Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (X. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása

a helyi önazonosság védelméről

Hatályos: 2025. 11. 05

Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (X. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása

2025.11.05.
a helyi önazonosság védelméről
Végső előterjesztői indokolás
2025. július 1. napján hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Hövtv.), majd a végrehajtásáról rendelkező, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 240/2025. (VII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet).
A Hötv. az alábbi rendeletalkotási felhatalmazást adja az önkormányzatok számára:
22. § (2) Felhatalmazást kap a települési – a fővárosban kerületi – önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben
a) jogvédelmi eszköz alkalmazását vezesse be;
b) határozza meg a jogvédelmi eszköz alkalmazása alóli mentesség vagy kedvezmény eseteit;
c) határozza meg a betelepülés feltételeit;
d) állapítsa meg a jogvédelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket;
e) határozza meg a jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.
A Hötv. részletes útmutatást ad az egyes jogvédelmi eszközök alkalmazási lehetőségére, a szabályozás terjedelmére vonatkozóan:
5. § [Az önkormányzat szabályozási szabadsága]
(1) Az önkormányzat e törvény keretei között szabadon dönt a jogvédelmi eszköz igénybevételéről.
(2) Az önkormányzat a 6. §-ban foglalt kereteken túl szabadon dönt a mentességek bevezetéséről.
(3) Az önkormányzat rendeletében a jogvédelmi eszközök közül egyidejűleg többet is alkalmazhat.
(4) Az önkormányzat valamely jogvédelmi eszköz alkalmazását az (5) és a (6) bekezdés szerint, részlegesen is bevezetheti.
(5) Az önkormányzat rendelkezhet akként, hogy
a) a dologi jogvédelmi eszköz csak meghatározott ingatlantípusokra vonatkozik;
b) a személyi jogvédelmi eszköz kizárólag a lakóhelyre vagy a tartózkodási helyre vonatkozik.
(6) Az önkormányzat a személyi jogvédelmi eszköz alkalmazását valamely településrészre vagy a település valamely földrajzilag egyértelműen lehatárolható vagy meghatározható területére is bevezetheti.
(7) Az önkormányzat e törvény keretei között szabadon állapítja meg a kiválasztott személyi jogvédelmi eszköz alkalmazására vonatkozó tartalmi feltételeket és eljárási szabályokat. Az önkormányzat megállapíthatja a betelepülés
a) mérlegelést nem tűrő (a továbbiakban: objektív) vagy
b) mérlegelést lehetővé tévő
feltételeit.
A Hötv. rendelkezik arról, hogy a rendelet megalkotásakor az önkormányzatnak mely körben szükséges elemzést végeznie.
5. § (8) Az önkormányzat a jogvédelmi eszköz igénybevétele, a jogvédelmi eszköz típusának kiválasztása, a betelepülés feltételeinek meghatározása, a mentesség, valamint a méltányosság bevezetése során, az önkormányzati rendelet megalkotásakor értékeli és mérlegeli
a) a település társadalmi és gazdasági folyamatait;
b) a betelepülésnek a település kialakult és megtartandó helyi életformájára, társadalmi berendezkedésére, valamint a település karakterére gyakorolt pozitív és negatív hatásait;
c) a betelepülés nyomán jelentkező helyi közszolgáltatási igényeket, az önkormányzat megnövekedő feladatait és azok teljesíthetőségét;
d) a betelepülésnek a helyben élők létfeltételeire, helyben maradására – így különösen életminőségére, a fiatal generációk helyi otthonteremtési lehetőségeire, továbbá az ingatlanárakra – gyakorolt hatásait;
e) a munkaerőpiaci adottságok és igények figyelembevételével azt, hogy a településre milyen gazdasági tevékenységet végző vagy foglalkozású személyek betelepülése kívánt;
f) azt, hogy a helyi önazonosság védelme érdekében alkalmazandó jogvédelmi eszköz által biztosított korlátozás arányos-e, és a vizsgált önazonosság-védelmi cél kisebb korlátozást jelentő jogvédelmi eszköz alkalmazásával is elérhető-e.
Balatonföldvár társadalmi és gazdasági folyamatainak, társadalmi berendezkezkedésének, közszolgáltatási igényeinek, a helyben élők létfeltételeinek elemzését az önkormányzat 2024-2029. évekre vonatkozó gazdasági programjában – mely a tárgyi rendelet megalkotása során is mérvadó – foglaltak alapján mutatjuk be:
Balatonföldvár területe 15 km2, állandó népessége 2024. év január 1-jén 2 319 fő volt. A település alapításakor, a Balaton szinte kínálta a lehetőséget a fürdőtelep kialakítására. Balatonföldvár természeti adottságai, a kertészeti rendezési tervek alapján kialakított zöldterületei, tágas parkjai, sétányai, valamint változatos építészeti stílusa hangulatos környezetet biztosítanak, egyedi karakterét adják jelentős történelmi múltra visszatekintő üdülővárosnak.
A település 2019.01.01-jén 2302 fő, 2025.01.01-jén pedig 2351 fő állandó lakossal rendelkezett. Balatonföldvár sincs kedvezőbb helyzetben a lakosság korösszetételét tekintve az országos és a dél-dunántúli régióban látható tendenciákhoz képest. A lakosság nem fogy, de a romló korösszetétel a munkaerő-piacra is negatív hatást gyakorol. A helyzetet árnyalja a 14 év alattiak számának csökkenése, valamint a 0-3 éves korú gyermekek számának alakulása.

Év

Állandó lakosság
(fő)

0-3 éves
gyermekek száma
(fő)

14 év
alattiak

15-60 év közöttiek

61 év
felettiek

2025

2351

n.a

n.a

n.a

n.a

2024

2319

55

174

1226

864

2023

2334

55

184

1223

872

2022

2357

58

187

1236

876

2021

2348

65

181

1237

865

2020

2344

63

184

1243

854

2019

2302

63

238

1223

841

Forrás: KSH
A felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek száma alacsony, a legnagyobb foglalkoztatók a város közintézményei. A helyzetet tovább rontja a már évek óta jellemző strukturális jellegű munkaerőhiány.
A balatoni, köztük kimondottan a balatonföldvári ingatlanárak az elmúlt időszak során felértékelődtek.
A képviselő-testület már a gazdasági program 2025. márciusi elfogadásakor figyelembe vette a helyi önazonosság védelmében rejlő lehetőségeket:
Ezzel együtt az előttünk álló ciklusban mindenképpen foglalkozni kell - és amennyiben szükséges alkalmazni is - a témát érintő jogszabályi változásokkal, a helyi önazonosság védelmének lehetőségeivel. A Kormány politikai célja ugyanis a települések helyi önazonosságának, szokásainak és hagyományainak a védelme, valamint a népesség egyensúlyának a megőrzése. A helyi önazonosság védelmének lehetőségei: ingatlanszerzés kizárása, feltételhez kötése, elővásárlási jog gyakorlása, a lakcímlétesítés feltételhez kötése, illetve adóztatás.
Az öt éves kitekintésű gazdasági program végrehajtásának egyik alapfeltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzati fejlesztésekre a jövőbeni önkormányzati ciklusokban is kiemelt hangsúlyt kell fektetni, megteremtve a működés/fejlesztés egyensúlyát.
A pénzügyi gazdálkodás során prioritást élvez a kötelező feladatok ellátása, a város működőképességének fenntartása, az önkormányzati intézmények biztonságos működtetése, a városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása. Cél: a jogszabályban előírt kötelező, valamint a kötelező feladat ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatok színvonalas ellátása. Mindezen feladatok pénzügyi fedezetét képezik az önkormányzat saját bevételei, a feladatfinanszírozásra épülő kormányzati támogatás, az európai uniós pályázati források.
A központi költségvetési források mellett az önkormányzat saját bevételei, ezen belül a helyi adókból származó bevételek kiemelkedő jelentőségűek. A költségvetés szerkezete, valamint az elmúlt évek feladatfinanszírozása alapján is beigazolódott, hogy az önkormányzatoknak a jövőben egyre inkább saját bevételi forrásaikat kell megerősíteni.
A fenntartható költségvetési gazdálkodás, a közszolgáltató intézményhálózat racionális és hatékony működtetése mellett, a saját bevételek növelésével valósulhat meg.
A rendelet megalkotásának céljai között, a rendelet bevezető részében részletesen bemutatásra kerül, hogy a betelepülési hozzájárulás bevezetésének lehetőségére, mint az önkormányzat saját bevételi forrásai növelésének eszközére tekintünk:
1. Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiemelt célja a helyi közösség szempontjából alapvető fontosságú – a települést alapító Széchenyi-család teremtette hagyományok, mint önazonosságot alkotó – védelemre érdemes települési értékek megőrzése.
2. Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete önazonosságot alkotó, védelemre érdemes települési értéknek tekinti – a balatoni üdülővárossal szemben a lakosság és az ingatlantulajdonosok által támasztott követelményekkel összhangban – a közterületek kifogástalan rendezettségének és tisztaságának folyamatos biztosítását, a parkok, egyéb zöldfelületek, fasorok gondozottságát, a helyi közutak, járdák és csapadékvíz elvezető rendszer kifogástalan állapotának megteremtését és folyamatos fenntartását.
3. Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat saját bevételei növelésével is biztosítani kívánja az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások stabilitását, minőségének javítását, továbbá az üdülővároshoz méltó településkép megőrzését. A képviselő-testület el kívánja érni, hogy a helyi közösség haszonélvezője legyen az üdülőváros szintű lakókörnyezet előnyeinek, mind a településkép, mind a közszolgáltatások terén, továbbá meg kívánja őrizni a települési értékeket a jövő generációk számára.
4. Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a lakó- és üdülő rendeltetésű ingatlanok számának folyamatos növekedése miatt, a közmű- és közszolgáltatási rendszert érintő megnövekedett feladatok finanszírozásának forrását betelepülési hozzájárulás bevezetésével kívánja kiegészíteni.
Balatonföldváron 2024-ben 287 ingatlan-adásvételre került sor (adóhatóság adatai alapján), melyből 186 esetben volt a jogügyletben magánszemély a vevő. A magánszemély vevők közül 30 esetben volt a vevő balatonföldvári lakóhellyel rendelkező. Ebből adódóan évente átlagosan 150-160-ra becsülhetjük a megalkotandó rendelet hatálya alá tartozó ingatlan-adásvételek számát – ide értve a mentességi eljárás alá esőket is.
Arra vonatkozón, hogy a városban ingatlant adásvétel útján megszerzők közül milyen arányban vannak a törvény hatálya alá nem tartozó, Balatonföldváron ingatlannal vagy tartózkodási hellyel rendelkezők, nem áll rendelkezésre adat. Ugyanígy nem ismerhető, hogy a betelepülők – a Balatonföldváron ingatlannal, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezők – közül milyen arányban áll fenn a törvényben meghatározott mentesség a jogvédelmi eszközök tekintetében. (Balatonföldváron tartózkodási hellyel rendelkezők száma: 299 fő.)
A betelepülési hozzájárulásból évente várható bevétel összege csak hozzávetőlegesen becsülhető meg, melyet 80.000.000 Ft-ra tehetünk.
Balatonföldváron a következő öt évben, jelenlegi ismereteink szerint több, mint 500 lakóingatlan kerül átadásra. Amennyiben ezekbe az új lakásokba beköltöznek, a lakosság lélekszáma másfélszeresére nőhet.
Az önkormányzat saját bevételeinek kiegészítéseként, a fent megjelölt célok elérése érdekében, a betelepülési hozzájárulás bevezetését, valamint elővásárlási jog biztosítását arányos intézkedésként értékelhetjük.
Kiemeljük a bevezetni tervezett jogvédelmi eszközök kiválasztásánál, hogy Balatonföldvár befogadó település. Kívánatos a lakónépesség megőrzése, ahogy kívánatos a korösszetétel idős korosztály felé való további eltolódásának megállítása, visszafordítása. Erre való tekintettel a lakcímlétesítés tilalma, feltételhez kötése nem szerepel a bevezetésre javasolt jogvédelmi eszközök között.
A Hövtv. dologi és személyi jogvédelmi eszközök alkalmazását teszi lehetővé:
7. § [A jogvédelmi eszköz egyes típusai]
(1) A jogvédelmi eszköz alkalmazása irányulhat
a) ingatlannal kapcsolatos jogügyletre (a továbbiakban: dologi jogvédelmi eszköz), és
b) a településre történő beköltözésre (a továbbiakban: személyi jogvédelmi eszköz).
(2) Dologi jogvédelmi eszköz az elővásárlási jog biztosítása.
(3) Személyi jogvédelmi eszköz
a) a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése,
b) a betelepülési hozzájárulás.
11. § [A betelepülési hozzájárulás]
Az önkormányzat a betelepülést hozzájárulás fizetéséhez kötheti, amelynek szabályait az önkormányzat rendeletben állapítja meg.
A fenti törvényi rendelkezések helyes értelmezése érdekében megkerestük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot. A minisztérium válaszában (mellékelve) kifejtette, hogy az ingatlannal kapcsolatos jogügyletre a személyi jogvédelmi eszközként meghatározott betelepülési hozzájárulás jogszerűen alkalmazható eszköz.
A bevezetésre kerülő jogvédelmi eszközök kiválasztásánál fontos szempont volt a helyi lakosok jogainak érvényesítése, a fiatal generációk lakáshoz jutásának segítése, a közösségi célok megvalósításának és a lakosság életfeltételei javításának támogatása. Erre való tekintettel teszünk javaslatot a rendelettervezetben az önkormányzat és az ingatlantulajdonosok elővásárlási jogának biztosítására, a Hövtv. 8. §-ában foglaltak alapján.
8. § [Elővásárlási jog és az elővásárlásra jogosultak]
(1) Az ingatlan betelepülőnek vagy mentességet nem élvező személynek történő eladása – ideértve a jogi személyek tulajdonában álló ingatlan adásvételét is – esetére elővásárlási jog biztosítható a következő sorrendben:
a) az önkormányzat, vagy az önkormányzatnak az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt, többségi tulajdonában álló gazdasági társasága,
b) az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,
c) az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy
részére.
A Hötv. lehetővé teszi szankció alkalmazását:
21. § [Az önkormányzat által alkalmazható szankciók]
(1) Ha a betelepülő ingatlanszerzésére az e törvény szerinti előírások megsértésével kerül sor, az ingatlanszerzés alapjául szolgáló jogügylet semmis.
(2) Az önkormányzat a lakcímbejelentéssel összefüggő jogellenes betelepülés esetén kezdeményezheti a betelepülő lakcímbejegyzésének törlését.
(3) A jogellenes betelepülés esetén bírság szabható ki.
(4) Az e törvény szerinti ügyekben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés nem alkalmazható.
A 21. § (3) bekezdésében foglaltakra alapozva, a rendelettervezetben megteremtettük bírság kiszabásának a lehetőségét, mely a betelepülési hozzájárulás 10 %-a lenne.
A Hövtv. 19. §-a lehetővé teszi méltányossági jogkör meghatározását (a lakcímlétesítéssel összefüggő jogvédelmi eszköz) és a kedvezmények, mentességek tekintetében. A Hötv. 11. §-a tág teret enged a betelepülési hozzájárulás helyi szabályozásának, így a méltányossági jogkör gyakorlása szintén szabályozásra kerül a rendelettervezetben.
A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább harminc napnak kell eltelnie, ugyanis a betelepülési hozzájárulás Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetési kötelezettségnek minősül, és új fizetési kötelezettség megállapítása esetén a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie (a törvény 32. §-a alapján).
Rendelettervezet 1. §
A rendelet tárgyi hatályát állapítja meg.
Rendelettervezet 2. §
Az alkalmazni kívánt jogvédelmi eszközök bevezetéséről rendelkezik.
Rendelettervezet 3. §
Részletezi az elővásárlásra jogosultak körét. A polgármester hatáskörébe utalja az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlásáról való döntés meghozatalát, részletszabályok rögzítése mellett.
Rendelettervezet 4. §
A betelepülési hozzájárulás mértékére vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza.
Rendelettervezet 5. §
A betelepülési hozzájárulással összefüggő kérelem benyújtására vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.
Rendelettervezet 6. §
A polgármester hatáskörébe utalja a betelepülési hozzájárulásról való döntés meghozatalát, részletszabályok rögzítése mellett.
Rendelettervezet 7. §
A Hövtv. szerinti mentesség igazolására vonatkozó jegyzői eljárás rendjét állapítja meg.
Rendelettervezet 8. §
Méltányossági jogkört vezet be a betelepülési hozzájárulás mértékére vonatkozóan.
Rendelettervezet 9. §
Bírság kiszabásának esetét rögzíti.
Rendelettervezet 10. §
Hatálybalépés időpontját megállapító rendelkezést tartalmaz.