TAB VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

6/2000. (I. 28.), 12/2003. (IV. 25.), 32/2004. (X. 29.), 11/2005. (III. 31.), 33/2005. (IX. 26.), 15/2006. (V. 29.), 6/2007. (III. 30.), 9/2008. (II. 25.), 17/2009. (VI. 02.), 19/2013. (IX. 27.)  rendelettel módosított 5/1998. (IV. 30.)

RENDELETE

a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tab Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv.-ben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja:

I. rész

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - a Gyvt.-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

A rendelet hatálya

[1]2. §

(1)A rendelet hatálya kiterjed:

a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.

(3) E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(4) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.

(5) Tab község közigazgatási területén élő lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre – a Gyvt. 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.

A gyermekek védelmének rendszere

3. §

(1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A Képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

(3)     [2]A gyermekek védelmét a képviselő-testület a következő pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

[3]a./ Pénzbeli és természetbeni ellátások:

• (rendszeres gyermekvédelmi támogatás – hatályon kívül)
• rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
• oktatási intézmények tanulóinak nyújtott támogatások
• természetben nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
• [4]rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
• [5]óvodáztatási támogatás

            b./ Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

• gyermekjóléti szolgáltatás,
• gyermekek napközbeni ellátása.

Eljárási rendelkezések

4. §

(1) [6]Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő szóban, vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: hivatal) terjesztheti elő. Ezen ügytípusok esetében az elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

[7]5. §

[8](1)  A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni: 

a./ a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,

b./ a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlás esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,

c./ a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

d./ a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.”

(2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(3)       [9]A kérelemhez csatolni kell:

1. havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
2. álláskeresési támogatásról, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,
3. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,
4. vállalkozónál lezárt adóév esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, még le nem zárt adóév esetén a könyvelő igazolását a kérelem beadását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről,
5. könyvelővel nem rendelkező vállalkozó és egyéb – nem havi rendszerességgel szerzett - jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi és anyagi felelőssége mellett e rendelet 1. sz. melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről,
6. felsőoktatásban részt vevő hallgatók ösztöndíjának esetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott ösztöndíj összegéről szóló, a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást.

Amennyiben a kérelmező a b) – d) pontban meghatározott igazolást nem csatolja, írásos kérelem esetén a polgármesteri hivatal intézkedik azok beszerzéséről.”

(4)       [10]A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:

• a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát,
• a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
• a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
• a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
•  korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
•  a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.”

(5) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi

          a./ vérszerinti és örökbe fogadott gyermeket,

          b./ nevelt és családba fogadott gyermeket.

(6) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

(7) [11]A hivatal a (rendszeres és a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítására irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt készít, kivéve a hat hónapon (jelenleg: az egy éven) belüli ismételt segélyezéskor, ha a család körülményeiben köztudottan jelentős változás nem következett be.

(8)     [12],[13]Ha a helyi önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

(9)     [14]Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott eljárás nem vezet eredményre, az önkormányzat elrendelheti a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni helyzetének vizsgálatát. A vagyoni helyzet vizsgálatának elrendelésekor az önkormányzat felhívja a kérelmezőt, hogy 8 napon belül csatolja e Rendelet 2.melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(10)   [15]Ha az önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozat

a)  ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,

b)  járműre, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű, munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.

II. rész

PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

[16]6. §

[17]6/A. §

            [18]6/B.§.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának és folyósításának  feltételeit a Gyvt. 19.§-a, 20§-a és a 20/A§-a határozza meg.

                                                              [19]6/C.§.

Óvodáztatási támogatás

1. Az óvodáztatási támogatás megállapításának és folyósításának szabályait a Gyvt. 20/C.§, 160/A. §.-ai, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelemi és a gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm.rendelet 68/F.§-68/L.§-ai, valamint e § (2)-(5) bekezdése határozza meg.
2. Az első alkalommal nyújtott óvodáztatási támogatás pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás formájában is nyújtható a Gyermekjóléti Szolgálat, valamint az óvoda vezetőjének véleménye, javaslata alapján, továbbá ha az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő a pénzbeli támogatást nem a gyermeke szükségleteinek kielégítésére fordítja.
3. Természetbeni ellátás formái különösen az alábbiak lehetnek:

• utcai cipő,
• váltócipő,
• utcai ruha,
• váltóruha,
• tisztasági csomag,
• torna felszerelés,
• ágynemű huzat.

4. A természetbeni ellátást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat közreműködésével a szülő rendelkezésére bocsátani.
5. A támogatás felhasználásáról annak felhasználását követő 8 munkanapon belül kell elszámolni.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

7. § [20]

Üdülési támogatás

[21]8. §

1. Tab Város Képviselő-testülete évente egy alkalommal üdülési támogatásban részesíti az oktatási intézmény által belföldön szervezett, legalább 5 napos üdülésen, illetve táborozáson részt vevő gyermekeket.
2. A képviselő-testület Tabi Takáts Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1-4 évfolyamos, illetve 5-8 évfolyamos tanulói üdülésének támogatására egyaránt 150.000 – 150.000 forintot, míg a Szent Gellért Római Katolikus Iskola diákjai üdülésének támogatására 50.000 forint biztosít.
3. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a táborozás költségének 50%-át.
4. Az üdülési támogatás iránti igényt az intézményvezető nyújthatja be minden év május hó 31. napjáig. A kérelemben meg kell jelölni a táborozás helyét, időtartamát, várható költségét.
5. A táborok költségeiről támogatás igénylése éve szeptember hó 30. napjáig el kell számolniuk az intézményeknek Tab Város Humán Ügyrendi és Jogi bizottsága felé. Az elszámolásnak tartalmazni kell a táborozáson részt vett gyermeke névsorát, kimutatást a tábor költségeiről, valamint a felmerült költségekről szóló számlák fénymásolati példányát.
6. Amennyiben az önkormányzat által nyújtott támogatás mértéke meghaladja a táborozás költségének 50 %-át, úgy az 50 %-feletti részt az intézmény a tárgy év október hó 31 napjáig köteles az önkormányzatnak visszautalni.

[22]9. §

[23]9/A. §

III. rész

Természetben nyújtott ellátások

10. §

(1) [24]A (rendszeres és) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) [25]

(3)  [26]

(4) [27]Akkor lehet a (rendszeres, vagy) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha

a./ a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatásra irányul,

b./ a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett,

c./ az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

IV. rész

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

11. §

(1)     [28]A személyes gondoskodás igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: igénylő) kérelmére történik.

Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a Gyvt. alapján az ellátás kötelező igénybevétele elrendelhető.

(2)     [29]Az igénylő a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybe vételére irányuló kérelmet a Szociális Szolgálat vezetőjénél nyújthatja be. A felvételt és az ellátások igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

Az intézményvezető döntéséről írásban értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét.

(3)     [30]Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az Szociális Szolgálat vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ez az irányadó abban az esetben is, ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik. Az ellátás igénybe vételének kérdéséről a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

(4)     A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor az igénylőt tájékoztatni kell.

(5)     [31]A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:

• az ellátás tartamáról és feltételeiről,
• az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
• az intézmény házirendjéről,
• a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.
• az érték- és vagyonmegőrzés módjáról,
• panaszjoga gyakorlásának módjáról,
• a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdek-képviseleti fórumról.

(6)     Az ellátásra jogosult köteles:

• az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni,
• az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
• a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.

Gyermekjóléti alapellátások

12. §

(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2)     [32]Az önkormányzat az ellátásra jogosultak részére a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat az alábbiak szerint biztosítja:

1. A gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat átruházott hatáskörben a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás által működtetett Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat látja el.
2. A 0-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását a fenntartásában lévő Szociális Szolgálat keretében működtetett bölcsőde útján látja el.
3. A 3-18 éves gyermekek napközbeni ellátása az önkormányzat által fenntartott óvoda és az általános iskola napközije útján biztosított.

(3)[33]

Gyermekjóléti szolgálat

13. §

(1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A szolgálat feladatai különösen:

• a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
• a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájárulás segítése,
• a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése,
• a helyettes szülői hálózat szervezése,
• a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
• az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése,
• felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

A gyermekek napközbeni ellátása

14. §

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani,

• akinek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége
• akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel,
• akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül,
• akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.

(3)[34]

Bölcsőde

15. §

(1) A bölcsőde alapellátásként a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja.

(2) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, speciális tanácsadással, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segíti a családokat.

(3) A bölcsődei ellátás megszűnik annak a nevelési évnek a végén, amikor a gyermek a 3. életévét betölti (kivéve, ha a gyermek testi, vagy szellemi fejlettsége alapján még nem érett az óvodai nevelésre - ebben az esetben a bölcsődei nevelés egy évvel meghosszabbodik).

V. rész

Térítési díjak

16. §

(1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja.

Házirend

[35]17. §

(1)     A Szociális Szolgálat keretében működő bölcsőde házirendjét átruházott hatáskörben a Humán Bizottság hagyja jóvá.

(2)     A házirend mellékletét képezi a Szociális Szolgálat keretében működő Bölcsőde érdekképviseleti-fórumának szabályzata, amely az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának és tevékenységének szabályait tartalmazza.

(3)     Az Érdekképviseleti Fórum Gyvt. 35. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tagját átruházott hatáskörben a Humán Bizottság jelöli ki.

Záró rendelkezések

18. §

(1) E rendelet 1998. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. Törvény, továbbá a 133/1997. (VII. 29.) és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

Tab, 1998. április 6.

         Farkas István                                                  Dr. Garabon Károly

polgármester                                                        városi jegyző

Záradék:

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a mai napon hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.

Tab, 2013. november 4.

                        Schmidt Jenő                                                                        Dr. Szűts Dóra

                        polgármester                                                                   jegyző

Jövedelemnyilatkozat   1. számú melléklet

A 9/2008. (II.25.) rendelethez

I. Személyi adatok

1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok:

Neve: .........................................................................................................................................

Születési neve: .........................................................................................................................

Anyja neve: ..............................................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: ......................................................................................................

Lakóhely: .................................................................................................................................

Tartózkodási hely: ...................................................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .....................................................................................

Telefonszám (nem kötelező megadni): ....................................................................................

Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha a folyósítást bankszámlára kéri) ............................

A folyószámlát vezető pénzintézet neve: .................................................................................

2. A kérelmező családi állapota:

□ egyedülálló

□ házastársával/élettársával él együtt

3. A házastárs/élettárs személyi adatai:

Neve: .........................................................................................................................................

Születési neve: ..........................................................................................................................

Anyja neve: ..............................................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: .......................................................................................................

Lakóhely: .................................................................................................................................

Tartózkodási hely: ....................................................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ....................................................................................

A kérelmezővel együtt élők  (gyermekek) adatai

Név:                                        Szül időpont                 Hozzátartozói minőség

………………………………………           …………………….. …………………………

………………………………………           …………………….  …………………………

II. Jövedelmi adatok:

Büntetőjogi  és anyagi felelősségem tudatában kijelentem, hogy

- kérelmező:

életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

- házastárs/élettárs:

életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

- a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján - ellenőrizheti.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Dátum: ................................................

                           Vagyonnyilatkozat                                     2. sz. melléklet

                                                                    a 9/2008.(II.25.) számú rendelethez

I. A kérelmező személyi adatai

Neve: ............................................................................................................................................

Születési neve: ..............................................................................................................................

Anyja neve: .................................................................................................................................

Születési hely, év, hó, nap: ...........................................................................................................

Lakóhely: .....................................................................................................................................

Tartózkodási hely: .......................................................................................................................

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .........................................................................................

II. A kérelmező és a vele együttélő közeli hozzátartozójának vagyona

1. Ingatlanok
2. 
   

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)

2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., aranykorona értéke: ………………. a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

Zártkerti tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., aranykorona értéke: ………………. a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft

5.) Az elmúlt öt évben ingatlaneladásból származó bevétel:  ………………………………………

II. Egyéb vagyontárgyak

Gépjármű: '

a) személygépkocsi: ......................................... típus ........……………........ rendszám

a szerzés ideje: .............................................................

Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft

b) tehergépjármű, autóbusz: .............................. típus ..........…………........ rendszám

a szerzés ideje: .............................................................

Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Kelt: .......... év .............................. hó ............ nap

................................................

aláírás

Megjegyzés:

Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

I N D O K O L Á S

a 6/2000. (I. 28.) rendelethez

Az 1999. évi CXXII. Törvény, amely 2000. január 1. napján lépett hatályba, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-t módosította, ezért a helyi rendelet módosítása is szükségessé vált.

A R. 1. §-nak (1) bekezdéséhez:

Az 1999. Évi CXXII. Törvény 45. § (2) bekezdése szerint a jogosultság elbírálásánál a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát előírhatja akkor, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felel meg a jövedelem-nyilatkozatban szereplő adatoknak. A vagyoni helyzetet a hatályban lévő rendeletünk értelmében nem kellett vizsgálni. Sok esetben azonban a vagyoni helyzet vizsgálata indokolt a támogatás megállapításához. 

A R. 2. § (1) bekezdéséhez:

A törvény értelmében a vagyoni helyzet vizsgálata során a támogatás csak akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét (415.000,-Ft), vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét (1.245.000,-Ft). A rendeletbe az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét építettük be, mivel ilyen összegű vagyoni érték felett a támogatás megállapítása indokolatlan.

A R. 2. § (2) bekezdéséhez:

Az eredeti rendeletben a törvényben meghatározottaktól eltérő feltétellel került leszabá-lyozásra a támogatásra jogosultak köre. Ennek értelmében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-ban lett meghatározva az egy főre jutó jövedelem, amennyiben a családban a következő veszélyeztetettségi tényezők valamelyike előfordul:

• három, vagy többgyermekes család,
• gyermekét egyedül nevelő szülő,
• a gyermeket gondozó/k/  tartósan munkanélküli, illetve tartósan beteg.

Az öregségi nyugdíjminimum 2000. január 1-től 16.600,-Ft-ban lett meghatározva, ennek 120 %-a 19.920,-Ft. Az önkormányzat saját anyagi erőforrással nem rendelkezik arra, hogy azokat a családokat is támogassa, ahol az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegét, tekintettel arra, hogy ilyen jövedelem esetén a gyermek/ek/ létfenntartása nem veszélyeztetett.

A R. 3. §-hoz:

  A hivatkozott törvény rendelkezik arról, hogy azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév szeptember hónapjában rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak – kormányrendeletben meghatározott mértékű – egyszeri támogatás jár. Mivel az egyszeri támogatást a törvény megállapítja, ezért a rendeletünket is ki kellett egészíteni. 

A R. 4. §-hoz:

Az eredeti rendelet 8. §-nak  b) pontja szerint 1.500,-Ft összegű tankönyvvásárlási támogatásban részesülnek  a családi pótlékban részesülök. A módosítás azért is szükséges, mert a családi pótlék helyett már iskoláztatási támogatás van, másrészt pedig nem tartjuk indokoltnak, hogy tankönyvvásárlási támogatásban részesüljenek azok, akik a törvény erejénél fogva szeptemberben egyszeri támogatásban részesülnek.

A R. 4. § c/ pontjához:

A módosítás azért szükséges, mert a tanköteles gyermekre tekintettel a szülő iskoláztatási támogatásra jogosult családi pótlék helyett, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény hatálybalépése óta. 

T a b, 2000. január 28.

                                                                                           Farkas István

                                                                           polgármester

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

a 12/2003. (IV. 25.) rendelethez

A 2002. évi. IX. törvény, amely 2003. január 01. napján, valamint a 2003. évi IV. törvény, amely 2003. február 15. napján lépett hatályba, módosította a  gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi. XXXI. törvényt, ezért vált szükségessé Tab Város Önkormányzatának  a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló,  6/2000 (I. 28.) számú rendelettel módosított 5/1998. (IV. 30.) számú rendeletének módosítása.

                                                 RÉSZLETES INDOKOLÁS

A R. 1. §-ához:

A R.  5. § (3) bekezdés első mondatának módosítása azért vált szükségessé, mert a 2003. évi IV. törvény 52. §-a   a jövedelemszámításnál irányadó időszakot módosította. A módosítást megelőzően az egy főre jutó jövedelem megállapításánál az irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelmeknél a hat hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatta meg.  A módosítást követően a rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot nem haladhatja meg.                                       

A R. 2. §-ához:

A R. 6. § (2) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a 2003. évi IV. tv. 40. § (1) bekezdése módosította a rendszeres támogatás összegét. A jelenleg hatályos rendeletünk szerint a rendszeres támogatás összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ával, megegyező összegű, úgy a módosítás szerint 2003. évben gyermekenként 4.600.-Ft. havonta. A 2003. évet követően a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával.  

A R. 3. §-ához:

A R. 6. §-át azért kellett egy új (3) bekezdéssel kiegészíteni, mert a 2003. évi IV. törvény 40. § (3) bekezdése értelmében a feltételek fennállása esetén emelt összegű rendszeres támogatás illeti meg az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegű támogatás 2003. évben gyermekenként 9.200.-Ft havonta, :a 2003. évet követően a támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés dönt.

A R. 4. §-ához:

A R.  6. §-át azért kellett egy új bekezdéssel kiegészíteni, és a már meglévő bekezdések számát megváltoztatni, mert a 2002. évi. IX. tv. 12. § (2) bekezdése előírja, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ha a jogosult nagykorúvá válik, saját jogán kell folyósítani.

A R. 5. §-ához:

A R. 6. § (7) bekezdésének módosítását a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) számú Korm rendelet 68. § (1) bekezdésének módosítása tette szükségessé. A módosítás előtti rendelkezés értelmében a támogatás megállapításáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, valamint a támogatás megszüntetéséről határozatban kellett rendelkezni. A jelenlegi rendelkezés kimondja, hogy a rendszeres támogatás éves felülvizsgálatának eredményéről is határozatban kell rendelkezni.

A R. 6. §-ához:

A R. 6 / A. § (1) bekezdésének módosítása azért vált szükségessé, mert a tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után járó egyszeri támogatás kifizetésének időpontja megváltozott. Azon gyermekre tekintettel állapítottuk meg az egyszeri támogatást, akire tekintettel a tárgyév szeptember hónapjában rendszeres támogatást folyósítottunk.  A 2003. évi IV: törvény 41. §-a  ezen időpontot júniusra módosította. 

A R. 7. §-ához:

A R.7. §-ának (5) bekezdését azért kellett hatályon kívül helyezni, mert a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi. XXXI. törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a támogatás adásának gyakoriságát az önkormányzat rendeletében szabályozza. 

A R. 8. §-ához:

A R. 8. § első mondata pontosítás, a rendelkezés egyértelműbbé tétele miatt került módosításra. Megfogalmazásra került, meddig adható a támogatás, mely tartalmazza, hogy utolsó alkalommal abban a tanévben, amelyben a gyermekek a 16.-ik életévüket betöltik.

A R. 8. § a, pontját azért kellett módosítani, mert a három, vagy több gyermeket nevelő szülőkön kívül a két gyermekes, valamint gyermekület egyedül nevelő szülők is csak akkor vehetik igénybe a rendeletben meghatározott térítési díjkedvezményt, ha más térítési díjkedvezményben a gyermekek nem részesülnek.

A R. 8. § b, pontjának módosítása azért vált szükségessé, mert a 2002. évi.  XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tartósan beteg vagy fogyatékos, három vagy többgyermekes családban élő, továbbá egyedül álló szülő által nevelt, valamint rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók részére a tankönyvek ingyen álljanak rendelkezésre.

A R. 8. § c, pontja azét került módosításra, mert az iskoláztatási támogatás 2002. szeptember 01. napjától családi pótlékra változott, mely alanyi jogon jár.

Tab, 2003. április 24.

                                                                                     Dr. Mezőfi Ágnes

                                                                                         városi jegyző

INDOKOLÁS

a 32/2004. (X. 29.) rendelethez

Az 1. §-hoz:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya hazánk Európai Uniós csatlakozásával megváltozott. Jelen módosítással a helyi rendeletünk hatálya összhangba kerül a fenti törvénnyel.

A 2. §-hoz:

Jelenleg az oktatási intézmények tanulóinak nyújtott támogatások csak a tanulók 16 éves koráig vehetők igénybe.

Mivel ezen támogatások nyújtásának feltételeit az önkormányzat a rendeletében szabadon határozza meg, ezért lehetőség van a támogatásra jogosultak körének kibővítésére.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. § (3) bekezdése alapján a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 18. életévét betölti. A 129. § (1) bekezdése szerint annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelőzően kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Napjainkban - a tankötelezettségtől függetlenül - jellemző, hogy a gyermekek legalább 18 éves korukig tanulnak, ezért indokolt a korhatár megemelése.

Az étkezési térítési díjkedvezmény tekintetében a hatályos rendelet kizárja a napi 40 Ft-os önkormányzati támogatásból azokat a diákokat, akik más térítési díjkedvezményben részesülnek. A Gyvt. 148. § (5) bekezdése szerint: „Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig

a) a rendszeres támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

b) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

d) a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell biztosítani (az a)-d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).”

A d) pontban felsorolt körben indokoltnak látszik a normatív kedvezmény mellett is az önkormányzati támogatás nyújtása, így a javasolt módosítás szerint az önkormányzati 40 Ft-os támogatásra csak azok nem lennének jogosultak, akik a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontokban meghatározott 50 %-os kedvezményben részesülnek.

Tab, 2004. október 28.

                                                                                   Dr. Mezőfi Ágnes

                                                                                            jegyző

INDOKOLÁS

a 11/2005. (III. 31.) rendelethez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvényt 2004. december 20-án fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály módosította többek között a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.). A Gyvt. módosítása alapján szükségessé vált a helyi szociális rendeletünk felülvizsgálata.

A központi joganyag változása mellett a többcélú kistérségi társulás működésének megkezdése is érinti az önkormányzat szociális ellátó rendszerét, így az abból adódó módosításokat is tartalmazza jelen rendelet-tervezet.

Emellett a rendelet felülvizsgálata során számos kisebb, nem az említett okok miatti pontosításra is fény derült, ezek korrekcióját is tartalmazza a tervezet.

A decemberi jogszabály módosítás hatályba lépését több időpontban határozata meg. A törvénymódosításból eredő, de csak 2005. szeptemberétől illetve 2006. januárjától hatályos rendelkezések átvezetése későbbi időpontban fog megtörténni, figyelembe véve az államigazgatási eljárási törvényben bekövetkező változásokat is.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz:

A rendelet korábbi módosításakor beépültek a rendeletbe az oktatási intézményekben tanulók részére nyújtott ellátások. Ezek átvezetése a rendelet ellátásokat összefoglaló részében nem került átvezetésre.  Az ebből adódó pontosításokat tartalmazza jelen módosító javaslat.

2. §-hoz:

Az közeli hozzátartozó fogalmának pontosítására törvényi változások miatt van szükség.

3. és 4. §-hoz:

A (8) bekezdés módosítására és a (9) és (10) bekezdésre azért van szükség, hogy a helyi rendeleti szabályozás a hatályos Gyvt-vel összhangba kerüljön a jövedelem vizsgálatra vonatkozó rendelkezések szempontjából is.

5. §-hoz:

A módosítás szintén a törvényi rendelkezésekkel való összhang megteremtését célozza.

6. §-hoz:

A képviselő-testületi és bizottsági üléseken, valamint több olyan fórumon, ahol a gyermekek hasznos szabadidő eltöltéséről tanácskoztak, szóba került a jelenlegi táborozási támogatás szabályainak megváltoztatása. Jelen módosítás megszüntetné az alanyi jogon járó juttatást, csak a rászorult gyermekek részére nyújtana, de jelentősebb összegű támogatást.

7. §-hoz:

A módosítás szintén a törvényi rendelkezésekkel való összhang megteremtését célozza.

8. §-hoz:

Átvezetésre kerül a többcélú társulás általi feladat-ellátás, valamint az önkormányzati intézmények által ellátott feladatok pontosításra kerülnek.

9. §-hoz:

A szociális intézményekhez hasonlóan a gyermekvédelmi intézmények esetében is rendelkezni kell a fenntartónak érdekképviseleti fórum megalakításáról. Az SzMSz tavalyi módosításakor a képviselő-testület úgy döntött, hogy a Humán Bizottság határozza meg a Szociális Szolgálat keretében működő Idősek Klubja Érdekképviseleti Fóruma megalakulásának és tevékenységégének szabályait, valamint dönt a fenntartó képviseletében működő tag személyéről. Célszerűnek látszik a bölcsőde esetében is a Humán Bizottságra ruházni a fórummal kapcsolatos szabályok meghatározását és a fenntartót képviselő tag megválasztását.

Tab, 2005. március 24.

Dr. Mezőfi Ágnes

jegyző

Indokolás

33/2005. (IX.  26.) rendelethez

Általános indokolás

A helyi rendelet módosítását egyrészt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2005. november 1-jei hatályba lépése, másrészt a települési önkormányzat részére szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (VI. 20.) ICsSzEM-BM-PM együttes rendeletének (Rendelet) szabályozása, valamint egy jogszabály változásból eredő pontosítás indokolja.

Részletes indokolás

1. §-hoz:

A Ket. 160. § (1) bekezdése szerint törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi.

A 162. § (1) bekezdése szerint ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nem tiltja a hatósági ügyek intézésének vagy egyes eljárási cselekményeknek elektronikus formában történő elvégzését, az elektronikus kapcsolatfelvétel megfelelő dokumentálásával elektronikus úton is történhet különösen:

a) a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban előírt mellékleteik benyújtása,

b) a jogsegély iránti kérelem és annak teljesítése,

c) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás,

d) az eljárás irataiba való betekintés,

e) az idézés,

f) az igazolási kérelem előterjesztése,

g) az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, a hatósághoz intézett bármely beadványa,

h) a bizonyítékok ügyfél elé tárásának határnapját tartalmazó felhívás,

i) a felügyeleti szerv eljárásához szükséges iratok felterjesztésére szóló felhívás,

j) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása,

k) a döntés közlése.

A fenti rendelkezések értelmében helyi önkormányzati rendeletben lehetőség van kizárni az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Célszerűnek látszik a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtéséig – hasonlóan az egyéb közigazgatási ügyek többségéhez – a helyi gyermekvédelmi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben kizárni az elektronikus ügyintézést.

2. §-hoz:

A jelenleg hatályos helyi rendelet a 40 Ft-os önkormányzati étkezési térítési díj kedvezményre jogosultak körét úgy határozza meg, hogy azon kettő, vagy több gyermekes, továbbá a gyermeküket egyedül nevelő szülők gyermekei jogosultak a támogatásra, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 148. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott térítési díjkedvezményre nem jogosultak. Jelen rendelet módosítás e ponton technikai jellegű, mivel időközben módosult a Gyvt. szabályozása, jelenleg az a)-d) pontban van meghatározva a 100 illetve 50 %-os támogatásban részesülők köre. [Gyvt. 148. § (5) bek.: Gyermekétkeztetés esetén

a) a bölcsődés, valamint az óvodás rendszeres támogatásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

e) a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át

kedvezményként kell biztosítani (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).]

3. §-hoz:

A Rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzatot a 2005. szeptember 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakban az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók étkeztetése szociális célú további támogatását szolgáló állami hozzájárulás illeti meg.

A Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az állami hozzájárulásból a települési önkormányzatot megillető előirányzatot a 4. számú melléklet tartalmazza. (Tab esetében a 4 hónapra járó összeg 385.560 Ft)

A rendelet 5. § (1) bekezdése szerint az állami hozzájárulást a települési önkormányzat az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, szociális célú gyermekétkeztetésben részesülő tanulók után veheti igénybe. Az egy gyermek után járó összeg havonta 2380 Ft. A (2) bekezdés alapján az állami hozzájárulás a Gyvt.-ben szabályozott, a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott gyermekétkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére használható fel, figyelemmel a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményekre.

A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a szociális rászorultság kritériumait. Célszerűnek látszik a normatív támogatásban részesülők körében a meglévő 50 %-os kedvezményt további 50%-kal kiegészíteni, így a fenti körben ingyenessé tehető az alsó tagozatosok iskolai étkezése. Előzetes számításaink szerint ezek a támogatások együttesen nem tennék ki a Tabnak nyújtott támogatási összeget.

Mivel a fenti támogatás csak négy hónapra szól, ezért a fennmaradó összegből azok támogatását célszerű kiegészíteni akik jelenleg is részesülnek egyéb támogatásban, nevezetesen az önkormányzat által biztosított 40 Ft-os térítési díjkedvezményben. Ha az ő támogatásukat fenti forrásból kiegészítenénk 10 Ft-tal akkor a teljes támogatási összeg várhatóan az alsós diákok étkezésének támogatására fordítódhatna. Emellett a fenti megoldás jelentené a legkevesebb adminisztrációs terhet, mivel újabb körben nem kellene vizsgálni az egyéb szempontok szerinti jogosultságot.

Az 5. § (3) bekezdése szerint amennyiben a tanuló nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerinti székhelyű iskolába jár (bejáró tanuló), a lakóhely (tartózkodási hely) szerinti települési önkormányzat a 4. számú mellékletben meghatározott keretösszege terhére, iskolai étkeztetés címén igényelt állami hozzájárulást átadja az iskolai étkeztetést biztosító iskolát fenntartó települési önkormányzat részére.

Tab, 2005. szeptember 22.

Dr. Mezőfi Ágnes

Jegyző

Indokolás

15/2006. (V. 29.) rendelethez

A helyi rendelet módosítását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2005. év végi módosítása indokolja, mely megszüntette a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A rendelet rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló rendelkezéseit hatályon kívül helyezi jelen módosítás.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság javaslata alapján tartalmazza jelen rendelet azt a módosítást, mely szerint a hivatalnak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem esetén nem kell környezettanulmány készíteni abban az esetben, ha hat hónapon belül a kérelmezőnek a támogatás megállapításra került. A jelenlegi egy éves időtartamot a családok jövedelmi viszonyait jellemző gyakori változásokra tekintettel indokolt csökkenteni.

Tab, 2006. május 25.

Dr. Mezőfi Ágnes

jegyző

Indokolás

6/2007. (III. 30.) rendelethez

A képviselő-testület a 29/2007. (II. 15.) számú határozatában arról döntött, hogy a   gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/1998. (IV. 30.) rendeletet az étkezési és tankönyvvásárlási támogatásokra való tekintettel felül kell vizsgálni.

Éves szinten a fenti két támogatás kifizetése jelenleg 2.3 millió forintos kiadást jelent az önkormányzatnak. Ezen felül a két támogatás megállapításának adminisztrációja – mintegy 600 egyedi határozat – és a kifizetések elszámolása is magas költséggel jár, ezért indokolt megszüntetésük a 2007/2008-as tanévtől.

Tab, 2007. március 29.

                                                                                                                                                         Dr. Mezőfi Ágnes

                                                                                            jegyző

INDOKOLÁS

A gyermekvédelem helyi szabályozásáról  szóló 5/1998. (IV.30.) rendelet módosításáról szóló  9 /2008. (II.25 .) rendelethez

Általános indokolás:

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény által többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  szóló 1997. évi XXXI. törvény egyes rendelkezései is módosításra kerültek. A törvényi szabályozás változása miatt indokolt az önkormányzati rendelet néhány rendelkezésének módosítása.

Részletes indokolás:

Az 1. §-hoz:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  szóló 1997. évi XXXI. törvény ( továbbiakban: Gyvt.) 18/A. § (1) bekezdése értelmében a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a 18. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

A fenti jogszabályhely értelmében nem csak a lakóhellyel, hanem a tartózkodási hellyel rendelkező személyek ügyét is el kell bírálni, ezért szükséges a helyi rendelet hatályának kiterjesztése Tab község közigazgatási területén tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

A 2. §-hoz:

A Gyvt. szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátások körét, melynek egyik formája a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.

A 3. §-hoz:

A Gyvt. 131.§-a értelmében 2003. február 15-étől a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a helyi jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza.  A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.

E rendeletben célszerű ugyanazon jövedelmek és időszakok figyelembe vétele, amelyeket a szociális ellátásoknál számításba veszünk.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyilatkozat, mely a nem rendszeres jövedelmek igazolásokra szolgált,  már nem alkalmazható. Erre tekintettel szükségessé vált az ellátást igénylő személy e rendelet mellékletében szabályozott formában történő nyilatkoztatása. A rendelet 1. sz. mellékletét képező nyilatkozatot kell benyújtania a kérelmezőnek azon jövedelmekről, amelyeket nem tud hivatalos irattal igazolni.

A Gyvt. kiterjesztette a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók körét, melyet a helyi rendeletben alkalmazni kell.

A 4. §-hoz:

A  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételeit, folyósításának szabályait a Gyvt. 19.§-a, 20§-a és a 20/A§-a szabályozza, ezért szükségtelen e rendelkezések megismétlése a rendeletben, elegendő az ellátásra vonatkozó jogszabályhelyek megjelölése.

Tab, 2008. február 21.

                                                                       Dr. Mezőfi Ágnes

                                                                                  jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

TAB VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló

5/1998. (IV. 30.) rendeletének módosítására

Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/1998.(IV. 30.) rendeletének módosítását az indokolta, hogy az üdülési támogatás helyi rendeletben szabályozott – a tanuló családja jövedelmi helyzetéhez kötött - formáját az utolsós három évben csak 1 fő vette igénybe, így a támogatásra előirányzott összeg évek óta nem került felhasználásra.

Mindezért indokoltnak látszik a támogatást valamennyi táborozáson részt vevő gyermek részére biztosítani

Tab, 2013. szeptember 26.

Schmidt Jenő

polgármester          

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

TAB VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

20/2013. (XI.4.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1. napján bekövetkező jelentős változásai miatt új rendelet megalkotása vált szükségessé.

2014. január 1. napjától a korábbi átmeneti segélyt, kamatmentes kölcsönt (szociális kölcsön), temetési segélyt, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt felváltja az önkormányzati segély. Tekintettel arra, hogy korábban a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény felhatalmazása alapján, Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/1998. (IV. 30.) rendelete (a továbbiakban: gyermekvédelmi rendelet) szabályozta, így szükségessé vált a gyermekvédelmi rendelet vonatkozó szabályozásának hatályon kívül helyezése.

Tab, 2013. október 31.

                                                                                                        Schmidt Jenő

                                                                                                        polgármester