Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében, az 92. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Balatonszárszó Nagyközségi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében és a 6.§-ában meghatározott személyekre.

3. Hatásköri szabályok

3. § (1) Az Szt.-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint a Balatonszárszó Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

1. a lakhatási települési támogatás megállapításáról;
2. a gyógyszer hozzájárulási települési támogatás megállapításáról;
3. az ápolási célú települési támogatás megállapításáról;
4. a gyermeknevelési települési támogatás megállapításáról;
5. a rendkívüli települési támogatás megállapításáról;
6. a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások közül az étkeztetés és a házi segítségnyújtás megállapításáról.

 (2) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

1. a temetési települési támogatás megállapításáról;
2. a személyi térítési díj és az ebéd kiszállítási díjának mérsékléséről, elengedéséről, átvállalásáról;
3. a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;

d) a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalásáról.

(3) A Képviselő-testület dönt:

1. a köztemetésről;
2. a köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;
3. az első lakáshoz jutók települési támogatásáról.

4. Eljárási rendelkezések

4. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, továbbá az étkeztetés és a házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani szóban vagy írásban - az igénylésre rendszeresített nyomtatványon, az abban meghatározott mellékletekkel.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

5. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó ügyintéző az alábbiak szerint ellenőrizheti:

1. megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
2. megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
3. elrendelheti környezettanulmány készítését,
4. megkeresheti a jövedelem-igazolást kiállító szervet.

(2) E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet, kivéve az Szt. 7.§-ában meghatározott esetben.

6. § (1) A jövedelemszámításra az Szt. rendelkezései az irányadók.

(2) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

II. Fejezet

A települési támogatás

7. § (1) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(2) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. 

(3) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezési térítési díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.

8. § (1) A települési támogatás folyósítása készpénzben vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

(2) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban a jogosult folyószámlájára történő átutalással történik, de postai úton történő és házipénztári kifizetésről is lehet rendelkezni.

(3) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

(4) A (3) bekezdés szerint megállapított települési támogatás jogosultjának újabb támogatás nem nyújtható, amíg elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

(6) A rendszeresen nyújtott települési támogatás megszűnik ha a jogosult más településre költözik, továbbá a jogosult halálával.

9. § A települési támogatás 

1. a létfenntartási gondok enyhítése;
2. a lakhatás támogatása;
3. az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;
4. az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;
5. a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás;
6. ápolási támogatás;
7. első lakáshoz jutás

 céljából nyújtható.

1. Lakhatási települési támogatás

10. § (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként

1. fűtési támogatás október 15. - április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra; vagy
2. közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással állapítható meg.

(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak aki

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el;

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és vagyonnal nem rendelkezik.

(4) Közüzemi díj támogatás a villamos-energia fogyasztás és a gázfogyasztás támogatására adható.

11. § (1) A 10.§ (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 5.000.-Ft.

(2) A 10.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege havonta 2.500.-Ft.

(3) A lakhatási támogatások háztartásonként egy személy részére állapíthatók meg.

(4) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra, aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja az ingatlanát.

(5) A lakhatást elősegítő települési támogatás – a fűtési támogatás kivételével – a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára adható.

2. Gyógyszer hozzájárulási települési támogatás

12. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

a) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%- át;

b) esetenként felírt gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át;

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege nem haladhatja meg a havi 2.500 Ft.-ot.

(3) A rendszeres gyógyszer hozzájárulási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5) Az (1) bekezdésében szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

3. Ápolási célú települési támogatás

13. § (1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a Balatonszárszó közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át;

                        ac) nem jogosult az Szt. 41.§-a alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

(2) Tartósan betegnek minősül az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(3) A tartósan beteg személy állapotát háziorvosi igazolás benyújtásával kell igazolni.

14. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(2) Az ápolási célú települési támogatás határozatlan időtartamra, a jogosultság fennállásáig állapítható meg.

(3) Az ápolási célú települési támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

15. § Az ápolási célú települési támogatást meg kell szüntetni az Szt. 42. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

4. Temetési települési támogatás

16. § (1) Települési támogatásként az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) A támogatás mértéke az eredeti temetési számla költségének 10%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000.-Ft.

(4) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(5) A támogatás összegét 1.000.-Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

5. Gyermeknevelési települési támogatás

17. § (1) Települési támogatás nyújtható annak a személynek, aki a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatásra nem jogosult, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként

1. a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;
2. a gyermek köznevelési intézményének javaslatára a tanulmányi kirándulás költségére.

18. § (1) A 17. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2) A tanszer és tankönyv ellátásra nyújtott települési támogatás összege gyermekenként 6.000.-Ft.

19. § (1) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott települési támogatás összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a lehet, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél.

(2) A támogatás összegét közvetlenül a köznevelési intézménynek kell átutalni.

(3) A települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény javaslata.

6. Az első lakáshoz jutók települési támogatása

20. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a legalább 3 éve Balatonszárszón állandó lakóhellyel rendelkező 40 év alatti (a továbbiakban: fiatal) rászorulók részére lakásépítéshez, vásárláshoz visszatérítendő – kamatmentes – települési támogatást nyújt.

(2) A települési támogatás mértéke maximum 300.000.-Ft. A támogatásban évente 3 család részesülhet.

21. § (1) Kérelmező az első lakáshoz jutók települési támogatásában akkor részesülhet, ha ő maga és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonnal nem rendelkezik, és az egy főre jutó nettó havi átlagjövedelmük nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, és még nem részesült ilyen támogatásban.

(2) Az (1) bekezdésben alkalmazása szempontjából vagyon alatt az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont kell érteni.

(3) A támogatás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani minden év február 28. napjáig. A kérelemhez csatolni kell a jogerős építési engedélyt, tervdokumentációt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződést, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, valamint jövedelemigazolásokat és vagyon nyilatkozatokat.

(4) A kérelem benyújtását követően a kérelmező és családja vagyoni és szociális lakáskörülményeiről környezettanulmányt kell készíteni.

(5) A lakásépítési támogatás – lakóház építése esetén – legalább 80 %-os készültségi fok esetén adható.

22. § Nem adható támogatás azok részére

a)aki az előző lakását – bármely okból – öt éven belül értékesítette, vagy kisebbre cserélte,

b)aki a támogatást igénylő kérelmében valótlan, hamis adatokat közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelentene.

23.§ (1) A kamatmentes támogatás visszafizetésének ideje 5 év. A visszafizetést a folyósítást követő hónapban kell megkezdeni.

(2) A támogatást – havi egyenlő részletekben - minden hónap 5. napjáig kell megfizetni az Önkormányzat bevételi számlájára.

(3) A támogatás teljes kiegyenlítéséig az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata javára.

(4) Ha a támogatást hiánytalanul visszafizették, úgy a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat töröltetni kell.

(5) Ha a támogatásban részesülő körülményei, vagyoni helyzete az elbírálást követően lényegesen súlyosbodik, úgy a Képviselőtestület a szociális ügyekért felelős bizottság javaslatára – a hátralékos összeget részben, vagy egészben – méltányosságból elengedheti.

24. § A támogatás még vissza nem fizetett részét azonnal és egy összegben kell visszafizetni, ha a kedvezményezett

a.)jövedelmi viszonyában jelentős pozitív változás áll be,

b.)életkörülményeiben beállt változás miatt a képviselőtestület az elidegenítési és terhelési tilalom alól – bármely okból – felmentést ad,

c.)házassága felbontása esetén a vagyonközösség megszűnése érdekében, vagy hatósági (bírósági) döntés alapján idegeníti el ingatlanát.

7. Rendkívüli települési támogatás

25. § (1)Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülálló esetén 150%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

1. tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy
2. elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy
3. nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
4. önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
5. nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
6. gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét, de maximális összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) A tárgyévben kifizetett rendkívüli települési támogatás együttes összege – az Szt. 7. §-ában meghatározott eset kivételével – nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.

(4) A rendkívüli települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem benyújtásától kéthavonta nyújtható, maximum évi 6 alkalommal, kivéve az Szt. 7. §-ában meghatározott esetben.

26. § Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal rendkívüli települési támogatás nyújtandó annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át. Ebben az esetben a települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét nem haladhatja meg.

8. Köztemetés

27. § (1) A köztemetés megállapítása vonatkozásában az Szt. 48.§-a az irányadó.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben mentesül:

1. ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg,
2. vagyonnal nem rendelkezik és
3. a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(3) Az eltemettetésre köteles személy egészben mentesül a köztemetés költségeinek megtérítése alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén.

(4) Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy megfelelően igazolja, hogy

a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át nem haladja meg,

b) vagyonnal nem rendelkezik és

c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

III. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

28. § (1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemigazolást.

(2) A személyi térítési díj és az ebéd kiszállítási díj elengedése, mérséklése, átvállalása iránti kérelemhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

29. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

1. Házi Szociális Gondozó Szolgálaton keresztül:

1. étkeztetés;
28. házi segítségnyújtás;

2. Balatonföldvári Kistérségi Többcélú Társulással kötött megállapodás alapján:

ba) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

bb) családsegítés.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátás iránti kérelemről átruházott hatáskörben a Házi Szociális Gondozó Szolgálat vezetője a Polgármester dönt. Az alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában a Szolgálat vezető és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, az Szt.-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra figyelemmel.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Balatonföldvári Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani, a kérelemről az intézmény vezetője dönt.

(4) A Házi Szociális Gondozó Szolgálat által biztosított szociális alapellátások esetében az ellátási jogviszony megszűnésére az Szt. 100.§-104.§-ait kell alkalmazni.

1. Étkeztetés

30.§ (1) Az Önkormányzat étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít. Az étkeztetés jogosultsági feltételeire az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Étkezésre jogosult

a) az a 65 év alatti személy, aki

1. korhatár előtti ellátásban részesül,

ab) aktív korú nem foglalkoztatott vagy regisztrált álláskereső,

ac) rehabilitációs, rokkantsági ellátásban részesül,

ad) fogyatékossági támogatásban részesül,

ae) aktív korúak ellátásában részesül, és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

c) az a hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

1. mozgásában korlátozott,
2. krónikus vagy akut betegségben szenved,
3. fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,
4. pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(4) Az ebéd házhoz-szállítására jogosult az, aki

1. idős koránál fogva nem képes az ebédet hazaszállítani, vagy
2. egészségi állapota miatt nem tudja az ételt hazaszállítani és ezt a tényt háziorvosa igazolja, és a vele együtt élő családtagja írásbeli nyilatkozata alapján nem tudja vállalni az étel napi rendszerességgel történő házhoz szállítását.

(5) Az étkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 1. melléklete határozza meg.

(6) Az étel kiszállítási díja: 50.-Ft. A kiszállítási díjat háztartásonként és alkalmanként kell megfizetni.

(7) A térítési díj vonatkozásában az Szt. 114.§-119/B.§-ában foglaltak az irányadók.

(8) Az Önkormányzat az étkeztetést a Balatonszárszói Százszorszép Óvoda konyhájáról biztosítja.

31.§ (1) Az étkeztetésre vonatkozó személyi térítési díj és az ebéd kiszállítási díj esetében kedvezményre, illetve mentességre vonatkozó kérelmek esetében a szociális ügyekért felelős bizottság a személyi térítési díj, illetve a kiszállítási díj 100%-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha

a) elemi kárt szenvedett,

b) bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

c) lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

d) egészségében állapot-rosszabbodás következett be,

e) családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a  térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni,

f) havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 15%-át.

(2) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 12 hónap időtartamra adható.

2. Házi segítségnyújtás

32. § (1) A házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(3) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja.

3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

33.§ (1) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális szolgáltatást a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján kistérségi társulási formában, a társulás által fenntartott és működtetett Balatonföldvári Kistérség Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata útján látja el.

4. Családsegítés

34.§ (1) Családsegítés keretében az Önkormányzat – az Szt.-ben meghatározottak szerint – segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítést az Önkormányzat társulási megállapodás alapján a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott és működtetett Balatonföldvári Kistérség Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja.

IV. Fejezet

Szociális Kerekasztal

35. § (1) A Képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabálytervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A Kerekasztal feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart ülést.

(3) Tagjai a településen működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a kerületi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, a háziorvos, a gyermekorvos, a fogorvos, a védőnő, a gyógyszerész, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői.

(4) A Szociális Kerekasztal tagjai maguk közül négy év időtartamra elnököt választanak. Az elnök feladata a Szociális Kerekasztal képviselete, az ülések összehívása, vezetése.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

36. § (1) Ez a rendelet 2015. március 01-jén lép hatályba.

(2) E rendelet szabályait a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

37. § Hatályát veszti Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi szociális ellátásokról szóló 7/2010.(III.22.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 13/2013.(XII.12.), a 19/2012.(IX.14.), a 3/2012.(II.13.), a 6/2011.(IX.27.), a 4/2011.(IV.27.) és a 22/2010.(XII.15.) önkormányzati rendelete.

Balatonszárszó, 2015. február 24.

Dorogi Sándor sk.                                                        Gerstnerné dr. Kiss Ildikó sk.

              polgármester                                                                     címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetve:

2015. február 25.

                                               Gerstnerné dr. Kiss Ildikó sk.

                                                    címzetes főjegyző