(Egységes szerkezetben a 9/2014.(V.30.), 13/2013. (XII. 12.), 5/2013.(III.28.), 19/2012.(IX.14.), 7/2012.(III.1.), 3/2012.(II.13.), 6/2011.(IX.27.), 4/2011.(IV.27.) és 22/2010. (XII.15.) önkormányzati rendelettel)

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

 1.  § A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

 (2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Balatonszárszó Nagyközség közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

 (3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

 (4)^[1] Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személyi körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

2. Eljárási rendelkezések

2.   § (1) ^[2] Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárási kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(4) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait és

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jogosultság megállapításakor

1. a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

Jövedelemigazolás:

1. havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás,
2. munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvény, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás,
3. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvény, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonat,
4. ^[3]vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolás, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
5. 
   

(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6)^[4] Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők.

(7) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó, valamint a bizottság hatáskörébe átruházott szociális ellátás esetén az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

 (2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány formanyomtatványt az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2)^[5] Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. § (1)^{[6] [7]}A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. §  A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

(3)^{[8] [9]} A Humán és Oktatási Bizottság által hozott határozat ellen annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül lehet fellebbezni a képviselő-testülethez. A képviselő-testület döntésének közlését követő 30 napon belül kereseti kérelemmel pert lehet indítani a megyei bíróságnál a határozat felülvizsgálata iránt.

(4) A rendeletben szabályozott támogatások elbírálása ügyében – ellenérdekű fél hiányában – a kérelemnek helyt adó határozat egyszerűsített formában meghozható.

(5) Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Szt. 58/B § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amely szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(6)^[10] A kerekasztal tagjai a jegyző, a szociális ügyintézők, a szociális- és gyermekjóléti szolgálat vezetője, a gyermekorvos, a védőnő, a szociális gondozónők és a Humán és Oktatási Bizottság elnöke. A Kerekasztal véleményező, konzultatív, javaslattevő szerepet tölt be.

II. Fejezet

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § ^[11] Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) lakásfenntartási támogatást,

b) méltányossági ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére)

c) önkormányzati segélyt,

d) ^[12]

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

11. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2)^[13] A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként a Közös Önkormányzati Hivatallal vagy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni.

Az együttműködés eljárási szabályai

12. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

1. az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre,
2. beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére és
3. a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Balatonföldvári Kistérség Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálata

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

b) együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni

d) köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) A Balatonföldvári Kistérség Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálata a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b)^[14] tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/A. § szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását. A személyes találkozásokra szóló értesítést úgy kell megküldeni, hogy az a találkozást megelőzően 8 nappal korábban kézbesítésre kerüljön.

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

i) az előírt határidők be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket A határidő betartásának – a kérelmezőnek fel nem róható – mulasztására betegségre való hivatkozás esetén csak a háziorvos, illetve kezelő szakorvos által kiállított igazolás, egyéb esetben (pl. más szervhez való idézés, stb.) az alapul szolgáló ok hitelt érdemlően történő bizonyítása fogadható el a mulasztást követő 3 munkanapon belül.

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 napon belül a mulasztásról írásban értesíti a jegyzőt.

(5)^[15] 

Beilleszkedést segítő program

13. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

1. a Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei az ellátásra jogosult személy szociális és mentális helyzetétől függően:

1. foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés (a motiváció- és készség fejlesztés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés)
2. társadalmi integráció erősítése (egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás)
3. más ellátásba juttatás segítése (nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról)

14. § ^[16]

Az együttműködési kötelezettség megszegése

15. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

4. aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása
5. megjelenési kötelezettség elmulasztása,
6. ^[17]
7.  előírt programban való részvétel elmulasztása.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

16. § Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Időskorúak járadéka

17. § ^[18]

Lakásfenntartási támogatás

18. § (1)^[19] A lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozóan az önkormányzat az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2)^{[20] [21]}A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 6. függelék szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a háztartás jövedelmi és vagyoni adataira vonatkozó bizonyítékokat, nyilatkozatokat.

19. § ^{[22] [23]}

20. § ^[24]

21. § ^[25]

Ápolási díj

22. § (1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

(2)^[26] Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a rendelet. 4. függelék szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

23. § Az ápolási díj havi összege az Szt.-ben kötelezően előírt összeg.

24. § ^[27] E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Humán  és Oktatási Bizottság gyakorolja.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

25. § (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

 (2) A házi segítségnyújtást végző gondozó az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

Önkormányzati segély^[28]

26. § ^[29]A Képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

27. § (1)^[30]   Önkormányzati segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a)^[31] akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

b) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

 (2)^[32] Az önkormányzati segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 5 000 Ft, maximuma az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladhatja meg.

 (3)^[33] Önkormányzati segély adható:

      a) alkalmanként, évente legfeljebb 6 alkalommal

      b) havi rendszerességgel, maximum l évig

      c) vissza nem térítendő támogatásként krízis helyzetben (összege a mindenkori nyugdíj minimum összegéig terjedhet)

       d)^[34]

(4)^[35] A tárgyévben kifizetett önkormányzati segély együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.

(5)^{[36] [37]} Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét nem haladhatja meg.

28.§^[38] (1) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

 (2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

29. § (1) ^{[39] [40]}Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört 20 000 Ft támogatási összegig a polgármester, egyéb esetekben pedig a Humán és Oktatási Bizottság gyakorolja.

(2) ^[41]

^[42]

30. § ^{[43] [44]}A Képviselő-testület önkormányzati segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és  akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem éri el, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 

31. § ^[45]Az önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és elérheti annak 100%-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 200 000 Ft.

32. § (1) ^{[46] [47] [48]}Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalban a rendelet 10. függelék szerinti formanyomtatványon. 

(2) ^[49] A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri az önkormányzati segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

(3)^[50]

(4) ^[51]

(5)^[52] Önkormányzati segély megállapítható elszámolási kötelezettséggel.

(6) Az elszámolási kötelezettséggel megállapított segély összegéről a jogosult a támogatás felvételétől számított 8 napon belül számlával köteles elszámolni.

(7) Az (5) és (6) pont szerint megállapított támogatás jogosultjának újabb támogatás nem nyújtható, amíg elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget.

(8) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket a rendelet 7. függelék szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalban.

2. Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

33. § (1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2)^{[53] [54]}A közgyógyellátás iránti  iránti kérelmet a rendelet 5. függelék szerinti formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III. 27.) Korm. rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

(3) ^[55]A közgyógyellátás méltányosságból történő megállapításával kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület a polgármesterre átruházza

Köztemetés

33/A § ^[56]Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg,

b) vagyonnal nem rendelkezik és

                     c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

3. Szociális szolgáltatások

.

34. § A Képviselő-testület az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a.) étkeztetés

b.) házi segítségnyújtás

c.) családsegítés.

Az ellátások igénybevétele

35. § (1)^{[57] [58] [59]}A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátások igénybevétele az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. A szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani a rendelet 8. függelék szerinti formanyomtatványon.

(2) ^[60]Az ellátás iránti kérelemről átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

Étkeztetés

36.§ (1)^[61] Az étkeztetés jogosultsági feltételeire az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Szociálisan rászorult az a 18 év feletti személy is, aki az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

1. aktív korú nem foglalkoztatott vagy regisztrált álláskereső,
2. munkaképesség csökkenése vagy rokkantsága alapján rendszeres pénzellátásban részesül, illetve betegsége miatt átmeneti vagy tartós jelleggel nem képes étkeztetéséről gondoskodni,
3. idős korú,
4. fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg,
5. hajléktalan.
6. 
   

(2)^[62] Az ebéd házhoz-szállítására jogosult az, aki

1. idős koránál fogva nem képes az ebédet hazaszállítani,
2. egészségi állapota miatt nem tudja az ételt hazaszállítani és ezt a tényt háziorvosa igazolja, és a vele együtt élő családtagja írásbeli nyilatkozata alapján nem tudja vállalni az étel napi rendszerességgel történő házhoz szállítását.
3. 
   

 (3)^[63] Az ellátás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet benyújtani.

 (4)^[64]Az ellátás iránti kérelemről átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.

 (5)^[65] Az önkormányzat az étkeztetést a Balatonszárszói Százszorszép Óvoda konyhájáról biztosítja.

Házi segítségnyújtás

37. §^[66] (1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.              

(4)^{[67] [68]}

(5)^[69]

(6)^{[70] [71]}

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

38. §^[72] Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális szolgáltatást a Balatonföldvári Többcélú kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján kistérségi társulási formában látja el. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásról, annak igénybevételéről valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő- testülete által elfogadott szociális rendelet tartalmazza.

38.§ (1)-(6) ^[73]

Családsegítés

39. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében a Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani.

(5) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

IV. Fejezet

A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

40. § (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat

            a) az ellátásért igénybe vevő jogosult,

            b) szülői felügyelettel rendelkező törvényes képviselő,

         c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe

             fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek a családjában az egy

             főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az

             öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

            d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

            e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c-e.) pont alattiak a

                 a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni.

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

            a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

            b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel

                 nem rendelkezik

(4) A személyi térítési díj összeg évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható

meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

            a) olyan mértékben csökken, hogy az Szt. és az e rendelet alapján meghatározott

                 térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni,

            b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.

(5) A házi segítségnyújtást az önkormányzat térítésmentesen biztosítja.

(6)^[74] A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat az éves költségvetése terhére átvállalja.

(7)^[75] Az étel kiszállításának költségét az önkormányzat átvállalja.

41. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b)^[76]

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem 30%-át étkeztetés esetében.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5)^[77] Az étkeztetésre vonatkozó személyi térítési díjakat átruházott hatáskörben a Polgármester állapítja meg, és erről a fizetésre kötelezettet 30 napon belül írásban értesíti. Térítési díjkedvezményre, illetve mentességre vonatkozó kérelmeket a Polgármester átruházott hatáskörben bírálja el.

(6)^[78] Átruházott hatáskörben a Polgármester a személyi térítési díj 100%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha

a) elemi kárt szenvedett,

b) bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

c) lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

d) egészségében állapotrosszabbodás következett be,

e) családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg,

vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a  térítési   

díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

f) havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 15%-át.

Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 6 hónap időtartamra adható.

A személyi térítési díjak megfizetése

42.§ (1) A személyi térítési díjat havonta előre kell megfizetni.

2. A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.
3. 
   
4. A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését be kell jelenteni az intézményvezetőnek legkésőbb a szüneteltetés első napját megelőző egy munkanappal korábban.

Az ellátotti jogviszony megszűnése^[79]  

43. § (1)^[80] 

(2)^[81]  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a)     a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell     

       részesíteni,

b)    elhalálozik,

c)    kéri az ellátás megszüntetését,

d)    más településre költözik,

e)     a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.  

(3)^[82]Az alapellátás megszüntetése étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a Polgármester hatásköre, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az intézményvezető hatásköre.

(4) ^{[83] [84]}Az ellátás megszűnéséről a Polgármester illetve az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

(5) Az térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

V. Fejezet 

Az első lakáshoz jutók támogatása

44. § (1) Az Önkormányzat képviselőtestülete a legalább 3 éve Balatonszárszó Nagyközségben állandó lakóhellyel rendelkező 35 év alatti (a továbbiakban: fiatal) rászorulók részére lakásépítéshez, vásárláshoz visszatérítendő – kamatmentes – helyi támogatást nyújt.

(2) A helyi támogatás mértéke maximum 300 000 Ft. A támogatásban évente 3 család részesülhet.

45. § (1) Kérelmező helyi lakásépítési, lakásvásárlási támogatásban akkor részesülhet, ha ő maga és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó jelentősebb vagyonnal nem rendelkezik, és az egy főre jutó nettó havi átlagjövedelmük nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.

(2) Az (1) bekezdésben alkalmazása szempontjából jelentősebb vagyon az Szt. 4.§.(1) bek.b.) pontjában meghatározott vagyon.

(3) ^[85]A helyi támogatás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani minden év február 28. napjáig. A kérelemhez csatolni kell a jogerős építési engedélyt, tervdokumentációt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződést, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, vagyon nyilatkozatot, valamint az Szt.4.§.(1) bek. a.) pontja és a 10.§. (1) bek. szerinti jövedelemigazolásokat.

(4) Lakásépítési támogatás – lakóház építése esetén – legalább 80 %-os készültségi fok esetén adható.

46. § Nem adható támogatás azok részére

1. akik már részesültek helyi lakáscélú támogatásban.
2. akik az előző lakásukat – bármely okból – öt éven belül értékesítette, vagy kisebbre cserélte,
3. aki a helyi támogatást igénylő kérelmében valótlan, hamis adatokat közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelentene.

47.§ (1) A kamatmentes helyi támogatás visszafizetésének ideje 5 év. A visszafizetést a folyósítást követő hónapban kell megkezdeni.

(2) A helyi támogatást – havi egyenlő részletekben - minden hónap 5. napjáig kell – megfizetni az önkormányzat bevételi számlájára.

(3) A helyi támogatás teljes kiegyenlítéséig az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata javára.

(4) Ha a támogatást hiánytalanul visszafizették, úgy a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat töröltetni kell.

(5)^[86] Ha a helyi támogatásban részesülő körülményei, vagyoni helyzete az elbírálást követően lényegesen súlyosbodik, úgy a képviselőtestület a Humán és Oktatási Bizottság javaslatára – a hátralékos összeget részben, vagy egészben – méltányosságból elengedheti.

48. § A helyi támogatás még vissza nem fizetett részét azonnal és egy összegben kell visszafizetni, ha a kedvezményezett

1. jövedelmi viszonyában jelentős pozitív változás áll be,
2. életkörülményeiben beállt változás miatt a képviselőtestület az elidegenítési és terhelési tilalom alól – bármely okból – felmentést ad,
3. házassága felbontása esetén a vagyonközösség megszűnése érdekében, vagy hatósági (bírósági) döntés alapján idegeníti el ingatlanát.

49. § (1) A kérelem benyújtását követően a kérelmező és családja vagyoni, szociális, lakáskörülményeiről környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A kérelemről a képviselő-testület dönt.

(3) A képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát – jogszabálysértésre való hivatkozással – a bíróságtól lehet kérni a közléstől számított 30 napon belül.

VI. Fejezet 

Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a jogszabály 2010. március 22. napján lép hatályba.

(2) E jogszabály rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti e jogszabály hatályba lépésének napján a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről, a pénzben és a természetben nyújtott ellátásokról szóló13/2006.(IX. 21.) rendelettel módosított 8/2006.(III.30.) sz. rendelet.

         Gerstnerné dr.Kiss Ildikó sk.                                               Dorogi Sándor sk.

                        jegyző                                                                polgármester

A rendelet kihirdetve 2010. március 22. napján.

                                                                                           Gerstnerné dr. Kiss Ildikó sk.

                                                                                               címzetes főjegyző