A rendelet 6. §. /2/ bekezdésében foglalt mentesség a magánszemélyek által fizetendő kommunális hozzájárulás mérséklését szolgálja, mivel a közműtársulati hozzájárulás összege a fizetésre kötelezetteknek fokozott anyagi megterhelést jelent.

A város közműellátásának biztosítása érdekében, az úthálózat fejlesztéséhez szükséges a lakossági közteher vállalás.

Az önkormányzat 1997. évre nem emelte meg a kommunális adó összegét, így 1996-ban és 1997-ben is 1.600 Ft-ot, illetve külterület után 1.200 Ft-ot fizetett a lakosság.

A két év alatt bekövetkezett infláció, és az önkormányzat által megvalósításra tervezett – a szokásos mértéket meghaladó – közmű beruházás indokolja a magánszemélyek kommunális adó mértékének növelését.

Az adómérték növelését az önkormányzat bevételének növelése, a költségvetési hiány csökkentése teszi szükségessé.

A Tab város illetékességi területén ingatlannal és állandó lakcím bejelentéssel rendelkező adóalanyok adóterhének többszörösére emelkedésének elkerülése végett – mivel ezen adózók után az önkormányzat fejkvótát, megosztott bevételt kap -, a kedvezmény biztosítása szükséges.

A Tab városban lakcímmel nem, de az adó alapját képező ingatlannal rendelkező adóalanyok után az önkormányzat a fentebb említett támogatást nem kapja, de az ingatlan vonzataként az önkormányzatnak kommunális ráfordításai vannak – hóeltakarítás , vízelvezetés, járda, útépítés, javítás, stb. – így indokolt a tulajdonosok adó formában történő nagyobb összegű hozzájárulása.

T a b , 1999. november 26.

Az adómérséklés feltételeinek rendeletbe foglalt elkülönítése szükségessé tette külön §-ba történő megfogalmazását és /2/ bekezdéssel történő kiegészítését.

/2/ bekezdéshez:

Az adómérséklési kérelem érdembeni elbírálásához, megalapozottságához, adózó anyagi és szociális helyzetének megítéléséhez szükséges az együtt élő családtagok havi jövedelmének igazolt összege.

T a b , 2001. november 22.

A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal 2003. június 10-16. napja között komplex ellenőrzést végzett önkormányzatunknál, melynek során felülvizsgálták a helyi adórendeleteinket is. A rendeletekkel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat megküldték, melyek alapján kerül most sor az adórendeletek módosítására.

Az adórendeletek harmonizációjára az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt egyébként is sor került volna.

Tab Város Önkormányzatának a magánszemélyek kommunális adójáról szóló, többször módosított 24/1996. (XII. 30.) sz. rendeletét (továbbiakban: Ör.) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvénnyel (továbbiakban: Art.) kell összhangba hozni.

Jogszabály-szerkesztési metodika szempontjából célszerű az Ör. 6/A. §-ának (1) bekezdését az „Adómentesség” megnevezésű fejezetbe a 6. § alá, míg a 6. § (4) bekezdését a 6/A. §-ba illeszteni, és az „Adómérséklés” fejezetcímet „Méltányossági eljárás” fejezetcímre változtatni.

A méltányossági jogalkalmazás egyértelműbbé tétele végett szükséges a mérséklés, adóelengedés feltételrendszerének részletesebb meghatározása. Az öregségi nyugdíjminimum összege 2003. január 1. napjától 21.800,- Ft.

Az Ör. 9. § (3) bekezdése törvénysértő rendelkezést tartalmaz.

Az Art. 18. § (3) bekezdése szerint a magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha vállalkozó, kivéve az Art. 78. § (1) és (2) bekezdésében említett esetet.

Az Art. 78. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság állapítja meg a helyi adót a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési és az adóbeszedéssel megállapított adó kivételével. Tehát a magánszemélyek kommunális adóját kivetés útján kell megfizetni, nem önadózás formájában.

T a b, 2003. október 22.

Az adózás rendjéről szóló új 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 2004. január 1. napjától már nem ad lehetőséget arra – szemben a régi Art-tal –, hogy az önkormányzat a helyi adót, adótartozást a rendeletében meghatározott feltételek alapján mérsékelje, vagy engedje el. A központi joganyag változása miatt szükséges a rendelet módosítása.

T a b, 2005. április 21.

A Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal (továbbiakban: közigazgatási hivatal) 2007. október 17-19. napja között hatósági ellenőrzést végzett önkormányzatunknál, melynek során felülvizsgálták a helyi adórendeleteinket is. A rendeletekkel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat megküldték, melyek alapján kerül most sor az adórendeletek módosítására.

A rendelet alkotásra felhatalmazást adó jogszabályok között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényre utalás a közigazgatási hivatal szerint nem jogszabálysértő, de felesleges. Elegendő a felhatalmazást adó speciális – ez esetben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény- jogszabályra való utalás. A felhatalmazást adó jogszabályra való utalásból ezért az Ötv. kimaradt.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 6. § d) pont alapján a képviselő-testület arra kapott felhatalmazást, hogy az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse. Arra nem kapott felhatalmazást, hogy a törvény által meghatározott adótárgyak körét leszűkítse.

A rendelet 2. §-a nem felel meg a Htv. 24. §-ának, amely az adótárgyak köréről is rendelkezik, mivel abból a nemlakás céljára szolgáló építmény kimaradt, ezért szükséges a rendelkezés módosítása.

A rendelet 5. § (3) bekezdését szinkronba kell hozni a Htv. 12. § (1) bekezdés normaszövegével, amely az adó alanyaként az építmény (beleértve az előzőekben megjelölt építményt is) tulajdonosát jelöli meg.

A 6. § (1) bekezdése pontosítja a 60. életévét betöltött adóalanyok mentességére vonatkozó rendelkezést, vagyis egyértelművé teszi, hogy a mentesség nemcsak arra az évre vonatkozik, amikor a 60, életévét betölti az adó alanya, hanem azt követően is.

A 6. § (4) bekezdésében kerül meghatározásra azon adótárgyak köre, amelyek mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Így nem az adótárgyak jogszabálysértő szűkítésével, hanem a mentességek körének bővitésével érhető el az a korábbi jogalkotói ( nevezetesen: Tab Város Képviselő-testülete) szándék, hogy a nem lakás céljára szolgáló olyan építmény (műhely és üzlet kivételével), mint a lakáshoz tartozó garázs, gazdasági épület után ne kelljen külön is adózni.

A rendelet 10. § (1) bekezdés második mondata az adózás rendjéről szóló korábbi törvény (Art.) számát tünteti fel, amely ugyan a jelenleg hatályos Art. figyelembe vételével nem jogszabálysértő, de helyesebb a 2003. évi XCII. törvényre hivatkozni.

T a b, 2008. március 27.

Tab Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1991-ben alkotta meg, majd 1996-ban egységes szerkezetbe foglalta a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendeletet.

A rendelet felhatalmazó rendelkezésében került meghatározásra az adó felhasználásának célja. Az abban megfogalmazott célok aktualizálása, valamint olyan adómentességi szabály eltörlése miatt szükséges a rendelet-módosítás, aminek az igénybevétele 2003. december 31. napján lejárt.

T a b, 2009. december 23.

T a b, 2010. december 16.

Tab Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1991-ben alkotta meg, majd 1996-ban egységes szerkezetbe foglalta a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendeletet.

A módosítás a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 2012. január 1. napjától hatályba lépő módosítása miatt vált szükségessé, mely szerint nem csak a beépítetlen belterületi telek, hanem minden telek adókötelessé válik.

Ennek következtében szükséges a rendelet idevonatkozó rendelkezéseit módosítani, valamint – azért, hogy az eddig adóztatott adótárgyak köre ne bővüljön a Htv. változása miatt – az adómentességgel érintett adótárgyak körét kibővíteni.

Ezen kívül a rendelet szövegében még két pontosítás történik, szintén a Htv. módosítása miatt.

T a b, 2011. december 22.

Azon adóalany, aki több lakás tulajdonjogával rendelkezik, a jövőben csak az állandó lakcíméül szolgáló lakás után tulajdoni hányadának arányában veheti igénybe a kedvezményt. Így másik, tulajdonában álló, esetleg jövedelemszerzés céljából bérbe adott lakás után a megállapított adóból kedvezmény nem illeti meg.

Az életkora miatt adómentességet élvező adóalany, aki több lakás, illetve több külterületi (zártkerti) nem lakás céljára szolgáló építmény után kap adómentességet, a jövőben csak az állandó lakcíméül szolgáló lakás, valamint szintén csak egy külterületi (zártkerti) nem lakás céljára szolgáló építmény után tulajdoni hányadának arányában veheti igénybe az adómentességet. Így további tulajdonában álló – esetleg jövedelemszerzés céljából bérbe adott – adótárgy után adómentesség nem illeti meg.