Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (V.6.) önkormányzati rendelete
21/2004.(VIII.30.) rendelete a helyi építészeti értékek védelméről
Hatályos: 2015. 05. 14- 2018. 11. 13Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (V.6.) önkormányzati rendelete
21/2004.(VIII.30.) rendelete a helyi építészeti értékek védelméről
2015-05-14-tól 2018-11-14-ig
TAB VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK Képviselő-testülete
a 27/2009. (VIII. 31.), 28/2009. (XI. 02.), 25/2012. (XI. 30.) és az 5/2015.(V.6.) rendelettel módosított
21/2004. (VIII. 30.)
RENDELETE
A helyi építészeti értékek védelméről
Tab Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 8.§.(1) bekezdése, valamint 16.§.(1) bekezdése alapján –figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltakra, összhangban Tab Város Önkormányzata Tab helyi építési szabályzatáról szóló 27/2003. (X. 30.) számú rendeletének 25. §-ával az országos védelem alá nem helyezett, de a város történeti folytonosságát bizonyító, helyi építészeti értékeket hordozó, és az itt élők önbecsülését, a város szeretetét elősegítő városrészek, épületcsoportok, épületek építmények, vagy azok egyes részeinek megőrzése érdekében a következőket rendeli el:
A helyi építészeti értékek fogalma
1. §
A helyi építészeti érték minden olyan helyi építészeti, településtörténeti, városképi, néprajzi, termeléstörténeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak tartozékai és részei (különösen épület, építmény, épületegyüttes, utca vonalvezetés, városrész, kilátás, településsziluett), valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, ami nem minősül műemléknek, műemlék jellegű, városképi jelentőségű értéknek vagy műemléki környezetnek.
A rendelet hatálya
2. §
A rendelet hatálya Tab Város Közigazgatási területén lévő, az 1. §-ban meghatározott, és e rendelet alapján védetté nyilvánított, helyi értékekre terjed ki.
A helyi védelem fajtái
3. §
- Az építészeti értékek helyi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) egyedi és területi lehet.
HV1 –egész épület vagy építmény védelme
HV2 –valamilyen részérték védelme
HVK –helyi védelem környezete
HVT –védett terület
- Az egyedi védelem kiterjedhet (HV1 és HV2):
- az épület, építmény teljes egészére;
- az épület, építmény egy részére, illetve tartozékára (anyaghasználat, szerkezet, színezés);
- az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre, és annak jellegzetes növényzetére;
- szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére;
- egyedi tájérték védelmére.
- Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén
minden változást, beavatkozást, a helyileg védett épület városképi, illetve tájképi
megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. (HVK)
- A területi védelem kiterjedhet (HVT):
- az épített környezet olyan összefüggő részére, amely jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet);
- a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet);
- olyan városrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a város, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak;
- a település karakterére (településszerkezet, településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen).
Védetté nyilvánítás és megszüntetés
4. §
- A helyi értékek védetté nyilvánításával kapcsolatos döntés a Képviselő-testület, a döntés- és vélemény-előkészítés a főépítész feladata.
- A Képviselő-testület e rendelettel az I. számú mellékletben felsorolt épületeket, valamint a II. számú mellékletben, illetve térképlapon ábrázolt területeket, és a helyi védelem környezetét védetté nyilvánítja. A védetté nyilvánítás alapja a 27/2003. (X. 30.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Településrendezési Tervben végzett értékvizsgálat.
- További védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti.
- A főépítész által elkészített javaslatnak tartalmaznia kell:
- a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját
(a továbbiakban: tulajdonos) és annak véleményét;
- a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés indoklását;
- a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép-, terv- és fotódokumentációt.
5. §
- A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
- A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell:
- az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét;
- a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevőt.
- A helyi terület védelme esetén a rendezési-tervezési eljárás szabályaiban előírtaknak megfelelően kell az érdekelteket értesíteni a védetté nyilvánításról, és egyidejűleg közölni kell azt az érintett utat, közműveket létesítő és üzemeltető szervekkel is.
- Ha a védettség megszüntetésére kerül sor, a főépítész gondoskodik:
- az épület és telek felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről,
- valamint az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.
A védett helyi értékek nyilvántartásával kapcsolatos előírások
6. §
- A helyi védelem alá helyezett építmények és területek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik, a nyilvántartást az építésügyi hatóság vezeti.
- A nyilvántartásnak az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 66/1999.(VIII.13.)FVM rendelet alapján az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
- a védelem szakszerű, rövid indoklását,
- fotódokumentációt,
- a védettségi kategóriát,
- a helyrajzi számot,
egyedi védettség esetén továbbá:
- a védett érték megnevezését, pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
- helyszínrajzot,
- a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(3) A nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza:
- a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,
- a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás biztosításának időpontját, mértékét és rendeltetését.
(4) Területi védelem esetén a (2) és (3) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a településrendezési tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot (olyan méretarányban hogy a védettségi megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetők legyenek).
7. §
- A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.
- Az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzés végett az illetékes földhivatalt a jegyző keresi meg.
A védett épületek megjelölése
8. §
- A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület” feliratú táblával kell jelölni.
- A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles
- A tábla elkészíttetésről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a főépítész gondoskodik.
- A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
A védett érték fenntartása
9. §
- A tulajdonos köteles s helyileg védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni, és a védett érték állapotát a hatályos törvényekben foglaltak szerint meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
- A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
10. §
- A védett építmény vagy épület, terület fenntartása a mindenkori tulajdonost terheli, amelyhez azonban az önkormányzat éves költségvetésében meghatározottak szerint vissza nem térítendő önkormányzati támogatás adható, pályázat útján.
- Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák igazolt költségének max. 50%-áig terjedhet, a támogatást természetben (pl. anyag, munka) is lehet nyújtani.
[1](3) Az e célra felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben e célra elkülönítve kell meghatározni.
(4) A támogatás az állagmegóvó munkák végzésére vagy készültségi foktól függően vagy a munkák elvégzése után adható.
11. §
- A pályázatokat minden évben a költségvetés elfogadását követő hónapban kell kiírni, és a helyben szokásos módon közzétenni.
- A pályázatokat a pályázati felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül lehet az önkormányzathoz benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, lakcímét, a védett ingatlan megjelölését, apályázó tulajdonosi, vagy egyéb megjelölését, a védett érték megőrzésének módját, fényképet a meglévő állapotról, a tervezett munka rövid műszaki leírását és költségbecslést azon várható többletkiadásokról, amelyek közvetlenül a védett értékek megőrzését szolgálják, illetve befejezett munka esetén a számlával igazolt költségkimutatást.
12. §
- [2]A pályázatok kiírásáról és döntésre előkészítéséről – a Főépítész közreműködésével – a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság gondoskodik.
- A pályázatok elbírálásáról a Képviselő-testület a kérelem benyújtását követő 60 napon belül dönt. A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését.
- A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
- A megállapodásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a főépítész feladata.
A helyileg védett értékek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére és bontására vonatkozó általános előírások
13. §
A teljes épület vagy építmény és az építészeti részértékek védelme
- A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közel álló) rendeltetésének megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra.
- A védett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban és homlokzati jellegükkel kell megtartani, érintetlenül hagyva (szükség esetén visszaállítva) az eredeti nyílásrendet, a nyílászárók osztását, a díszeket, a homlokzati és kiegészítő tagozatokat.
- A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni az ilyen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és a belső értékek lehetőség szerinti megtartásával kell megoldani.
- A védett épületeket úgy lehet csak bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi és településszerkezeti szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
- Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
14. §
- Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.
- Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy az a bontás után a meglévővel azonos, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.
Helyi területi védelem
15. §
- A helyileg védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését. Új telek kialakítása, vagy telek-átalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.
- A védett területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
- A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
- Különös gondot kell fordítani a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, építményfajták, valamint a növényzet megtartására.
- A védett területen a közterületek burkolatát, és berendezéseit (utcabútorok, hirdető berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni.
- A védett terület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani. (utak, hidak, átereszek, támfalak, vízfolyások, közművek, stb.).
Az építési hatóság helyi védelemmel kapcsolatos engedélyezési eljárása
[3]16. §
[4]17. §
18. §
- Az építésügyi hatóság az építési engedély kiadását megtagadhatja vagy
feltételekhez kötheti, ha a tervezett építési munka:
- területi védettség esetén a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár.
- egyedi védettség esetén az épület az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatának, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár.
- a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés és felületképzés alkalmazását tervezi, és a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná vagy értékcsökkenését eredményezné.
- Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során:
- meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
- előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
- korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését, vagy reklámhordozó elhelyezését,
- megtilthatja az építmények közterületről látható, megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását.
Záró rendelkezések
19. §
- E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
- E rendelet hatályba lépése után a településrendezési tervek felülvizsgálatánál vagy készítésénél kötelező munkarészként kell az építészeti értékvizsgálatot elkészíttetni.
[5](3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Tab, 2004. augusztus 26.
Schmidt Jenő Dr. Mezőfi Ágnes
polgármester jegyző
Záradék:
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a mai napon hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.
Tab, 2012. november 30.
Schmidt Jenő Dr. Szűts Dóra
polgármester jegyző
Záradék:
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a mai napon hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.
Tab, 2015. május 6.
Schmidt Jenő Dr. Szűts Dóra
polgármester jegyző
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzatának 21/2004. (VIII. 30.) számú rendeletéhez
Általános indokolás
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: építési törvény) meghatározza, hogy a helyi építészeti örökség részét képezik mindazok az építészeti örökségi elemek, amelyek nem részesülnek országos védelemben. Ezek az elemek megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség és a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, továbbá az ott élő emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik.
Az építési törvény rendelkezik arról, hogy a helyi értékek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése és védelme a települési önkormányzat feladata. A törvény meghatározza, hogy a védetté nyilvánításról, vagy annak megszüntetéséről, a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat rendeletben dönt.
Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet 1999 augusztusi megjelenésével a szakmai – tartalmi vonatkozásaiban is konkréttá vált az építészeti örökség helyi védelmének feladata.
A helyi építészeti értékvédelemről szóló rendelet megalkotása az önkormányzatnak egyrészről törvényben meghatározott feladata, másrészről kötelessége a város szempontjából kiemelkedő és a helyi közösség számára fontos építészeti értékek megbecsülésének és megőrzésének elősegítése.
Részletes indokolás
az 1.§-hoz
A helyi építészeti értékek fogalmát teljes körűen, mindenre kiterjedően célszerű meghatározni.
a 4. és 5. §-hoz
A védetté nyilvánítás és megszüntetés szabályait a képviselő-testület állapítja meg. Ehelyütt kerül meghatározásra az eljárás rendje, az abban résztvevők feladata.
a 6. és 7. §-hoz
A jegyző gondoskodik a helyi védelem alá helyezett építmények és területek nyilvántartásáról, az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. Ez utóbbiról a tulajdonosokat értesíteni szükséges.
a 10.-12. §-okhoz
A védett érték fenntartása a tulajdonos kötelessége. Az építmények fenntartása, felújítása –általában díszesebb, régi építésű, elavult épületekről lévén szó- többlet költségeket jelenthet a tulajdonosnak, ezért az önkormányzat támogatást nyújthat az örökség megőrzése érdekében. A támogatást az esély egyenlőség és az átláthatóság biztosítása érdekében pályázat útján lehet odaítélni. Az e célra fordítható eszközöket minden évben –az anyagi lehetőségek függvényében- a költségvetési rendeletben kell meghatározni. Rendkívül alacsony támogatás esetén is látványos eredmény érhető el a védett értékek megújításában.
a 13.-15. §-okhoz
A védett építményeken és védett területen álló épületeken építési tevékenység végezhető, a megállapításra kerülő egyéb szabályok azonban óvják a művi örökség elemeit. Helyi védelem alatt álló építmény csak a védettség megszűntetése után bontható el.
a 16.-18. §-okhoz
Az építésügyi hatóság a védett értékekkel kapcsolatos eljárásában különös gonddal köteles eljárni. Az építészeti engedélyezési tervek a védelem érdekében fontos mellékletekkel egészítendők ki. A főépítész véleményét minden ilyen esetben csatolni szükséges.
Tab, 2004. augusztus 26.
Dr. Mezőfi Ágnes
- számú melléklet
Helyi védett épületek és építmények - HV1
1) Lakóépület (népi) Kossuth L. u. 15. hrsz.:14
2) Lakóház (volt polgármesteri hivatal) Kossuth L. u. 17. hrsz.:15
3) Általános iskola Kossuth L. u. 19. hrsz.:21
4)[6]
5) Római katolikus óvoda Kossuth L. u. 33. hrsz.:28
6) Rendőrség Kossuth L. u. 35. hrsz.:30/1
7) [7]
8) [8]
9) Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Kossuth L. u. 136. hrsz.:617
10) [9]
11) Lakóház Templom tér 2. hrsz.:156
12) Volt evangélikus iskola Kossuth L. u. 55. hrsz.:160
13) Evangélikus templom Kossuth L. u. hrsz.:161
14) Lakóépület Kossuth L. u. 57. hrsz.:162
15) Áruház Kossuth L. u. 63. hrsz.:166
16) Gyógyszertár Kossuth L. u. 65. hrsz.:171
17) [10]
18)[11]
19) [12]
20) Nagy Ferenc Galéria Kossuth L. u. 91. hrsz.:319/2
21) Kőkereszt a Dobó K. u. sarkán Kossuth L. u. hrsz.:525/4
22) Szent Flórián szobor Kossuth L. u. 148/a hrsz.:589
23) Kőkereszt a Kisfaludy u. sarkán Szent István u. hrsz.:862/2
24) Lakóház Rákóczi F. u.57. hrsz.:863
25) Lakóház Árpád u. 22. hrsz.:887
26) Lakóház Kisfaludy S. u. 9. hrsz.:936
27) Vasútállomás felvételi épület hrsz.:1095/2
28) Csalogány vendéglő Kossuth L. u. 4. hrsz.:1128
29) Kőkereszt Dózsa Gy. u. hrsz.:1278
30) Temetői síremlékek hrsz.:1452
31) Kőkereszt külterület hrsz.:0350
32) [13]
33) Présház Hőlyeghegy hrsz.:2033/1
34) [14]
35) [15]
[16]36) Református templom és parókia Kossuth L. u. 39. hrsz.: 32
- számú melléklet
Helyi területi védelem – HVT
1) A történeti városmag területe.
2) Izraelita temető területe.
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzatának 28/2009. (XI.2.) számú rendeletéhez
Általános indokolás
Tab Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004-ben alkotta meg a helyi értékek védelméről szóló 21/2004. (VIII. 30.) számú rendeletét.
A jóváhagyás óta eltelt időben többször is felmerült képviselő-testületi üléseken a rendelet mellékletének módosítása. Képviselők javasolták, hogy a 32. hrsz. alatti Református templom és parókia részesüljön védelemben.
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról időközben megjelent 37/2007.(XII. 13.) ÖTM rendelet részletesen szabályozza az építésügyi engedélyezési eljárások rendjét, amelytől eltérő, szigorúbb előírások helyi rendeletben nem állapíthatók meg, ezért azok törlésre kerültek.
Tab, 2009. októbere 29.
Dr. Szűts Dóra
Jegyző
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2012. (XI.29.) rendeletéhez
Polgármesteri Hivatal és az Okmányiroda külső homlokzata és annak tartozékai nem teszik indokolttá a helyi védettség fenntartását. Ezzel szemben egy esetleges felújítás -homlokzatfestés, tetőhéjazat csere, illetve további fejlesztések- elvégzése előtt a hatósági engedélyeztetési eljárás aránytalanul több terhet ró a képviselő-testületre. A módosítás a Tab, Kossuth Lajos utca 49. szám, 43/1. helyrajzi szám alatti Polgármesteri Hivatal épületének, illetve a Tab, Kossuth Lajos utca 51. szám, 43/1. helyrajzi szám alatti, jelenleg Okmányiroda épületének helyi védettség megszüntetését tartalmazza.
T a b, 2012. november 29.
Schmidt Jenő
polgármester
I N D O K O L Á S
Tab Város Önkormányzatának 5/2015.(V. 6.) számú rendeletéhez
Általános indokolás
Tab város településrendezési terve 3. számú módosításának tervezési és egyeztetési folyamata a záró véleményezési szakaszhoz érkezett. A rendezési terv készítése során indokolt a helyi védettség alatt álló építmények listájának felülvizsgálata.
„A helyi építészeti értékek védelméről” szóló 21/2004. (VIII. 30.) rendelet I. számú melléklete tartalmazza a település területén található helyi védett épületek és építmények listáját.
A helyi építészeti értékek felülvizsgálata során, a településtervezővel is konzultálva, több, jelenleg helyi védelem alatt álló építmény védelme is felülvizsgálatra került. Ezen épületek állaga az idők folyamán rosszabb lett, illetve nem képviselnek olyan építészeti értéket, amely a helyi védelem fenntartását indokolttá teszi.
Az előkészítő szakmai véleményekre alapozva az alábbi építmények helyi védelme szűnik meg:
Megnevezés Cím Helyrajzi szám
4) Kossuth L. u. Óvoda utca sarkán lévő lépcső hrsz.:525/6
10) Lakóház (volt polgári iskola) József A. u. 1. hrsz.:127
17) Volt Állami Biztosító épülete Petőfi u. 1. hrsz.:189
18) Lakóház Petőfi köz 5. hrsz.:178
19) Lakóház Petőfi köz 3. hrsz.:179
32) Présház Öreghegy hrsz.:1807/4
35) Présház Hőlyeghegy hrsz.:2107/3
Tab, 2015. április 30.
Schmidt Jenő
polgármester
Módosította a 28/2009. (XI. 02.) rendelet 1. §-a, hatályos 2009. november 10. napjától.
Módosította a 28/2009. (XI.02.) rendelet 1. §-a, hatályos 2009. november 10. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 28/2009. (XI.02.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2009. november 10. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 28/2009. (XI.02.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2009. november 10. napjától.
Beiktatta a 27/2009. (VIII. 31.) rendelet 4. §-a, hatályos 2009. szeptember 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(V.6.) rendelet 1. § -a, hatálytalan 2015. május 14. napjától
Hatályon kívül helyezte a 25/2012. (XI. 30.) rendelet 1. § (1) bekezdése, hatálytalan 2012. december 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 25/2012. (XI. 30.) rendelet 1. § (2) bekezdése, hatálytalan 2012. december 1. napjától
Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(V.6.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2015. május 14. napjától
Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(V.6.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2015. május 14. napjától
Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(V.6.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2015. május 14. napjától
Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(V.6.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2015. május 14. napjától
Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(V.6.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2015. május 14. napjától
Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(V.6.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2015. május 14. napjától
Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(V.6.) rendelet 1. §-a, hatálytalan 2015. május 14. napjától
Beiktatta a 28/2009. (XI.02.) rendelet 2. §-a, hatályos 2009. november 10. napjától.