Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.

Hatályos: 2014. 10. 07- 2014. 11. 29

Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének

a 20/2012. (XI. 05.), 28/2013. (XII. 20.)  rendelettel módosított

7/2011. (II.28.)

önkormányzati rendelete


a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról


Tab Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 1 §-a (6) bekezdésének a.) pontjában, valamint a 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatról az alábbi rendeletet alkotja.



I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


Az önkormányzat megnevezése és működési területe


1. §


Az Önkormányzat


(1) Megnevezése: Tab Város Önkormányzata


(2) Székhelye: Tab, Kossuth Lajos utca 49.


(3) Működési területe: Tab város közigazgatási területe


[1](4) A képviselő-testület hivatalának neve: Tabi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)



(5) A képviselők és a bizottsági tagok névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.



Az önkormányzat jelképei, a képviselő-testület által alapított kitüntetések, testvér-települési kapcsolatok


2. §


(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.


[2](2) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, amelynek felirata " Tab Város Önkormányzata", a pecsét közepén elhelyezett Magyarország címerrel.


(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a./ a testület által adományozott okleveleken,

b./ az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.


(4) A címer és a zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított címekről, kitüntetésekről és azok adományozásának szabályairól külön rendeletben rendelkezik.

(6) Az önkormányzat hivatalos külföldi testvér-települési kapcsolatot tart fenn:

a./ a németországi  Dettenhausennel,

b./ a romániai Tusnádfürdővel,

c./ a szlovákiai Pereddel és Szimővel.


3. §


(1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a Tabi Újság, amely havonta jelenik meg.


(2) A Tabi Újságot meg kell küldeni:

a.)   a képviselő-testület tagjainak,

b.)   a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c.)   a település országgyűlési képviselőjének,

d.)   a település könyvtárának,

e.)   a Tab városban élő családoknak és

f.)    a bejegyzett politikai, társadalmi, civil szervezetek és közalapítványok képviselőinek.


II. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

FELADAT ÉS HATÁSKÖRE



4. §


Az önkormányzat a feladatait az önkormányzat részvételével működő társulások, a polgármester, a bizottságok, a [3]Hivatal, valamint a képviselő-testület által alapított és fenntartott intézmények útján látja el. Az önkormányzat feladatait ellátó előbb felsorolt szervek feladat-, hatásköreit az 1-3. sz. mellékletek, az intézmények felsorolását a 6. sz. melléklet tartalmazza.


Önként vállalt feladatok


5. §


(1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a pénzügyi és településfejlesztési bizottság valamint a feladat tárgya szerint illetékes bizottság véleményét ki kell kérni.


(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.


(3) Az önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak:


a./[4]

b./ [5]helytörténeti emlékek gyűjtése és gondozása,

c./ Nagy Ferenc Galéria fenntartásának támogatása,

d./ a magyar néprajzi gyűjtemény időszaki kiállítása,

e./ piac, vásár fenntartása,

d./ egyes járó beteg szakellátások biztosítása,

f./ kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatás megszervezése.

g./ közösségi közlekedés helyi feltételeinek biztosítása az utazási igények és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével


A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházása


6. §


(1) A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetőleg visszavonásáról a hatáskört érintő jogviszonyt szabályozó rendelet elfogadásakor dönt.


(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő munkaterv szerinti ülésen beszámol.


(3) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a változást követő testületi ülés előterjesztéseivel együtt írásban megküldött tájékoztató útján tájékoztatja.



7. §

[6]A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

a./ a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér összegszerű meghatározása;

b./ helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;

c./ a képviselő-testület gazdasági programjának és munkatervének elfogadása;

d./ belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás létesítése és felmondása;

e./ beruházási hitel felvétele;

f./ az önkormányzat képviseletében, illetve megbízásából az önkormányzat költségére teljesítendő külföldi kiküldetés elrendelése,

g./ gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.


III. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


[7]8. §


A települési képviselők száma összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 8. §-ával - 6 fő, az Mötv. 66. §-ának figyelembevételével a polgármesterrel együtt 7 fő.


A képviselő-testület gazdasági programja


[8]9. §


A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, az Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalmú gazdasági programot készít.


A képviselő-testület munkaterve


10. §


(1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal rendes ülést tart.


(2) A munkatervre javaslatot kell kérni:

a.)   a települési képviselőktől,

b.)   a bizottságoktól,

c.)   a jegyzőtől,

d.)   az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől,

e) [9]helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökétől



(3) A munkatervre a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül javaslatot tehetnek:

a./ a településen működő, illetékes bíróság által bejegyzett pártok, társadalmi szervezetek, közalapítványok, egyesületek vezetőitől,

b./ a helyi szolgáltatásban és a közszolgáltatásban közreműködő vállalkozásoktól, gazdasági társaságoktól.


(4) A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.


(5) A munkaterv tartalmazza:


  1. a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,
  2. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét;
  3. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését,
  4. az előterjesztés elkészítésének idejét,
  5. előre tervezett közmeghallgatás idejét
  6. a rendeletalkotási programot.


(6) A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.


A képviselő-testület összehívása


11. §


(1) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülés tart. A rendes ülést általában minden hónap utolsó csütörtökén tartja.



(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.


(3) Ha a polgármester a szabályszerű indítvány ellenére nem hívja össze az ülést, akkor az alpolgármester, illetve akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet.



(4) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a napirendi pontként megtárgyalásra javasolt előterjesztések címét és előterjesztőik nevét. A meghívóval együtt az ülésre az előterjesztéseket is kézbesíteni kell a 13. § (1) a.) b.) c.) e.) pontban megjelölt meghívottaknak.


(5) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó és a napirendhez tarozó előterjesztések kézbesítése a jegyzőnek, aljegyzőnek, az önkormányzati intézmények vezetőinek, a [10]Hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek számítógépes adathordozón vagy elektronikus úton történik.

Az előterjesztések számítógépes adathordozón vagy elektronikus úton kézbesíthetők a települési képviselőnek, a bizottságok nem képviselő tagjainak abban az esetben, ha az előterjesztések ilyen formában történő továbbításához hozzájárulnak.

Az írásos előterjesztések alatt ezek az előterjesztések is értendők és ezekre is az írásos előterjesztésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(6) Ha az ülés időpontja eltér a munkatervben tervezettől, arról a képviselőket legkésőbb az eredeti ülésre szóló meghívó kiküldésének határidejéig tájékoztatni kell. Az üléstervben nem szereplő előterjesztésnek a meghívó tárgysorozatába történő felvételét az előterjesztésre jogosultak az előterjesztések benyújtásának szabályai szerint kezdeményezhetik a polgármesternél.


(7) Az ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a 13. §-ban felsoroltak az ülés időpontját megelőzően legalább 6 nappal kézhez kapják.


(8) A képviselő-testület munkaterv szerinti és rendkívüli üléseinek időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendekről – a meghívó kiküldésével egyidőben – a lakosságot is tájékoztatni kell a város valamennyi hirdetőtábláján elhelyezett valamint a kábeltelevízióban közzétett hirdetménnyel.


12. §


[11](1) A polgármester a munkatervtől eltérő időpontban az Mötv. 44.§-ában meghatározott indítványozók kezdeményezésére, és az általa rendkívülinek minősített esetekben összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt (amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezi) a polgármesternek kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokait, és a napirendi javaslatokat.


(3) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az SZMSZ 11. § (1-6) és (8) pontját  kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése meghívó nélkül, telefonon vagy más módon (elektronikus levél, távirat, telefax stb.) is összehívható.


(4) Ha a polgármester a szabályszerű indítvány ellenére nem hívja össze az ülést, akkor az alpolgármester, illetve akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet.



A képviselő-testület ülésére meghívandók köre


13. §


(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:


a.)   a képviselőket,

b.)   a jegyzőt, az aljegyzőt

c.)   a bizottságok nem képviselő tagjait,

d.)   a [12]Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

e.)   a munkatervben megjelölt valamint a polgármester által meghatározott kijelölése azon a személyt, akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges,

f.)    a gazdasági kamarák képviselőit az őket érintő napirendekhez,

g.)   az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,

h.)   [13]

i. )   a pártok és a közalapítványok kuratóriumának elnökeit

j.)    a sajtó helyi munkatársát

k) [14]helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét



(2) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni:


a.) a képviselőket,

b.) [15] a jegyzőt, aljegyzőt

c.) az egyes napirendi pontoknál az érintette(ke)t, abban az esetben, ha meghívását(ukat) törvény kötelezővé teszi.


Előterjesztések


14. §


(1)     A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:


a.)   rendelet tervezet

b.)   határozati javaslat,

c.)   beszámoló,

d.)   tájékoztató.


(2) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:


a.)   a polgármester és az alpolgármester,

b.)   a témakör szerint illetékes bizottság,

c.)   a települési képviselő,

d.)   a jegyző,

e.)   a testület munkatervében meghatározott előterjesztő, illetve akit a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér, vagy megjelöl.

f)[16] helyi roma nemzetiségi önkormányzat testülete


15. §


(1)     Előterjesztés a képviselő-testület elé csak írásban nyújtható be a jegyzői törvényességi vizsgálatot követően.



(2) Szóbeli előterjesztés kivételesen tárgyalható. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.


(3) Kivételesen sem lehet szóbeli előterjesztést tenni az alábbi ügyekben:

  1. képviselő-testületi rendeletalkotás, módosítás,
  2. a [17]Hivatal szervezetének kialakítása, és annak megváltoztatása,
  3. helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,
  4. önkormányzati jelkép meghatározása,
  5. a gazdasági program meghatározása,
  6. az éves pénzügyi terv meghatározása, és annak módosítása,
  7. az éves pénzügyi terv végrehajtásáról szóló jelentés,
  8. a településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
  9. az önkormányzat tulajdon feletti rendelkezési jogát érintő kérdésekben,
  10. társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás, társulásokból való kilépés,
  11. intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,
  12. hitelfelvétel,
  13. a kötelező pályázati eljárást követően a személyi ügyekben döntésre a képviselő-testület elé kerülő javaslatok,
  14. a képviselő-testület feloszlatására tett javaslatról,
  15. az Ötv. 33/C § -a alapján a polgármester ellen benyújtott kereset ügyében.



16. §


(1) Az írásbeli előterjesztés két részből áll.

a.)   az első résznek tartalmaznia kell:

aa./  a jogszabályi felhatalmazást,

ab./ az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

ac./ a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

ad./ több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,különösen azok gazdasági hatásait.

b.)   az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

ba./ tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott feladatokat,

bb./ külön-külön megfogalmazva rögzíti az eltérő tartalmú alternatív döntési javaslatokat,

bc./ tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét. A végrehajtás határidejét „folyamatos” vagy év, hó,nap megjelöléssel. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni az időközönkénti beszámolás időpontját is.


(2) az önkormányzati hatósági ügyeknél az előterjesztésnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szerinti alakszerű határozat is tartalmaz, így: az ügyfél adatait, a döntésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, feltételeket, az ügyfél azoknak való megfelelését, a döntési javaslat indokolását.



A képviselő-testület ülése


17. §


(1)     A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a testület felszólalást jóváhagyó határozata alapján fel is szólalhat.


(2)     Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a képviselő-testület határozata alapján esetileg tanácskozási jog illeti meg a 13. §. (1) bekezdés c)-h) pontjában felsorolt személyeket, az általuk képviselt szervezet tevékenységi körét érintő napirend kapcsán.

A települési [18]roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt.


Zárt ülésre vonatkozó szabályok


18. §


(1) Az Ötv. 12. § (4) bekezdés a.) pontjában meghatározott állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor az érintett nyilatkozatát a nyilvános ülésen való tárgyaláshoz előzetesen az ülésre szóló meghívóhoz mellékelt nyilatkozat nyomtatvány visszaküldésével, vagy amennyiben az ülésen az érintett részt vesz, az ülésen kell beszerezni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy kell tekinteni, hogy beleegyező nyilatkozatot a nyilvános ülésen való tárgyaláshoz az érintett nem adott.


[19](2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, az ülés jegyzőkönyvvezetője, továbbá meghívása esetén az érintett és törvényes vagy jogi képviselője, a véleményezési körébe tartozó ügyek tárgyalásakor a könyvvizsgáló, az előterjesztő előterjesztése tárgyalásakor vesznek részt.

.


[20](3) Az Mötv. 12. § (4) bekezdés b.) pontjában meghatározott esetben a nyilvános tárgyalást akkor kell az önkormányzat, vagy más üzleti érdekét sértőnek tekinteni, ha a vagyonnal való rendelkezés valamely feltételének, így különösen: a vagyon értékének, vételárának, a versenytárgyalás induló licitje mértékének; a fejlesztések, beruházások esetén a rendelkezésre álló keretösszeg nyilvános ülésen való meghatározása a képviselő- testület szerződéskötési helyzetét, esélyeit kedvezőtlenül befolyásolná.


[21](4) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület dönt.



19. §


A képviselő-testület alakuló ülése


[22](1)   Az alakuló ülés összehívására és vezetésére az Mötv. 43.§ (2) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.


(2)     Az alakuló ülésen kell dönteni:

  1. a polgármester javaslatára az alpolgármester megválasztásáról,
  2. a polgármester illetményéről,
  3. az alpolgármester tiszteletdíjáról,
  4. az állandó bizottságok megalakításáról.


(3)     Az alakuló ülést követő ülésig meg kell küldeni a képviselőknek a hatályos SZMSZ teljes szövegét, illetve a hatályban levő helyi rendeleteket.


A képviselő-testület tanácskozási rendje


20. §


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén az Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.


(2)     Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét.


(3)     A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.


(4)     Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.


21. §


Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:


a.)   folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

b.)   előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

c.)   tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d.)   napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, ismerteti, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet,

e)    figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

f.)    tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja;

g.)   biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

A napirend megállapítása


22. §


(1)     Az előterjesztett napirendi javaslatról és azok tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület dönt. Az ülés napirendi javaslatába a képviselő-testület állandó bizottsága által javasolt napirendi pontot fel kell venni.


(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy települési képviselő tehet javaslatot.

23. §


Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

  1. a polgármester és a képviselők,
  2. a témakör szerinti illetékes bizottság,
  3. a jegyző.

24. §


(1) A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényét alátámasztó rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző 2 órával kell írásban a polgármesternél benyújtani, aki azt az előzetes törvényességi vizsgálatot követően haladéktalanul továbbítja a képviselőknek, illetve a bizottság tagjainak.


(2) A sürgősség elfogadásáról és a napirend megtárgyalásáról a testület indítványonként külön-külön határoz.


(3) Nem terjeszthető elő sürgősségi indítvány a 15.§ (3) bekezdésében felsorolt ügyekben.



25. §


A képviselő-testület a napirend elfogadása után elsőként a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót, valamint az átruházott hatáskörökben hozott intézkedésekről szóló beszámolót tárgyalja meg, majd dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.


A vita és a döntéshozatal módja


26. §


(1) Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt az előterjesztések tartalmát összefoglalva ismerteti.

Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.


(2) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeit a szavazás előtt jelzi a képviselő-testületnek.


(3) A napirend előadója a vita előtt szóban ismertetheti az előterjesztés és a határozati javaslat lényegét.

27. §


(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.


(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a hozzászólások következnek.


(3) Amennyiben a napirendi pontot bizottság tárgyalta, a bizottság elnöke, távolléte esetén elnökhelyettese vagy a bizottság elnöke által felkért bizottsági tag tájékoztatja a képviselő-testületet a bizottság véleményéről.


(4) A vita során a vitában részt vevők az eredeti határozati javaslathoz kapcsolódóan módosító és kiegészítő indítványokat tehetnek, illetőleg kezdeményezhetik az előterjesztés napirendről való levételét, vagy ismételt napirendre tűzését.


(5) A vita lezárása előtt települési képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a határozati javaslat írásban történő megfogalmazása céljából szünetet rendelhet el.


(6) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

28. §


(1) Az ülésvezető a vita lezárása után a módosító javaslatot előterjesztőket nyilatkoztatja indítványuk fenntartásáról vagy visszavonásáról. Először a vissza nem vont módosító indítványokat elhangzásuk sorrendjében, majd a kiegészített, módosított eredeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.


(2) Amennyiben az elhangzott módosító javaslatok nagy száma, vagy értelmezése miatt bármelyik képviselő vagy az előterjesztő azt igényli, akkor kérésére az ülésvezető köteles szünetet elrendelni a módosításnak megfelelő határozati javaslat pontos megfogalmazásának, leírásának és kiosztásának idejére. A szavazást ezt követően kell lefolytatni a pontosított és írásban kiosztott módosított határozati javaslatról.




29. §


(1)     A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.


(2)     [23]A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 34. § (1) bekezdésében, valamint a kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 19/2007.(X.31.) rendelet 5. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl külön határozattal rendelhet el titkos szavazást a következő esetekben:

a.)   választás,

b.)   kinevezés,

c.)   felmentés,

d.)   vezetői megbízás adása, visszavonása,

e.)   a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

f.)    összeférhetetlenségi,


(3) A titkos szavazást az Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, amennyiben a testületi ülésen legalább 3 tagja jelen van, ennek hiányában a testület által választott 3 tagú ad hoc bizottság.


(4) Titkos szavazással eldöntendő tárgykörben a döntéshozatal kétfordulós, amelynek során az első fordulóban nyílt szavazással arról születik döntés, hogy a javasolt személyek, illetve döntési alternatívák közül kik, vagy melyek szerepeljenek a szavazólapon.


(5) A titkos szavazásnál érvényes igen szavazatnak a szavazólapon szereplő személy neve vagy a döntési alternatíva megfogalmazása mellett lévő körben elhelyezett egymást metsző két egyenes vonal számít. Az érvényes igen szavazatok megállapításánál minden egyéb jelzést, át- vagy hozzáírást, áthúzást figyelmen kívül kell hagyni.


(6) A bizottság a szavazat összeszámlálásánál jegyzőkönyvet készít, melyhez mellékletként zárt borítékban csatolja a szavazó lapokat.


(7) A titkos szavazás eredményét az Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az ad-hoc bizottság elnöke ismerteti.


(8) A (2) bekezdés a.), b.), pontjában megjelölt esetekben és kitüntetés odaítélésekor, amennyiben több személy közül kell választani, a szavazás mindaddig folytatódik, amíg a két legtöbb szavazatot kapott személy közül kell dönteni és a döntéshez szükséges szavazatszámot valamelyik jelölt eléri.


(9) A zárt ülésen hozott határozatot – kivéve címek, kitüntetések adományozása – a nyilvános ülésen ismertetni kell.




30. §


(1)     A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatt tett képviselői észrevétel alapján javaslatot tehet a szavazás megismétlésére.


(2)     A határozati javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).


[24](3)     A megválasztott képviselők több mint a felének (4 képviselő) igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül:


a.)   a sürgősségi indítvány elfogadásához,

b.)   a hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén,

c.)   helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,

d.)   az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott esetekben, valamint a tárgyév január 1-én a vagyonnyilvántartásban szereplő forgalomképes önkormányzati vagyon nyilvántartás szerinti bruttó forgalmi értékének 10 %-át érintő döntések meghozatalához,

e.)   az önkormányzat költségvetését érintő, azt módosító döntés meghozatalához,

f.)    gazdasági társaság létrehozásához, meglévő társaságba való belépéshez,

g.)   társaság megszüntetéséhez, társaságból való kilépéshez.

[25]h.) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 20/2013.(XI.4.) önkormányzati  rendelet 24. § (1) bekezdésében meghatározott kamatmentes kölcsön megállapításához.


A képviselő-testület határozata


31. §


(1)     A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtással kapcsolatos rendelkezéseket az előterjesztések formai követelményeinél megfogalmazottak szerint.

          A képviselő-testület határozatait külön-külön –a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, a hónap és a nap megjelölésével kell ellátni a következők szerint:

          Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének …./20....(…….) számú határozata.


(2) A képviselő-testület által a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23-24. §-a szerint meghozott normatív határozat kihirdetése a Városháza hirdetőtábláján az aláírt határozat teljes szövegének kifüggesztésével történik.


(3)     A határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásra kötelezett a jegyzőnek jelentést ad.


(4)     A végrehajtásról szóló jelentésnek tartalmaznia kell:

  1. a végrehajtás érdekében tett intézkedést,
  2. a végrehajtás eredményét,
  3. az esetleges akadályozó tényezőket és annak hatásait,
  4. a végrehajtás elmaradásának okát,
  5. esetleges módosításra vagy további szükséges intézkedésre vonatkozó javaslatot.


(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a határidő lejártát, valamint ha a végrehajtás a megjelölt határidőben nem történt meg, a végrehajtást követően ismételten beszámol.



A rendeletalkotás, a rendeletek kihirdetése, hatályosulása


32. §



(1)     A képviselő-testület éves munkatervében elfogadott rendelet alkotási programban megjelölteken kívül rendelet alkotását kezdeményezhetik

  1. a polgármester,
  2. a települési képviselők,
  3. az állandó bizottságok elnökei,
  4. a jegyző,
  5. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,
  6. az önkormányzati társulások tagjai,
  7. [26]helyi roma nemzetiségi önkormányzat testülete


(2)     A kezdeményezés irányulhat a képviselő-testület rendeletalkotásra vonatkozó állásfoglalásának kérésére, illetve konkrét rendelet-tervezet megtárgyalására.


(3)     Amennyiben a kezdeményezés a képviselő-testület állásfoglalására irányul, először a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről hoz döntést a testület.


(4)     Amennyiben a rendelet-tervezetet a kezdeményező tárgyalásra alkalmas módon nyújtja be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.


(5)     A képviselő-testület megbízhatja bizottságát a rendelet-tervezet előkészítésével. Az előkészítő munkában részt vesznek a [27]Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai is.


(6)     A képviselő-testület ülése elé csak az Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság által megtárgyalt és tárgyalásra javasolt, a jegyző által törvényességi szempontból előzetesen felülvizsgált rendelet-tervezetek kerülhetnek. A rendelet-tervezetek Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság általi tárgyalását követően csak olyan módosító javaslatok terjeszthetők elő, amelyek a rendelet-tervezet átfogó, több rendelkezést érintő módosítását nem eredményezik.


(7)     Az önkormányzat által alkotott rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.



(8)     A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek az őket érintő rendeleteket megismerjék.


(9) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet kihirdetése a Városháza hirdetőtábláján az aláírt rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik.


(10)   A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről. Az egységes szerkezetbe foglalt rendeltek egy példányát, valamint a hatályos rendeletek jegyzékét a Városi Könyvtárnak is át kell adni számítógépes adathordozón is.


(11) A jegyző köteles a hatályos rendeletek felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodni, és kétévente az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületnek beszámolni.



A felvilágosítás kérés (interpelláció és kérdés) szabályai


33. §


(1) A felvilágosítás kérése előzetesen írásban és az ülésen szóban történhet.


(2) Kérdésnek tekinthető az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.


(3) Interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű - a lakosság szélesebb körét érintő - ügyben, továbbá a Képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.


(4) Nem tekintendő interpellációnak a korábban már megválaszolt, és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.


(5) A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban kell választ adni. A válasz elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást.


(6)     Az interpellálás joga a képviselőket a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően illeti meg.


(7)     Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

(8) Amennyiben az interpellációra az érdemi választ írásban adják meg, a Képviselő-testületnek az interpelláció benyújtását követő ülésen az interpellációt az interpelláló képviselő, a választ a válaszadó felolvassa. A továbbiakban az interpellációval kapcsolatos eljárásmód megegyezik az /7/ bekezdésben foglaltakkal.



A képviselő-testület dokumentumai


34. §


(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

  1. A nyilvános, zárt, rendkívüli ülés megjelölést, az ülés helyét, idejét,
  2. a megjelent képviselők, és a meghívottak nevét, a határozatképességre történő utalást,
  3. a tárgyalt napirendet,
  4. napirendenként az előterjesztő és a felszólalók nevét,
  5. röviden, tömören a kérdéseket és az azokra adott választ,
  6. a hozzászólások lényegét,
  7. a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét,
  8. a hozott határozatok pontos és teljes szövegét, valamint a jegyzőkönyv mellékleteként a megalkotott és aláírt rendeletek szövegét.
  9. az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett esetleges intézkedéseit,
  10. a felvilágosítás kéréseket, interpellációkat, kérdezéseket
  11. képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt vélemény feltüntetését


(2)     A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. a meghívó,
  2. a jelenléti ív,
  3. a megtárgyalt írásos előterjesztések,
  4. az írásban benyújtott hozzászólások, és
  5. egyéb írásos indítványok.
  6. aláírt rendelet/ek



(3)     A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a jegyző kezeli, évente bekötteti és gondoskodik biztonságos őrzéséről.


(4)     A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a képviselők és az érdeklődők a [28]Hivatal Szervezési Irodáján számítógépen és nyomtatott formában, a Városi Könyvtárban számítógépen és Tab város honlapján tekinthetik meg.

A képviselő részére – amennyiben igényli – a nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveket és az (2) bekezdés c.) pontja szerinti mellékleteit jelszóval védett számítógépes adathordozón át kell adni.


(5)     A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a 18. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.


35. §


(1) A képviselő-testület nyilvános üléseiről hang- és videofelvétel, a zárt ülésekről hangfelvétel készül.


  1. A képviselő-testület nyilvános üléséről készült videofelvételt vágatlan formában a testületi ülést követő első keddi napon este 1800 h-tól, valamint szerdán délelőtt 900 h-tól és szerda délután 1800 h-tól kell a kábeltelevízióban lejátszani.



IV. fejezet


A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ


36. §


(1)     A települési képviselő főbb jogai az Ötv. 19.§-a (2) valamint 20. §-a (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottakon túl:

a.)   jogosult tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra, a képviselői tevékenységgel összefüggő, számlával igazolt szükséges költségei tekintetében költségtérítésre, melyek összegét, folyósításának, mérséklésének és esetleges megvonásának részletes szabályait külön rendelet állapítja meg,

b.)   a lakosság véleményének megismerése, érdekeinek feltárása, a képviselő-testületi elképzelések megismertetése céljából fogadóórát tarthat, képviselői fórumot szervezhet az általa meghirdetett helyen,- így a [29]Hivatal épületébe is- és időben,

c.)   a képviselőt a polgármester, a jegyző, a [30]Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, ügyintézői valamint az intézményvezetők munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni,

d.)   a [31]Hivatal munkatársai, valamint az intézményvezetők kötelesek a képviselők jogainak érvényesülését elősegíteni,

e.)   a települési képviselő a feladata ellátásához szükséges mértékben jogosult az iratokba - a jogszabályokban foglalt korlátozásokkal - betekinteni.


(2)     A települési képviselő főbb kötelezettségei:

a.)   írásban vagy szóban a polgármesternél és a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályokba ütközik,

b.)   köteles a képviselő-testület és a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni,

c.)   képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,

d.)   a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

e.)   bejelenteni - döntéshozatal előtt - személyes érintettségét,



V. fejezet


A BIZOTTSÁGOK


37. §


(1)     A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által választott szervek.

A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket, valamint a bizottságok feladatait a 2. sz. melléklet tartalmazza.


(2)     A képviselő-testület általa meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának segítésére megbízatása egész időtartamára állandó bizottságokat hoz létre.


(3)     A képviselő-testület egyes általa meghatározott feladatok elvégzésére, meghatározott időre ideiglenes bizottságot hozhat létre, mely feladata teljesítésével és megbízatása idejének lejártával megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes bizottságra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek.


[32](4)   A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogai és kötelezettségei a bizottság működésével összefüggésben azonosak.


(5)     A bizottság nem képviselő tagjai tevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek a képviselő-testület ülésén a polgármester előtt.


38. §


(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre, és létszámukat a következők szerint állapítja meg:


a.)Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság létszáma 5 fő

b.)Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság, létszáma 5 fő.


(2)     A bizottságok megválasztásáról történő szavazás során először a bizottsági elnökök személyéről kell dönteni

.

  1. A bizottságok megválasztott tagjainak névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.


  1. A bizottság elnökének akadályoztatása esetére, az elnök helyettesítésére az alakuló ülést követő ülésén a tagjai közül elnökhelyettest válasz.


        (5) A bizottság elnök-helyettese csak települési képviselő lehet.







39. §


(1)     A bizottságok éves munkaterv alapján működnek. A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva éves munkaterv, illetve szükség szerint tartják.


(2) A bizottságok munkájukhoz külső szakértőt, tanácsadót vehetnek igénybe, amennyiben a díjazásukra a képviselő-testület a költségvetésben forrást biztosít. A szakértőkkel, tanácsadókkal a munkájukat igénylő bizottság javaslatára a megbízási szerződést a [33]Hivatal köti meg.


(3)     Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze úgy, hogy a meghívottak a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző öt naptári nappal előbb kézhez kapják.


(4)     A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, az alpolgármestert, valamennyi képviselőt és a jegyzőt a meghívó és az előterjesztések megküldésével értesíteni kell.


(5)     A települési képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.


(6)     A bizottságot tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.


(7)     A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.


(8)     A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról, azonban a határozathozatal az együttes ülésen bizottságonként külön-külön történik.


(9)     A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület felmentheti a bizottsági tagság alól.


(10)   A bizottságok tevékenységükről 2 évente beszámolnak a képviselő-testületnek.


40. §


(1)     A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki. A képviselőt-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőt-testülethez.


(2)     A bizottság döntéseinek kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnök-helyettes.


(3)     A bizottsági döntések előkészítéséhez, végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai és ügyviteli feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.


41. §


(1)     A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyző ír alá.


(2)     Az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen beszámol.


(3)    A bizottság elnökének kérésére az ülésekről a jegyzőkönyvön kívül hangfelvétel,   kivonat,  másolat stb. is készíthető.


VI. fejezet


A POLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ


A polgármester


42. §


(1)     A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású jogviszonyban álló tisztségviselő.


(2)     A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert és a képviselő-testületi tagját is megbízhatja.

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. számú melléklet tartalmazza.


43. §


[34](1)   A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv.,valamint az SZMSZ tartalmazza.

(2)     A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

  1. segíti a települési képviselők munkáját,
  2. összehívja és vezeti a testület üléseit,
  3. képviseli az önkormányzatot
  4. koordinálja a településfejlesztési és a közszolgáltatási feladatok ellátását.


(3)       A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

       bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.


[35](4)   A főállású polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., az Mötv,,valamint, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény határozzák meg.




A jegyző


44. §


[36](1)   A jegyző kinevezésére az Mötv.83.§ c) pontjában meghatározottakat kell alkalmazni


[37](2) A jegyző ellátja Tab város, Bábonymegyer, Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj, Zala és Zics községek jegyzői feladatait a Hivatal bevonásával.


45. §


[38]A jegyző feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl:


a.)   előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b.)   ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c.)   gondoskodik a  testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről,

d.)   rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőt-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a [39]Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.



VII. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA


46. §


[40](1) A Hivatal ellátja Tab város, Bábonymegyer, Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj Zala és Zics községek önkormányzati hivatali feladatkörét.


[41](2) A jegyző vagy megbízottja a Hivatalhoz tartozó településeken az ügyfélfogadást hetente az alábbiak szerint tartja:

Tab városban:                          hétfőn  10-12 óráig

Bábonymegyer községben:       hétfőn  8-10 óráig,

Lulla községben:                      kedden   8-10 óráig,

Sérsekszőlős községben:          szerda  8-10 óráig,

Torvaj községben:                   csütörtökön 8-10 óráig,

Zala községben:                       péntek 8-10 óráig,

Zics községben:                       péntek 10-12 óráig.

[42](3) A képviselő-testület az éves költségvetésben határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.


[43](4) A képviselő-testület a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét a Tabi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.


(5)     A polgármester a (3) bekezdésben foglalt kérdésekről szóló előterjesztést a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.


[44]47. §



  

  1. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RÉSZVÉTELÉVEL MŰKÖDŐ

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK


48. §


  1. A képviselő-testület tagja a tabi kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulásnak – továbbiakban: többcélú társulás.


  1. A képviselő-testület a többcélú társulással együttműködési megállapodást köthet a társulás egyes feladatainak a tabi önkormányzat intézménye általi ellátására.


  1. A képviselő-testület a Szervezet és Működési Szabályzatában egyes feladat-, hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra átruházhatja. A többcélú társulásra átruházott feladat és hatásköröket az SZMSZ. 1. sz. melléklete tartalmazza.


(4)     A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívül más feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

Az érvényben és hatályban lévő társulási megállapodások felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza.



49. §


  1. A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.


  1. Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi.


50. §


  1. Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze.


  1. Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.


  1. [45]Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése - az ülés vezetését kivéve - a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.


  1. Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.



(5)     Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza.


IX. fejezet


                                      ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT


                                                                       [46]51. §


1.) A helyi önkormányzat a [47]Hivatal útján segíti a nemzetiségi önkormányzat munkáját, biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesítését, e körben ellátja a törvényben meghatározott feladatokat. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.


2.) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzata tevékenysége ellátásához havonta igény szerint, de legalább 16 órában térítésmentesen rendelkezésére bocsát a Tab, Kossuth L. u. 49. szám alatti [48]hivatalban egy, a feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget, az üléseik megtartásához rendelkezésre bocsátja a tanácskozó termet, valamint előzetes kérés alapján más tárgyalásra alkalmas irodahelyiséget. A helyiségek rezsi és fenntartási költségeit – a telefonhasználat költségeinek kivételével - viseli.


3.) A helyi önkormányzat a [49]Hivatal Szervezési Irodáján keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat:


- testületi üléseinek előkészítését (meghívók, elıterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése,

postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),

- a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és

tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok

ellátását,

- működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását,

- segíti a nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését, közreműködik a pályázatok elkészítésében.


E feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket -  testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével- viseli.


4.) A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követıen az adott évi

költségvetési rendeletében – egyes feladatellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosíthat.


5.) A helyi önkormányzat jegyzője a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra

az aljegyzőt jelöli ki.


6.) A helyi önkormányzat segíti a nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti

hagyományörző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását.


7.) A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein a helyi önkormányzat megbízásából  és képviseletében a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző vesz részt, és jelzi amennyiben törvénysértést észlel.


X. fejezet


HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS,

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK,

LAKOSSÁGI FÓRUMOK


Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


52. §


A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét.


53. §


(1)     A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetéseik szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.


(2)     A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a.)   tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b.)   a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c.)   a lakosság közügyek intézésébe való bevonása,

  1. a kulturális és egyéb javak megóvása és fejlesztése.


  1. A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.


54. §


(1)     A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente legalább egy közmeghallgatást tart.


(2)     A közmeghallgatásról a lakosságot, annak tervezett időpontját megelőző 10 nappal a kábeltelevízióban és a Tabi Újságban hirdetmény útján tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.


(3)     A közmeghallgatás elé kerülő előterjesztést először a képviselő-testület megtárgyalja és kialakítja álláspontját. A kisebbségben maradt álláspontot a közmeghallgatáson ismertetni kell.

55. §


  1. A lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő ügyekben a döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése, vagy a tájékozódás érdekében lakossági fórumot szervezhetnek:

-      a képviselők,

-      a polgármester,

-      a képviselő-testület bizottsága.


  1. Lakossági fórumot tart a képviselő-testület az alábbi témákban:
  • településrendezési, fejlesztési tervek,
  • a testület közép- hosszú távú programjai,
  • a testület által a munkatervében meghatározott rendelet-tervezetek.


(3)     A lakossági fórum helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény közzétételével tájékoztatni kell. A fórumokra valamennyi képviselőt a tervezett időpontot megelőző 10 nappal írásban meg kell hívni.

A lakossági fórumok megszervezéséről a [50]Hivatal gondoskodik.




56. §


A lakosság egészét, vagy nagyobb csoportját érintő, közteherrel járó döntések előkészítése során a tervezett intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.




XI. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS


57.§


A képviselő-testület az önkormányzati költségvetésről a gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint rendeletet alkot.


58. §


Az előirányzatokkal való gazdálkodás kereteit, a módosításukra, átcsoportosításukra vonatkozó hatásköröket, eljárási szabályokat a költségvetési rendeletben kell meghatározni.


59. §


A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeletet alkot. A beszámoló során bemutatandó kimutatások, mérlegek minimális tartalmáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.



60. §


(1)   Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak, így vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetőleg más célú hasznosításának szabályait külön rendeletet tartalmazza.


(2)   Az önkormányzati vagyon alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó, a kábeltelevízió és hirdetmény útján évente tájékoztatja.



XII. fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK

ELLENŐRZÉSE


61. §

[51](1)     A Hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények belső ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján.



[52](2)     Az Mötv.120.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása az önkormányzatnál és intézményeinél a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladatköre.

.

[53]XIII. fejezet



XIV. fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


63. §


(1)     E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


(2)     A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló  24/2006.(XI. 30.) rendelete és annak módosításáról szóló 33/2006. (XII. 29.), 15/2007. (IX. 5.), 24/2007. (XII. 28.), 10/2008. (II. 21.), 23/2008. (VII. 07.), 37/2008. (XI. 28.), 10/2009. (III. 02.), 26/2009. (VIII. 31.) 3/2010. (II. 22.), 19/2010. (X. 12.), 22/2010. (XI. 30.), 1/2011. (I. 17.) sz. rendelete.


Tab, 2011. február 24.




Dr. Szűts Dóra

jegyző


Schmidt Jenő

polgármester



Záradék:


Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a mai napon hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.


Tab, 2013. december 20.



                       


                        Schmidt Jenő                                                                        Dr. Szűts Dóra

                        polgármester                                                                   jegyző



1. számú melléklet


A képviselő-testület által a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott hatáskörök:


ALAPFOKÚ OKTATÁS-NEVELÉS:

  • [54]Amennyiben a Társulás a megállapodás  V/A fejezet 2) a)-b) pontjában foglalt feladatok ellátását nem vállalja, értesíti a megyei önkormányzatot a feladat átadásáról


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS:

  • Kivizsgálja a betegek panaszait, a vizsgálat eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban értesíti. (1997. évi CLIV. tv. 29. § (2) bekezdés).
  • Érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit a soron következő ülésén, és tájékoztatja állásfoglalásáról a betegjogi képviselőt. (1997. évi CLIV. tv. 33. § (2) bekezdés.


szociális ellátás, valamint család-, gyermek és ifjúságvédelem:

  • az 1997. évi XXXI. törvény 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatási feladatok
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 57. § (1) bekezdés c.) pontjában meghatározott étkeztetés
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 57. § (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott házi segítségnyújtás
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 57. § (1) bekezdés e.) pontjában meghatározott családsegítés
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 57. § (1) bekezdés f.) pontjában meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény 57. § (1) bekezdés j.) pontjában meghatározott nappali ellátás

2. számú melléklet


A bizottságok feladatai és a képviselő-testület által a bizottságokra

átruházott hatáskörök


Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság


feladatai:


  • Véleményezi az önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelét.
  • Véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben készült előterjesztéseket.
  • Véleményezi a pénzügyi tárgyú előterjesztéseket, az éves költségvetési koncepciót, rendelet-tervezetet, a végrehajtásukról szóló féléves, háromnegyed éves és éves beszámoló tervezeteit.
  • Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat.
  • Részt vesz a képviselő-testület pénzügyi tárgyú pályázatainak előkészítésében.
  • Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
  • Ellenőrzi a működési, fenntartási és felújítási előirányzatok felhasználását.
  • Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységét, részt vesz ellenőrzésükben.
  • Ellenőrzi az önkormányzati beruházásokat.
  • Közreműködik az önkormányzat vagyoni-pénzügyi kihatással járó rendelet-tervezeteinek kidolgozásában.
  • Vizsgálja az önkormányzati vagyon működtetésével, felhasználásával, vállalkozásba vitelével kapcsolatos lehetőségeket, a tárgykörben javaslatot dolgoz ki és azokat a képviselő-testület elé terjeszti.
  • Figyelemmel kíséri a városfejlesztési célkitűzéseik megvalósítását, javaslatokat tesz a képviselő-testület felé a fejlesztési tevékenység koordinálására.
  • Közreműködik az önkormányzati városfejlesztési tervek kidolgozásában.
  • Ellenőrzi a városrendezési terv betartását és véleményezi a városrendezési terv figyelembe vételével a jelentősebb városképi hatású létesítmények építését.
  • Közreműködik a környezet- és természetvédelmi feladatok összehangolásában, a környezetvédelmi program kidolgozásában és végrehajtásának ellenőrzésében.
  • Véleményezi a városképi jelentőségű épületek védetté nyilvánítására, ezen épületek állagára vonatkozó szükséges intézkedések megtételére.
  • Ellenőrzi és folyamatosan figyelemmel kíséri a hulladékgazdálkodási feladatok ellátását, a vízmű és a szennyvízkezelő-telep működését.
  • Ellenőrzi és folyamatosan figyelemmel kíséri a GAMESZ feladatkörébe tartozó köztisztasági, környezetvédelmi feladatokat, a közutak állapotát, és e körben véleményezi az intézmény éves feladattervét és annak végrehajtását.
  • Részt vesz a szolgáltató által évente összehívandó vízmű és szennyvíz szemléken.
  • 2 tagja részt vesz a pályázat útján bérbe adandó lakás és helyiség pályázati tárgyalásán.
  • Részt vesz a forgalomtechnikai felülvizsgálatokban, szükség szerint javaslatot tesz a közlekedés rendjének megváltoztatására.
  • Véleményezi a helyi védelem alatt álló épületek fenntartásához támogatásra benyújtott pályázatokat.

hatáskörei:


  1. Javaslatot tesz hitelek felvételére, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
  2. Javaslatot tesz a polgármester illetményének összegére, emelésére, jutalmának összegére.
  3. Javaslatot tesz az önkormányzati biztos megbízására.
  4. Javaslatot tesz épületek helyi védetté nyilvánítására.
  5. Javaslatot tesz az üresen álló lakások elidegenítése esetén a lakás alapárára.

6. Javaslatot tesz lakások és helyiségek elidegenítésre történő kijelölésére.

7. Javaslatot tesz a lakások eladásából származó bevételek felhasználására.


átruházott hatáskörei:


1. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a vevő által kedvezménnyel megvásárolt lakás értékesítéséhez, vagy cseréjéhez hozzájárulás adása.

       (23/2001. (XI. 26.) számú R. 7. § (2) bek.)


  1. Beruházási ajánlatok elbírálása az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről szóló, a 16/2004. (VI. 25.) számú rendelettel módosított 25/2001. (XI. 26.) számú R. 11. § (1) bek. a.) pontja francia bekezdésében meghatározott esetekben.


3. A helyi védelem alatt álló épületek fenntartásához adható önkormányzati támogatásra pályázat kiírása. (21/2004. (VIII.30.) 11. § (2) bekezdés)


Humán, Jogi és Ügyrendi Bizottság


feladatai:


  • Közreműködik az önkormányzati lakások bérletével, elidegenítésével kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetek kidolgozásában.
  • Ellátja az oktatási, egészségügyi, szociálpolitikai, gyermekvédelmi tevékenységgel kapcsolatos bizottsági feladatokat.
  • Részt vesz javaslatok, programok kidolgozásában a hátrányos helyzetű lakosság körülményeinek feltárásában.
  • Ellátja a nevelési-oktatási intézmények felügyeletével kapcsolatban az önkormányzati minőségirányítási programban meghatározott feladatokat.
  • Figyelemmel kíséri a város foglalkoztatási helyzetének alakulását.
  • A feladatkörébe tartozó intézmények vezetői álláshelyére kiírt pályázatokat véleményezi.
  • Figyelemmel kíséri a közművelődési intézmények tevékenységét a vonatkozó testületi határozatok végrehajtását, a rendeletek hatályosulását.
  • Figyelemmel kíséri a [55]Hivatalhoz oktatási, művelődési, egészségügyi és sport területen végzett tevékenységét.
  • Figyelemmel kíséri és koordinálja az egyesületi és iskolai sporttevékenységet, a tömegsport-tevékenységet. Ellenőrzi a sportcélú támogatások felhasználását.
  • Véleményezi a képviselő-testület ülése elé kerülő feladatkörébe tartozó előterjesztéseket.
  • Véleményezi művészeti alkotás közterületen vagy önkormányzati tulajdonú épületen tervezett elhelyezését, áthelyezését, lebontását.
  • Figyelemmel kíséri a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosságot szolgáló kulturális célok megvalósulását.
  • Koordinálja a város közművelődési feladatait.
  • Véleményezi a közművelődési intézmények éves munkaterveit és költségvetés-tervezeteit.
  • Vizsgálja az ifjúság élet- és munkakörülményeit, közreműködik a helyeztük javítására tett intézkedések végrehajtásában és ellenőrzésében.
  • Figyelemmel kíséri a város közegészségügyi helyzetének alakulását.
  • Véleményezi valamennyi önkormányzati rendelet tervezetét.
  • Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítésében, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására.
  • Figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei szabályszerű működését.
  • Megvizsgálja a tiszteletdíj és a természetbeni juttatás megvonására vagy felfüggesztésére érkezett javaslatot.
  • A képviselő-testület jelentős érdekét érintő határozatai alapján megkötésre kerülő szerződéseket előzetesen véleményezi.
  • Közreműködik a rendőrség, az önkormányzat, a civil bűnmegelőző szervezetek, és a lakosság együttműködése formáinak kialakításában, továbbfejlesztésében, kapcsolattartásban.
  • Közreműködik a civil bűnmegelőző szervezetek együttműködését és érdekeinek érvényesítését elősegítő konferenciák, kiállítások, rendezvények szervezésében.
  • Közreműködik az önkormányzatok helyi közbiztonság-védelmi, ezen belül különösen a bűnmegelőzési kötelező feladatainak ellátásában, szervezésében.
  • Véleményezi a képviselő-testület elé kerülő a közbiztonságot, bűnmegelőzést érintő javaslatokat, előterjesztéseket.


átruházott hatáskörök:

1./ Jóváhagyja a szociális és gyermekvédelmi intézmények házirendjét, és kijelöli az érdekképviseleti fórumban a fenntartót képviselő tagot.

     (5/1998.(IV. 30.) számú R. 17. §


2./ Elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási pályázatokat.

     [56]


3./ Dönt az intézményi költségvetésbe nem tartozó sportcélú pénzeszközök pályázati úton való felosztásáról.

     (2/2002. (I. 31.) számú R. 6. § (5) bek.)


4./[57]


5./ Megállapítja a lakás elővásárlásra jogosult esetenkénti fizetési kedvezményét.

    (23/2001. (XI. 26.) számú R. 4. § (3) bek.)


6./ [58]


7./. Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, nagyobb létszámú gyermek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.

[59]


8./ Dönt az önkormányzat fenntartásában működő intézmények nyitvatartási rendjéről    (Városi Könyvtár, Zichy Mihály Művelődési Központ)


[60]9./ Jóváhagyja az óvoda házirendjét.


10./ Dönt a kollégiumi férőhelyek biztosításáról


hatásköre:


  1. A helyi lakáscélú támogatásokról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően javaslatot tesz a képviselő-testületnek a támogatás megállapítására.
  2. Az önkormányzati rendelet által alapított kitüntetések, címek adományozására a rendeletben foglaltak szerint javaslatot tesz.
  3. Tevékenységi körében előterjesztést készít a képviselő-testület ülésére.
  4. Meghatározza a sporttámogatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a verseny, tömeg- és diáksport támogatásának elveit.
  5. Az önkormányzat minőségirányítási programjában foglaltaknak megfelelően minden év márciusában ellenőrzi a közoktatási intézmények továbbképzési terveit.
  6. Szükség szerint megvizsgálja a képviselők és a polgármester összeférhetetlenségi ügyeit és erről jelentést ad a képviselő-testületnek.
  7. Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket.

8.A polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálata, valamint a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása és ellenőrzése.



[61]3. számú melléklet


A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök


1.    Dönt az önkormányzati hivatal kezelésében lévő korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosításáról 200.000 Ft egyedi bruttó értékhatárig.

(Az önkormányzat hatályos és érvényes költségvetési rendelete szerint)


2.    Lakásfenntartási támogatás megállapítása, megszüntetése

 20/2013. (XI.4.)


3.    Ápolási díj megállapítása, megszüntetése

       20/2013. (XI.4.)


4.    Önkormányzati segély

       20/2013. (XI.4.)


5.    Gyakorolja az önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében a bérbeadói jogokat

(29/2003. (X. 30.) számú R. 30.§ (2) bek.)

                  

6.    Megköti a közterület-használati szerződést.

(22/2005.(IV. 25.) számú R. 8.§(1) bek.)


7.    Köztemetőben díszsírhelyet adományozhat azon meghalt személyeknek, akik a város fejlődése érdekében kimagasló gazdasági, tudományos, művészeti vagy társadalmi tevékenységet fejtettek ki.

(6/2001. (IV. 2.) számú R. 8. § (1) bek.) 

8.    Tab Városért Emlékplakett adományozása a kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 19/2007. (X. 30.) számú R. 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.


9. A kiadási előirányzatok között 900 eF összeghatárig esetenként 150 eFt-ot meg nem haladóan átcsoportosíthat, a személyi kiadások és lakásfelújítási keret kivételével.

       ( Az önkormányzat hatályos és érvényes költségvetési rendelete szerint)


10. A lakás felújítási keret terhére egy alkalommal 500 eFt értékhatárig, de lakásonként éves szinten 900 eFt-ot meg nem haladóan az előirányzatból felhasználhat.

       ( Az önkormányzat hatályos és érvényes költségvetési rendelete szerint)


11.  Munkabér hitelt vehet fel, amennyiben a bérek kifizetésére a folyószámla hitelkeret nem nyújt fedezetet.

( Az önkormányzat hatályos és érvényes költségvetési rendelete szerint)

12.Szociális bérlakásra való jogosultság megállapítása (29/2003. (X. 30.) rendelet 8. § (1) bekezdése alapján)


13. Az állattartás helyi szabályairól szóló 24/2004. (VIII. 30.) számú rendelete 22. § (1) bekezdése alapján az egyéb illetékes hatóságokon kívül ellenőrzi és végrehajtja a rendeletben foglalt szabályok betartását.


[62]4.számú melléklet



[63]5.számú melléklet



Társulás elnevezése/

Társulási

megállapodás

megnevezése

Célja

Formája

A társulásban együttműködők

Tab és

Jóváhagyó döntés száma

Tab

Tag(ok)

Koppány-völgye

Többcélú Kistérségi Társulás

Egészségügyi ellátás, szociális ellátás, valamint család-, gyermek és ifjúságvédelem, kistérségi területfejlesztés

Jogi személyiséggel

 rendelkező társulás


Andocs

177/2004. (VIII. 26.)

219/2004. (VIII. 30.)

Bábonymegyer

94/2004. (VIII. 17.)

Bedegkér

76/2004. (VIII. 17.)

Bonnya

36/2004. (IX. 9.)

Fiad

33/2004. (IX. 9.)

Kánya

65/2004. (IX. 16.)

Kapoly

37/2004. (VIII. 23.)

Kára

58/2004. (IX. 13.)

Kisbárapáti

38/2004. (IX. 9.)

Lulla

67/2004. (VIII. 24.)

Miklósi

58/2004. (VIII. 12.)

Nágocs

79/2004. (VIII. 31.)

Sérsekszőlős

56/2004. (VIII. 23.)

Somogyacsa

64/2004. (IX. 10.)

Somogydöröcske

67/2004. (IX. 13.)

Somogyegres

49/2004. (IX. 16.)

Somogymeggyes

30/2004. (VIII. 24.)

Szorosad

57/2004. (IX. 10.)

Tengőd

91/2004. (IX. 16.)

Torvaj

72/2004. (VIII. 25.)

Törökkoppány

101/2004. (IX. 13.)

Zala

47/2004. (VIII. 18.)

Zics

79/2004. (IX. 16.)

Somogy Megyei

Önkormányzatok Erdészeti és Vadgazdálkodási Társulása

Erdészeti és vadgazdálkodási feladatok

Ellátása

Szolgáltatás ellátására megbízás

1997. évi CXXXV. tv. 7.§ alapján

Somogy Megye

Közgyűlése

049/1998.(III. 26.)


Somogy Megyei

Önkormányzatok Munka- és Tűzvédelmi

Társulása

Munka- és tűzvédelmi feladatok ellátása

Szolgáltatás ellátására megbízás

1997. évi CXXXV. tv. 7. § alapján

Somogy Megyei

Önkormányzat

049/1998.(III. 26.)









Dél-nyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás

Települési hulladékgazdálkodási feladatok ellátása

Jogi személyiséggel rendelkező társulás

63 település

191/2012.(IX.27.)




[64]6. számú melléklet



[1] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 1. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától.

[2] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 3. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[3] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától.

[4] Hatályon kívül helyezte a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 4. § (1) pontja, hatálytalan 2014. január 1. napjától.

[5] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 4. § (2) pontja, hatályos  2014. január 1. napjától

[6] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 5. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[7] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 6. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától.

[8] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 7. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától.

[9] Módosította a 20/2012. (XI. 5.) rendelet 2. §-a, hatályos 2012. november 6. napjától

[10] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[11] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 8. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[12] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[13] Hatályon kívül helyezte a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától.

[14] Módosította a 20/2012. (XI. 5.) rendelet 2. §-a, hatályos 2012. november 6. napjától

[15] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 9 § (2) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától


[16] Módosította a 20/2012. (XI. 5.) rendelet 2. §-a, hatályos 2012. november 6. napjától

[17] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[18] Módosította a 20/2012. (XI. 5.) rendelet 2. §-a, hatályos 2012. november 6. napjától

[19] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 10. § (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától.

[20] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 10. § (2) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától.

[21] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 10. § (3) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától

[22] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 11. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[23] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 12. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától.

[24] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 13. § (1) bekezdés, hatályos 2014. január 1. napjától.

[25] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 13. § (2) bekezdés, hatályos 2014. január 1. napjától

[26] Módosította a 20/2012. (XI. 5.) rendelet 2. §-a, hatályos 2012. november 6. napjától

[27] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[28] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[29] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[30] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[31] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[32] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 14. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[33] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[34] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 15. § (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától

[35] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 15. § (2) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától

[36] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 16. § (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától

[37] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 16. § (2) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától

[38] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 17. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[39] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[40] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 18. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától.

[41] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 18. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[42] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 18. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[43] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 18. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[44] Hatályon kívül helyezte a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 19. §-ával, hatálytalan 2014. január 1. napjától

[45] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 20. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától.

[46] Módosította a 20/2012. (XI. 05.) rendelet 1. §-a, hatályos 2012. november 6. napjától.

[47] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[48] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[49] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[50] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[51] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 21. § (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától.

[52] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 21. § (2) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától.

[53] Hatályát vesztette a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 22. §-ával, hatálytalan 2014. január 1. napjától

[54] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. § (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától.

[55] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014. január 1. napjától

[56] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. § (2) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától.

[57] Hatályát vesztette a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. § (2) bekezdése, hatálytalan 2014. január 1. napjától.

[58] Hatályát vesztette a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. § (2) bekezdése, hatálytalan 2014. január 1. napjától.

[59] Hatályát vesztette a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. § (2) bekezdése, hatálytalan 2014. január 1. napjától

[60] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. § (2) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától

[61] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. § (3) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától.

[62] Hatályát vesztette  a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. §-ával, hatálytalan 2014. január 1. napjától

[63] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. § (5) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától.

[64] Módosította a 28/2013. (XII. 20.) rendelet 23. § (6) bekezdése, hatályos 2014. január 1. napjától