Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének  13/2018.(X.30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Tab Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Tab város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Tab város közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Tab Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározottak szerinti dokumentum.
5. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
6. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
7. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
8. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
9. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
10. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
11. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
12. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az Tab Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem fajtái

6. §      (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

2. Az egyedi védelem kiterjedhet:

1. az építmény egészére, építményrészletre, vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra;
2. az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre,
3. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre.

3. A területi védelem kiterjedhet:

1. az épített környezet olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli,
2. olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

4. A helyi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
3. a kezdeményezés rövid indokolását,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

3. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.
4. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

5. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést. A döntés- és vélemény-előkészítés a települési főépítész (továbbiakban: főépítész) feladata. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény. Ha az értékvizsgálati munkarész egyben a településrendezési eszköz örökségvédelmi fejezete, külön főépítészi szakmai vélemény készítése nem szükséges.
6. A főépítész által elkészített javaslatnak tartalmaznia kell:

1. a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját (a továbbiakban: tulajdonos) és annak véleményét,
2. a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés indoklását,
3. a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép-, terv- és fotódokumentációt.

7. A védelem megszűnik, ha

1. a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
2. a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
3. a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

8. Ha a védettség megszüntetésére kerül sor, a főépítész gondoskodik az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.
9. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. az illetékes építésügyi hatóságot,
4. a kezdeményezőket.

8. § (1) A helyileg védett értékké nyilvánítás és megszüntetés tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

2. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés végett az illetékes ingatlanügyi hatóságot a jegyző keresi meg.

9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Védett építmény” vagy „Védett épület”. A tábla mérete: fektetett A/4. Anyaga: fém, színe aranyozott.

2. A tábla elkészíttetéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezéséről és eltávolításáról a Tabi Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (továbbiakban: Gamesz) közreműködésével a főépítész gondoskodik.
3. Helyi védelem alatt álló növény, növény-együttes az e célra rendszeresített „Védett növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elkészíttetésről a polgármester, az elhelyezéséről és eltávolításáról a Gamesz közreműködésével a főépítész gondoskodik.
4. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elkészíttetése és pótlása a polgármester, elhelyezése a Gamesz közreműködésével a főépítész feladata. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

10. § (1) A védett értékekről a főépítész nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
3. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
4. a védelem típusát,
5. a védettségi kategóriát,
6. a védett érték helymeghatározásának adatait (helyrajzi szám, utca, házszám),
7. fotódokumentációt,
8. helyszínrajzot,
9. a védett érték rendeltetését és használatának módját,
10. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
11. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
12. a védett érték állapotfelmérésének adatait,
13. a helyreállítási javaslatot.

3. A nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza:

1. a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,
2. a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás kifizetésének időpontját, mértékét és rendeltetését.

4. Területi védelem esetén a (2) és (3) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a településrendezési tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot (olyan méretarányban hogy a védettségi megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetők legyenek)
5. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a főépítész gondoskodik.

7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje, a védett érték fenntartása és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás

12. § (1) A tulajdonos köteles a helyileg védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni, és a védett érték állapotát a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

2. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

13. § (1) Az építmények fenntartása, felújítása –általában díszesebb, régi építésű, elavult épületekről lévén szó- többlet költséget jelenthet a tulajdonosnak, ezért az önkormányzat támogatást nyújthat az örökség megőrzése érdekében. A támogatást az esélyegyenlőség és az átláthatóság biztosítása érdekében, pályázat útján lehet odaítélni.

2. Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák igazolt költségének maximum 50%-áig terjedhet. A támogatást természetben (pl. anyag, munka) is lehet nyújtani.
3. A védett érték megóvására felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben, e célra elkülönítve kell meghatározni.
4. A támogatás az állagmegóvó munkák végzésére, készültségi foktól függően, vagy a munkák elvégzése után adható.

14. § (1) A pályázatokat minden évben a költségvetés elfogadását követő hónapban kell kiírni, és a helyben szokásos módon közzétenni.

2. A pályázatokat a pályázati felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül lehet az önkormányzathoz benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, lakcímét, a védett ingatlan megjelölését, a védett érték megőrzésének módját, fényképet a meglévő állapotról, a tervezett munka rövid műszaki leírását és költségbecslést azon várható többletkiadásokról, amelyek közvetlenül a védett értékek megőrzését szolgálják, illetve befejezett munka esetén a számlával igazolt költségkimutatást.

15. § (1) A pályázatok kiírásáról és döntésre előkészítéséről – a főépítész közreműködésével – Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága gondoskodik.

2. A pályázatok elbírálásáról a Képviselő-testület a kérelem benyújtását követő 60 napon belül dönt. A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését.
3. A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
4. A pályázati eljárást Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének az államháztartáson kívüli forrás átadásáról-átvételéről szóló 6/2014. (III.28.) önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel kell lefolytatni.
5. A megállapodásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a főépítész feladata.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

9. Tab Város településkép szempontjából meghatározó területei

16. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Tab Város teljes közigazgatási területét:

1. Településközpont,
2. Átalakuló családiházas terület,
3. Ipari, kereskedelmi gazdasági terület,
4. Kertes terület,
5. Külterület.

2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
3. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

1. Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek területe;
2. Táj- és természetvédelmi területek: Natura 2000 terület (HUDD 20039 Dékány-hegy Európai közösségi kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület), országos ökológiai hálózat övezetei (megterület, puffer övezet), tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

17. § A 16. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott területeken a településkép védelme érdekében az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják.

18. § (1) A 16. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott területeken a településkép védelme érdekében az új épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-, és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

2. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § (1) A 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Településközpont területen az épületek tetőidoma jellemzően az utcavonallal párhuzamos legyen.

2. Az épületek tetőfedése – a nyolc méternél nagyobb fesztávú épületek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú szerkezetű épületek – aula, nagyterem, tornaterem, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhető.
3. A magastetők tetőhéjalásának anyaga és színezése a kialakult utcaképhez igazodó, ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
4. Az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.
5. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen csak egyféle tetőhéjalás alkalmazható.
6. A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
7. Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzatát az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.
8. Látszó felületű gerendaház, rönkház nem építhető. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
9. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
10. Kerítés kialakítása:

1. Közterülettel határos telekhatáron tömör kerítés nem építhető.
2. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.

20. § (1) A 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Átalakuló családiházas területen az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.

2. Az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.
3. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet.
4. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
5. Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai (homlokzati színezések) úgy alakítható ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
6. Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
7. Kerítés kialakítása:

1. Az utcafronton áttört, vagy tömör kerítés létesíthető, valamint élősövény telepíthető.
2. Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítés a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen áttört kialakítással létesíthető.

21. § (1) A 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Ipari, kereskedelmi gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, üzemcsarnokok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

2. Épületcsoportnál azonos tetőalakítást alkalmazható.
3. Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

22. § (1) A 16. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott Kertes területeken az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból lehet kialakítani.

2. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet.
3. Az épületek külső megjelenítésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.
4. Az épületek homlokzata fehér, vagy világos föld-, ill. pasztellszínezésűek lehetnek.

23. § (1) A 16. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott Külterületen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően kell kialakítani.

2. Az ingatlanok és épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a meglévő tájkarakterhez kell illeszkedni. A táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető tevékenység céljaira építményt elhelyezni tilos.
3. Mezőgazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.), vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
4. Épületcsoportnál azonos hajlászögű és héjalású tetőalakítás alkalmazható.
5. Az épületek homlokzata fehér, vagy világos pasztellszínezésűek lehetnek.
6. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a jellemző természetes rendszerek megóvását.

12. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények

24. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

2. A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.
3. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.

13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

25. § (1) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

2. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlása a helyben honos fajokkal történhet.
3. Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell.
4. A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.
5. Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.
6. Közterületi burkolattal szembeni elvárás:

1. bontása akkor végezhető, ha a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén,
2. kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

7. A zöldterület (közkert, közpark) kialakításának szabályai:

1. Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
2. A területen a zölddel való fedettség többszintesen (gyep, cserje, fa) alakítható ki.
3. A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.

14. A zöldfelület kialakítására vonatkozó építészeti követelmények

26. § (1) A telkek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

2. A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
3. Településközpont területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16 cm törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély, tudomásulvétel, hatósági bizonyítvány kérelmezéséig el kell ültetni. A tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
4. Ipari, kereskedelmi gazdasági területen:

1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16 cm törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély, tudomásulvétel, hatósági bizonyítvány kérelmezéséig el kell ültetni. A tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
2. Ipari gazdasági területen a teljes telekméret minden 300 m²-e után 1 db, min. 16 cm törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély, tudomásulvétel, hatósági bizonyítvány kérelmezéséig el kell ültetni. A tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

5. Külterületen védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
6. A temető szabad területeit fásítani kell.
7. A településképi szempontból meghatározó területeken fás növényzet ültetése esetén – környezetvédelmi-, természetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt – tájba illő vagy helyben honos, fa- és cserjefajok alkalmazandók.
8. A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

27. § (1) A jelen rendelet 4. függelék 1) pont a) alpontjában felsorolt helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó szabályok:

1. A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közel álló) rendeltetésének megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra.
2. A védett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban és homlokzati jellegükkel kell megtartani, érintetlenül hagyva (szükség esetén visszaállítva) az eredeti nyílásrendet, a nyílászárók osztását, a díszeket, a homlokzati és kiegészítő tagozatokat.
3. A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek, és a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy – korunk építészetének eszközeivel – vissza kell idézni.
4. A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni az ilyen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és a belső értékek lehetőség szerinti megtartásával kell megoldani.
5. A védett épületeket úgy lehet csak bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi és településszerkezeti szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
6. Felújítás, bővítés, átalakítás esetén egyaránt hagyományos anyagokat kell használni (fa-, téglakerítés, fa kapuzat, meszelt-vakolt fal, szilikát festékek, vas-        kiegészítők, hódfarkú cserép).
7. Épület bővítése ne érintse a közterület felőli homlokzatot, kivéve, ha más műszaki megoldás telken belül nem lehetséges.
8. Felújítás, bővítés, átalakítás, során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, fémburkolatú garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés.
9. Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
10. Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.
11. Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség 7. § szerinti megszüntetését követően lehet elbontani.
12. Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy az a bontás után a meglévővel azonos, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.

28. § (1) A jelen rendelet 4. függelék 1) pont b) alpontjában felsorolt, helyi jelentőségű védett természeti emlékek területén meg kell őrizni a területen található terepviszonyokat.

2. Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti emlékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon megváltoztatja, vagy veszélyezteti.
3. Gondoskodni kell a védett természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről.
4. A helyi jelentőségű védett természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
5. A helyi védettséget élvező egyes fák védelme érdekében:

1. helyi védett fa kizárólag életveszély, betegség, viharkár esetén vágható ki,
2. a helyi védelem alatt álló fa lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül nem helyezhető el új épület, valamint a gyökérzónát károsító építmény.

6. A kivágott/elpusztult fa pótlásáról a tulajdonosnak 2 éven belül az eredetivel azonos fajjal és fajtával kell gondoskodni.

16. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények

29. § (1) A jelen rendelet 1. melléklet 2) pontban meghatározott helyi védelem alatt álló területen a településkép védelme, a tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését. Új telek kialakítása, vagy telekalakítása csak ezzel összhangban engedélyezhető.

2. A védett területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
3. A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyag használatát figyelembe véve kell meghatározni.
4. Különös gondot kell fordítani a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, építményfajták, valamint a növényzet megtartására.
5. A védett területen az utcakép jellegzetességének megtartásával kell a közterületek burkolatát, és berendezéseit (utcabútorok, hirdető berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) kialakítani.
6. A védett terület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani (utak, hidak, átereszek, támfalak, vízfolyások, közművek, stb.).

V. Fejezet

Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata

17. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények

30. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

2. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

18. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok

31. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a 16. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott területek.

2. A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.
3. Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

32. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

2. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
3. A műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területeken közmű- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetők. Közmű- és hírközlési berendezések szabadon álló, föld feletti kialakítással nem létesíthetők.
4. Tájképvédelmi területen közmű és elektronikus hírközlési létesítmények kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél, a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából, a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével, terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
5. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
6. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
7. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
8. A csapadékvíz-, illetve szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

19. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

33. § (1) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

2. Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetben takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhetők el.
3. A gázhálózat rekonstrukcióra kerülő területeken meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.
4. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzatra szerelt kémény - a tetősíkból kiálló kivételével- nem helyezhető el.
5. Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség, illetve közműüzemeltetői, szolgáltatói előírások miatt.
6. Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

VI. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

20. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

34. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

2. Az épületre, építményre szerelt cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú hirdetőberendezés, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhetők el.
4. A legfeljebb 10 m² reklámfelületet tartalmazó reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építési napló megnyitását követően, az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

35. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 21 naptári nap időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

21. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

36. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
3. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
4. Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m²-t meg nem haladó cég-, címtábla, illetve kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
5. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

22. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

37. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

2. Utasváró építmény oldalain úgynevezett City Light reklámfelület elhelyezhető.
3. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

1. a műemlék területén és a műemléki környezet területén;
2. védett temető területén;
3. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
4. helyi jelentőségű védett érték területén;
5. NATURA 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén;
6. tájképvédelmi területen;
7. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.

4. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. világító kivitel esetén alacsony fényintezításúak lehetnek,
2. nem világító, hanem megvilágított kivitelben készülhetnek,
3. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
4. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

5. Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.
6. Üzlethelyiségenként kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

VII. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

23. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

38. § (1) A településkép védelme érdekében az építtető vagy meghatalmazottja kérelmére a főépítész szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

2. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

1. a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik;
2. minden új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:

27. a beépítés telepítési módját,
28. a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
29. az építmény tömegformálását,
30. az építmény homlokzat kialakítását;

3. új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén;
4. fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban;
5. az e rendelet 1. melléklete szerinti védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munka – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdése, valamint a védett építmény rendeltetésének megváltoztatása esetén;
6. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

131. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
132. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül, a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

3. A szakmai konzultáció iránti kérelmet – papír, vagy elektronikus formában – az önkormányzat címére kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
3. az építési tevékenység rövid leírását,
4. az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

4. A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
5. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint a főépítész lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

24. A településképi véleményezési eljárás

39. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

40. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

2. A polgármester véleménye a 39. §-ban meghatározott esetekben a főépítész szakmai álláspontján alapul.

41. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

2. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
3. A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
4. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
2. engedélyezésre nem javasolja, ha

27. a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
28. a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

5. A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

25. A településképi bejelentési eljárás

42. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:

1. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása estén, amennyiben közterületről látható.
2. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
3. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
4. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése esetén.
5. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

2. A város teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységek esetén;
2. védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
3. védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
4. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.

43. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

1. megfelel-e az e rendeletben és Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének Tab helyi építési szabályzatáról szóló 27/2003. (X. 30.) rendeletében foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

3. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

4. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően, a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

44. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú kérelemre indul.

2. A kérelmet a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 42. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
3. A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul – határidő megjelölésével – bekéri a főépítész szakmai álláspontját.
4. A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül:

1. a tervezett építmény építését, reklám- illetve hirdetőtábla elhelyezést – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha az illeszkedik a településképbe,
2. megtiltja az építmény építését, vagy a tábla elhelyezését a megtiltás indokainak ismertetése mellett,
3. figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

5. Az igazoláshoz, illetve a tábla elhelyezés megtiltásához minden esetben csatolni kell a főépítészi szakmai álláspontot, melynek tartalmaznia kell a részletes indoklást is.
6. Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

26. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

45. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

1. az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, a meglévő épület, építmény településképet rontó műszaki állapota, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint
2. a 44. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.

2. A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
3. A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
4. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

5. A településkép-védelmi bírság összege:

1. a településképi bejelentés elmulasztása esetén legalább 50.000 forint,
2. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
3. a polgármester tiltása ellenére megvalósított építési tevékenység esetén legalább 50.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
4. az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén legalább 50.000 forint, legfeljebb 500.000 forint
5. a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000, legfeljebb 500.000 forint.

6. A településkép-védelmi bírság a településképi követelmények teljesítéséig ismételten kiszabható.
7. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.
8. A befolyt településkép-védelmi bírságot a településkép védelme érdekében lehet felhasználni.
9. 
   

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

27. Hatályba léptető rendelkezések

46. § Ez a rendelet 2018. november 15. napján lép hatályba.

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

47. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének Tab helyi építési szabályzatáról szóló 27/2003 (X. 30.) rendeletének 1. § (19) bekezdése, 3. § (3) bekezdés c) - d) pontja, 4. § (3) bekezdés c), d) pontja, 5. § (4) bekezdés c) - d) pontja, 6. § (4) bekezdése, 6/A. § (5) bekezdése, 7. § (4) bekezdése, 8. § (5) bekezdése, 9. § (4) és (7) bekezdése, 11. § (4) bekezdése, 13. § (6) bekezdés b) - g) pontja, 13. § (8) bekezdése, 14. § (4) bekezdése, 15. § (7) bekezdés b) - g) pontja, 15. § (8) bekezdése, 17. § (4) bekezdése, 21. § (8) - (9) bekezdése, 24. § (1) és (3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, valamint 1. számú függelékének 11. pontja.

2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 21/2004. (VIII. 30.) rendelete.
3. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás szabályairól, valamint a településképi kötelezésről szóló 11/2016. (VI.30.) rendelete.
4. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 10/2017. (X.23.) önkormányzati rendelete.

Tab, 2018. október 25.

         …………………………………..                ……………………………………

                      Schmidt Jenő                                                        Dr. Vanó Szilárd 

                       polgármester                                                                 jegyző

1. melléklet a 13/2018.(X.30.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek

2. melléklet a 13/2018.(X.31. önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezés – KÉRELEM

TAB VÁROS POLGÁRMESTERE 

Cím: 8660 TAB, Kossuth L. u. 49.

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

_______________________________________________________________________________

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

_______________________________________________________________________________

4. Az ingatlan adatai:

    A telek területe: _____________________

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: ______________________________________

5. A tervezett épület bruttó beépített alapterülete:

 _________________________________

6. ÉTDR azonosító:

 _________________________________

7. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

_________________________________________________________________________

8. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

____________________________________________         _______________________

Kelt: _________________, ______év ______________hó ______nap

         _____________________________

             aláírás (kérelmező)

3. melléklet a 13/2018.(X.31.) önkormányzati rendelethez                       

Településképi bejelentés – KÉRELEM

TAB VÁROS POLGÁRMESTERE 

Cím: 8660 TAB, Kossuth L. u. 49.

K É R E L E M

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)

_________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

___________________________________________________________________________

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

__________________________________________________________________________

4. Az ingatlan adatai:

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: _______________________________________

5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

___________________________________________________________________________

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

____________________________________________         _______________________ 

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki dokumentáció ________ pld

Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db

Egyéb szakhatósági állásfoglalás _________ pld

Egyéb okirat ____________________________________________________________________

Kelt: _________________, ______év ______________hó ______nap

                                                                                       ______________________________

             aláírás (kérelmező)

1. függelék a 13/2018.(X.31.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból kiemelt területek

1. Táj- és természetvédelem alatt álló területek

2. Örökségvédelemmel érintett területek

A település műemlékei és műemléki környezetéhez tartozó ingatlanok:

A település régészeti lelőhelyei:

2. függelék a 13/2018.(X.30.) önkormányzati rendelethez

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

Az alábbi jegyzék ajánlás, a felsoroltakon kívül számos további honos növényfaj megtalálható, alkalmazható. A jegyzék a települési területeken ajánlott növényfajokat, kertészeti kultúrát tartalmazza, nemesített növények alkalmazásával.      

Védett fajok nem gyűjthetők és nem telepíthetők!

Az itt megadott általános jegyzéket az élőhelyi adottságok, települési hagyományok tovább árnyalhatják.

A lakóterület kertje:

Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek számos vonása ma is megtalálható a Balaton-felvidék településein. Ez kiegészíthető a klimatikus adottságoknak megfelelő, honos növényzettel.

- gyepterületek:

Kialakításuknál a lakókertben az egyetlen fajból álló, fajszegény gyepek helyett a területen előforduló több fűfaj és más alacsony lágyszárú növényzet használatával virágos gyep létesítése javasolt. Kialakítása természetes úton, vagy fűmag keverék vetésével történhet. (Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep szélein, vagy a kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai {äzoknak kertészeti változatai} ültethetők.

Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása.

Javasolt alkotók:

francia perje (Arrhenatherum elatius), karcsú fényperje (Koeleria cristata), prémes gyöngyperje(Melica ciliate), sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica), kései perje (Cleistogenes serotina), vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

- A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl. százszorszép (Bellis perennis), vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca), kakukkfű (Thymus sp), veronika fajok (Veronica sp), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), fehér here (Trifolium repens)

- A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban telepíthetők, pl. török hóvirág (Galanthus elwesii) széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), illatos ibolya (Viola odorata), gyöngyvirág (Convallaria majalis).

A kertet szegélyezhetik alacsony növésű, ill. helyenként magasabb virágos növények. Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén feltétlenül szükséges a kőbástyára, kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése.

- Alacsony növésű szegélyvirágok:

porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), petúnia (Petunia hybrida), árvácska (Viola wittrockiana), körömvirág (Calendula oficinalis), jácintok (Hyacinthus sp), lila sáfrány (Crocus vernus), fehér nárcisz (Narcissus poeticus), aranysáfrány (Crocus aureus), csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus), kék nőszirom (Iris germanica), tazetta nárcisz (Narcissus. tazetta), pompás nárcisz (Narcissus incomparabilis), törökszegfű (Dianthus barbatus), törpe bársonyvirág (Tagetes patula), kerti szegfű (Dianthus caryophyllus), búzavirág (Centaurea cyanus), habszegfű fajok(Silene sp.), szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)

- Magasabb kerti virágok:

nefelejcs (Myosotis silvestris), tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis), ezüstös pipitér(Anthemis biebersteiniaia), kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum), estike (Hesperis matronalis), mezei margaréta (C. leucantheum), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), kerti szarkaláb (Consolida ajacis), fehér liliom (Lilium candidum), japán árnyliliom (Hosta lancifolia), tűzliliom (Lilium bulbiferum), pálmaliliom (Yucca filamentosa), tulipánfélék (Tulipa sp.), bugás lángvirág (Phlox paniculata), oroszlánszáj (Antirrhinum majus), kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans), bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus), nagy meténg (Vinca major)

- kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:

izsóp (Hypossus officinalis), levendula (Lavandula angustifolia), rozmaring (Rosmarinus officinalis), kerti ruta (Ruta graveolens), orvosi zsálya (Salvia officinalis), kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.), bazsalikom (Ocymum basalicum), szurokfű (Origanum vulgare)

- kerítést kísérő díszcserjék:

kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis), tűztövis (Pyracantha coccinea), egybibés galagonya(Craetegus monogyna), nyári orgona (Buddleia davidii), mályva (Hibiscus siriacus)

-felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):

trombita folyondár (Campsis radicans), sarkantyúka (Tropaeolum majus), tatár lonc (Lonicera tatarica), magyar lonc (Lonicera tellmaniana), borostyán (Hedera helix), kék hajnalka (Ipomoea tricolor), ligeti szőlő (Vitis silvestris), bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea), lila akác (Wisteria sinensis)

- kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva):

sziklai ternye (Alyssum saxatile), fehér varjúháj (Sedum album), rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), borsos varjúháj (Sedum acre), valamint kertészetekben kapható termesztett fajok

A lakótelek fái:

A régi falusi kertekben jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő gyümölcsfák. Más fát csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl. kislevelű hárs(Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), vadkörte (Pyrus pyraster), tölgy (Quercus sp.), tájfajták

- javasolt gyümölcsfák és cserjék:

dió (Juglans regia), kajszibarack (Prunus armeniaca), őszibarack (Prunus persica), mandula(Prunus dulcis), szilva (Prunus domestica), meggy (Prunus cerasus), cseresznye (Cerasus sp.), alma (Malus domestica), körte (Pyrus communis), eperfa (Morus alba), szőlő (Vitis vinifera), füge(Ficus carica), málna (Rubus ideaus), piros ribizli (Ribes spicatum), egres (Ribes uva-crispa), mogyoró (Corylus avellana)

Sajátos hangulatot adhat a különféle dísztökök (Cucurbita pepo), a kúszó bab (Phaseolus sp.), napraforgó (Helianthus annuus) mértéktartó alkalmazása.

A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb virágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, sziklai növényzet. A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonium zonale).

Közterületek, parkok növényzete:

Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék {és azok kertészeti változatainak} használatával kerüljenek kialakításra. Nagyszámú fa, bokor alkalmazása esetén a lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét kevésbé határozzák meg.

A növények nemesítésével a távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt. A díszparkokban a honos fajok alkalmazása mellett lágyszárúak esetében kisebb mértékben elfogadott a zöldfelületek karakteréhez igazodó nemesített más fajok ültetése is.

- Fák a településközpontban, a templom körül és a jelentősebb középületeknél:

kislevelű hárs (Tilia cordata), vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum), molyhos tölgy (Quercus pubescens), kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)

-További ajánlott fafajok:

mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), magas kőris (Fraxinus exceksior), virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus), madárberkenye (Sorbus aucuparia)

Színezheti az összetételt egy-egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula), eperfa(Morus alba).

- Cserjék:

madárbirs (Cotoneaster sp.), cserszömörce (Cotinus coggygria), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kecskerágó (Euonymus sp.), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spionosa), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), mogyoró (Corylus avellana)

A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely függvényében.

Külterületeken ajánlott növényzet:

Szőlőhegyeken a történeti szőlőművelés fenntartásával csak a pince bejáratnál jellemző a kis gyepterület. Az épület vagy boltpince mellett diófák ültetése általános, melyek egyben a pince árnyékolását is szolgálják. Esetleg telepíthető néhány gyümölcsfa, főként csonthéjasok, és cserjék. Gyakori a cseresznye, mandula, szelídgesztenye fa ültetése.

A tájidegen növényzet alkalmazását mindenképpen kerülni kell.

A települések további külterületén megtalálhatók a természeti értéket hordozó rétek, gyepek, nádasok, mélyfekvésű, vizes élőhelyek és a patakokat, élővízfolyásokat kísérő természetes növényzet. E területek természetes növényzetének megőrzése, a változatlan élőhelyi feltételek fenntartása szükséges. Tájképi értékük mellett ökológiai kapcsolatot, sok állatfaj számára menedéket jelentenek a patakot szegélyező és az út mentén látható fasorok, sövények.

A védett táj egyediségének megőrzéséhez a településeken, különösen a külterületen kerülni kell a tájidegen növényfajok használatát. Az arborétumok és díszparkok gyűjteményének kivételével a Balaton-felvidéki táj szépségét a sokféle élőhelyet jellemző honos növényzet gazdagsága adja. Ezért a tájidegen fajok egyedei (pl. a fenyők (Picea sp)) csak igen kis mértékben, inkább csak egy-két jelentős épülethez kapcsolódva jelenjenek meg a településeken. A lakó- és üdülőtelkek, de különösen a külterületek, szőlőhegyek területén a tájidegen fajok (tű- és pikkelylevelűek, tuják (Thuja occidentalis) ültetése feltétlenül kerülendő.

A nyomvonalas infrastruktúra létesítésénél (út, közművezetékek) különösen fontos a bolygatott területek helyreállítása, a telepítésre kerülő növényzetnek a honos állományból történő megválasztása, a terület élőhelyi adottságainak függvényében.

3. függelék a 13/2018.(X.30.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzéke

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

Az adventív fajok ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható pl. a bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robinia pseudo-acacia), aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigantea), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), selyemkóró (Asclepias syriaca).

Idegenhonos inváziós növényfajok:

Várhatóan az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:

A Natura 2000 gyepterületeken az alábbi növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

A földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

4. függelék a 13/2018.(X.30.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelem

1. Helyi egyedi védelem

1. Tab helyi védelem alatt álló épületei, építményei:

2. Tab helyi védelem alatt álló természeti emlékei:

2. Helyi területi védelem

Tab helyi értékvédelmi területe:

1. a történeti városmag területe – 33 hrsz, 34 hrsz, 42 hrsz egy része, 43/1, 43/2 hrsz, 46 hrsz, 47 hrsz, 103 hrsz egy része, 125-127 hrsz, 149 hrsz egy része, 150- 153/1, 153/2, 153/3 hrsz, 156-159/1, 156-159/2 hrsz, 162-166 hrsz, 168/1, 168/4, 168/5, 168/6 hrsz, 169-204 hrsz, 207/4A, 207/10, 207/11, 207/12 hrsz, 207/47 hrsz egy része, 208 hrsz, 209 hrsz, 309/1, 309/2 hrsz, 525/5 hrsz egy része
2. az izraelita temető (kegyeleti park) területe – 1453 hrsz