Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendeletének indokolása
a közterületek használatáról szóló 13/2023. (V.26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 11. 25Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.11.25.
a közterületek használatáról szóló 13/2023. (V.26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
I. A képviselő-testület 2023. május 25. napján tartott ülésén alkotta meg a közterületek használatáról szóló 13/2023. (V.26.) önkormányzati rendeletet, melyben a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv szakmai iránymutatásának megfelelően bérleti jogviszony helyett hatósági jogviszonyként szabályozta a közterület-használatot.
A megalkotott rendelet értelmében a közterület-használat legfeljebb 5 év időtartamra, a 2. mellékletben meghatározott közterület-használati díj ellenében engedélyezhető.
A megalkotott rendeletben – tekintettel arra, hogy az önkormányzatnál meghatározó jelentőségű településfejlesztési feladatok megvalósításához kapcsolódóan hosszabb időtartamú közterület-használat válhat szükségessé – a képviselő-testület lehetővé tette hatósági szerződés keretében legfeljebb 15 év időtartamra a közterület használatát. A rendelkezés alkalmazhatósági körét a képviselő-testület a rendezési terv szerint építési övezetbe tartozó közterület esetén tette lehetővé.
A rendelet jelenlegi módosítása körében, további jogalkalmazói igény alapján, a közterület besorolására vonatkozó kikötés hatályon kívül helyezésére teszünk javaslatot.
A közterület-használat időtartamára vonatkozó rendelkezés mellett, hatósági szerződés kötése esetén, lehetővé válna a közterület-használati díjtól való eltérés is, legfeljebb a 2. mellékletben megállapított díjakhoz képest 90 % mértékben.
II. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény értelmében önkormányzati rendelet lehetővé teheti hatósági szerződés kötését a közérdek és az ügyfél szempontjainak érvényesülése érdekében.
92. § [A hatósági szerződés megkötése]
(1) Jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. A hatósági szerződés közigazgatási szerződés.
(2) A hatósági szerződés tartalmazza a szerződő feleket, a szerződés tárgyát, a felek által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogokat, a szakhatósági állásfoglalásban foglalt kikötéseket, a szerződésszegés jogkövetkezményeit, a teljesítés körében felmerült viták rendezésének módját, a szerződést lehetővé vagy kötelezővé tevő jogszabályban előírt kikötéseket és adatokat, továbbá a felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött megállapodást.
(3) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, az ügyfélnek a hatósági szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés 93. § (3) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.
(4) A szerződést a hatóság a többi ügyféllel is közli, akik tizenöt napon belül kezdeményezhetik a hatóságnál a szerződés módosítását. Ennek elmaradása esetén a nem szerződő ügyfél harminc napon belül megtámadhatja a szerződést a közigazgatási bíróság előtt.
III. Hivatkozunk továbbá a következő KPJE határozatra:
Nem kizárt, hogy a közterület-használati jogviszony hatósági szerződés útján jöjjön létre, hiszen az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó ügyekben az Ákr. 92. § (1) bekezdése értelmében jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. [1/2022. Közigazgatási és polgári jogegységi határozat [41] pont]
A KPJE határozat további pontjai is relevánsak a rendeletmódosítás tárgya és a rendelet egésze szempontjából:
[33] A közterület rendeltetéstől eltérő használatát ezért az önkormányzat nem tulajdonosi jogkörében, hanem a helyi közhatalom gyakorlójaként állapítja meg. A közterület-használat szabályozása közjogi, közigazgatási jellegű szabályozást jelent. A közterület rendeltetéstől eltérő használatának szabályozása során nem a magánjog szabályai, hanem a közigazgatási jogi szabályok határozzák meg az önkormányzat és a közterület használója között létrejövő jogviszonyban a jogalanyok jogait. A közterület-használat szabályozásával az önkormányzat közhatalmi megbízatásának tesz eleget.
[34] A helyi szabályozás elsősorban a közösségi érdeket védi, alapvető célja, hogy a közterület használati jogát lehetőség szerint egyenlően, mindenki számára biztosítsa. Ugyanakkor meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőség van bizonyos kizárólagos igénybevételt lehetővé tevő jog gyakorlására, vagyis a közterület időlegesen megengedett elfoglalására. A szabályozás rögzíti a kizárólagos használat feltételeit, körülményeit, ezzel összefüggésben a kizárólagossággal elérhető hasznok ellenében díjfizetési kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetési kötelezettség megállapítása körében ugyan értelmezhető az egyenértékűség és a felek egybehangzó akarata, szerződési szabadságról azonban nincs szó, az egyik félnek ugyanis csak a feltételek elfogadására vagy el nem fogadására van lehetősége, azok alakítására nincs befolyással.
[36] A közterület-használati jogviszony csak határozott ideig tarthat, mert a közterület rendeltetésszerű használata csak ideiglenesen korlátozható. A rendeltetéstől eltérő használatra való jogosultságot hatósági határozat állapítja meg, mely hatósági döntéssel szemben a jogorvoslat jogát is biztosítani kell. A jogviszony megszüntetése is az előzőekhez hasonlóan hatósági aktussal történhet.
[37] Az önkormányzat akkor sem szokványos magánjogi szerződő fél, ha a használati viszony egyes részleteit szerződésben rögzíti, hiszen a másik féllel való akarategyezés elérését részéről jelentősen befolyásolja az a körülmény, hogy egyben szabályozója is az önmagát érintő viszonynak. Ebből következően a szerződés másik alanyának garanciális jogait is csak közjogi eszközökkel lehet biztosítani.
[42] A hatósági szerződés megkötése azonban nem változtat a felek közötti jogviszony jellegén, azt nem teszi magánjogi jogviszonnyá, mert a hatósági szerződés mint közigazgatási szerződés a közjog hatálya alatt áll. A hatósági szerződés nem más, mint az ügyfél és a hatóság közötti, határozathozatalt kiváltó szerződés, amely az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó ügyekben, így önkormányzati hatósági ügyekben is köthető.
IV. Ki kell emelni továbbá a rendelettervezet előzetes vizsgálata során a kormányhivatal által tett észrevételeket a hatósági szerződés alkalmazási körét, feltételeit illetően:
Ákr. 92. § kommentár:
"A szerződéskötésre akkor kerülhet sor, ha jogszabály lehetővé teszi vagy előírja és a közérdek, valamint az ügyfél érdeke szempontjából is előnyös. Ez a szabály implicite következik az Ákr. szabályrendszeréből, hiszen a hatóság mindig köteles a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyösen rendezni az ügyet. Felmerül azonban a kérdés, hogy hatóság szempontjából mikor érdemes határozathozatal helyett szerződést kötni. A bírói gyakorlat szerint a hatósági szerződésnek csak akkor van helye, ha a hatóság mérlegelési jogkörben jár el (Legf. Bír. Kfv.III.37.956/2009/5.). Ha viszont a hatóság nem mérlegelhet, akkor a hatósági szerződés csak egyféle tartalommal jöhet létre, így viszont szinte lényegtelen az ügyfél hozzájárulása. Ezzel némileg kapcsolatba hozható az az álláspont, amely szerint csak akkor van értelme a hatósági szerződés megkötésének, ha az ügyfél alávetési nyilatkozatban többletkötelezettségeket vállal, így feloldható az előbbi megszorítás, hiszen, ha a hatóságnak nincs is mérlegelési jogköre, az ügyfél többletvállalásával mégis megéri a határozathozatal helyett szerződést kötni."
Tehát önmagában nem elegendő arról rendelkezni, hogy közterület-használati szerződés esetében 5 helyett akár 15 évre is lehet kötni, illetve azt, hogy mekkora mértékben lehet eltérni az engedélyezés díjától.
A rendeletben szabályozni kell - minimum példálózó felsorolással - hogy ezért milyen közérdek szempontjából is méltányolandó kötelezettséget kell vállalnia a közterület használójának.
A fenti követelményeknek való megfelelés érdekében a rendelettervezetben a következő, méltánylásra okot adó többletkötelezettségeket szerepeltetjük a közterület-használat időtartama:
3. § (1) A közterületek használatáról szóló 13/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a képviselő-testület, hatósági szerződés keretében, a közterület-használatot legfeljebb 15 év időtartamra engedélyezheti, amennyiben a jogosult a településüzemeltetés, a köztisztasági feladatok, a zöldfelület fenntartása és karbantartása közfeladatokban a közérdek szempontjából többletkötelezettséget vállal.”
valamint a közterület-használat díja tekintetében:
4. § A közterületek használatáról szóló 13/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelet 12. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (6) bekezdéstől eltérően, a képviselő-testület hatósági szerződés keretében, a 2. mellékletben meghatározott közterület-használati díjtól legfeljebb 90 % mértékben eltérhet. A közterület-használati díjtól lefele való eltérésre, a vállalt többletkötelezettség mértékének figyelembevételével, abban az esetben van lehetőség, ha a jogosult a településüzemeltetés, a köztisztasági feladatok, a zöldfelület fenntartása és karbantartása közfeladatokban a közérdek szempontjából többletkötelezettséget vállal.”
V. Értelmezésünkben hatósági szerződés kötése esetén a fenti két feltételen – közterület-használat időtartama és díja – felül a rendeletben foglaltaktól eltérni nem lehet (hatósági szerződés a jogszabállyal nem lehet ellentétes). Ebből következően hatósági szerződés kötése esetén is a hatósági engedélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet, lent idézett, 24. § (4)-(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a rendelettervezetben nem tértünk ki arra, hogy a hatósági szerződés jogintézményének alkalmazása esetén a hatósági engedély jogintézményére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
„24. § (4) A jogszabály tervezetében egy másik jogszabályra, egy másik szerkezeti egységre vagy egy jogintézményre úgy is lehet hivatkozni, hogy a hivatkozást tartalmazó szabály az adott jogszabályban, szerkezeti egységben foglalt vagy a hivatkozott jogintézményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról rendelkezik.
(5) Ha a (4) bekezdés szerint hivatkozni kívánt rendelkezések az adott jogintézményre vagy szabályozott életviszonyra nem alkalmazhatóak teljes körűen, nem lehet a rendelkezések értelemszerű vagy megfelelő alkalmazásáról vagy arról rendelkezni, hogy a rendelkezések irányadóak, hanem az eltéréseket a hivatkozó jogszabály tervezetében egyértelműen meg kell jelölni.
(6) Ha a (4) bekezdés szerint hivatkozni kívánt rendelkezések közül egyesek nyilvánvalóan nem alkalmazhatóak az adott jogintézmény vagy szabályozni kívánt életviszony tekintetében, arról nem kell a hivatkozó jogszabály tervezetében külön rendelkezni.”
VI. Egyebekben a rendelettervezet, egyes rendelkezések pontosítása mellett, két kiegészítést tartalmaz:
1. a közterület-használati célok kiegészülnek a felsorolásban szereplő tevékenységekhez nem sorolható rendezvény tartásával,
2. a kérelem nyomtatvány kiegészül az elektronikus ügyintézésre vonatkozó kötelezettségről szóló tájékoztatóval.