Balatonföldvár  Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban:Nvtv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, továbbá 143. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

• Általános rész

A rendelet hatálya

1. §

1. E rendelet hatálya kiterjed a Balatonföldvár Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)  tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

• ingatlanokra,
• ingó vagyontárgyakra,
• vagyoni értékű jogokra és követelésekre,
• társasági részesedésekre

1. Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek hasznosítására, melyet külön önkormányzati rendelet szabályoz.

• Az önkormányzati vagyon csoportosítása

2. §

Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

1. Az önkormányzat törzsvagyona

3. §

1. Atörzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.

1. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:

• a helyi közutak és műtárgyaik
• a helyi önkormányzati tulajdonban álló terek, parkok,
• a helyi önkormányzati tulajdonban álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vizi közműveket,
• 
  
• mindaz a vagyon, amelyet törvény forgalomképtelenné nyilvánít,
• az a)-e) pontokban felsoroltakon túl mindaz a vagyon, amit a képviselő-testület kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít.

1. A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek felsorolását a jelenrendelet1. melléklete tartalmazza.

1. A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos Önkormányzatcsak az Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

4.§

1. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik az Nvtv.-ben ekként meghatározott vagyonelemek.

1. A forgalomképtelennek továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolásáta rendelet 2. melléklete tartalmazza.

1. A korlátozottan forgalomképes vagyonelemekhasznosítása rendelétetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, melyre tekintettel jogszabály a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította. E tényállás fennállásának megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

1. A korlátozottan forgalomképes vagyonelemönkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat.

2. Az önkormányzat üzleti vagyona

5. §

(1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a forgalomképes vagyonelem, amely nem tartozik az e rendelet 3-4. § alatt rögzített törzsvagyonba. Az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozás is folytatható, amely azonban az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg

vagyoni hozzájárulásának mértékét.

III. A vagyonnal rendelkezés

6 §

1. A vagyonnal rendelkezés keretében az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

1. A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

1. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

1. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

7 §

(1) Az Önkormányzat vagyonát a Balatonföldvári  Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)  tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon

kataszterben kell nyilvántartani.

 (3) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva

jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

2. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

8.§

Az önkormányzat vagyonának gyarapítása,  értékesítésére vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi  értéke

a)  6 hónapnál nem régebbi, arra jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő  által készített értékbecslés,

b) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi könyvvizsgálói értékelés alapján vehető figyelembe.

3. A tulajdonosi jogok gyakorlása

9.§

1. Az önkormányzati vagyonnal értékre tekintet nélkül a képviselő-testület jogosult rendelkezni a következő esetekben:

• vagyon gazdasági társaságban, alapítványba apportként bevitele,
• önkormányzati vagyon tulajdonjogának törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel való ingyenes átruházása,
• gazdasági társaság, intézmény alapítása esetén.

1. Az önkormányzati vagyonnal értékre tekintet nélkül a polgármester jogosult rendelkezni a következő esetekben:

• önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásokban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása (pl. tulajdonosi hozzájárulás) estén,
• képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása, amennyiben a képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, úgy az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, a szerződés aláírása,
• az önkormányzat
• az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében

közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása,

• településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése,
• közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.

1. A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a (2) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

1. A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat illetve fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét vagy kötelező feladatai ellátását veszélyezteti.

IV.  A vagyonkezelés szabályai

10.§

1. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga,üzemeltetése az Nvtv.-ben szabályozott módon engedhető át másnak.

1. A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

1. A vagyonkezelői jog létesítéséért az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,6%-a.

1. A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére az Nvtv.3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

1. A vagyonkezelő köteles az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlan állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

1. A (5) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

1. A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

1. A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

1. A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

V. Vagyon hasznosítás szabályai

11. §

1. A nettó 10 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés (a továbbiakban pályázat) útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

1. A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

• a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• forgalmi érték megjelölése,
• hasznosítás módja,
• pályázati feltételek meghatározása.

1. Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

1. Amennyiben a képviselő-testület az Nvtv.11. § (17) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint a versenyeztetés mellőzésével köt a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést, nem hoz a (2) bekezdésben foglaltak szerint határozatot a hasznosításra kijelölésről, hanem a hasznosítási szerződés szövegének elfogadásával dönt a hasznosítási szerződés megkötéséről.

12. §

A 11. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 4. melléklete szerinti Pályázati Szabályzat  előírásai szerint kell bonyolítani.

VI. A vagyon átruházás szabályai

13. §

1. A nettó 10 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak pályázat útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

1. A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

• a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• forgalmi érték megjelölése,
• 
  
• pályázati feltételek meghatározása
• 
  

13/A. §

A 13. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a 4. melléklet szerinti Pályázati Szabályzat előírásai szerint kell bonyolítani.

VII. A vagyonszerzés szabályai

14.§

1. Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

1. A képviselő-testület vagyongyarapításról szóló határozata tartalmazza:

• a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• forgalmi érték megjelölése,
• a szerzés módja,
• 
  
• önkormányzat ajánlati kötöttségénekidőtartama.

1. Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségét és a várható üzemeltetési költségeket.
2. Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

Az önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedésének szabályai

15.§

(1) Az önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat.

Behajthatatlan követelések a következők lehetnek:

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet;

b) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg;

c) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

d) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében,

da) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni,

db) amelynél az adós nem lelhető fel,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

(2) Az önkormányzati követeléseket a következő esetekben lehet elengedni:

a) csődegyezségi megállapodásban;

b) bírói egyezség keretében;

c) ha a követelés csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;

d)  magánszemély tartozása esetében, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené,

e) az önkormányzat képviselő-testülete a jogszabályok által meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.

(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során  mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait.

(4) A polgármester és a vagyonkezelők közül az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői 300.000.-Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot, illetve intézményüket illető követelésről.

(5) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) 300.000.-Ft-ot meghaladó összeg esetén.

(6) A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

16. §

A képviselő-testület dönt a vagyongazdálkodás stratégiai kérdéseiről és annak felülvizsgálatáról.

17. §

 (1) Az önkormányzat vagyonáról – eszközökről és azok állományában bekövetkezett  változásokról – vagyonkimutatásban kell a zárszámadás során beszámolni.

(2) A vagyonkimutatás részletezését az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal kell elkészíteni.

 (3) A vagyonkimutatásban részletezett eszközök és források leltározását legalább két évente végre kell hajtani. A vagyonkataszter és a számviteli nyilvántartások egyezőségét biztosítani kell.

 (4) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

18. § Hk.

19. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK

irányelvnek való megfelelést szolgálja.

20. §

(1) Ez a rendelet 2013. június 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról  és a

vagyonnal való gazdálkodás egyes  szabályairól szóló 14/2009 (XII.1.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

Pályázati szabályzat

• Általános rendelkezések

1. Az önkormányzatvagyonáról szóló 7/2013.(V.30.) önkormányzati rendelet 11. §-ában és a 13. §-ában foglalt esetekben kell alkalmazni. A szabályzat a pályázat lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
2. A pályázatok tartása során biztosítani kell a résztvevők esélyegyenlőségét.
3. A pályázati hirdetményt közzé kell tenni az önkormányzat WEB lapján, valamint kifüggesztéssel a hivatal hirdetőtábláján az ajánlatok beadásának napja előtt legalább 15 nappal. A közzététel időpontjának a pályázati hirdetménynek az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés időpontja tekintendő.
4. A pályázati hirdetmény első megjelenéséig el kell készíteni a pályázati dokumentációt, melyet az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció árát az előállításának közvetlen költségeivel arányos összegben kell megállapítani.
5. A pályázati ajánlatot az Önkormányzati Hivatalrairányadó munkaidőben, a pályázati hirdetményben megjelölt időpontig lehet benyújtani. A személyesen beadott pályázatokról átvételi elismervényt kell adni a beérkezéskor.
6. A pályázati kiírás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a pályázók egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot. A kiíró valamennyi pályázónak köteles azonos tartalmú információt, adatot és egyéb szolgáltatást biztosítani.
7. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni.

• Pályázati hirdetmény, pályázati kiírás kötelező tartalmi eleme

1.A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

 1.) az ingatlan címét, helyrajzi számát, nagyságát,

 2.) a kikiáltási bérleti díj, használati díj összegét, a kikiáltási vételárat, egyéb hasznosítás esetén az 

      elvárt ellenszolgáltatás összegét,

 3.) a részletes pályázati kiírás átvételének és a pályázatra vonatkozó információkérésnek a helyét

4.) a pályázatok beadásának határidejét

 2.A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

1. a kiíró nevét, pontos címét,
2. az ingatlan címét és helyrajzi számát, nagyságát, műszaki és egyéb jellemzőit,
3. a pályázatcélját illetve tevékenységi kört,
4. a pályázati biztosíték (bánatpénz) esetén, annak letételének idejét, módját, visszafizetésének

 esetét és módját,

1. a hasznosítás formáját (bérlet, tulajdonjog, stb.),
2. a minimálisan elvárt bérleti díj, használati díj összegét, a vételárat, egyéb hasznosítás esetén az

 elvárt ellenszolgáltatás összegét,

1. anyertessel kötendő szerződés típusát,
2. a hasznosítás időtartamát,
3. a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét (eredeti állapot

 helyreállítása),

1. azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármely természetes személy és

        az Nvtv.-ben  meghatározott átlátható szervezet,

1. esetleges hatósági előírások, jogok, kötelezettségek, korlátozások felsorolását,
2. a bírálati szempontokat és a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket,
3. a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a

   pályázatokat írásban, mennyi példányban kell benyújtani, továbbá a pályázatnak tartalmaznia  

   kell: a pályázó nevét, címét, jelenlegi tevékenységét, a tervezett tevékenység megnevezését, a 

   felhasználás célját, nyilatkozatot a feltételek elfogadására,

1. a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
2. a pályázati kötöttség tartamát,
3. a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátásának költségét, a költségviselést és

    visszafizetésének eseteit és módját,

1. a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
2. az eredményhirdetés határidejét és módját,
3. további információkkal szolgáló személy nevét, elérhetőségét,
4. tájékoztatást a megtekintés lehetőségéről,
5. a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.

• Pályázati dokumentáció tartalma

A pályázati dokumentációt a Közös Önkormányzati  Hivatal készíti elő, aláírására a polgármester jogosult.

A dokumentációnak kötelezően tartalmaznia kell:

1. A pályázat tartását elrendelőképviselő-testületi határozat számát.
2. Minden olyan adatot, amelyet a hirdetmény tartalmaz
3. Az ajánlattétel részletes feltételeit
4. Ha a pályázaton való részvétel biztosíték adásához kötött, az erről szóló részletes tájékoztatást
5. A pályázatok elbírálásának szempontjait és részletes tájékoztatást az elbírálás módjáról
6. A szerződéskötési feltételeket, vagy a szerződéstervezetet.

• A pályázati ajánlat

1.  A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes nyilatkozatát különösen:

a/ a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételekre vonatkozóan,

b/ a pályázatban megjelölt vagyon hasznosításának a pályázati kiírásban megjelölt módjáról,

c/ a vételár vagy az ellenszolgáltatás összegéről, a fizetési feltételek vállalásáról.

2. Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot a kiírásban megjelölt módon és időben a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.

3. Az ajánlatot a pályázati hirdetményben megjelölt helyen és időpontig – ha a kiíró másképpen nem rendelkezik – zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

V.A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

1. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

1. Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat pályázati határidő lejártának időpontjában kell felbontani.

1. Az ajánlatok felbontásánál a kiíró képviselője, a pályázók, illetve közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolt meghatalmazottjaik lehetnek jelen.

1. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), azajánlatok lényeges tartalmát.

1. Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokróla kiírónak jegyzőkönyvet kell készítenie.

1. A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a bírálati szempontokra adott ajánlat elemek, vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, kizárólag az értelmezést szolgálhatja.

VI. A pályázat elbírálása

1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró értékeli és bírálja el.

1. Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen ajánlatok.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

a/ olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;

   b/ az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;

c/ az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályban, valamint e rendeletben foglaltaknak;

d/ biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta  rendelkezésére;

e/ az ajánlati ellenértéket nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, vagy valamely feltételhez köti;

f/ olyan pályázó nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az Önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szerződésben vállalt kötelezettségét  nem teljesítette.

1. Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésen e rendelet hatásköri rendelkezései szerinti személynek, szervezetnek kell elbírálnia.

1. A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:

a/ a polgári törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozója,

b/ munkajogviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,

c/ szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,

d/ ha a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja.

A 4. pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és  elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

1. A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely a 4. pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt.

1. A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.

Eredménytelen a pályázat, ha:

a/ a pályázati határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett;

b/ a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak;

c/ a kiíró valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;

d/ a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

1. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén apályázóval külön meg kell állapodnia.

1. A kiíró a pályázatok elbírálást követően valamennyi érvényes ajánlatot tett pályázót ajánlata módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

1. Ha a pályázatok értékelése és elbírálása során az elbírálásra jogosult azt állapítja meg, hogy a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok szerint több érvényes pályázat került benyújtásra, licittárgyalás tartása mellett dönthet.

1. A licittárgyalás helyéről, időpontjáról, szabályairól az elbírálásra jogosult által meghatározott pályázókat a kiíró igazolható módon értesíti.

1. A licittárgyaláson a kiíró képviselője, a pályázó vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással a pályázó képviselője vehet részt.

1. A licittárgyalás eredményéről a kiíró tájékoztatja az elbírálásra jogosultat, aki a licittárgyalás megtartásától számított 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésén dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

VII. A pályázat eredményének közzététele, szerződéskötés

1. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott   időpontban és módon kihirdeti.

2. Szerződés kizárólag azzal a pályázóval köthető, akinek ajánlatát az elbírálásra jogosult nyertes  ajánlatnak minősítette.

3. A nyertes pályázót az eredmény kihirdetését követő 10 napig szerződéskötési kötelezettség terheli.  Ha a szerződés a nyertes pályázó hibájából, illetve az érdekkörében felmerülő okból nem jön létre,  a kiíró a második legjobb ajánlatot tevő pályázóval kötheti meg a szerződést, amennyiben az elbírálásra jogosult a döntés meghozatalakor erről rendelkezett.

5. melléklet