1. Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2026. adóévtől a korábban alkalmazott kommunális adó helyébe építményadót vezetett be. A szabályozás célja az volt, hogy az ingatlanok hasznos alapterületéhez igazodó, differenciáltabb közteherviselési rendszer jöjjön létre.

A hatályos rendelet szerint a 80 m² hasznos alapterületig az építményadó összege változatlan maradt, míg e határértéket meghaladóan az adó mértéke négyzetméter-alapon növekszik. A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy már viszonylag kis alapterület-növekedés esetén is érdemben magasabb éves adóteher keletkezik, amely a korábbi, egységesen alkalmazott kommunális adóhoz képest több esetben többszörös terhelést jelent.

Ez a növekedés bár matematikailag részben következetes, a jelenlegi gazdasági környezetben és az érintett élethelyzetek figyelembevételével nem minden esetben érzékelhető arányosnak. Különösen igaz ez az életvitelszerűen lakott, nem jövedelemszerző célt szolgáló nagyobb méretű ingatlanok esetében.

A fentiekre tekintettel a módosító javaslat a 80 m² feletti hasznos alapterületre eső építményadó mértékének csökkentésére irányul a II. és III. övezetben. A II. övezetben a 80 m²-t meghaladó hasznos alapterületre eső építményadó mértékét a jelenlegi 1000 Ft/m² helyett 500 Ft/m² összegben, a III. övezetben a jelenlegi 800 Ft/m² helyett 400 Ft/m² összegben javasoljuk meghatározni.

2. A 2025. novemberi adórendelet módosítását követő – elsősorban az adóalanyok részéről érkező észrevételek alapján folytatott – hatáselemzés és mérlegelés eredményeként a módosító javaslat az olyan osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok esetére vonatkozik, melyeken azonos helyrajzi számon több adótárgy több adóalany osztatlan közös tulajdonában áll. A településen az érintett ingatlanok száma nem jelentős, 30-35 ilyen ingatlant azonosítottunk be. A méltánytalan helyzetet abban látjuk, hogy az ingatlan-nyilvántartásban „rendezetlen”, a használati és tulajdoni viszonyokat nem tükröző állapot esetén, az adóalany az osztatlan közös résztulajdonában lévő, általa nem lakott ingatlanrészre nem veheti igénybe a kedvezményes adómértéket. (Megjegyzés: az adóalanyok tulajdoni hányaduk arányában viselik az adóterheket, továbbá a kedvezmények igénybevételére a követelményeknek megfelelő adóalanyok tulajdoni hányaduk arányában jogosultak.)

A rendelkezés (alaprendelet 10. § (3) bekezdése) kiegészítésének célja, hogy azon adóalanyok számára se legyen aránytalanul magas a megállapított adó összege, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban „rendezetlen” a tulajdoni helyzete. Ebben a helyzetben, mivel egyszerre csak egy lakásban lehet életvitelszerűen lakni, a további adótárgyra jelenleg nem illeti meg a résztulajdonost a kedvezményes adómérték, így aránytalanul magas adófizetési kötelezettség keletkezik.

A felmerült méltánytalannak értékelhető helyzet megoldására, a lakást, lakóházat életvitelszerűen használó adóalanyokra vonatkozó kedvezményes adómérték kiterjesztett alkalmazásának feltételét kívánjuk megteremteni.

A módosító javaslat célja, hogy a kommunális adó kivezetésével – korábban a kommunális adó, mint kedvezményes adó alkalmazásának lehetőségét az ingatlanban fennálló életvitelszerű lakáshasználathoz kötötte az önkormányzat – az építményadó alanyává vált magánszemély, a kedvezményes adómérték szerint adózhasson az életvitelszerű lakóhelyéül szolgáló ingatlanban fennálló tulajdona, résztulajdona (vagyoni értékű joga) összessége után.

A javaslatban szereplő, kiegészített rendelkezéssel kiküszöbölhető, hogy az azonos helyrajzi számon, osztatlan közös tulajdonban lévő lakás, lakóház esetében az adóalany az általa nem lakott, de a tulajdonát képező adótárgy után az övezetre vonatkozóan megállapított, a novemberben bevezetett, majd a jelenlegi módosítással tovább csökkentett adómértékhez képest jóval magasabb övezeti adómértékkel adózzon.

A rendelettervezet 1. §-ában a bevezető szövegrész értelmező jellegű felsorolással/rendelkezéssel is kiegészülne a jogértelmezés és jogalkalmazás megkönnyítése érdekében.

3. A rendeletmódosítás végrehajtásával összefüggésben jelezzük a jelentős adminisztrációs terheket, melyek az adóalanyokra nézve is érvényesek, javasoljuk a bevezetés évében, 2026-ban, az életvitelszerű helyben lakás igazolására vonatkozó határidő módosítását 2026. március 2-ről április 30-ra.