Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (II. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása
az önkormányzat 2025. évi költségvetéséről
Hatályos: 2025. 02. 04Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (II. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.02.04.
az önkormányzat 2025. évi költségvetéséről
Végső előterjesztői indokolás
Az Országgyűlés a 2024. évi XC. törvénnyel elfogadta a 2025. évi költségvetés alapját képező Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényt.
A 2025. évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése.
A költségvetési törvényben kiemelik, hogy a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és az energiaválság legyengítették Európa és Magyarország gazdaságát. A 2025-ös évben végre belátható közelségbe került a háború lezárása, a béke Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz.
A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsanak gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra. A költségvetés a háború lezárásával és békével számol. Ezért a következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni. 2025-ben a Demján Sándor terv keretében soha nem látott eszközökkel tudják segíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat.
A 2025-ös költségvetés garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat és magába foglalja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának megvalósítását. 2025 a magyar gazdaság erősödésének éve lesz.
A költségvetés tervezése mindig arról szól, hogy milyen jövőt látunk magunk előtt. Amikor békeidőszak van, akkor könnyebb kiszámítani a jövőt. De most Európában még háború dúl, a Közel-Keleten is fegyveres konfliktusok vannak, és erre jön még egy nagyarányú gazdasági átrendeződés a világban.
A szokások szerint a jövő évi költségvetést a tavaszi ülésszak végén, valamikor a nyár előtti utolsó parlamenti ülésen tárgyalták. Tavaly ez nem így volt, megvárták vele az év végét. Nem mindegy ugyanis, hogy egy hosszan elhúzódó ukrajnai háborúra kell készülni, így egy háborús költségvetést kellett volna készíteni, továbbra is magas energiaárakkal, ezzel együtt inflációs veszéllyel. Vagy, ha óvatosan is, de elkezdtek egy békeköltségvetést.
A másik tényező, ami befolyásolta a költségvetés tervezését az a közhelyszámba menő tény, hogy a világ gazdasága nagyarányú átalakuláson megy keresztül. A világ és a gazdaság a járvány és a háború után megváltozott. Az eddig lesajnált globális dél és a kelet emelkedik, az eddig szinte egyeduralkodó nyugat pedig veszít erejéből.
Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodni kell. A gazdasági semlegesség alapjaira új gazdaságpolitikát épít. Az új gazdaságpolitikai akcióterv a jövő évi költségvetés alapja is egyben. Ez az akcióterv három fő pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, és a Demján Sándor Programra.
A költségvetés tartalmazza a 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv elemeit, a gyermekek után járó adókedvezmény kiterjesztését és a 13. havi nyugdíj állandósítását is! Az új akcióterv a gazdaság legkisebb szereplőit fogja segíteni. A dolgozó fiatalokat, mert nekik szól a munkáshitel. A kis építőipari cégeket, mert a vidéki otthonfelújítási program, és a többi otthonteremtési program is elsősorban őket segíti. A kis- és középvállalkozások széles körét, mert a Demján Sándor terv összes programja nekik lesz kiírva. 2025 a kisvállalkozások megerősítésének éve lesz.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv együtt a gazdasági semlegesség politikájával 2025-től egy új növekedési pályára állítja a magyar gazdaságot. A gazdasági semlegesség politikája praktikusan azt jelenti, hogy Magyarország lesz a nyugati és a keleti világ gazdaságának találkozóhelye.
Jó példa erre a 2025-ös esztendő, amikor egyszerre nyitja meg kapuit Debrecenben a BMW új gyára és Szegeden a kínai autógyártó óriás a BYD gyára. Mindkettő a magyaroknak ad munkát és nagy lendületet fog adni a magyar gazdaságnak. Az új gazdaságpolitika fontos eleme egy növekedésen alapuló bérmegállapodás. A munkahelyeket megőrizni és a béreket megemelni úgy lehet, ha a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány megállapodnak! A béremelés alapja a gazdasági növekedés. Egy olyan, a növekedésen alapuló több éves bérmegállapodás alapjait teszi le ez a költségvetés, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az 1 millió forintos átlagbért Magyarországon.
Lesznek új, maximum 3,5 százalékos kamatú kedvezményes hitelek a Széchenyi kártya program keretén belül, lesz exportösztönzés, a digitalizáció támogatása, adminisztráció csökkentés. A legnagyobb újdonság a tőkejuttatás. Tőkét adunk a kis- és középvállalkozásoknak, hogy tudjanak hitelt felvenni, új piacra menni, beruházni, növekedni. Azok a kis- és középvállalkozások, akik részt vesznek a programban, meg tudják duplázni a méretüket.
A lakás, a ház a magyar embereknek mindig fontos volt! Mivel a magyar családok vagyona leginkább lakásokban és házakban fekszik, ezért jó dolog, ha az ingatlanok értéke növekszik. De a fiatalokra is gondolni kell, akik az első lakás megvétele előtt állnak, vagy éppen lakást bérelnek. A kormány azoknak a munkáltatóknak, akik alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak adókedvezményt fog adni. A fiatalok számára elérhető piaci lakáshitel kamatot 5 százalékra fogjuk leszorítani és kollégiumépítési programok is lesznek. 2025-től azt is lehetővé tesszük, hogy a nyugdíjmegtakarítások és a SZÉP kártya is legyen felhasználható lakásfelújításra. Magyarországon még a polgári kormány vezette be a Diákhitelt az egyetemistáknak. Most itt a lehetőség, hogy a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású munkáshitel azoknak, akik már dolgoznak, de nem érték el a 26 éves életkort.
A munkáshitel még a családalapítás előtti életszakaszban segíti a fiatalok életkezdését. A költségvetésben számolni kell az ország védelmével is. A honvédelmi kiadások meghaladják az 1 750 milliárd forintot, a rendvédelmi kiadások pedig elérik az 1 400 milliárd forintot. A honvédelemre tervezett kiadások 2025-ben is elérik a GDP 2%-át. Az inflációkövető béremelések mellett a kormány célja, hogy a rendőrök, a katonák és az összes fegyveres testület tagjai 2026 januárjától újra megkapják a fegyverpénzt. A 2025-ös költségvetés több mint 1 600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók (óvoda, általános és középiskola, felsőoktatás) bérére, ami duplája a baloldali Kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetéshez képest.
Az elmúlt évek béremelési programjának köszönhetően teljesíti a Kormány korábbi vállalását, így a tanárok fizetése jövőre eléri majd a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3 900 milliárd forintot, ami közel 2 500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra, közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben. 2010 óta bérek tekintetében a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg.
Az utolsó, baloldali Kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege csaknem négy és félszeresére nő a 2025-ös költségvetés alapján. Egészségügyi célokra több, mint 3 700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez 2 500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali Kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben. Az árvízhelyzet kezelésében is kiválóan helyt álló vízügyi dolgozók 30 százalékos, a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek pedig 18 milliárd forintos bérfejlesztésre számíthatnak jövőre.
A Kormány azon dolgozik, hogy a magyar családokat megerősítse és az egyedülállóan széleskörű családtámogatási rendszert tovább bővítse. A cél az, hogy anyagilag ne járjon rosszabbul, aki gyermeket vállal. Ennek érdekében jövőre olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik a fiatalok életkezdését, erősítik a családok pénzügyi pozícióit, valamint megfizethető lakhatást biztosítanak.
A 2025-ös költségvetés egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordítható összeg, amire több, mint 3 750 milliárd forint forrást biztosít a Kormány. Ez 2010-hez képest négyszeres.
A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény, az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A támogatási rendszer bevezetése, vagyis 2011-től kezdődően 2025 végéig számítva összesen mintegy 4 400 milliárd forint marad a magyar családoknál. Ezzel együtt a családi adókedvezmény megduplázása a jövő év kiemelt feladata. A Kormány 215 milliárd forintot fordít a 25 év alattiak szja mentességének biztosítására, a 30 év alatt gyermeket vállaló nők szja mentességére pedig további 20 milliárd forintot. A Babaváró támogatások kerete 250 milliárd forint 2025-ben. Tovább nő a gyermekétkeztetésre fordítható összeg, ami meghaladja a 140 milliárd forintot. Ez 110 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. A tankönyvellátás ingyenessége teljes körűvé vált a 2020/2021-es tanévtől. Erre a célra 19 milliárd forintot fordít a költségvetés.
A nyugdíjasokkal korábban kötött megállapodása értelmében a Kormány megőrzi a nyugdíjak értékét, biztosított az inflációkövető nyugdíjemelés. 2025-ben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7 200 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés egyik legnagyobb tétele. Megmarad a 13. havi nyugdíj, amire több, mint 500 milliárd forintos fedezet áll rendelkezésre.
A NŐK40 program keretösszege pedig 490 milliárd forintra emelkedik. A Kormány a 2025-ös költségvetésben jelentős mértékű beruházásokról döntött. Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul, folyamatban van, vagy átadásra kerül, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén.
2025-ben több mint 300 új beruházás indul, melyek összköltsége meghaladja a 8 100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint.
Az elmúlt évekhez hasonlóan Magyarország 2025. évi költségvetése biztosítja hazánk gazdaság-és társadalompolitikai eredményeinek megőrzését és a további célok elérését, mellyel párhuzamosan – a Konvergencia Programban foglalt irányelvekkel összhangban – kiemelten kezeli a pénzügyi stabilitás és a felelős költségvetési gazdálkodás megerősítését. Középpontjában továbbra is – a gazdasági növekedés ösztönzése mellett – a költségvetési hiány és az államadósság további csökkentése áll.
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételi és kiadási előirányzatokat az érvényes államháztartási és ágazati jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel, a takarékosság és a célszerűség követelményeit biztosítva kell megtervezni.
A bevételek tervezése során az elérhető összegek reális felmérésére kell törekedni.
A kiadások tervezése tekintetében a tartalmi feladatok finanszírozására kell hangsúlyt helyezni, járulékos kiadások csak a feltétlenül indokolt mértékben terhelhetik a költségvetést.
A bevételek tervezése során az elérhető összegek reális felmérésére kell törekedni.
A kiadások tervezése tekintetében a tartalmi feladatok finanszírozására kell hangsúlyt helyezni, járulékos kiadások csak a feltétlenül indokolt mértékben terhelhetik a költségvetést.
A helyi önkormányzatok 2025. évi finanszírozási rendszere
Az önkormányzati finanszírozás továbbra is feladat finanszírozás, a 2025. évi alapelveiben kisebb változások történtek az előző évhez képest, az állam csak kismértékben finanszírozza a költségek emelkedésének különbözetét:
a gépjárműadó bevétellel már 2022-ben sem számoltunk, mivel ez az adónem 2020 áprilisától a Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet bevételét képezi, ügyintézése: 2021 január 01-től átkerült a NAV-hoz, a kincstárnak továbbra is folyamatosan adatot kell szolgáltatni a befolyt bevételekről, amit utalásra kerül feléjük.
a költségvetési törvény szerinti egyes támogatások összege a törvényben rögzített jogcímek szerint alakul,
a támogatások zöme feladatalapú, és kötött felhasználású,
az energia-áremelkedés miatti többletkiadások támogatása beépült a költségvetési törvénybe
A 2025. évi tanárbéremelésről szóló 1437/2024. (XII.30.) Korm.határozat alapján a Kormány egyetért azzal, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti béremelés megvalósuljon, így az átlagos 21,2 %-os emeléshez szükséges központi költségvetési támogatást biztosíja a 453/2024. (XII.30.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően.
a szolidaritási hozzájárulás összege az iparűzési adóerő-képességtől függ, a 2024. évi XC. törvény 78 §. 4. bekezdés szerint felhatalmazás kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben tegye közzé a 2. melléklet 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegét önkormányzatonként.
A 2025. évi központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok támogatására 1.305,7 Mrd Ft kiadási előirányzatot tervez, amely a 2024. évi 1.049,7 Mrd Ft előirányzathoz képest 24,4 %-os növekedést mutat.
Ezen belül 7,8 %-kal emelkedik a helyi önkormányzatok működésének általános támogatása, valamint 22,1 %-kal az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása, a gyermekétkeztetés 37,8 %-kal növekedett, a kulturális feladatok támogatása 0,0 %-os változatlan mértékű, a köznevelési feladatok 32,9 %-kal növekedtek.
Az alábbi támogatási címek esetében növekszik az előirányzat a 2025. évi központi költségvetésről szóló törvény szerint:
az önkormányzati hivatal működésének támogatásának fajlagos összege (+5,4%),
az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása (+21,2 %),
bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása 7,3 %-kal növekedett az előző évhez képest.
a települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatásán belül az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok fajlagos támogatása (+5,8 %).
Intézményi gyermekétkeztetés fajlagos bértámogatása (+8,4 %),
Többcélú kistérségi társulás által ellátott feladatok támogatása- szoc.étk., házi segítség nyújtás, idősek nappali ellátása-fajlagos összege az előző évhez képest növekedett (+7,0 %),
Kulturális feladatok fajlagos támogatása (+0,0 %)
Általános működési feladatok támogatása:
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 394/2024. (XII.12.) Korm. rendelet alapján, a közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó támogatások fajlagos összegeinek emeléséről szóló pénzügyminiszteri döntés szerinti összegeket tartalmazza a rendelettervezet.
Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása.
Önkormányzati hivatal működésének támogatása: közös önkormányzati hivatal esetében a támogatás a székhely önkormányzatot illeti meg az Mötv. szellemének megfelelően. A támogatás összege 2025.évben 6.994,0 eFt/fő összegre emelkedett.
Jelenleg, az önkormányzati hivatal működésének általános támogatása kivételével a 2025. évre vonatkozó felmérésből a Kvtv. 2. melléklet szerinti megemelkedett fajlagos összegekkel finanszírozzák az önkormányzatokat, üzemeltetési támogatások nélkül. Az Államkincstár információja alapján a hivatal működési támogatását és az üzemeltetési támogatásokat 2025. március hónapban kívánja korrigálni a megemelkedett fajlagos összegekre.
Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása:
zöldterület gazdálkodás
közvilágítás
közutak fenntartása
köztemetők fenntartása
A támogatások alapja a 2023. december 31-i statisztikai adatok, illetve adatszolgáltatások szerint lett megállapítva, a hatályos területi összesítőben szereplő adatok figyelembevételével.
Egyéb önkormányzati feladatok támogatása:
A helyi önkormányzatokat további, a költségvetési törvényben nem nevesített Mötv. szerinti feladataik ellátása érdekében lakosság alapú működési támogatás illeti meg az alábbiak szerint:
Támogatási összeg: 2800 Ft/fő (2024. január 1-jei KSH lakosságszám 4.144 fő) differenciáltan a település nagyságához, és az adóerő-képesség szerint.
Köznevelés:
A helyi önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatásában szerkezeti változás nem következett be.
Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása
Elve: Jogszabály szerinti oktatásszervezési paraméterek alapján a havi átlagkeresetek finanszírozása
Lépései:
gyerekszámból, csoportátlagból – elismert csoportszám
pedagógus kötelező óraszámból, elismert csoportszámból – elismert pedagógus létszám
átlagkeresetből, elismert pedagógus létszám - bértámogatás
A bértámogatás tartalmazza a pedagógus életpálya modell miatti bérnövekedés fedezetét is.
Óvodapedagógusok bértámogatása: 10.147.000 forint/számított létszám/év
Pedagógusok munkáját segítők bértámogatása: 5.268.000 forint/létszám/év
Óvodaműködtetés:
A támogatás önkormányzatonkénti összegének meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter tárgyév január 8-áig dönt, az Államkincstár az előirányzatot az önkormányzati információs rendszerben (ebr42-ben) nem szerepeltette.
Szociális feladatok támogatása
A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása:
Erre a normatívára Tab nem jogosult, mivel csak a 35.000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települések kapják a támogatást.
Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása:
Család- és gyermekjóléti szolgálat és központ működtetése:
A szociális törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben és külön jogszabályban megfogalmazottak szerint a közös önkormányzati hivatal a szolgálat után, illetve a járás székhely önkormányzat a központ működtetése után a járáshoz tartozó települések alapján jogosult a támogatásra, melynek összege 2025-ben 44.478.960 Ft.
2018 szeptembertől került bevezetésre az Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím finanszírozása, melyre az a járásszékhely települési önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés ag.) pontja szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet. A támogatás 2025 évi összege 7.088.995 Ft.
Gyermekétkeztetés
A gyermekétkeztetés támogatása jogcím a 2025. évi költségvetési törvényben is a szociális ágazat támogatásai között szerepel
A támogatási rendszer az előző évhez hasonlóan van kialakítva, nem gyermekenkénti fajlagos összeg jár, hanem
Elismert dolgozók bértámogatása
Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása alapján.
Elismert dolgozók bértámogatása:
kapacitástól függő számított dolgozói létszám (ellátotti létszám alapján elismert dolgozói létszám)
bértámogatás fajlagos összege: 3.924.000 forint/számított létszám/év (vásárolt szolgáltatás esetén is jár, ilyen esetben a szolgáltatási díjra használható)
Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása:
béren kívüli egyéb kiadások (dologi és kiadások) támogatására szolgál, 38.741.087 Ft támogatásra leszünk jogosultak.
A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása továbbra is marad. A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító települési önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján. A támogatás összege az egy lakosra jutó adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembevételével került meghatározásra. 2025. évre ezt a támogatást előre nem tudjuk prognosztizálni, így nem szerepel a költségvetésben.
Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása:
2018 évben változott a bölcsődék támogatásának rendszere, mely egyrészt béralapú támogatás, más részben üzemeltetési támogatás. A központi költségvetés a Kjt., valamint a kereseteket meghatározó más jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők és dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A bértámogatás szolgál a bölcsődei pótlék és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.
A béralapú támogatás összege bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók esetén 7.338.000-Ft/létszám/év. A bölcsőde bővítési projekt keretében megvalósuló beruházás miatt még egy csoport indult, így a gyermeklétszám alapján 4,7 fő elismert létszámmal számoltunk 2025. évre vonatkozólag.
Bölcsődei üzemeltetési támogatásra a központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok számára, az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz, így várhatóan -a tényleges létszámtól függően- összesen 2.576.800 Ft támogatásra leszünk jogosultak 2025. évben, amely tartalmazza az energia-áremelkedése miatti többletkiadásához kapott támogatást.
A személyes gondozást, és a házi segítség nyújtást valamint az időskorúak nappali intézményi ellátását a többcélú kistérségi társulás látja el, de a normatívákat csak a települési önkormányzat igényelheti le, ezért ezekre a feladatokra kapott 67.198.150 Ft összeg támogatási célú pénzeszközként átkerül a társuláshoz.
Kulturális feladatok támogatása
Kulturális feladatok támogatására 2.213 Ft/fő összeget tartalmaz a költségvetési törvény, amely lakosságszám alapján illeti meg az önkormányzatot, ennek fajlagos összege nem változott az előző évekhez képest, a támogatás összege 9.170.672 Ft.
Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás
A 25 000 forint feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzat költségvetési tv.1.3. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalapja (a továbbiakban: a szolidaritási hozzájárulás alapja, ami Tabnál:25.669.436.682 Ft). A szolidaritási hozzájárulás teljesítése a nettó finanszírozás keretében történik.
Tab egy lakosra jutó adóerő képessége 86.721,07 Ft.
Tab Város Önkormányzatának 2025. évre számolt szolidaritási hozzájárulása 160.545.486 Ft.
A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai:
A támogatás három részből tevődik össze:
Helyi önkormányzatok működési célú költségvetési támogatása (pl: itt van többek között a lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása, a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatás)
Helyi önkormányzatok felhalmozási célú költségvetési támogatása: pl. önkormányzati feladat ellátást szolgáló fejlesztések támogatása
Vis maior támogatás
Ezen támogatások egy részét Kormányrendeletek határozzák meg, a támogatások másik részére pedig év közben külön lehet pályázni.
A 2025-es évben az energia-áremelkedés hatásainak enyhítése érdekében meghozott intézkedés keretében a közvilágítás magasabb összegű üzemeltetési támogatása beépült a költségvetésbe.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023 évi LII. törvényben kimondott pedagógusbérek állami finanszírozását a 453/2024.(XII.30.) Korm. rendelet szabályozza.