Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (X. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi önazonosság védelméről
Hatályos: 2025. 11. 05Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (X. 3.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.11.05.
a helyi önazonosság védelméről
Végső előterjesztői indokolás
2025. július 1. napján hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Hövtv.), majd a végrehajtásáról rendelkező, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 240/2025. (VII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet).
A Hötv. az alábbi rendeletalkotási felhatalmazást adja az önkormányzatok számára:
22. § (2) Felhatalmazást kap a települési – a fővárosban kerületi – önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben
a) jogvédelmi eszköz alkalmazását vezesse be;
b) határozza meg a jogvédelmi eszköz alkalmazása alóli mentesség vagy kedvezmény eseteit;
c) határozza meg a betelepülés feltételeit;
d) állapítsa meg a jogvédelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket;
e) határozza meg a jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.
A Hötv. részletes útmutatást ad az egyes jogvédelmi eszközök alkalmazási lehetőségére, a szabályozás terjedelmére vonatkozóan:
5. § [Az önkormányzat szabályozási szabadsága]
(1) Az önkormányzat e törvény keretei között szabadon dönt a jogvédelmi eszköz igénybevételéről.
(2) Az önkormányzat a 6. §-ban foglalt kereteken túl szabadon dönt a mentességek bevezetéséről.
(3) Az önkormányzat rendeletében a jogvédelmi eszközök közül egyidejűleg többet is alkalmazhat.
(4) Az önkormányzat valamely jogvédelmi eszköz alkalmazását az (5) és a (6) bekezdés szerint, részlegesen is bevezetheti.
(5) Az önkormányzat rendelkezhet akként, hogy
a) a dologi jogvédelmi eszköz csak meghatározott ingatlantípusokra vonatkozik;
b) a személyi jogvédelmi eszköz kizárólag a lakóhelyre vagy a tartózkodási helyre vonatkozik.
(6) Az önkormányzat a személyi jogvédelmi eszköz alkalmazását valamely településrészre vagy a település valamely földrajzilag egyértelműen lehatárolható vagy meghatározható területére is bevezetheti.
(7) Az önkormányzat e törvény keretei között szabadon állapítja meg a kiválasztott személyi jogvédelmi eszköz alkalmazására vonatkozó tartalmi feltételeket és eljárási szabályokat. Az önkormányzat megállapíthatja a betelepülés
a) mérlegelést nem tűrő (a továbbiakban: objektív) vagy
b) mérlegelést lehetővé tévő
feltételeit.
A Hötv. rendelkezik arról, hogy a rendelet megalkotásakor az önkormányzatnak mely körben szükséges elemzést végeznie.
5. § (8) Az önkormányzat a jogvédelmi eszköz igénybevétele, a jogvédelmi eszköz típusának kiválasztása, a betelepülés feltételeinek meghatározása, a mentesség, valamint a méltányosság bevezetése során, az önkormányzati rendelet megalkotásakor értékeli és mérlegeli
a) a település társadalmi és gazdasági folyamatait;
b) a betelepülésnek a település kialakult és megtartandó helyi életformájára, társadalmi berendezkedésére, valamint a település karakterére gyakorolt pozitív és negatív hatásait;
c) a betelepülés nyomán jelentkező helyi közszolgáltatási igényeket, az önkormányzat megnövekedő feladatait és azok teljesíthetőségét;
d) a betelepülésnek a helyben élők létfeltételeire, helyben maradására – így különösen életminőségére, a fiatal generációk helyi otthonteremtési lehetőségeire, továbbá az ingatlanárakra – gyakorolt hatásait;
e) a munkaerőpiaci adottságok és igények figyelembevételével azt, hogy a településre milyen gazdasági tevékenységet végző vagy foglalkozású személyek betelepülése kívánt;
f) azt, hogy a helyi önazonosság védelme érdekében alkalmazandó jogvédelmi eszköz által biztosított korlátozás arányos-e, és a vizsgált önazonosság-védelmi cél kisebb korlátozást jelentő jogvédelmi eszköz alkalmazásával is elérhető-e.
Balatonföldvár társadalmi és gazdasági folyamatainak, társadalmi berendezkezkedésének, közszolgáltatási igényeinek, a helyben élők létfeltételeinek elemzését az önkormányzat 2024-2029. évekre vonatkozó gazdasági programjában – mely a tárgyi rendelet megalkotása során is mérvadó – foglaltak alapján mutatjuk be:
Balatonföldvár területe 15 km2, állandó népessége 2024. év január 1-jén 2 319 fő volt. A település alapításakor, a Balaton szinte kínálta a lehetőséget a fürdőtelep kialakítására. Balatonföldvár természeti adottságai, a kertészeti rendezési tervek alapján kialakított zöldterületei, tágas parkjai, sétányai, valamint változatos építészeti stílusa hangulatos környezetet biztosítanak, egyedi karakterét adják jelentős történelmi múltra visszatekintő üdülővárosnak.
A település 2019.01.01-jén 2302 fő, 2025.01.01-jén pedig 2351 fő állandó lakossal rendelkezett. Balatonföldvár sincs kedvezőbb helyzetben a lakosság korösszetételét tekintve az országos és a dél-dunántúli régióban látható tendenciákhoz képest. A lakosság nem fogy, de a romló korösszetétel a munkaerő-piacra is negatív hatást gyakorol. A helyzetet árnyalja a 14 év alattiak számának csökkenése, valamint a 0-3 éves korú gyermekek számának alakulása.
|
Év |
Állandó lakosság |
0-3 éves |
14 év |
15-60 év közöttiek |
61 év |
|
2025 |
2351 |
n.a |
n.a |
n.a |
n.a |
|
2024 |
2319 |
55 |
174 |
1226 |
864 |
|
2023 |
2334 |
55 |
184 |
1223 |
872 |
|
2022 |
2357 |
58 |
187 |
1236 |
876 |
|
2021 |
2348 |
65 |
181 |
1237 |
865 |
|
2020 |
2344 |
63 |
184 |
1243 |
854 |
|
2019 |
2302 |
63 |
238 |
1223 |
841 |
Forrás: KSH
A felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek száma alacsony, a legnagyobb foglalkoztatók a város közintézményei. A helyzetet tovább rontja a már évek óta jellemző strukturális jellegű munkaerőhiány.
A balatoni, köztük kimondottan a balatonföldvári ingatlanárak az elmúlt időszak során felértékelődtek.
A képviselő-testület már a gazdasági program 2025. márciusi elfogadásakor figyelembe vette a helyi önazonosság védelmében rejlő lehetőségeket:
„Ezzel együtt az előttünk álló ciklusban mindenképpen foglalkozni kell - és amennyiben szükséges alkalmazni is - a témát érintő jogszabályi változásokkal, a helyi önazonosság védelmének lehetőségeivel. A Kormány politikai célja ugyanis a települések helyi önazonosságának, szokásainak és hagyományainak a védelme, valamint a népesség egyensúlyának a megőrzése. A helyi önazonosság védelmének lehetőségei: ingatlanszerzés kizárása, feltételhez kötése, elővásárlási jog gyakorlása, a lakcímlétesítés feltételhez kötése, illetve adóztatás.”
Az öt éves kitekintésű gazdasági program végrehajtásának egyik alapfeltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzati fejlesztésekre a jövőbeni önkormányzati ciklusokban is kiemelt hangsúlyt kell fektetni, megteremtve a működés/fejlesztés egyensúlyát.
A pénzügyi gazdálkodás során prioritást élvez a kötelező feladatok ellátása, a város működőképességének fenntartása, az önkormányzati intézmények biztonságos működtetése, a városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása. Cél: a jogszabályban előírt kötelező, valamint a kötelező feladat ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatok színvonalas ellátása. Mindezen feladatok pénzügyi fedezetét képezik az önkormányzat saját bevételei, a feladatfinanszírozásra épülő kormányzati támogatás, az európai uniós pályázati források.
A központi költségvetési források mellett az önkormányzat saját bevételei, ezen belül a helyi adókból származó bevételek kiemelkedő jelentőségűek. A költségvetés szerkezete, valamint az elmúlt évek feladatfinanszírozása alapján is beigazolódott, hogy az önkormányzatoknak a jövőben egyre inkább saját bevételi forrásaikat kell megerősíteni.
A fenntartható költségvetési gazdálkodás, a közszolgáltató intézményhálózat racionális és hatékony működtetése mellett, a saját bevételek növelésével valósulhat meg.
A rendelet megalkotásának céljai között, a rendelet bevezető részében részletesen bemutatásra kerül, hogy a betelepülési hozzájárulás bevezetésének lehetőségére, mint az önkormányzat saját bevételi forrásai növelésének eszközére tekintünk:
1. Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiemelt célja a helyi közösség szempontjából alapvető fontosságú – a települést alapító Széchenyi-család teremtette hagyományok, mint önazonosságot alkotó – védelemre érdemes települési értékek megőrzése.
2. Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete önazonosságot alkotó, védelemre érdemes települési értéknek tekinti – a balatoni üdülővárossal szemben a lakosság és az ingatlantulajdonosok által támasztott követelményekkel összhangban – a közterületek kifogástalan rendezettségének és tisztaságának folyamatos biztosítását, a parkok, egyéb zöldfelületek, fasorok gondozottságát, a helyi közutak, járdák és csapadékvíz elvezető rendszer kifogástalan állapotának megteremtését és folyamatos fenntartását.
3. Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat saját bevételei növelésével is biztosítani kívánja az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások stabilitását, minőségének javítását, továbbá az üdülővároshoz méltó településkép megőrzését. A képviselő-testület el kívánja érni, hogy a helyi közösség haszonélvezője legyen az üdülőváros szintű lakókörnyezet előnyeinek, mind a településkép, mind a közszolgáltatások terén, továbbá meg kívánja őrizni a települési értékeket a jövő generációk számára.
4. Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a lakó- és üdülő rendeltetésű ingatlanok számának folyamatos növekedése miatt, a közmű- és közszolgáltatási rendszert érintő megnövekedett feladatok finanszírozásának forrását betelepülési hozzájárulás bevezetésével kívánja kiegészíteni.
Balatonföldváron 2024-ben 287 ingatlan-adásvételre került sor (adóhatóság adatai alapján), melyből 186 esetben volt a jogügyletben magánszemély a vevő. A magánszemély vevők közül 30 esetben volt a vevő balatonföldvári lakóhellyel rendelkező. Ebből adódóan évente átlagosan 150-160-ra becsülhetjük a megalkotandó rendelet hatálya alá tartozó ingatlan-adásvételek számát – ide értve a mentességi eljárás alá esőket is.
Arra vonatkozón, hogy a városban ingatlant adásvétel útján megszerzők közül milyen arányban vannak a törvény hatálya alá nem tartozó, Balatonföldváron ingatlannal vagy tartózkodási hellyel rendelkezők, nem áll rendelkezésre adat. Ugyanígy nem ismerhető, hogy a betelepülők – a Balatonföldváron ingatlannal, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezők – közül milyen arányban áll fenn a törvényben meghatározott mentesség a jogvédelmi eszközök tekintetében. (Balatonföldváron tartózkodási hellyel rendelkezők száma: 299 fő.)
A betelepülési hozzájárulásból évente várható bevétel összege csak hozzávetőlegesen becsülhető meg, melyet 80.000.000 Ft-ra tehetünk.
Balatonföldváron a következő öt évben, jelenlegi ismereteink szerint több, mint 500 lakóingatlan kerül átadásra. Amennyiben ezekbe az új lakásokba beköltöznek, a lakosság lélekszáma másfélszeresére nőhet.
Az önkormányzat saját bevételeinek kiegészítéseként, a fent megjelölt célok elérése érdekében, a betelepülési hozzájárulás bevezetését, valamint elővásárlási jog biztosítását arányos intézkedésként értékelhetjük.
Kiemeljük a bevezetni tervezett jogvédelmi eszközök kiválasztásánál, hogy Balatonföldvár befogadó település. Kívánatos a lakónépesség megőrzése, ahogy kívánatos a korösszetétel idős korosztály felé való további eltolódásának megállítása, visszafordítása. Erre való tekintettel a lakcímlétesítés tilalma, feltételhez kötése nem szerepel a bevezetésre javasolt jogvédelmi eszközök között.
A Hövtv. dologi és személyi jogvédelmi eszközök alkalmazását teszi lehetővé:
7. § [A jogvédelmi eszköz egyes típusai]
(1) A jogvédelmi eszköz alkalmazása irányulhat
a) ingatlannal kapcsolatos jogügyletre (a továbbiakban: dologi jogvédelmi eszköz), és
b) a településre történő beköltözésre (a továbbiakban: személyi jogvédelmi eszköz).
(2) Dologi jogvédelmi eszköz az elővásárlási jog biztosítása.
(3) Személyi jogvédelmi eszköz
a) a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése,
b) a betelepülési hozzájárulás.
11. § [A betelepülési hozzájárulás]
Az önkormányzat a betelepülést hozzájárulás fizetéséhez kötheti, amelynek szabályait az önkormányzat rendeletben állapítja meg.
A fenti törvényi rendelkezések helyes értelmezése érdekében megkerestük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot. A minisztérium válaszában (mellékelve) kifejtette, hogy az ingatlannal kapcsolatos jogügyletre a személyi jogvédelmi eszközként meghatározott betelepülési hozzájárulás jogszerűen alkalmazható eszköz.
A bevezetésre kerülő jogvédelmi eszközök kiválasztásánál fontos szempont volt a helyi lakosok jogainak érvényesítése, a fiatal generációk lakáshoz jutásának segítése, a közösségi célok megvalósításának és a lakosság életfeltételei javításának támogatása. Erre való tekintettel teszünk javaslatot a rendelettervezetben az önkormányzat és az ingatlantulajdonosok elővásárlási jogának biztosítására, a Hövtv. 8. §-ában foglaltak alapján.
8. § [Elővásárlási jog és az elővásárlásra jogosultak]
(1) Az ingatlan betelepülőnek vagy mentességet nem élvező személynek történő eladása – ideértve a jogi személyek tulajdonában álló ingatlan adásvételét is – esetére elővásárlási jog biztosítható a következő sorrendben:
a) az önkormányzat, vagy az önkormányzatnak az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt, többségi tulajdonában álló gazdasági társasága,
b) az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,
c) az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy
részére.
A Hötv. lehetővé teszi szankció alkalmazását:
21. § [Az önkormányzat által alkalmazható szankciók]
(1) Ha a betelepülő ingatlanszerzésére az e törvény szerinti előírások megsértésével kerül sor, az ingatlanszerzés alapjául szolgáló jogügylet semmis.
(2) Az önkormányzat a lakcímbejelentéssel összefüggő jogellenes betelepülés esetén kezdeményezheti a betelepülő lakcímbejegyzésének törlését.
(3) A jogellenes betelepülés esetén bírság szabható ki.
(4) Az e törvény szerinti ügyekben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés nem alkalmazható.
A 21. § (3) bekezdésében foglaltakra alapozva, a rendelettervezetben megteremtettük bírság kiszabásának a lehetőségét, mely a betelepülési hozzájárulás 10 %-a lenne.
A Hövtv. 19. §-a lehetővé teszi méltányossági jogkör meghatározását (a lakcímlétesítéssel összefüggő jogvédelmi eszköz) és a kedvezmények, mentességek tekintetében. A Hötv. 11. §-a tág teret enged a betelepülési hozzájárulás helyi szabályozásának, így a méltányossági jogkör gyakorlása szintén szabályozásra kerül a rendelettervezetben.
A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább harminc napnak kell eltelnie, ugyanis a betelepülési hozzájárulás Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fizetési kötelezettségnek minősül, és új fizetési kötelezettség megállapítása esetén a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie (a törvény 32. §-a alapján).
Rendelettervezet 1. §
A rendelet tárgyi hatályát állapítja meg.
Rendelettervezet 2. §
Az alkalmazni kívánt jogvédelmi eszközök bevezetéséről rendelkezik.
Rendelettervezet 3. §
Részletezi az elővásárlásra jogosultak körét. A polgármester hatáskörébe utalja az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlásáról való döntés meghozatalát, részletszabályok rögzítése mellett.
Rendelettervezet 4. §
A betelepülési hozzájárulás mértékére vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza.
Rendelettervezet 5. §
A betelepülési hozzájárulással összefüggő kérelem benyújtására vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.
Rendelettervezet 6. §
A polgármester hatáskörébe utalja a betelepülési hozzájárulásról való döntés meghozatalát, részletszabályok rögzítése mellett.
Rendelettervezet 7. §
A Hövtv. szerinti mentesség igazolására vonatkozó jegyzői eljárás rendjét állapítja meg.
Rendelettervezet 8. §
Méltányossági jogkört vezet be a betelepülési hozzájárulás mértékére vonatkozóan.
Rendelettervezet 9. §
Bírság kiszabásának esetét rögzíti.
Rendelettervezet 10. §
Hatálybalépés időpontját megállapító rendelkezést tartalmaz.