1. § (1) E rendelet hatálya Tab Város Önkormányzatának tulajdonában álló, lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség), valamint a részben az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokban és helyiségekben az Önkormányzat tulajdoni hányadára terjed ki.

(2) E rendelet hatálya az Önkormányzat és költségvetési szervei, valamint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által ténylegesen használt helyiségre nem terjed ki

2. § E rendelet alkalmazásában:

• a) Beköltözhető lakással rendelkező: Az a bérlő vagy a vele együtt költözők, akik lakás (kivéve szükséglakás) tulajdonjogával, bérleti jogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkeznek. Nem minősül beköltözhető lakással rendelkezőnek a tulajdonos, ha a fenti lakástulajdona más személy haszonélvezeti jogával terhelt, és a haszonélvező e jogát ténylegesen gyakorolja.
• b) Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. a) pontja szerinti vagyoni érték;
• c) Vagyon: Ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, értékpapír, készpénz, bankbetét;
• d) Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
• e) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

3. § (1) A lakásbérleti jogviszony keletkezéséről, megszűnéséről, valamint a bérleti szerződés módosításáról a (2), (5) és (6) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve a képviselő-testület dönt, az egyéb bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) Bérlő kiválasztási, illetve bérlőkijelölési jogcím alapján történő bérbeadás esetén a bérlő kiválasztási illetve bérlőkijelölési jog jogosultja által írásban megjelölt személlyel köti meg a polgármester az önkormányzat nevében a lakásbérleti szerződést.

(3) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(4) Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

(5) A lakásbérleti szerződésnek a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 24. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti felmondása, valamint a közös megegyezéssel történő megszűntetése a polgármester hatásköre.

(6) A bérlőtársi szerződés megkötése a polgármester hatásköre

4. § Az önkormányzati lakásokat

• a) szociális jelleggel,
• b) közérdekű célból,
• c) költségalapú bérlakást – a 18. § - ban meghatározottak kivételével - pályázat útján,
• d) bérlő kiválasztási jog illetve bérlőkijelölési jog jogcímén,
• e) lakáscsere jogcímén,

lehet bérbe adni.

5. § (1) A szociális jelleggel bérbe adható lakások jegyzékét e rendelet 1 . számú melléklete tartalmazza.

(2) A közérdekű célból bérbe adható lakások jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A költségalapon bérbe adható lakások jegyzékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A bérlő-kiválasztási joggal terhelt lakások jegyzékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) Szociális jelleggel annak a személynek adható bérbe önkormányzati lakás, aki

• a) nagykorú,
• b) akinek vagy a vele együtt költöző családtagjainak nincs beköltözhető lakása
• c) akinek a családjában a vele együtt költöző családtagokat számítva az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminium 150%-át, egyedülélő, és gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a 240 %-át..
• d) aki vagy a vele együtt költöző családtagok nem rendelkeznek olyan vagyonnal, melynek értéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 szorosát meghaladja, illetve ilyen vagyont 5 éven belül nem idegenítettek el.

(2) Nem jogosult szociális bérlakásra az, aki a kérelmében olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek.

7. § (1) A szociális bérlakás iránti kérelmet a Tabi Közös Önkormányzati Hivatalba (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok jövedelméről szóló alábbi igazolásokat:

• a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• b) álláskeresési támogatásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, illetve a folyósító szerv igazolását,
• c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, illetve a folyósító szerv igazolását,
• d) vállalkozónál lezárt adóév esetében a NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, még le nem zárt adóév esetén a könyvelő igazolását a kérelem beadását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről,
• e) a 6. §.(1) bekezdés d) pontjában megjelölt vagyonra vonatkozó nyilatkozatot.

8. § (1) A polgármester a szociális bérlakásra való jogosultsági feltételek fennállása esetén megállapítja a kérelmező szociális bérlakásra való jogosultságát, és felveszi a kérelmezőt a szociális bérlakásra jogosultak nyilvántartásába.

(2) Üres lakás rendelkezésre állása esetén a soron következő testületi ülésen a polgármester javaslatot tesz a lakásnak valamely, a szociális bérlakásra jogosultak nyilvántartásában szereplő személy részére történő bérbe adására.

(3) A képviselő-testület mérlegelési jogkörben választja ki, hogy a nyilvántartásban szereplő kérelmezők közül mely személy részére adja bérbe a megüresedet bérlakást.

(4) A nyilvántartásban szereplő kérelmezők szociális bérlakásra való jogosultságának meglétét kétévenként, a nyilvántartásba vételtől számított minden második év december 31-ig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálathoz a 7. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat kell az önkormányzati bérlakást igénylőnek benyújtania.

(5) Amennyiben a kérelmező továbbra is jogosult szociális bérlakásra, úgy a bérbeadó a kérelmet folyamatosnak tekinti és a kérelmezőt továbbra is szerepelteti a nyilvántartásban.

(6) A szociális bérlakásra való jogosultságát meg kell szüntetni, és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a kérelmezőt

• a) aki lakáshelyzetét önerőből megoldotta,
• b) akinek a szociális bérlakásra vonatkozó jogosultsága a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat során nem került megállapításra,
• c) aki a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálathoz szükséges dokumentumokat, nyilatkozatokat felhívás ellenére, az abban megjelölt határidőre nem bocsátotta rendelkezésre.

(7) A nyilvántartásból törölni kell azt a kérelmezőt, aki önkormányzati tulajdonú szociális jelleggel bérbe adható bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

(8) A felülvizsgálat a polgármester hatásköre, a szociális bérlakásra való jogosultság megszüntetéséről, valamint a (6), (7) bekezdés szerinti törlésről a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

9. § (1) A szociális bérlakásra való jogosultság feltételeit a bérleti szerződés megkötése előtt ismét vizsgálni kell.

(2) Az önkormányzat szociális jelleggel határozott időtartamra – legfeljebb 5 évre – adhatja bérbe a lakást. A bérleti jogviszony időtartama kérelemre további 5 évvel meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező szociális bérlakásra vonatkozó jogosultsága továbbra is fenn áll és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(3) Amennyiben a jogosultsági feltételek (2) bekezdés szerinti vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a volt bérlő nem felel meg a szociális rászorultsági feltételeknek, úgy kérelmére a lakásra nem szociális jelleggel – a lakbérekről szóló hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díj 150%-ának megfelelő bérleti díj fizetése mellett bérleti szerződést köthet további 5 év időtartamra.

(4) Amennyiben a bérlő a (3) bekezdésben meghatározott bérleti díj fizetését nem vállalja, vagy az ott meghatározott 5 éves időtartam lejárt, a bérlő köteles a lakást a vele ott élőkkel együtt a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül elhagyni.

10. § (1) Tab Város Önkormányzatának közigazgatási területén működő intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében a képviselő-testület a szakember elhelyezése céljából az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt lakásokat az intézmény dolgozójának az intézménnyel fennálló munkaviszony, közalkalmazotti illetve közszolgálati jogviszony időtartamára, Tabon közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban dolgozó részére közalkalmazott illetve közszolgálati jogviszonya időtartamára, a háziorvosi feladatokat vállalkozói jogviszonyban ellátó orvos részére a háziorvosi feladatok ellátásának időtartamára, valamint a „Koppány-völgye KEK” Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft-nél alkalmazásban álló, vagy a „Koppány-völgye KEK” Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel feladat teljesítésére irányuló szerződéses jogviszonyban álló, egészségügyi szakembernek a munkavégzésre irányuló jogviszony időtartamára adhatja bérbe.

11. § (1) Szakember elhelyezése címén csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és a vele együtt költöző hozzátartozók Tab város közigazgatási területén nem rendelkeznek beköltözhető lakás tulajdonjogával.

(2) A bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérlő a lakást köteles elhagyni térítési és elhelyezési igény nélkül.

(3) Közérdekű célból bérbe adott lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

12. § (1) A rendelet 3. számú mellékletében felsorolt lakásokra a polgármester a határozott időtartam lejárta előtt legalább 30 nappal pályázatot ír ki, kivéve a 18. §-ban foglalt esetekben.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés a határozott időtartam lejárta előtt megszűnik, a bérleti jogviszony megszűnését követő 5 napon belül a polgármester pályázatot ír ki a lakás bérbeadására.

(3) A pályázati kiírást a pályázati tárgyalás előtt legalább 20 nappal – kábeltévén keresztül, a Hivatalban és a saját hirdetőtáblákon történő elhelyezés útján – közzé kell tenni, valamint gondoskodni kell a pályázati kiírás megtekinthetőségére vonatkozó felhívás helyi sajtóban, valamint Tab Város hivatalos honlapján történő megjelentetéséről.

13. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

• a) a lakás címét és műszaki adatait,
• b) a lakbér havi összegét,
• c) a bérbeadás időtartamát, ami maximum 5 év lehet,
• d) a pályázati tárgyalás helyét és idejét,
• e) a licit induló összegét, amely a lakás 12 havi bére,
• f) a lakás pályázati tárgyalás előtti megtekinthetőségének időpontját és

14. § Nem nyújthat be pályázatot az akinek a bérleti jogviszonyát a pályázat beadását megelőző két éven belül az önkormányzat felmondással megszüntette.

15. § (1) A pályázati tárgyaláson részt vevők személyi adataik (cégadatok) közlésével jelzik a liciten való részvételi szándékukat.

(2) A pályázók személyi adataikat (cégadatokat) okirattal kötelesek igazolni és aláírásukkal nyilatkoznak arról, hogy a pályázati kiírásban szereplő pályázati feltételeket elfogadják.

(3) A pályázók a regisztráció során kapott sorszámmal vesznek részt a liciten.

16. § (1) A pályázatot az nyeri meg, aki előre egy összegben a legtöbb havi lakbér megfizetésére tesz ajánlatot.

(2) Ha több pályázó tesz a maximális bérleti időtartamra ajánlatot, közülük az nyeri meg a pályázatot, aki sorsolás során a legalacsonyabb sorszámot húzza. A húzások sorrendjét szintén sorsolás dönti el.

17. § (1) A pályázati tárgyalást a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság két tagjának jelenlétében a polgármester vezeti. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a polgármester és a két bizottsági tag ír alá.

(2) A pályázati tárgyaláson a polgármestert – annak egyéb irányú elfoglaltsága esetén –az alpolgármester helyettesíti.

(3) A tárgyalás befejeztével a polgármester – elfoglaltsága esetén az alpolgármester - közli a pályázat eredményét.

(4) A pályázati tárgyalást elnyerő pályázóval a polgármester az eredmény megállapítását követő 15 munkanapon belül - a licitnek megfelelő számú havi lakbérösszeg befizetésének igazolása után - szerződést köt.

(5) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy nem kívánja a lakásbérleti szerződést megkötni, a polgármester a pályázati eljáráson részt vett, következő leghosszabb időtartamra ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe a lakást. Amennyiben a pályázat nyerteséről sorsolás döntött, a következő legalacsonyabb sorszámot húzó, lakásbérleti jogviszonnyal nem rendelkező pályázóval köt szerződést a polgármester.

(6) Amennyiben a bérleti szerződés az előre befizetett lakbérösszegnek megfelelő időtartam lejárta előtt szűnik meg, az előre befizetett bérleti díj időarányos részét az önkormányzat visszafizeti a bérlőnek. Amennyiben a szerződés az első 12 hónapon belül a bérlő kérelmére, közös megegyezéssel szűnik meg, az önkormányzat a bérlő által előre befizetett bérleti díjnak a 12 havi lakbérösszeg feletti részét fizeti vissza a bérlőnek.

(7) Amennyiben a bérlő és a bérbeadó között a 32. § (2) bekezdése szerinti megállapodás jön létre, akkor az önkormányzat az előző bekezdés szerint visszafizetendő bérleti díjat a megállapodásban kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés összegének levonásával fizeti vissza a bérlőnek. Szintén levonásra kerül a visszafizetendő bérleti díjból a 32. § (3) bekezdésében meghatározott költség, amennyiben a lakás rendeltetésszerű használatának biztosítása a visszaállítás költségének a bérlő általi megtérítésével történik.

18. § (1) A rendelet 3. számú mellékletében felsorolt lakásokra a polgármester pályázat nélkül is jogosult bérleti szerződést kötni egy vagy több lakás azonos bérlő részére történő bérbeadására, amennyiben a bérlő:

• a) Tab városban munkahelyteremtő vállalkozási tevékenységet folytat,
• b) Tab város szempontjából kiemelkedő gazdasági, kulturális, művészeti, közéleti tevékenységet végez.

(2) A bérleti szerződés időtartama 5 év, amely a 19. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint meghosszabbítható.

(3) A bérleti szerződés megkötésének feltétele :

• a) egy lakás esetén 60 havi
• b) több lakás esetén lakásonként12 havi

bérleti díj egyösszegű megfizetése.

19. § (1) A határozott idejű költségalapú bérlakás lakásbérleti jogviszonya ismételten 5 évvel meghosszabbítható, ha

• a) a bérlő az önkormányzat képviselő-testületének a mindenkor hatályos lakbérekről szóló rendeletében meghatározott bérleti díj megfizetését vállalja,
• b) a bérlő maradéktalanul eleget tett a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségeinek,
• c) a bérlő a 13. § e) pontjában meghatározott bérleti díj összeg egyösszegű megfizetését vállalja, és ezt az összeget a bérleti szerződés módosítását megelőzően megfizeti a bérbeadónak, melynek tényét a bérbeadó előtt a szerződés aláírásakor igazolni köteles.

(2) Amennyiben nem fizeti meg, úgy a határozott idejű bérleti szerződés az alapszerződésben írt határnapon minden további intézkedés nélkül megszűnik.

(3) A bérlőnek a bérleti szerződés időtartamának lejártát megelőzően legalább 30 nappal korábban kell kezdeményeznie a lakásbérleti szerződés további öt évre szóló meghosszabbítását.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő. A határidő elmulasztása esetén a bérlő által bérelt lakás e rendelet 12-17. §-aiban szabályozott pályázat útján kerül bérbeadásra.

(5) A bérlet időtartamának meghosszabbításáról a polgármester dönt és köti meg a szerződést a bérlővel.

20. § (1) A rendelet 4. számú mellékletében szereplő, bérlő kiválasztási joggal terhelt lakások tekintetében a már felhasznált kiválasztások számáról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A bérlő kiválasztási, illetve bérlőkijelölési joggal terhelt lakás megürülése esetén a polgármester írásban felhívja a jogosultat annak közlésére, hogy kivel és milyen időtartamra kell megkötni a bérleti szerződést.

(3) A polgármester a bérlőkijelölési jog jogosultja által megnevezett személlyel, a megjelölt időtartamra az e rendeletben meghatározott feltételekkel köt bérleti szerződést.

(4) Amennyiben a jogosult a felhívásban megjelölt határidőn belül nem nevezi meg a leendő bérlő személyét és a bérbeadás időtartamát, akkor a bérleti díjfizetési kötelezettség a bérlőkijelölési jog jogosultját terheli.

21. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára cserélhető.

(2) Önkormányzati bérlakás elcseréléséhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(3) Bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán kívül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

(4) Az önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződés csak akkor hagyható jóvá, ha az önkormányzati bérlakás leendő bérlője megfelel a jelenlegi lakásbérleti jogcím szerinti bérbeadási feltételeknek és a csereszerződésben vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. A csere jóváhagyása után az új bérlővel a régi bérleti szerződésben foglaltak szerinti szerződés köthető.

(5) Ahhoz a lakáscseréhez, ahol a cserével érintett lakások valamelyike bérlőkijelölési joggal terhelt, a lakáscseréhez való bérbeadói hozzájáruláson kívül a bérlőkijelölési jog jogosultjának hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulás megadása következtében a bérlőkijelölési joggal terhelt lakásra létrejövő új bérleti jogviszony a következő bérlőkijelölési jog felhasználását jelenti a jogosultnak.

22. § (1) A bérbeadó a rendelkezésére álló üres lakást, e rendelet szerinti közérdekű vagy szociális jelleggel bérbe adható lakásokra szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező önkormányzati lakás bérlője részére, kérelmére a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg másik önkormányzati tulajdonú bérlakás is bérbe adható a mindenkor hatályos rendeletben foglaltaknak megfelelő időtartamra.

(2) Az (1) bekezdés alapján közérdekű célú bérlakás helyett kizárólag közérdekű célú bérlakás, szociális célú bérlakás helyett kizárólag szociális célú bérlakás adható bérbe.

(3) Szociális célú bérlakásra irányuló kérelem abban az esetben teljesíthető, ha a kérelmező megfelel e rendelet szerinti szociális jelleggel történő bérbeadás feltételeinek.

(4) A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő az üresen álló önkormányzati bérlakás tekintetében vállalja az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló, mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglalt lakbér megfizetését, valamint az új bérlakás eltérő nagyságából és komfortfokozatából előálló esetleges költségnövekedést.

(5) Amennyiben a bérlőnek a bérbeadó felé fennálló bérleti díj vagy közüzemi díj (víz, csatorna, villany, gáz) hátraléka, a közmű-szolgáltatók felé közüzemi díj tartozása van, vagy a bérlő a bérleti szerződésében vállalt valamennyi kötelezettségét nem teljesítette, úgy a bérlő kérelme nem teljesíthető.

(6) A bérlő a kérelmet írásban köteles bejelenteni az ok megjelölésével. A kérelemhez mellékelnie kell a közműszolgáltatóknak a kérelem benyújtását megelőző havi számla levelét és az azon szereplő szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot (csekk, számlakivonat).

(7) A kérelmekről a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

(8) A kérelmekről a Hivatal nyilvántartást vezet.

23. § (1) A lakásbérleti jogviszony a bérleti szerződés aláírásával, az abban megjelölt időtartamra jön léte. A bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel. A szerződést a Hivatal készíti elő.

(2) A bérleti szerződés tartalmazza

24. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének gyermekén, szülőjén kívül csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát, testvérét, gyermeke házastársát, unokáját és nagyszülőjét.

(2) A bérbeadó hozzájárulásával az (1) bekezdés szerint beköltözött személyek a bérlő halála illetve a bérlet más módon történő megszűnése esetén kötelesek a lakásból kiköltözni. Erre a beköltöző személyeket a hozzájárulással egyidejűleg figyelmeztetni kell.

(3) Az élettársi minőséget hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

25. § (1) A bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő tartási szerződést kössön természetes, vagy jogi személlyel, ha az Ltv. 22. § (3) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn, és a lakásbérlet határozatlan időre szól.

(2) Meg kell tagadni az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást, ha az eltartónak más eltartottal már van tartási szerződése.

(3) Ha a tartási szerződés nem a bérleti jog folytatására kötik, akkor az eltartó befogadásához bérbeadói hozzájárulás kell, amely akkor adható meg, ha az eltartó írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bérlő bérleti jogviszonya megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik.

26. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségének nem tesz eleget, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti, a bérbeadó írásban történő felhívását követően.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell készíteni, abban fel kell tüntetni a lakás, és a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával ismeri el.

(3) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

(4) Az (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, és a mindkét fél által elfogadott költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott összeg erejéig a bérlő nem fizet bérleti díjat. Erről a fenti megállapodásban rendelkezni kell. Amennyiben a bérleti jogviszony előbb szűnik meg, mint a bérlő a fenti összeget lelakta volna, a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérbeadó egy összegben köteles a fennmaradó részt kifizetni.

27. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, és távollétében az elérhetőségi címét köteles írásban bejelenteni a polgármesteri hivatalba legkésőbb a lakásból való távozása előtt 5 nappal.

(3) Amennyiben a bérbeadó a bérlő bejelentett távollétében kíván az Ltv. 12. § (4) pontjában foglalt ellenőrzési jogával élni, erről köteles a bérlőt írásban tájékoztatni az ellenőrzés előtt 8 nappal.

28. § (1) A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások esetén a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselése bérlőt terheli.

(2) A nem szociális helyzet alapján bérbeadott lakás berendezéseinek pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérleti szerződés hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül bérbeadót, a szerződés hatálybalépését követő 12 hónap elteltét követően felmerült költségek bérlőt terhelik. A nem szociális helyzet alapján bérbeadott lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek a szerződés hatályba lépésének napjától bérlőt terhelik.

(3) A bérleti szerződés ugyanazon bérlővel történő meghosszabbítása esetén a szerződés (2) bekezdésben megjelölt hatálybalépésének időpontjaként az alapszerződés hatályba lépésének időpontját kell figyelembe venni és nem a meghosszabbítás kezdőidőpontját.

(4) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(5) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

29. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a közös használatra szolgáló helyiségek és területek üzemeltetési költségeinek megfizetéséről, amennyiben a bérlakás nem társasházban van.

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

• a) a lakás közüzemi költségeinek megfizetéséről, valamint
• b) a háztartási szemét szállítás költségeinek megfizetéséről,
• c) társasház esetén köteles a társasházi közgyűlés által meghatározott összegű közös költséget megfizetni a társasház részére.

30. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata emelkedik és az ezzel kapcsolatos költségeket a bérbeadó viseli, a bérlő köteles hozzájárulni az eredeti szerződés módosításához, és a komfortfokozat növekvéshez igazított lakbér megfizetéséhez.

31. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer a bérlő szükségtelen háborítása nélkül az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletben meghatározott vagyonkezelő bevonásával ellenőrzi. A bérlő köteles a vele előzetesen egyeztetett időpontban a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

32. § (1) A bérlő köteles a lakást a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül a bérbeadó részére leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. Ennek megfelelően elvégzendő munkák: falfestés, lakásberendezések üzemképessé tétele, szükség esetén az ajtó-, illetve ablakkeretek mázolása. A bérlő köteles a lakás bérét és közüzemi költségeit mindaddig fizetni, amíg a bérbeadó leltár szerint át nem veszi a lakást.

(2) A felek a szerződéskötéskor, vagy annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy

33. § (1) A lakásbérleti jogviszony Ltv. 23. § (1) és (2) bekezdése szerinti megszűnése esetén a bérlő köteles e rendelet 32. § (1) bekezdés szerinti állapotban és időben a lakást a bérbeadónak mindennemű térítési igény nélkül visszaadni.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, akkor az új lakásra kötött szerződési feltételek meghatározásánál a hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni.

(3) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.

(4) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban, vagy erre alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni. A tárgyakat a bérbeadó egy évig köteles őrizni.

(5) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örököst terheli az (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakást a megállapítható lakbér egyszeresének, határidőn túl pedig a kétszeresének megfelelő összegű használati díj megfizetésének kötelezettsége.

(6) Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

34. § (1) A bérleti díj összege e rendelet 1.-4. számú mellékleteiben lakásonként kerül meghatározásra.

35. § (1) E rendelet 3. számú mellékletében szereplő lakások üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségein felül megmaradt lakbérbevételét az önkormányzat kizárólag a településen lévő lakóépületek létesítésére, fenntartására és felújítására fordítja.

(2) A képviselő-testület a rendelet 3. számú mellékletében megállapított lakbérek nagyságát minden évben úgy módosítja, hogy annak értékállósága biztosított legyen.

36. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha az Ltv. értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 6 havonként a lakbér egyszeres összegével emelkedik. Az emelt lakáshasználati díj mértékének a felső határa a mindenkori lakbér háromszorosa.

37. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú helyiségek bérbeadásának feltételeire, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérleti jogviszony megszűntetésére illetve folytatására a lakásbérlet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A helyiségek tekintetében a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.

38. § (1) Önkormányzati tulajdonú üzleti célú helyiségeket és garázsokat csak pályázat útján lehet bérbe adni.

(2) A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.

(3) A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 10 évi időtartamra szólhat, mely a felek közös megegyezése esetén 5-5 évvel meghosszabbítható.

(4) Önkormányzati tulajdonú helyiség albérletbe nem adható, a bérleti jog nem ruházható át és nem cserélhető el.

39. § (1) A pályázati eljárás lefolytatására az e rendelet 12-17. §-ában foglalt rendelkezéseket az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pályázat tárgya a helyiségbérleti díj havi összege.

(3) A pályázók között pályázati tárgyalás megtartására kerül sor. A pályázatot az nyeri el, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a minimális bérleti díjat, mint induló összeget, valamint azt a tevékenységi kört, amely a helyiségben folytatható.

(5) A pályázaton minden természetes és jogi személy részt vehet, aki igazolni tudja a helyégben folytatandó (a pályázati kiírásban megjelölt) tevékenység gyakorlásához való jogosultságát.

40. § (1) A bérbeadó köteles a helyiséget a bérlő használatába adni, a bérlő köteles minden hónap 15-ig előre egy összegben a pályázaton megállapított bérleti díjat a bérbeadó részére megfizetni.

(2) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, és az e rendelet 29. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek elvégzéséről.

(4) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé, továbbá a bérlő tevékenységével kapcsolatban keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.

(5) A helyiség bérletére vonatkozó bérleti szerződésben a bérlői, bérbeadói jogokat és kötelezettségeket pontosan meg kell határozni.

41. § A helyiségre kötött bérleti szerződés megszűnik:

• a) a határozott időtartam lejártával,
• b) a felek közös megegyezésével,
• c) a felek valamelyikének felmondásával, ha a másik fél a szerződésben rögzített kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget,
• d) a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik,
• e) a bérlőnek a helyiségben végzett tevékenységéhez szükséges egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azt a bérlő visszaadta,
• f) ha nincs a bérleti jog 36. § szerinti folytatására jogosult személy vagy a jogosult nem kívánja a bérleti jogot folytatni.

42. § (1) Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén csak az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse jogosult folytatni, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az egyéni vállalkozókról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.

(2) A vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenység esetén csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő.

43. § (1) A jegyző naprakész nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, e rendelet 1. -4 számú melléklete szerinti lakásokról és a 6. számú melléklet szerinti helyiségekről.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

• a) a lakás címét, alapterületét, a szobák és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasház esetén a közös tulajdoni hányadot,
• b) a bérlő és az e rendelet 24. § (1) bekezdése alapján a lakásba befogadottak nevét és a rokoni kapcsolatot,
• c) a bérleti jogviszony keletkezésének időpontját, a bérleti jogviszony időtartamát,
• d) a bérbeadás jogcímét és
• e) az ügyiratszámot.

(3) A helyiség-nyilvántartás tartalmazza:

• a) a helyiség címét, alapterületét,
• b) a bérlő nevét, címét
• c) a bérleti jogviszony keletkezésének időpontját, a bérleti jogviszony időtartamát,
• d) a helyiséghasználat jellegét,
• e) a bérleti díj összegét
• f) az ügyiratszámot.

(4) A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása illetve a bérbeadói hozzájárulásról való döntés meghozatala érdekében a tudomására jutottak.

44. § (1) E rendelet 2020. január 01-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 29/2003. (X. 30. ) önkormányzati rendelete .

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.