Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének 17/2014 (XI.7.) önkormányzati rendelete

a Képviselő- testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 12. 01- 2017. 05. 02


(Egységes szerkezetben a 14/2015. (XI. 12.) és 3/2015. (III.30.) önkormányzati rendelettel)



Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. Fejezet

Általános rendelkezések



1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata


(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8624 Balatonszárszó, Hősök tere 1.


(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete.


(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonszárszó Nagyközség közigazgatási területe.


2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.


4. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.



II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre


5. § A Nagyközségi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.


6. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el

a) fogászati ellátás

b) orvosi ügyeleti rendszer fenntartása

c) pedagógiai szakszolgálat fenntartása

d) civil szervezetek anyagi támogatása



7. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.


8. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése



1. A képviselő-testület üléseinek száma


9. § A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.


10. § A képviselő-testület havonta legalább egy alkalommal ülésezik munkatervének megfelelően. A képviselő-testület nyári ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig. Ebben az időszakban munkaterv szerinti ülést nem tart. Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor ülésre.


11. § (1) A munkatervet félévente hagyja jóvá a képviselő-testület. Az első félévi munkatervet minden év január 31-éig, a második félévi munkatervet minden év szeptember 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.


(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni valamennyi képviselő-testületi tagtól.


(3)A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget.


12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.


(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.


2. A képviselő-testületi ülések összehívása


13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester gyakorolja. A kijelölést jelen SZMSZ-hez kapcsoltan kell kezelni.


(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.


(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.


(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.


14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.


15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.


16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.


(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendi pontokat,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.


(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.


(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint szükség esetén külső szakértőt.


(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.


(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

e) a nem állandó meghívottaknak

ea) az előterjesztőknek és

eb) akiket a polgármester indokoltnak tart.


(7) A (6) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.


17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.


(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.


(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 16. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.


18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.


(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c)az illetékes országgyűlési képviselőt,

d) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.


(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.



19. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája


a) kötelező jelleggel:

a meghívó hivatalos honlapon történő közzététele,


b) nem kötelező jelleggel:

ba) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

bb) a helyi televízióban történő közléssel.


3. A képviselő-testület ülésének vezetése


20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.


21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.


(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.


22. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.


(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.


(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.


23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.


(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.


24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.


(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.


(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.


(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.


25. § Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.


(2) A képviselő-testület ülésére az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.


26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelet-tervezet, rendelettervezet indoklása,

k) rendelet-tervezetnél a hatástanulmány.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a jegyző határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.


(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.


27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.


(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.


28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.


(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.


29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.


30. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.


(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.


(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.


31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.


32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.


33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.


(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.


4. A képviselőtestület döntései


34. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.


(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.


(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.


(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(5) A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyet, amelyben a Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben a polgármester önállóan döntést hozhat.


(6) A képviselő-testület tagja rendelet megalkotását írásban, határozat meghozatalát szóban vagy írásban kezdeményezheti a képviselő-testületnél. A kezdeményezést a polgármesterhez kell eljuttatnia.

35. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.


(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.


(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.


(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.


(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.


36. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.


(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság gondoskodik.


(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.


(4) A titkos szavazás eredményéről a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.


37. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.


38. § A képviselő-testület - 37. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől eggyel kezdődően, folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:


...../..... (..... .....) sz. képviselő-testületi határozat


39. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.


40. § A képviselő-testület - 37. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:


Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.


41. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.


(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.


(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.


(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.


(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.


42. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület – a Mötv. 33. §-ának figyelembevételével - a képviselőt első alkalommal figyelmezteti, azt követő alkalommal a tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 2 hónapra 10 %-kal csökkenti.


(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.


43. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.


(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.


(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.


(4) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - a Mötv. 33. §-ának figyelembevételével - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - a tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 1 hónapra 10 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.


44. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.


(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.


(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.


45. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.


(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.


46. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.


5. A jegyzőkönyv


47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.


(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.


48. (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.


(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.


(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.


(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.


(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.


(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak,

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.


49. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 22. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.


(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.


(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.



IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek



50. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.


(2) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.


(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.


(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.


(5) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


51. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


52. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.


(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.


(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.


(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.


53. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.


54. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.


55. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.


(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.


(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.


(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.


56. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén

a) a civil szervezetek képviselőit,

b) az intézményvezetőket,

c) akiket a polgármester indokoltnak tart.



V. Fejezet

A települési képviselő



57. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.


58. § (1) A települési képviselő – a Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.


(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.


59. § (1) A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.


(2) Amennyiben a képviselő a Mötv. 32. § i-k) pontjában továbbá a 58. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget a képviselő-testület - a Mötv. 33. §-ának figyelembevételével - a tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 2 hónapra 10 %-kal csökkenti. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.


(3) Az önkormányzati képviselő megbízatása a Mötv. 29. §-ában meghatározottak szerint szűnik meg.


(4) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.



VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai



60. § A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.



1. A polgármester és az alpolgármester


61. §[1] (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.


(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét a 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait Mötv. 70. §-a tartalmazza.


62. § (1) A polgármester lemondására a Mötv. 69. § (2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.


(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.


63. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.


(2) A polgármester fogadóórája: minden szerdán 8.00 órától 15 óra 30 percig.


(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.


64. § A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:


a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.


(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.


65. § (1) (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselőtestület tagjai közül egy fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztségét.


(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel nem a képviselők közül egy alpolgármestert választhat. Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz.


(3) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni


(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.


(5) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.


2. A képviselő-testület bizottságai


66. §A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre. A bizottságok elnökéről és tagjairól a képviselő-testület nyílt szavazással dönt.


67. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai

a) Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi, Bizottság (a továbbiakban: JÜP Bizottság)

b) Egészségügyi, Humán és Köznevelési Bizottság (a továbbiakban: EHK Bizottság)

c) Környezetvédelmi, Turisztikai és Településfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: KTT Bizottság)


(2) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.


(3) A bizottsági eljárásra a képviselő-testület zárt ülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.


68. § (1) A JÜP Bizottság tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő. A tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.


(2) A JÜP Bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:

a) előkészíti a képviselő-testület költségvetési döntéseit, a helyi adókra és adó jellegű köztartozásokra vonatkozó rendeleteket, a hatósági ármegállapításra vonatkozó képviselő-testületi döntéseket,

b) Megvitatja és véleményezi:

- az önkormányzat gazdasági koncepcióját,

- a költségvetési előirányzatok teljesítését,

- a képviselő-testület elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat,

- a költségvetési követelések elengedésére irányuló méltányossági döntéseket,

- az intézmények részére – a költségvetésben biztosított – fejlesztési, működési és fenntartási előirányzatok elosztását,

- a költségvetési intézmények közötti előirányzatok átcsoportosítását,

- a képviselő-testület vállalkozásainak pénzügyi vonatkozású várható kihatásait,

c) összehangolja az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodó tevékenységét, a költségvetési személyi érdekeltségű rendszerek kialakítására irányuló tanulmányok kidolgozását,

d)[2] belső ellenőrzést kezdeményezhet, véleményezi az éves ellenőrzési tervet, eseti jelleggel ellenőrizheti a vagyonkezelést,

e)[3] javaslatot tesz:

- kitüntető címek adományozására,

- a vagyongazdálkodási tervhez,

- ingatlan tulajdonjogának megszerzése, illetve önkormányzati tulajdonban levő ingatlan értékesítése esetén

f) vizsgálja a képviselő összeférhetetlenségi ügyeit

g)  javaslatot tesz a polgármester, alpolgármester bérére, jutalmazására

h) ellátja a szavazatszámláló bizottsági feladatokat

i) vizsgálja az SZMSZ hatályosulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez

j) véleményezi a képviselő-testület rendeleteit

k) véleményezi a hivatal munkáját , szervezetével kapcsolatos előterjesztéseket

l) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatokat

m) felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat megtételére, nyilvántartja a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat, nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról és az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról,

n) nyilvánosságra hozza, hozzáférhetővé teszi a polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői vagyonnyilatkozatokat, ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat

o) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet a szükséges azonosító adat közlésére

p) minden év január 1-jét követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek-e.

q) amennyiben a jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozatát a JÜP Bizottságnak adja át

r)[4] önkormányzati ingó vagyon elidegenítéséről, hasznosításáról 200 ezer forint forgalmi érték felett a képviselőtestület a JÜP Biz. javaslata alapján dönt,

s)[5] amennyiben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester nem kezdeményezi, a bizottság kezdeményezheti önkormányzati biztos kijelölését.


(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat csak a JÜP Bizottság tagjai ismerhetik meg, és az eljárás lezárását követő nyolc napon belül azokat törölni kell. Az eljárás eredményéről a Bizottság a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.


(4) A képviselő-testület elé kizárólag a JÜP Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,

b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések,

c) kinevezés, vezetői megbízás


(5)  A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be és azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testület elé.


(6) A bizottság feladata, hogy a (2) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban

a) szervezi a döntések végrehajtását,

b) nyomon követi a Közös Önkormányzati Hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló - tevékenységét.


(7) A JÜP Bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.


(8) A JÜP Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.


69.§ Az EHK Bizottság tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő. A tagok névsorát a 6. függelék tartalmazza.


(2) Az EHK Bizottság feladatai:

a) véleményezi a testület elé kerülő egészségügyi és szociális témájú előterjesztéseket és a gyermekvédelmi valamint szociális tárgyú helyi rendelet-tervezeteket,

 b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,

c) figyelemmel kíséri az egészségügyi és szociális, oktatási és közművelődési intézmények munkáját

d) véleményezi az egészségügyi és szociális oktatási intézményhálózatra vonatkozó terveket

e) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,

f) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.

g) vizsgálja az időskorúakról történő gondoskodásra vonatkozó ellátást

h)  előkészíti a képviselő- testület oktatási ügyekkel kapcsolatos döntéseit

i)[6] javaslatot tesz díszpolgári cím adományozásához,

j)[7] javaslatot tesz a Balatonszárszó Polgáraiért kitüntető díj odaítéléséhez.


(3) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be és azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testület elé.


(4) Az EHK Bizottság átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.


(5) Az EHK Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménye képviselőjét.


70. § (1) A KTT Bizottság tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő. A tagok névsorát a 6. függelék tartalmazza.


(2) A KTT Bizottság feladatai:


  1. az idegenforgalomban működő szervekkel együttműködve javaslatot tesz Balatonszárszó idegenforgalmi fejlesztésére, szervezi, segíti, koordinálja annak megvalósulását;
  2. értékeli, elemzi Balatonszárszó idegenforgalmi helyzetét, javaslatot tesz annak javítására;
  3. kapcsolatot tart és együttműködik a településen és a nagyközségen kívüli idegenforgalmi szervekkel, elősegíti tevékenységüket
  4. segíti Balatonszárszó idegenforgalmi propagandáját, a bel-és külföldi piacokon, fórumokon
  5. véleményezi a testület elé kerülő környezetvédelmi, településfejlesztési és turisztikai témájú előterjesztéseket és az ilyen tárgyú helyi rendelet-tervezeteket

f)[8] a járművek elhelyezéséről és a parkolóhelyek biztosításáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott jármű-elhelyezési igényt igazoló vizsgálat elfogadása.


(3) A KTT Bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes hatáskörök nincsenek.


71. § A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a Mötv. 40. §-a határozza meg.


72. § (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.


(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.


(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.


3. A jegyző


73. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.


(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok napirendjén szereplő előterjesztések előkészítéséről,

b) biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési, valamint ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását, s az ülések technikai feltételeit,

c) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

d) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és jogszabályban meghatározott helyekre való továbbításáról,

f) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

g) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

h) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

i) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

j) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását,

k) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.,

l) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, továbbá ellátja az iratkezelés felügyeletét

m) a belső ellenőrzési feladatok lefolytatásáról a belső ellenőr részére kiadott megbízólevél útján gondoskodik,

n) köteles olyan szabályzatokat kiadásáról gondoskodni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.


74. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.


Az alkalmazható kihirdetési módok:

Kötelező jelleggel: a) az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenés


Nem kötelező jelleggel:

                            b) az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való közzététel

                            c) helyi sajtóban való közzététel.


(2) A 73. § (2) bekezdés g-h) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása.


(3) A 73. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.


75. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.


(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.


76. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.


4. A Közös Önkormányzati Hivatal


77. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal.


(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.


(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.




VII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI



78. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) állapítja meg.


(2) A vagyonrendeletben meg kell határozni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.


(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.


(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.


79. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.


(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a) az első fordulóban (koncepció) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján összeállított gazdasági koncepciót kell a testület elé terjeszteni. A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét. Be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá fel kell mérni a várható döntések hatásait.

b) A második fordulóban a költségvetési törvény által előirt részletezésben a rendelettervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban a törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti.


(3) A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé. Az előterjesztést a JÜP Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.


80. § (1) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg. A rendelettervezetet a költségvetési törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.


(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


81.§ (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.


(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a) a fejlesztési elképzeléseket,

b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

c) a településfejlesztési politika célkitűzéseit,

d) az adópolitika célkitűzéseit,

e) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,

f) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit,

g) településüzemeltetési politika célkitűzéseit.


(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. A képviselőtestület évente, a következő év koncepciójának tárgyalásakor a gazdasági programot felülvizsgálja.


82. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben feladatai különösen:

a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az önkormányzat bevételeit,

c) leigényli a címzett és céltámogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzatok könyvvitelének szabályszerű vezetését,

f)biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g)elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz, h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.


(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület módosíthatja.



VIII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE



83. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.


(2) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését és költségvetési szervei gazdálkodásának ellenőrzését megbízási szerződés alapján belső ellenőr útján látja el.



IX. FEJEZET

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET



84. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.


(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.


(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.


(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését a 7. számú függelék tartalmazza.



X. FEJEZET

A FELTERJESZTÉSI JOG



85. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetve a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.


(2) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikérheti a témakör szerint érintett bizottság véleményét.



XI. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



86. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. november 07. napján  17 óra 46 perckor lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete.


Balatonszárszó, 2014. november 07.




            Dorogi Sándor sk.                                                        Gerstnerné dr. Kiss Ildikó sk.

             polgármester                                                                  címzetes főjegyző




A rendelet kihirdetve: 2014. november 07, 17 óra 45 perckor




        Gerstnerné dr. Kiss Ildikó sk.

            címzetes főjegyző





[1]

Módosította a 14/2015. (XI.12.) Ör. 1.§-a. Hatályos: 2015. december 1-től.


[2]

Módosította a 3/2015. (III.30.) Ör. 1.§-a. Hatályos: 2015. április 1-től.

[3]

Módosította a 3/2015. (III.30.) Ör. 2.§-a. Hatályos: 2015. április 1-től.

[4]

Módosította a 3/2015. (III.30.) Ör. 3.§-a. Hatályos: 2015. április 1-től.

[5]

Módosította a 3/2015. (III.30.) Ör. 4.§-a. Hatályos: 2015. április 1-től.


[6]

Módosította a 3/2015. (III.30.) Ör. 5.§-a. Hatályos: 2015. április 1-től.

[7]

Módosította a 3/2015. (III.30.) Ör. 6.§-a. Hatályos: 2015. április 1-től.


[8]

Módosította a 3/2015. (III.30.) Ör. 7.§-a. Hatályos: 2015. április 1-től.


Mellékletek