendelet 2003 december 1-jén lép hatályba.
- E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Tab Város Önkormányzatának 3/1994. (II. 17.), 13/1994. (VI. 16.), 23/1995. (XII. 14.), 6/1996. (II. 29.), 2/1998. (II. 2.), 6/1999. (III. 23.), 13/1999. (VIII. 27.), 15/2001. (VIII. 17.), 22/2001. (XI. 26.) és 13/2002. (VI. 25.) számú rendeletei hatályukat vesztik.
- E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Tab, 2003. október 22.
Schmidt Jenő Dr. Mezőfi Ágnes
polgármester városi jegyző
1. számú melléklet
1. számú melléklet a)
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások
(jelenleg közérdekű)
Lakás címe: Komfortfokozata: Alapterület (m2):
Béke u. 5. fsz. 1. komfortos 56
Béke u. 5. fsz. 3. komfortos 56
József A. ltp. A. ép. fsz. 1. komfortos 62
József A. ltp. A. ép. fsz. 2. komfortos 49
József A. ltp. B. ép. fsz. 1. komfortos 62
József A. ltp. B. ép. fsz. 3. komfortos 62
József A. ltp. B. ép. II/7. komfortos 62
József A. ltp. B. ép. II/8. komfortos 49
József A. ltp. D. ép. II/8. komfortos 49
József A. ltp. D. ép. fsz. 2. komfortos 49
József A. ltp. E. ép. I/6. komfortos 62
Kossuth L. u. 130. fsz. 2. komfortos 41
Kossuth L. u. 130. III/19. komfortos 54
Kossuth L. u. 144. komfortos 70
Kossuth L. u. 21. I/5. komfortos 58
Kossuth L. u. 21. I/6. komfortos 62
Kossuth L. u. 21. I/7. komfortos 70
Kossuth L. u. 21. II/10. komfortos 62
Kossuth L. u. 21. II/9. komfortos 58
Kossuth L. u. 21. II/11. komfortos 70
Kossuth L. u. 21. II/12. komfortos 58
Kossuth L. u. 21. I/8. komfortos 58
Kossuth L. u. 21. fsz. 1. komfortos 54
Kossuth L. u. 21. fsz. 2. komfortos 59
Kossuth L. u. 21. fsz. 3. komfortos 70
Kossuth L. u. 21. fsz. 4. komfortos 54
Kossuth L. u. 23. I/5. komfortos 58
Kossuth L. u. 23. I/6. komfortos 62
Kossuth L. u. 23. I/7. komfortos 70
Kossuth L. u. 23. II/10. komfortos 62
Kossuth L. u. 23. II/12. komfortos 59
Kossuth L. u. 23. fsz. 1. komfortos 54
Kossuth L. u. 23. fsz. 2. komfortos 62
Kossuth L. u. 34. I/3. komfortos 54
Mártírok u. 21. összkomfortos 100
Kossuth L. u. 65. komfortos 93
Kossuth L. u. 80. I/7. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 80. II/12. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 80. II/11. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 80. III/14. összkomfortos 53
Kossuth L. u. 80. IV/18. összkomfortos 48
Kossuth L. u. 80. fsz. 1. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 80. fsz. 2. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 80. fsz. 4. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 93. komfortos 30
Virág úti ltp. A. ép. fsz. 3. komfortos 70
Virág u. 12. összkomfortos 27
Virág u. 14. komfortos 64
Virág u. 4. összkomfortos 100
Mártírok u. 3. összkomfortos 72
1. számú melléklet b.)
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások
(jelenleg szociális célú)
Lakás címe: Lakás komfortfokozata: Alapterület (m2):
Béke u. 5. fsz. 2. komfortos 55
József A. ltp. B. ép. fsz. 2. komfortos 49
József A. ltp. E. ép. I/5. komfortos 49
Kisfaludy u. 1/3. komfortos 40
Kisfaludy u. 1/4 komfortos 56
Kisfaludy u. 1/6. komfortos 53
Kisfaludy u. 36. komfort nélküli 19
Kisfaludy u. 36. komfort nélküli 46
Kisfaludy u. 36/2. komfort nélküli 49
Kisfaludy u. 36/3. komfort nélküli 34
Kisfaludy u. 36/5. komfort nélküli 48
Kisfaludy u. 41/3. komfort nélküli 39
Kisfaludy u. 41/4. komfort nélküli 39
Kisfaludy u. 43/1. komfort nélküli 39
Kisfaludy u. 43/2. komfort nélküli 48
Kisfaludy u. 43/3. komfort nélküli 45
Kisfaludy u. 43/4. komfort nélküli 47
Kisfaludy u. 1/2 komfortos 46
Kossuth L. u. 116/1. félkomfortos 38
Kossuth L. u. 130. IV/23. komfortos 71
Kossuth L. u. 130. IV/21. komfortos 71
Kossuth L. u. 25/1. komfort nélküli 51
Kossuth L. u. 25/2. komfort nélküli 45
Kossuth L. u. 25/3. komfort nélküli 52
Kossuth L. u. 32. I/3. komfortos 55
Kossuth L. u. 35. komfortos 57
Kossuth L. u. 56/1. félkomfortos 40
Kossuth L. u. 56/2. félkomfortos 40
Kossuth L. u. 56/3. komfortos 43
[25]Kossuth L. u. 80. fsz. 3. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 80. I/5. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 80. I/6. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 80. II/9. összkomfortos 58
Kossuth L. u. 80. III/13. összkomfortos 53
Kossuth L. u. 80. III/16. összkomfortos 53
Kossuth L. u. 80. III/15. összkomfortos 53
Kossuth L. u. 80. IV/17. összkomfortos 48
Kossuth L. u. 80. IV/19. összkomfortos 48
József A. ltp. A. ép. Fsz. 3. komfortos 62
Kossuth L. u. 80. IV/20. komfortos 48
Kossuth L. u. 90. komfortos 52
Kossuth L. u. 99/1. komfort nélküli 40
Kossuth L. u. 99/2. komfort nélküli 36
Kossuth L. u. 99/4. komfort nélküli 32
Kossuth L. u. 99/5. komfort nélküli 42
Petőfi u. 1. komfort nélküli 107
Szabadság tér 1. komfortos 92
Virág u. 21. komfortos 56
Virág u. 23. komfortos 56
Virág u. 27. komfortos 56
Vörösmarty u. 14/1. komfort nélküli 38
Vörösmarty u. 14/2. komfortos 34
Vörösmarty u. 14/3. komfort nélküli 37
Béke u. 10. összkomfortos 89
Rákóczi u. 4. komfort nélküli 54
Kossuth L. u. 23. fsz. 4. komfortos 54
Gárdonyi u. 1. fsz. 1. összkomfortos 50
Gárdonyi u. 1. fsz. 2. összkomfortos 50
Gárdonyi u. 1. tetőtér 3. összkomfortos 40
Gárdonyi u. 1. tetőtér 4. összkomfortos 40
Gárdonyi u. 3. fsz. 1. összkomfortos 50
Gárdonyi u. 3. fsz. 2. összkomfortos 50
Gárdonyi u. 3. tetőtér 3. összkomfortos 40
Gárdonyi u. 3. tetőtér 4. összkomfortos 40
Gárdonyi u. 5. fsz. 1. összkomfortos 50
Gárdonyi u. 5. fsz. 2. összkomfortos 50
Gárdonyi u. 5. tetőtér 3. összkomfortos 40
Gárdonyi u. 5. tetőtér 4. összkomfortos 40
1. sz. melléklet c)
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások
(jelenleg költségalapú)
Lakás címe: Komfortfokozata: Alapterület (m2):
Kossuth L. u. 17. fsz. 1. összkomfortos 72
Kossuth L. u. 17. fsz. 2. összkomfortos 35
Kossuth L. u. 17. fsz. 3. összkomfortos 32
Kossuth L. u. 17. fsz. 4. összkomfortos 61
Kossuth L. u. 17. fsz. 5. összkomfortos 38
Kossuth L. u. 17. fsz. 6. összkomfortos 42
Kossuth L. u. 17. I. em. 7. összkomfortos 71
Kossuth L. u. 17. I. em. 8. összkomfortos 35
Kossuth L. u. 17. I. em. 9. összkomfortos 32
Kossuth L. u. 17. I. em. 10. összkomfortos 61
Kossuth L. u. 17. I. em. 11. összkomfortos 52
Kossuth L. u. 17. I. em. 12. összkomfortos 44
Kossuth L. u. 17. tetőtér 13. összkomfortos 53
Kossuth L. u. 17. tetőtér 14. összkomfortos 25
Kossuth L. u. 17. tetőtér 15. összkomfortos 29
Kossuth L. u. 17. tetőtér 16. összkomfortos 46
Kossuth L. u. 17. tetőtér 17. összkomfortos 41
Kossuth L. u. 17. tetőtér 18. összkomfortos 27
1. sz. melléklet d)
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások
(jelenleg bérlőkiválasztási joggal terhelt)
Lakás címe: Komfortfokozata: Alapterület (m2)
József A. ltp. A. ép. II/9. komfortos 60
József A. ltp. E. ép. fsz. 2. komfortos 49
Kossuth L. u. 23. I/8. komfortos 58
Kossuth L. u. 23. II/11. komfortos 70
Kossuth L. u. 23. II/9. komfortos 58
Kossuth L. u. 23. fsz. 3. komfortos 70
Virág úti ltp. A. ép. I/5. komfortos 58
Virág úti ltp. A. ép. I/6. komfortos 62
Virág úti ltp. A. ép. I/7. komfortos 70
Virág úti ltp. A. ép. I/8. komfortos 58
Virág úti ltp. A. ép. II/10. komfortos 62
Virág úti ltp. A. ép. II/11. komfortos 70
Virág úti ltp. A. ép. II/12. komfortos 58
Virág úti ltp. A. ép. II/9. komfortos 58
Virág úti ltp. A. ép. fsz. 1. komfortos 54
Virág úti ltp. A. ép. fsz. 2. komfortos 62
Virág úti ltp. A. ép. fsz. 4. komfortos 54
József A. ltp. C. ép. fsz. 3. összkomfortos 62
József A. ltp. C. ép. I. em. 4. összkomfortos 62
József A. ltp. C. ép. II. em. 8. összkomfortos 49
2. számú melléklet
Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás célú helyiségek
Helyiség rendeltetése: Helyiség címe: Alapterület (m2):
bank épület Kossuth L. u. 134. 189,4
vendéglátó üzlet Kossuth L. u. 116. 123
garázs Virág úti ltp. C. ép. 24
garázs Virág úti ltp. D. ép. 21
üzlethelyiség (Vásárcsarnokban) Vörösmarty u. 1. 19
garázs Kossuth L. u. 23. 20
garázs Kossuth L. u. 23. 21
garázs József A. ltp. A. ép. 15
garázs Kossuth L. u. 23. 16
garázs Kossuth L. u. 23. 20
üzlethelyiség Kossuth L. u. 96.
volt vöröskereszt helyisége Kossuth L. u. 134. 12
patika Kossuth L. u. 65. 119
kolbász sütő Vörösmarty u. 1. 16
üzlethelyiség Kossuth L. u. 90. 89
üzlethelyiség Vörösmarty u. 1. 20
szerelőműhely Kossuth L. u. 22. 208
üzlethelyiség Kossuth L. u. 22.
üzlethelyiség Kossuth L. u. 22.
üzlethelyiség Vörösmarty u. 1. 126
üzlethelyiség Vörösmarty u. 1. 14
üzlethelyiség Kossuth L. u. 90. 33
üzlethelyiség Kossuth L. u. üzletsor 28
üzlethelyiség Kossuth L. u. üzletsor 58
üzlethelyiség Kossuth L. u. üzletsor 84
öltöző Szent I. úti sportpálya
szociális foglalkoztató Ady E. u. 1. 90
raktár Kossuth L. u. 104.
elárusító hely (Vásárcsarnokban) Vörösmarty u. 1 32
rendőrség épülete Kossuth L. u. 35.
bank épülete Kossuth L. u. 31. 30
raktár Kossuth L. u. 15. 174
raktár Kossuth L. u. 15. 170
egyéb közös használatú helyiségek József A. ltp. C. épület 140
3. számú melléklet
Szociális bérlakás iránti kérelem
1.) A kérelmező A kérelmező házastársának
neve: ........................................................
születési helye, ideje:................................
.................................................................
anyja neve: ..............................................
lakcíme: ...................................................
tabi lakóhely létesítésének időpontja:
.................................................................
munkahelye: ............................................
.................................................................
jelenlegi munkaviszonyának kezdete:
.................................................................
havi nettó jövedelme: ..............................
2.) Az igénylővel együtt költözők
neve: ...................................................................................................................................
születési ideje:......................................................................................................................
a kérelmezővel való hozzátartozói kapcsolata:
havi nettó jövedelme: : .......................................................................................................
neve: ...................................................................................................................................
születési ideje:......................................................................................................................
a kérelmezővel való hozzátartozói kapcsolata:
havi nettó jövedelme: : .......................................................................................................
neve: ...................................................................................................................................
születési ideje:......................................................................................................................
a kérelmezővel való hozzátartozói kapcsolata:
havi nettó jövedelme: : .......................................................................................................
neve: ...................................................................................................................................
születési ideje:......................................................................................................................
a kérelmezővel való hozzátartozói kapcsolata:
havi nettó jövedelme: : .......................................................................................................
neve: ...................................................................................................................................
születési ideje:......................................................................................................................
a kérelmezővel való hozzátartozói kapcsolata:
havi nettó jövedelme: : .......................................................................................................
3.) Az egy főre eső átlagos havi nettó jövedelem: ..................................................................
4.) Az igényelt lakás nagysága és komfortfokozata: ...............................................................
5.) A lakáskérelem indoka (jelenlegi lakáskörülményei miért nem megfelelőek):
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
6.) Nyilatkozom, hogy nekem és a velem együtt költöző családtagoknak
- beköltözhető lakástulajdona* nincs van
- olyan vagyona (ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, értékpapír, készpénz, bankbetét), amelynek értéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 50 szeresét meghaladja* nincs van
illetve ilyen vagyont 5 éven belül* nem idegenítettünk el elidegenítettünk.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy olyan valótlan adatok közlése, amely számomra jogtalan előnyt jelent, a kérelmem elutasítását jelenti.
Kérelmemhez mellékelek ………… db jövedelemigazolást.
Tab, 200…………………………….
………………………………………………..
kérelmező
* A megfelelő szövegrész aláhúzandó
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzatának
29/2003. (X. 30.) sz. rendelethez
Általános Indokolás
A lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 1994. január 1-jén lépett hatályba.
Az Ltv. 3. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra a tulajdonos önkormányzatnak az Ltv. kereti között alkotott rendeletében meghatározott feltételekkel lehet bérleti szerződést kötni. E rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit.
A 36. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú helyiségek bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulásnak a feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.
E rendelet alkotási kötelezettségnek az Ltv. 79. § (2) bekezdése alapján csak azoknak a községi önkormányzatoknak nem kell eleget tenni, amelyek húsznál kevesebb lakással illetve helyiséggel rendelkeznek.
Az Ltv, 93. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati képviselő-testületek kötelesek voltak a rendeleteiket úgy megalkotni, hogy azok 1994. március 31-én hatályba lépjenek.
Tab Város Önkormányzata az Ltv. alapján 1994. elején megalkotta a 3/1994. (II. 17.) számú rendeletét, amely az elmúlt közel 10 év során 9 alkalommal módosításra került. Mára a joganyag szerkezeti egysége a sok módosítás következtében megbomlott, nehezen áttekinthetővé váltak a rendelkezései. Emellett a jogalkalmazás során a rendelet több hiányosságára, pontatlanságára derült fény.
Az állampolgárok jogbiztonsága és a könnyebb alkalmazhatóság miatt célszerűnek látszik az egész joganyag hatályon kívül helyezése és egy új rendelet megalkotása.
Részletes indokolás
a 2. §-hoz
A rendelet az Ltv. által magyarázott fogalmakat nem ismétli (a záró rendelkezések között utal az Ltv. alkalmazására), csak az Ltv. által nem használt, de az e rendeletben szereplő fogalmakat definiálja.
a 3. § (5) bekezdéshez
Az Ltv. 33. § (1) és (3) bekezdése alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét bérbe adahatja, a bérbeadói hozzájárulás feltételeit az önkormányzati rendelet határozza meg. E rendelkezések nem zárják ki azt, hogy a képviselő-testület a rendeletben úgy döntsön, hogy nem adhat a bérbeadó hozzájárulást, vagyis nem adható albérletbe az önkormányzati lakás.
az 5. §-hoz
Amennyiben az „A” változatot fogadja el a testület, akkor minden lakás konkrétan be lesz sorolva valamelyik jogcím alapján bérbe adható lakások közé. Ilyen esetben ha más célból akarja bérbe adni a testület, akkor csak a lakás átminősítésével - rendelet-módosítással – tudja megtenni.
a 6. §-hoz
A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit az önkormányzat az Ltv. alapján szabadon határozza meg.
A jövedelemkorlátokat a lakások korlátozott számára való tekintettel olyan mértékben célszerű meghatározni, hogy csak az akkora jövedelemmel rendelkező családok feleljenek meg a feltételeknek, amekkora jövedelemből egyéb módon (pl. albérlet) nem biztosítható a család lakhatása. ezen jövedelem jelenleg a nyugdíjminimum 120 (egyedülálló esetében 140) %-ában van meghatározva. (2003-ban 26.160,- illetve 30.520,- Ft.)
Felállítható valamilyen nagyságú jövedelemkorlát is, hogy a jelentősebb vagyontárggyal rendelkezők ne kaphassanak szociális alapon bérlakát.
a 9. § (3) és (4) bekezdéshez
A korábbi rendelet nem rendelkezett azon családok sorsáról, akiknél a határozott időtartamú bérleti szerződés lejártakor, a jogosultsági feltételek ismételt vizsgálata során kiderül, hogy már nem felelnek meg a feltételeknek illetve már kétszer meghosszabbításra került a bérleti jogviszony.
Ilyen esetben, mivel a család jövedelmi viszonyaiban kedvező változás áll be, lehetőség van magasabb összegű bérleti díj fizetése mellett újból 5 évre bérleti szerződést kötni. Ez alatt az idő alatt van lehetősége a családoknak más lakhatási lehetőséget keresni és a magasabb bérleti díj ösztönzőleg hat erre. („A” változat)
A „B” változat ezen túlmenően nem ad korlátot arra nézve, hogy hányszor lehet meghosszabbítani, vagyis amíg fennállnak a jogosultsági feltételek, addig meghosszabbítható a bérleti jogviszony.
a 10. §-hoz
A képviselő-testület meghatározhatja azon szervezetek körét, amelyek munkáját úgy ítéli meg, hogy a város érdekében végzik tevékenységüket. Ezen szervezetek szakember ellátásának lehetőségét biztosítja ez a rendelkezés.
a 12. § (1) bekezdéséhez
A képviselő-testület kizáró feltételként határozhatja meg a közérdekű bérlakás esetében a lakástulajdonnal való rendelkezést.
a 31. § (3) bekezdéséhez
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint ha lejárt a határozott idejű bérleti szerződés a helyiségre, mindig új pályázat került kiírásra. A „B” változat szerint lehetőség van a felek közös megegyezése esetén pályázati eljárás nélkül a volt bérlővel újból, maximum 5 évre szerződést kötni. Így a vállalkozó hosszabb távra tud tervezni és amennyiben kölcsönösen elfogadható új bérleti díjban tudnak megállapodni, az önkormányzatot sem éri anyagi hátrány.
Tab, 2003. október 22.
Dr. Mezőfi Ágnes
városi jegyző
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Tab Város Önkormányzatának
14/2004. (VI. 25.) rendeletéhez
Tab Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 29/2003. (X. 30.) számú rendelete 2003. december 1-jén lépett hatályba. A Rendelet közel 6 hónapos alkalmazása során több hiányra, illetve pontatlanságra derült fény, ezért vált szükségessé jelen rendelet megalkotása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
Jelen módosítással a Rendelet 1. sz. mellékletének külön pontja tartalmazza a közérdekű célból bérbe adható illetve a bérlőkiválasztási joggal terhelt lakásokat.
A 2. §-hoz:
A Rendeletben a szociális bérlakásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vett jövedelemhatár igen alacsony, a kérelmezők többségének a jogosultsága az esetek nagyobb részében azért nem állapítható meg, mert jövedelmük pár ezer forinttal meghaladja az említett határt. Felmerült a szükségessége a fenti jövedelemhatár kitolásának, szem előtt tartva természetesen a szociális rászorultságot, de igazodva napjaink jövedelem viszonyaihoz. A javaslatba a jelenlegi – minimum nyugdíj % -ban meghatározott – 120 %, illetve egyedülálló esetén 140 % helyett 150 % illetve 180 % szerepel. A két javasolt mérték a 2004. évi minimum nyugdíjjal (23.200 Ft) számolva 34.800 Ft, illetve 41.760 Ft.
A 3. és a 4. §-hoz:
A Rendeletnek a lakás visszaadásáról szóló 28. § (1) bekezdése szerint a bérlő köteles a lakást a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérbeadó részére leltár szerint, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. A Rendelet 9.§ (5) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése jelenleg a fenti általános szabályozással ellentétesen a szociális jelleggel, illetve a közérdekű célból bérbe adott lakás bérlője számára a jogviszony megszűnését követő 30. napban határozza meg a lakás elhagyásának határidejét. A tervezetben szereplő módosításokkal fenti rendelkezések összhangba kerülnek.
Az 5. §-hoz:
A Rendelet jelen módosítással hatályon kívül helyezendő szakasza szerint a költségalapú bérlakások és a helyiségek bérbeadására kiírt pályázatot eredménytelennek kell tekinteni, amennyiben csak egy pályázó tesz ajánlatot. A szabályozás felesleges, hiszen a pályázók által könnyen „kijátszható”; a pályázati tárgyalásra „hoznak magukkal” valakit, aki jogosult pályázni az adott lakásra vagy helyiségre, hogy a pályázati eljárás érvényes legyen.
A 6. §-hoz:
A 2004. évben eddig két költségalapú bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony szűnt meg a bérlő kérelmére, közös megegyezéssel, mindkettő a bérleti jogviszony első 12 hónapján belül. Tekintettel arra, hogy a költségalapú bérlakásra pályázók minimum 12 havi bérleti díj előre egy összegben történő megfizetésének vállalásával válnak jogosulttá a liciten való részvételre, méltánytalan visszafizetni azoknak is az előre befizetett lakbér időarányos részét teljes egészében, akik az első 12 hónap eltelte előtt kérik a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését.
A 7. §-hoz:
A Rendelet 28.§ (2) bekezdése szerint a felek a szerződéskötéskor, vagy annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében. A (3) bekezdés szerint ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, akkor a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használat más módon történő biztosítására.
Fenti (esetleges) költségek a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzatnak a bérlővel szembeni követeléseként jelennek meg. Jelen módosítás értelmében ezen költségek levonásával kerül visszafizetésre a bérlőnek visszajáró bérleti díj, így az önkormányzat közvetlenül tudja érvényesíteni a bérlővel szemben fennálló követelését.
A 9. §-hoz:
A Lakástörvény 32. §-ának (2) bekezdése alapján az önkormányzati lakás bérlete a törvény alapján folytatható. Ehhez nincs szükség sem a bérbeadó elismerő nyilatkozatára, sem pedig új bérleti szerződés kötésére. A lakásbérleti jogviszonyban a bérlő halála után - mint jogi tény - következtében ipso iure alanyváltozás következik be, a bérleti szerződés egyebekben változatlanul fennmarad.
A 10. §-hoz:
A Rendelet előtt hatályban lévő, az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 3/1994. (II. 17.) számú rendelet tartalmazta a lakás visszaadásakor kötelezően elvégzendő munkák tételes felsorolását, amely a Rendelet szövegéből kimaradt. Indokolt a bérlő kötelességeinek pontosítása érdekében a fenti felsorolást beültetni a Rendelet szövegébe.
A 11. §-hoz:
Fenti módosítás csak a Rendelet szövegezését kívánja pontosítani: a helyiségre kötött bérleti szerződés alapján a bérlőtársak mindegyike azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mindegyik bérlőtárs jogosult az egész helyiség használatára, így a Rendelet pontatlan mikor úgy rendelkezik, hogy a visszamaradt bérlőtárs kérelmére az egész helyiség bérlőjévé válik.
A 12. és 13. §-hoz:
A Rendelet 1. sz. mellékletének b) pontjában szereplő, közérdekű célból bérbe adható lakások közül a bérlőkiválasztási joggal terheltek átkerülnek a melléklet d) pontjába. Kikerülnek a Rendelet 1. sz. mellékletének b) pontjából továbbá azok a lakások, amelyeket az önkormányzat időközben elidegenített.
Tab, 2004. június 23.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
Tab Város Önkormányzatának
20/2004. (VII. 26.) rendeletéhez
Tab Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2004. április 22-i ülésén a 91/2004. (IV. 22.) sz. határozatával elidegenítésre kijelölte a Petőfi u. 1. szám alatti ingatlant. Az épület felső szintjén szociális bérlakás található, melyet jelenleg Makai Lászlóné bérel. A bérlő számára az önkormányzat a fenti lakás helyett másik szociális bérlakást kell hogy biztosítson, azonban jelenleg nem áll rendelkezésre üres szociális bérlakás, ezért szükségessé vált a közérdekű célból bérbe adható üres lakások közül egynek szociális jelleggel bérbe adható lakássá minősítése.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének
29/2004. (IX. 24.) rendeletéhez
A Tab, Kossuth L. u. 27. szám alatti ingatlan eladójának, Szilágyi Istvánnénak az ingatlan vételáraként előzetes megállapodás alapján önkormányzati bérlakást biztosít az önkormányzat. Szilágyi Istvánné szerepel a szociális bérlakásra jogosultak nyilvántartásában, számára csak szociális jelleggel adható bérbe önkormányzati lakás. Jelenleg nem áll az önkormányzat rendelkezésére szociális jelleggel bérbe adható lakás, ezért szükségessé vált egy közérdekű célból bérbe adható lakás átminősítése.
Tab, 2004. szeptember 23.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
15/2005. (IV. 4.) rendeletéhez
Az önkormányzat jelenleg a következő üres, közérdekű célból bérbe adható lakásokkal rendelkezik:
-Kossuth L. u. 21. fsz. 2.
-Kossuth L. u. 80. fsz. 3.
-József A ltp. E. ép. I/5.
A jövőben a bérleti szerződés felmondása folytán a Kossuth L. u. 21. fsz. 4. szám alatti közérdekű célból bérbe adható lakás is meg fog ürülni.
A fentieken kívül a Virág utcai lakótelepen három, BM, illetve HM bérlőkiválasztási joggal terhelt üres lakás van.
Tekintettel arra, hogy a lakások állagára káros hatással van, ha sokáig üresen állnak, valamint hogy a szociális bérlakásra jogosultak nyilvántartásában vannak olyan rászorultak, akiknek az elhelyezése fontos lenne, a Pénzügyi Bizottság javasolta, hogy a testület közérdekű célból bérbe adható üres lakások közül kettőt minősítsen át szociális bérlakássá. Mivel a Kossuth L. u. 21. szám alatt csak közérdekű célból bérbe adható lakások vannak, ezért szerepel a rendeletben a Kossuth L. u. 80. illetve a József A. ltp. E. épületében lévő lakás.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
18/2005. (IV. 28.) rendeletéhez
1. §-hoz:
A Rendelet a szociális bérlakások bérbe adásánál jelenleg tartalmazza azt a feltételt, hogy a kérelmezőnek a városban 3 éve megszakítás nélkül lakóhellyel, illetve munkahellyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy jogosult legyen szociális bérlakásra.
A fenti kitétel azonban ellentétes – többek között – az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmának az elvével, tekintettel arra, hogy a bérlakásra való jogosultság vizsgálatakor lakóhely szerint különbséget tesz a kérelmezők között.
A 46/2004. (XII. 1.) AB határozat indokolása szerint az Alkotmánybíróság gyakorlata során akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. Az Alkotmánybíróság a 38/1999. (XII. 7.) AB határozatában megállapította, hogy ilyen indokolatlan és önkényes megkülönböztetésnek minősül az is, ha a lakásfenntartási támogatásra – mely a szociális jelleggel bérbe adható lakásokhoz hasonlóan szociális rászorultságra tekintettel nyújtható – való jogosultságot az önkormányzat rendelete a bejelentett lakóhely időtartamához köti.
Fentiek indokolják a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezését.
2. §-hoz:
A szóban forgó lakásba ugyan be van vezetve a víz, és fürdőhelyiséggel rendelkezik, azonban sem a fürdőhelyiségben lévő falikút, sem a bojler nem használható, mert a fürdőhelyiségből a szennyvíz elvezetése nem megoldott, így a lakás nem felel meg a félkomfortos lakás követelményeinek.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
39/2005. (X. 28.) rendeletéhez
A társasházakban lévő önkormányzati lakások közös költségét jelenleg teljes egészében az önkormányzat fizeti a társasház felé. Jelen módosítással a közös költség felújításra szolgáló részét fizetné az önkormányzat, a közös költség fennmaradó részének (működési alap) a fizetése a bérlő kötelessége lenne.
Új alcím bevezetésével külön részben szerepelnek az üzemeltetési költségek viselésével kapcsolatos rendelkezések.
Tab, 2005. október 27.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
3/2006. (I. 31.) rendeletéhez
A közelmúltban megürült Tab, József A. ltp. D. ép. fsz. 2. szám alatti lakás jelenleg szociális jelleggel adható bérbe. Az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik közérdekű célból bérbe adható lakással. Tekintettel arra, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett álláshelyekre kiírt pályázatok – amelyeket a képviselő-testület megismert illetve elfogadott – szolgálati lakás biztosítását tartalmazzák, szükséges a fenti megüresedett lakás átminősítése közérdekű célból bérbe adható lakássá.
Tab, 2006. január 26.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
8/2006. (III. 30.) rendelethez
1.§-hoz:
A képviselő-testület 2006. február 23-i ülésén született döntésének megfelelően a közérdekű célból bérbe adható lakásra jogosultak köre kibővül azokkal az orvosokkal, akik háziorvosi feladatot látnak el az önkormányzat egészségügyi szolgálatánál vállalkozói jogviszonnyal, a feladatok ellátásának időtartamára.
- §-hoz:
A Lakástörvény 2006. április 1. napján hatályba lépő módosítása (a továbbiakban: Mód.) indokolja módosítani azt a kört, akiket a bérlő az önkormányzati lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat.
- §-hoz:
A Mód. lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy rendeletben szabályozzák a lakásban való életvitelszerű bentlakás kötelezettségét. Ezzel az önkormányzat újabb felmondási jogalapot teremthet magának. A Mód. szabályozza a két hónapot meghaladó távollét előzetes bejelentésének kötelezettségét, továbbá a bejelentett távollét és a menthető okból elmulasztott bejelentés esetén a felmondás tilalmát. A helyi rendeletünkben szükséges meghatározni, hogy a távollét bejelentését hova, kinek, és milyen formában lehet teljesíteni, valamint ki kell térni arra is, hogy milyen módon lehet a távollévő bérlővel kapcsolatot tartani, illetve milyen módja van a bérbeadónak a bérlő indokolt távolléte esetén ellenőrzési jogának gyakorlására.
- §-hoz:
A Mód. új szabályai kellő pontossággal határozzák meg, hogy a lakáson belül mi a bérlő és a bérbeadó kötelessége a lakás állagának és használhatóságának megőrzése érdekében. A főszabály az, hogy a bérlő és a bérbeadó megállapodásának hiányában a karbantartással és felújítással járó kiadások a bérlőt, a pótlással és a cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. Kivételt képez a szociális bérlakás, mely esetében a bérlő viseli a lakáson belüli valamennyi költséget, mely kötelezettségére tekintettel kell a lakbér összegét megállapítani.
Tab, 2006. március 23.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
INDOKOLÁS
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének
29/2006. (XII..29) rendeletéhez
1. §-hoz:
A lakbért rendszeresen nem fizető lakásbérlők bérleti szerződésének felmondása jelenleg nagyon körülményes eljárás keretében történik. A hatályos rendeletünk szerint a szerződés felmondása a képviselő-testület hatásköre. A Lakástörvényben meghatározott, a bérleti jogviszony felmondása szempontjából releváns határidők betartását megnehezíti, hogy a testületi ülések időpontjára figyelemmel kell lenni. Fentiek miatt, valamint az eljárás gyorsítása végett indokolt a lakbér nem fizetése miatti bérleti szerződés felmondást a polgármester hatáskörébe utalni.
2.§-hoz:
A kérelmező szociális bérlakásra való jogosultságáról a jelen hatályos rendelet szerint a képviselő-testület dönt a kérelem benyújtásának időpontját követő testületi ülésen. Tekintettel azonban arra, hogy a jogosultsági feltételek objektívak, a jogosultság megállapítása tekintetében nincs mérlegelésre lehetőség, az eljárás egyszerűsítése érdekében célszerű a jogosultság megállapítását a polgármester hatáskörébe utalni. Üres bérlakás esetén a lakás bérbe adásáról való döntés továbbra is a képviselő-testület hatáskörében maradna.
3.§-hoz
A képviselő-testület a 2006. novemberi ülésén a lakbérekről szóló rendeletének módosításával döntött arról, hogy a társasházi közös költségek összegét beépíti a bérlők által fizetendő lakbérbe. Fentiekkel szükséges összhangba hozni az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletnek a bérbeadó és a bérlő kötelezettségeiről szóló rendelkezéseit. A rendeletmódosítás szerint a jövőben az önkormányzat kötelessége lenne a közös költség megfizetése a társasházakban lévő bérlakások után.
4. §-hoz
Az önkormányzat tulajdonában lévő bérbe adható lakások listáját tartalmazó melléklet felülvizsgálatra került. A közelmúltban történt tulajdonváltozásokat átvezetve az értékesített ingatlanok ki-, a megvásárolt, illetve újonnan épített lakások bekerültek a mellékletbe.
Indokolt továbbá a melléklet módosítása azon okból, hogy az önkormányzat által értékesített Kossuth L. u. 116. sz. alatti ingatlanban lévő bérlakásban lakó bérlő elhelyezését megoldandó, az egyetlen üresen álló bérlakás – mely a jelenleg hatályos rendelet szerint közérdekű céllal adható bérbe – szociális jelleggel bérbe adható lakássá minősítése szükséges. A rendeletmódosítás szerint a szóban forgó Kossuth L. u. 80. IV/19. szám alatti lakás fentiek szerint átminősítésre kerülne.
Dr. Mezőfi Ágnes
jegyző
Módosította a 29/2006. (XII. 29.) rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2007. január 1. napjától.
Beiktatta a 29/2006. (XII. 29.) rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos 2007. január 1. napjától.
Módosította a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 1. §-a, hatályos 2004. július 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 18/2005. (IV. 28.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2005. április 28. napjától.
Módosította a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 2. §-a, hatályos 2004. július 1. napjától.
Módosította a 29/2006. (XII. 29.) rendelet 2. §-a, hatályos 2007. január 1. napjától.
Módosította a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 3. §-a, hatályos 2004. július 1. napjától.
Módosította a 8/2006. (III. 30.) rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2006. március 31. napjától.
Módosította a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 4. §-a, hatályos 2004. július 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 5. §-a, hatálytalan 2004. július 1. napjától.
Módosította a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 6. §-a, hatályos 2004. július 1. napjától.
Módosította a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 7. §-a, hatályos 2004. július 1. napjától.
Módosította a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 8. §-a, hatályos 2004. július 1. napjától.
Módosította a 8/2006. (III. 30.) rendelet 2. § -a, hatályos 2006. március 31. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 9. §-a, hatálytalan 2004. július 1. napjától.
Beiktatta a 8/2006. (III. 30.) rendelet 3. §-a, hatályos 2006. március 31. napjától.
Módosította a 39/2005. (X. 28.) rendelet 1. §-a, hatályos 2006. április 1. napjától.
Beiktatta a 8/2006. (III. 30.) rendelet 4. § (1) bekezdése, hatályos 2006. március 31. napjától.
Módosította a 39/2005. (X. 28.) rendelet 2. §-a, a 8/2006. (III. 30.) rendelet 4. § (2) bekezdése, hatályos 2006. március 31. napjától.
Beiktatta a 8/2006. (III. 30.) rendelet 4. § (3) bekezdése, hatályos 2006. március 31. napjától.
Beiktatta 39/2005. (X. 28.) rendelet 3. §-a, hatályos 2006. április 1. napjától.
Módosította a 29/2006. (XII. 29.) rendelet 3. §-a, hatályos 2007. január 1. napjától.
Módosította a 14/2004. (VI. 25.) rendelet 1. §-a, hatályos 2004. július 1. napjától.
Módosított a a14/2004. (VI. 25.) rendelet 11. §-a, hatályos 2004. július 1. napjától.
Módosította a 15/2005. (IV. 4.) rendelet 1. §-a, hatályos 2005. április 4. napjától.