A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatok az Szt.-ben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.

Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörben, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörben vannak. Az Szt. csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az 1993 óta folyamatosan módosuló szociális törvény általi felhatalmazással 2015-től kezdődően az önkormányzatok teljesen szabad kezet kaptak a támogatási formák, jogosultsági feltételek, támogatási összegek meghatározásában. Egyedül a köztemetési szolgáltatás van előírva kötelezően, illetve különösen indokoltnak tartja az ágazati jogszabály –minden részletelőírást mellőzve –a lakásfenntartási, adósságkezelési, gyógyszer-és rendkívüli támogatás nyújtását. A kötelező támogatások körén kívül további ellátások és támogatások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek. A szociális rászorultságtól függetlenül nyújtott támogatások megállapítása esetén a képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva alkotja meg a rendeletet. Ebben az esetben a megállapított támogatásokat az önkormányzatnak saját költségvetése terhére kell biztosítani.

A rendelet célja az újszülött támogatásként nyújtott természetbeni juttatás (babacsomag) értékhatárának 40.000 Ft-os keretösszeg 42.000 Ft-ra történő módosítása, igazodva a megnövekedett beszerzési költségekhez.

Fentiek alapján az önkormányzati rendelet egyes rendelkezései módosításra kerültek.